Délmagyarország, 1950. szeptember (7. évfolyam, 203-228. szám)

1950-09-01 / 203. szám

PÉNTEK, 1960. SZEPTEMBER f. 5 Jó eszköz az eredmények továbbfejlesztésére a Villám és a faliújság A Dohánygyárban elhanyagolták a Villámokat — de már megkezdtók á hiányosságok kijavítását Üzemeink élete gazdag, változa­tos, teli van eseményekkel. Az üze­mek a forradalmi harc helyei, a szocializmus építésének csataterei. Újfajta emberek dolgoznak üzeme­inkben: a szabad, megbecsült dol­gozók, újtipusú emberek formálód­nak: szocialista emberek. Az üze­mek élete sokinindent rejt magá­ban; a dolgozók javarészének ön­tudatos, odaadó munkáját, mind újabb és újabb erővel feltörő lel­kesedését a szocializmus építése iránt. De nz üzem életében előfor­dulnak hibák is: egyes dolgozók fegyelmezetlensége, passzivitása, gon­datlan munkája, sőt nem egyszer az ellenség káros tevékenysége is. Mindazok a jelenségek, melyek­ből összetevődik üzemeink élete, — a dolgozók egyes cselekedetei, vagy egyes csoportok kollektív te­vékenysége — tanulságosak min. den dolgozó számára Ha követés­re méltó eredmények vannak, azok jó példnképül, ha hibák vannak, azok intő figyelmeztetésként álla­nak a dolgozók előtt és ha megis­merik a hibákat, akkor el is tudják kerülni. A követésre méltó példák ismer­tetésére és a kijavítandó hibák fel­tárására alkalmas eszköz a Villám és a faliújság, ez a két jó agitá­ciós módszer, A Villámon és faliújságon ke­resztül mozgósítani lehel a dol­gozókat a több és jobb terme­lés elérésére, a munkafegyelem megjavítására, a békeharcra, a szocializmus építésére. 'A' Villám-on és faliújságokon ke­resztül rá lehet mutatni a hiányos­ságokra, a magas selejtre, a hulla­dékra, fegyelmezetlenségre és egyéb bajokra. Mégis azt tapasztaljuk, hogy egyes üzemeinkben nem hasz­nálják ki kellőképpen a Villám 'és a faliujsáR adta lehetőségeket. Igy volt ez egészen az utóbbi időkig a szegedi Dohánygyárban is A Dohánygyár esetében meg kell azt is jegyezni, hogy elsők között voltak a kiváló bolse vik agitációs módszer, a Villám alkalmazásában és jóidéig megfelelőképpen használ­ták azokat. Ugyanez vonatkozik a faliújságjaikra is, melyek Ízlésesek és gyakran változtak rajta a cik­kek. Azonban az utóbbi időben — főleg a koreai hét befejeztével — a Villám-ok és faliújságok szer­kesztése terén visszaesés mu­tatkozott. Nem egy esetben nem is törődtek vele. Az előkészítő üzemrészben pél­dául az egyik „Villámtáblán" július 22-i keltezéssel díszeleg egy dolgo­zókhoz szóló felhívás, de inásik helyen is látható egy-két héttel ko­rábbi időpontban készült Villám. A faliújságokon augusztus elejei, sőt júliusi cikkek is szerepelnek he­lyenként De nemcsak a Villám-ok és fali­újságok elavultsága az egyetlen hi. ha, hanem az is, hogy tartalmilag sem töltötték be kellőképpen hiva­tásukat. Nem egy esetben általános szólamokat, vagy jel­szavakat, felhívásokat tartal­maztak csupán Ez volt a helyzet egészen nap­jainkig a koreai műszakot követő hetek során a Dohánygyárban. Az elvtársak nem gondoltak arra, hogy a koreai műszak eredményének to­vábbfejlesztéséhez igen jó eszköz a szemléltető agitáció, a Villám és a faliújság alkalmazása. A hibák ta­lán még jóidéig fennálltak volna, ha a Dohánygyárban dolgozó elvtársak nem kaptak volna kri­tikát munkájuk megjavításához. A Szegedi Pártbizottság feltár­ta előttük a hiányosságokat és ennek megfelelően megkezdődött a Dohánygyárban a hibák ki­küszöbölése Az első lépés volt az eddigi munka kiértékelése, utána a határozatok hozatala a munkák megjavítása ér­dekében, A határozatokat és a ter­veket az üzemi pártbizottság titká­ra, Balázs Teréz elvlársnő a követ­kezőképpen ismertette: ,.A jövőben nemcsak általános­ságokkal, jelszavakkal foglalko­zunk a Villámok-on és laliuj. Ságokon, hanem konkrét ese­ményekkel. gyakorlati életből vett példákkal és lettekkel. Arra törekszünk, hogy ezeken ke­resztül is még nagyobb nyilvános­ságot biztosítsunk a szocialista munkaversenynek, elősegítsük an­nak kiszélesítését, népszerűsítjük legkiválóbb dolgozóinkat, jó agitá­cióval mozgósítjuk az üzem össz­munkásságát az előttünk álló mind újabb és újabb feladatok végrehaj­tására. Összekötjük a termeléssel kapcsolatos agilációnkat más egyéb időszerű kérdésekkel, mint például a békeagitációval. Egyszóval a Vil­lámokat és faliújságokat a népne­velő munka hatékony eszközévé fejlesszük, Kritika és önkritika Is helyet kap Villámainkon és faliújsá­gainkon. rámutatunk a hibákra és azoknak okaira, valamint arra, hogy miképpen lehet ki­küszöbölni Kihozzuk rajtuk a fegyelmezetlen­ségeket, késéseket és egyéb hiá­nyosságokat. Fokozottal) mértékben bekapcsoljuk a tömegszervezeteket és különösképpen a békebizottságo­kat is ebbe a munkába". A dohánygyári elvtársak tehát felismerték mulasztásukat és az üzemi pártbizottság irányításával a különböző üzemrészek alapszerveze­tei már meg is tárgyalták a kon­krét tennivalókat. Csütörtökön már ismét jó Vil­lám jelent meg az üzemben, mely tudatosította a dolgozók előtt Németh Istvánné sztaha­novista kocsanvozónö követen­dő példáját, hogy az új normá­val délelőtt fél 11 kor a 211 százalékos teljesítménynél tar­tott. Tanuljanak a Dohánygyár példá. jából a többi üzemek is, ne hagy­ják ellanyhulni az agitációt, hasz­nálják a Villámokat és faliújságo­kat. Az üzemi pártszervezeteknek, a vállalatvezetőségeknck, a tömeg, szervezeteknek és maguknak a dol­gozóknak egyaránt célja és érdeke a szocializmus építésében rájuk vá­ró feladatok minél gyorsabb, minél alaposabb végrehajtása. Ehhez jó segítséget nyújtanak a Villám-ok és faliújságok. A Szovjetunióban járt parasztkiildölt beszámolója után termelőcsoport alakult Csanyteleken Mint Csongrád megye legtöbb kötegében, úgy Csanyte'-eken is a termelőszövetkezet kérdése foglal­koztatja huzamosabb idő óta a falu dolgozó parasztjait. Férfiakat, asz­szonyokat. öregeket és fiatalokat egyaránt Két éve lappang köztük a tszcs-alakitás gondolata, de nem tudtak annyian összeverődni, hogy létrehozzák, megvalósítsák gondo­latukat Többen azon az álláspon­ton voltak, hogy: majd meglátjuk mire viszik a szomszéd község ter­ímeiöosoportjában, — igy nyilatkoz­tak tavaly ősszel, ugyanígy az idén tavasszal is. Az aratás után választ kaptak az érdeklődök, de meggyőződhettek a hiteflenkedök is a társas gazdál­kodás előnyeiről- Az egyik szom­széd községben. Sövényházán a Szántó Kovács tszcs 18 mázsás bú­fermésf vett be a közös földről. Másutt viszont a félévi e'számolás. kor egy tag 2—3. több helyen 4.000 forintot la kapott a fejadag és a termés zetbani járu­lékon kiviil. A látott és hallott ered­mények azokban is felkeltették az érdeklődést, akik még nem vették észre, vagy nem akarták észreven­ni a nagyüzemi gazdálkodás elő­nyeit- A többség figyelme mindin­kább a szövetkezeti mozgalom felé fordult. Az egészséges folyamatnak a kommunisták álltak az élére­Termelőcsoport látogatást szervez, tek, melyre elvitték az érdeklődő­ket. A látogatások alka".mával sa­ját szemükkel láthatták mindazt, amit addig hallottak és &z eredmé­nyekkel szemtől-szembe való ta­lálkozás új gondolatot szült az ér­deklődőkben. Elhatározták, hogy megalakítják a termelőesoport elő­készítő bizottságot. Most már lázbajött a falu. Min­denütt fetazinre került az alakuló termelőcsoport kérdése. Nap-nap után újabb és újabb családok lérp- j tek be az előkészítő bizottságba, je-1 ientctíék be csatlakozásukat. A bi-j zottság állandó népnevelő munkát' folytatott a faluban- Agitációjuk­hoz erőt adtak a Szovjetunióban járt parasztküldöttek levelei, ame­lyekben közölték, ismertették már elörc a világ legfejlettebb memőgaailaaágában szerzett tapasztalataikat. Mind kö­zelebb és közelebb kerültek a cso­port tényleges megalakulásához. Vasárnap ismét nagy nap volt Csanyteleken. A kultúrházban Bal­lá Sándor, a Szovjetunióban járt parasztkiildöttség egyik tagja szá­molt be felejthetetlen útjának él­ményeiről, — Szovjetunió kolhozaiban bol­dog emberek élnek, akik a magas technika segítségével évről-évre Cmelik terméseredményeiket. Ez a mondat ragadta rreg Balla elvtárs beszámolójából Fejes János figyel­mét. De még jó néhány mondat motoszkált ott a tszcs-t alakítani szándékozó dolgozó parasztok fü­lében: A Szovjetunióban azért ér­nek el nagy terméseredményeket, mert a nagy darab földet géppel munkálják meg. Jó munkát tudnak adni a földnek, amely meg is há­lálja, egyre magasabb termésered­ményekben viszonozza, adja meg a jó munka gyümölcsét­Nekünk, magyar dolgozó parasz­toknak is a nagyüzemi gazdálkodás útjára kell lépni, — mondotta a be­fejező szavakat Balla elvtárs. Előttünk a példa, a Szovjetunió szocialista mezőgaz­dasága- Mi láttuk és tapasztaltuk azt, hogy a kolhozparaszt vidáman, megelégedetten él. Mi is megvaló­síthatjuk magunknak, csak rá kell lépni a szövetkezés útjára. Szavai jó ideig ott csengtek Faragó lm. réné, Dián Jánosné és a többi dol­gozó parasztok fülében. Nem vető­dött fei más hazafelé menet be­szélgetés közben, mint az elhatáro­zás, a termelőcsoport megalakí­tása. MAGYAR PARASZTKÜLDÖTT EK z4 SZOVJETUNIÓBAN A magyar dolgozó parasztság szinte minden nap újabb és újabb eredményét Játja napi munkájában azoknak a gazdag tapasztalatoknak, amelyeket a világ élenjáró mező­gazdasága-a szocialista Szovjetunió kolhozainak és szovho­zainiak munkamódszere nyújt számára. A dolgozó paiaszt­ság küldötteinek egy-egy nagy csoportja már második alka­lommra] győződhetett meg a saját szemével azokról a hatal­mas eredményekről, amelyeket a szovjet parasztság a kol­hozokban. a nagyüzemi gazdálkodás útján elért. A közel­múltban kinnjárt magyar parasztküldöttség élményei és gazdag tapasztalatai itthon újabb dolgozó paraszttömegeket győztek meg arról, hogy a még boldogabb életet csak úgy biztosithatja a maga számára, ha termelőcsoportban dolgoz­va követi Pártunk iránymutatását. A Szovjetunióban járt magyar parasztküldöttek mind­egyike elragadtatással beszél mindarról- amit útja során látott és tapasztalt, de emellett arról a baráti szíves fogad­tatásról is, amelyben a szovjet emberek, a szovjet kolhoz­parasztok részesítették őket. A &zovjet kolhozparasztok öröm­mel mutatták meg mindenütt munkájuk eredményeit öröm­mel számoltak be munkamód szereikről, amelyekkel hozzá­segíthetik magyar parasz-ttársaikat a szovjet parasztsághoz hasonló boldog, derűs és nyugodt éket eléréséhez. Hétfőn este ugyanott jöttek ösz. sze, ahol Balla elvtárs a beszámo­lóját tartotta, hogy most már vég­leg lefektessék alapját, rálépjenek arra az útra, amely odavezet, ami­ről Balta elvtárs olyan sok szépet és jót mondott­— Elvtársak — kezdte beszédét a községi pártszervezet titkára, ifj. Gyöngyi Ferenc. Tegnap Balla elv­társ előadásából megismertük pél­daképünk, a Szovjetunió kolhozpa. rasztjainak életét. Annak a szájá­ból hallottuk a valóságot, aki ma­ga négy hétig tanulmányozta, lát­hatta azt az életet, mely mind­annyiónk vágya. Az mondta el ezt nekünk, aki mikor elindult a Szov­jetunióba, még egyénileg gazdál­kodó dolgozó paraszt volt. Amikor hazaérkezett, első útja — a család meglátogatása után — a termelő­csoportba vezetett és felvételét kérte ö látta példaképünket és részünkre is példát mutatott. Én javaslom, hogy kőveamük Balla elvtáraat Utolsó szavait már a helyeslés za­ja nyomta el. Követjük-.. Megala­kítjuk mi is a termelőcsoportot. A másik pillanatban már újabb ja­vaslatot terjesztett eté egyikük: Le­gyen Vörös Csillag a csoportunk neve. Itf is egyöntetű álláspontot foglaltak el és már neve is lett a csoportnak- A "év után pedig ve­zetőség: elnöknek ifj. Gyöngyi Fe­rencet, az intézőbizottság tagjai­nak pedig Tóth Mihályt, Drubi Já­nosnét és Faragó Imrét választot­ták- Ezzel megszületett Csanytele­ken is a szocialista mag, amelyből — mint a 22 alakító tag mondja — egy év múlva hatalmas, erős ter­melőszövetkezet lesz, amely nem­csak 22, hanem többszáz csanytelc­ki dolgozó paraszt boldog megélhe­tését biztosítja. Képünkön Szaid Hodzsan UrunhodzSajev- <t tadzsih'sz'áni „Vorosilov" kolhoz elnöke, nagy szeretettel beszélget Ko­vács István és Preiser István termelőesoport elnökökkel Sorra megmutatta számukra a kolhoz gazdasági berendezé­st M. : . sét és beszámolt nekik munkájukról. A tadzsikisztáni „Vorosilov" kolhoz eOyik legidősebb tagja; Akilov. a Szocialista Munka Hőse, a magyar vendegeknek a kolhoz küzdelmekkel teli történetét mondta el és beszámolt arról az óriási segítségről amelyet a szovjet állam nyújtott a kolhoz gazdaságának fellendítésére. A magyar parasztküldöttség megszemlélt egy iizbekisztáni szovliozt is. Itt azt tapasztalhatták, hogy milyen k'ráló ter­mést eredményez a modern technikával és tudományos módszerekkel folytatott gyapottermesztés.

Next

/
Thumbnails
Contents