Délmagyarország, 1950. szeptember (7. évfolyam, 203-228. szám)

1950-09-10 / 211. szám

Értékeljék ki a versenyt a Konzervgyárban! Erre az üzemre is vonatkozik az az igazság, hogy a verseny éltető elemet a nyilvánosság Á munkav^rseny csak akkor válik valóban fejlődésünk motorjává, ha az üzemeink nem kampánynak tekintik csupán. Csak akkor következnek be sikerek és mind ujabb eredmények a munkaverseny nyomán, ha ezt állandóan szervezzük, biztosítjuk a műszaki előfeltételeit és a dolgozók körében ápoljuk, ébren'artjuk a versenyszellemet. A jó versenyszervezés alapos, szívós munkát követei. Megköveteli azt is, hogy dolgozóink munkavállalásaikat, felajánlásaikat huzamosabb időre tegyék, ne hirtelen szalmaláng legyen egy-egy kiugró teljesítmény formájában. Ezt a célt szolgálják a bosszuleláralú vsrsenvszerzfidéselt. Üzemeinkben nem is olyan régen zajlott le ezeknek a megkötése, melynek során sok száz és ezer dolgozó vállalt és tűzött ki maga elé igen jelentős feladatokat. A Szegedi Konzervgyárban is mintegy háromszáz dolgozó kötött hosszúlejáratú versenyszerződést. Azóta már sok hét eltelt, ideje megvizsgálni, hogy ezeket a szerződéseket miképpen tartották be a dolgozók, kiértékelték-e a vállalások teljesítését, az üzem tájékoztatta-e a dolgozókat a hosszúlejáratú versenyszerződésekkei megindult munkaverseny állásáról? Nézzük meg először az UB irodán elfekvő, hetekkel ezelőtt megkötött versenyszerződéseket. Csikós Valéria, a dobozosz'ály egyik dolgozója versenylapján a következő bejegyzések vannak: üzem neve, a munkavállaló neve és az, hogy a szerződést kötő dolgozó vállalja termelési tervének 29 százalékos, normájának ped:g két százalékos túlteljesítését. Nincs a szerződésben sem aláírás, sem más eeváb bejegyzés. sem pedig kiértékelés, hogy vájjon hogyan teljesiti Csikós Valéria felajánlását. Egy másik versenyszerződés — ülés Imréne befőttkészitőé — már jól ki van állítva. Kitűnik a szerződésből, hogy Illés Imréné vállalta a minőség tiz százalékos emelését, a selejt és hulladék 10 százalékos csökkentését, a terv előirányzatának és normájának öt százalékos túlteljesítését, a a munkahelye tökéletes tisztántartását. Ebből a versenylapból sem tűnik ki, hogy ülés Imréné mennyiben váltotta be igéretét. Halász Pálnénak ugyancsak jó a versenyszerződése, de csak a májusi eredmények vannak bevezetve. Helfenbein Irén tartozik azok közé a kevesek közé, akinek munkájával törődtek az üzemben és megnézték, menynyire tartotta be munkavállalását. Az augusztusi leértékelések szerint munkafelajánlását 100 százalékban teljesítette. A Konzervgyár hosszúlejáratú versenyszerződései tehát nem jó képet mutatnak. Megkötésüket nem kisérte alapos szervező munka és azóla sem tSrSdfeb sokat vele. Az elmúlt hetek során a verseny, azt lehet mondani, „titokban" folyt le, az üzemi hangszóró és a versenytábla csupán egy.egy kiváló dolgozó eredményét, teljesítményét közölte-. Tény az, hogy a konzervgyári pártszervezetnek, az üzemi bizottságnak és a vállalatvezetőségnek komoly nehézségekkel kell megküzdenie a munkaverseny szervezése, illetve kiértékelése terén. Az üzemen kívül álló gátló okok folytán nincs biztosítva a termelés folytonossága, a mun. kaverseny előfeltétele: a jó anyagellátás, a folyamatos munka. Meglehetősen nagymérvű a munkaerő-hullámzás. Gyakran váltakoznak a dolgozók és az üzemen belül js a dolgozók javarésze szinte napról.napra más-más fajta munkát végez. Az is súlyosbítja a nehézségeket, hogy az üzemi bizottság létszáma is a minimumra csökkent, egyes tagjainak betegsége és vidéki kiküldetése vé. gett s a pártszervezet öttagú veset.őséféből is többen eltávoztak Az első helyi tanácsválasztás jelentősége és csak az utóbbi időben egészült ki. Mindezek azenban nem mentik, iesfelieb]] részben Indokolják a munkaveiívenv terén megmutatkozó nagy hiányosságokat. Az a mintegy háromszáz dolgozó, aki hosszúlejáratú versenyszerződést kötött, bizonyára dolgozott a ter. melés hullámzása ellenére is hosszabb-rövidtebb ideig teljesítménybérben, melyet ki lehetett volna értékelni. Az üzen július havi tervteljesítése például felette volt a 120 százaléknak, jelentős eredmények mutatkoztak mind a termelékenység fokozása, mmd a selejt csökketésie terén. Ez a globális eredmétny az egyes dolgozók több, jobb munkájából adó. dott, s ahogy ftz üzem eredményét ki lehet számítani, úgv a dolgozók javarészének a teljesítménye is kiértékelhető lett volna. A munkaverseny a termelés leg. különbözőbb ágaira is kiterjeszthető és sokfajtájú. A többtermelés az egyik főcélunk, de ugyanilyen jelentős az önköltségcsök. kentési és minőségjavítás is, de igen fontos még az üzem. a munkahely tisztán- és karimn tartása, ami szintén a több és jobb termelés egyik feltétele. A konzervgyári elvtársak tehát ha a pilla, natnyi technikai nehézségek miatt a munkaverseny más területein nem tudják biztosítani a dolgozók számára a lehetőségeket. vegyék súlypontnak ilyenkor a Volosin.mozgaJmat. az üzemlisztaságl versenyt. A dolgozók versenyszellemének az ápolása érdekében ne sajnálják a fáradságot a teljesítmények kiértékelésére s végezzék el azt legalább egy-egy munkafolyamatnál. A hosszúlejáratú versenyszer ződésekben lefektetett vállalásokat pedig alkalmazzák és számítsák át az újabb és újabb munkafolyamatokra, mert az a dolgozó, aki ezelőtt két hónappal például a cimkézőben dolgozott, ha át is került most a befőttkészítéshez, mégis akar és hajlandó versenyezni, ha az a versenv valóban verseny, ismeri az eredményét és tudatában van a jelentőségének. Augusztus 15-én tartotta Helyi Tanácsunk alakuló ülését, most pedig a Magyar Függetlenségi Nép. front kezdeményezésére Népköztársaságunk Elnöki Tanácsa október 22-ére kitűzte a Helyi Tanács választását. Ha visszatekintünk a múltba, joggal elmondhatjuk, hogy ez a választás az első, amikor a nép közvetlenül választja meg ve. zetőit a maga soraiból. A régi önkormányzatok választása kicsúfolása volt a népakarat megnyilvánulásának. A dolgozók akarata nem érvényesülhetett a burzsoá választójog korlátain keresztül. De maga a viri. listákkal teletűzdelt önkormányzat összetétele is lehetetlenné tette, hogy a nép érdekét szolgálhassák a törvényhatóságok. Mint minden más állami, vagy közigazgatási szerv a tőkésosztályt kiszolgáló népellenes közigazgatási apparátus volt a törvényhatóságok közgyűlése. Az október huszokettedlkl választáson a Függetlenségi Népfront jelölése alapján a választók azokra adhatják szavaztukat. akik termelő munkával kiérdemelték a választók bizalmát. A tanácsok tagjai legyenek a lakosság legmegbízhatóbb, legtekintélyesebb, közszeretetben álló és megbecsült dolgozói. A jelö. lésnél azokat kell figyelembe venni, akik példát mutattak munkaterületükön, akik átérzik a felelősséget, amely őket erre a helyre állítja. Fontos, hogy megfelelő arányban képviseletet kapjanak az Ipari dolgozókon kivül a mezőgazdasági dol_ gozók legjobbjai, a haladó művészek, tudósok és az ifjúság is. A tanácsok rendszere lehetővé te5Z', hogy dolgozó népünk sajátjának Ismerje meg az állam roegnyilatkozá. sa't hogy megnövekedjék a bizalma az állam munkája iránt. A tanácsok rendszerén keresztül válik tudatossá a dolgozókban, hogy az állam munkája az ő életük, családjuk jövőjének b'ztosít-ását célozza. A tanácsrendszer a bürokrácia elleni küzdelemnek erős fegyvere. Meg. szünteti a burzsoá államrendszerből még ránkmaradt aktatologatást és a adminisztrációs szervből eleven, Ügyintéző szervvé alakul át. A Helyi Tanácsok legjellegzetesebb tulajdonsága kell, hogy legyen a minden merevségtől való mentesség. Vezető szempont, hogy minél közelebb kerüljön az ügyintézés a dolgozók tömegéhez, hogy a dolgozók a faná„ csokon keresztül ellenőrizhessék, tá. mogathassák, irányíthassák az államapparátus munkáját. A burzsoázia félt a néptől, ezért olyan válasz, 'ójogot „alkotott", amely kizárta a dolgozók legjobbjait az államhatalom gyakorlásából, a közügyek intézéséből. A Magyar Népköztársaság, mint valamennyi népi demokrácia, a Szovjetunió példája nyomán r választójog kiterjesztésével a leg. szélesebb népréteget vonja be az államigazgatás munkájába. Ezt b'zo. nyitják a most elkészült ideiglenes választói névjegyzék adatai is. A szegedi választók száma — ahogy a névjegyzék mutatja — 63.700, ebből a női szavazók száma 36.218. Különösen a nők érezhetik a vá_ lasztójog kiszélesítését. Számukra a felszabadulás meghozta az egyenjogúságot, ezen keresztül a válaszjójog gyakorlását is, mint ahogy azt a fenti számadat is bizonyítja. A népi demokrácia valamennyi dolgozója számára lehetővé tetlc, hogy az államhatalom gyakorlásában közvetlenül résztvehessen. Alkofmá. nyunk kimondja, hogy minden hata. lom a dolgozóké, — egyben köteles, ségünkké teszi, hogy éljünk is az adott jogokkal. Az Ideiglenes névjegyzék k'Igazlfásáig már csak néhány nap van hátra, ezért mindazok a választók, akik még ezideig nem győződtek meg arról, vájjon szerepelnek.e a választói néjegyzéken, tekintsék meg szeptember 13-ig a Városháza bizottsági termében (1. emelet 19, sz.) közszemlére tett névjegyzéket és kérjék felvételűket, ha abban nem szerepelnek. A Helyi Tanácsok választása ts meg kell, hogy mutassa a Szovjetunió lrántt szeretetünket és mélységes gyűlöletünket a háborús gyuj. togató imperialisták ellen. Ha nagy Pártunk irányítását követjük, akkor bizalommal tekinthetünk a Helyi Tanácsok választása elé, mert a megválasztott tanács minden tagja dolgozó népünk érdekeit fogja képviselni. Á Szakszervezetek Országos Tanácsa csongrádmegyei titkársága munkájának fogyatékosságai A SzOT csongrátlmegyci liíkársága arra hivatott, hogy összehangolja és eltenőrizze a szakszervezeti munkát, javaslatokat tegyen a felmerült feladatok végrehajfására. ér. vényesítse a központi szakszervezeti szervektől és mindenekelőtt az MDI' csongrádmcgyei pártbizottságáiól ka. pott irányelveket a megye terü.etén, szakszervezeti vonalon. A SzOT titkárság ezeket a feladatokat részben úgy látja el. hogy a titkárságon dolgozó elvtársak személyesen látogatják az üzemeket, szakszervezeteket. részben a szakmai középszerve, ken és szakmaközi bizottságokon ke. resztül oldja meg a feladatokat. A titkárság tagjai munkaterv szerint dolgoznak és naponta megbeszélik feladataikat. Ütemterv szerint hetenként felosztják a megye területét egymás közölt és a rábizot'i területért minden elvtárs személyileg felelős. Az irányelveket a kö. zépszervek és az üzemi bizottságok részére minden esetben a titkárság tagjai személyesen viszik e'. és átbeszélik a feladatokat. Telefonon, vagy írásban egyáltalán nem ad a SzOT titkárság irányelvekéi, kivéve olyan akciókat, mint a koreai műszak és hasonlók, ugyanigy az ellenőrzést is személyi.eg végzik. A sok szakszervezeti kiizénsTervet. melyeknek nagyrésze Szegeden van, a megyei titkárság nem fogja jól ö ,sze. 'A' SzOT titkárság, a középszervek és a városi szakmaközi bizottságok (gy egymástól elszakadva, sőt néha egymás munkáját ke. resztezve dolgoznak. Előfordult például a szegedi Textilkombinátban, liogy a SzOT megyei titkárságló,. a szakmai középszervtől és a városi szakmaközi bizottságtól is kimentek elvtársak nz iizembe ugyanazon feladat végrehajtására szempontokat adni, de a három helyről háromféleképpen magyarázták az irányelveket Ebből természetesen nem előre, hanem bátrafelé halad a szakszervezéli munka. Az üzemi párttitkár és az üb. titkár panaszkodik, hogy naponként, de sokszor naponként kétszer is van lenőrzés az üzem. ben és ez hátráltatja a termelést, mert idegessé teszi a dolgozókat. Ez a munkamódszer helytelen. A nagyobb üzemekbe a SzOT titkárságán dolgozó elvtársak hetenként kétszer, sől háromszor is kimennek, de a tapasztalt hibákat, hiányosságokat nem hozzák a pártbizottság tudómására, sőt legtöbb esetben az üze. mi bizottságnak se. vetik fel a hibákkal kapcsolatos tapasztalataikat, nem adnak útmutatást, hogyan kii. szöböljék azokat ki. Ugyanakkor nem viszik át a többi üzemekbe a jó kezdeményezéseket, jólbevált agitációs módszereket és 'termelési tapasztalatokat sem. Nem vitték tovább például a vásárhelyi Kötöttárugyárnál megvalósított állandó se. lejtkiállítás gondoiatát, pedig ezzel a módszerrel igen eredményesen le. bet harcolni a selejt csökkentéséért. A selejtet gyártó munkás készítményéi kiállítják, s az elrontott munkatermek fölé kiírják készítője nevét és azt, hogy milyen mértékben károsította meg az üzem dolgozóit, Népköztársaságunkat. Míg a nagyobb Üzemeket szinte zaklalásszerűen „ellenőrzik' a szak szervezeti középszervek, szakmaközi bizottságok, és a SzOT titkárság dolgozói, addig a kisebb üzemek üzemi bizottságainak irányítására és ellenőrzésére nem jut idejük. A makói villanytelep üzemi bizottságát (ebben az üzemben 44 ember dolgozik) például tizenegy hónapja nem elelnörizték a szakszervezet ré. széről. A villanytelep üzemi bizottsága, — mivel a SzOT titkárság scin levélben, sem telefonon nem tart vele kapcsolatot, sem személyesen nem megy ki az üzembe —, teljesen tájékoza'üan azokról a feladatokról, melyek az üzemi bizottság előtt állanak. A koreai műszak beindításával kapcsolatban az üb. titkár Szegedre men'c be egy értekezletre, hogy megkapja a szempontokat, de a végrehajtást sem a szak. maközi bizottság, sem a SzOT nem ellenőrizte. Ilyen körülmények között nem csoda, hogy a makói villanytelepi iib, titkár egyúttal a pártszervezet propagandistája. a párttitkár pedig az üb. pénztárosa is, 'A'z üb. és a pártvezetőség viszonya elmosódott, maguk a párttagok se látják tisztán, hogy mi a párt. szervezet és mi az üzemi bizottság feladata. A szakszervezeti bizalmiak munkájával a SzOT megyei titkársága az utóbbi ké'i hónapban fogalkozik rendszeresen az üzemekben, A Politikai Bizottság határozatának megjelenése óta a bizalmiak munkájában fejlődés tapasztalható. Ott, ahol a bizalmiakat rendszeresen kioktat. Iák, a munkások tájékozódtak az előttük álló feladatokról, az ilyen üzemekben szép eredményeket ér. tek el. A szegedi Kendergyárban például 1333 hosszúlejáratú versenyszerződést kötöttek és a koreai műszak jó versenylendiiletét tovább tudták vinni az Alkotmány évfordulójának megünneplésére is. Sok iizembe kijárnak ugyan a SzOT titkárságon dolgozó elvtársak irányelveket adnak, javaslatokat tesz. nek, de bogy azokat ki adja tovább a munkásoknak, arról nem gondoskodnak. A vásárhelyi Magasépítési vállalatnál és a szen'iesi építkezéseken példáu! felvetették, hogy nincs kiépítve a bizalmihálózat és azt meg kell szervezni, de nem segítették az üb túkárt ebben a nagy munkában llven helyeken a termelő munka és a verseny nem kellően fejlődik, A szakszervezeti bizalmiak munkájában három fö hiányosság mutatkozik: 1. nem foglalkoznak velük rendszeresen a szakszervezeti szervek, 2 a kioktatás alkalmával nem konkréten vázolják fel számukra a feladatoka'i. 3. az elvi képzettség hiánya. A Párt Politikai Bizottságának határozatát a SzOT megyei titkárság alaposan és jól kiértékelte saját munkájára vonatkozóan, majd kiértékelték a szakszervezeti aktivák is. A PB. határozat előtt a SzOT titkárság tagjai felületesen végcz'iék munkájukat, ami megmutatkozott például ott, ahol az üzemekben nem men'tck ki a munkások közé. csak az üb. irodáig. Igy nem tudhattak az olyan jelenségekről, hogy pétdá ul Rácz László elvtárs, a szegedi Dohánygyár üb titkára diktatórikus magatartást tanúsított. A határozat óla a titkárság, felismerve saját hibáit, munkáját mélyebbé, alaposabbá tette, s a kiadott feladatok végrehajtását a munkások közölt is ellenőrzi. A PB. határozatot azonban sok helyen nem tudatosították a bizalmiak a munkások között. A műszaki értelmiség megnyerésének és a társadalmi munkába va!ó bevonásának kérdését a SzOT titkárság önelégülten kezeli, mondván, hogy a megyében 50 komp.exbrigád van, ahol foglalkoztatják a műszaki értelmiséget. A titkárság elhanyagolja a kulturmunkát is, egyáltalán nem foglalkozik az üzemi kullúrcsoportok prob.émáival, nem segíti a kuttúrotthon-mozgalom elterjedését. A titkárság nem vette észre, hogy egyes csongrádmegyei üzemeknél, vállalatoknál, mint például a vásárhelyi Magasépítési vá.iatatnál a műszaki értelmiség teljesen passzív. A műszaki értelmiséget sokkal nagyobb mértékben be kell kapcsolni a társadalmi munkába, mert az újító-mozgalom, a Szia hánov-mozgalom továbbfejlesztése, a termelés mennyiségi és minőségi /ellendü.ése szempontjából felbecsülhetetlenül nagy a műszaki értelmiség szerepe. A SzOT titkárság és általában a szakszervezeti munka hiányosságai Csongrád megyében főképpen abból erednek, hogy a magasabb beosztásban lévő szakszervezeti funkcionáriusok, n szakmai középszervek, a szakmaközi bizottságok elszakadtak a Párttól. A megyei szakszervezeti funkcionáriusok, mint párt. nktivák, nem vesznek részt rendszeresen a pártmunkában sem. 'A' titkárság kapcsolata nem elég szoros a megyebizottsághoz, amiben részben hibás a megyebizottság szervezési osztálya is, amely nem eléggé ellenőrzi a SzOT titkárság munká. ját, a jelentésekben frt hiányosságok megoldására ritkán ad konkrét útmutatást. Még nagyobb hiányos, ság mutatkozik a városi pártbizottságok részéről. A vásárhelyi pártbizottság például a SzOT titkárság javaslatai alapján sem tett komoly lépéseket a szakmaközi bizottság létrehozása érdekében. A Sznkmakö. zi bizottság irányfiása, az üzemek ellenőrzése a szentesi pártbizottság részéről is nagyon hiányos. A szentesi pártbizottság agitprop. titkára fizt a kijelentést tette, hogy az üzemen belüli munkáját emmialt nem tudja ellátni, a párttitkári feladatok jórészének végrehajtását az üb. titkárra bízza. Ezeket n hiányosságokat a SzOT titkárság ki kel., hogv küszöbölje munkájából. Legfőbb feladat, hogv építse szorosabbá, szilárdítsa míg a Párttal és a tömegekkel való kap csolatnit. emelje a funkcionáriusok elméleti és politikai szinvona.át, javítsa meg munkamódszereit, nagyobb politikai éberséget tanúsítson. Mindezek végrehajtásában páribi. zottságainknak nagyobb sigítséget kell adniok a szakszervezeti vona. Ion dolgozó elvtársak részére.