Délmagyarország, 1950. szeptember (7. évfolyam, 203-228. szám)

1950-09-03 / 205. szám

VASÁRNAP, 1950. SZEPTEMBERÉ 3 A 1 iszamenti Fűrészek szegedi üzemében is csak a szocialista munkaversen^ lehet a többtermelés hajtómotorja 'A koreai műszak során a „Dél­hiay.varország" rámutatott azokra a hibákra, melyeket a Tiszamenti Fűrészek Szegedi Üzemében a hosszúlejáratú munka versenyszer, ződések megkötésével kapcsolatban elkövettek. A munkaversenyszerző­déseknél mutatkozó hibák akadá­lyozták a termelést, hullámzóvá tették a teljesítményeket, gátlóivá váltak az üzemen belüli munka­verseny megindulásának. A hibák eredője az volt, hogy az elvtársak mechanikusan nyúltak hozzá a munkaversenyszerződésekhez, meg­kérdezték a dolgozókat: te mennyi­vel tudod emelni termelésedet? Beiríak egy számot a versenylapra és úgy gondolták, ezzel eleget tettek mindazoknak a feladatoknak, melyeket eléjük tűz az a cél, hogy a munkaversenyből kiküszöböljük a kampányszerűséget, egyre fokozzuk az elért teljesítményeket, a munka­verseny kiterjedjen a munkavégzés összes területeire, fgy az anyagta­karékosságra, selejtcsökkentésre, tisztaságra, stb. Már akkor elismerték az üzem funkcionáriusai, bogy a hosszúlejá­ratú versenyszerződések megkötésé­nél elkövetett hibák kihatottak a koreai hét eredményeire, elismer­ték, hogy nem használták ki úgy a versenyszerződések által kínálkozó lehetőségeket, ahogy kellett volna. Bebizonyosodott, hogy a teljesítmé­nyek hullámzását, nemcsak az anyagok különböző minősége okoz­ta, hanem elsősorban az, hogy fél­kézzel nyúltak hozzá a versenyhez. Fan-e olyan üzem, ahol nem lehet megszervezni a munhaversenyi? A Tiszamenti Fűrészek Szegedi üzemének dolgozói magukévá tet­ték a kritikát, s a koreai műszak befejezése után .azonnal hozzá­láttak a hibák kiküszöböléséhez. Aki most kézbeveszi a hosszúlejá­ratú versenyszerződéseket, nem porosodásra szánt aktákat lát, hanem a lehetőségeket gondosan mérlegelő, az élettel, a munkával kapcsolatos szocialista verseny­szer ződéseket. Csnk par példa: Varga Lajos rönkhordó új normája 8 százalékos túlteljesítését vállalja. Teljesen kiküszöböli a késéseket. Nem távozik ei aduig munkabéreit, ről. amíg azt ki nem takarította. A koreai hét eredményeit 1950 végé­ig tartja Förgeteg Szilveszter gnt­teros azt vállalta el többek között, hogy új normáját I százalékkal túl­teljesíti. A versenyszerzőcTésckből azonban kitűnt, hogy segédje, id. Rátkai János akinek munkája a gatterossal van összekapcsolva _ nem nyugodott bele a vállalásba. Elhatározta, hogy Förgeteg elvtárs vállalását ő 3 százalékkal túltelje­síti. Hogyan lehelséges ez? Ter­mészetesen csak úgy, ha Förgeteg elvtárs is ennyivel túlteljesíti vál. látását. Rátkai elvtárs tulajdonkép­pen azt vállalta el, hogy Förgeteg elvtársat normája 4 százalékos túl­teljesítésére mozgósítja Igy lehetne ezt sorolni hosszan. Egész addig, amíg fel nem sorol­nánk valamennyi dolgozót, hiszen ebben az üzemben száz százalékos a hosszúlejáratú versenyszerződések megkötésének eredménye. Éppen ezért fokozottan érthetetlen az az álláspont, amit Wéber elvtárs, az üzem pártitkára és az ÜB. titkár még ma is fenntart E szerint az álláspont szerint lehetetlen ebben az üzemben megszervezni az üze­men belüli munkaversenyt Hivat­koznak arra az elvtársak, hogy nincs két egyforma gatler, hogy sűrűn változik a feldolgozott fa minősége^ egyszóval „speciális szem. pontok" gátolják az üzemen belüli munkaverseny kibontakozását. Ezek után már csak azt a kérdést tehet­ne feltenni: vájjon az üzem dolgo­zói tréfából kötötték meg a hosz­szúlejáratú versenyszerződéseket? Ezeknek a versenyszerződéseknek a vállalásai alapot adnak az üzemen belüli munkaversenynek. Tehát: a Tiszamenti Fűrészek Szegcdi Üze­mében a munkaverseny már meg­van, mert a dolgozók hallgattak a Párt szavára és igen sajnálatos, hogv pont a pártszervezet, ÜB. és a vállalatvezetőség nem nkar tudo­mást venni erről a munkaverseny­ről. 7\a kiesi a betű — ird nagyobbral Miért! Mert ezt a munkaversenyt népszerűsíteni kellene, biztosítani kel­lene a verseny nyilvánosságát, az eredmények kiértékelését, a versenyt tovább kellene fejleszfeni. Ez bi­zony munkát jelent! És... hát, hogyan is csinálnánk meg? Faliúj­ság nincs! Miért? (Olyan frappáns az üB. titkár válasza, hogy érde­mes szó szerint idézni.) Elvtárs! Nálunk nehéz fizikai munkát végző emberek vannak. Nem szeretnek olvasni. Vannak analfabéták is. Vagy összefutnak a szemük előtt azok az apró betűk... (A legszo­morúbb az, hogy a pártitkár helyes­lőleg bólogat erre a nevén alig ne­vezhető válaszra.) Nem érdemes vitatkozni ezekkel az „érvekkel", mi mégis megpróbá­lunk rájuk válaszolni: Mindenki tudja, hogy a fűrésztelepen végzett munka nem tartozik a legkönnyebb munkák közé. 'A' könyvnapon mégis láttuk ezeket a dolgozókat, amint válogattak a könyvek' között. Igen jó az üzemben a rendszeres újság­olvasók száma is. Ezek a dolgozók nem szeretnek olvasni? — Vannak analfabéták is. Elég hiba, hogy a pártszervezet nem mozgósította valamelyik tömegszervezetet analfa. béta tanfolyam megszervezésére. Aprók a betűkII.. . Ezen a Iegköny­nyebb segíteni: nagyobb betűkkel kell írni! Nem tudjuk elhinni, hogy például Förgeteg Szilveszter elvtárs ne olvasna el egy ilyenértel­mű Villám faliújság szöveget, ha holnap a gépére tűzve megtalálna: „Förgeteg elvtársi Mi a válaszod Rátkai János felajánlására? „Ezt a szöveget aztán akár 5 centi nagy­ságú betűkkel is lehetne írniI A „struccpolitika" veszélyei Vigyázni kell léhát a fűrésztelepi elvtársaknak, mert a versenyről tudomást venni nem akaró „strucc­politika" visszafelé sülhet el. Nem lehet elmenni szó nélkül az olyan tények mellett, hogy a dolgozók augusztus !7-i röpgyűlésükön ha. talmas lelkesedéssel megfogadták, hogy tervüket a lemaradások be­hozásával együtt december 24-re befejezik. Nem lehet elmenni szó nélkül olyan lény melleit, hogy minden dolgozó tartja az üzemben a koreai hét átlagát, hogy a fel­emelt terv teljesítésének átlaga az utólsó 10 nap alatt 100 százalékról 108 százalékra emelkedett De nem lehet szó nélkül elmenni a veszé­lyeket jelentő jelek mellett sem. Amellett, hogy a DISz szervezet nem áll hivatása magaslatán, hogy a részükre indilott szakmai tan. folyam 100 százalékosan lemorzso­lódott. Nem lehet figyelmen kíviil hagyni azt sem, hogy az üzem dol­gozóinak jelentős része az új nor­mákat jóval 100 százalék alatt tel­jesíti. Ha az új norma esetleg indo­kolatlanul szoros volna, fel kell vetni illetékes helyen, ha pedig jó az új norma, meg kell vizsgálni, mi az oka az egyeseknél mutatkozó kicsiny százalékóknak. Ne becsüljük le saját erőnket l 'A' Tiszamenti Fűrészek Szegedi Üzemében használt a kritika, de mint látjuk számos kérdés vár még megoldásra. A pártszervezet vezette üzemi háromszögnek nem szabad folytatni ezt a politikái, mely bizonyos elszakadást jelent a tömegektől, az üzem dolgozóitól. Bátran kell hozzányúlni a kérdé. sekhez, nem szabad már eleve arra az állspontra helyezkedni, hogv nálunk ezt. vagv azt a kérdést úgysem lehet megoldani, mert. .. i mert. ., mert. Ha mi lebecsüljük j saját erőnket, ennek csak az ellen­i ség örül. Ha a fűrésztelepi vezető j elvtársak továbbra is homokba dug­ják a fejüket, hogy ne lássák mind­1 azokat, amik körülöttük történnek, j akarva akaratlanul az ellenséget tá­| mogatják. Ezt pedig nyilván nem akarják, hanem küzdeni akarnak az ellenség ellen, a békéért akarnak i harcolni, s valamennyi öntudatos ' dolgozóval együtt építeni akarják ! a mi gyönyörű jövőnket: a szocia­1 lizmust. Sz. J. Örökre emléke, aetes dátum ma­rad G.válarét éle­lében 1950 augusz­tus 29, Nagyon nagy dolog történt ezen a napon. Megnyílt a ragyogó jövő útja, az egyetlen út, amely ké­pes kivetni a dolgozó parasztságot a látástól vakulásig való örömtelen és eredménytelen robotból Nem volt könnyű az út Idáig. „Pár héttel ezelőtt még mngunk se hlttilk volna, hogy Ilyen hamar eljutunk Idáig" mondja Farkas Dezső elviárs, a Szovjetunióban járt paraszlküldöllség gyálaréti lagja. Ml okozta ezl a nagyszerű ered­ményt. Az, hogy a gyálaréti dol­gozó parasztok látták a termelö­csoportok jó munkája nyomán, hogy milyen nagy különbség van az egyéni és a társas gazdálkodás között nz utóbbi javára Az, hogy a Szovjetunióban járt parasztkiil­döltek beszámolója nyomán meg­oldódlak bennünk a nyitott prob­lémák. Az, hogy G.válarét népe bizik a kommunistákban, mert látja, hogy minden tettük a dolgozó nép javát szolgálja. GYALARET, 1950 Gyálarét közvet­lenül a jugoszláv határon fekszik. . , , „ , Határának déli ré­major helyén. Es milyen más lesz szo ékalaklian nyúlik ki délfelé A * ü? ÖI1V" ,e1 • végén. 'A'| „Szabadságharcos" termelöcsoport központja, a csoport gyümölcsöse olyan területen van. amelyet három falu főterén, amely a haladó em­beriség nagy vezérének, Sztálinnak nevét viseli, kijelölték már a telket, ahol rövidesen rohammunkával megindul a kultúrház építése. És felépül a napközi otthon is. Nyu­godtan dolgozhatnak az asszonyok a földön, lesz már hely, ahol gon­doskodnak az apró gyerekekről is. * A szocialista falu fokozatosan szocialista embereket Is nevel. En­nek az embertípusnak a kialakulása már megkezdődött Gyálaréten. ön­tudatosak, boldogok, optimisták az j • „miijei „aiuui oldalról jugoszláv terület fog közre. Idelátszik nyugat felől a horgosi, kelet felől a gyálai torony. Ilyen körülmények között különös' jelen­tősége van annak, hogy Gyálarét termelőszövetkezeti közösség lett, a szocializmus építésének erős bástyája itt a szabad világ dél­nyugati határán, a hájas belgrádi bandita birodalmának tőszomszéd­ságában A dolgozó parasztok még jól emlékeznek arra, amikor még kettősbirtokosok jártak át a túl­oldalról, s elmesélték azt a ször­emberek.^És ez az optimizmus^ nem nyű nyomorúságot, amiben a Tito! I„„„i.„._.i„_ i-t..:- . x banda tartja a Vajdaság népét. És emlékeznek Lengyelkápolnára is. .. Gyálarét az első világháború után alakult önálló nagyközséggé. Az előtt a szomszédos, ma jugoszláv területen fekvő Gyála község új települése volt. A falu lakosságá­nak többsége agrárproletár és szegényparaszt. Fojtogatta őket az indokolatlan derűlátás. A dolgozó parasztság erejének és lehetősé­geinek tudatára ébredt. Az a Gylmes dolgozó | József, aki már formálja magában az épilés terveit, s a nagy győze­lem utáni első gondolata az, hogy továbbra is a Szovjetunió példája nyomán kell haladnunk, már en­nek az új világnak az embere. Vagy Farkas Dezső, aki saját sze­mével látta a Szovjetunióban elért óriási eredményeket Erdőd) János, aki 67 éves, de legfőbb gondja az, hogy minél hosszabb Ideig segít­hessen még a fiataloknak a szocia­lizmus építésében, Molnár Dezső, Sziaháno®, Bulziigui, Szmeiányfot é$ a Vóhbiík mellé kiwet&fie aha vek U ttnil Csütörtökön, 1950 augusztus 31et Irtunk s különös, nem m'nden­nap: érzés töltött el. Reggel még vidámabban kezdtem el mun­kámat, s egész munkafolyamat alatt fokozottabb szorgalommal, figyelem, mel végeztem munkámat. 15Jk évfordulója volt annak, kogy Alekszej Szta­hánov vájár forradalmi módon tizennégyszeresen teljesítette rég. normáját. Naptáram lapjára nézek, s eszembe jut; miért nem piros betűkkel, s szá­mokkal irták e napot. Fekete betűk, de mégis kiemelkednek a többi napok közül. Sztahánov-mozgalom 15 éves évfordulóját ünnepelték e napon a hatalmas Szovjetunióban s szerte a népi demokratikus országokban, — villan át hirtelen agyamon. Én is ünnepeltem. Büszkén, mert én is szfahá. novista vagyok. Hogyan lettem az? (JfJem ma, vagy tegnap, de már fiatal gyermekkoromban megismer­tem a munkát. Mint a többi gyermekét, az én munkámat sem becsülte meg a mult társadalom. Nem is nevezem én ezt munkának, hanem kényszernek, robotnak, mert csupán az hajtott valamennyiönket fáradtan reggelenként az üzembe, vagy más munkahelyre, hogy megkeressük legalább a kenyérre valót, hogy megkerestem.e, kaptam-e munkámért annyi bért, hogy erre ne legyen gondom; nem állítom. Felszabadulás előtt én és felesé­gem is dolgoztunk s alig-alig kaptunk annyi pénzt hét végén, hogy kifizes­sük a lakbért kicsiny lakásunkért, s a boltost, ki kenyeret adott hitelbe egész héten. Ennyiért dolgoztunk. De jött 1944, eljött a hatalmas Szovjetunió hős Vörös Hadserege, s elhozta számunkra a rég óhajtott szabadságot. Fellélegeztem én is, sok sok dolgozó társammal együtt. Szabadság emberi életmód, megbecsülés, ez következeti azután. Nap, mint nap jobban éreztem, hogy munkám már nem robot, nem kényszer, de becsület, dicsőség, s megtiszteltetés. Egyre több fizetést kaptam munkámért, s jött az első, majd második kislányom. Már az ö jövetelük is boldogság volt számunkra, volt már megfelelő lakásunk, s nem aggódtam már amiatt, mi lesz velük, hogyan is neveljük fel őket. (T/Tgy érkeztem el Sztálin elvtárs 70-ik születésnapjához. Éreztem, minden, amit eddig elértünk, a romjaiból felépített országot, a gyárakat, a munkásbérházakat, iskolákat a boldog, nyugodt, gondtalan életet, Neki köszönhetem. Ez fokozott erőt, lendületet adott munkámhoz. Normámat 270, majd 280 százalékra teljesítettem. Ekkor olvastam Muszka elvtárs, az ország elsé legjobb esztergályosának nagyszerű eredményét. Brigádot szerveztem, s a jól megszervezett kollektív munkával 310 százalékos eredménnyel köszönthettük Sztálinelvtársat. Nem álltunk meg ennél az eredménynél, hanem tovább fokoztuk. Újítást, észszerüsitéseket vezettünk be munkánkba, hogy mmél jobban túlszárnyaljuk eredményünket. S ezekért mind magas jutalomban részesültem. Életem vidám lett g munkámat is boldogan, jóked. vűen végeztem. Éreztem azt, hogy magamnak dolgozom, az én, az egész munkásosztály, s becsületes dolgozók országát építem, S segítem a ma még elnyomás alatt élő dolgozó testvéreimet. £jZt éreztem, amikor a koreai műszakra 10 százalékos munka­felajánlást tettem. Tudom azt, hogy a koreai hősök, mikor fegyverrel a kezükben harcolnak az Imperialista agresszorok ellen, vagy amikor büszkén szembessállnak a barbár gyilkosokkal, az én szabadságo_ mat, nyugodt életemel is védik. Kötelességemnek érzem harcolni a békés építés fegyverével az árulók, háborús uszítók eílen. Uj normámat e dicső harcos műszak alatf 140 százalékra teljesítettem. De nem elégszem meg ezzel. Uj normám már komoly ösztönző erő. Érzem azt, hogy ma, amikor a Városi Tanács és a Városi Békebizottság tagja vagyok, még keményebben kell munkámat végeznem. Ez a hatalmas megtiszteltetés még fokozza erő­met, Magascbbnál-magasabb eredmények elérésére ösztönöz. Fokozza ben­nem a tanulási vágyat * az erőt a munkához, Van már könyvtáram, amelyből kimondhatatlan sokat meríthetek. Minden nap szeretettel veszem kezembe Lenin, Szál-n elvtársak munkáit s tanulmányozom tanításaikat, ők adtak nekem tudást, nekik köszönhetem eredményeimet, az ő tanításukon keresztül válik egyre világosabbá előttem az az út, amelyet követni kell valamennyi becsületes dolgozónak De sokat tanulok Sztálin elvtárs legjobb magyar tanítványától, Rákosi elvtárstól. Az ő műveinek egy része is megvan könyvtáramban s sűrűn lapozgatom köny. veit, melyekből minden alkalommal újabb és újabb erőf merítek a munkához, s az ellenség elleni harchoz. Az ő érdemük eddig elért eredményem s nekik köszönhetem, azt, hogy huzamosabb időn keresztül túlteljesítem új nor. mámat. Á-ztahánovista vagyok s az is akarok maradni s e d'csB forradalmi mozgalom 15 éves születésnapját újítással köszöntöttem. Ezen a napon adtam be újítási javaslatomat, amely szerint egy szögecselési mun­kafolyamatot, melyet eddig kézi erővel, s kalapáccsal 6 másodperc alatt végeztem, el most géppel s egyetlen karlendítéssel újításom által 2 másod, perc alatt végzek el. Tudom ezzel is gyorsltom a szocializmus építését s ele_ segítem azt, hogy ötéves tervünket idő előtt megvalósítsuk. JfJunkámat nagyon szeretem, nemcsak azért, mert a patkányfészek helyett ma már gyönyörű, korszerűen berendezett műhelyben dolgozom, ahova mint második otthonomba jövök be, de érzem azt, hogy munkám, mely nem is olyan régen még robot volt, ma becsület, dicsőség. Méltó viselője akarok lenni a sztahánovista névnek, s ezért mindenben igyekszem követni a magyar dolgozók, sztahánovisták példaképét, Sztahá­nov, Buszügin, Szmetányin, Krivonosz, Prónyin elvtársakat, akik kimagasló eredményeikkel nemcsak saját munkásosztályukat, de a világ összes dolgo­zóit megnyerték s akik példaképül állítják maguk elé őket. Okét követem én is s az ő méltó társuk akarok lenni. KOSZORÚS ISTVÁN a Szegedi Kenderfonógyár sztahánov'stája. úribirtok, meg a kutákföld, nem a Szabadságharcos termelöcsoport volt más lehetőség mint a béresek, állatfeleUSse, aki egyaránt kiváló a cselédek életét tengetni. Nem is munkát végez a pártéletben és a fejlődött a község 25 éven ál sem- terme'ő munkában, s éppen A termrlőcsoportból visszafelé a faluba az út a Holt-Tisza töltésén knnyarog. Innen jól Idelátszik a dombtetőn álló sárga jugoszláv őrbáz. A falon bizonnyára ott függ a gyíílö't belgrádi diktátor ér­mekkel agyondíszíteti képe. Nem lehet neki nagy öröm, amit a magvar területen Iát. S a gyálaréti ek igyekezni fognak, hogy* minél kevesebb örömet szerezzenek neki a jövőben Is. mit „Három év alatt sokkal töb-1 napokban lesz tagjelöltből a Párt bet épült, fejlődött Gyálarét, mint tagjává — nz új parasztság kép­az egész Horthy-rendszer idején." viselői. Ezek az emberek és a állapította meg Gyimes József hozzájuk hasonló gyálaréti dolgozó elvtárs. Valóban, egész új liázsor parasztok fogják felépíteni falun épült a falu szélén három volt| a szocializmust Ma ünnepel az új szövelkezeti _ falu dolgozó parasztsága. Ünnepli a! az eddig elért eredményeket, hogy Termelőcsoport tagszerző verseny Bordanycn holnaptól kezdve még nagyobb lendülettel, még nagyobb erővel láthasson neki a további feladatok­nak. Jó ünneplést és jó munkát kí­vánunk! o o. (Tudósítónktól.) Augusztus else­jén alakítottuk meg Bordány köz­ségben a tszcs előkészítő bizottsá­got. Elsőnek léptem be hat hold bertetommel. Néhány nap múlva követte példámat Márta Mihály és Márta Ferenc. Mária Mihá'-y négy hold saját és négy hold bérlettel, Márta Ferenc pedig két hold saját és három hold bérlettel lépett be. Igy most már hárman voltunk s azonnal ki is hívtuk egymást tag­szerző versenyre. Én külön még versenyre hivtam községünk népne­velő gárdáját. Legutóbb Alkotmány ünnepünk alkalmával értékeltük ki verse­nyünket At erezlmány e.lé;iz ió. dfi a felvilágosító és szervező munka területén nem mindenütt volt jó a munkánk. Márta Mihály és Márta Ferenc két hét alatt csupán egyet­let dolgozó parasztot győzött meg a nagyüzemi gazdálkodás helyes­ségéről. Én ekkor már 13 dolgozó paraszt nevét tartottam nyilván örömmel. Ez a 13 dolgozó paraszt már tudja, mit jelent nekünk a ter­melőcsoport és nemcsak belépnek, a most alakuló termelőszövetkezeti csoportba, hanem ők maguk is fel. keresik az egyénileg dolgozó pa­rasztokat, s elmondják, miért vá­lasztották ezt az egyedül helyes utat. Szűcs Antal

Next

/
Thumbnails
Contents