Délmagyarország, 1950. augusztus (7. évfolyam, 176-202. szám)

1950-08-04 / 179. szám

2 WtNTEK, 1960. AUGUSZTUS 4 A ROMÁN NEPKOZTARSASAG MUNKATÖRVÉNYE A „Tartós békéért, népi demokráciáért" cikké A Nngy Román Nemzetgyűlés álts) nemrég egyhangúan elfogadott munkatorvenynek rendkívül nagy jelentősége v©n Románia dolgozniixchiponljából. Ez n törvény tar« méázetes vívmánya a Román Munkáspárt vezetése alatt a dolgozó parasztsággal szövetkezelt munkás c.ztály lorradalmi harcának, meg:.,ünteti a burzsoá-földbirtokosok unkaügyi törvénykezését és le r ;;zíti a proletariátus politikai és <, .tlasági téren eléri eredményeit. A munkatörvény megszabja az új i uinkaviszonyokat az országban, amelyek nem a termelési eszközök kapitalista tulajdonán, hanem azok l.rsadalmi tulajdonán alapulnak. .Vz államosított vállalatok és inlézmények a nép tulajdonává vállak. A szocialista együttműködés új viszonyaira épült munkatörvény ragyogóan fejezi ki nz ország vezető erejének, a kizsákmányolt és elnyomott osztályból uralkodó osztállyá váll munkásosztályunknak élelbevágó érdekeit. A munkatörvény hatalmas eszközt-. országunkban a szocializmus építésének és népgazdaságunk szakadatlan felvirágoztatásának. A munkatörvény olyan széleskörű jogokat biztosít a dolgozóknak, aminőkkel a kapitalista rendszerben nem rendelkeztek és' nem rendelkezhettek. Ez a munkatörvénv lerögzíti a kolleklív szerződéseit jogi és tényleges erejét, amely a szocializmus építéséért folytatott küzdelemnek, az állami '(ervek teljesíléséért és túlteljesítéséért, valamint a munkások és alkalmazottak életszínvonalának emeléséért folytatott harcnak hatalmas hajtóereje. Ez a törvény az összes dolgozók számára biztosítja a kollektív szerződésekben előirt jogokat: a munkának mennyiség és minőség szerinti díjazását, az ingyenes gyógykezelést. a fizetéses szabadságot, a társadalmi biztosítási és a munkátok és alkalmazottak fölmenáését a társadalombiztosítási dijak fizetése alól. *A' inunknlörvény nyolc órában állapítja még a napi munkaidőt, a nehéz testi munkáknál pedig rövidebb munkaidőt szab meg anélkül, hogy leszállítaná a munkabért. Rendszeresíti az egyenlő munka egyenlő bérezését életkorra, nemre és nemzetiségre való tekintet nélkül. A népi demokratikus rendszer biztosítja a nőknek és az ifjúságnak képességeik akadálytalan kifejlesztését s az ifjúság számára a tudomány és a technika elsnjá'tflása terén eddig sulin nem látott távlatokat nyit meg. Kiskorúnkat 'idős éjjeli munkára nlkalroazni, n gyermekeket pedig 14 éVeS életkorig egyáltalán nem szabad munkábaállilaiti. A 1 i—16 éves kiskorúak számára az út törvény 6 órában állapítja mrg a munkaidőt. Különösen fontosak. a törvénynek azok a cikkelyei, malvek az . iparnak szakképzett káderekkel való tervszerű ellátásáról gondoskodnak. Külön fejezetek gondoskodnak a törvényben az anva- és csecsemövétlelemről. A terhes anya szülés előtt .'tő napi, szülés után pedig 45—55 napi zznbadságra jogosult. A 'törvény-értelmében-minden vállalat és intézmény köteles a bslesetethárti .Ináról és egészséges munkafeltételekről gondoskodni. A munkatörvénv egyúttal fontos szerepet bíztos't az Általános Munkaszövetség s .imára a munkásvédelmi intézkedések felett gyakorolt felügyelet és r'lenőrzés megszervezésében. A műnk-törvény megszabja a szakszervez.Mek feladinit. valamint azt a támogatást, amelyet a vállalatok és intézmények vezető szervei larlozrnk nyújtani a szakszervezeteknek. .Ktemeli n szakszervezeteknek hatalmas jelentőségét, valamint azt a különös figyelmet és segítséget, amelyet a szakszervezeti mozgalom iránt a Párt és. a* kormány tanúsít. ' munkatörvény . a szakszervezetek • -»mára a széleskörű ós szabad tc'vékdíiységnfk olyan lehetőségeit bizt >sitja; aminővel nem rendelkeznek i's nem.is rendelkezhetnek a kapital'ttn országok szakszervezetei. Annak tudatában, hogy a munkára vonatkozó szocialista törvényhozás a inunká'osztáty alapvető érdekeit és törekvéseit .'tükrözi vissza,- szak szervezeteink a tőrvény pontos végrehajtásáért folytatott küzdelme? a kötelesség és a becsület ügyének tekintik. A törvény azonkívül védi a népF izdaság magánszek?orában dolgozó munkásuk és alkalmazottak érdekeit is * A dolgozók jogait megállapítva, a törvény előírja kötelezettségeiket is. Az államosított vállalatok ignzgalá sí és a kizsákmányolástól mentesült dolgozók között létrejött új, elvtár • as együttműködést és szocialista kapcso'étokat figyelembe véve, i-mnknlörvény megállapítja a dolgozók személyes felelősségét a munka teljesítéséért és nz egész dolgozó nép tulajdonát képező társadalmi vagyon védelméért. A szocialista munkaügyi törvényhozás tömöríti a dolgozók sorait, fokozza gyűlölé'iiiket az osztályellenséggei és az imperialista ügynökökkei szemben, akik mindenképpen meg akarják akadályozni az új, szocialista világ építését. A munkatörvény, megállapítva az anyagi felelősséget a szocialista tulajdonban okozott károkért, éles fegyverré válik a munkásosztály kezében az osztályellenséggel szemben, a termelés sznbotálói és szétzüllesztői ellen, és mozgósítja a munkásosztályt a forradalmi osztályéberség fokozására. *A' szocialista munkaügyi törvényhozás homlokegyenest ellenkezik az imperialista országok úgynevezett munkástörvényeivel. Az agresszív imperializmus központjában — az USA-ban — a munkásellenes Tafft—Harley és Mundt-féle törvények új láncszemei az Egyesült Államokban folytatott fasizálási politikának. E (örvények célja az, hogy a hatalmas kapitalista trösztök számára biztosítsák a dolgozók korlátlan kizsákmányolását. E ?örvények hivatottak arra, hogy elnyomják a proletariátus harcát elemi jogainak kivívásáért. A forradalmi szakszervezeteket amelyek igazi kifejezői a dolgozók túlnyomó többsége érdekcinek — fasiszta üldözésnek vetik alá, vezetőiket pedig börtönbe vetik és meggyilkolják. A burzsoázia még azt a képmutató „demokráciát" is, melylyel annyira hivalkodott, kön'.örfaInzás nélkül megtagadta és nyiltan a fasizmus útjára lépett. A kapitalista és a gyarmati országokban a véres, niunkásellcnes terror mindinkább összeszövődik a dolgozók életszínvonala ellen irányúló, egyre élesebb támadásokkal. Az amerikai imperializmus hódító politikájának eredményeképpen marshalHzált országok gazdasági bomlása és a dolgozók mindjobban erősbödő kizsákmányolása a munkások millióinak rendszeres és szakadatlan elnyomorodására vezet. 'A' dolgozók elszegényedése — törvénye a kapitalista gazdaságnak. Amíg az egyik póluson a dolgozók kizsákmányolása révén szerzett mnmmutjövedelmek halmozódnak fel, a másík póluson a legborzalmasabb nyomor növekszik. Statisztikai adatok bizonyítják, hogy a „General Motors" társaság 1947-ben minden munkása ulán 1585 dollár, 1948-l.an 2295 dollár, 1949-ben pedig 2990 dollár nyeresége? vágott zsebre. A ragadozó nagytőke azonban még ezzel sem elégszik meg. A véres kizsákmányolás napról-napra növekszik. A „General Motors" gyáraiban „gépesített ellenőrt" állítottak fel — a kapitalizmusnak ezt az ördögi 'találmányát, amely még azokat a másodpercekéi is kimutatja. amikor a munkás az arcáról patakzó verejtéket letörli. Napjúinklmn az USA-ban több mint 19 millió a teljes vagy részlegrs munkanélküliek száma. A munkanélküliség " — a ?őkés gazdaságnak ez az irgalmatlan ostora — tombol az egész kapitalista világban, ahol jelenleg több mint 48 millió van részben, vagy teljesen munka nélkül. "Ami a szociális törvényhozást illeti, az a kapitalista országokban csaknem teljesen hiányzik. Az USA-ban ,a dolgozók társadalombiztosfláshan nem részesülnek, Olaszországban nincs egyetlen törvény sem, amely az iparostanulók szakmai képzését biztosítaná, Franciaországban a vállalkozók nem fizetik a biztosítási dfjakat, vagy csak nagy késedelemmel tesznek eleget fizetési kötelezettségüknek. Egészen más a helyzet a Szovjotúnióban —-, ahol a dolgozó emberiség aranyalma, a kommunizmus épül — és a népi demokrácia országaiban, ahol a gazdasági élet szakadatlanul 'virágzik, a dolgozók anyagi és kulturális jóléte pedig napról-napra növekszik. A világ leghaladóbb lörvényhozásának. a szovjet törvényhozásnak alapján a Román Népköztársaságban kidolgozott munkatörvénv nemcsak fontos fegyver számunkra a dolgozók forradalmi vívmányainak továbbfejlesztéséért folytatott küzdelmünkben, hanem egyben új és hatalmas győzelmekre is buzdít. Ez a törvény az egység megszilárdításáért folyó küzdelemre lelkesíti a dolgozókat, arra serkent, hogy minden eszközzel hiúsítsuk meg az amerikai imperialisták ádáz terveit, akik országunkban a kapitalista rabságot akarják visszaállítani. íme, ez a magvarázata annak, hogy miért fogadta országunk minden dolgozója olyan kitörő őrömmel és teljes bizalommal a munkatörvényt, ök tudják, hogy ez a törvény a békéért és a szocializmus felépítéséért folytatott küzdelmet erősfti. Közvetlenül a lörvény életbelépése u án sajtónkhoz számtalan levél érkezett, amelyekben a munkások megelégedésüknek adnak kifejezést. Lássuk például, mit ír a „Scanteia" c. lapnak a grivicai vasúti műhelyek egyik munkása, Juon Sasu: „69 éves vagyok, de úgy érzem, hogy megfiatalodtam azóta, amióta a Párt kemény harccal kiűzte a kapitalistákat. Most kezdünk emberi módra élni. Ma már betartják a nyolcórás munkanapot. A pihenés valóban pihenést jelent. Szabadságom alatt helyrehozhattam egészségemet. Megvalósult mindaz, amiről ifjú korunkban álmodtunk, minden célunk, amiért harcoltunk..." • Minden siker, amelyet a szocializmus épitése közepette hazánkban kivívunk, egyidejűleg a munkásosztály nemzetközi egységének megerősítése terén is sikert jelent. Ugyanúgy, mint ahogy a kapitalista országokban küzdő proletariátus forradalmi mozgalmainak minden egyes sikere új sikert jelent harcunkban a szocializmus felépítésóért. A saját erőnkbe vetett erős hittel, a szocializmus építésének ragyogó távlatába vetet? bizalommal, a hatalmas Szovjetúnió baráti segítségére támaszkodva, a Román Munkáspárt vezetése ala'rt országunk dolgozói minden erejüket megfeszítik azért, hogy újabb győzelmeket arathassanak a szocializmus építésének útján. 1 izénkét mérföldre van laegutól a néphadsereg '.A Reuter jelenti MacArthur főhadiszállásáról: Az arcvonalról érkező jevője csütörtökön délelőtt kijelentette: Az északkoreaiak arra törekszenek, hogy egylentések szerint az északkő- részt elvágják a közlkedést • / 1 . _ » 1 C% ' P • • 1 J »-» _ ' T) . . nnftM Ats n<v« Ír XraX'f 4* ws ó flreai ékek 12 mérföldre van nak Taegutól, Dél-Korea ideiglenes fővárosától és 8 mérföldre Maszantól, a zsugorodó szövetséges védelmi övezet déli szárnyának utolsó bástyájától. Nem hivatalosan nyilatkozó amerikai tisztek szerint az északkoreaiak a védekező amerikai csapatokat könnyen összeszoríthatják egy 10 mérföld átmérőjű területre Puszan körül. Az AFP jelenti: MacAr l visszavonulásokat thur főhadiszállásának szóvi-1 végre. Puszan és Taegu között, másrészt hatalmukba kerítsék Maszan, Csinhe és Puszan kikötőjét. A newyorki rádió jelentése szerint Dél-Koreában az amerikai és a Li-Szin-Man-csapatok „végleges védelmi állásoka-t" foglaltak el a Naktong folyó mentén. Az új állásokat kétnapos visszavonulás után érték el. amelynek során az amerikaiak 5—25 mérföldé© hajtottak Ho-Sí-Mính elvtárs üdvözlete Mao-Ce-Tung elvtárshoz a népi felszabadító hadsereg napfán Mao-Ce-Tung elnök és Csu-Teh hadseregfőparancsnok a népi felszabadító hadsereg napján üdvözlő táviratol kapott Ho-Si-Minhtől, a Vietnámi Demokratikus Köztársaság elnökétől. Ukrajna kolhozista asszonyainak levele Sztálin elvtárshoz Az összes szovjet lapok közlik a nyugatukrajnai, kárpálukrajnai és izmaili területek asszonyainak Szlá. linhoz intézett levelét. — Mi, Szovjet-Ukrajna nyugati, ,'zárpátukrajnai és izmefili területé, nek asszonyai — hangzik a levél — Kievben tanácskozásra gyűltünk összet hogy megvitassuk a nők részvételének kérdését a kolhozok további politikai, szervezeti és gazda, sági megerősítésében. — Az összes dolgozó asszonyok nevében az első és szivünkből jövő üdvözletet önnek küldjük, fzeretett atyánk nagy vezérünk és tanítónk. Hosszú életet kívánunk önnek a szovjet nép örömére és boldogságára, az egész világon a szabadsága, ért és békéért harcoló dolgozók őrömére és boldogságára. — Ukrajna nyugati, kárpálukrajnai és izmaili területének minden asszonya nevében határtalan hálánkat fejezzük ki önnek, Sztálin elvtárs a boldog életért, amelyet mi az ön által létrehozott kolhozrendszer útjára lépve értünk el — Most, a nyugatukrajnai, kár. pátukrajnai és izmaili területeken befejeződik a teljes kollektivizálás, Mi, asszonyok, nem kevés erőfeszítést tettünk, hogy megszervezzük a kolhozokat. — A kolhoz-rendszer vívmányainak növekedésével együtt virágzik kultúránk is. Most már mindnyájan tudunk ir/ii_ olvasni. Gyermekeink nemcsak középfokú oktatásban részesülnek hanem széles lehetőség nyílik meg előttük, hogy főiskolákon folytathassák tanulmányaikat. — Tapasztalt, az ügyeket jól Ismerő kolhozelnökök, brigádvezetők, csoportvezetőkaps termelő szakemberekr neves traktoristák fejőnők és sertéstenyésztő-nők kerültek ki kő. zülük. — Kedves Ioszif V'sszarionooics! Mélyen szivünkbe véstük aranyszavait arról, hogy a kolhozista nőknek „meg kelj gondolniok, milyen ereje és jelentősége van a kolhoznak a nők számára, Meg kell gondolniok, hogy csak a kolhozban válhatnak a férfiakkal egyenlővé. Ha nincs kolhoz — egyenlőtlenség van, a kolhozban — egyenlő a jog." — Jól tudjuk, hogy a kolhozok nélkül a parasztasszonyok nem lehetnének igazán szabadok, kulturSU tak, mint most, nem tudnának Írni, olvasni. A kolhozok nélkül a parasztasszonyok nem lehetnének nyugodtak gyermekeik sorsa felől. Ezl jól megértjük és óvni fogjuk kolhozrendszerünket mint a gzemünk fényét, mert az asszonyok szabadsá, gát és boldogságát jelenti. — Ebben az évben sok tízezer asszony vállalta azt a szocailsta kőtelezettséget, hogy magas terméshozamot ér el a gabonafélékben és ipari növényekben biztosija a társadalmasitott állattenyésztés további fellendülését, határidő előtt és a legjobb gabonái adva teljesiti a hol. hozparasztság legelső feladatát, a be. gyűjtést Minden erőnket latba vei. jük, hogy becsülettel teljesítsük ezt a megtisztelő kötelességet. — Az egész szovjet néppel együtt Szovjet-Ukrajna asszonya/ ts fel. emelik tiltakozó hangjukat az ame. rikai imperialista új háborús gyújtogatok ellen. A világ minden gza. badságszerető népével együtt kiáltjuk; „El a kezekkel Koreától! Éljen az egész világ békéje!" A bukaresti jugoszláv követség kémközpont és fegyverraktár — vallják a romániai titólsta kómper vádlottal A romániai titóista kémcsoport perének vádlottjai ellen kiadott vádirat megállapítja: Miután a Szovjet Hadsereg 1944 augusztus 23-án felszabadította Romániát, Tito azonnal megkezdte ott is romboló tevékenységét. Az ÓZNA jugoszláv állambiztonsági szerv már 1944ben megkezdte kémtevékenységét a romániai Bánát vidékén. Radoszavljevics vádlott elmondotta, hogy a beszervezett ügynökök nemcsak katonai, politikai és közigazgatási adatokat szolgáltattak, hanem beszámoltak azokról a reakciós vezető személyiségekről, légionáriusokról és nád elemekről is, akikre támadás esetén számíthattak volna. A titóista ügynökség kém. tevékenysége főként a román Bánát jugoszláv bekebelezését célzó imperialista tervek előkészítésére irányúit. Az ügynökök utasítást kaptak, hogy terjesszék a romániai jugoszláv lakosság körében „a Bánát Jugoszláviához csatolásának" jelszavát és ugy tüntessék fel a hangulatot, mintha ez az ottani lakosság kívánsága volna. Radoszavljevics vádlott és Milán Milcov tanú megerősítette azt is, hivni az antifasiszta szláv arcvonal kongresszusát, amelyen a tömegek kívánságaként akarta felitüntetni a román Bánát annexióját. A kezdetben ÓZNA, később UDB néven miiködŐ titóista biztonsági szervek a buka. resti jugoszláv követséget, valamint a kulturális szerveket a kémkedés melegágyává változtatták. A főszerepet Dusán Jovanovics. követségi titkár játszotta, ő állott kapcsolatban a főbb kémekkel, akiktől jelentést kapott. A Tájékoztató Iroda 1948 júniusi határozata után a kémek felforgató nyomtatványokat szállítottak a népi demokráciákba, diplomáciai poggyászokban és ezzel megsértették a nemzetközi tok terjesztésével foglalkozó csoport tagjai közé tartozott a bukaresti követség 7 tisztviselője is. Több UDB tiszt jugoszláv diplomata álarcában a bukaresti követségre került és állandó kémtevékenységet folytatott a Bánátban. Zsiva Bulevics és Zsiva Petru vádlott vallomásai megerősítik, hogy a fegyveres felkelés előkésztésében fontos szerepet játszottak ezek az UDB-tisztek, akik a követség épületét fegyver- és lőszerraktárrá változtatták. Nikola Medics vádlott elmondotta, hogy 1949 tavaszán felkészültek a fegyverek felhaszna, lására és azokat a követ ségröi a kijelölt akcióközpontok közejogszokásokat. A rágalmazó ira- lébe szállították. A mnnkaerőfartalékok hivatalának felhívása Népi demokráciánkban következetesen érvényesül a nők egyenjogúságának elve. Nagy lehetőségek állanak előttük az ipari pályákon is, mindenekelőtt a szerszámkészítő, géplakatos, esztergályos (tanulási idő két hogy fegyveres lázadást készi- év), hegesztő, magkészitő, gya tettek elő Románia ellen. A titóista klikk 1945 áprilisában Temesvároit akarta összelus, marós, szerszámköszörüs és csiszoló szakmákban (tanulási idő egy év). Aki a felsorolt szakmák bármelyikéhez is kedvet érez, jelentkezzék Budapesten a Munkaerőtartalékok Hivatala tanulóközvetítő kirendeltségénél (U> lői-ut 31), ahol a hivatal dolgozói minden szükséges felvilágosítást megadnak. A vidékiek a megyeszékhelyen működő közvetítő kirendeltségen jelentkezzenek. i