Délmagyarország, 1950. szeptember (7. évfolyam, 203-228. szám)

1950-09-24 / 223. szám

ECLMAGYARORSZAG r. A munkásbiróság példás Ítélettel j torolta meg a budapesti feketéző banda népünk elleni gaztetteit i két halálos ítélet a szombati tárgyaláson A népakarat megtestesítői és végrehajtói A magyar nép választásra ké­szül. A felszabadulás óta nem el­ső eset ez, amikor megkérdezzük dolgozó népünket: helyesli-e népi demokráciánk politikáját, helyes, li-e a kommunisták politikáját, helyesli-e azt a nagy átalaku­lást, amelyhez hasonlR Magyar­ország fennállása óta még soha nem ment végbe ebben az or­szágban a dolgozó nép javára. A nagybirtokrendszer szétzúzá­sa, az infláció megfékezése, gaz­dasági életünk stabilizációja, a gyárak, nagyüzemek államosítá­sa, a kizsákmányolás megszün­tetése, hazánk újjáépítése a há­borús romokból, az ötéves terv nagyszem céljainak megvalósí­tása, a dolgozó ember megbecsü­lése é3 mindenekelőtt: szabadság­hoz. joghoz, kenyérhez juttatása, olyan vívmányai a Magyar Dol­gozók Pártja vezette népi demo. kráciánknak. amelyeket minden becsületes dolgozó ember csak helyeselni tud. Ez a helyeslés lényegében már az eddigi válasz­tásokon is megmutatkozott. De a választási harcoknál a magyar reakció kimutatta foga fehérét. Az igazság a mi olda­lunkon volt, mégis meg kellett küzdenünk a népellenes. reakciós elemek legkülönfélébb csoportjai­val, kezdve a fasisztáktól, akik részben külön pártokban gyüle­keztek, részben a Kisgazda Párt ccgére alatt, az egyházban, a Szociáldemokrata Pártban, az egyes minisztériumokban, sőt magában a Kommunista Pártban titkosan szervezkedtek a magyar munkásosztály és a dolgozó pa­rasztság szent ügyének hátba­támadására. Mindezek a szervez­kedő. ellenséges csoportok a ha­zai reakciós maradványokra, a volt nagybirtokosokra, nagytőké­sekre és hajcsáraikra. a volt csendőrökre, reakciós hivatalim, kokra, nyilasokra és egyéb fa­sisztákra támaszkodtak itt. bent az országban, kívülről pedig arany- és dolláresővel támogat­ták őket a béke. a szabadság, és függetlenség ádáz ellenségei, a gyarmatok és függő helyzetben élő néoek kizsákmányolói: az im­perialisták. Az eddigi választásokon ke­mény csatákat vívtunk minden egyes szavazatért, Vaijon váltó, zott.e azóta a helyzet? Igen, vál­tozott! Változott, de nem abban az értelemben, hogv mcst már minden magától jön. most már minden szavazat az ölünkbe hull. A magyar nép túlnyomó többsé­ge szereti és követi a Magyar Dolgozók Pártját, de most is szívós, meggyőző munkával ér­hetjük el csak. hogv a szavazók száz százalékban megjelenjenek a választási helyiségekben és a Népfrontra szavazzanak. i Miért kell szívós munkát és harcot folytatnunk? Elsősorban a nemzetközi helyzet alakulása miatt. Tudomásul kell vennünk, hogy a nemzetközi helyzet sok­kal feszültebb, mint bármikor felszabadulásunk óta. Az impe. rialisták a háborús uszítás poli­tikájáról áttértek a háborús ag­resszió politikájára. A béke erői ugyanakkor hallatlan mértékben megerősödtek. Ez a nemzetközi helyzet egyáltalán nem csökken­tette — ellenkezőleg, megnövel­te a háborús veszélvt és belső ellenségeink aktivitását. Népi de­mokráciánk belső fejlődése, a tő­kés kizsákmányolás szinte teljes megszüntetése, a kulákság foko­zatos visszaszorítása — tehát a kanital'.sta kizsákmányolás fel­Fzámolása és a proletárdiktatúra megerősödése —. minden eddi­ginél jobban kiélezte Magyaror­szágon az osztályharcot. Láthat­tuk ennek jelét itt. a csongrád. megyei Lengyelkáoolnán, amikor a kulákok meggyilkolták a Ma gyar Dolgozók Pártja helyi tit­kárát, láthatjuk a gazdasági sza botázscselekményekben, a reak­ciósok és az általuk befolyásolt hiszékenyek között „tömegmoz­galommá" vált áruhalmozásban spekulációban, az élelmiszerne. hézségek mesterséges előidézésé­ben és ezernyi más ellenséges ténykedésben. Az ellenség nem alszik és an­nál elevenebben végzi kártevé seit. minél álmosabban, minél el­bizakodottabb&n dolgozunk mi A tanácsválasztásokat tehát nem lehet, nem szabad félkézzel vé gezni. Olyan munkát igényelnek a mostani választási előkészüle­tek. amelyekhez minden erőnk megfeszítésére van szükség. A magyar nép most a helyi tanácsok tagjait választja meg. Ez a tény még jobban aláhúzza a mostani választási harc jelen­tőségét. Az ország népe most nem néhányszáz országgyűlés.' képviselőt, hanem' 220.000 ta­nácstagot választ. A községi, já rási. városi és megyei tanácsok tagjainak megválasztásával új államhatalmi és államigazgatási szerveket kell dolgozó népünknek megválasztania. A helyi tanácsok rendszere megerősíti népi demokratikus ál­lamunkat. megszilárdítja a mun­kásosztály vezető szerepét, r munkásság és a dolgozó paraszt, ság szövetségét. A helyi taná­csok a nép akaratának megtes tesítői é3 végrehajtói lesznek. A I helyi tanácsok működése leegy I szerűsíti a dolgozók ügyeinek in­tézisét. Közigazgatásunk egy­szerűbbé, áttekinthetőbbé. a dol, gozók által könnyen érthetővé válik. A helyi tanácsok által üz­zük ki véglegesen közigazgatá­sunkból a szolgabírórendszer ma­radványait és a bürokrácia szel­lemét. A megválasztandó 220.000 tanácstagon keresztül gyakorolja dolgozó népünk közvetlenül a ha­talmat. s a tanácstagokon ke­resztül népünk milliói szólnak bele az ország ügyeinek irányí­tásába. A megválasztandó tanácstagok száma és tisztségük fontossága is mutatja, hogy a mostani vá­lasztás jelleige különbözik minden eddigi választástól. A választásokat lebonyolító Népfront Bizottságokra már a jelölésnél óriási feladatok hárul­nak. Olyan munkásokat, dolgozó parasztokat, értelmiségieket, if­jakat és nőket kell minden köz­ségben. városban és járásban ta­nácstagnak jelölni, akik feltét, lenül hívei népi demokráciánk­nak. akik áldozatos munkásai öt­éves tervünknek, odaadó harco­sai a békének s akiket szeret és követ községük, városuk, kerüle. tük lakossága. Az eddigi tapasztaktok azt mutatják, hogv Csongrád me­gyében majdnem mindenütt szűk. keblűen, kicsinyesen. a Párt ve­zető szerepének félremagyarázás sával akarják összeállítani a je­löltek listáját. Példákat sorolhat­nánk fel ennek alátámasztására, kezdve a városi és befejezve a falusi Népfront Bizottságok munkájának hibáival. Általános muksztás, hogy a Népfront Bi­zottságok nem kérdezik meg a dolgozó népet arról, kiket tarta. rak egy egv községben, kerü'eb­ben alkalmasnak a tanác.stagsá<T­ra. A vásárhelyi Népfront Bi. zottság még a kerületi pártszer­vezetek titkárait sem vonta be a ip,ölés felelősségteljes munká­jába. Még néhány nap van hátra a Ötvenkéttagu kolhozparaszt-küldöttség érkezik a Szovjetunióbői A Magyar Népköztársaság földmüvelésügyi miniszterének meghívására, vasárnap este 52 tagú kolhozparaszt-küldöttség érkezik a Szovjetunióból (Kár­pát-Ukrajnából) és mintegy há­rom hétig tartózkodik hazánk, ban. A kolhozoaraszt-küldöttség tagjai Kárpát-Ukrajnában élő magyar kolhozparasztok. A kül­döttség budapesti üzemek meg­tekintése után az ország külön­böző vidékein falvakat, termelő­szövetkezeteket, gépállomásokat, állami gazdaságokat és mezőgaz­dasági tudományos intézeteket 'átogat meg. Látogatása nagy­jelentőségű mezőgazdaságunk és termelőszövetkezeti mozgalmunk fejlődése szempontjából. Kárpát. Ukrajna kolhozainak élenjáró tagjai a magyar falvakban a ter­melőszövetkezeti tagságnak, va­lamint az egyénileg dolgozó pa­rasztságnak átadják tapasztala­taikat, elmondják tanácsaikat. El fogják mondani azt is, hogyan élnek magyar testvéreink a szo. cialista Szovjetunióban, ahol Le­nin—Sztálin politikája érvénye­sül a népek és nemzetek viszo­nyában. Alig egy hónapja, hogy parasztküldöttségünk visszatért a Szovjetunióból, ahol a világ legfejlettebb mezőgazdaságát, a szovjet kolhozok és szovhozok munkáját és a kolhozparasztok boldog, szabad életét tanulmá­nyozta. A Szovjetuniónak újabb, hatalmas segítsége számunkra hogy elküldi hozzánk Kárpát-Uk­rajna kolhozainak élenjáró dol­gozóit. A delegáció vezetője Popovics Demeter, az Ukrán Szovjet Szo­cialista Köztársaság Legfelső Tanácsának tagja. Helyettese Lengyel József. a beregovói (be­regszászi) Lenin-kolhoz elnöke. A küldöttség tagjai közül hatan a „Szocialista munka hőse" ér. demrend tulajdonosai. A küldöttség tagjai a követke. zők: Kovács Lajos. Kovács Gi­zella, Horváth Lajos. Lesikovica Sándor, Kustyán Sándor, Gadu Béla, Bocskai Pál, Csatári Ká. roly, Hrobák Mária, Varró Mi­hály. Kirí Lajos, Dorogi György, Antal Ilona, Juhász Erzsébet, Za. bolotna Irén, Smajda Ilona. Ko­novál Etel, Tóth István. Demeter József, Sitó Béla. Barát János, Benedek György, Molnár Illés. Balla Sándor, Sós Ernő. K;s Magda, Bede Ferenc. Molnár Pé­ter, Bek ej István. Imre Bertalan. Bodó Erzsébet, Rákosi Piroska, Benedek Ferenc. Vlagyimir Mi­hály, Molnár Géza, Varga Sán. dor, Utvergeli Géza. Manzák Pál. Juhász Vera. Balog András, Kató Margit, Magacsek Miklós, Ener­.iesi Erzsébet. Csele Károly. Bor. tó Amália, Bencza Mihály. Sza­nyi Sándor, Szabó Juüa. Szmutka Sándor, Maczkó Mária. KÉSZÜLJÜNK A MAGYAR BÉKEKONGRESSZUSRA! A „Megvédjük a béhéf-mozgalom Országos Tanácsa felhívása a magyar néphez A „Megvédjük a békéf'-mozga­lom Országos Tanácsa rendkívüli ülést tartott, amelyről az alábbi felhívással fordul a magyar dol­gozó néphez: A világ békéjét egyre közvetle­laját kalózlobogónak használva, I gokat és ártatlan gyermekeket. Az aljas orvtámadást intéztek a béke- ( imperialista kalandorok milliós szerető koreai nép ellen, repülő­gépeik nap mint nap könyörtelenül bombázzák a békés koreai váro­sokat és falvakat, tömegével döntik nebbül fenyegetik az imperialista 1 romba a kórházakat, iskolákat és háborús uszítók. Az amerikai im­perialisták és csatlósaik az Egye­sült Nemzetek Szervezetének zász­templomokat, ezrével pusztítják el a békés lakosokat, a földjeiken dolgozó parasztokat, tehetetlen ag­profitjuk érdekében ki akarják terjeszteni a háborút az egész földtekére. Fokozzák a fegyverke­zési hajszát, támadó blokkokat ko­vácsolnak, fékevesztett háborús propagandát űznek, kegyetlenül üldözik a béke híveit és sorozatos jelölések befejezéséig. Ezt a né­hány napot mindenütt ki kell használni és meg kell kérdezni a nép szándékát, s csak azután kell véglegesen összeállítani a jelölő­listákat. A tanácstagjelöltek név­sora ki kell. hogy fejezze dol. gozó népünk egységét, a párton­kívüli munkások, dolgozó parasz­tok, értelmiségiek milliós töme­geinek és a Magvar Dolgozók Pártja szervezeteinek összefor­rottsúgát. I Itt, Csongrád megyében, az utóbbi hónapokban különösen el­hanyagoltuk az egyénileg dolgo­zó parasztság között folytatott politikai munkát. A választási harcban és a jelölések megejté. sénél ki kell javítanunk ezt a hibát. Bátran, minden kicsinyes­kedés é3 szűkkeblűség nélkül, nagy számban kell jelölnünk egyénileg dolgozó kis- és közép­parasztokat a tanácsokba, hiszen a parasztság túlnyomó többsége még egyénileg gazdálkodik. Le­nin é3 Sztálin tanításainak, a marxista-leninista elméletnek súlyos megsértése volna, ha a Népfront Bizottságok nem bizto­sítanának elegendő helyet már a jelöléseknél az egyénileg dol­gozó parasztság küldöttei szá­mára a helyi tanácsokban. Ugyanígy biztosítani kell, hogy a munkásosztály és a dolgozó pa. raszteág képviselői mellett ott legyenek a jelölőlistákon. az ér­telmiség, a kisiparosság, a nők, az ifjak legjobbjai Í3. A jelölé­seknél egy pillanatra se feledkez­zünk meg a tanácsválasztások céljáról. A választások célja, hegy még jobban kiépítsük és megszilárdítsuk a dolgozók de­mokráciáját, még szorosabb egy. ségbe forrasszuk dolgozó népün­ket, még jobban tömörítsük a dolgozó parasztságot, az értelmi­séget. a dolgozó kisembe-eket országot vezető munkásosztály köré. A politikai felvilágosító mun­kának a tanácsválasztásik al­kalmával is természetesen döntő jelentősége van. Pártszervezete, inknek e választási agitációra mozgósítaniok kell elsősorban sa. •ját párttagjaikat, de a tömeg­szervezetek népnevelőit, a jelöl­teket és minden politikailag ak­tivizálható, becsületes pártonkí­vüli dolgozót is be kell vonni a politikai munkába. Igy elérhet­jük, hogy ne maradjon egyetlen lakás, egyetlen család sem. aho­vá el ne érne választási progra­munk. Világraszóló hatalmas eredmé­nyeink tudatosítása mellett fo. kozcutt jelentősége van ezen a választáson annak, hogy mit tett és mit fog tenni a népi demo­krácia, a Magyar Dolgozók Párt­ja, a hároméves és a2 ötéves terv az egyes községekért és városo. kért. Pártszervezeteink és a Népfront. Bizottságok úgy szer­vezzék tehát a felvilágosító mun. kát, hogy a népnevelők ne az általánosságokról." hanem ötéves tervünk látható beruházásairól és ezutáni létesítményeiről be széljenek. Emlékeztessék a dol­gozó népet, hogy mindenütt meg­szűnt a munkanélküliség, mutas­sanak rá az életseinvonal emel. kedésének konkrét jeleire, a dol­gozók jobb ruháira, teltebb kam­ráira, gyermekeik iskolázására. Tudatosítsál: a szóles dolgozó ré. tegekben a magyar nép ragyogó jövőjét, azt. hogy az ötéves terv virágzóvá teszi hazánk minden városát és községét, boldog, mű­velt emberekké változtatia a tő. kések, nagybirtokosok és kulákok egykori kizsákmányolt rabszol­gáit­De minden népnevelőnek azt >J<ell legfőképpen tudnia és tuda­tosítania, hogy az előttünk álló építő feladatok elvégzésének dön. tő feltétele: a béke megvédése. ^ béke megvédése nélkül nem tudjuk teljesíteni ötéves tervün­ket, nem tudjuk iparosítani or­szágunkat és megyénket, nem tudjuk modernizálni mezőgazda­ságunkat, nem tudiuk emelni né-, pünk anyagi és szellemi élet. színvonalát. A tanácsválasztáso-i kat tehát úgy kell tekintenünk, mint a béke híveinek nagv se­regszemléjét. A választásokon elsősorban és döntően a béke megvédésére kell mozgósítanunk, a szavazócédulát fegyvernek kell tekintenünk a békéért vívott harcban. Ennek a választásnak meg kell mutatnia, hogy a dol­gozó nép egységes az ötéves terv. végrehajtására irányuló erőfeszí. tésekben és egységes minden imperialista fenyegetéssel és provokációval szemben. A válasz­tásnak meg kell mutatnia, hogy dolgozó népünk egységesen tá. mogatja a béike megvéddéséért vívott harcában Pártunkat és kormányunkat. Súlyos hiba lenne, ha olyan kampányfeladatnak tekintenék pártszervezeteink a választási harcot, hogy a választás kedvé­ért el lehet hanyagolni a többi feladatot. Meg kell tanulniok párt. és tömegszervezeti funkció; náriusainknak, hogy a választási harccal cgyidőben a többi fel­adatokat is elvégezzék, mégpe­dig úgy, hogy a többi akciók le­bonyolítása előrevigye a válasz, tások ügyét és fordítva — a vá­lasztási harc előrevigye az őszi munkák, az üzemekben folyó munkaverseny, a pártépités ügy.ét. _ | Haladéktalanul mozgósítanunk kell^ tehát a választási harcra, a tanácsok győzelméért a Szovjet­unió-vezette nemzetközi békeharc magyar seregszemléjének diada­láért. A választási győzelem SZÍVÓS munka és kemény harc árán jchet csak létre. Az a feladat, hogy sikerrel végezzük ezt a munkát, elszántan vigyük ezt a harcot, mert ezzel szilárdíthat­juk még keményebbé a dolgozó nép hatalmát, ezzel tehetjük most a legnagyobb szolgálatot^ béke szent ügyének.

Next

/
Thumbnails
Contents