Délmagyarország, 1950. szeptember (7. évfolyam, 203-228. szám)

1950-09-19 / 218. szám

KEDD, !9S0. SZETT. 19. 5 A Szovjetunióban békés épitőmunkára — az USA-ban a hadiiparban használják fel a víziéről Markin szovjet mérnök az IzvesZfijában irt cikkében összehasonlítja a kapi(alista országok vízierőműépítkezéseit a most folyó kujbisevi, sztálingrádi és turkméniai erőművek építésével. — Ilyen erőmüvek — írja — csak olyan országban épülhetnek, ahol a szocializmus győzött. Teljesen elképzelhetetlen ez az építkezés a kapitalizmus világában, ahol a monopolisták csak a saját érdekeiket nézik és nem gondolnak arra, hogy a vlzierőt az emberiség javára használják kl. Ezt bizonyítják például « Niagara rlsesésen épített eröműtelepek. Ezek az vízierőmüvek, maguknak az amerikaiaknak a beismerése szerint is, kis íolyómentt vízimalmokra emlékeztet, nek, mivel nem használják ki teljes egészében a hatalmas erőforrást. A Níluson épült asszuani gátat csak öntözésre tervezték és építették. A vfzierőmü építésének és villamoscnergia termelésének lehelősé. geit nem használták ki, mert ez nem vágott volna össze am angol gyarmat ősit ók érdekével, nkiknek nem az egyiptomi Ipar fejlesztése fontos, hanem az, hogy fenntartsák a gazdasági elmaradottság állapotát. Az USA és Kanada már több, mint 40 eve tárgyal a Saint-Laurent folyón építendő vlzierőmüről, de nem tudnak megegyezni. Az építkezést az amerikai gabonamonopóliumok gátolják, mert attól tartanak, hogy az új vtziuton beözönlik a kanadai búza az USA-ba és veszedelmes konkurrenciával fenyegeti az amerikai búzát. — A kapitalista országokban — folytatja Markin — a nagy építkezések története a féktelen rablások, botrányok és bűncselekmények soro. zata. A Nílus deltájában 70 évig tartott egy zsilip építkezése. Az épít kezés rengeteg emberéletbe kerültUgyancsak sok munkás lelte halálát a szuezi csatorna építkezéseinél is. A Panama-csatorna a csalások egész sorozatával készült el, különféle társaságok csaknem 40 éven át egymást váltva lopkodták a nép pénzét, amelyet az építkezésre kellett volna leihasználni. Nem véletlen, hogy a Panama név ma H csalás meghatározására szolgál. De Inkább halálcsatornának lehetne nevezni, annyj ember pusztult el itt a malária, a kimerítő munka és az embertelen életfeltételek miattEgészen máskép áll a dolog a Szovjetunióban. A három sztálini építkezés 22 millió hektár földterület öntözésére ad vizet. Csaknem nyolcszor akkora területet tesznek termékennyé, mint a Nilus völgye, E terület nagysága két és félszerese az Egyesült Államok öntözött területeinek, tizennégyszer akkora, mint Dária egész vetésterülete, — Amikor a Szovjetunióban — Írja befejezésül Markin — a vizterőt csupán békés építőmunkára használják fel, a kapitalista országokban az új hábo. rús gyújtogatok elsősorban a hadiipar energiaellátására használják fel a kezükbe kaparintott vízierőt. Á munkaegységszámilás és jövedelemelosztás a szovjet kolhozokban Irtai NAGYXSTÓK JÓZSEF, csongrádi parasziküldöM, as országgyűlés alslnűko Szeged és szegedkörnyéki dolgozó parasztok több alkalommal fordultak már szerkesztőségünkhöz aszal a kéréssel, hogy közöljünk cik. keket a szovjet kolhozok munkaegységszámíiásáról és jövedelmeiosztásáról. A Délmagyarország „ dolgozó parasztok kérését Nagyistók Jó' zsef, a Megyei Tanács elnökhelyettese, a Szovjetunióban járt parasztküldöttség egyik tagján keresztül teljesítette, aki n szovjet kolhozokban nyert tapasztaiatok alapján írja le a helyes munkaegységszámitást és jövedelemelosztást. A szovjet kolhozokban a jövedelemelosztás szigorúan a végzett munka arányában történik. Az év végén megállapítják a kolhoz évi jövedelmét (ami az egész évben termeit javak menynyiségéböl áll). Az évi összjövedelemből levonják a kolhoz tartozásait. Ezek: állam iránti kötelezettség, vásárolt kisebb gépek, befektetésre felvett pénzösszeg törlesztése vagy kifizetése, 2 százalék öregségi alapra, tartalékra is egy bizonyos összeg. Az összes tartozások levonása u'án megmarad a t;szta jövedelem, ami felosztásra kerül a kolhoztagok között, de szigorúan munkaegységük arányában. A munkaegységszámítás az elvégzett munka arányában történik. Egy munkaegységre számított munka mennyisége kolhozok szerint különböző. Az szerint változik, hogy milyen az illető kolhoz földjének minősége, művelése több vagy kevesebb munkát igénye]. Egy munkaegységre a Lenin-kolhozban például középkötött talajon, gép után végzett kézikapálásnál 600 négykolhozban, ahol könnyebb a talaj művelése, már 800 négyszögöl. A Lenin-kolhozban például 12 darab tehén fejése villanyfejővel tesz ki egy munkaegységet. Egy nap ala't több munkaegységet is lehet teljesíteni, a szerint, hogy ki, milyen ügyesen végzi munkáját, milyen új módszereket, újításokat, észszerűsítéseket alkalmaz. Év végén a tiszta jövedelmet elosztják a kolhozban ledolgozott összes munkaegységgel. Minden kolhoztag annyiszor kapja meg az egy munkaegységére eső értéket, ahány munkaegységet teljesített az elszámolás napjáig. 1949-ben például a Barecz-kolhozban egy munkaegységre 3 kg búza, 12 kg burgonya (ez a kolhoz híres burgonya' ermesztéséről), 11 kg zöldség, 2 kg különböző takarmányféle és 5 rubel 6 kopek esett. A teljesített munkaegységek értéke mellett természetesen hozzájárult még a kolhoztag jövedelméhez a háztáji gazdálkodásból eredő jövedelem is. Az évvégi elszámoláskor a kolA tanácnrálan»iá»ok sikere érdek éhen Javítsuk meg a Textilkombinátban a feivilágositó munkát szögöl földterület esik. A Barecz- hoztagok azonban nemcsak a Legény a Tajgáról Az „aranyásó" szó általában hamis képzeteket ébreszt. Eszünkbe jutnak mindazok a bűnügyi történe. tek, amelyekkel a kapitalista világ regény, és filmírói elárasztották az embereket. Ezek a „müvek" természetesen ezt eme,ték ki, ami az aljas ösztönökre hafotf, rablások, gyilkosságok elkövetői voltak köve. fendő példaképül állítva „ nézők — főleg az ifjúság — elé. A „Legény a Tajgáról" története is az aranyról szól. De az arany itt nem az a mesebeli kincs, amelyért az emberek életüket és becsületüket áldozzák, hanem a nemzei. gazdaság szempontjából fontos érték. melynek felkutatása és kitermelése becsület és dicsőség dolga. A legény, aki a történet középpontjában áll, Sztyepán Potányin, apjával járta eddig a Tajgát, hogy aranylelőhelyeket fedezzen fel. A kitermelt aranyat a szovjet állam veszi áf jó áron. Sztyepán tanulatlan. dc haladógondolko.ású fiatalember. Apjával összekülönbözik és munkába áll cz egyik állami aranybányában. Közvetlen főnöke, a bánya mérnöke — Polevája fiatal lány, aki azonban a munkában férfiasan megállja a helyét és csakhamar kiérdemli Sztyepán elismerő, set is. Az öreg Potányin szeretne már kibékülni fiával, s mikor hívására Sztyepán nem-mel felel, utánaküldi Nyurkáf, akj a fiú menyasszonya volt, mikor még a Tajgán éltek. De Sztyepán már megszerette a közös munkát n bányában. élmunkás lett belÜ'e, kitűnő munkateljesítményével igen jól kcresetf és kivívta társai és a vezetőség — köztük a f atál mérnöknö — szeretetét, és megbe. csülését is. Mikor Nyurka látja, hogy próbálkozása sikertelen maradt, kétségbeesésében szövetkezik azzal a bányásszal, aki ellensége Sztyepánnak, mert az leleplezte lustaságát, gyávaságát és hozzánemértését. Közös mesterkedésükkel elérik azt. hogy Szfyepánt rossz színben tüntetik fel munkatársai elótf, úgyhogy kénytelen elmenni a bányából — újból a Tajgára. Apja és volt menyasszonya lelkesen fogadják, de Sztyepánnak nincs már öröme a vad tajgai éleiben visszavágyik a bányába társai közé. Szomorúsága láttán Nyurka bevallja, hogy ö okozta az összes bonyodalmakat féltékenységével, de most, hogy érzi Sztyepán szerenesétlensé. gót lemond róla, menjen vissza a bányába munkájához és szerelméhez. Az izgalmas és érdekes filmvígjátékot a Korzó Mozi játssza. munkaegységükre eső jövedelmet kapják, meg, hanem különböző prémiumokat, azaz jutalmakat is kapnak. A jutalom nagysága attól függ, hogy az illető kolhozFag, vagy brigádok mennyivel teljesítették túl valamilyen termelési ágban az előirányzatot. A Lenin-kolhozban például egy tehéntől az előirányzat szerint a mult évben 3500 liter tejet kellett kifejni. Egy fejőnő azonban 12 tehéntől mintegy 700 literrel több tejet fejt kl A kolhoz a többlet 50 százalékát, mint jutalmat a fejőnőnek adományozta. A Barecz-kolhozban pedig 1949-ben az előirányzott gabonából 15 mázsa átlag volt hektáronként. A növénytermesztő brigádok tagjai az előirányzatot túlteljesítették. Hektáronként 20 mázsát termeltek. A 15 mázsán felüli többlet 25 százalékát jutalomképpen szintén kiosztották a brigád tagjai között. Erre a sűrűn előforduló kérdésre pontes felvilágosítást is kaptunk a Barecz-kolhozban. Ebben a kolhozban az elmúlt évben átlag minden kolhoztagra 250 munkaegység teljesítés esett. A munkaegységek száma családonként kitett 500-at. Egy család ebben az évben átlagosan 12 ezer rubelt keresett. Ez az öszszeg forintban körülbelül háromszorannyinak felel meg. A szovjet kolhozokban a tagok mindenütt elégedettek keresetükkel. Tudják, hogy életszínvonalukat, jövedelmüket akkor tudják növelni, ha állandóan fokozzák munkájuk termelékenységét, a kolhozban a termésátlagot. Mindenü't szigorúan érvényesül a szocialista elv: mindenki munkája mennyisége és minősége szerint részesül a kolhoz jövedelméből. Megalakult a PlSz-ízetverel a szalymazi Szabadság tszcs-ben A szatymazi „Szabadság" termelöszövetkezelj csoport fiatalsága az elmúlt napok egyikén megalakította DISz-szervezeíét. A DISz-szervezet. be 38 fiatal leány és fiú tömörült. Valamennyien érezték, hogy jobban — eredményesebben — tudnak bar. colni új világuk megteremtéséért, ha összefogják erejüket és szervezetten állnak az építőmunka mellé valamennyien tudják, hogy nagy fel. adat hárul reájuk a béketábor erősítése érdekében s azt csak a Párt útmutatása alapján a DISz keretében oldhatják meg. A lelkes fiatalok elhatározták, hogy munkájuk révén érdemlik kj azt a megtisztelő címet. hogy a Párt igazi segédcsapatává váljanak. Herczeg Istvánné. „A Magyar Népköztársaság, ban minden hatalom a dolgozó népé. A város és falu dolgozói választott és a népnek felelős küldöttek útján gyakorolják hatalmukat." Népköztársaságunk Alkotmányának ez a paragrafusa az utóbbi időkben különösképpen sokat foglalkoztatja a szegedi dolgozókat. A szegedi Textilkombinát dolgozói is átgondolták már számtalanszor ennek a két mondelnak rendkívüli mély értelmét s most büszke örömmel készülnek a tanácsok megválasztására. A tanácsválaszlás ujabb győzelem lesz Sajtos Lajosné elvtársnő, az előfonó egyik dolgozója elmondja, hogy ettől a választástól vár. ja közigazgatásunkban a bürokrácia tökéletes felszámolását. — Sajtosné elvtársra kissé mosolyogva jegyzi meg: — A Városi Tanács biztosan lehetővé teszi számunkra, hogy a délutáni műszakból hazafelé menő dolgozók is villamossal mehessenek haza. Biztosra ' szem, hogy nekem se sokáig kell a délutáni műszak befejeztével hosszú kilométereket gyalogolni azért, mert a villamosok csak fél 10-ig közlekednek. — De ehhez még hozzáfűzi Sajtosné elvtársnő, hogy ez csak egy parányi morzsája annak, amit a Városi Tanácstól vár. A tanácsválasztás újabb magyarországi győze.em lesz, még sokkal erősebbé és szi. lárdabbá teszi a békefrontnak országunkra eső szakaszát — fejezi be Sajtosné elvtársnő. Ilyen, de talán még na^-obb lelkesedéssel beszél e kérdésről Vida Szűcs Eszter ifjúmunkásnő is. — Tudjuk, hogy a helyi taná. csók megválasztásával a dolgozók széles tömegei kapcsolódnak be a hatalom gyakorlásába s a dolgozók százezrei veszik ki rószűket saját ügyeik intézéséből. — Vida Szűcs elvtársnőnek azonban lelkesedése mellett egy aggálya is van. Elmondja, hogy közülük még nagyon sokan egyáltalán nincsenek tisztában a helyi tanácsok megválasztásának jelentőségével. Tömegesen van. nak olyanok, akik nem tudják, mi a különbség a mostani és az elmúlt év folyamán lezajlott választások között. Vida Szűcs elv. társnőnek, amint később kitűnik, igaza is van. % I Az ifjúmunkások nem Ismerik a tanácsok jelentőségét A népnevelők úgylátszik nem indították meg kellő időben a helyi tanácsok megválasztásával kapcsolatos népnevelő, felvilágosító munkát. Ezt igazolja az is, hiogy különösen az ifjúmunkások közül még sokan nem tudjáx, mik is azok a helyi tanácsok. VL da Szűcs elvtársnő ezt több ifjúmunkástársával észrevette s belátta. hogy ez nagyrészt az üzemi DISz. szervezet hibája is és ezért már a közeli napokban fokozottabb mértékben tartanak röpgyűléseket, ifjúsági napokat, ahol megmagyarázzák a helyi tanácsok megválasztásának jelentőségét. Minden dolgozónak meg kell magyarázni, hogy tulajdonképp in saját jóléte és az ötéves terv biztos sikere felett dönt akkor, amikor leadja szavazatát azokra a dolgozókra, akik őt is képviselik majd államunk életének irányításúban. Azok közül a becsületes, szorgalmas dolgozók közül kell választaniok. akik eddig jó mun. kájukkal kitűntek a termelésben, a munkaversenyben, segítette.: megteremteni a magyar Sztahánov-mozgalmat s mindent megtettek a béke és dolgozó népünk érdekében. Kulturával a békekarc sikeréért Kiválóan szerepeltek a szegedi postásszinjátszók az MSzT Rókus I. szervezetének előadásán A Magyar-Szovjet Társaság Rókus 1. alapszervezete nagysikerű előadás, rendezett szombaton este a Postások Országos Szakszervezete Szegedi Központi Szinjátszócsoport. jának szereplésével. A színjátszócsoport nagy sikerrel mutatta be K, Szimonov; Az orosz kérdés cimü színjátékát. Az előadás bevételét a szabadságáért küzdő hős koreai nép. hadsereg katonáinak küldendő szeretetcsomagok céljaira ajánlották fel. A Magyar-Szovjet Társaság Rókus I. alapszervezele az előadás megszervezésével is elősegítette, hogy az előadás résztvevői is még inkább sikeres harcot folytathassanak a békéért. világosabban lássák feladataikat a békéért folytatott horcbanm Valóban igaz. amit. Szénási Zoltán elvtárs, a Magyar-Szovjet Társaság Rókus I. alapszervezetének titkára bevezefő beszédében megállapított: „Ez az előadás egy újabb láncszem a békéért folytatott harcban, amely szorosan eggyé kovácsol bennünket, magyar dolgozókat." A szegedi postásszinjátszók ezalkalommal is bebizonyították, hogy méltók az ország legjobb postás színjátszó csoportja elnevezésre, méltók a nemrég elnyert Pefőfivándor zászlóra. A Magyar-Szovjet Társaság központi székházának márványtermét szúfolásig megtöltő dolgozók igen nívós, minden tekintetben alaposan kidolgozott előadásban ismerkedhet, tek meg K. Szimonov kiváló színjátékával. Dicséret elismerés illeti a darab minden egyes szereplőjét, akik napj munkájuk elvégzése mellett készülnek az előadásra, Telje, sítményük nem műkedvelő kuliúrgárda teljesítménye, hanem annál sokkalfa több. Pompásan kidolgozott alakitások. őszinte mély átélés jellemezig a szereplök játékát. A közönség nem egyszer nyíltszíni tapssal jutalmazta a nagyszerű alakításokat. A darab szereplői közül ki keü emelnünk Losonc Sándort aki fel. jes kiforrottsággal. igaz mély átéléssel rajzolta meg a tízdolláros hazugságokon éhező részeges Hardy-t Kitűnően sikerült alakítás Veres Tibor Murphy-ja és Kucska Tibor Smifh-je is. De elismeréssel kell szólnunk a darab többi szereplőiről is. Csonka István. Sarlaj Imréné Józsa Gyula. Bárányi Anna, Kopasz Lajos, Kopasz János alaki, tásai nagyban hozzájárullak as előadás sikeréhez. Külön dicséret illeti Csonka István rendezőt, a Magyar. Szovjet Társaság Rókus I. szervezetének vezetőségét, és aktíváit, akik nagvban hozzájárultak az előadás s keres megszervezéséhez. El a kezekkel Koreától 1 A szegcdi Elmeklinika békcvédeimi bizottságának tagjai a következő levelet intézték a Szegedi Bckevédehni Bizottság Irodájához: — Mi, a szegedi Elmeklinika dolgozói, tiltakozó szavunkat emel. jük fel az amerikai terrorbombázók támadásai éden. Követeljük, hogy az ENSz hasson oda, hogy szűntessék meg a békés lakosság, egyete. mek és kórházak bombázását. Az egész világ haladó és békeszerető népe egy emberként csatlakozik a béketábor mellé, amelynek ereje is egyre növekszik. Mi is ehhez a laborhoz tartozóknak érezzük magunkat, Azt üzenjük Amerika monopolistáinak, hogy a mi öklünk kemény. Ne feledkezzenek meg arról, hogy erejük napról-napra gyengül és hovatovább egyedül kell szembenézniük az egész világgal és felelniök kal gálád tetteikért. Az Elmeklinika Békevédelmi Bizottságának tagjai.