Délmagyarország, 1950. augusztus (7. évfolyam, 176-202. szám)

1950-08-04 / 179. szám

4 VASÁRNAP, 1950. AUGUSZTUS I. PÁRTÉLEr Barna Erzsébet tudia: A népnevelő legjobb fegyvere a példamutatás 3arna Erzsébet j elv; ársnő, az üjszegedi Ruházati NV-ben dol­gozik. Az egyik 200-as brigád tagja, ifjúmunkás, az üzem egyik legjobb népnevelője. Talán soha nem volt olyan szükség a jó nép­nevelő munkára, mint most, a szocializmus építésének ezen a szakaszán, amikor az ellenség egyre erősbödő támadásai köze­pette dolgozunk a szocialista jö­vőért, az ö'.éves terv sikeréért. Éppen ezért érdemes megnézni, hogyan dolgozik Barna Erzsébet népnevelő, melyek munkájának eredményei. — Műiden nap valamivel koráb­ban megyek be az üzembe, hogy a munka megkezdése előtt legyen időm a legfrissebb eseményeket ismertetni — mondja Barna elv­társnő. — Ugyanígy kiihasználom azt az időt is, amikor hazafelé megyünk és ú közben elbeszélge­tek dolgozó társaimmal. Én arra jöttem rá, sohasem úgy kell oda menni egy dolgozóhoz, hogy „No. én most ezt az elvtársat megagi­tálom!" Ez így helytelen. Kijön belőle sok, nagy szavakkal el­mondott semmi, a valódi célt pe­dig nem éri el az ember Az én népnevelő munkám rendszerint úgy kezdődik, hogy jelentékte­len dolgokról — talán éppen egy ruha fazonjáról — beszélgetünk és észrevétlenül kanyarodik a beszélgetés azokra a témákra, amelyek a népnevelő munka Ié­r""gét. kéc~7ik. I Lél8*l>t | Ba™ elvtársnőn, hogy szereti a népnevelő munkát. Ugy beszél róla, mint olyan mun. káról, amelyet nagy kedvvel, sze­rete tel és szorgalommal végez az ember. Elmondja, hogyan foly­tatta és folytatja a népnevelő munkát a minisztertanács határo. aatánsk sikeres végrehajtása ér­dekében. Minden esetben leplezet­lenül és kendőzetlenül kihozta hogy a normarendezés átmeneti­leg bizony jelent fizetéscsökke­nést Ezt azonban úgy kell egyen­súlyozni, hogy emeljük a terme­lésben elért eredményeinket, igyekszünk túlszárnyalni az új normákat. Igy mondja: — Ugy igyekszem ezt tudato­sítani, hogy mind magam, mind az egész brigád, melyben dolgo­zok, igyekszünk egyre magasabb eredményeket elérni. Elvállaltuk többek közöt, hogy az új nor­mát két százalékkal túlteljesít­jük. Amikor a darabbérezést be­vezettük, 90 munkadarabot tud­ram elkészíteni. Ma már száznál tartok. Ezt az emelkedést úgy értem el. hogy nem szégyeltem tanulni. Megnéztem, hogyan dol­g< znak a nálamnál fejlettebb munkások és átvettem munka­módszerüket. Barna elvtársnő egyik legfon­tosabb feladatának tekinti nép­nevelő munkája során, hogy tu­datosítsa: a verseny nem kam­pány, hanem a szocializmus épí­tésének állandó fegyvere. Első­sorban a saját brigádján belül kellett felvenni a harcot a ver­seny kampányszerűsége ellen. Az ifik nekilendültek evves alkal­makkor, hajszolták a magas ter­melési eredményeket azzal a jel­szóval: húzzunk rá, úgyis rövid ideig tart az egész. | Hogyan veszi fel | .i jó népne­velő ez ellen a harcot? Személyes példamu atással Barna elvtársnő az elsők között volt, akik meg­kötötték a hosszúlejáratú ver­senyszerződést és most a koreai műszak szervezésénél megmutat­kozol, hogy eredményesen vet­ték fel a harcot a kampányszerű­ség ellen. Vállalásaikat úgy tet­ték meg, hogy azokat ne csak a koreai hét alkalmával tudják tel­jesíteni, hanem u ána is.. — Még egy fontos szempont, ami vezeti a munkámat — mond­ja Barna elvtársnő. — Az, hogy meggyőzni csak a becsületes munkásokat lehet. Nálunk is be­leesett egyik-másik népnevelő abba a hibába, hogy az ellensé­get is meg akarta győzni. Én minden alkalommal megmagyará­zom népnevelőtársaimnak s min­den dolgozónak is. hogv az ellen­séget nem meggyőzni kell, hanem legyőzni, leleplezni! És Barna elvtársnő az ellensé­get elsősorban személyes példa­mutatással győzi le, így viszi ma. gával a többi dolgozót új és új sikerek felé, ezen keresztül moz­gósítja dolgozótársait azoknak a feladatoknak a végrehajtására, nmelyet Pártunk, dolgozó népünk és végső fokon a 8ÓÖ milliós bé­ketábor tűzött elénk. Licsícsányi István és családja már döntött Beléptek a csongrádi „Petőfi" termelőcsoporíba - ••••—• Licsícsányi István csongrádi dolgozó paraszt ott áJJlt a mázsa fejénél és figyelemmel kisérte a teherkar mozgását. — 29 má­zsa 56 kló — és az ellenőr fel­csapta a támasztékot. Licsicsá­ryi agya gyorsan dolgozott. A tavalyinál több lett a termés, de azért mégis csak kevesebb, mint a szomszédoké. Itt a Pe­tőfi termelőcsoport átlagtermé­rére gondolt — Hiába, csak nem jé ez igy — dünnyögte maga elé, mintha valami régi gondolat új­ból az eszébe jutott volna. Már l at esztendeje dolgozik a bérle­te n, de a munkánál egyéb szá­mára nem jutott. Nem, mert i'zv. Perce Séndorné 60 holdas kulákaaszony a legkülönösebb módon igyekezett minden ter­mést megkaparintani. Nem volt c'.ég, hogy részesült a termésből, a jószágállományból is kiköve­telte a részét. Dolgoztak kora hajnaltól késő éjszakáig, de ma­guknak nrarúgen jutott belőle. Még a fejadagjuk is alig maradt pező tehenek, borjuk, meg. I juhok, bárányok, lovak Licsicsányi István gondolata újból a termelőcsoporthoz ju­tott el. Megalakulása óta figyel­te működését. A Pártban, a gyű­léseken sokai hallott már a Szovjetunió szocialista mezőgaz­daságáról, a szovjet kolhozpa­rasztok boldog és vidám életéről, de azt nehezen tudta elképzelni, hogy nálunk hogyan is nézhet ki a köztiz gazdálkodón. A cséplés befejezése után Li­csicsányi István, — de a felesé­ge és gyermeke is — még in­kább érdeklődtek a csoport bel­ső élete iránt. Megszólították ezt is. azt is. — Bizony sokkal jobb a sorsom, mióta a csoportban va­gyok — válaszolt Murányi Fe­renc a kérdezősködésre, aki a múltban cseléd volt Forgó Fe­renc kuláknáJ. — Megkapom, amiért megdolgozom, de a cso­portunk gazdaságilag is igen szépen fejlődik. Murányi Ferenc szavait iga­zolják a csoport tulajdonát ké­süldők, és sok A koreai nép megsegítésére koreai műszakot tartunk (Tudósítónktól.) Mi, a Vil­lamosvasút ifjúmunkásai DÍSz-gyülésünkön elhatároz­tuk, hogy békénk megvédése és a koreai nép megsegítésére a jövő hé*en koreai műszukoi tartunk. Mi, a Villamosvasút ifjú­munkásai is tudjuk, hogy mit jelent az imperialisták támadása a szabadságát védő koreai nép ellen. Tudjuk, hogy ez a minősíthetetlen tá­madás a békés termelés és az emberek jogainak eltiprását célozza. Érezzük valamennyi­en, hogy a koreai nép harca a mi harcunk is, a koreai sza badságharcosok miértünk ia ontják vérüket. Éppen ezért mi sem sajnálunk semmi ál­dozatot meghozni azért, hogy támogassuk őket szabadsá­gok megvédésében és kivívá sában. DISz-gy ülésünkön megala­kítottuk az első ifjúsági bri­gádot is, amely a „Munka és a Béke harcosai" nevet kap­ta. ígérjük, hogy a brigád mind a termelésben, mind a felvilágosító munkában példá­san megállja helyét, ezzel is bebizonyítva, hogy a béketá bor, a hatalmas Szovjetunió mellett foglal állást. Földvári Lajos villamosvezető. szárnyás állat. De megerősítette a csoportot a konyhakertészet jövedelme is. 21 holdon folytat­nak kertészeti gazdálkodást, mig a többi területen kalászos és ipari növényeket termeltek és termelnek szép jövedelemmel. Mint sok mást, a tények Li­csicsányi Istvánt is meggyőzték. A család körében mind több­ször és többször került szóba a termelőcsoportba való belépés. Sokszor egész éjjel az járt a fe­jében, hogy ő még mindig a ku­lák kizsákmányolltja, a többi társai pedig, akikkel együtt ku­bikolt, vidáman, boldogan élnek. zaját maguknak termelnek. — Változtatni fogok ezen — ez­zel a gondolattal aludt él az egyik éjjel és Lícsicsásyi István másnap elindult a csoport köz­ponti tanyája fellé. Először Tari Jánossal beszél, getett, majd Murányi Ferenccel és Vikor Mihállyal. Érdeklődött a csoport belső életéről, munká­járól. Amazok szivesen megmu­togattak neki mindent. Ratkó István, a csoport el­nöke másnap a saját otthonában látogatta meg Licsicsányiékat. Elvitte a termelőcsoport szerve­zeti szabályzatát is, hogy meg­ismertesse a belépni szándékozó családdal. Az asszonyt leginkább a nők munkaköre érdekelte. — Nálunk a tarmelőcsoport­ban mindenki azon a munkahe­lyen dolgozik, amelyhez a leg­jobban ért és a legjobban van kedve. Kell a csoportnak jó ba­romfinevelő is — mondja az el­nök. Ősszel már baromfitörzset is állitunk be és ugy tudom, hogy maga jól ért a baromfiak gondozásához — tette hozzá hangsúllyal. A család valamennyi tagja a legnagyobb figyelemmel hallgat­ta a csoportelnök szavait, aki minden kérdésre felvilágosítást adott. Döntöttek. Még ott a ta­nyában aláirta a család négy tagja a belépési nyilatkozatot. A magyarországi délszláv dolgozók megbélyegzik a Tito-banda aljas rágalmait A Nase Novine, a Magyaror­szági Délszlávok Demokratikus Szövetségének hetilapja legutób­bi számában több délszláv dolgo­zó levelét közli, akik megbélyeg­zik a Tito-banda aljas rágalmait és kifejezik hűségüket a magyar népi demokrácia iránt. Pero Patareziez katymári délszláv dolgozó így ír: — Vájjon, mi rejlik amögött a titóista propaganda mögött, hogy a délszláv családokat kite­lepítik? Kit telepítenek ki és mi­lyen emberek ezek? íme, kit te­lepítettek ki például a md közsé­günkből? Batinov Iván kulákot, aki mindig szabotálta a mező­gazdasági munkálatokat é3 any­nyira megnövesztette a hasát, hogy mozogni sem tudott. Kite­lepítették továbbá Kondorai Ká­roly hor.ihysta csendőrt, aki ál­landóan a népi demokrácia ellen agitált. Vukozsava Jaranora lipovoi tanítónő így ír: — A népi demokrácia állandó gondoskodásának, amellyel a dél­szláv iskolák tanítóinak felkaro­lására törekszik, köszönhetem, hogy én most tanfolyamon veszek részt, amelyen gyarapí hatom tu­dásomat. Az én községemből a magyar kulákokon kívül három szierb kulákot is kitelepítettek, akiik elnyomták falunk dolgozóit Ig3 például Milutin Bacsvanin 33 hotóas kulák állandóan rágalmaz­ta a népi demokráciát és arra törekedett, hogy megakadályozza a dolgozó parasztokat kötelessé­gük teljesítésében. A. Tomi ez Gara községből ezt írja: — Garából két kulákot telepí­tettek át: Turi Tamást és Kara­vics Gyulát. Mindkét kuiákr.ak több mint száz hold földje volt éc annakidején támogatták a Horthy-rendszert, a felszabadulás után pedig állandóan a dolgozó nép érdekei ellen tevékenykedtek. Dlmitrie Ugl/ezU (Magyarboly) ezeket írjaí — Magyarbolyból csupán egy délszlávot telepítettek ki: Szta­noje Vu'kovics kulákot, aki az­előtt mindig csetnik- és király­dalokat, az utóbbi időben pedig csak titóista-dalokat énekelt. Vu. kovicson kívül községünkből ki­telepítették még Tóth István-volt csendőrt, aki a TitoJbanditák szí, mára kémkedett. Tito és Truman ügynökei nem tudják tovább zavarni a dolgozó nép munkáját. Hiába hazudik és rágalmaz Tito és bandája, senki sem hisz nekik, de legkevésbbé mi, délszláv dolgozók, akik a helyszínen győződünk meg alja a hazugságaikról. .Katona József'-pályázatot hirdet a népművelési minisztérium A népművelési minisz'érium a magyar színházkultúra és a szo. cialista realizmus útján járó új magyar drámairodalom fejleszté­sének érdekében „Katona József", •pályázatot hirdet. A pályázat 'kiírásával a népmű­velési minisztérium elő akarja segíteni olyan magyar színpadi művek alko'ását, amelyek első­sorban a nehézségekkel és az el­lenséggel szemben kemény és győzedelmesen helytálló, újtipu­sú szocialista emberré fejlődő po. zitiv drámai hőst elevenítik meg. a népnek az imperialista háborús gyujtogatók és ügynökeik elleni küzdelmét, valamint a munkás­osztály és a dolgozó parasztság munkáját és életét ábrázolják. A pályázatra beküldhetők mind teljes estét betöltő, mind egyfel­vonásos SBÍnművek, vígjátékok, szatírák, bohózatok, operettszö­vegkönyvek stb. minden műfaji megkötöttség nélkül. A pályaműveket a Színház- és Filmművészeti Szövetség, a Ma­gyar írók Szövetsége, a Szak* szervezetek Országos Tanácsa és a Dolgozó Ifjúság Szövetsége ki­küldötteiből alakult bizottság bí­rálja el. A döntést a népművelési miniszter hagyja jóvá. Kitűzött dijak teljes estét be­tol ő színdarabokra: egy uiső díj 20.000 (húszezer) forint; két má'. sodik díj, egyenként 10.000 (tíz­ezer) forint; két harmadik díj, egyenként 5000 (ötezer) forint. Egyfelvonásos színdarabokra: egv első díj 10.000 (tízezer) forin: r két második díj, egyenként 5000 (ötezer) forint; két harmadik díj, egyenként 2500 (kétezeröc­száz) forint. A beküldés határideje 1951 ja­nuár 15. Az eredmény kihirdeté­sének napja 1951 február 28. A jeligés, vagy nyílt pályamű­veik „Katona József-pályázat" feL irattal^ a népművelési minisztéri­um színházi főosztályára (Buda­pest, V., Kálmán-utca 7.) kül­dendők. A NÉPI DEMOKRÁCIÁK ORSZÁGAIBOL CSEHSZLOVÁKIA A csehszlovák bányászok ki­emelkedő munkateljesítményeket értek el július hónapban. A kö­szénttrmelést 111 százalékra teL jesítet ék. ROMÁNIA A jassy-nicolinai vasúti műhe­lyek dolgozói mozgalmat indítot­tak a különféle hulladékok és oCókavasanyagok összegyűjtésére. LENGYELORSZÁG A lengyel mezőgazdasági dol­gozók körében fokozódik a mun­kaversenymozgalom. A poznani vajdaságban például 1949-ben a parasztoknak még csak 15 száza­léka, az idén már közel 100 szá­zaléka vett részt az aratási, csép­lési és be°vüjtési versenyben. BULGÁRIA A bolgár szállításügyi minisz. térium a szállítómunkások szaí­szervezo ével közösen 12 vándor­zászlót ajándékozott és 2,000.000 léva jutalmat osztott ki a „szak. ma legjobb dolgozója" címért fo­lyó munkaverseny során. ALBÁNIA Az albán természettudományi múzeum egyik kutató csoportia Shkodra vidékén kaolin rétgeket fedezett fel. A kaolin lelőhely feltárásával lehetővé válik, hogv Albániában korszerű porcéi! ánl ipar fejlődjék ki. Leállította cséplőgépét Tóth Mihály pusztaszeri kulák — letartóztatták Pusztaszeren július 29-én befeje­ződött a cséplés. Ezt a sikert a dol­gozó parasztok a kulákok elleni állandó következetes harc közben érték el. A többek köpött leleplez­ték Tóth Mihály cséplögéptulajdo­nos kulákot is, aki még a cséplés befejezése előtt leállította gépét, hogy szabotálja és hátráltassa a munkálatokat. — Nem járatom a gépemet azért, hogy a munkások keressenek, és én pedig ne — mon­dotta Tóth Mihály. Állandóan szi­dalmazta a munkásokat és mun­kátlan, dologkerü'.őknek nevezte őket. A cséplőgépét többször is le­állította, ha volt hibája, ha nem, azz-al a megjegyzéssel, hogy javí­tásra szorul. A rendőrség letartóz­tatta, Ró szó Ferenc.

Next

/
Thumbnails
Contents