Délmagyarország, 1950. augusztus (7. évfolyam, 176-202. szám)

1950-08-04 / 179. szám

4 VASÁRNAP, 1950. AUGUSZTUS I. PÁRTÉLEr Barna Erzsébet tudia: A népnevelő legjobb fegyvere a példamutatás 3arna Erzsébet j elv; ársnő, az üjszegedi Ruházati NV-ben dolgozik. Az egyik 200-as brigád tagja, ifjúmunkás, az üzem egyik legjobb népnevelője. Talán soha nem volt olyan szükség a jó népnevelő munkára, mint most, a szocializmus építésének ezen a szakaszán, amikor az ellenség egyre erősbödő támadásai közepette dolgozunk a szocialista jövőért, az ö'.éves terv sikeréért. Éppen ezért érdemes megnézni, hogyan dolgozik Barna Erzsébet népnevelő, melyek munkájának eredményei. — Műiden nap valamivel korábban megyek be az üzembe, hogy a munka megkezdése előtt legyen időm a legfrissebb eseményeket ismertetni — mondja Barna elvtársnő. — Ugyanígy kiihasználom azt az időt is, amikor hazafelé megyünk és ú közben elbeszélgetek dolgozó társaimmal. Én arra jöttem rá, sohasem úgy kell oda menni egy dolgozóhoz, hogy „No. én most ezt az elvtársat megagitálom!" Ez így helytelen. Kijön belőle sok, nagy szavakkal elmondott semmi, a valódi célt pedig nem éri el az ember Az én népnevelő munkám rendszerint úgy kezdődik, hogy jelentéktelen dolgokról — talán éppen egy ruha fazonjáról — beszélgetünk és észrevétlenül kanyarodik a beszélgetés azokra a témákra, amelyek a népnevelő munka Iér""gét. kéc~7ik. I Lél8*l>t | Ba™ elvtársnőn, hogy szereti a népnevelő munkát. Ugy beszél róla, mint olyan mun. káról, amelyet nagy kedvvel, szerete tel és szorgalommal végez az ember. Elmondja, hogyan folytatta és folytatja a népnevelő munkát a minisztertanács határo. aatánsk sikeres végrehajtása érdekében. Minden esetben leplezetlenül és kendőzetlenül kihozta hogy a normarendezés átmenetileg bizony jelent fizetéscsökkenést Ezt azonban úgy kell egyensúlyozni, hogy emeljük a termelésben elért eredményeinket, igyekszünk túlszárnyalni az új normákat. Igy mondja: — Ugy igyekszem ezt tudatosítani, hogy mind magam, mind az egész brigád, melyben dolgozok, igyekszünk egyre magasabb eredményeket elérni. Elvállaltuk többek közöt, hogy az új normát két százalékkal túlteljesítjük. Amikor a darabbérezést bevezettük, 90 munkadarabot tudram elkészíteni. Ma már száznál tartok. Ezt az emelkedést úgy értem el. hogy nem szégyeltem tanulni. Megnéztem, hogyan dolg< znak a nálamnál fejlettebb munkások és átvettem munkamódszerüket. Barna elvtársnő egyik legfontosabb feladatának tekinti népnevelő munkája során, hogy tudatosítsa: a verseny nem kampány, hanem a szocializmus építésének állandó fegyvere. Elsősorban a saját brigádján belül kellett felvenni a harcot a verseny kampányszerűsége ellen. Az ifik nekilendültek evves alkalmakkor, hajszolták a magas termelési eredményeket azzal a jelszóval: húzzunk rá, úgyis rövid ideig tart az egész. | Hogyan veszi fel | .i jó népnevelő ez ellen a harcot? Személyes példamu atással Barna elvtársnő az elsők között volt, akik megkötötték a hosszúlejáratú versenyszerződést és most a koreai műszak szervezésénél megmutatkozol, hogy eredményesen vették fel a harcot a kampányszerűség ellen. Vállalásaikat úgy tették meg, hogy azokat ne csak a koreai hét alkalmával tudják teljesíteni, hanem u ána is.. — Még egy fontos szempont, ami vezeti a munkámat — mondja Barna elvtársnő. — Az, hogy meggyőzni csak a becsületes munkásokat lehet. Nálunk is beleesett egyik-másik népnevelő abba a hibába, hogy az ellenséget is meg akarta győzni. Én minden alkalommal megmagyarázom népnevelőtársaimnak s minden dolgozónak is. hogv az ellenséget nem meggyőzni kell, hanem legyőzni, leleplezni! És Barna elvtársnő az ellenséget elsősorban személyes példamutatással győzi le, így viszi ma. gával a többi dolgozót új és új sikerek felé, ezen keresztül mozgósítja dolgozótársait azoknak a feladatoknak a végrehajtására, nmelyet Pártunk, dolgozó népünk és végső fokon a 8ÓÖ milliós béketábor tűzött elénk. Licsícsányi István és családja már döntött Beléptek a csongrádi „Petőfi" termelőcsoporíba - ••••—• Licsícsányi István csongrádi dolgozó paraszt ott áJJlt a mázsa fejénél és figyelemmel kisérte a teherkar mozgását. — 29 mázsa 56 kló — és az ellenőr felcsapta a támasztékot. Licsicsáryi agya gyorsan dolgozott. A tavalyinál több lett a termés, de azért mégis csak kevesebb, mint a szomszédoké. Itt a Petőfi termelőcsoport átlagtermérére gondolt — Hiába, csak nem jé ez igy — dünnyögte maga elé, mintha valami régi gondolat újból az eszébe jutott volna. Már l at esztendeje dolgozik a bérlete n, de a munkánál egyéb számára nem jutott. Nem, mert i'zv. Perce Séndorné 60 holdas kulákaaszony a legkülönösebb módon igyekezett minden termést megkaparintani. Nem volt c'.ég, hogy részesült a termésből, a jószágállományból is kikövetelte a részét. Dolgoztak kora hajnaltól késő éjszakáig, de maguknak nrarúgen jutott belőle. Még a fejadagjuk is alig maradt pező tehenek, borjuk, meg. I juhok, bárányok, lovak Licsicsányi István gondolata újból a termelőcsoporthoz jutott el. Megalakulása óta figyelte működését. A Pártban, a gyűléseken sokai hallott már a Szovjetunió szocialista mezőgazdaságáról, a szovjet kolhozparasztok boldog és vidám életéről, de azt nehezen tudta elképzelni, hogy nálunk hogyan is nézhet ki a köztiz gazdálkodón. A cséplés befejezése után Licsicsányi István, — de a felesége és gyermeke is — még inkább érdeklődtek a csoport belső élete iránt. Megszólították ezt is. azt is. — Bizony sokkal jobb a sorsom, mióta a csoportban vagyok — válaszolt Murányi Ferenc a kérdezősködésre, aki a múltban cseléd volt Forgó Ferenc kuláknáJ. — Megkapom, amiért megdolgozom, de a csoportunk gazdaságilag is igen szépen fejlődik. Murányi Ferenc szavait igazolják a csoport tulajdonát késüldők, és sok A koreai nép megsegítésére koreai műszakot tartunk (Tudósítónktól.) Mi, a Villamosvasút ifjúmunkásai DÍSz-gyülésünkön elhatároztuk, hogy békénk megvédése és a koreai nép megsegítésére a jövő hé*en koreai műszukoi tartunk. Mi, a Villamosvasút ifjúmunkásai is tudjuk, hogy mit jelent az imperialisták támadása a szabadságát védő koreai nép ellen. Tudjuk, hogy ez a minősíthetetlen támadás a békés termelés és az emberek jogainak eltiprását célozza. Érezzük valamennyien, hogy a koreai nép harca a mi harcunk is, a koreai sza badságharcosok miértünk ia ontják vérüket. Éppen ezért mi sem sajnálunk semmi áldozatot meghozni azért, hogy támogassuk őket szabadságok megvédésében és kivívá sában. DISz-gy ülésünkön megalakítottuk az első ifjúsági brigádot is, amely a „Munka és a Béke harcosai" nevet kapta. ígérjük, hogy a brigád mind a termelésben, mind a felvilágosító munkában példásan megállja helyét, ezzel is bebizonyítva, hogy a béketá bor, a hatalmas Szovjetunió mellett foglal állást. Földvári Lajos villamosvezető. szárnyás állat. De megerősítette a csoportot a konyhakertészet jövedelme is. 21 holdon folytatnak kertészeti gazdálkodást, mig a többi területen kalászos és ipari növényeket termeltek és termelnek szép jövedelemmel. Mint sok mást, a tények Licsicsányi Istvánt is meggyőzték. A család körében mind többször és többször került szóba a termelőcsoportba való belépés. Sokszor egész éjjel az járt a fejében, hogy ő még mindig a kulák kizsákmányolltja, a többi társai pedig, akikkel együtt kubikolt, vidáman, boldogan élnek. zaját maguknak termelnek. — Változtatni fogok ezen — ezzel a gondolattal aludt él az egyik éjjel és Lícsicsásyi István másnap elindult a csoport központi tanyája fellé. Először Tari Jánossal beszél, getett, majd Murányi Ferenccel és Vikor Mihállyal. Érdeklődött a csoport belső életéről, munkájáról. Amazok szivesen megmutogattak neki mindent. Ratkó István, a csoport elnöke másnap a saját otthonában látogatta meg Licsicsányiékat. Elvitte a termelőcsoport szervezeti szabályzatát is, hogy megismertesse a belépni szándékozó családdal. Az asszonyt leginkább a nők munkaköre érdekelte. — Nálunk a tarmelőcsoportban mindenki azon a munkahelyen dolgozik, amelyhez a legjobban ért és a legjobban van kedve. Kell a csoportnak jó baromfinevelő is — mondja az elnök. Ősszel már baromfitörzset is állitunk be és ugy tudom, hogy maga jól ért a baromfiak gondozásához — tette hozzá hangsúllyal. A család valamennyi tagja a legnagyobb figyelemmel hallgatta a csoportelnök szavait, aki minden kérdésre felvilágosítást adott. Döntöttek. Még ott a tanyában aláirta a család négy tagja a belépési nyilatkozatot. A magyarországi délszláv dolgozók megbélyegzik a Tito-banda aljas rágalmait A Nase Novine, a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetségének hetilapja legutóbbi számában több délszláv dolgozó levelét közli, akik megbélyegzik a Tito-banda aljas rágalmait és kifejezik hűségüket a magyar népi demokrácia iránt. Pero Patareziez katymári délszláv dolgozó így ír: — Vájjon, mi rejlik amögött a titóista propaganda mögött, hogy a délszláv családokat kitelepítik? Kit telepítenek ki és milyen emberek ezek? íme, kit telepítettek ki például a md községünkből? Batinov Iván kulákot, aki mindig szabotálta a mezőgazdasági munkálatokat é3 anynyira megnövesztette a hasát, hogy mozogni sem tudott. Kitelepítették továbbá Kondorai Károly hor.ihysta csendőrt, aki állandóan a népi demokrácia ellen agitált. Vukozsava Jaranora lipovoi tanítónő így ír: — A népi demokrácia állandó gondoskodásának, amellyel a délszláv iskolák tanítóinak felkarolására törekszik, köszönhetem, hogy én most tanfolyamon veszek részt, amelyen gyarapí hatom tudásomat. Az én községemből a magyar kulákokon kívül három szierb kulákot is kitelepítettek, akiik elnyomták falunk dolgozóit Ig3 például Milutin Bacsvanin 33 hotóas kulák állandóan rágalmazta a népi demokráciát és arra törekedett, hogy megakadályozza a dolgozó parasztokat kötelességük teljesítésében. A. Tomi ez Gara községből ezt írja: — Garából két kulákot telepítettek át: Turi Tamást és Karavics Gyulát. Mindkét kuiákr.ak több mint száz hold földje volt éc annakidején támogatták a Horthy-rendszert, a felszabadulás után pedig állandóan a dolgozó nép érdekei ellen tevékenykedtek. Dlmitrie Ugl/ezU (Magyarboly) ezeket írjaí — Magyarbolyból csupán egy délszlávot telepítettek ki: Sztanoje Vu'kovics kulákot, aki azelőtt mindig csetnik- és királydalokat, az utóbbi időben pedig csak titóista-dalokat énekelt. Vu. kovicson kívül községünkből kitelepítették még Tóth István-volt csendőrt, aki a TitoJbanditák szí, mára kémkedett. Tito és Truman ügynökei nem tudják tovább zavarni a dolgozó nép munkáját. Hiába hazudik és rágalmaz Tito és bandája, senki sem hisz nekik, de legkevésbbé mi, délszláv dolgozók, akik a helyszínen győződünk meg alja a hazugságaikról. .Katona József'-pályázatot hirdet a népművelési minisztérium A népművelési minisz'érium a magyar színházkultúra és a szo. cialista realizmus útján járó új magyar drámairodalom fejlesztésének érdekében „Katona József", •pályázatot hirdet. A pályázat 'kiírásával a népművelési minisztérium elő akarja segíteni olyan magyar színpadi művek alko'ását, amelyek elsősorban a nehézségekkel és az ellenséggel szemben kemény és győzedelmesen helytálló, újtipusú szocialista emberré fejlődő po. zitiv drámai hőst elevenítik meg. a népnek az imperialista háborús gyujtogatók és ügynökeik elleni küzdelmét, valamint a munkásosztály és a dolgozó parasztság munkáját és életét ábrázolják. A pályázatra beküldhetők mind teljes estét betöltő, mind egyfelvonásos SBÍnművek, vígjátékok, szatírák, bohózatok, operettszövegkönyvek stb. minden műfaji megkötöttség nélkül. A pályaműveket a Színház- és Filmművészeti Szövetség, a Magyar írók Szövetsége, a Szak* szervezetek Országos Tanácsa és a Dolgozó Ifjúság Szövetsége kiküldötteiből alakult bizottság bírálja el. A döntést a népművelési miniszter hagyja jóvá. Kitűzött dijak teljes estét betol ő színdarabokra: egy uiső díj 20.000 (húszezer) forint; két má'. sodik díj, egyenként 10.000 (tízezer) forint; két harmadik díj, egyenként 5000 (ötezer) forint. Egyfelvonásos színdarabokra: egv első díj 10.000 (tízezer) forin: r két második díj, egyenként 5000 (ötezer) forint; két harmadik díj, egyenként 2500 (kétezeröcszáz) forint. A beküldés határideje 1951 január 15. Az eredmény kihirdetésének napja 1951 február 28. A jeligés, vagy nyílt pályaműveik „Katona József-pályázat" feL irattal^ a népművelési minisztérium színházi főosztályára (Budapest, V., Kálmán-utca 7.) küldendők. A NÉPI DEMOKRÁCIÁK ORSZÁGAIBOL CSEHSZLOVÁKIA A csehszlovák bányászok kiemelkedő munkateljesítményeket értek el július hónapban. A köszénttrmelést 111 százalékra teL jesítet ék. ROMÁNIA A jassy-nicolinai vasúti műhelyek dolgozói mozgalmat indítottak a különféle hulladékok és oCókavasanyagok összegyűjtésére. LENGYELORSZÁG A lengyel mezőgazdasági dolgozók körében fokozódik a munkaversenymozgalom. A poznani vajdaságban például 1949-ben a parasztoknak még csak 15 százaléka, az idén már közel 100 százaléka vett részt az aratási, cséplési és be°vüjtési versenyben. BULGÁRIA A bolgár szállításügyi minisz. térium a szállítómunkások szaíszervezo ével közösen 12 vándorzászlót ajándékozott és 2,000.000 léva jutalmat osztott ki a „szak. ma legjobb dolgozója" címért folyó munkaverseny során. ALBÁNIA Az albán természettudományi múzeum egyik kutató csoportia Shkodra vidékén kaolin rétgeket fedezett fel. A kaolin lelőhely feltárásával lehetővé válik, hogv Albániában korszerű porcéi! ánl ipar fejlődjék ki. Leállította cséplőgépét Tóth Mihály pusztaszeri kulák — letartóztatták Pusztaszeren július 29-én befejeződött a cséplés. Ezt a sikert a dolgozó parasztok a kulákok elleni állandó következetes harc közben érték el. A többek köpött leleplezték Tóth Mihály cséplögéptulajdonos kulákot is, aki még a cséplés befejezése előtt leállította gépét, hogy szabotálja és hátráltassa a munkálatokat. — Nem járatom a gépemet azért, hogy a munkások keressenek, és én pedig ne — mondotta Tóth Mihály. Állandóan szidalmazta a munkásokat és munkátlan, dologkerü'.őknek nevezte őket. A cséplőgépét többször is leállította, ha volt hibája, ha nem, azz-al a megjegyzéssel, hogy javításra szorul. A rendőrség letartóztatta, Ró szó Ferenc.