Délmagyarország, 1950. szeptember (7. évfolyam, 203-228. szám)

1950-09-23 / 222. szám

r SZOMBAT. 1950. SZEPT. 23. Képviselői beszámoló a Konzervgyár a kultúrtermében Szeged dolgozóinak már nem egyszer volt alkalmuk meghallgatni ü dolgozó nép képviselőinek beszámolóit. Ezek a beszámolók igen, érté­ket útmutatásokat adtak a szegedi dolgozóknak munkájuk sikeres el­végzéséhez, de alkalmat adtak arra is, hogy a dolgozók felvessék problé. máikat, kéréseiket, Nem egyszer beszámoltunk már azokról az intézke. désekről, amelyeket a képviselői beszámolók nyomán valósítottak meg s amelyek mind-mind a dolgozók érdekeit szolgálják, Hétfőn délután 6 órakor a szegedi üzemek közül a Konzervgyár, a Villamosvasút, a Gázgyár. a Villanyerőtelep és a MÁV rókusi dolgozói a Konzervgyár kultúrtermében gyűlnek össze, hogy meghallgassák Kurlik Imréné elvtársnő, országgyűlési képviselő beszámolóját. Ez a beszámoló is bebizonyítja majd, mennyire szoros „ népi demokráciában a képvise­lők és a dolgozó nép kapcsolata. Szakérettségire megy egyik munkatársunk 'Át újszegedi Ládagyár egyik if­júmunkása, Sebők Jenő új útra in. idült. EZ az új út a továbbtanulás Útja. Sebők elvtárs dolgozó pa­rasztcsaládból származik, édesanyja a szőregi termelőcsoportban dol. gozik, apja a Cipőgyárban jár élen a termelésben. Egyik bátyja nem­régen kapott sztahánovista okle­velet, a másik ls kiemelkedik dol­gozótársai közül, 157 sz-ázatékos teljesítményével. Sebők Jenő a múltban nem gon­dolhatott továbbtanulásra, pedig szeretett volna tanulni. Elemi is­koláját elvégezte és utána föld­munkát végzett. Most azonban szá­mára is lehetővé vált a továbbkép­zés. A nyáron jelentkezett szak­érettségire. Nagy örömmel mondta Megyénk területén szeptember 24-én, vasárnap a következő he­lyeken tartunk parasztgyűléseket: Város tanya, előadó: Farkas De­íső, Tömörkény, előadó: Bírő László, Maroslele, előadó: Bajusz Ta­más, Sándorfalva, előadó: Balla Sán­dor, Deszk, előadó: Nagyistők József. Ezekben a községekben délelőtt 10 órakor kezdődnek a paraszt­gyűlések. Termelőszövetkezeti csoportokon belül előadásokat tartunk, ahol a parasztküldöttek a termelőszövet­kezeti csoportok tagjainak és a környékén lakó parasztságnak szá­molnak be tapasztalataikról. A gyűléseket tszcs. helyiségekben kell megrendezni. Ezek a gyűlések ugyancsak vasárnap délután 4 óra­kor lesznek a következő helyeken: üllés, előadó: Simicz Ferencné, Ambrózfalva, előadó: Kérdő Mária, Fábiánsebestyén, előadó: Kovács Pálné, Sebők elvtárs ifjúmunkás társai­nak: „Megyek Pécsre tanulni, szakérettségit teszek. Ma már ti is megtehetitek, mert nyitva áll­nak az iskolák kapui előttünk." Ifjúmunkás társunk szülei is bol. dogok, hogy fiuk tovább tanulhat és szakképzettségével még harco­sabb tagja lehet a szocializmust cpitők táborának. Sebők Jenő is örül és tudja, hogy ezt a) lehetősé­get a felszabadító Szovjet Hadse­regnek és Pártunknak köszönheti. Ezért Ígérte meg elutazása előtt az üzemi DlSz-szervezet tagjainak, hogy jól tanul, minden erejét ]at_ baveti, hogy méltóvá váljék a Párt bizalmára. Szilágyi Hona ., s+i' tudósító. Óföldeák, előadó: Gorján Ist­vánné, Apátfalva, előadó: Bimbő Ist­ván. Koreai békegyűléseket vasárnap délelőtt 10 órakor a következő he­lyeken tartunk: Mindszent, előadó: Ábrahám An­tal, Kübekháza, előadó: dr. Román József, Szőreg, előadó: dr. Vermes Miklós, Földeák, előadó: Kiss Imre. Megyénk területén szeptember 24-én, vasárnap délelőtt 10 órakor a következő járások és községek kapnak vándorzászlót: Makó járás, Kiskundorozsma, Székkutas, Kiszombor, Csanytelek, Sándorfalva. A vándorzászlókat az őszi me­zőgazdasági munkák jó végzésé­ért adja a megyei DÉFOSz tit­kársága. A vándorzászlókat az ün­nepi nagygyűléseken a megyei DÉFOSz-titkárság megbízottja nyújtja át. Köszönjük Rákosi elvtársnak a nyereményeket Az elmúlt év őszén, amikor elő­ször hallottam a tervkölcsönről — nagyon jól tudtam, hogy azok az összegek, amelyeket dolgozó népünk oly lelkesen jegyzett, ötéves tervünk sikerét. hazánk fejlődését szolgálják. Én kétszer is jegyeztem tervköl­csönt, boldog voltam, hogy én is azok közé tartoztam, akik kötvé­nyeikkel erősítik a békét. Ezekkel a gondolatokkal vettem kezembe a péntek reggeli Szabad Népet, hogy megnézzem, nyert-e a kötvényem. S közben arra is gon­doltam, hogy dolgozó népünk és mi, néphadseregünk harcosai. már eddig is számtalan formában visszakap­tuk államunktól a kötvények ellen­értékét. Néztem a Szabad Népet és nyom­ban rá is bukkantam az én kötvé­nyem számára. Háromszáz forintot nyertem — és ez csak az egyik köt­nyényem nyereménye. Én voltam az első néphadseregünk harcosai kö­zött. akinek a kötvényét kihúzták. Büszke örömmel és boldogsággal töli el ez az érzés. A sokszáz kisorsolt kötvény mind egy-egy csapást je. lent a nép ellenségeire. Azok azt híresztelték, hogy a tervkölcsönköt­vény afféle „hadikölcsön" lesz, ami­lyenek a tőkések idejében voltak s soha sem kerülnek visszafizetésre. De most ismét bebizonyosodott, hogy a mi Pártunk, a kommunisták párt­ja, mindig betartja szavát. Köszön­jtik Rákosi elvtársnak a nyeremé­nyeket, köszönjük azt, hogy a mi hazánkban minden nap szebb és bol. dogabb a dolgozók élete, Kiss Lajos alhadnagy. „DIPLOMATÁK" Uj magyar darabot mutat bo a Belvárosi Színház A budapesti Belvárosi Színház október közepére tervezi Mágori Erzsébet: ,.Diplomaták" című szín. művének a bemutatását. A fiatal irónő első darabjában egy nyugati ország magyarországi követségét mutatja be. Lelepleződik a darab­ban a háborús uszítók politikája és a Vatikán kapcsolata az imperia­listákkal. M SZÍ-HIREK Az MSzT szegedi titkársága fel­hívja a kerületi alapszervezeteket, hogy a szeptember 23-ára — mára — hirdetett kultúresteket, melyek az „Uj Világ"-hónap beindításával kapcsolatosak, közbejött akadályok miatt bizonytalan időre halasszák el H tanácsválasztások A tan&csválasztások előkészítő munkájában hatalmas feladat hárul a kultúrmunkára is. Ahhoz, hogy a feladatokat jól megoldhassuk, nem­csak szervezeti, hanem tartalmi-mi­nőségi változást is létre kell hoz­nunk. Ki kell küszöbölnünk mun­kánk eddigi hiányosságait. 'Á hiá-' nyosságaink felszámolására a taná­csok új szervezeti formája gazdag /ehetőségeket nyújt. Erőink átcso­portosítására, eddigi eredményeink fokozására kell vennünk az irányt, hogy maradéktalanul eleget tehes­sünk a feladatok megoldásának. A különböző szervezetekben Cson­grád megye területén több mint 200 kultúrcsoport működik. Ezek a csoportok — részben kis létszámuk miatt — egy-egy szervezet sajátos feladatainak végrehajtására szolgál­va, nem mindig alkalmasak arra, hogy minőségi munkát végezzenek. Miként a tanácsok a munkások, pa­rasztok, értelmiségiek, a dolgozó kisemberek egységes táborát jelen­lik, úgy a kultúra 'területén is a már meglévő jó kultúrcsoportok mellett a tömegszervezetek csoport­jai egységes, erős és minőségi cso­portokat kell, hogy alkossanak A már minőségi csoporttá fejlődött üzemi és szervezeti csoportok erő­sítsék meg soraikat az üzem vagy más szervezetek jó kultúraktiváival, mert csak-az ilyen egységes minő­ségi csoport amelyik ezer szál­lal kapcsolódik a tömegekhez, ame­lyik a dolgozó tömegek legjobb kultúraktiráiból kovácsolódik össze — képes arra, hogy visszaverje a reakció támadását és előbbre vigye a dolgozók kulturális felemelkedé­sét. Kiszomborban és Sándorfalván már egységes, szervezett kultúrcso­port működik, más községekben is megindult a csoportok összevonása. Tömörkényben a 13 tagú csoport 25 főre fejlődött. Ezeke't a kezdemé­nyezéseket ki kell szélesítenünk az egész megye területén. Nagy súlyt kell helyeznünk arra, hogy ezekben a csoportokban a leg­jobb népnevelők tudatosítsák a ta­nácsválasztás jelentőségét, az eddig elért eredményeinket és elkövetke. zendő feladatainkat Kapcsoljuk be a kul'túrcsoportokat a falujárásba, legyenek aktiv részesei az agitáció­nak. Ez azért lényeges, hogy a kultúrműsor és a csoport ne külö­nüljön el az agitációtól. Az üzemi csoportok falujárása erősíti a mun­kás-paraszt szövetséget, erősíti és szélesíti a Párt által irányított agi­'ációs csoportok egységét. Az agi'tá­•iós munkába való bekapcsolódás és eredményes munka ékes példáját mutatta Sándorfalva. A pártszerve­zet a terménybegyüj'tési agitáció ;dején súlyt helyezett a kultúrmun­kára, a csoport tagjait cselekvően kapcsolja be az agitációba s ezzel komoly eredményeket ért el. Ha a régi, avult módszerek alapján hasz­náljuk fel kultúrcsoportjainkat — •gv-egv előadás megtartására —, el­szakítjuk a tömegektől és a szűk feladatok meggátolják fejlődésében, sőt: elősegítik visszafejlődését. Üzemi és falusi kultúresoportjaink 'egnagyobb jelentősége abban áll, hogy a helyi jelentőségű eseménye­ket, problémákat előadásaiban élővé eszi. Ez a megye területén csak néhány helyen és csak kezdeti for­mában mutatkozott meg. Igy Desz­ken s a szegedi üzemekben megkez­dődött az időszerű strófák Írása, amelyeket üzemi értekezleteken •redményesen felhasználtak. Kis­zomboron a Népművelési Híradóban i fiatal költők versei jelentek meg. Elszórva más területekről is érkez­nek versek és szindarabok. Ezek­nek a kezdeményezéseknek kell ha­'nlmas méreteke't ölteniük. Helyi rásművekkel. helyi témákkal — versek, szindarabok, bábdarabok •lőadásával kell leleplezni a he­lyi reakciót, kigúnyolni a rémhírter­icsztőket, megszégyeníteni a lemara­dókat és kiemelni az élenjárókat. rtt kell igazán érvényesülnie a töme­gek öntevékeny kezdeményezésének; te az a szoros kapcsolat, aminek tenn kell állnia a kultúra, a dolgo­tok és a termelés kérdései között, ílljon példaképpen itt a „Horváth írpád" kollégium kultúrbrigádiának nyári csongrádmegyei működése, nmely mfisorá't főként a helyi ada­tokból állította össze és megénekel­ve a tszcs elnököt, a traktoristát, a tó munkásoka'r, de megcsipkedve a 'emaradókat. kigúnyolva az űzérke­Vtket — aratta sikereit. sárnap, szeptember 23-án. délelőtt a megye kultúrvezctől és kultúrak­fivái, valamint a népművelési szer­vek megbízottai értekezletet tar­tanak Az értekezlet délelőtti tárgy­sorozatán a népművelési miniszté­rium kiküldöttének előadása, a he­lyi tanácsválasztás előkészítése, a kultúrotthon-mozgalom eddigi ta­5 kulturális feladatai Ezt a közvetlen kapcsolatot, ame­lyet ez a brigád megteremtett a dol­gozó tömegekkel, kell kiépítenie a szegedi Nemzeti Színház dolgozói­nak is. Érezniök kell a néphez való tartozandóságukat és érezniök kell a dolgozóknak is, hogy az állami színház az ő színházuk, az ő kérdé­seit, az ő életét viszi színpadra. Ez a lehetőség most a választási kultpr­munka idején kézzelfogható. A szín­házi dolgozók az üzemi dolgozók­kal, azok kultúresoportjaiba bele­kapcsolódva, vagy brigádjai a falu­si csoportok munkájával szorosan együttműködve a kultúrmunkán ke­resztül mélyítsék el kapcsolataikat. Talán a zene volt az a terület, amely a kapitalizmusban kizáróla­gosan a kiváltságos osztályé volt. Lenézték és elnyomták nemcsak a népből feltörő zenei tehetségeket, hanem a népi muzsikát is. Ezen a téren a hiányosságok felszámolása még nem indult meg, csupán kez­deményezések vannak. 'A' szegedi ze­nekonzervatórium tanárai és nö­vendékei brigádokat alakítva is­mertetik az iizemi és falusi dolgo­zókkal nemcsak a népzenét, hanem a klasszikus muzsikát is. Az utóbbi években a könyvtárak terén nagy lépésekkel haladtunk előre Eddigi eredményeinket a vá­lasztások idején továbbfejlesszük. A két éve működő szentesi körzeti könyvtár 66 alapkönyvtárához még hármat szervezünk, a makói — bár még csak néhány hónapos — már 16 könyvtárral működik. A válasz­tás napjáig még nyolcat szervez. Ezzel a kérdéssel függ össze nz olvasómozgalom szervezése, hiá­nyosságainak felszámolása. A hóna­pok óta a Nagykirályhegyesen, Óföl­deákon és Kiibekházán kin'tlévő ol­vasómozgalmi könyveket ismét fel­használjuk. A szentesi körzet 3. a makói 1 irodalmi ankétot szervez október 15-én budapesti és szegedi ' Írók bevonásával Súlyt kell helyez­ni az olvasókörök és az olvasók fel­világosító munkájára. A dolgozók mindjobban felismerik, hogy a könyv fegyver a dolgozók kezében. Ezt mutatja a klárafalvi, székkutasi könyvtárak jó munkája és a vá­sárhelyi 'A'dy tszcs eddig elért ered­ményei. Örömmel fogadják a köny­vet, ezt bizonyltja a batidai gépál­lomás. amely most kap népkönyv­tárat. Ebben a munkánkban 38 most kiképzett könyvtáros ad nagy se­gítséget. De az olvasómozgalmat össze kell kapcsolni a napisajtó és a szépirodalom olvasásán kérésziül a tanácsok megismertetésével Tuda­tosodjék minden dolgozóban, hogy a tanácsok megalakulásával fejlő­désünk elölt milyen távlatok nyíl­nak. A most induló kultúrotthon-moz­galom iránti nagy érdeklődést is fel kell használnunk. A már meglé­vő öt kultúrotlhonhoz csatlakozik nemsokára a kiskirálysági, deszki, algyői, tömörkényi és újszentiváni. Klárafalván és Csanádpalotán is azon gondolkodnak, hogyan lehetne épülethez jutni. Községeink látják a kérdés jelentőségét és a tanácsok megalakulásával e kérdések megol­dódnak. A kultúrotthon bizottságokra vár nagy feladat az október 8-án meg­induló diafilm-oktatási munka meg­szervezésében Kisgyűléseken kell a film meggyőző erejével bemutat­nunk: mit értünk el eddig és hová akarunk eljutni. Azokat a helységeket és nagyobb tanyákat, ahol nincs vetítésre alkal­mas helyiség, 3 filmgép látja el hangos filmelőadásokkal. Ezeket az előadásokat úgy kell megszervezni, hogy a nép államának ezt az áldo­zatát, minden dolgozó hasznosít­hassa. Mindezek az eredmények három­éves tervünk befejezésének és öt­éves tervünk megindulásának kezde­ti eredményei. Ezek az eredmények korántsem jelentenek megállást. * A tanácsválaszlás — az. hogy a dol­gozó nép közvetlenül belekapcsoló­dik az államigazgatásba, azt jelenti, hogy még eredményesebb munkát tudunk végezni a kultúrmunka te­rületén is azt jelenti, hogv a tanácsok irányítása alatt a kultúra hatalmas fejlődésnek indul és a tö­megek aktiv bekapcsolódásával köz. vetlenül kapcsolalba jut a termelés­sel A kulturált dolgozó pedig aktiv harcosává válik a békének, harcosá­vá az ország építésének, harcosává a termelésnek. vetik. A napirend délutáni pontjain az alosztályvezető beszámolója és hozzászólások szerepelnek. Az érte­kezlet döntö jelentőségű az őszi kultúrmunkn jó vitelének szempont­jából. Megyei kultúrértekezletünk színhelye a vásárhelyi Városháza közgyűlési terme. A dolgozók félve, vagy gyűlölettel léptek be a múltban, az elnyomatás éveiben a szegedi város­házára. Ez az érzés gyakran párosult undor­ral, keserűséggel, harag­gal, ami nem is csodál­ható. Kik terpeszkedtek ugyanis a városházán ré­gen? Az urak, a dzsent­rik, a tőkések és nagy­birtokosok talpnyalót, bé­rencei. Jaj volt annak a dolgozónak, akinek vala­mi ügyes-bajos dolga tá. madt. A sokat emlegetett „Krisztus kálváriája" vi. rágós séfány volt ahhoz az úthoz képest, amit a dolgozóknak be kellett járni a városháza, a bü­rokrácia szövevényes út­vesztőjében — sokszor sikertelenül. Szegénységi bizonyít­vány kellett, hogy hiá. nyos, — de mégis éyógy. kezeléshez juss te, vagy valamelyik családtagod? Sokszor akár meghal­hattál volna, mire elin­tézték. Iratot kelleft be­szerezned, hogy valami ügyedet elintézd, vagy felvegyenek valahova dolgozni? Hetek, hóna­pok múltán, vagy soha­napján kaptad meg. Köz­ben, még ezekért jártál, hányszor elutasítottak: vJöjjön holnap", vagy pedig egyszerűen kiza­UJ MÁR A VÁROSHÁZA SZEGEDEN IS! variak, vagy egyáltalán nem fogadtak. Minden dolgozó emlé­kezhet az urak „városhá­zájára", erre a sötét bűn­tanyára, Intéztek ott Ügyekef, de az urakét, mégpedig gyorsan, soron­kivül, „Urambátyám, ked­ves barátom, méltóságos kegyelmes, nagyságos, uram, nőm, szeretőm, cimborám, sötét üzleteim társai" — mind-mád otthon érezték magukat, mind pontos, jó kiszol­gálásban részesültek, szí­vesen fogadták őket. Urak, gőgös urak, ma­gukat legalább ig fél­istennek képzelő biiro. kraták fészkeltek a város­házán, mind megannyi undorító pókok, férgek, akik szívták a dolgozók vérét, élősködtek verejté­kes munkájukon, élvezték annak gyümölcsét. Rossz visszagondolni erre a városházára. Egyre szépülő életünk láttán érzett örömünket szinte megrontja a visszaemlé­kezés, eszünkbejutnak a megaláztatások hosszú évei. Ne is gondoljunk a mult átkosemlékü figu­ráira, térjünk vissza a jelenbe. A városháza épülete a régi. Ugyanúgy a Szé­chenyi-téren áll, mint az­előtt. Sokszínű tetején csillog a napsugár, a to­ronyórája jelzi az időt, a múló, szaladó órákat és perceket. A külszín nem sokat változott. Alapvetően más azonban ma már a belseje. Ha va­laki még nem ismeri, nézze meg! Nem zavar, ják el, nem küldözgetik ide-oda, mint régen. Is­merős arcok vannak szo­báiban, termeiben. Nézz csak körül, szegedi dol­gozó! Kit látsz? A ha­sonmásodat. Megtalálod munkatársadat, aki hosz­szú éveket töltött el a munkapad mellett az üzemben. Dolgozó pa­raszt, megtalálod paraszt­társadat, aki hosszú éve­ken keresztül szorította' a kapa nyelét, s méS most is kérges a tenyere, akárcsak a tiéd. Dolgozó nő, fiatal, ott vannak a városházán a te képvise­lőid is, harcolnak érde­keidért. Szinte más még a leve­gő is az új városházán. Nem rontják meg az élős. diek, illatos egyiptomi szivarkáikkai, finom, par­főmös illatokkal, amiket a régi polgármester és a tanácsos urak kedvencei hoztak be a falak közé A folyosókon jelszavak hirdetik, hogy ez a vá­rosháza már a tiéd, ne­ked ma már jogaid vn nak, szabad, független ember vagy, A falakon képek, azoknak a képei, akiknek minden eredmé­nyünket, szabad, szép életünket köszönhetjük. Azoknak a képei, akiket mindannyian szívünkbe zártunk és forrón szere, tünk, Sztálin, Rákosi elv­társ képei. Azt mondotta egykor nagy költőnk, Ady Endre a bűnös mult bűnös me­gyeházájáról, városházá­járól, hogy „Vagy láng csap az ódon, vad vár­megyeházára , . , Vagy itt ül a lelkünk tovább leigázva!" Nos, hát a láng felcsapott; a diadal, maskodott, nagy Pár. tunk-vezetie munkásosz­tály forradalmi lángja. Kiperzselte a férgeket, megtisztította a levegő­jét, A városháza ma már a dolgozó népből kike­rült tanács székhelye, azok dolgoznak benne a nép érdekeiért, akiket a dolgozók megválasztanak és beküldenek. Büszkén tekints ezután a város­házára, mert a Tiéd' Megyei értekezletet tartanak Csongrád megye kulturvezetöi és aktivál pasztalatai kérdéseinek kiértékelé­Csongrádmegye Tanácsa Népmű­velési Alosztálya meghívására va­sé szerenel. Ezt hozzászólások kf>_ A csongrádmegyei Pártbizottság hírei

Next

/
Thumbnails
Contents