Délmagyarország, 1950. szeptember (7. évfolyam, 203-228. szám)

1950-09-20 / 219. szám

Nagy sikerrel mutatkozott hé Szegeden a plovdivi kórus B szegedi MIV igazgatóság forgalmi ós kereskedelmi dolgozói teljesítették ezévi részlettervüket J VII. ÉVF. 219. SZÁM, ARA 50 FILLÉR (SZERDA, 1950. SZEPTEMBER 20. fiz uj normákat megváltoztatni nem szabad — mondja kl a minisztertanács va­sárnap megjelent határozata. Nem szabad hozzányúlni az újonnan meg­állapított normákhoz, mert azok már valóban a fejlődést szolgálják, ellentétben a régi, elavult normák­kal, melyek a fejlődés gátjai vol­tak. Emlékezhetünk, hogy Üt sze­gedi és csongrádmegyei viszonylat­ban is milyen támadásba kezdett az ellenség, a jobboldali szociálde­mokrácia akkor, amikor megjelent a minisztertanács júl'us 20-1 hatá­rozata. A Szegedi Bőrgyárban épp­úgy támadott az ellenség, mint a Csongrádi BútorUzemben, a Szegedi Kenderfonógyárban éppúgy lázítot­tak az új normák ellen a jobboldali szociáldemokraták, m'nt Hódmező­vásárhelyen, ahol vakmerőségében odáig ment az ellenség, hogy nyil­vános értekezleten támadott a mi­nisztertanács határozata ellen egy Kovács Pál nevű illető személyé­ben. Előszedte fegyvertárából a rémhíreket, • mindazokat a fogáso­kai, melyekre Pártunk mér előzőleg felhívta a figyelmet. Pártunk már előre megmondta, hogy az ellenség • lógósokra. elégedetlenkedőkre, öntudatlan munkátokra építi fel tá­madását. Ezeken keresztül akarja majd bizonyítani, hogy az új norma nem jó, A koreaj műszak torán kártya­várként omlottak össze az ellenség gondosan felépített támadásai, Sze­geden és Csongrád megyében is győzelemsorozatot jelentett a koreai hét. Bebizonyosodott ez alatt az egy hét alatt — s azóta is —, hogy az új. normák-jók;.te új normák a fej­lődést szolgálják, az új normákat túl lehet teljesíteni. Az új normák segítségével valamennyi üzemben minden eddiginél nagyobb sikere­ket értek el dolgozóink, fellendült a munkaverseny, az újítómozgalom, egyre nagyobb számban kötik meg a hosszúlejáratú versenyszerződése­kef. Az új norma megszüntette a bérezés terén mutatkozó igazságta­lanságokat. fellendítette a szakmai továbbképzést, a termelékenység emelésének hajtóerejévé változott. A tét azonban nem k'csl. Nap, mint nap a régi, a dolgozók által ezerszer megútált rendszer s. az új, szocializmust épjtő rend csap össze. Minél nagyobb eredményeket érünk el, az eilenég annál dühödtebben támad, s minden vereség után új támadásra rendezi szétvert sorait. Bebizonyosodott, hegy az új norma ió, tehát erzel roár nem jehet a dói­gozók kőzött elégedetlenséget szí­tán'. Ismé| megindult a suttogás. Pél­dául a Szegedi Kenderfonógyárban: „Ha most emelitek a termelést, két hónap múlva ismét rendezik a nor­mát." A Magasépítési NV-nél Szegei László jobboldali szopiáldemokrata '„'bizalmas beszélgetések" közben odasúgta egyik-másik dolgozónak; „Nem érdemes nagy százalékot el­írni. merf megjelent egy bizalmas rendelet, amely megtiltja, hpgy ?0() forintnál magasabb munkabért ki­fizessenek," A Pickíszalámigyirban még szemérmetlenebbül megtoldot­ták ezt S rémhírt. Azt híresztelték, hogy majd a kifizetett béreket ls vissza kell lizefni . ,És lehetne ezeket sorolni hosszan, tovább. Az ellenség nem nyűgödéit bele abba a vereségbe, melyet a normarendezés során elszenvedett, újabb módszer­re) támadott a szocial zmus építése ellen, minden áron végre akarva hajtani a tengerentúli gazda paran­csát. Ért is el hjzonyps rés-letered­ményeket. Nem egy üzemben visz­szaesés mutatkozott, néhány helyen nyílt munkavisszatartást lehetett tapasztalni, s akadt olyan öntudat­lan munkás — például a vásárhelyi mérjeggyár épílésénél aki nem átallott új normáját 23 százalékra teljesíteni. Dörzsölte a kezét A re­akció, örültek az „eredményeknek", annak, hogy irae megtalálták £ „biztos módszert", amivel a dolgo­zókat a többtermelés, az új normál ellen lehet hangolni. Ez az öröm azonban csak vasár napig tartott. Ismét keményen a? orrukra koppintott a min szterta­nács határozata, kimonva, hogy a> új normákat nem szabad megváltoz tatni. Kimondja a határozat, hogy új normát csak ott lehet megállapí­tani, ahol új munka van és csal olyan munkára, amelynek müs:ak és szervezési feltételei megváltoz tak. Hol áll elő ilyen helyzeti Megindul például egy új üzen olyan cikkek gyártására, melye eddig nem gyártottak, tehát norma' sem állapithaltak meg rá, Beállító nak valamelyik üzembe új. cdd'í nem használt gépet Nyilvánvaló hogy annak esak az ellenség orulne ha ilyen nagyobbteliesítményü, mo dernebb gépen a munkás rossz laza normával dolgozna. Márpedi; mi nem akarjuk, hogy az ellenié'' örüljön. Meg lehet változtatni r normát akkor is, ha jobb anyagot jobb szerszámot biztosítanak, vagy ha a gyérvezetőség kötelezően elren­deli jobb munkamódszerek alkal­mazását. Viszont meg kell változ­tatni a normát akkor js, ba rosszab anyag, vagy szigorúbb minőségi kö vetelmény a munka elvégzéséhez szükséges időt növeli. Semmi eset­re sem szabad azonban megváltoz­tatni az Újítók és az újítást önkén­tesen átvevők normáját, Amint látjuk tehát, a miniszter­tanács határozata minden szempon­tot figyelembevesz a dolgozók érde­keinek megfelelően. A „plafonnal" agitáló jobboldali szoc'áldemokrá­cia csattanós feleletet kapott akkor amikor a határozat kimondja, hog­az elvégzett munkáért járó bért k kell fizetni. A teljesítmények elszá molásánál felső határt alkalmazn nem szabad. A dolgozók ennek a határozatnak a nyomán is ismét meggyőződtek arról, hogy amit a Párt tesz, az t dolgozók érdekében történik. Ezér' üdvözöl'ék lelkesedéssel a határo­zatot. Nagy Laios, a Szegedi Ken derfonó dolgozója például kijejen tette: „Ez a határozat újabb fegy vert adott a kezünkbe a nom" csalók, a bérdemagógiát folytató és bérfeszültséget szító ellenség ellen " Az öntudatos dolgozók akaraté' mondotta kj a határozat, amiktr megállaoította. hogy a normalazítók és a bércsalók, © szocializmus ép' tésénk akadályozói, a nép ellensé­gei. ezért etlenük a tprvén" -fejje' szigorává] kell eljárni. Meg kel' szerveznj a normák társadalmi e! Ienőrzé6ét. mert bizonyom, hogy a­ellenség ismét nem nyugszik bek a vereségbe és újra támad. Ez a tár­S.adalíPi elíen,Őrzés azonban tgazár csak akkor érvényesülhet, ha r vállalatyeze'őségok megteremtik en nek © feltételeit. Biztosítják r norma éá bérelszámolások áttekint­hetőségét, s megszüntetik azeka' a lazaságokat, melyek visszaélésre adnak lehetőséget. A miniszterfanács határozata f normák megváltoztatásának tilalma ról olyan kérdésekre acjpft választ mejyek m'nden üzemben felmerütek s ennek a határozatnak végrehaj túsa a termelés fellendülését fogj? jsmét eredményezni. Ujabb győzel­met arattunk tehát, újabh veresége' mértünk az ellenségre. Vigyáznunk kell azonban, mert nem győztük még le véglegesen népünk ellensé gett, ott. vannak ag üzemekben, bár meglapulnak, nem tették már le a fegyvert. Forgassuk jól ezt i fegyvert, amit a minisz'ertanác adott a kezünkbe és sujtsunk Ír vele keményen ott, ahol erre szü'.­ség van, A Biztonsági Tanács még semmit sem tett annak érdekében, hogy véget vessen az amerikaiak koreai barbár bombatámadásainak — állapította meg Malik elvtárs a Biztonsági Tanácsban A Biztonsági Tanács hétfőn összeült, hogy megtárgyalja a Szovjetunió határozati javasla­tát Taivanra (Formoza) történt behatolás kérdésében. A határo­zati javaslat elítéli az USA be­avatkozását Kina belügyeibe éa felszólítja a7 Egyesült Al. Istnokat, liogy vonja ki fegy­veres erőit a Kínához tartó, zó területkről. A Biztonsági Tanács elnöke, Jebb angol megbízott, igyekezett el­odázni a kérdés megtárgyalását ég javasolta, fogadjanak «1 ideig. • eneg napirendet, mely szerint az első pont az úgynevezett „a Ko­reai Népköztársaság ellen indf. t.Qtt agresszió miatt emelt pa nasz" kérdése lenne. Ennek a javaslatnak az volt a célja, hogy lehetővé tegye sz ÜSA küldött­sége számára MacArthur tábor­nok jelentésének felolvasását. Ez a jelentés azt az állítást tartal. mazza, hogy a Szovjetunió látta el fegyverrel a koreai néphadse­reget. Malik elvtárs, szovjet megbí. zott rámutatott, hogv ezt a je­lentést csak röviddé} az ülés meg­megkezdése előtt adták át a kül­dötteknek. akiknek tehát nem éli. hatott módjukban azt tanulmá­nyozni. Nyüványgló, hogy a je­lentésnek ezen az ülésen történő felolvasása semmi gyakorlati eredménnyel nem járhat, csupán azt célozza hogv megakadó, lyozza n Tanács munkáját a Taivanra történő amerikai behatolás ós a koreai kérdés békés rendezése ügvében. Malik elvtárs felszólalása elle­nére az imperialista és csatlós államok szavazógépezete rákény­szerít ette a Tanácsot a jelentés meghallgatására. A napirend ilyenirányú elfogadása után az elnök meghívta Csent. a Li Szin. Man-klikk képviselőjét, hogy foglaljon helyet a Tanács aszta Iánál. Malik elvtárs ismételten rámutatott arra, hogy a Tanács előbb a Taivan ellen indított ag­resszió kérdését vitassa meg Jebb azonban kitartott határoza­ta mellett ép javasolta Austin nak. az U6A megbízottjának, liogy olvassa fel MacArthur je_ leütését. MacAríbwr jelentése a koreai eseményekkel foglalkozik, az au­gusztus lö-til 31-éier terjedő idő. szakban. A jejenfé^ többek közölt azt próbálja állítani, hogy a Szovjetunió szovjet hadianyag­gal látja el a koreai hadsereget. RfacArthur jelentésében ta, gadnj 5—ekszik hogy csapa, taf barbár hadjáratot foly­tatnak megsemmisítik Korea városait és lakosságát. A jelentés vádakat tartalmaz a Kinai Népköztársaság kormányá­val szemben is. az=n az alapon, hogy a Kínaj Népköstársasúg kormánya — MacArthur lelenté se szerint — fegyveres erűiből ..je'.entekfínv létszámú tapasztalt. koreai eredetű harci csapatot" választott ki. MacArthur a to­vábbiakban tagadni igyekszik az amerikaiak kegyetlenkedéseit, sőt az északkoreai csapató* liat vádolja kegyetlenkedés­sel. A jelentés francia fordításának felolvasása után Jebb Quevedó. nak, Ecuador képviselőjének adta meg a szót. Quevodo kijelentette, hogv meg akarta volna bírálni a beszámolót, tekintettel azonban az idő e'őrehaladott voltára, ja. vasalja az ülés berekesztését, febb asonnal igyekezett volna ki­használni a javaslatot és meg­próbálta a Tanácsot kényszeríte­ni, hogy szavazzon az ülés bere­kesztése fellett. Malik elvtárs azonban meghiú­sította ezt az átlátszó mesterke­dés t, Szót kért a napirendhez ég rámutatott, hogy az Austin által felolvasott okmány rágalmat tartalmaz a Szovjetunió ellen. Malik elvtárs nagv beszédben lep. lezte le az amerikaiak Koreában folyó agresszióját és az amerikai imperialisták kísérleteit, melyek, kel igyekeznek elvonni a figyel­met erről az agresszióról. — MacArfhur jelentése olyan okmány — mondotta Malik elvtárs —•, mplynek nyil­vánvaló célja az, hogy za_ Víírba ejtse „ közvéleményt. A szovjet küldöttség már ré. gen lclpeleztc az USA Ko­reában folyó agressziójának jellegét. Malik elvtárs idézett a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság okmányaiból, melyek beszámol­nak a barbár bombatámadások rél és rámutatott arra, hogy a Tanács méor semlnő intéz, kedést sem tett —*<aj* érde­kében hogy véget yessen ezeknél* a bombatámadások. nak. i— Az amerikai barbár légitá­madások következtében — foly. tafta Malik elvtárs — Korea nemzeti vagyonának jelentékeny réjsze megsemmisült. Az amerikaiak a pusztítások fokozása érdekében időzített bombákat használnak, ame­lyek akkor robbannak ami. dőn nz emberek előjönnek óvóhelyeikről, hogv megke­ressék a sebesülteket Ez a nemzetközi jog szabályai­nak durva megsértése. Az amerikai légierők bűncse­lekményei azt mutatják, hos7" az amerikai imperialisták a 1 -"ke­gyetlenebb és legvisszataszltóub módszerektől sem riadnak viszr sza céljaik elérése érdekében. Malik elvtárs ezután idézett a Monde cimű párisi lap tudósító, sából. mely leírja annak a három­százezer koreainak hallatlan szenvedéseit, akiket az amerikai­ak a völgybe hajszoltak, majd élelem és hajlék nélkül ott hagy. ták. Malik elvtárs kijelentette, hegy a MacArthur parancsnoksá­ga alatt folytatott hadjára­tokért az USA.ra hárul a felelősség. A jelentésnek azzal a részével kapcsolatban, hogv a Szovjet, unió látja el fegyverrel az észak­koreaiakat. megismételte Malik elvtárs augusztus íl-i kijelenté, sét, amely szerint Észak.Koreá­Rák az a fegyverzet áll rendelke­zésére, amelyet á Szovjetunió Észak-Korea kormányának el­adott, a szovjet csapatok 1948 deeejnberében törtónt kivonulása, kor. Jebb. hegy a kérdés további megvitatását megakadályozza, haladéktalanul berekesztette az ülést és Malik elvtárs beszédé, nek angol és f. ancia fordítását a következő ülésre halasztotta. A kínai népi kormány a nemzetközi jog alapján követeli felvételét az ENSz-be ismeri be a jobboldali Ob Server 'Az angol sajtó az ENSz küszö­bön álló közgyűlésével kapcsolat, ban egyre többet foglalkozik a ki­nai népi kormány ENSz tagságának kérdésével. A jobboldalt Ob Server az USA politikáját támadva, beismeri, hogy 3 kinpi népj kormány egyszerűen n nemzeközi iQg alapján követett fel­vétplét nz ENSz„be. Végtelgniil fo.­nák helyzet irja a lap —, hogy Kinát a Formoza szigetre mene­kült becstelen, csonka Knominfang­roncs képviselj, amelynek legcse­kélyebb esélye sincs arra, hogy ismét visszaszerezze a halaimat. Kinp népi kormányát azért kell el­ismerni, mert kétségkívül ez Kina kormánya. A lap követett, liogy a® angol küldött az ENSz-ben álljon ki nyíl­tan a népi kormány ENSz tagsága mellett. A Nemzetközi Újságíró Szövetség III. kongresszusa kizárta soraiból Jugoszlávia újságíróinak titóista szövetségét A Nemzetközi Újságíró Szövetség III. kongresszusa végetért. A kon­gresszuson fontos határozatokat hoztak, melyek a békéért, a demo­kráciáért való állandó Jiarcra moz­gósítják az egész világ haladó új­ságíróit. A kongresszuson hozott határo­zat a kapitalista országok új­ságíró szervezeteinek reakciós vezetőit a háborús bűnösök zsoldos ügynökeiként bélyegez­te meg. A kongresszus megbízást adott a háborús gyújtogatok névsorának sajtó és rádió útján való közlésérg. Minden demokrata újságírónak minden erejével fokoznia kell a harcol a háborús propaganda és fegyverkezés ellen, a béke megvédése érdekében. 'A' kongresszus valamennyi szervezetét felhívja, hogy vegye ki részét a Bé­ke Hiyej Jl, Világkongresszusa elő­készítéséből. A kongresszus hangozta?ja. hogy minden becsületes újságírónak — ,.E1 a kezekkel Koreától és Vietnam­tól" — legyen a jelszava. Trygve Liehez jnlézett táviratában kövefeli a kongresszus, n Bizton­sági Tanács tegyen intézkedést a koreai kérdés sürgős és bé­kés úton való megoldására. A kongresszus tiltakozott a szó­lás. és sajtószabadság megsértése el­len a kapitalista országokban. Egyhangúlag kizárta a Nemzet­közi Újságíró Szövetség sorai­ba) Jugoszlávia újságíróinak ti­tóista szövetségét, umely az ame­rikai imperialistákat szolgálja. A kongresszus jóváhagyta a Nem­zetközi Újságíró Szövetség új alap­szabályzatát, mely lehelövé teszi, hogy egyes újságírók is tagjai le­hetnek a szövetségnek. Ezután jóváhagyták a vezetőség Új összetételét. A Nemzetközi Újság­író Szövetség elnökévé Jean Her­mant, (Franciaország), alelnökévé Konsziantin Szimonovot (Szovjet­únió). Hu-Cso-Mo-t (Kinai Népköz­társaság), Jozef Kovalyczket (Len. gyelország). Iíajiszu Miriami Rud­berge? (Finnország) és Dotidou Gue­yd (Dakar) választották. Ezenkívül pótlólag választanak még egy elnök­helyettest Angliából, vagy az USA­ból 'A' Nemzetközi Újságíró Szövet­ség főtitkárává újból Hroneket (Csehszlovákia) választották meg. Tlormap javasolta, hogy a Nemzeti közi Újságíró Szövetség kövCkező, IV, kongresszusát, 1952-ben. Páris. ba hfvják össze.

Next

/
Thumbnails
Contents