Délmagyarország, 1950. szeptember (7. évfolyam, 203-228. szám)

1950-09-08 / 209. szám

^ / A derekgyházl állami gazdaságban \ 400 mázsa cukorrépái termeltek I holdankint V Vasárnap a nemzetközi szövetkezeti nap alkalmával lutalmazzák a lermánynegyüjtés élenjáróit VII. ÉVF. 209. SZÁM. ARA 50 FILLÉR PÉNTEK. 1950. SZEPTEMBER 8. LEGFŐBB KÖTELESSÉGÜNK Irta: Jorge Amado A Béke Hivei Világkongres­szusa Állandó Bizottságának zsűrije a Prágában tartott au­gusztusi ülésén kiválogatta azo­kat a népet szolgáló képzőművé. sze ti, irodalmi és filmalkotáso­kat. amelyek méltók a párisi kongresszuson kitűzött jutalomdi. jakra. Ujabb tanúbizonysága ez annak, hogy mily hatalmas és legyőzhetetlen erejű a béke és a demokrácia tábora. Már a pályá­zaton résztvevő művek és sze. mélyek puszta felsorolása is arra vall, hogy mindazt, ami a kultúrában jó és egészséges, a dolgozók hozták létre, a népek hivták életre, miközben saját ügyükért harcolnak, amelv egy­szersmind az egész emberiség ügye is: az, hogy az ember a békében boldogan élhessen ezen a világon. Valóban, olyan korszakban élünk, amikor egyetlen igazi al­kotó tehetséggel rendelkező író, vagy képzőművész sem nézheti közömbösen azt a heves harcot, melyet a béke erői vívnak a vér és arany megvetett kufárai el­len, akik a népeket ismét, nz ed. djigie!knél még szörnyűségesebb mészárszékre akarják vonszolni. A népek felismerik az emberi­séget és a kultúrát fenyegető veszélyt és olyan kérdést tesznek fel az Íróknak és a képzőművé­szeknek, amelyet mindannyiunk­nak meg kell válaszolni, tekintet nélkül politikai nézeteinkre, val. lási és filozófiai meggyőződé­sünkre. I „Kivel tartasz? Azokkal-e, akik meg akarják semmisíteni az emberiség kultúráját és világ­pusztító háború poklába akarják vetni az emberiséget — avagy minden ország egyszerű embe­reivel, akik tulajdonképpen a kultúra élő forrásai, s akik ma azon vannak, hogy megakadá­lyozzák az emberiség egész tör­ténelmének legnagyobb bűnét?" Ezt a kérdést nem szabad vá­lasz nélkül hagynunk. Az atom­fegyver betiltását követelő stockholmi felhívás tette fel azt minden írónak és a művészetek minden munkásának. Aláírni. Vagy nem Írni alá, — azt jelenti: a béke. a kultúra és az élet párt­jára állni, avagy bűnrészeseivé válni az atomgengsztereknek, az emberi kultúra ellenségeinek, a halál fekete hollóinak. Nem hiszem, hogv van a Föl­dön olyan író, a szépművészetek­nek olyan művelője, aki képes volna 'megtagadni aláírását a Btcckholmi felhívástól, hiszen a megtagadás nyomban írói, művé­szi mivoltának lesüllyesztését je­lentené. Mert hogyan is ábrá­zolhatja az életet és a szépséget olyan valaki, aki az atombomba pártjára áll, mely szöges ellen, téte az életnek, a szépségnek. Mi, írók, képzőművészek igy kell,­hogy szóljunk az ilyen ember­hez: „Nem tartozol hozzánk. Nem vagy író, nem vagy képzőmű­vész, mert elárultad azt, ami számunkra, a kultúra alkotói számára a legfontosabb: elárul­tad az embersaeretetet, elárul, tad az ember jövőjének szerete­tét." ! Nem elép azonban aláírni a stockholmi felhívást. Az írók és e művészetek mesterei nem idő­től és tértől fürtgetlenül alkot­nak. Ellenkezőleg, alkotásaik életképessége a jelenben és a jövőben minden gyökerével az időbe kapaszkodik, és összeforr azzal a korral, amelyben az al. kotások s-/ilettek. Igy a Béke Hívei Világkongresszusa Állan­dó Bizottsága által kitűzött iro­dalmi díj jelöltjei között ott lá­tom Julius Fucik és Jean Ri­chárd Block elhunyt irók neveit, aki): közül az elsőt a nácik ölték "meg a háború alatt. Ezeket a neveket minden nép megtartja emlékezetében, Ezek nek az íróknak az alkotásai hal­hatatlanok. Éppen azért fogják mindig lelkesíteni és emelni a: emberiséget, mert saját tragikus koruk, saját harcoló hazájuk i a haladási számára készültek. A: emberiség számára alkották f műveket. A békedíj e két jelölt­je ezért példaképe az Íróknak éf a művészetek mestereinek. Tollúnk vagy írógépünk, ecse­tünk, vagy vésőnk, filmfelvevő gépünk előtt ott kinálkozik a legérdekfeszttőbb és leggyönyö­rűbb téma, a népek harca a bé­kéért. Ez korunk legfőbb problé­mája. a mai ember legfontosabb feladata és kötelező téma az iró és a képzőművész számára, aki az Ember nevében akar beszél­ni. Miről ls írhatnánk, ha nem a békeharcról, amely ma a leg­időszerűbb? Amikor az idei nyár virágait látom a mezőn, a veszélyre gondolok, amely eze­ket a virágokat és fákat, he­gyeket és folyókat fenyegeti: a háború provokátorai az atom­fegyvertől való rettegést hintet­ték el az ujjongó természet fö­lött. Amikor ezeken a nyári éj­szakákon szerelmes ifjú párokat látok, arra gondolok, hogy a szerelem fölött a halál árnyé­ka lebeg, B hogy meg kell véde­ni a jegyespárokat és a házas­társakat. Ha pedig játszadozó gyermekek vidám lármáját hall­gatom, akkor érzem csak iga­zán, hogy irodalmunk és kép­zőművésze/tűnk számára most nincsen más téma, csakis a bé­keharc, ha meg akarjuk men­teni a többi témákat, ha meg akarjuk érni a szépséget, a vi­lág életörömét. A békeharc té­mája az összes többi témákból ered, szorosan összefügg azok­kal, magja minden más témá­nak, mert a béke kivívása a legfontosabb most, amikor az amerikai imperializmus már el­kezdte az agressziót a koreai nép ellen. Egy a kötelességünk: alkotásainkat a béke szolgálatá­ba állítani. Ez a kötelesség el­kerülheteUen és halaszthatat­lan. A biráló bizottság, amely Prá­gában, abban a városban gyűlt össze, amely maga is művészi alkotás — tanúbizonyságul szol­gál arra, hogy az irók és kép­zőművészek felismerték ezt a kötelességet s hogy ez a felis­merés egyre erősebb lesz a leg­hirnevesebbek és legkiválóbbak közötti Elég, ha egy pillantás7 vetünk a jelöltek névsorára. Képzőművészek, mint Picasso, Gottuzo, Portinari, Hans Erni, Rockwell Kent; a film olyan mesterei, mint Wanda Jaku­bowska, Daquin, Vavra; világ­hírű irók, mint James Aldridge, Elüo Vittorini, Jan Drda, Pab­!o Neruda, Leon Kruczkowski. Sadoveanu. Pujmanova, Albert Kahn. A távolról sem teljes név­sorból válogatás nélkül csak né­hány nevet soroltam fel. A kulitura művelői napról­napra gyarapítják mennyiség­ben és minőségben a béke és haladás frontját. Ennek igy is kell lennie, mert a másik tá­borban csak a halál és a boldog­talanság várhatja a költőket és zenészeket, a regényírókat és a képzőművészetek mestereit, a festőket és szobrászokat, A ha­nyatló burzsoázia irodalmi No­Október 22-ére tűzték ki a helyi tanácsok tagjainak választását A Népköztársaság Einöld Ta­nácsa a minisztertanácsnak a Magyar Függetlenségi Népfront kezdeményezése alapján tett elő­terjesztésére, az 1950. évi Sl. száma törvényerejű rendelet 26. paragrafusa alapján valameny­nyl helyi tanács a budapesti vá­rosi, a megyei, a járási, a váro­si, a kerületi és a községi taná­csok tagjainak és póttagjainak választását 1950. október 22-re tűzte kl. Az USA kormánya teljes mértékben felelős a nemzetközi jogot lábbal tipró amerikai katonai hatóságok bűncselekményeiért A Biztonsági Tanács tovább folytatta a horeai kérdés megvitatását J. A. Malik elvtárs, a Szovjet­unió megbízottja, javasolta a Biztonsági Tanács szeptember 6 i ülésén, hogy a főtitkárhelyet­tes olvassa fel a szovjet kor. mánynak a Biztonsági Tanács elnökéhez intézett üzenetét ar­ról, hogy tizenegy amerikai va­dászgép támadást intézett egy bombázó- és torpedó-fegyverzet nélküli "yakorlórepülést végző szovjet gép ellen. A jegyzéket felolvasták. Austin, az USA megbízottja, megpróbálta a szovjet repülőgép ellen intézett támadás miatt n felelősséget az ENSz-re hárítani és azt mondotta, hogy az USA dejében kérni fogja a kérdés megvitatását a Biztonsági Ta­nácsban, ahol a Szovjetunió üze­nete már is fekszik. Malik elvtárs hangsúlyozta, hogy az USA megbízottá az 19-47 óta Koreában elkövetett USA-cscIekményeket az Egyesült Nemzetei* jelvényé­vel akarja fedezni. A szovjet kormány azonban úsrv véli. hogy az USA-kormáay tel. jes mértekben felelős azok­nak az amerikai katonai ha­tóságoknak cselekményeiért, melyek n nemzetközi joc sza­bályainak lábbpl tiprásával bűnt követtek el. A szovjet kormány továbbra is kívánja, hogy büntessék meg azokat, akik ezt a bűncselekményt elkövették. Alvarez, Kuba képviselője, Csan-Tin Fu, a Kuomintang megbízottja, Fav?i, egyiptomi és Quevedo, ecuadori megbízott, to­vábbá Csen, a Li.Szin Man klikk képviselője, különféle mesterke­désekkel ipróbálták elterelni a szót erről a kérdésről. Malik elvtárs rámutatott, hogy Csen jogtalanul van jelen a Biz­tonsági Tanács ülésén, nem fejt­heti ki véleményét a határozató, kat illetően. Malik elvtárs kije­lentette, hogy Csen véleménye .-•enkit sem érdekel. A Biztonsági Tanács ezután az USA határozati javaslata felett szavazott. Ez a javas­lat a koreai háború „lokali nálásána!*" ürügye alatt a háború kiterjesztésére ós fo­kozására irányult, A Szovjet­unió a határozati javaslat ellen szavazott és ezzel an­nak elvetését idézte elő. az egyhangúság elve érteimé­hon. Á határozati javaslat mollett szavazott az USA, Anglia. Fran­ciaország, Norvég'a. a Kuomin­tang, Ecuador, Kuba, Egyiptom ás Ind'a. Jugoszlávia tartózko­dott a szavazástól. Az Egyesült Államok határo­zati javaslata felett végrehaj­alkalmat kért, hogy rövidesen válaszolhasson az ecuadori meg­bizott két állítására, melyek — tését, melyet a l*is népek iránti viszonyról tett, midőn a Szov­jetunió 1948 áprilisában egyez­mint Malik elvtárs megjegyez- ményt irt alá Finnországgal. te — a Szovjetunió és a szovjet nép megrágalmazásával határo­sak. Idézte Quevedo állítását, hogy a Szovjetunió nem toleráns más államok nézeteivel szemben és megvetéssel viseltetik a kis országok iránt. A Szovjetunió képviselője kijelentette, hogy nem tulajdonét az ecuadori ki­küldöttnek rágalmazó szándékot, hanem tájékozottság hiányával magyarázza a kijelentéseket. Ezt részben az Ecuador és a Szovjetunió közötti nagy tá­volság magyarázza, másrészt pedig az, hogy Ecuadornak és Ecuador népének Amerika hang­ja állandó ellenséges szovjetel­lenes propagandája közepette kell élnie és dolgoznia. Az ecua­dori küldött tévedésének elosz­latása céljából Malii* elvtárs idézte Sztálin elvtársnak Stassen, az ame­rikai republikánus párt ve­zetője előtt 1947 április 9­én más népek politikai rend­szerének bírálata tárgyában tett kijelentését, mély sze­rint a történelem megmu­tatja, melyik rendszer a jobb' és hogy az együttműködés­hez nem szükséges, hogy a népeknek azonos rendszereik legyenek. Ugyancsak idézte Malik elvtárs Sztálin elvtársnak azt a kijelen­Sztálin elvtárs akkor kijelen­tette, hogy a szovjet emberek szerint minden nemzetaek, akár nagy, akár kicsiny, megvannak a jellemvonásai, melyek az il­lető nemzet sajátjai és más nemzeteknél hiányoznak. Ezek a jellemvonások jelentik minden egyes nemzet hozzájárulását a világkultúra közös kincstárához. Quevede ecuadori küldött meg­köszönté Malik elvtárs magya­rázatát. Kijelentette, hogy az ecuadori küldöttség mindig tisz­teli a többi küldöttséget és él­vezni kívánja azok tiszteletét. Az Egyesült Államok javas­latának elutasítása után Jebb javasolta, szavazzanak a koreai konfliktus békés rendezését ki­vánó szovjet javaslat felett. Jebb javasolta, hagyják ki a szovjet határozati javas­latból azt a kitételt, hogy a koreai nép képviselőjének meghallgatása kívánatos. A Biztonsági Tanács ezután az Egyesült Államok nyomásá­ra elvetette a Szovjetuniónak a koreai konfl ktus békés rendezé­sét kívánó határozati javasla­tát. A Szovjetunió a javaslat mellett szavazott, Egyiptom és Jugoszlávia tartózkodott a sza­vazástól, a többiek ellene sza­vaztak. 'i/ „FEKETE BIZOTTSÁGOK' a haladászellemü jugoszláv diákok ellen A t'toista Jugoszlávia „népi ifjú­sági szervezet (hitlerjugend-lipusú fasiszta-banda)" vezetősége „fekete bizottságot" -létesitött a haladó­szellemű diákság letörésére. A diá­kokat, akik szót emelnek a békéért, vagy a Szovjetunió iráni rokon­szenvüknek adnak kifejezést, a bi­zottság kizárja az iskolából, börtön­be, gyűjtőtáborba juttatja őkot. A mult évben mintegy 12.090 diák tűnt el, vagy került börtönbe. FéíévröMélévre gyorsuló ütemben törleszti Népköztársaságunk az ötéves tervkölcsönt Az ötéves tervkölcsön visszafize­tése, — mint a kölcsön neve is mu­tatja — öt év alatt történik meg. Az ©lsö nyeremenyhuzások mel­lett sok kötvénytulajdonost érdekel az Is, milyen ütemben kerülnek visszafizetésre a nyereménnyel ki nem sorsolt és a kamatozó kötvé­nyek. Sok kötvénytulajdonost érde­kel a kamatfizetés időpontja is. A töketörlesztés — mind a nye­remény, mind a kamatozó kötvé­nyeknél — azonos időpontban és azonos arányban történik, sorsolás útján. Az első tőketörlesztés 1951. október 1-én lesz, ettől kezdve fél mind nagyobb összegekot törleszt az állam. 1951. október 1-én a tervkö'csön kilenc Százaléka kerül tőketörlesz­tésként visszafizetésre, 1952 április 1-én tiz százaléka, 1952 október el­sején tizenegy százaléka, 1953 áp­rilis 1-dn tizenkét százaléka, 1953. október 1-én tizenhárom százaléka, 1954 április l_én tizennégy Százalé­ka, 1954 október 1-én tizenöt szá­zaléka, 1955 április lton tizenhat százaléka. A tervkö'csön kamatozó kötvé­nyeinek kamatfizetése ugyancsak íott szavazás előtt Malik elvtárs évenként, áorüis és október 1-én, félévenként történik. bei-diját tavaly nem ítélték oda nek, vagy filmet alkotnak. Ez a senkinek, mert nem volt rá dij a világ m'nden népeitől ka­megfelelő jelölt. A Béke Hívei Világkongresz­szusa Állandó Bizottságának di- költebb és megtisztelőbb kitün­ja ma a legóhajtottabb babér: tetés. A bírálóbizottság elé ter­azok számára, akik irnak, raj-1 jesztatt alkotások azt mutat­zolnak, mintáznak, zenét szerez-' ják, hogy az Íróknak és a kép­zőművészet kiválóságának több­sége felismeri a háborús ve­pott jutalom. Hervadhatatlan j szélyt, felismeri, hogy küzdeni babér, amelynél nincsen fenn- J kell a békéért s hogy alkotásai hatalmas fegyvert jelentenek ebben a harcban: az Ember fegyverét az éhség, elnyomás és halál megsemmisítésére.

Next

/
Thumbnails
Contents