Délmagyarország, 1950. szeptember (7. évfolyam, 203-228. szám)

1950-09-30 / 228. szám

SZOJXAT. 12:3. szrnTrtiriF.R r>3. 3 Szaporodnak a Békekölcsön forintjai a szegedi üzemekben A Békekölcsön jegyzését pénteken is az első naphoz hasonló lel­kesedéssel jegyezték a szegedi dolgozók. Az üzemek munkássága, élü­kön a kommunista dolgozókkal, mindenütt példamutatóan járt élen a jegyzések alkalmával. A szegedi nagyüzemek mellett a kisebb üzemek dolgozói is lelkesen kivették részüket a jegyzésekből és forintjaikkal is hozzá akartak járulni az imperialista háborús gyujtogatók terveinek megakadályozásához, a béke megvédéséhez. A KÉNYÉÉ "YÁRBAN tt dolgozók lelkes hangulatban je­gyeztek Békekölcsönt. Szinte egy­mással versenyezve tették meg fel­ajánlásaikat a béke megvédésére. Egymásután kerültek fel az (vekre az 1000. 1200. 1100 forintok. F. Ko­vács István ifjúmunkás is 1000 fo­rintot jegyzett. Mint népnevelő, a jegyzésben is jó példával akar elől­járni dolgozótársai előtt. De hason­lóan gondolkodik valamennyi nép­nevelő Külüs Sándor Kereszthegyi Mária 1000—1000. Katona Károly 800 forintot jegyzett. S így követték példájukat a többiek. Csizik Ferenc, Krecskaí Lajos, Krecskai János, Fa­ragó János. Kalmár József is 1000— 1000 forintot jegyeztek. Barcsik Alajos, mint a békebizottság tagja mutatott jó példát; 1100 forintot írt fel az ívre. Kispéter Mária 80 forin­tos fizetés mellett 400 forintot jegy­zett, mert tudja, hogy a béke megvé­déséhez az ő forintjára is szükség van és jegyezni minden becsületes dolgozónak hazafias kötelessége és érdeke. A KERTÉSZ TÉGLAGYÁRBAN azonban más a helyzet. Ott nem rit­ka az 50 forintos jegyzés. A nép­nevelők nem készültek fél eléggé és Igy r.em is tudhattak jó felvilágosító munkát végezni. Csányi Ferenc üb. titkár csak nagy könyörgésre volt hajlandó bekapcsolódni a munkába és így is csak 300 forintot jegyzett, majd sok rábeszéléssel és felvilágo­sító munkával jegyzett még 100 fo­rintot. Igy a legtöbb népnevelőmun­kát Pesti József elvtárs végezte el a párttitkári és telepvezetőt teendő­je mellett. Bagi Ferenc és Radvány Ferenc is. akiknek havi átlagos ke­resetük 600 forint, csak 100 forintot jegyeztek személyenként. Arra hi­vatkoztak. hogy nem tudnak többet jegyezni, ezzel szemben Tuninger József küldönc 80 forintos hetikere­gete mellett 200 forintot jegyzett, mert ezzel akarja bebizonyítani a Párt és hazája iránti hűségé® szere­tetét. a keramit téglagyárban lelkesen megy a jegyzés. Vigh Pál elvtárs az üzem DISZ-titkára 500 forintot jegyzet: Ezzel is meg akarja köszönni, hogy már nem kell napszámba járni a kulákhoz néhány pengőért. Vörös Ferenc la­katos-tanuló azért jegyzi az 50 fo­rintot, hogy megvédje mindazt, amit a demokráciától kapott. Nem a kulák-istállóban alvó, hajnaltól Botét estig dolgozó béres már, ha­nem megbecsült ipari tanuló. Hajdú Ferenc is boldogan jegyzett 400 forintos havi keresete mellett 500 forntot, mert családjának, az egész magyar dolgozó népnek bé­kés előrehaladását, boldog életét akarja biztosítani. Vannak azért még itt is olyanok, mint Tanács Antal, aki 600 forintos fizetés és néhány hold föld jövedelme mellett csak 50 forintot jegyzett, mert nem érzi magáénak a béke meg­védésének ügyét. a paprikamalmokban egységesen jegyezték a dolgozók a 250—250 forintokat. Juhász András népnevelő, amikor a kis­gyülésen ismertette a dolgozókkal a békekölcsönjegyzés jelentőségét, valamennyien egyetértettek vele. Juhász elvtárs elsőnek jegyzett és ezt mondta: — örömmel jegyzem be a 250 forintomat, mert tudom családom, magam és az egész magyar dol­gozó nép békéjének biztosításá­hoz járulok hozzá. Negyed óra sem telt el és az üzem valamennyi dolgozója le­jegyzett. Boldogan siettek munka­helyükre, hogy jegyzésük mellett még munkájukkal is hitet tegye­nek szilárd békeakaratuk mellett. A DÉLMAGYARORSZÁG NYOMDA dolgozói is már csütörtökön reggel röpgyülés keretében beszélték meg a békekölcsönjegyzés jelentőségét. Elsőnek Priskin Sándor elvtárs, vál­lalatvezető írta alá az Ivet. — További békés munkánk bizto­sítására boldogan ajánlom fel havi fizetésem 150 százalékát — mondot­ta az ív aláfrása közben. Az üzem éjtszakai lapszedő-bri­gádjának dolgozói között igen szép felajánlások voltak. Tóth Jakab elvtárs, korrektor 1400 forintot jegyzett. Hernádi Gyula elvtárs, 'tör­delő pedig 1100 forintot. Varga Fe­renc ötgyermekes családapa a béke­kölcsönjegyzés közben gyermekei még boldogabb jövőjére gondolt és ki is jelentette, hogy dolgozó né­pünk eddigi eredményei, családja boldog életének megvédéséért jegyez Békekölcsönt. Ezt fejezte ki Teleki István gépszedő is a jegyzési fv alá­írása közben: „Ha béke nincs, nem tudjuk befejezni sikeresen elkezdett ötéves tervünket, amely számunkra is a még boldogabb életet jelenti". — Igaz ügyünkért, a béke megvé­déséért! — ezt mondta jegyzés köz­ben Csorba István elvtárs, de hason­lóképpen beszéltek a többiek is és a lapszedők tizenöten összesen 14 ezer 500 forintot jegyeztek. 'A'z ön­töde, a rotációsterem és az expedí­ció üzemrész dolgozóinak jegyzése 6200 forint volt. A SERTÉSHIZLALÓ dolgozói még másnap is a csütörtö­ki békejegyzésről beszélgettek, amig nagy zsákokat szedtek le a kocsik­ról, hogy előkészítsék a déli etetést. Forgó Pál megelégedetten mondja el elvtársainak, sohasem fogja meg­bánni, hogy 250 forintot jegyzett, mert négy családja visszakapja azt duplájával, hiszen az ötéves terv el­ső évében munkát kaptak és élet­színvonaluk is nagyban emelkedett. Budai Mihály népnevelő jó példá­val járt elöl, mert 550 forintot adott kölcsön az államnak, hogy ezen a pénzen is iskolák, gyárak épüljenek és igy szereljék fel néphadseregün­ket korszerű fegyverekkel. AZ AUTÓJAVÍTÓ dolgozói csütörtökön versenyben je­gyezték a békekölcsönt. Közben ar­ra gondollak, hogy milyen nagysze­rű Tesz, ha október utolján beköl­töznek az ötéves terv első évében épített hatalmas szerelőcsarnokba. Simovics István elvtárs, Gárdián Fe­renc elvtárs amikor lejegyezték a 800—800 forintot. Börcsök Ernő, a 700-at, mind arra gondoltak, hogy a Békekölcsön sikeres jegyzésével mérnek csapást a háborúra uszító imperialisták fejére. Építeni csak békében lehet, a család és az ország élete a békés termeléstől függ. A béke biztosításához a Békekölcsön jegyzésével is hozzájárulnak, A SZEGEDI VIZ- ÉS CSATORNAMÜVEK dolgozói versenyben jegyeitek a Békekölesönt. Nagy Vince elő­ször csak 250 forintot jegyzett, de mikor visszatért a gépek mel­lé, gondolkodóba esett. Mindarra gondolt, amit eddig népi demo­kráciánktól kapott és visszatért A TANÁCSVÁLASZTÁSRA KÉSZÜL az irodába, hogy még száz forin­tot jegyezzen. Matkó Gyula tech­nikus nyert az ötéves tervköl­csönkötvénv húzásánál és most példamutatásként 1300 forint kölcsönt adott az államnak A Viz- és Csatornamüveknél min­den dolgozó tudia. hogy ezt a kölcsönt többszörösen visszakap­ják az államtól és amint Maróti Bálint vasesztergályos elmondja: „Békés termelésünket csak úgv tudjuk biztosítani ha visszavá­gunk a háborúra spekuláló impe­rialistáknak é.3 korszerűen fel­szerelt eiős hadsereggel védjük meg békénket." A SZEGEDI BÚTORGYÁRBAN Tandari Ferenc elvtárs népneve­lő jegyzett elsők között: — JugoszU iíbé' jöttem — mondotta — és tudom, hogy ott milyen hatalmas a nyomor és az elnyomás. 1000 forintommal aka­tok hozzájárulni ahhoz, hogy megakadályozzuk az imperialis­ták gyalázatos terveit. Puszta Mihály elvtárs 800 fo­rintos fizetése mellett 1600 fo­rintot jegyzett. A pártonkívüliek is megértették a jegyzés szüksé­gességét. Heiczig József pl. 500 forintos jegyzésével járult hozzá ahhoz, hogv családja, de az egész magyar dolgozó nép békéjét erő­sítse. AZ ORION BŐRGYÁRBAN valamennyi dolgozó egyöntetű lelkesedéssel fogadta a Békeköl­csön jegyzését. Kakuszi Ferenc elvtárs, az üzem párttitkárhe­lyetitese, 1200 forintot jegyzett. — Az egész magyar dolgozó nép érdekében jegyzem ezt az összeget és mert a béke megvé­déséről van szó. szívesen hozok áldozatot. De Sándor Ferenc elvtárs sem akart lemaradni a kölcsön jegy­zésről. — Azért jegyzem most az 500 forintot — mondotta —. mert még mindig emlékezetemben él a szirénák búgása, a bombák rob­banása. Azt akarom, hogy az én forintjaim a békét erősítsék és győzelemre segítsék az egész magyar dogozó néü. de a világ valamennyi dolgozójának nagy ügyét. a vilábékét. az amerikai háborús gyujtogatók terveivel szemben. kölcsön jegyzés napján az ebédszünetben a Dugonics-utcai általános leányiskola úttörői meglátogatták a evár dolgozóit és rövid kultúrműsorral köszön­ték meg. hoev jegyzésükkel az ő boldog jövőjüket is biztosították. a Magyar Kender kulturgárdája elvtársnő, a Magyar Kender kultúr* felelőse a következőket mondja; — Alig egy hete vettem át * kultúrfelelősi tisztséget és azt ta­pasztalom, hogy üzemünkben a kultúrmunka meglehetősen fejlett. Az én feladatom az. hogy a jólmü. ködő kultúrcsoportok továbbfejlő. dését tehetségemhez mérten előse­gítsem. Nagyszerű alkalmat nyújt ehhez a munkához a tanácsválasz­tással kapcsolatos agitáció, amelybe kultúrcsoportjalnk szívvel-lélekkel belekapcsolódnak. A Magyar Kenderben valóban már eddig is komoly feladatokat oldot­tak meg a kultúrcsoportok. Az üze­mi értekezleteket például kultúr­műsor nyitja meg. Szerepel az üzem zenekara, énekkara, színjátszócso­portja és tánccsoportja. Az üzemi értekeretet megelőző este 9-től^ fél 11-ig és másnap reggel 5-től 6-ig a zenekar Indulókat és mozgalmi dalo­kat ad elő a gyár kapujánál. Ezzel az esti és reggeli hangversennyel a zenekar mintegy felhívja az üzem dolgozóinak figyelmét az üzemi ér­tekezlet jelentőségére, A választási agitáció alatt a kis­gyűléseken is szerpelnek a kultúr­csoportok De műsort adnak általá. ban minden megmozduláson, minden A tanácsválasztásokkal kap­csolatban különösen fontos feladat agitációs munkánk megjavítása. Pártszervezeteinknek a választások alkalmával is fel kell használniok minden rendelkezésre álló eszközt a dolgozók meggyőzésére, nevelésé­re. A tanácsválasztások alkalmával is növelni kell Pártunk tömegbefo­lyását. A dolgozó tömegek meg­győzésének nevelésének hatékony eszköze a kulturális munka, amelyet sok pártszervezetünk még mindig nem tekint a pártmunka egészéhez tartozónak, henem egyszerűen szó­rakozásnak, amellyel mint nem egé­szen komoly dologgal, a pártszerve­zetnek nem is fontos behatóbban foglalkoznia. Az ilyen pártszervezetek még nem ismerték fel azt, — ami az 1949 májusi választások, a koreai hét, a normarendezés, a begyűjtés és más agitációs munkák során megmutatkozott —. hogy a kulturá­lis munka s különösképpen pedig a művészcsoportok munkája — ha a pártszervezeteink megfelelő módon irányítják — komoly seáits飮 lehet a népnevelő, | agitációs munkának. | A helyesen irányított kulturális munka nagyszerűen alátámasztja, kiegészíti a népnevelők napi agitá­ciós tevékenységét. A művészcso­portok ugyanis jeleneteikkel, dala­ikkal, verseikkel közvetett formában mondják el mindazt, amit a nép­nevelők az egyéni beszélgetés során mondanak el. Ez a közvetett forma azonban szórakoztató is és éppen ezért al­kalmas arra, hogy mondanivalóin­kat agitációs érveinket azokhoz a politikailag még fejletlen dolgozók­hoz is eljuttassuk, akikhez népneve­lőink közvetlen agltációjukkal csak alig jutnak el. A művészi csoportok agitációs munkájának jelentőségét azonban nemcsak az adja meg, hogy jól hat az érzelmekre, hanem sokkal inkább az, hogy a játékon át a gúny, a nevettetés eszközeivel segíti leleplezni az ellenséget, nevet­ségessé teszi az akadékoskodókat, A Párt helyes irányításával végzett kultúrmunka tehát harcra buzdít, még több és jobb munkára lelkesít. A művészcsoportok igy kiegészítik, alátámasztják, segítik a népnevelők munkáját. A kultúrmunka nagy je­lentőségé) felismerte. agitációs összejövetelen bent a városban, hanem nemcsak [ a környező falvakban is - | | a Magyar Kender kulturgárdája. | Ez a kullúrgárda — amint az eddigi eredmények és előkészületek is iga­zolják — az üzemi pártszervezet irányításával és az üzemi bizottság hathatós támogatásával hatékony támogatást nyújt a tanácsválasztáso­kon az agitációs munkában. A ta­nácsválasztásokkal kapcsolatos agi­tációs munkába a Magyar Kender kultúrgárdája máris belekapcsoló­dott. , Erre vonatkozóan Vukszán Margit A választási kampányra kapott köz­ponti műsoranyagot kiegészítik a helyi vonatkozású versekkel, dalok­kal. Felhasználjuk a választásokat arra is, hogy a kultúrcsoportok tag­létszámát növeljük. Az üzem kultúrcsoportjalnak to­vábbi fejlődését biztosítja az üzemi pártszervezet irányítása, az üzemi bizottság támogatása. A Magyar Kender üzemi zenkara 32 tagból áll, vegyesénekkara pedig 80 tagból. A népi tánccsoportnak két alcsoport­ja van: a kezdők és haladók cso­portja. A szinjátszócsoport is két együttest tud kiállítani. Augusztus közepén Csepelen ven­dégszerepelt a Magyar Kender szín­játszócsoportja, ahol a „Gazdag menyasszony" cimü színművet adta elő igen szép sikerrel. Ezt a szovjet színmüvet, amely a kolhozparasztok életéről szól, a tanácsválasztások idején is több helyen előadja a Ma­gyar Kender színjátszógárdája. A Magyar Kender kultúrgárdájá­nak szép fejlődése, eddigi sikerei bizonyára | lelkesitően hatnak | a többi szegedi üzemek kultúrgár­dáinak fejődésére is. A Magyar Kender kuttúrgárdája most arra tö­rekszik, hogy megtalálja a közvetlen kapcsolatot Szeged többi üzmének kultúrgárdáival, hogy közös erővel, együttes munkával biztosítsák Szege­den is kultúrraozgalmunk fellendü­lését. . (P.G.) . Keljenek nemes versenyre Csongrád megye békebizottságai a békekölcsön jegyzés győzelméért! épköztársaságunk kormá­nyának békekölcsönjegyzé­si felhívása egy emberként állí­totta csatasorba az ország min­den /becsületes dolgozóját, bé­kénk minden hívét. A békeköl­csönjegyzés megindításával olyan fegyvert ragadott kezébe dolgo­zó népünk, amivel hatalmas csa­pást mérünk a háborús provo­kátorokra, az amerikai imperia­listákra és hazai csatlósaikra. Megálljt kiáltunk nekik, örült, háborús terveik megvalósításának előkészítésénél. Nem könyör­günk a békéért, hanem vegyék tudomásul ezek a háborús őrül­tek. hogy nem engedjük, hogy országunk mégegyszer úgy néz­zen ki, mint 1945-ben, a fasiszta háború után. T) olgozó népünkben izzik a béke vágya. Nem felejtet­te el a második világháború szen­vedéseit. a 400.000 magyar áldo­zatot. a 100 milliárd forintot meghaladó anyagi kárt, amely­nek értékén két ötéves tervet valósíthattunk volna meg, de nem felejtette el dolgozó népünk, hogy az áldozatok embermilliói­nak száma mögött rettenetes egyéni tragédiák húzódnak me Hiszen alig van magvar család, aki élettel ne áldozott volna az imperialista háborúért., vagy anyagi kárt ne szenvedett volna. Nem felejtette el népünk ezt, s amikor a jó forintért, a három­éves tervért, vagy új ötéves ter­vünk beindításáért, vagy a terv­kölcsönjegyzésért szólította csa­tasorba Pártunk, kormányunk a dolgozó népet, a nép egyember­ként csatlakozott. Békénknek, az élet csapatának ragyogó állomá­sai voltak ezek, amelyekre büsz­ke" tekintünk vissza. jj ékeköl csőn jegyzésünk eddigi eredményei is azt bizonyít­ják, hegy dolgozó népünk tuda­tában van annak, hogy a köl­csönjegyzéssel békéjét védi. Eé­kebizottságaink álljanak az élé­re ebben a harcban a tömegek forradalmi lendületének. Keljenek nemes versenyre bé­kebizottságaink. Városi városi­val, községi községivel. üzemi üzemi békebizottsággal, a minél magasabb egy főre eső jegyzési átlagért. Legyen előttünk példa a Szegedi Kendergyár békebi­zottságának vagy a kláramajori állami gazdaság békebizottságá­nak versenyfelhívása. Ezek a békebizottságok mutatják a pél­dát. Induljon verseny azért, hogv hol fejezik be leghamarabb és az egy főre jutó legmagasabb jegy­zési átlaggal, a Békekölcsön le­jegyzésé® Üzemi munkásaink, dolgozó pa­rasztjaink, haladó értelmisége­ink. öregek, nők és ifjak, feleke­zetre, pártállásra, vagy nemzeti­ségre tekintet nélkül keljenek egyéni versenyre egymással. A békekölcsönjegyzők mindegyike békebizottsági tag. a béke aktiv harcosa. Nem szabad, hogy béke­bizottságaink lemaradjanak a tömegek forradalmi lendülete mögött. Lelkesítsen bennünket Baranya, Zala, Békés és még több megye békeharcosainak pél­damutatása. Békebizottságaink gazdagítsák eddigi eredményei ket még újabbakkal, még hatal masabbakkaL \ békekölcsön jegyzéskor bé­kevédelmi bizottságainkat, de minden magyar dolgozót, fi­gyelmeztessen az. hogy Tito, az imperialisták láncos kutyája, megengedte gazdáinak, az ame rikai és angol háborús provoká­toroknak, hogy a jugoszláv kikö­választ. A tavalyi tervkölcsön­jegyzésnél bebizonyosodott, hogy az államnak kölcsönadott pénz jó helyre, békénk megerősítésére megy. A békekölcsön jegyzés so­rán erősödjenek és izmosodjanak meg békebizottságaink, számsze­rűleg és minőségileg gyarapod­janak, gazdagodjanak sok harci tapasztalattal, hogy a békeharcot új diadalra vezethessék. A béke­kölcsönjegyzés sikerét kövesse nyomon az őszi munkák és a ta­nácsválasztás győzelme. Már most elő kell készülni jó munkával a novemberben megtar­tandó . Békevilágkongresszusra és az ezt megelőzően megtartan­dó magyarországi békekongresz­szusra. amit dolgozó népünk a jól végzett munka tudatában, erőnk sokszoros megnövekedésé­nek jegyében tart meg. JJ iába vonta meg az áruló angol „munkás"' kormány a beutazási engedélyt az előké­szítő bizottságtól, a béke árada­tát már nem tudják feltartóz­tatni! Legyen egy elsöprő hul­lám békekölcsönjegyzésünk sike­re is. amely maga alá temeti a tőket felhasználhassák fegyveres k®^® ellenségeit. Teremtsük meg ennék politikai, gazdasági felté­teleit, erősítsük meg békénk őrét: néphadseregünket. Békebi­zottságaink vigyék a munka oroszlánrészét és erőfeszítésünk eredménye meglesz — a Béke. Jámbor Ferenc csapatok partratételére. Mi ez, ha nem nyilt provokáció békénk ellen! Növekedett a magvar nép el­leni háborús provokáció lehető­sége, tehát erre a magyar nép a békeköl csőn jegyzéssel adjon

Next

/
Thumbnails
Contents