Délmagyarország, 1950. szeptember (7. évfolyam, 203-228. szám)

1950-09-05 / 206. szám

r Megkezdődött az uj tanév \ ; Községek közötti megyei versenyt indított Algyö dolgozó parasztsága M,II«„M • • VII. EVF. 206. SZÁM ARA 50 fillér KEDD, 1650. SZEPTEMBER 5. XULTURFORRADALOM (L. Z.) Néhány év telt el felszabadulásunk óta, de ez a néhány esztendő jóval itöbbet jelent népünk történetében, de a dolgozók nagy tömegének egyéni életében is, mint történelmünk sok-sok évtizede. Nem uj már e? a megállapítás, de naprólnapra ujabb és ujabb tények, ujabb és ujabb apró események •támasztják alá. Épülő szocializmusunkban napról-napra formálódik, alakul az uj embertípus, gyárban, üzemben s kinn a földeken a termelőcsoportokban is. Uj' embertípus születik meg, amelynek nrndinkább fejlődik öntudata, mindinkább tudatossá válik benne a munka lendületének nagyszerű érzése, s az emelkedő százalékokban saját, még boldogabb jövőjét látja kialakulni. Kétségtelenül, ezek a tényezők azok, amelyek Pártunk irányításával döntő mértékben elősegítették a felszabadulás által megteremtett keretek leheltőségei között a gazdasági, társadalmi életünkben végbement változásokat. Ez a változás azonban jelenleg is ltovábbra is folyamatban van, ennek a változásnak végleges sikere még további harc, osztályharc kérdése. Meg kell küzdeni a múlttal, meg kell küzdenünk a mult maradványaival, de nem kevésbbé meg kell küzdenünk a múltnak azokkal a káros maradványaival is, amelyek az emberek gondolkodásmódjában élnek és amelyeknek táplálása az osztályellenség egyik fontos fegyvere a dolgozó nép ellen. A mult maradványainak az emberek gondolkozásában, életformájában való megnyilatkozásai elleni harc egyik fonitos formája a kulturális harc. a kultúrforradalcm A e=7da.sári. társadalmi életünkben végbement változás ugyanis egyre fokozottabban érezteti hatásait kulturális 'területen és dolgozó népünk nem kis sikerekkel vívja forradalmi harcát a kulturáért. Bátran mondhatjuk: forradalmi változások mentek végbe hazánkban azóta, hogy a Szovjet Hadsereg megteremtette számunkra a szabadságolt. Mert forradalmat jelent, hogy uj társadalmat épitünk, hogy a gyárak államosításán tul mind jobb munkateljesítményekkel veszik a munkások ezrei valóban birtodolunk: „Hogy élni tudjon valaki hazája javára a szabadság jogaival, nemcsak jogok, nemcsak gazdasági lehetőségek kellenek, hanem kultura és műveltség is". Kötelessége tehát minden <lo! gozónak, legkivált a kultúra lp<különbözőbb területén dolgozó munkásainak, hogy Pártunk irányításával segítse, támogassa, győzelemre vigye a munkásosztállyal az élen dolgozó népünk kulturforradalmát. Helyt kell állnunk ma a kuJtura harci szakaszán is, ahol még igen sok feladat vár megoldásra és igm sok ellenséggel kell szembeszállnunk. Harci terület ma minden üzemi kultúrotthon, minden kulturelöadás, vagy a szinház, mozi éppen ugy, mint egy-egy üzemi, falusi kulturcsoport műsoros délutánja. Letűnt már az irodalmi szalonok fénykora és a dolgozó tömegek, amelyek meghóditották az • államhatalmat, mind határozottabban veszik birtokukba a kulturát is. Tanulni, művelődni akarnak s a megváltozott uj élet visszatükrözésát várják kul túránktól is. Pártunk, népi demokráciánk kultúrpolitikája arra törekszik, hogy egy-egy iro dalmi, művészeti kérdés necsak egy-egy iró, művész s szük baráti körének ügye legyen, hanem szerves rész9 osztályharcunknak. Művészeink mind nagyobb számmal értik meg en nek a kérdésnek fontosságát, Amint például az első magyar képzőművészeti kiállítás is bizonyította Budapesten g ezzé együtt a dolgozóknak is mind nagyobb tömege fordult a művészetek, az igazi kulitura, az újjászületett irodalom, festészet, vagy szinmüvészet felé. S így tör előre, szélesedik éz terjed falun és városon egyaránt népünk inagy kul'fcúrforradalma. Az üzemekben, falvakban esténként összeülő olvasókörök, az analfabéta-tanfolyamokra, az alapismereti tanfolyamokra járí dolgczó csoportok, az olvasómoz galmak ankétjain résztvevő do! gozó tömegek itt, Csongrád megyében is kultúrforradalmunl egy-egy harci egységét, harci csoportját jelentik. De kultúrforradalmunk győzelméhez járulnak hozzá azok a dolgozók is, akik élnek a népi demokrácia által nyújtott lehetőségekkel és igénybeveszik a kedvezményes színházi bérleteket, hogy valóban KIHARCOLJUK A BEKET Százezres tömeg hatalmas béketüntetése Varsóban az első lengyel békekongresszus alkalmából megértettek. Megértették, hogy nyilvánítja a Biztonsági Tanács az amerikai légierő túlnyomó szovjet küldöttsége iránt azért a fölényének és az amerikai fáradhatatlan erőfeszítésért, meA Szovjetunió-vezeíte nemzetközi békemozgalom elsöprő lendülettel szélesedik világszerte. A világ népei áttörhetetlen gátat melnek a háborús uszítók bűnös terveivel szemben. A Varsóban megnyílt első lengyel békekongresszuson Gábriel D. Abroussier, a Béke Hívei Állandó Bizottságának elnöke bejelentette, hogy a stockholmi békefelhíváat ma már csaknem 400 millió ember írta alá. A kongresszuson nagv beszédet mondott Kornejcsuk elvtárs, szovjet író, a szovjet békevédelmi bizottság tagja. — A nagy bákevilágmozgalom — mondotta — kivételesen rövid idő alatt olyan hatalmas erővé alakult át, hogy ma bizton állíthatjuk: az egyszerű emberek százmilliói nemcsak, hogy nem akarnak háborút. hanem olyan eszközökkel is rendelkeznek. amelyek me2 tudják hiúsítani az amerikai és angol háborús uszítók minden vérszomjas tervét. A békeharcosoknak ehhez a világmozgalomhoz felbecsülhetetlen értékű hozzájárulást adott a aagy Szovjetunió népe és annak vezetője, a világbéke zászlóvivője, földünk egész lakosságának barátja és tanitómestere: Sztálin. A Szovjetunió népei a nagy Sztálin vezetésével a béke védelmezői világmozgalmának élén haladnak. — Hatalmas és jóvátehetetlen 'liba lenne azonban lebecsülni a béke ellenségeinek erőit. Az amerikai Wall Street angol, francia és más lakájaival együtt minden tőlük telhetőt megtesznek, hogy új háborút robbantsanak ki. Az amerikaiak koreai agreszsziója még azoknak a szemét is felnyitotta, akik eddig hittek az amerikai hírhedt „demokráciában". Már a háború első napjaiban minden nép ítéletet mondott az amerikai agresszorok felett. Az egész földkerekség egyszerű emberei azonban valami mást is hadsereg fölényének misztikuma, amelyet az amerikaiak állandóan propagáltak, porba omlott, amikor szembekerült a kicsi és hősies koreai néppel. A világ egyszerű emberei meglátják, hogv milyen rothadtak az amerikai imperializmus alapjai, azé az imperializmusé, amely a megsemmisülés felé halad. Beszéde végén Kornejcsuk elvtárs kijelentette: — Erőink megszámlálhatatlanok. Meg tudjuk akadályozni az újabb háborút, kiharcoljuk a békét! A varsói békekongresszus az ENSz-hez intézett tiltakozó táviratában a lengyel nép nevében éles szavakkal bélyegzi meg az amerikai imperialisták koreai agresszióját és mélységes háláját lyet a koreai nép védelmében és a béke védelmében kifejtett. A lengyel nép követeli, hogy a Biztonsági Tanács haladéktalanul tegyen erélyes 'épéseket az imperialista agresszorok ellen. A lengyel békekongresszus ülésterme előtt Varsóban százezres tömeg hatalmas béketüntetése zajlott le. A nagygyűlésen a kongresszus külföldi és lengyel résztvevői is felszólaltak. Kan-Buk ezredes, Korea küldötte a többi között kijelentette: — Biztosítjuk őket, hogv a közeljövőben kiverjük földünkről az amerikai támadókat. Az igaz ügyért harcoló koreai nép győzni fog, mert velünk vannak az egész világon testvérek és nővérek százmilliói, mert velünk van a hatalmas Szovjetunió és Sztálin. Leleplezték Hámán Kató emlékoszlopát BUDAPESTEN Bensőséges ünnepség keretében leplezték le vasárnap délelőtt a Nyugati-pályaudvar indulási oldala előtti téren Hámán Katónak, a magyar munkásmozgalom mártírjának emlékoszlopát. Az emlékünnepségen nagy számban jelentek meg Budapest vasutasságának, a tömegszervezetekr.ek, a VI. kerületnek képviselői. Megjelent az ünnepségen a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének képviseletében Szabó Piroska elvtársnő. a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára. Ott volt Prieszo! József elvtárs, közlekedésügyi államtitkár, Nezvál Ferenc elvtárs, a Fővárosi Tanács végrehajtó bizottságának elnökhelyettese, Csanádi György elvtárs, a MÁV vezérigazgatója. Szabó Piroska elvtársnö ünnepi beszédében hangsúlyozta, hogy Hámán elvtársnö példája nz illegális mozgalom harcosai életének. Hámán elvtársnő azért tudott igaz kommunistává vá'ni, mert nem volt egyedül, mert erőt adott neki az osztálya iránt érzett szeretete. Hámán elvtársnőt elpusztította a magyar fasizmus, de itt, emléke előtt elmondhatjuk, hogy életét nem áldozta hiába. A Párt diadalra vitte azt az ügyet, amelyért 5 harcolt. Hazánkban a dolgozó nép került ha. tatomra, országunk soha nem látott fejlődést ért el. A munkás-1 anya szive nem szorul össze többé chcző gyermeke híltán, hnnem örül, vidám, boldog, dolgozó családjának. A Fővárosi Tanács végrehajtó bizottságának nevében Nezvál Ferenc elvtárs, a Fővárosi Tanács végrehajtó bizottságának elnökhelyettese vette át az emlékművet, majd lehullott a lepel Hámán Kató emlékművéről. Elsőnek Szabó Piroska elvtársnő helyezte el n MDP Központi Vezetőségének hatalmas koszorúját, majd a küldöttségek rótták le kegyeletüket és helyez, ték el koszoruiukat az emlékmű előtt. kukba a gyárakat s forradalmat, birtokukba vegyék itt, a Szegedi .-,„„. _ • . „„ ... ^^ „ . j Nemzeti Színhazat, a nep szin-hajelent az js, hogy üt Csongrád , KiiltY,rfnrr^»!m,,«iT megyében is van már termelőszövetkezeti község s a dolgozó parasztok mind nagyobb tömege csatlakozik a termelőszövetkezeti mozgalomhoz. De ezzel a forradalommai együtt mindjobban kibontakoznak a másik forradalom körvonalai, amely mégis ebből nő ki, ennek szerves egésze, ennek halfása alatt fejlődik, terebélyesedik, de ugyancsak erre is hat vissza; ez pedig népünk műveltségének. felviIpp•ngu!tsáo'á-'','- ízlésének forradalma: a mindinkább előtérbe törő kulturforradalom. Szocialista épitésünk mai szakaszán különösen nagy jelentőséget keli tulajdonitanunk kulturforradalmunk minden kérdésének, hiszen erre figyelmedet bennünket Sztálin elvtárs is, zát, Kultúrforradalmunl: győzelméhez jutunk közelebb egy-egy lépéssel mindazok után az előadások után is, amelyeket Csongrád megve számos üzemében tartanak rendszeresen a dolgozók természettudományos ismeretének kiszélesítésére és az ideális ta téveszmék, a babonák és áltudományok megcáfolására. Dolfozó népünk érdeklődését mutatják, hogy minden alkalommal igen nagy számban vesznek részt ezeken a sorozatos előadásokon és nagy számban fagynak azok az ismertető füzetek is, amelyek ezeket a természettudományos kérdéseket tárgyalják. Számtalan területe van tehát ennek a forradalmi harcnak. Komoly és következetes munka vár még ránk ezen a téren, nemcsak azért, mert úton, útfélen gátolni, akadályozni igyekszik ezt a mun.. ... . kát az osztályellenség, a klerikáamikor kijelentette: „A munkás- J hfi osztály kulturális eromek kérdésé egyike döntő kérdéseinknek". Valóban életkérdés ez, sőt kötefcorús ügynökök, hanem azért is. mert isren sok olvan káros ma : radvány él még ezen a területen. Ipsségnek is érezzük, ha Rákosi, ipen gok 0]y£m t>urzso4 maradelvtárs következő szavaira gon-' vány rombol, amely méginkább tápot ad az osztályellenség kártevésének. gátolja kultúrforradalmunk minél előbbi tökéletes győzelmét. Ne gondoljuk, hogy csak íróinkra, művészeinkre, a kulturális élet hivatásos vezetőire és tagjaira várnak itt nagy feladatok. Kétségtelen, hogy kultúrforradalmunk megharcolásának döntő tennivalói várnak az írókra, akiknek könyvben, versben, színdarabban kell megelaveníteiiiök újjáformáledó életünket, kialakuló új társadalmunk mélyreható problémáit. S kétségtelen nagy feladatok várnak képzőművészeinkre, színművészeinkre, akiknek a maguk területén kell — éppen úgy, mint íróinknak — a szocialista-realista stílust kialakítaniok, a mi körülményeink között is. Ezzel együtt azonban óriásiak azok a feladatok és kötelességek, amelyek « kultúra egyszerűbb munkásaira, sőt minden dolgozóra várnak. A kultúrforradálomnak is megvannak a maga apró munkái, melyek elnapolás'a veszélyeztetné az egész sikerét. Ezek az apró munkák elsősorban arra irányulnak, hogv gyökerestől kiirtsák a burzsoá maradványokat, s kirekesszék népünk szórakozásából, kulturális megnyilvánulásaiból egyaránt az imperialisták romboló álkultúráját. Minden olyan eszközt meg kell ragadnunk. amelv alkalmas arra, hogv kifejtse a munkásosztályban rejlő kultúrális erőketi s minden olyan eszközt meg kell ragadnunk, amely a dolgozó tömegek műveltségének kiszélesítésére, az emberiség minden igazi kulturális értékének megismerésére szolgálnak. Nagy példa áll előttünk, a Szovjetunió, a szovjet nép győzelmes példája, ahcl a Bolsevik Párt vezetésével sikerült győzelemre vinni a kultúrforradalom nagy ügvét is. A Szovjetunióban új kultúra született, a szocialista kultúra, amely kiegészíti, amely segíti a dolgozók munkáját, életszínvonalának emelkedését, de ugyanakkor vissza is tükrözi ezt a mind szebbé, boldogabbá váló lendületes életet. A szovjet kultúrforradalom példája világosan igazolja előttünk a marxizmusleninizmus tanítását, erről a kérdésről. amelyet Sztálin elvtárs a többi között igv fogalmazott meg a nyelvtudomány kérdéséről írt ismert cikkében: ,.A felépítményt az alépítmény hozza létre, ez azenban egyáltalán nem azt jelenti. hogy a felépítmény csupán visszatükrözi az alépítményt, hogy passzív, semleges, közömbös magatartást tanúsít alépítménvének sorsa iránt, az osztályok sorsa, a rend jellege iránt. Ellenkezőleg, miután létrejött, hatalmas, aktiv erővé válik, tevékenyen hozzájárul alépítményének kialakulásához, megerősödéséhez, mindent megtesz, hogy segítsen az új rendnek, a régi alépítmény és a régi osztályok felszámolásában és megszüntetésében." Világosan mutatják ezt a magyar kultúrforradalom céljai és feladatai is. Dolgozó népünknek s dolgozó népünk kultúrmunkásainak megvan a lehetőségük arra, hogy ennek szellemében dolgozzanak, alkossanak, cselekedjenek. Kultúrforradalmunk győzelmének is legfőbb biztosítéka azonban a béke megvédésének bizitosítása, a békeharc következetes vitele. Az imperialista, kapitalista országok példája mutatja. hogy ott lehetetlen a kultúra kibontakozása, mert a kapitalizmus ezer szennyével mocs^ kolják be a kultúrát, s a miszticizmus, pesszimizmus, pornográfia terjesztésével tudatos népbutítást végeznek. A kapitalista országokban a kultúra is csak az üzlet, a profit kérdése. A Szovjetunió által vezetett béketábor erejének növelése s a háborúra uszitó imperialisták elleni tudatos harc.- munkateljesítményeink fokozása és a mult burzsoá maradványai elleni küzdelem a tiszta gondolatért, a szocializmus, a marxizmus-leninizmus gondolatáért folytatott következetes felvilágosító harc: legalapvetőbb biztcsl'eka Kultúrforradalmunk kiterebélyesedésének, eredményének, győzelmének.