Délmagyarország, 1950. augusztus (7. évfolyam, 176-202. szám)

1950-08-23 / 195. szám

SZERDA, 1950. AUGUSZTUS 2S. 3 Nyolc hét alatt 150 millióval nőtt a stockholmi békefelhivás aláíróinak a száma A béke; hívei a békeharc újabb fokozásával adnak választ a háborús gyújtogatok aljas bűncselekményeire. Az USA-kormány koreai agressziójának kezdete óta eltelt nyoQc hét alatt a stockholmi felhívás aláíróinak száma több mint 150 millióval emelkedett. A ma reggel érkeaett jelentések szerint Ftekingben már a lakosság hetven százaléka aláírta a békefelhivást. Ausztriában az aláírók száma eddig 645.000 volt. • Magában Bécsben 300.000 aláírás gyűlt össze. A finnországi aláírások száma jelenleg 683.853. Az aláírásgyűjtéssel egyidejűleg terjed Finnországban a koreai amerikai beavatkozás elleni tömegmozgalom is A finn békebizottság nagyban készül a szeptemberben megrendezendő „Béke Hónapjára". Hollandiában a heves megtorlások ellenére is erőteljesen folyik a békealáírások evüjtése. Az eddigi eredmény 303.908 aláírás. A nyugaiberlini békeharcosok Neukölnben béketüntetést rendeztek. A tüntetők a Demokratikus Németország Nemzeti Frontjának jelszavát hangoztatták: „Németország a németeké — amerikaiak, menjenek liaza!" A brit megszálló hatóságok betiltották a vasárnapra kitűzött de'moldi békegyűlést. Két békeharcost. Hermann Kaiutzát és Hans Schatulskit a brit bíróság többhavi börtönbüntetésre ílélt. mert békejelszavakat hirdető falragaszokat terjesztettek. Az argentin kormány terrorintézkedéseiről Marco's Hard, az emberi jogokért küzdő argentin liga vezetője számolt be. Hard Montevideóba érkezett és felhívást intézett az összes nemzetköZ; haladó szervezetekhez. A felhívásban közölte, hogy az utóbbi napokban Argentínában több mint háromszáz embert tartóztattak le a béke védelmében folytatott tevékenysége miatt. A letartóz tátották között írók, művészek és szakszervezeti vezetők vannak. Fasiszta bandák, amelyek gép fegyverrel is rendekeznek, rátámadnak a béke híveire és gyil kolják a békemozgalom legjobb vezetőit. Ez.ek a bandák ölték meg két héttel ezelő:t Jorge Cal vot, aki 1949-ben a VIT küldötteként Budapesten járt. Ugyan csak meggyilkolták Angelia Sellit. az ifjúsági mozgalom másik vezetőjét. Domingo Ortiz idős munkás a börtönben elszenvedett kínzások következtében halt meg. A rendőrség kétszáz diákot azérl tartóztatott le, mert háborúellenes témáról írtak dolgozatot. — Ennek ellenére az argentin békebizottság máris egymillióná. több aláírás: gyűjtött — jelentette ki Mureos Kard. Á% u j normák sikere A

z egész ország dolgozói, így a szegedi és a csongrádmegyei üzemek dolgozói is lelkes örömmel fogadták a minisztertanács július végén megjelent határozatát. Őrömmel fogadták, hogv hamarosan kiküszöbölődik munkájukból a laza normák jelentette fékező erő. A határozat végső fokon az ő kezdeményezésükre született meg, EZ üzemi dolgozók legöntuda tosabbjai levelek százaiban követelték a normák rendezését, követelték, hogy kormányzatunk szüntesse meg a bérezés körül tapasztalható igazságtalanságokat, követelték, hogy a normarendezéssel könyörtelenül sujtsunk le az öszszeesküvő jobboldali szociáldemokratákra. akiknek aknamunkája nagyban hozzájárult ahhoz, hogy normáink elavultak. lazává, a termelés akadályozóivá váltak. Persze minden kérdés meg oldása igen egyszerű volna, ha üzemeinkben csupa öntudatos munkás dolgozna. Hn az egyszerű munkásoknak vagy akár vezetőknél nem kisjrtene állandóan a múlt, ha nem akaszkodna rajtuk koloncként az a sok-sok csöke vény. amit a kapitalizmusból hoztak, ha nem akadályozná őket állandóan az a számos apró, nagyobb szokás, hagyomány. amit e]öző életükből magukkal hoztak. .,Milliók és tízmilliók szokásának ereje — a legszörnyűbb erő!" — mondotta Lenin elvtárs. Ez ellen fiz erő eWen kellett küzdeni a minisztertanács határozata végrehajtása során is. Lénia elvtárs azonban ezzel a kijelentésével egyidőben útmutatást adott a kommunisták számára arra vonatkozóan is, hogyan lehet sikeresen felvenni a küzdelmet ez ellen a ,.legförnvűhb erő" el|en. „Párt nélkül, amely vaskemény és edzett a harcban, párt nélkül, mely az osztály összes becsületes elemeivk bizalmát bírja, párt nélkül, amely Vnyelemmel tudia kisérni a tömetlek hangulatát és tud orra befolyási gyakorolni, ilyen lnrcot sikeresen vívni lehetetlen." . xí i elmondhatjuk: a mínisztertanács határozatát azért tudtuk eddig is sikerrel végrehajtani, meri van egy ilyen Pártunk, amelyről Lenin elvtárs beszél. Van ('yen Pártunk, amely vaskemény és edzett a harcban. A jobboldali szociáldemokraták már előrs kígyót-békát kiáltottak arra. aki a normakérdéshez hozzá merne nyúlni, minden erejükkel arra törekedtek. hogy a normák rendezését „népszerűtlen feladatnak" állítsák be. Volt ilyen példa ezernyi. Szegeden is. Egyes helyeken sikerült az ellenségnek bevinni a köztudatba, hogy a normakérdés bizony népszerűtlen feladat. A Ruházati NV-től kezdve sorolhatnánk sorban a7, üzemeket. Pártunk azonban nem félt ettől a „népszerűtlen feladattól". bátran hozzányúlt a normákhoz, mert tudta, hogy ezzel a fejlődést szolgálja, tudta, hogy bírja az osztály öntudatos elemeink bizalmak Az olyanokét, mint a Szegedi Kenderfonógyárban Koszorús István, aki kijelentette közvet lenül a minisztertanács határozatának elolvasása után: „Nem tudom méO pontosan, hogy lesz végrehajtva a normarendezés. de az bizonyos, hogy ez az intézkedés v"]amennyiőnk javát szolgálja. Volt-e már Pártunknak olyan intézkedése, mely nem a mi érdekünkben történt, ami nem a mi előrehaladásunkat szolgálta? ..." Pártszervezeteink minden üzemben erőteljes népnevelő munkát folytattak, valóban figyelemmel kísérték a tömegek hangulatát és nem egy példa volt, hogy erre a hangulatra befolyást is gyakoroltak. Nézzük meg egy példán keresztül, hogyan történt ez. Pusztai Lászlóné, a Szegedi Kender gömbölyítő üzemrészének dolgozója reggeli újságolvasás alkalmával felszólalt és az ellenség érvelt képviselte a normarendezéssel kapcsolatban. Mindenki tudta, hogy becsületes munkásnőről van szó s a gömbölyítő üzemrész dolgozó' egymással versengve igyekeztek meggyőzni Pusztainét. Megmagyarázták. miről van szó s Pusztainé hamarosan belátta, milyen helytelenül gondolkozott. Ö

nmagunkat áltatnánk azonban, ha azt gondolnánk. hogy mindezek ellenére nem maradtak az üzemekben olyan öntudatlan dolgozók, akik a kapitalista világ törvényére alkotott, közmondás szerint úgy voltak az új normákkal. hogy „majd viselve válik". Nem egy üzemben akadtak olyan dolgozók, akik a népnevelő munkát vagy egyszerű vállrándítással fogadták. vaav nyitan kijelentették: majd akkor hiszem eh hogy jó az új norma, ha saját magam meggyőződöm róla. Ezeknek a kétkedőknek adtak csattanós választ az utóbbi napok, a koreai műszak éppúgy, mint az azóta eltelt idő. Valamennyi szegedi és csongrádmegyei iiZemben nagy győzelmek születtek az új normák segítségével. Az a tény. hogy az új normák jók: viselve is bebizonyosodott. Ezt bizonyította a Dohánygyárban Szénást Zoltánná 1.16 százalékos átlaga, a Szegedi Cipőgyárbon Dunai Jánosné és a többiek kiváló eredménye. Makra Gyula 168 százalékos állodtdjesítménye, a Szegedi Jutafonógyárban Szabó 111. Eerencné 135 százaléka... s lehetne ezt a felsorolást szinte végnélkül folytatni. Igen! Ma már minden üzemben. ahol beveztették az új normákat, a gyakorlat bizonyította be, hogy az új normák teljesíthetők, sőt túlteljesíthető];, az új normál; jók, az új normák a fejlődést szolgálják. Az új normák ösztönözték például a Lemezgyár sztahánovistáját, Sánta Jánosnál arra, hogy termelésébe *0" vábbi észszerűsífeseket vezessen be, hogy újítson. A Magyar Kenderben még nem vezették be az új normákat, de máris érzeni lehet az új normál; ösztönző erejét. Az Alkotmány ünnepére igen sok dolgozó vállalta több gép kezelését azzal a föltétellel, hogy vállalásukat továbbra is megtartják. Az új normák sikere elsöpörte a kételkedőket, a gyanakvókat, a kákán is csomót keresőket, A dolgozók azokban az üzemekben ahol edd'g nem veze'ték be az új normákat, örömmel és bizakodással várják az új normákat. A Magyar Kenderben, a felvető üzemrész dolgozót például humoros gyászjelentést készítettek, melyen tudtul adják. hogy „a régi normák a termelés akadályozására tett erőfeszítésekbe belehaltak". B

ebizonyosodott „viselve is", hogy az ellenség ismét vereséget szenvedett. Még pár nap és minden üzemből eltűnik a szövetséges: a laza norma. Minden üzemben az új normák segítségéve: vívhatják dolgozóink a termelés csatáját, törhetnek új, eddig ismeretlen eredmények felé. Vigyáznunk kell azonban, mert az ejlenség nem alszik. Mindenki olvashatta a Szabad Nép augusztus 2'2-i számában, hogy a borsodnádasdi Lemezgyár szerelője. Érdek Imre úgy ért el az új norma szerint 110 százalékos „eredményt". hogy az elvégzett munkát kétszer számolta ej. Bármelyik nap megismétlődbet nálunk is ez a borsodoádasdi példa, hiszen tudjuk ha az ellenség az egyik vonalon vereséget szenvedett, nem nyugszik, hanem más útonmódon próbálkozik. Igen nagy vpszé'vt rejt magában az önelégültség is, ha csal; az egyes kiugró teljesítményeket veszszük alapul. Az új normák szerint is érvényes a jelszó: Érd utói a legjobbakat, érj cl általános emelkedést! Ez legyen az a7 iránytű, mely vezet bennünket napi munkánk során s akkor bizonyosan porrá zúzzuk az ellenség tárna dási kísérleteit, elősegítjük az ötéves terv sikerét, meggyorsítjuk a szocializmus építését. A békéért folytatott harc újabb jelentős állomásához érkeztünk el a mai nappal Szegeden. Ma délután választ iák meg a „Megvédjük a békét'mozgalom Szeged Városi Bizottságát, amelynek feladata lesz szervezni és irányítani a szegedi dolgozók békeharcát, összefogni és még eredményesebbé tenni a szegedi békebizotíságok munkájút. A stockholmi békefelhívás óta világszerte, s ígv Szegeden is, megerősödött a békemozgalom. A szegedi dolgozókban egyre inkább megerősödik az a felismerés, nem elegendő a békét áhítani. nem elegenlö beszélni a béke megvédéséről, hanem a harcnak szervezett forrná, kell adni. A stockholmi békefelhivás nvonián indult el Szegeden is az a hatalmas aláírásgyűjtési mozgalom, amelv a szegedi dolgozók határozott tiltakozását fejezte ki az atombombával fenyegetőző háborús uszítókkal szemben. Az aláírásgyűjtési mozgaiom. amelyből újonnan megalakult békebizottságaink jól kivették részüket. bebizonyította, mennyire egységes és megbonthatatlan a szegedi dolgozók békéért folyó harca. Ugyancsak a stockholmi békefelhívás nyomán alakultak meg a fbékebizotlságok, melyeknek a* a feladatuk, hogy mozgósítsák a dolgozókat a békéért folytatott harcra, a terhelés. az ellenség elleni küzdelem területén. Békebizottságaink munkájában azonban még ko. moly hiányosságok mutatkoznak nem egv helven elhanyagolják szervezni ós mozgósí ani a dolgozók tömegeit a békéért folytatott harcra \ „Megvédjük a békét"-mozgaIom Szeged Városi Bizottsága feladata lesz még eredményesebbé, még sikeresebbé tenni a békebizot'.ságok munkáját. A m^ megalakuló Városi Békevédelmi Bizottság feladata lesz állandóan növelni és ébren tartani a béke védelmére való elszántságot a termelés, -r ellensé- -'l szembeni harc területén. A szegedi dolgosok nan mint nan a termelésben aratott újabb győzelmes csatákkal erősítik a békefront szegedi szakaszát, a termelésben elért egyre jobb és jobb eredményekkel válaszolnak a koreai „ép szar had ságára. életére törő imperialista támadóknak. A koreai műszak eredményei bebizonyítoltsík. a szegedi dolgozók nemcsak áhítják a békét, hanem Pártunk vezetésével. Pártunk irányításával készek arr-r, hogv a termelésben elért jó eredményeikkel, népgazdaság gunk erősítésével gyengítsék az imperialistákat a béke ellenségei tábora). A szegedi dolgozóknak ezt a lelkes, számtalan formában megnyilvánuló békeakaratát, harci lendületét a béke megvédésére kell. hogv szervezze, irányítsa a „Megvéd, jük » békét"-mozga!om Szeged Városi Bizottsága, mégfcjölve mindenkor azokat a legidősze. rűbb feladatokat, amelyek vég, rehaj.ásával rsanást tudunk mérni ^z imperialista háborús gvujtogatokra, a koreai támadókra. A „Megvédjük a békét"-mozga!om Szeged Városi Bizottsági megalakulása ú'ahb lendületet. ad niaid a békéért foKtatott harcnak, megszilárdít i\ megsokszorozza a bekefre-t szegedi szakaszának ere'-'*. Elősegíti, hogy a szededi dnl gozók. követve a bé' ctáb-r ö-e. a Szovjetunió oé'dáiát és Pártunk iránymutatását, úitö't és újabb győzelmekkel sec:', sók. támogassák a világ d'dgozóir«k békéért fölró ko—'* Szovjet emberek a békéért E. Szlyepanova, a Szocialista Munka Hőse. a Moszkva közelében fekvő lljics-kolhoz fejőnöje aláírja a békeivet. A moszkvai számológépgyár dolgozói is kiveszik részüket a békéért folyó harcból. Egyre fokozzák teljesítményüket„ javítják munkájukat. 1950 második negyedévének tervét a gyár dolgozó115.4 százalékra teljesítették, Amikor a gyár munkásai, mérnökei, technikusai es tisztviselői a stockholmi békefelhivás aláírásával egyidejűleg elszánt békeakaratuk alátámasztására újabb munkátclajánlásokat tettek, vállalták hogy ez év harmadik negyedében 500 ezer rubelei túlteljesítik az előirányzott termelést. A képen V. I. Matjuhin műszerész, a moszkvai számológépgyár kiváló sztahánovistája, aki a békeműszak alatt állandóan két normát teljesített. TermeSőcsoporf alakú! Alsóvároson Alsóváros dolgozó parasztjai kedden este összejöttek és hosszasan elbeszélgettek a termelöcsoport kérdéséről, A megbeszélés során több esetben élénk vita alakult ki egyes kérdés fölött és a jelenlévők hozzászólásaikban helyeselték a ' társasgazdálkodást és elismerték a termelőcsoport fölényét az egyéni gazdálkodás fölött. Alsóvároson a termelőcsoportba 15 dolgozó paraszt kérte a felvételét az elmúlt napokban Tegnap este öten léptek be: 'Aradi József, Ábrahám Balázs, Papp Ferenc, ifj. Savanya Miklós, id. Savanya Miklós és Gémes István dolgozó parasztok