Délmagyarország, 1950. augusztus (7. évfolyam, 176-202. szám)

1950-08-11 / 185. szám

2 PÉNTEK, 1850. AUGUSZTUS tt, Egész földrészeket ragadott magárai a béke híveinek mozgalma SZOVJETUNIO A moszkvai gyárak és üzemek sokezer dolgozója áll békemü­szakban. növeli a munka terme­lékenységét és fokozza a termé­kek gyártását. Gejevszkij, a Krasznaja Zvjezdaban igy ir: „Egész földrészeket ragadott ma­gával a béke híveinek mozgal­ma. A Szovjetunióban a stock­holmi felhívást támogató aláírá­sok gyűjtése valóban az egész népre kiterjedt. A békemozgalom világszerte fokozódik. Az angol, amerikai imperialista főkolom­posok támadószeilemü politikája egyre inkább szervezett és ha­talmas ellenállásba ütközik. A népek meg vannak győződve ró­la, hogy a béke erői képesek megakadályozni a háborús uszi­tók bűnös terveit." LENGYELORSZÁG A legnagyobb sziléziai vas­gyárban, amely a „Pokuj" (Bé­ke) nevet viscii, a dolgozók 94 azáza'éka munkavsrsenyben áll. Az üzem acélöntői vállalták, hogy a béke nevében 1800 ton­na acélt termelnek terven fe­lül. OLASZORSZÁG A Nápoly-környéki ifjú béke­harcosok hatalmas „béke-tüzet'' gyújtottak a Vezúv ormán. O'arzországban nagy felháboro­dást keltett, hogy a francia kor­mány betiltotta a nemzetközi if­júság augusztus 14—15-i Nizzá­ban megtartandó békegyülésél „A békegyülés betiltása — írja az Unita — csak azzal magya­rázható. hotrya marshallizáit kor­mányok mindenképpen el akar­ják gáncsolni a népek testvérisé­gének m'nden megnyilvánulását a bfke védelméért folytatott küz­delemben." SPANYOLORSZÁG Egész Spanyolországban meg­szervezték az aláírások gyűjtését az atombomba betiltását követe­lő stockholmi felhívásra. A kül­földön élő spanyolok körében is fokozódik az aláírásgyűjtés' mozgalom. Augusztus l-ig 248 ezer 995 aláírás gyűlt össze. FINNORSZÁG Az egész országban eddig a v '.rosi lakosság 25 százaléka, a viiékj lakosság 13 százaléka irta alá a békefelhivást ANGLIA A londoni diákok egyik kül­A Szikra uj kiadványai A napokban jelenik meg n Srjkrn kiadásában Vasziljeva „Délkelet ázsia népeinek szabadságharca" cl mű brosúrája, aiucly ismerteti az imperialista gyarmatosító rendszer válságának elmélyülését és világos képet ad a vietnami, az indonéziai, n burmai, a maláj és n I'ülöp.szi péti dolgozóknak függetlenségükért ' vott harcáról. Arturov szovjet tró . Il'irópn katolikus pártjai az nme rlkai imperializmus szolgálatában' című (rásn leleplezi a Vatikán és nz általa irányított európai katoli kus pártok reakciós működését és ismerteti a becsületes katolikus dol goxóknak a világ békeszerető né peivel közösen folytatott harcát í r -kció és n háborús uszítók ellen. Jouveriel francia újságíró leleple zü könyve: „Tito az árulók mar. s-.IIja" hiteles dokumentumok alap ján mutatja bc Tito aljas üzelmeit. R. Palnie-Duttnak, az Angol Koni rv.inista Párt elnökének „A brit bi rodalom vá)ságá"-ról írt könyve le riplezl az angol jobboldali szociál demokrata „munkás" kormány im r-*ti politikáját, nmely az an gol népet romlásba viszi. A marxista ismeretek kiskönyv, tíra soroznthnp jelenik meg H Minc, az Kgyesült l.engyel Munkás párt cgvik vezetőjének „A népi de mokréria néhány problémája proletárdiktatúráról szóló lenini sztálini tanítás megvilágttásábnri c'riű cikke, Kolnoekij és Olesesuk t-mi'mánvai ,,'A' vallás a tudomány ti' " rébon" címmel. A közeljövőben jelenik meg Din Li nek, a nagy kinai írónőnek „Fel kelt a nap n Szangan folyó felett' ctmfl regénye, nmely a kinai nép építő munkájának megindulását hmlatja be felszabadulása után. döttértekezletén megalakult a brit diákok békebizottsága. An­gliában eddig több mint 10.000 diák irta alá a stockholmi felhí­vást INDIA Lucknowban gyűlést tartott az ,,E1 a kezekkel Koreától"-bizott­ság, amely határozatban tiltako­zott az amerikaiak jogtalan ko­reai beavatkozása ellen. KINA A Sanghájban élő buddhis­ták, muzulmánok és keresztyé­nek képviselői felhívásukban el­itélték az amerikaiak taivani és koreai agresszióját. „A győze­lem azoké a népeké, amelyek a békét és a demokráciát védelme­zik" — mondja a felhívás. JAPÁN A béke hivei japáni bizottsá­gának hirosimai tagozata az atombomba ledobásának ötödik évfordulója alkalmából felhívást bocsátott ki: „Ebben az órák­ban. amikor a vad és álnok há­borús uszitók már munkába áll­tak, mi, Hirosima lakói, borzal­mas katasztrófa első áldozatai, teljes erővel kiáltunk felétek: írjátok alá az atombomba betil­tásáért harcoló stockholmi felhí­vást. Soha többé Hirosimát!" Az MDP Központi Vezetőségének távirata Dennís elvtárshoz, az Amerikai Kommunista Párt főtitkárához születésnapja alkalmából Eugéne Dennis elvtársnak, az Egyesült Államok Kommunista. Pártja főtitkárának ma van 45. születésnapja. Ebből az alkalom­ból a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége az alábbi táviratot küldte r Forró kommunista üdvözletünket küldjük önnek, Dennis elv­társ remélve, hogy « világ többi békeharcosának üdvözleteivel együtt felvidítja születésnapját a börlönrácsok mögött és új erőt ad a békéért és az amerikai dolgozó tömegek jogaiért folytatott bátor harcához. MDP Központi Vezetőség® JONGDOK FELSZABADULT A vietnámi nép diadalába vetett hittel köszönti köztársasága megalakulásának 5. évfordulóját Podkopájev elvtárs, a Novoje Vremjában a Vietnámi Demokra­tikus Köztársaság hadihelyzeté­vel foglalkozik. Megállapítja, hogy a francia imperialisták ma távolabb állanak céljuk elérésétől, mint bármikor a vietnámi rabló­háború megkezdése óta. A köz­társaság haderői állandó csapá­sokat mérnek az ellenségre. A súlyos veszteségek demoralizál­ják a francia katonákat. A tavaszi és nyári hadművele­tek eredményeképpen — mutat rá Podkopájev — a vietnámi ott állcmásozó francia csapato­kat. Truman parancsot adott a francia csapatok fokozott megse­gítésére Indokínában. Ez a gya­korlatban amerikai intervenciót jelent a vietnámi nép ellen. A vietnámi események hangsúlyo­zottan megmutatják, milyen ha­tározott ellenállásba ütközik Ázsiában az Egyesült Államok agressziós politikája. A vietnámi nép diadalába ve­tett hittel köszönti köztársasága megalakulásának ötödik évfordu­A Reuter jelenti a 8. ameri­kai hadsereg koreai főhadiszál­lásáról : Eszakkoreai csapatok csütör­tökön hajnalban elfoglalták Ki_ gie várost, a keleti tengerpar­ton fekvő Pohang" stratégiailag fontos kikötővárostól tiz kilomé­terrel nyugatra. Ugyanez a je­lentés arról is számot ad, hogy a néphadsereg csapatai Kigie­vel egyidőben Jongdok-ot is el­foglalták Pohangtól mintegy 40 kilométerrel északra. A Reuter egyik washingtoni jelentése — kétségkívül ujabb amerikai visszavonulások élőké* szitése céljából — többek között igy szól: Az amerikai nemzet­védelmi minisztérium hangoztat­ja, hogy a Nakton folyó tekin­tendő a végső védekezési vo­nalnak, mert szükségessé válhat a visszavonulás egy még rövi* debb vonalra, amely a félsziget délkeleti sarkában lévő Puszan életbevábó fontosságú utánpótlá­si kikötő körül fog kialakulni. Meghiúsultak azok a remények, amelyeket az amerikai hadvezetőség az ellentámadáshoz fűzött hadsereg Közép-Vietnám vala-1 lóját — fejezi be cikkét Podko­mennyi városában körü'vette az' pájev. A ncwyorki rádió jelentése szerint az amerikai és a Li-Szin-Man csapatok a koreai hadszíntér leg­délibb szakaszán folytatták „korlá­tozott offenzivájukat". E csapatok tevékenységét azonban meglassítot. ták a koreai néphadsereg „beszi­A FASISZTA TITO-KLIKK AKNAMUNKÁJA AZ ALBÁN NÉPKÖZTÁRSASÁG ELLEN (Folytatás) (4 ,,Tartós békéért, népi demokráciáért" cikke) Mindaz, amit a Tito-klikk Albá­niával kapcsolatban tett, magában hordta az ellenséges érzületet és egyetlen célt követett: Albánia gyarmatosítását. 'A'z 1946-ban meg. kötött barátsági és kölcsönös se­gélynyújtási szerződés, az egyez­mények és megállapodások, mind­azok a gazdasági és kulturális szer. zűdésrk és egyezmények, amelyeket alatt. A titóista elemek élükön Ko­csi Dzodzével, ezzel időleges győ­zelmet arattak: Albánia gyors lép­tekkel haladt a Jugoszláviával való „egyesülés" felé, más szóval a felé, bogy jugoszláv gyarmattá váljon. Ez a körülmény rendkívül fel villa ­nyozta az albániai titóista, trockisla elemeket. Kocsi Dzodze egyik leg­közelebbi munkatársa — Kriszto Temelko. az AKP Központi Vezető. ... , , sége politikai bizottságának volt a titóista Jugoszlávia országunkkal tagja, a hadsereg politikai osztálya­kötött, egytöl-egyig arra irányultak,1 nak fönöke. — a Központi Vezető, bogy Albániát a fasiszta Tito-klikk ség vili plénuma után makacsul rabláncára fűzzék. Ezeknek az követe!te a Politikai Bizottságtól, egyezményeknek és szerződéseknek , boRy az alb.-in hadsereg olvadjon segítségévet készttette elő a Tito., beie a jugoszláv hadseregbe. Tito klikk azt a bázist, amelynek alapján örökösen beavatkozhatott Albánia belügyeibe és komoly befolyást gyakorolhatott azokra. Mindez azért vált lehetővé Titónak. mert sikerült viszályt szítania az Albán Kommu­nista Párt vezetőségében, mert tá. mogatta a Kocsi Dzodze vezette ti­tóista elemeket, mert hadat üzent a marxista elemeknek, akik a Szov. ietúnióvat való együttműködésért iz.át'tak síkra és szembeholyezked. tek azzal, hogy Tito trockista klikk­je beavatkozzon Albánia belifrgyei­>o. Másodsorban ez annak volt kö­zönhető, hogy visszaéltek és spe­kuláltak azzal a bizalommal, ame­vet az albán kommunisták és az albán nép táplált a JuKP irányá­ban. 1947 elején a JuKP Központi Ve­zetősége az Albán Kommunista Párt Központi Vezetőségéhez címzett le­velében nviltan jugoszlávlaellencs nolitlkával vádolta az AKP Közpon­i Vezetőségét. 'A fasiszta Tito-klikk remében tehát Jugoszlávia cllensé geinek bizonyultak mindazok, akik < Szovietúnióvnl való őszinte együtt­működés mellett szálltak síkra! Ám. •te Kocsi Dzodze minden igyekezete ellenére, aki azt követelte, hogy fo­gadiák el e levél tartalmát — az \KP Központi Bizottsága rágalma, rónak minősítette ezt a levetet. En­nek következtében a Tito-klikk és az Albán Kommunista Párt közötti harc. rendkívül kiéleződött, ugyan­ekkor pedig Tito beavatkozása Al­bánia belügyeibe még nyíltabb és ••Iszántabb jelleget öltölt. A Tito-klikk 1948 elején mérte utolsóelőtti csapását az Albán Kom. munista vezetőségre és az albán népre. Az 'A'KP Központi Vezetősé­gének VIII. teljes ülése volt ez. ame '.yet Rankovics és Kocsi Dzodze szerveztek meg. F.zen a teljes ülé. en elítélték az Albán Kommunista Párt vezetőségének szovjet-barát vonalát és elfogadták az Albánia és Jugoszlávia közötti „együttmű­ködés" titóista tézisét, a Tito féle „szövetség és testvériség" jelszó jugoszláv hadseregbe, már olyan arcátlan lelt, hogy azt javasolta az 'Albán Népköztársaság kormányának, hozzanak jugoszláv hadosztályokat Albánia területére — állítása szerint azért —, hogy Al­bániát megvédjék a görög mon. archo-fasiszták fenyegetésétől. Az Albán Népköztársaság végzetes ka. tasztróía elé került. Az Albán kor­mány nevében Enver Hodzsa elv­társ kategorikusan elutasította Tito követelését, hogy 'Albánia területére jugoszláv hadosztályokat engedje­nek be. A harc a Tito-klikk és az albán vezetők között elérte tető­pontját. Ezekben, az albán nép független­sége szempontjából rendkívül vál. ságos napokban, rántotta le a Bol­sevik Párt és Sztálin elvtárs az ál­arcot a Tito-klikkről, ekkor fedte föl teljesen annak igaz! arcát. Tito terve megbukott. Az Albán Nép­köztársaság megmenekült! Miként 1915-ben, amikor a Szovjetúnió, a Bolsevik Párt és Sztálin elvtárs felszabadította a világot és Albá­niát a fasiszta hitleri iga alól, ngvanúgv másodízben 1948 ban sza­badították fel Albániát, ezúttal Ti­lo-fasiszta igájától. Miután nyilvánosságra hozták azokat a leveleket, amelyeket a SzK(b)P Központi Bizottsága inté­zett a JuKP Központi Vezetőségé­hez, valamint a Tájékoztató Iroda határozatát „A JuKP helyzetéről" — az 'Albán Kommunista Part, e történelmi jelentőségű okmányok világánál kielemezve egész munká­ját és Jugoszláviához való viszo­nyát, hozzáfogott a történelmi for­dulat megvalósításához, erélyesen megtisztítva magát a titóista­trockista elemektől, végérvényesen a marxi-lenini útra lépett. Az albán kormány felmondotta mindazokat a megállapodásokat, gazdasági és kul­turális szerződéseket és egyezmé­nyeket, amelyeket a titóista Jugo szláviával kötöttek. A jugoszláviai „szakértőket" és „tanácsadókat" mind menesztették Albániából. A Tájékoztató Iroda határozata után „A JuKP helyzetéről" a fa siszta Tito-klikk Albánia-ellenes ak namunkájának újabb korszaka kez­dődött. 'A fasiszta Tito klikk azon való dühében, hogy a köztársasá­gunk ellen forralt ördögi tervei ku­darcba fúltak, minden eszközt fel­használt, hogv lehetőleg minél sú lyosabb károkat okozhasson az Al­bán Népköztársaságnak. Ebben az ellenséges munkájában szorosan együttműködik a görög monarcho fasisztákkal és az olasz újfasiszták kai. Meg kell jegyezni, bogy Mose Piade Tito megbízásából mar 1947­ben titokban találkozott Caldarisz­szal és megvitatta vele Albánia fel osztását Jugoszlávia és Görögország között. A Piade—Caldarisz találko t.6 elvi alapja azonos a fasiszta Ti­to-klikk és az athéni monarchol'a. siszta klikk elvi alapjával Albánia felosztásának kérdésében és mind Belgrád, mind pedig Athén fokozott erővel dolgozik azon, hogy ez az elvi alap valóra váljon. Hogyan véli elérni Tito ezt célt? Egészen természetes, hogy sem Tito, sem pedig az athéni monarcho fasiszták nincsenek abban a hely zetben, hogy nyíltan megtámad­hassák, s azután egymás között fel osszák Albániát. Tudatában vannak annak, hogy 'A'lbánia nem áll egye­dül, hogy ez az ország elszakitha tatlan a szocialista tábortól, amely­nek élén a nagy Szovjetúnió áll. az az ország, amely a világbékének és a demokráciának biztosítéka. Ámde a fasiszta Tito-klikk és az athéni monarcho-fasiszták, de Gnsperi kor mánvának és mindannyiuk közös angol-amerikai gazdáinak hathatós segítsége mellett, minden erejükkel és minden eszközzel arra töreked­nek. hogv „belülről vegyék be az erődöt", vagyis, bogy a belső reak ció fegyveres fölkelése révén dönt­sék meg a néphatalmat Albúuiá ban. Egyetlen belgrádi rádióadás sem hangzik el anélkül, hogv ne közöl nének kézenfekvő fasiszta, mérgező propagandát az Albán Népköztársa ság ellen. A fasiszta Tito-klikk ugyanakkor fokozott illegális mun kát is folytat országunk ellen. .' Rankovics által Jugoszláviában ki oktatott és fölfegyverzett diverzán­sok és kémek albán és olasz nyel ven nyomtatott brosúrák és röpla pok ezreit szórták és szórják Albá nia területére. Ezek a brosúrák é röplapok Albánia, a Szovjetúnió é a szocializmus tábora ellen uszfta nak. 'A' tiranai jugoszláv misszi lett az Albánia elleni kémkedés é propaganda fészke. A titóista „dip iomatáknak" ez az ellenséges tevé kenysége lelepleződött és ennek kö vetkeztében kénytelenek voltak el hagyni Albániát. (Folytatjuk) várgásai", továbbá a néphadsereg tüzérségének heves tüze és a rossz terepviszonyok. A londoni „Times" katonai szakértője kiemelt, hogy az amerikaiak támadásának meglassulása újabb bizonyítéka az eszakkoreai csapatok harci erejének és szívósságának. Mindjárt az első napon megakadt a támadás. A londoni rádió 'elentése szerint Taegut „komoly veszély fenyegeti" a Nakton folyón átkelt északkoreat csapatok részéről. Valószínűleg ijabb amerikai visszavonulásra ke­rül sor az afcvonal „megrövidíté­se" érdekében és az amerikaiak új védelmi vonalukat Puszan körüí "ogják megvonni. V „Times" tudósítója jelenti: Két északkorcai dandár kelt át a Nakton-folyón, ahol 2000 yard hosz­;zú, kél mérföld mély szakaszt tar­tanak 9000 főnyi haderővel, vala­mint harckocsikkal és elvágással fe. nyegetik a Puszan és Taegu között húzódó nagyfontosságú utánpótlási vonalat. \ londoni „Dall.v Tclcgraph" Korc. íba küldött tudósítója jelenti: 'A'z északkoreaink úgy özönlenek ít a Naktonon, ahogy csak akar­nak és már elég erős csapataik van­nak a túlsó parton ahhoz, hogy harckocsik átkelését is fedezhessék. \z amerikaiak helyzete végtelenül ,úlyos. Moghinsultak azok a túlvér­nes remények, amelyeket az ameri­kai legfelső hadvezetőség az ellen­'ámadáshoz fűzött. Az amerikaiakat mindjárt támadásuk kezdetén fel. 'űnőcn pontos, megsemmisítő tü­zérségi tűz érte. Az amerikaink nagv légi fölénye képtelen megfé­kezni nz északkoreaiak rendíthetet­'en előnyomulását. A londoni „Daily Mait" tudósítója elentt: — A naktoni átkelésben „kafa­sztrófális fejlemények lehetősége rejlik". Taegu eleste elvágná a dél­koreai hadsereg megmaradt részé, nek visszavonulási útját. De arra incs semmi remény, bogy ezek a hadosztályok továbbra is ki tudná­nak tartani. . \ „Yorkshlrc Post" tudósítója iclcuti: — 'A' helyzet sokkal súlyosabb, mint eddig a hadjárat folyamán volt, mert úgy látszik, véglegesen "létoszlott az a remény, hogy csa­•lalmozdulatok céljaira elég nagy hídfőt lehet Koreában megtartani. Cél előtt ujitsa meg Gsztáivsorsieevét az F. osztályra. Húzás augusztus ?s-:ü egy hónapon áh Főnyeremény: 500 C00 Ft

Next

/
Thumbnails
Contents