Délmagyarország, 1950. augusztus (7. évfolyam, 176-202. szám)

1950-08-06 / 181. szám

6 VASÁRNAP, 1950. AUGUSZTUS I. Cselédvískó helyei! olcsó, egészséges családi házak Boldogan építik házaikat a forráskuti „Petőfi" termelőcsoport tagjai ' Magyarországon a felszabadulás előtt nem (ordítottak gondot a dolgozók egészségének megvédésére. Nem volt példa arra, Hogy annyi egészséges munkáslakást építettek volna, mint a fölszabadulás óta. Minden, ami ebben az országban tör. ténik, a dolgozók érdekeit szolgálja, életszínvonalunk emeléséhez járul hozzá. Hatalmas munkásbéházak emelkednek a városokban, de ugyan, akkor a dolgozók állama nem feledkezik meg a dolgozó parasztokról gem. Tömegesen épiti a falvak dolgozóinak hosszúlejáratú kölcsön ke. retében az egészséges házakat. Ezeknek a Házaknak az árát 15 év alatt kell visszaitzatnt. Forráskút községben is még gbben a hónapban megkezdik 24 családi ház építését. Ebből 9 a „Petőfi" lermelficsoport tagjai számára készül. Szorgalmasan verik a vályogot a falu mellett lévő azékföldbinyában. A szorgalomnak megvan a magyarázata. Sok-sok évet töltöttek egészségtelen, cseléd, viskókban ezek a dolgozó parasztok, mig eljutottak a termelőszövetkezeti csoportig. Most a termelőcsoportban már az első évben lehetővé vált, hogy házat építsenek és saját szobakonyha, fürdőszobás lakásokban hajthassák pihenőre fejüket a ke. mény, de jól végjett munka után. Már ezen az őszön be szeretnénk költözni %t. új házakba. Ez a gondo. dolat mindig újabb lendületet ad munkájuknak. — Végre sok-sokévi küszködés, más házában való csatangolás, kl. szolgáltatottság után salát házam áphésán dolgozhatom — mondja Deme Mihály, miközben inge ujjával megtörli izzadt homlokát. Kijön a sárból, rágyújt egy cigarettára. Arca elkomorodik, amikor a múltra gondol vissza Azokra az évekre, amikor még Masa István kuláknál volt szöllőkapás. Családja, val dolgozott éveken keresztül, még. sem jutott még rendes ruhára sem, nemhogy házat tudott volna építeni, Most meg úgyszólván ,,a mellényzsebből" kifizeti az évi törleszitést, észre sem veszik, mibe kerül a családi ház 15 év alatt. A kuláknak, Vetró Sándornénak, akinek a házáPártunk útmutatása és a jó népnevelő munka segített eredményeink elérésében (Tudósítónktól.) Zsombó az aratási munkák elvégzésében a környező községek között &|ső helyre került. Tudjuk. ezt az eredményt Pártunk útmutatásának és népnevelőink jó munkájának köszönhetjük, akik fáradságot nem kímélve végezték felvilágosító munkájukat és hu valahol hiányosságot vagy lemaradást észleltek, azonua' segítőkezet nyújtottak. De nemcsak az aratás, hanem a terménybeadás terén >s megmutatkozik a jó népnevelő munka. Dolgozó parasztjaink legnagyobb része a cséplőgép mellől egyenesen a gyűjtőhelyre szállította a terményt s ez nagyban az ő munkájuk eredménye. Dolgosa parasztságunk megértette a minisztertanács felhívását ós a behordást idejében ej is végezte. Mí dolgozunk, de a kulákok sem ülnek tétlenül s egyre fokozottabb és aljasabb munkát, szabotálást fejtenek ki mind a cséplés, mind a tarlóhántás oUen. Például Dobó János, Kondász Józsefné méJi08járá8i kulákok is mindenféle ürüggyel halogatták a tarlóhántást. Kondászné megpróbált úgy ís szabotálni, hogy előbb lovaivá] leetette a gabona kalászát, majd a szalmát befűtötte. Aljas tettéi azonban a dolgozó parasztság előtt nem tudta meg nem történtté tenni mnt lelepleztük és Átadtuk u rendőrségnek. Ezekkel a szabotáló kulákokkal szemben dolgozó kisé- kősk aazíjautk méltó választ adtak és adnak is a háborúra uszító imperialistáknak. Horvátit Sándor Lá* pos*ó-dülöi lakos, akínok bérlettel együtt 2 hold földje van, 10 mázsa 70 kiló gabonát b: állította a cséplőgéptől a gyűjtőhelyre. Mikor megkérdeztem tőle mi indította arra liogy minden szem gabonáját azonnal beszállítsa, a következőket mondotta: — Azon túl, hogy saját jólfelfogott érdekem is ígv kívánta — mert a jutalmul kapott 60 forinton szépen tudtam vásárolni —, azt Isszomrlőtt tartottam, hogy minder. ícm gabonával erősítjük a dol rőtök államát, erősítiük n béketábort s nem utolsó sorban ezzel a cselekedetem; mri is meg akarom köszönni Rákosi elvtársnak Alkotná nyunkat. Hadd lássák a koícai népet gyilkoló imperialisták', hogy mig ők halált vetnek, mi békét aratunk. özv. Márta Sándornó 2, ifj. Monostori Antal négyholdas Márták-dfUői lakosok is elsőknek teljesítették államukkal szembeni kötelezettségüket. Zádori Gusztáv és ifj. Varga József középparasztok is 172, illetve 120 százalékra tettek eleget terménybeadási kötelezettségüknek. Községünk dolgozó parasztsága július 30-án, a parasztgyűlésen nagy lelkesedéssel fogadta ej Mindszent és Szegvár versenykihívását és vállaljuk, hogy Zsombó község is a meghatározott időpontra olvégzi a különböző munkákat. ban hosszú Ideig lakott, többszörösét fizette lakbér fejében, annak, amit most, egyévi törlesztésre fizet majd. Mennyibe kerül ez a szép kis családi ház? Ha mindent összeadunk, anyagot, munkabért, stb. bőven számolunk is, 13 229 forintba. Ha ezt az összeget 15 évre elosztjuk, az egyévi törlesztés összege 881 forint Lássuk, mennyit fizetett Deme Mi. hály Vetró Sándorné kuláknak egyévi lakásért, mielőtt a csoportba lépett. Deme Mihály minden évben 600 négyszögöl földet volt köteles szöllőnek megfordítani 70 centi mélyen. Ezt ha pénzösszegre számoljuk át, csak 1 forint 20-ával négyszögölét, akkor is 960 forintot tesz ki. De ez még nem volt teljes lakhér. Ehhez még mint „sallang", hozzájárult az is, hogy Deme Mihály köteles volt 40 darab libát költetni, legalább ugyanannyi csirkét miután felnevelkedtek, felét vagyis 20 libát és 20 csirkét köteles volt beadni lakbér fejében a kuláknak. Nem is fontos külön kiszámítani, hogy mindez milyen hatalmas összeget tett kl. Ez az ősszeg, amit a dol. gozó szegényparasztok, mint lakbért fizettek, egészségtelen, sötét, odvas kuláklakásokért, legalább kétszere. sét tette ki annak az összegnek, amií most évenkint törlesztésül ke]l viszszaflzen; az OSZH-nak az egészséges, szép, világos lakásért. Ezért készítik olyan szorgalmasan és boldogan • forráskútl dolgozó parasztok családi házaikat, azért akarnak minél előbb saját hajlékjukban lakni, hogy még az emlékét is el tudják felejteni annak az időnek amikor rá voltak szorulva arra, hogy a kulákok házaiban méregdrága lakbérért lakjanak. Deme Mihály eldobta csonkig égett cigarettáját és újra beleállt a sár közepébe és még nagyobb lendülettel fogott hozzá a vályog készítéséhez, mert még soká lesz kész a 6500 darab vályog. Augusztus 20.án, az Alkotmány egy éves évfordulóján már le akarjáik rakni az alapokat. Ez a nap újabb állomása lesz egyre boldoA koreai műszakban teljesítményünket a minőség javításával növeljük I Fűtőház dolgozóinak távirata Rákosi elvtárshoz Lejkes hangú termelési értekezletet tartottak a Szegedi Fűtőház dolgozói csütörtökön déluán. Az értekezlet részletesen foglalkozott a minisztertanács határozatával, normarenjezéssel és az alapbérfelemeléssel. majd a koreai műszak kérdésével. A Fűtőház dolgozói megértették, hogy a munka fokozott teljesítésével kelj megmntatniok az imperialistáknak, hogy a magyar dolgozók is a munkateljesítmények emelésével harcolnak a békéért. Együttérzésüket és a Szovjetunió iránti ragaszkodásukat fejezték ki azzal, hogy egymásután tették meg a koreai műszakra munkafelajánlá&aikah A lelekes hangú értekezlet résztvevői Rákosi Mátyás elvtársnak is táviratot küldtek az értekezletről. Maróti János, Zsombó. gabb, gazdagabb életüknek. „Mi, Szeged-Fűtőház dolgozói — írják a táviratban — a mai termelési értekezletünkön köszönetünket és hálánkat fejezzük ki Rákosi elvtársnak. Hálánknak és szeretelünknek azzal adunk kifejezést, hogy a koreai békeműszakra teljesítményünket a minőség javításával növeljük, normánkat felülvizsgálva megszüntetjük a laza normákat, hoöy ezzel is hozzájáruljunk a béke megszilárdításához és ezen keresztül előbbre vigyük a szocializmus ügyet. t , 1 Szeged-Fűtőház dolgozói. Számoljuk fel az intézeten belüli magángyakorla tot Az Orvosegészségügyi Szakszervezet a „Gyógyíts jobban" mozgalom keretén a kórházakon belüli magángyakorlat ellen ls harcot indított. Az intézeteken belüli magángyakorlat annak a kornak maradványa, amelyben a magángyakorlat az orvosoknak kizárólagos. vagy túlnyomó résrben megélhetési forrása volt. Abból a fizetésből, amit kaptak, semmiképpen sem tudtak megélni és ezeket a nevetségesen csekély őszszegeket a kormányzat éppen azzal indokolta, hogy az orvosok úgysem abból, hanem a magángyakorlatukból élnek meg. Ez azután számos kórházban odáig fajult, hogy \ a magángyakorlat valósággal középpontjává vált a kórház éleiének és amellett, hogy az orvosokat elvonta intézeti munkájuktól, egészségtelen szellemet is teremtett. Sok helyen az intézetbe való betegfelvételt bizonyos összeg lefizetéséhez. vagy felesleges „maMINDIG FELFELÉI Ivan Emcljunovlc-s Percvoznij 60 éves, középtermetű, szikár ember. Arca bőrének színe bronzban játszik. Ilyen az urcu azoknak, akik tűz mellett dolgoznak. Ünneplő ruhája hajtókáján „Údarnlk Metroszlroja" feliratú jelvényt visel; a földalatti vasút építésének rohunimunkásait jutalmazták vele. A fiatal munkások néha megkérdik tőle; — Hát dolgozott a földalattinál? — Én építettem! — mondja büszkén Ivan Emcljanovic.s. . , Joga van ezt montjanl. A kiváló minőségű novorosszljszkl cementet a sztálini ötéves tervek legfontosabb építkezéseihez Szállították, — a Dnyeprosztrojhoz, Magnitoporszk és Sztálingrád gyárainak építkezéseihez, a moszkvai földalatti alagutjainak és csatornáinak építéséhez. Ivan Emeljanovics a legjobb cementégető mester a novorosszljszkl „Prolatarij"-gyárban. Negyven éve dolgozik u cementtel, össze sem lehet számolni, mennyi kltnkert égetett kt ezalatt. A háborű Idején n kemerovni területre vonult vissza, s ott fiatal kádereket képezett ki a cementIpar részére. Gyakran mondta a tanulóinak: — A ermenltrrmclő az összes sztálini építkezések résztvevője. Legyetek büszkék arra. hogy cementet termeltek, szeressétek ezt a szakmát! Sok tanítványa vált kiváló szakemberré. Borisz Szvlrieov égetőmrsler most a cementgyár Igazgatója. Pivnev mester, Csaldarov mérnök, Nikolajev, Garkusu éa Rjabov első kategóriájú égetők lettek. É napon Ivan Emeljanovics fél órával korábban jött a gyárba Ellenőrizte a kemencét, terhelését, megvizsgálta, milyen minőségű nyersanyagot és szenet adngn'nak n kemencébe. Ezután átvette a műszakot Garkusátó|. Teljesftelted a normát? — kérdezte tőle. Az óraleljesílmény megvan. Munka közben a kemencék kezelői csak Ivan Emrljanovlestól kérnek tanácsot. Az „üreg" a munkaidő végéig nem mozdul c| kemencéiéiül és hol rövidíti, hol hosszabbítja lángját. Kiváló a kllnker minősége. Ivan Emeljanovics már rég nyugdíjba mehetett volna és egész Idejét nyugalomban tölthetné. De fáradhatatlan, nyugtalan természete nem epgedt, hogy megváljék a termeléstől. Télen, amikor a szeles időben megfázott, történt a következő eset. A forgókemeneék üzeméből a még lábadozófélben lévő üreget a villamos üzembe helyezték. A polcokon pontos rendben sorakoztak a villamos-műszerek, de Ivan Emeljanovics unatkozott e munkahelyen. Gondolatai rspk ott vqltak a kemence mellett Az a műszak határozta el először, hogy csak kiváló minőségű künkért termelnek, amelyei Garkusa vezetett. Ivan Emeljanovics értesült a kötelezettségvállalásról, nem hagyta nyugodni és nyomban felkereste Garkusát. — Hallom, Hja — mondta —, hogy megkezdted a harcot a minőségért. — Ügy van, a kiváló minőségért és a termelékenység fokozásáért. De nézd, mt történik. Az ember szeretne jobban dolgozni és ugyanakkor az Iszapolőmű nedvesebb és durvábban őrölt iszapot szállít. Így pedig nem lehet.,. — A pártszervezet támogatni fog — mondta meggyőződéssel nz öreg. .— Szükséges, hogy a harcban ne csak a te műszakod és a kemenceiizem többi műszakja vegyen részt, hanem a nyersörlct üzeme is. Gyerünk a párttilkár elvtárshoz! A pártirodán az öreg mester gyakorlati tanácsokat adott és másnap Garkusa műszakja a pártszervezet támogatásával felhívással fordult a gyár vala" "1 " V"'C'V" mennyi munkásához, hareoljanak a kiváló minőgyári szakiskola ségérJ a termelékenygég fqko*á«MI melleit. A felhívás visszhangra talált, a kőbányában éppúgy, mint az aknakcmcncéknél, a száraz és nedves őrlet üzemeiben, a villanyszerelőknél, a lakatosoknál és esztergályosoknál is. Megindult a verseny a „kiváló minőség gyára" elmért. „Az 500-as márkáért!" — ez a jelmondat tünt fel mindenütt a gyárban. Az „500-as" a legkiválóbb minőségű cement jelzése. Mire a verseny kibontakozott. Ivan Emeljanovics már Ismét a kemence mellett volt az üzemben. Ügy lerázta magáról a betegséget, mint n havat a kalapjáról. Otthon lelkendezve mondta a feleségének: — Micsoda ügyet kezdett ltja az üzemben! Látod, igazi cementes, az én nevelésem! S az üreg, aki a munkában csak egy jelszót ismert; mindig felfelé! ,_ lelke volt a versenynek, ö volt a tapsolók élén is, amikor a pártgyűlésen kihozták a verseny első eredményeinek számalt. Nemcsak o kiváló minőséget érték el minden vonalon: Ivan Emeljnnovies vezetésével győzelemre vitték a munkatermelékenység emeléséért folytatott harcot is. Sutba dobhatták a régi normát! Minakov mérnök sietett az öreg segítségére, hogy növelhessék a kemence teljesítményét. S ma azért jött be Ivan Emeljanovics korábban a gyárba és azért távozott későbben, hogy végig figyelje; miként dn'gnzik a kemence a fokozott terhelés mellett. Csak egyet állapíthatott meg: klUfCsutkib hazafias kezdeményezése, a csak kiváló nően dolgozik, —- a teljesítmény is nőtt és a klinker minőségű termelésért, ekkor ért el a cementgyárba, minősége Is kitűnő. gán vizsgálat" megejtéséhez kötötték: a fizető betegek számára mindig akadt hely, a szegénybetegeket, hacsak esetük valamilyen érdekességgel nem birt, elutasították. Múlhatatlan volt továbbá, hogy a fizető betegek elvárták, hogy több szolgáltatási ban és több figyelemben részesüljenek, mint a szegénybetegek és bizony elég sokan voltak orvosok, akiknek a beteghez való viszonyát elsősorban az szabta meg, számíthaitott-e a betegtől vala- 1 milyen tiszteletdíjra és ha igen, > íilyen nagyra. Ez a „tiszteletdíj" minden tiszteletet nélkülözött és legtöbbször teljesen a borravaló jellege volt. Amióta Népköztársaságunk kellő fizetést biztosít az intézetekben és kórházakban dolgozó orvosoknak, semmi szükség nincs arra, hogy az elmúlt kornak ez a maradyánya továbbra is viruljon egészségügyi intézményeinkben. Klinikáinkon és kórházainkban mindent meg kell tennünk abban az irányban, hogy a betegek egyformán a legjobb bánásmódban és ellátásban részegüljenek, hogy anyagi szolgáltatások indokolatlan előnyöket, így például kisebb szobában való elhelyezést, vagy megjavított étkezést a módosabb betegeknek ne biztosíthassanak, hogy az ilyen betegeknek soksaor iüdokolallan szeszélyei az orvosokat napi munkájukban ne zavarják. Mindezideig azonban ezen a téren intézkedés nem történt és ha kétségtelen is, hogy a magángyakorlat fokozatos csökkenésével párhuzamosan az intézeti magánrendelés is erősen apadt, egyes kórházakban, — amint arra az Orvosegészségügyi Szakszervezet főtitkára az utolsó, kibővített vezetőségi ülésen tartott bőszedében rámutatott, még csaknem régi terjedelmében — és köiponti kérdésként — fennmaradt. Ezt a visszásságot átérezve, a szegedi belklinika orvosai elhatározták, hogy augusztus 1-től kezdve az intézeten belül magánbeteget nem vizsgálnak. Esetleges súrlódások és zökkenők elkerülésére a klinika „ügyeletes tájékoztató oryos"-i szolgálatot rendszeresített. Ez az orvos a klinikát fejkereső magánbetegeket az intézeten kívüli orvosi rendelőkbe irányítja és csupán súlyos és halaszthatatlan esetekben ad engedélyt a klinikán való vizsgálatra. A szegedi belklinika orvosai remélik, hogv ezzel az elhatározásukkal hozzájárulnak a „Gyógyíts jobban" mozgalom sikeréhez és hogv példájuk nyomán más intézetek '•? rövidesen megszüntetik at intézeten balüli magén gyakorlatot. Iletényi Géza dr. egyetemi tanár,