Délmagyarország, 1950. szeptember (7. évfolyam, 203-228. szám)

1950-09-20 / 219. szám

8ZERDÁ, 1950. SZEPTEMBER 20. 5 Kiskírályság dolgozó parasztsága versenyre hívta a megye összes községét és párosversenyre Cserebökényt AZ ŐSZI MUNKÁLATOK HATÁRlDOELŐTTI ELVÉGZÉSÉRE íanácsvátaszíás napja előtt három nappal elvégeztük am őszi munkákat Á kiskirálysági dolgozó parasztok lelkes gyűlést tartottak. A gyűlésen csaknem a község minden dolgozó parasztja megjelent. Érezték, hogy mind nagyobb feladat és kötelesség hárul reájuk. Látták, hogy a község 44 dolgozó parasztját kitüntették a terménybeadásban elért eredményéért: Kovács Sándornak és Lustyik Mihálynak pénzbeli jutalmat is adott kormányzatunk és most egyre lázasabban végzik a kukoricatörési munkákat és sokan megkezdték az őszi mélyszántást is. A dolgozó parasztok összejöttek, hogy új feladatokat vállaljanak, fokozzák az eddigi eredményeket és megmutassák az egész megye dolgozó parasztságának, hogy Kiskírályság kitesz magáért; elsőnek fejezi be a megyében as őszi mezőgazdasági munkálatokat. A gyűlésen a* elöljáróság nevében Szentiványi György beszélt. Ismertette az őszi betakarítási munkák és a vetés fontosságát. Hangsúlyozta, hogy a búzát még a porba is el kell vetni. Ne hallgassunk a kulák szavára, aki azt mond. Ja, hogy „várjunk az esőre, mert másképp nem kel ki." Ezzel csak fé're akarja vezetni dolgozó parasztságunkat a kulák. A tavalyi példa megmutatta, hogy aki idejében elvetette a búzáját, szép termése lett. Blhar'ordn nvomán Ismertette Bihartorda dolgozó parasztságának országos versenykihívását. Felhívta a parasztság figyelmét, hogy az őszi munkák gyors elvégzése harc, és ezt a harcot a dolgozó parasztságnak sikeresen meg kell nyerni. A választás napjáig, október 22-ig minden mun. kát el kell végeznünk — ez a ml legközelebbi feladatunk, mondotta befejezésül Szentiványi elvtárs. Szentiványi elvtárs beszéde után Kiskirályság dolgozó parasztsága elhatározta, hogy versenyre hívja Csongrád megye minden községét és párosversenyre Cserebökényt. Kiskirályság dolgozó parasztsága 3 nappal a tanácsválasztás előtt be. fejezi az öszi mezőgazdasági munkákat. i Kfifftlesséaünlr (ellesltiQk Ezután a felszólalások következtek: Kovács Sándor: Mi, Kiskirályság dolgozói tudjuk, hogy a Tanács megválasztása újabb bizonyíték, hogy országunk naprólnapra erősödik. A vállalt köteles. ségekel a választás előtt 3 nappal 100 százalékban teljesítsük. Lustyik Mihály dolgozó pflraszt (akit a mult vasárnap tüntettek ki 350 forinttal a terménybegyüjtésben elért jó eredményéért) ezt mondotta: „Kiskirályság dolgozói nevében mondhatom, hogy a versenyt öröm mel indítjuk be. Verseny nélkül sokkal kevesebb eredményt érünk el. Most új feladatok előtt áll parasztságunk: A tanácsválasztás napjáig be kell fejezni az őszi munkálatokat és el kell vetni minden szem őszi gabonát." Versenv fokozza a munkakedvet Még több felszólalás következett és minden dolgozó paraszt véleménye egyezett Lustyik Mihályéval és Kovács Sándoréval A versenykihívást mindannyian lelkesen támogatták. ígéretet tettek: a válla, lást teljes mértékben teljesitik. Kiskirályság dolgozói már eddig is bebizonyították, hogy é'en akarnak járni a feladatok megoldásában. A terménybegyüjtésben szép eredményt értek el. Az őszi beta. karitásban is Jól dolgozik a község. Brigádokat szerveztek, a munka gyorsan — versenyben folyik. Az új versenykihívás csak fokozza ezt a munkakedvet. Kiskirályság dolgozó parasztsága teljesíteni akarja a Párt célkitűzését és jóval a határidő előtt fejezi be az őszi munkákat. A szovjet fogyasztási szövetkezesek szerepe a szocializmus építésének idején ALBÁNIÁBAN MEGKEZDTÉK az u/ öntözőcsatorna ásatási munkálatait Kukes vidékén a napokban kezdték meg az öntözöcsatoma építését. Ez a terület a múltban, a népellenes kormányok alatt, állandó vízhiányban szenvedett. A lakos. A háromnapos kocsi forduló sikeréért A háromnapos kocsiforduló eléréséért a szegedi igazgatóság területén ezideig 51 komplex-brigád dolgozik. A munkaversenyek eredményeképpen augusztus hónapban 355 kocsirakományú küldeményt raktak ki a vonat tartózkodása alatt. A békéscsabai térségben például a komplex-brigádok együttműködésének eredménye, hogy a kocsikat átlagosan négy óra alatt kirakták. A munkaversenyek területe kibővült, mert a debreceni igazgatósággal komplex-brigád szerződést kötött a szegedi igazgatóság. A komplex-brigád célkitűzése naponta egy cukorrépa irányvonat közlekedtetése a sarkadi cukorgyárba. Versenyszerződést kötöttünk a miskolci igazgatósággal is, a vonattartózkodás ideje alatti kocsi kilés berakások érdekében. A mezőhegyesi cukorgyár répaátvevői versenyre hivták ki az ország 11 cukorgyárának répaitvevőit. A versenypontok célja, hogy minél eredményesebben rakják és terheljék meg, vagyis minél gazdaságosabban használják ki a kocsikat. A mezőhegyesi cukorgyár 33 forinttal jutalmazza a legeredményesebb munkát végző répeítvevőt és ezt a többi cukorgyár is követi a háromnapos kocsiforduló érdekében. a versenyek eredményeit és Bemutatták „A hős koreai nép harca a szabadságért" cimü filmet A „Megvédjük a békét" mozgalom Országos Tanácsa hétfőn este a „Vörös Csillag" filmszínházban díszelőadáson mutatta be „A hős koreai nép harca a szabadságért" cimű filmet. A díszelőadáson megjelentek a Magyar Dolgozók Pártja, a kormány, az Elnöki Tnnács, a SzOT, a „Megvédjük a békét" mozgalom Országos Tanácsának küldöttel és a művészeti és kulturális élet számos kiválósága. Megjelent a díszelőadáson Kv8nO-Dik, a Koreai Demokratikus Köztársaság budapestj köve'e, ott voltak a szovjet nagykövetség és a baráti népi demokráciák követségeinek képviselői is. az azoknál tapasztalt hibákat hetenként az igazgatósági versenyfelelősök kiértekelik és az állomások tudomására hozzák. Ká'ni Ferenc. ság sorsával a régi rendszer egyáltalán ne,m törődött. Most — a Párt és a kormány gondoskodása következtében — öntözni fogják ezeket a kiszáradt, eddig terméktelen földeket. Az épitkezés megkezdése alkalmából a vidék parasztsága üdvözlő táviratot intézett Enver Hoxha hadseregtábornokhoz. Kifejezik mély hálájukat a Párt és az állani iránt és kötelezettséget vállalnak, hogy mindent megtesznek a rájuk bizott feladatok teljesítése érdekében. A Nagy Októberi Szocialista For. radalom új korszakot jelent a szövetkezeti mozgalom történetében Is. Miután megdöntötte a nagybirtokosok és nagytőkések uralmát és felszámolta a dolgozók tömegeit kizsákmányoló kapltalimust, eddig elképzelhetetlen fejlődés távlatait nyitotta meg a szövetkezetek előtt. A régi, becsületes szövetkezett vezetők és tömegek ábrándjainak meg. valósítása lehetővé vált. Ahogy Lenin mondotta; ,,... most sok minden. ami a régj szövetkezeti veze. tők ábrándjaiban fantasztikus, sőt romantikus volt, szépítés nélkül valósággá lett." A szovjet hatalom kezdettől fog. va bekapcsolta a szövetkezeteket az új kereskedelmi szervezet kiépítésébe. A szövetkezetek rohamos fejlődése lehetővé tette ennek a megva. lósjtását. Már a februári forradalom után rendkívüli módon megnőtt a szövetkezetek száma. Ez a gyarapodás az Októberi Forradalom után még fokozódott és 1918 végére már mintegy 50.000 szövetkezet működött a Szovjetunió területén és közel 20 millió tagot tömörített magába. Ezzel a szovjet szövetkezeti mozgalom a világ legnagyobb szövetkezeti mozgalmává lett, messze megelőzve a kapitalista országok szövetkezeti mozgalmát. A szovjet kormány azonnal felismerte a szövetkezetek jelentőségét és igen nagy feladatokat bizott iájuk. Már 1918 folyamán a szövetkezetekre és az állami kereskedelemre bizta az egész áruellátást. Ez a nagy feladat szorosan összefűzte a szövetkezeteket a szocialista iparral. A szoros kapcsolat folytán a szövetkezetek is szocialista vállalatokká lettek, a szocialista gazdaság keretében. Ennek jelentőségét fokozta az a körülmény, hogy 20 milliós taglétszámukkal a dol. gozók tömegszervezeteivé vditak, amelynek rendkívüli jelentősége volt a polgárháború folyamán az osztályharcban és a proletárdiktatúra megszilárdulásában. A ráruházott nagy feladatoknak megfelelően nagy szervezeti váltó. A TANÁCS TELJESÍTI A VÁLASZTÓK KÍVÁNSÁGAIT Alkonyodott. Az Iljics-kerületben számosan igyekeztek a klub felé. Szövőnők és lakatosok, házi. asszonyok és diákok, tanítók és kovácsok mentek a gyűlésre, hogy a neginszki városi tanács képviselőivel találkozzanak. Nikoláj Levsunov öreg szövőmunkás az elsők között érkezik. Élvezettel szívja pipáját és lassan mondja: — No, majd meghalljuk, hogyan dolgozik a mi tanácsunk... Az előírt időben, zsúfolt teremben kezdte meg beszámolóját a kerület lakói előtt Georgij Zse. ligin. a novo-noginszki gyár segédgépésze, a városi tanács lakásügyi bizottságának elnöke. Az asztalnál ült még a tanács többi ta?ia közül Dimitrij Lvov, a végrehajtó bizottság lakásügyi bizottságának vezetője, Mihail Szeleznyev városi építész és Lju. bov Ananyeva fonógyári sztahánovista, akit ezévben beválasztottak a Szovjetunió Legfelső Ta. nácsába. A tanács tagjai a beszámológyűlésre nemcsak az elvégzett munka eredményeiről szóló kimutatásokat hozták el, hanem a városi tanács végzendő munkájának tervét is. — Arról akarok beszélni — mondotta Zseligin —, miként teljesíti a tanács a nép kívánságait és mennyire segítik ebben a város lakói. Nem követett el nyelvbotlást, amikor azt mondta, hogy a tanács a lakossággal közösen teljesíti a dolgozók kívánságait. Éppen ebben áll a szovjet hatalom ereje, hogy a tanácsokon keresztül a dolgozók legszélesebb tömegei vesznek részt az állami élet igazgatásában. A nép nemcsak kifejezi kívánságait, de segítséget is nyújt a tanácsnak. hogy kívánságai teljesedhessenek. Zseligin beszámolójában megemlékezik arról, hogy a tanács ülésén a textilmunkások kívánságára felvetette egy új lakótelep építésének kérdését. A tanács támogatta a munkások kezdeményezését és a lakosság aktiv részvétele mellett megépítették az új negyedet. — 1947 végén, amikor bennünket a tanácsba beválasztottak — folytatta Zseligin —, a választók részéről több mint negyven javaslat hangzott el lakóházépítkezésre. E javaslatok képezték a városi tanács építkezési munkatervének alapját. Most büszkeséggel mondhatjuk, hogv teljesí. tettük választóink kívánságait, az új telepen száznál több jól megépített ház van, amelyet dús gyümölcsöskertek vesznek körűi. Fasoros, aszfaltozott utcák szelik át a kerületet, a széles úttesten autóbuszok közlekednek és nagy a gépkocsiforgalom. A kerület lakói míg a tanács küldötte beBzél, visszaemlékeznek arra, ho"-' az előtt Novinszk és a hozzátartozó ipari negyed. Gluhovka. milyen sivár külsővel rendelkezett. Az utcákon sehol egyetlen fa. De két év alatt mintegy 26.000 fát és 20.000-nél több díszbokrot ültettek el az új utak, közművek és terek építésével egyidejűen. E munkában az egész lakosság résztvett. Urivina szövőnő nem érte be azzal, amit megvalcsítot. lak és javasolta, szélesítsék ki a fásításra irányuló mur.kár a gluhovkai tó körüli új park építésével. Kezdeményezését az egész lakosság támogatta. A parkban ma már 70.000_nél több fa van és dísze a kerületnek. A beszámolók után mindjárt megkezdődött a városi tanács működésének megvitatása. Zsarkova. a cérnagyár sztahánovista munkásnője elmondotta, hogy a lakásügyi bizottság elé terjesztett kívánságok közt szerepelt az a javaslat: a tanács legyen segítségére az egyéni építkezőknek. Igen sokan vannak a munkások között, akik családi házat akarnak építeni. A végrehajtó bizottság ülésén felvetette azt a gondolatot, szervezzenek olyan különleges építési irodát, amely az egyéni építkezések ügyével fog. lalkozik. Javaslatát elfogadták. Területet bocsátottak az új épít. ltezések rendelkezésére, a városi főépítés közreműködésével kidől, gozták az építkezések tervét, majd a munkások a városi tanács kérésére kölcsönt és építőanyaghitelt kaptak az államtól. A syülésen még többen felszólaltak és szintén elismerően szóltak a tanács és a küldöttek munkájáról. A gyűlés után számosan gondoltak arra, mennyire megváltozott No. ginszk és az egykori Gluhovka, amióta szovjet rendszer van. A Kljazma folyó partján az élenjáró szovjet technikával felszerelt gyárak új épületei emelkednek. A lakosság csaknem megkétszereződött. S ez a lakosság, a szovjet em. berek, szovjet dolgozók nemcsak sztahánovisták, a termelés újítói, állami tervek túlteljesítői. hapem tevékenyen kiveszik részüket a hatalom helyi szervének, a tanácsnak munkájából is. ígv még aktívabb építőivé válnak a kom. munizmusnak, mert végigjárják az államigazgatás nagv iskoláját is. záson ment át a szövetkezeti rendszer a forradalom után. A külön, féle szövetkezeti szervezetek ösz. szevonásával egységes szövetkeze, tekbe tömöritette a szovjet dolgozókat. A polgárháború évei alatt egységesült a szövetkezeti hálózat is. Megalakult a fogyasztási szövetkezetek központja, a Centroszo. juz, amelynek vezetésével egyesi, tették az összes szövetkezeteket. A fogyasztási szövetkezetek 3 polgárháború időszakában az állami szervekkel szorosan együttmű, ködve végezték az áruelosztást. Kö, telékükbe tartozott az egész lakosság. üzletrészbefizetésre való te® kintet nélkül. Belső szervezetük emellett kezdettől fogva demokra, tikus volt, vezetö szerveiket a köz, gyűlésen választották. A polgárháború befejezése ulá'il új gazdaságpolitikát (NEP) kezdett a szovjet kormány. Az állami élei® miszer. és nyersanyagelosztást fel, váltotta a természetbeni adó rend, szere. Megkezdődött az 'áttérés a* árucseréről a kereskedelemre és © kereskedelem szabályozására. A NEP-korszakban tömegeseti alakult falusi fogyasztási szövetke. zetekre az a feladat hárult, hogy az átmenetileg engedélyezett ma, gánkereskedelemmel szemben szer, vezzék meg a falusi áruforgalmat. Ebben az időszakban a szövetkezeti mozgalom heves harcban állott a magánkereskedelemmel. Az áruellá® tás megszervezésével az áruelosztó lánc fölánszemévé váltak a fogyasz. tási szövetkezetek. Az áruelosztás mellett különösen 1923 után, a ter, ménybeszolgáttatás megszüntetésé, vei. mind nagyobb szerepet kezdtek játszani a terményfelvásárlásban is. A fogyasztási szövetkezetek ilymó* don hatalmas forgalmi szervezetté váltak, amelyek sok milliós töme. get tömöritettek magukba és von, tak be a szocialista építés gyakorlati munkájába. Munkájukban a tömegek tevékeny részvételére támaszkodtak. A szövetezetek jelen, tősége különösen megnőtt a proletárdiktatúra megszilárdulásával. A' szocialista építőmunka szakaszában megkönnyítették a proletáriátus kapcsolatát a panaszttömegekkeL összekapcsolták a szocialista ipart a kisárutermeiö parasztgazdasággal és ezzel elősegítették a dolgozó parasztok bevonását a szocializmus építésébe. Megvalósult ezzel az, amit Lenin tanított. hogy a proletáriátus győzelme után a termelő eszközök tulajdona mellett kit ejtesz, tetf, müveit szövetkezeti rendszeri — ez maga a szocializmus rendszere. A szovjet szocialista szövetkezeti mozgalom nem gubózott be az áru, forgalom s®ük kereteibe. A mun. kásosztá'y államának tudatos és tervszerű támogatásával nemcsak az új kereskedelemnek, de az új társadalom építésének is fontos részévé vátt. Amellett, hogy közre, működött az ű] kereskedelem létrehozásában, elősegítette a terme, lőszövetkezeti mozgalom kialaku, lásá-t is. Á szovjet szövetkezeti kereskedelem ilymódon rendkívül megerősödött 1925—26-ban mind a keres, kedelcm, mind a kiskereskedelmi forgalomnak kereken 43 százalékát bonyolította le. Hatalmas szervezetével hatékonyan hozzájárult a; magántőke kiszorításához a kereskedelemből. Elősegítette az új szovjet kereskedelem kialakulását, amelyet Sztálin elvtárs úgy jellemzett, hogy nagy. és kiskapitalisták, nagy és kis spekulánsok nélküli kereske. delem. A szovjet állam céltudatos támogatás® mellett, a szocialista iparral kiépített szoros kapcsolatai folytán jó és olcsó áruval látta el a falut Ezzel szemléltetően meg. mutatta a dolgozó parasztságnak a szövetkezés előnyeit és az újjáépítés időszakában hozzáfűzte a kisárutermeiö parasztgazdaságot a szocialista nagyiparhoz.