Délmagyarország, 1950. augusztus (7. évfolyam, 176-202. szám)

1950-08-03 / 178. szám

rsrTÖRTÖK. rn«. AUGUSZTUS 3. 5 Megalakul! a Csosigrádmegyei Békevédelmi Bizottság A békeharc a stockholmi fel­hívás nyomán szervezett szakasz­ba lépett. A háborúra uszító, alombombával fenyegetőző im­perialistákkal szemben áll a vi­lág hatalmas szervezett béke­mozgalma. A békeharcnak jelen­tős állomását jelenti Csongrád megyében a Megyei Békevédelmi Bizottság megalakulása. Az alakuló ülést Csányi László elvtárs, a Megyei Pártbi­zottság kiküldöttje nyitotta meg, hangsúlyozva, hogy a megalakuló Megyei Béke­védelmi Bizottságnak az lesz a feladata, hogy állandóan ébrentartsa és növelje a bé. ke védelmére való élszánt­ságot, mozgósítsa a dolgo­zók széles tömegeit az előt­tünk álló feladatok — mint békevédelmünk legfontosabb kérdéseinek megoldására. Dr. Román József megyei tiszti főorvos hozzászólásában kiemelte, hogy a magyar dolgo­zók nem fegyverrel sietnek a megtámadott koreai nép segítsé­gére, hanem kórházfelszerelést küldenek és elküldötték egész­ségügyi brigádjukat, amely már meg is kezdte a munkát, hogy segítsen a terrorbombázás sebe­sültjeinek. Kiss Margit elvtárs. pö arról beszélt, hogy a Megyei Békevédelmi Bi­zottság megalakulását szük­ségessé tette az is, hogy a megye területén dolgozó több mint ezer bckevédelmi bi­zottság igy majd rendsze. res támogatást és irányítást kap fontos munkájában. Tóth Józsefné makói dolgozó parasztasszony felszólalásában a következőket mondotta: — Minden dolgozó paraszttal meg kell ismertetni a bSceharc jelenlegi állását és meg kell ma­gyarázni: azzal, hogy a gabonát augusztus 20-ig begyűjtik, a bé ke védelmét segítik elő. Kaszai Béla, a SzHSz kikül­döttje a szabadságharcos moz­galom fejlesztéséről, mint a bé­kevédelem fontos feladatáról be­szélt. Tihanyi István az ÁMG politikai vezetője az osztályharc állandó élesedését hangsúlyoz­ta, amely fokozott éberséget kö­vetel meg, ugyanakkor a béke­védelmi bizottságok tagjaitól azt is megköveteli, hogy napról­napra leleplezzék az ellenség tevékenységét. A tanácskozás ezután kimon­dotta a Csongrádmegyei Béke­védelmi Bizottság megalakuld­sát, amely a megye bákevédelmi bizottságainak munkáját irányít­ja. A bizottság tagjaiul a bő­vetkezőket választotta meg: A bókevédelmi bizottság tit­kára: Varsányi Júlia. A béke­iroda tagjai: Nagyistók József, az országgyűlés alelnöke, Boros Kálmán, a Megyei Tanács Végre­hajtó Bizottságának titkára, Ko­porny'k Mártonné gyári mun­kás, Pintér Lidia MNDSz me­gyei titkár. A megyei békevé­delmi bizottság tagjai: Banga Imre Kossuth-dijas tszcs-tag, Kiss István élmunkás, dr. Ro­mán József megyei tiszti főor­vos, Erdélyi István DISz megye­bizottsági tag, Tihanyi István, az AMG politikai vezetője, Ka­szai Béla, a Szabadságharcos Szövetség kiküldöttje. Török Já­nos, az MHK-mozgalom vezető­je. Virágos Kiss István, a „Vi­harsarok" szerkesztője, T'brik Ferenc szentesi élmunkás. Tyin. kul Dragina délszláv dolgozó Szőreg, Tóth Józsefné makói dolgozó parasztasszony és Far­kas István csongrádi polgármes­ter. A megalakult Megyei Békevé­delmi Bizottság kimondotta, hogy a közeljövőben megalakít. ják a városi és járási béke­védelmi bizottságokat is, amelyek összefogják és irányít­ják a területükön dolgozó bé­kevédelmi bizottságokat és aktiv hacra mozgósítják a dolgozókat a béke állandó védelmére. Tífoék rágalmai az uj háború előkészítését szolgálják A szőrei*! délszláv dolgozó parasztok lelkesedéssel csatlakoztak a katymári délszláv dolgozók határozati javaslatához szerbajkú dolgozó parasztokat, tünt az a mélységes szeretet. Elmondotta, milyen boldogan amellyel a délszláv dolgozó .várták a felszabadító Szovjet parasztok Sztálin elvtárs és a Nagy felháborodással fogadták a magyarországi délszláv falvak lakosai azokat az aljas rágalma, kat, amelyeket az imperialisták hétpróbás ügynökei, Tito pribék­jei szórnak a Magyar Népköztár­saságra. A délszláv dolgozó la­kosság, amelynek üldözési, kite­lepítésá hírét költötték a belgrá­di háborús uszítók, izzó gyűlö­let'el fordul szembe az elvetemült rágalmazókkal, azokon a gyűlé­seken, amelyeket a szerbajkú ma­gyarországi lakosok tartanak. Ilyen gyűlést rendeztek nemré­gen Katymár, Tótszentmárton, Kásád délszláv dolgozó paraszt­jai is s most legutóbb gyűlést tartottak Szóreg délszláv dolgo­zó parasztjai is. A gyűlésen el­itélték Tito aljas rágalmait, nép­nyúzó politikáját és hi'et tettek a béke és a szocializmus mellett. A szőregi délszláv dolgozó pa­rasztok szerda délelőtt a szőregi szerb iskola előtt gyűltek össze, bogy megvitassák Tito aljas pro­vokációját és csatlakozzanak a katymári délszláv dolgozók ha­tározati javaslatához. A gyűlésen Szőreg minden szerb dolgozó pa­rasztja résztvett. De résztvett Nikolásev Zsiván, a görögkeleti egyház papja is, aki hozzászólá­sában rámutatott arra, hogyan üldözték 1944 elő t a Horthy fa­siszta pribékek Szőregen is a Hadsereget. — A szőregi dolgozó parasztok­nak is lá niok kell, hogy mindaz, amit Tito és ügynökei híresztel­nek, új háború előkészítését cé­lozza — mondotta. Hangsúlyoz­ta, hogy elitélik a Tito-klikk mesterkedéseit és továbbra is hü állampolgárai akarnak lenni a Magyar Népköz­társaságnak. Teljes erejükkel ki akarják venni részüket a szocializ­mus építéséből, Lenin, Sztálin és Rákosi elvtársak zászlaja alatt. A Párt és a Szovjetunió említé­sénél hatalmas, szűnni nem akaró tapssal és éljenzéssel köszöntötték a Szovjetuniót, a Pártot, Sztálin és Rákosi elvtársakat a szőregi szerb dolgozó parasztok. Vladiszláv Dusán középparaszt fia, Jovanov Lázár ötho'-das kispa­raszt, Sztojenov Mojó egyholdas dolgozó paraszt, Mendebaba Krisz­tofor és Mendebaba Szvetozámé felszólalásaikban mindannyian ki­hangsúlyozták, hogy visszautasítják a Titó-banditáknak, az ame­rikai imperialisták szolgáinak rága]mait. Hozzászólásaik köz­ben a Szovjetunió említésénél fellángoló lekesedésből is kí­Szovjetunió iránt viseltetnek. Felháborodva fogadták Szto­jenov Mojó hozzászólásának azt a részét, amelyben rámutat arra, hogy Jugoszláviában az 1895 és 1931 között született jugoszláv dolgozókat hogyan kényszerítik arra, hogy Tito hadseregében szolgáljanak. Végül a határozati javaslatot ol­vas'ia fel Sztojenov Mojo. Néma csendben hallgatták a jelenlévők a határozati javaslat minden betűjét. Érezték, hogy szívük szerint lelt írva. „Napról-napra érezzük a ma­gyar népi demokratikus kormány jótéteményeit. Ugyanúgy kaptunk földei, mint a magyar földnélküliek és a munkánkért is éppúgy megbe­csülnek bennünket, mint a magyar dolgozókat". Élénken helyeseltek a szőregi délszláv dolgozó parasztok, hiszen mindannyian a saját életük javulásán érzik, mit jelentett szá­mukra a felszabadulás. „Le a háborús uszítókkal és vé­rengző kutyáikkal, a Titó bandá­val! Éljen a magyar és délszláv nép együttes békeharca ... Éljen a ha­talmas Szovjetunió, a békelábor legfőbb oszlopa és annak vezére, a nagy Sztálin!" — hangzott a hatá­rozati javaslat, amely kifejezte a szőregi délszláv dolgozó parasztok állásfoglalását is Tito áruló bandá­jával szemben. A jelenlévők felállva, hatalmas tapssal köszöntötték a Szovje'iúniól, a Pártot és Rákosi elvtársat. GAZDAG KULTURMÜSOR A SZOMBATI „Dolgozók divatbemutatóján" Nagy érdeklődéssel várják Szeged dolgozói a „Dolgozók di­vatbemutatóját", amelyet szom­baton délután rendeznek meg a Széchenyi-téren. Különösképpen fokozza a divatbemutató érdekes­ségét az, hogy a divatbemutató­val egybekötve gazdag, nívós kultúrműsort is rendeznek a fő­városi és a Szegedi Állami Nem­zeti Színház művészeinek, vala­mint a szegedi üzemek népi tánc­csoportjainak és a száztagú DISz énekkar beronásával. A szegedi dolgozóknak a divat­bemutatón alkalmuk lesz meg­győződni arról, hogv népi demo­kráciánk egyre emelkedő élet­színvonalat kíván biztosítani a dolgozóknak a ruházkodás terén is. Állami ruhagyáraink egyre több, jobb és ízlésesebb ruhákat bocsátanak a dolgozók rendelke­zésére. Ennek bizonyítéka lesz a szombati „Dolgozók divatbemuta­tója" is. Ezen a napon már délután 4 órától kezdve szórakozhatnak a dolgozóik a Széchenyi-téren, ahol a Rendörzenekar és a Vasutas Zenekar zeneszámai teszik kelle­messé a dolgozók szombat dél­utánját „Szeged vidám es je", ezekkel a szavakkal lehet legjobban jel­lemezni azt a pompás, gazdag művészi élményt, amelyben a sze­gedi dolgozóknak lesz részük. A vidám esten fellépnek a budapes­ti művészek is: Bilicsi Tivadar, Darvas Ibolya, Fellegi Tamás, Creguss Zoltán, Lantos Olivér, Lóránt György, a Szegedi Állami Nemzeti Színház tagjai közül Koós Olga, Rajz János és Süli Manyi. Gazdag énekszámokkal szórakoztatja a dolgozókat a DISz száztagú énekkara, de a szegedi üzemek népi tánccsoport­jainak táncszámaiban is sokat gyönyörködhetnek a szegedi dol­gozók. A „Dolgozók divatbemuta­tóját" reggelig tartó vidám utca­bál zárja be. Vasárnap délelőtt az állami szaküzletekben textil- és ruha­kiáfií ást rendeznek, a délután fo­lyamán pedig értékes sportmű­sorban lesz részük a dolgozók­nak. A sportmérkőzések szüneté, ben mutatják be azokat, a ruhá­kat, amelyekre a szegedi dolgozók a legtöbb szavazatot adiíák le. A gép a kolhozparaszio (segítőtársa A magyar dolűozó parasztok egyre nagyobb érdeklő­déssel fordulnak a nagyüzemi társasgazdálkodás felé, mert látják annak előnyeit a Szovjetunió kolhozainak, de a már meglévő termelőcsoportjaink példáján keresztül is. A föl­szabadulás óta már másodízben tartózkodik a Szovjetunió­ban a magyar dolgozó parasztok küldöttsége, amelynek tagjai személyesen győződhetnek meg, milyen hatalmas eredményeket lehet elérni a nagyüzemi gazdálkodás áltat. Egyre szaporodó termelőcsoportjaink is igazolják, hogy a magyar dolgozó parasztok egyre inkább belátják, mennyire jobb és hatalmasabb eredményeket lehet elérni a társas­gazdálkodással. Amit az egyénileg gazdálkodó dolgozó pa­raszt évek hosszú során át sem tudna megvalósítani, az a nagyüzemi társasgazdálkodásban mind lehetségessé válik. A Szovjetunió kolhozainak életében hatalmas fejlődést jelentenek a gépek, amelyek segítségével kényelmesebbé, gazdaságosabbá válik a kolhozparasztok élete. Ezt a hatalmas vizierőmüvej; Kirgiz Szocialista Köztársaság Vorosilov-kolhozában építették. Felbecsülhetetlen segítséget nyújt a terméshozam növelésében, a szárazság elleni védekezés, ben. Ilyen hatalmas vizierömüveket csakis a nagyüzemi társas gazdálkodásban lehet létrehozni. A gép megkönnyíti a kolhoz­paraszt életét. Könnyebben és gyorsabban végzik munkájukat és igy jut idejük a művelődésre és szórakozásra is. Képünkön a Vorosülovról elnevezett Csuvas­kolhoz könyvtárát láthatjuk. A szovjet kolhozparasztok jól tud­ják: a tudás hatalom a dolgozó nép kezében. Hatalmas segitséget nyújtanak a gépek a kolhozparasztok egészségügyi ellátásában is. Képünkön láthatjuk, hogy a repülő­gép eljut a Szovjetunió legtávolabbi kolhozaiba is, amikor a koihozparasztok egészségének megvédéséről van szó. A Csuvas egészségügyi szolgálat repülőgépe egy távoli kolhozból beteget szállít Csobokszáriba.

Next

/
Thumbnails
Contents