Délmagyarország, 1950. augusztus (7. évfolyam, 176-202. szám)

1950-08-22 / 194. szám

KEDD, 1950 AUGUSZTUS 22. A könnyűipari minisztérium köszönete Szeged dolgozóinak Kiss Árpád elvtárs, könnyűipari miniszter a következő leve let küldte lapunk szerkesztőségéhez: „Kedves Elvtársak! Kérem a szerkesztőséget, hogy lapjukon keresztül tolmácsoljak köszönetemet Szeged varos es a környék hatóságainak, társadalmi szervezeteinek, üzemek ós hivatalok dolgozóinak és mindazoknak, akik a Szegedi Textilművek raktártüzenól odaadó lelkesedéssel segítettek a nemzeti vagyont megmenteni , Budapest, 1950. augusztus 19. Kiss Árpád könnyülpari miniszter" Boldogan ünnepeltek Szeged dolgozói A Szovjetunió ós Pártunk iránti hála megnyilvánulásai Jellemezték a szegedi dolgozók ünnepségeit Alkotmányunk eisö évfordulóján Alkotmányunk első évfordulóját a nagy ünnep jelentőségéhez mérten köszöntötték a szegedi dolgozók. Méltó kifejezése volt ez a nap azoknak az eredményeknek, amelyeket Alkotmányunk rögzít le s amelynek növeléséhez az Alkotmány megszületése óta eltelt eOy esztendő alatt, is új és új győzelmekkel járultak hozzá a szegedi dolgozók. Igy tették ezt most legutóbb a koreai műszakban s az Alkotmány ünnepére tett felajánlásaikban is. Augusztus 20-án reggel zeneszóra és ifjúsági éneklöcsoportok lelkes dalaira ébredtek a szegedi doWozók. A város is ünnepi díszben fogadia a dolgozókat. Színes díszítések, feliratok hirdették a nagy nap jelentőségét, hirdették, hogy egyéves évfordulóját ünnepeljük a dolgozó nép hatalmát, fügOetlenségét és szabadságát szentesítő népköztársasági Alkotmánynak. _Y A Politikai Bizottság határozata nyomán javítsák meg munkájukat a szegedi szakszervezetek is k' S

zakszervezeteink jelentős ered. menyeket értek el szocialista iparunk, népgazdaságunk fejlesztésé- | ben, sok feladatot oldottak meg, amelyek mind a fejlődést szolgálták. Az eredmények mellett azonban Szegedre is vonatkozik a Politikai Bizottság határozata, amely szerint szakszervezeteink munkája elmaradt az általános fejlődéshez és a növekvő feladatok nagyságához képest A Politikai Bizottság határozata segítséget nyújtott Szegeden is a szakszervezeti vonalon megnyilvánuló hibák feltárására, módot nyújtott a munka megjavítására. A határozat megállapításai szegedi viszonylatban is érvényesek, a szakszervezet szegedi munkájában is mutatkoztak igen jelentős fogyatékosságok. Ezek között első helyen áll és a legsúlyosabb hibák egyike a Párttól való elszakadás, amely gyakorlatban abban csúcsosodott ki. hogy szakszervezeti bizottságaink nem harcoltak következetesen a Párt vezetésének biztosításáért, a Párt politikájának következetes vég. lehajlásáért. Szegeden is gyakran megismétlődő jelek mulatták, hogv szakszervezeti vonalon eltompult a forradalmi éberség szelleme. Szakszervezeti funkcionáriusaink nemhogy leküzdötték volna, hanem egyre inkább átvették a régi opportunista szociáldemokrata tradíciókat. A szakszervezetben dolgozó kommunista vezetők többsége elszakadt a tömegektől, elbürokratizálódott, munkáját hivatalnak, vagy akciófeladatnak tekintette sok esetben. t onkrét példák bizonyítják, hogy komoly hiányosságok mutatkoznak Szegeden is a szakszervezeti munkában. 'A Magyar Kenderben például a Párttól való elszakadás az üb titkár esetében egyenesen pártszerűtlen magatartasban nyilvánult meg. Az üb. titkár elvtárs nem telte magáévá kellő mértékben a Párt útmutatásait és ennek megfelelően nem is hajtotta azokat végre A Szegcdi Kender ub. titkár elvtársnője sem viszonyult jól a Párthoz és ennek megfelelően el-zakadt a tömegektől is, nem tartotta a kellő kapcsolatot a dolgo. Zókkal, ha fel is kereste őket, az egvszerü „szemlének" nézett ki csupán Nem egyszer vörösre lakkozott körmökkel jelent meg az egyes üzemrészekben a dolgozok között, A Párttól való elszakadás az oka végsőfokon az összes többi hibáknak. melyek szakszervezeti bizottságaink munkájában megnyilvánulnak. A Szegedi Kenderben történt meg az, hogy az üb titkár kibújt a „népszerűtlen feladatok" végrehajtása alól. az új norma szerinti első bérkifizetés előtt lemondott funkciójáról, nem merte vállalni a pillanatnyi nehézségekel. A

forradalmi éberség elhanyagolását mutatja az a tény is, hogy szegedi viszonylatban üzemi bizottságaink egyetlen egy ellenséges elemet sem lepleztek le, egye-, dül a Szegcdi Cipőgyárban történt meg az, hogy az üb. kipellengérezett és eltávolított a termelésből egv kulákot, a dolgozó nép ellenségSzakszervezeteink hibáinak egyik alapja volt, hogy nem használták a bolsevik kritika és önkritika fegyverét. Több esetben nem is nyújtottak módot arra, hogy a szakszervezeti tagság véleményét nyilvánítsa a vezetők, funkcionáriusok munkájáról, de még azokban az esetekben is, amikor ez megtörtént, a kritika és önkritika általánossá, gokban nyilvánult meg, A szakszervezetek egyik döntő feladata a munkaverseny szervezése, a dolgozók politikai és kulturális nevelése. Ennek a célnak érdekében szükséges lett volna, hogy a szakszervezeti aktívák, elsősorban maga a bizalmi testület jól és szervezetten működjék, birja a dolgozók bizalmát. Ezzel a szakszervezeti bizalmiakat rendszerint úgy nevez, ték ki, nem a dolgozók maguk választották, másrészt pedig maguk a szakszervezeti aktívák nem kapták meg a kellő instrukciókat, útmutatásokat munkájuk végzéséhez. Ü

zemi bizottságaink a munkaverseny szervezése terén sem állottak a helyzet magaslatán, nem mozgatták meg kellőképpen a rendelkezésükre álló erőket. Szemléltető példák bizonyítják ezt. Megtörtént például a Késárugyár Nemzeti Vállalatnál, hogy a dolgozók többsége kötött ugyan hosszúlejáratú versenyszerződést, mégis az üzem termelékenysége mindössze 58—60 százalékát érte el az1 előirányzatnak. Szakszervezeteinknek komoly tennivalóik vannak szociálpolitikai terén is. Üzemi bizottságainknak többek között az is feladata, hogy aktív harcosai legyenek a szocialista bérezés megvalósításának. Az e téren végzett munkát is jelentős fogyatékosságok jellemezték. Nem volt éber például a Ruházati NV üzemi bizottsága és tűrte, hogy a dolgozók hónapokon kesesztöl laza normával dolgozzanak és illetéktelenül magas fizetéseket vegyenek fel. ^ indezek a hibák végső fokon abból eredtek, hogy szakszervezeteink jelentős része elszakadt a Párttól. Megtörtént például, a Gyárépítési NV.nél, hogy a volt iib. titkár kijelentette: „Ha a Párt akar valamit, jöjjön az üb. irodába. Régebbi mozgalmi ember vagyok én, mint ezek az ifjonc pártfunkcionáriusok-" Az önelégültség és elbizakodottság is felütötte fejét szakszervezeteink munkájában. Rákosi elvtárs február 10-i beszéde uián a szegedi üzemek iizemi bizottságainál csaknem mindenütt az a hangulat uralkodott, hogy „na most legalább jól megkapták a pártfunkcionáriusok, napvilágra kerültek a hibáik." Igen sok esetben az a hangulat js eluralkodott iizemi bizottságainknál, hogy ők jól dolgoznak, munkájukban nincs semmi hiba, hiszen Rákosi elvtárs erre nem is tért ki. Szakszervezeteink nem fordítottak kellő gondot az ideológiai, politikai nevelő munkára sem. Megtörtént például a szegedi Butorüzemben. hogy hosszú hónapok teltek el és semmiféle szemináriumot nem tartottak a dolgozók részére, még magukat a kötelező termelési értekezleteket vagy szakszervezeti napokat sem tartották meg kellőképpen. Általános hiányossága a szegedi szakszervezeti munkának, hogy kulturális vonalon sem teljesiti igen jelentős feladatát, mechanikusan, vagy pedig egyáltalán nem fordít erre elegendő gondot. fi hibák feltárásához jelentős segitséget és útmutatást nyújtott Pártunk Politikai Bizottságának határozata. A határozat fényében mód és lehetőség nyilt szakszervezeti vezetőink előtt, hogy felismerjék a munkájukban megnyilvánuló hiányosságokat. A feladat az, Minden szege-di dolgozó ünnepelt vasárnap. Számos szórakozási lehetőségben válogathattak a dolgozók. Délelőtt a város különböző terein a gyermekek részére mutattak be bábszínházelőadásokat. Kiemelkedő eseménye volt a nagy ünnepnek a vasárnap esti kultúrműsor. Az újszegedi szabadtéri színpadon többeser szegedi dolgozó gyönyörködött a változatos, gazdag kultúrműsorban, amely egyben kiejezője volt az egyre emekedő és fejlődő kulturális életünknek is, de bizonyítéka volt annak is, mennyire élnek a szegedi dolgozók azokkal a kulturális lehetőségekkel, amelyeket népi demokráciánk biztosít számukra. A nagyszabású kultúrműsornak minden egyes száma hatalmas sikert aratott. Nagy lekesedéssel fogadták a szegedi dolgozók Solymár Erzsébet úttörő szavalatát, aki Kuczka Péter „Alkotmányunk van" című versét adta elő. Nagy sikert aratött az MSzT központi, az ÉDOSz és a Szegedi Kender összevont énekkara, amely Sztálin elvtársról és a békéről dalolt. Szabolcsi Gábor Dzsambul „Sztálini Alkotmány" című versét szavalta. Ezután a Rendőrség kamarakórusa szerepelt nagy sikerrel. Nagy tetszéssel fogadta a közönség a Szegedi Kender népi tánccsoportjának műsorát. Benkő Miklós elvtárs Devecserj Gábor „Béke katonái" című ver sét szavalta el nagy sikerrel. Az „Alkotmány termelőesoport két tagja a falu, a termelőesoport életéről mondodott verseket. Az Egyetem, a Dohánygyár. a Közalkalmazottak, a MÉMOSz és a MÁV összevont énekkarai is nagy sikerrel adtak elő énekszámokat a békéről és a koreai nép hősi harcáról. Igen nagy sikerrel szerepelt az úttörők és a Magyar Kender tánccsoportja. Hataimas tapsviharra] jutalmazta a közönség az MKOSz tánccsoport ját, amely gyönyörű ruhákban. orosz népi táncokat adott elő. A műsor további részében Back György és Kenéz Ernő, a Nemzeti Színház tagjai a „Dohányon vett kapitány"-ból és a „Borisz Godunov"-ból adtak elő részleteket. A filharmóniai zenekar a Rákóczi indulót és Kodály „Hári János" című művéből a közzenét adta elő. Külön meg kell emlékeznünk az MNDSz énekkaráról, amelynek énekszámai igen megnyerték a szegedi dolgozók tetszését. A műsor egy másik kiemelkedő száma vot Makra Júlia, a Szegedi Kender dolgozójának szavalata, Somlyó György „38. szélességi fok" című verse. Ezután a Szabad Ifjúság énekkara adott elő énekszámokat. majd Gyuricza Ilona szavalt nagy sikerrel. A műsor befejező részében a Dohánygyár. az Egyetem, a Közalkalmazottak, a MÉMOSz és a MÁV szakszervezeti öszszevont énekkara szerepelt. Ünnepségek a szegedi üzemekben De nemcsak vasárnap, hanem már szombaton is ünnepellek a szegedi üzemek, hivatalok dolgozói. A dogozók külön ünnepségeket tartottak, amelyeken köszöntötték Alkotmányunk első évfordulóját és szeretettel, ragaszkodással emlékeztek meg a Szovjetunióról. a Pártról. amelyek lehetővé tették a dolgozó nép Alkotmányának megteremtését. Ezekről a ünnepségekről számolnak be a szerkesztőséghez írt leveleikben az üzemi tudósítók. R Szegedi Viz- és Csaterna KV Üzemünk dolgozói szombaton tartották ünnepélyes ülésüket Alkotmányunk első évfordulója alkalmából. Az ünnepségen Drágán Andrásné elvtársnő, párttitkár, méltatta az Alkotmány jelentőségét s kihangsúlyozta, hogy Alkotmányunk nemcsak jogokat biztosít a dolgozóknak, hanem kötelezettségeket is ró rájuk. Rámutatott, hogy azok a jogok, melyeket az Alkotmány biztosít számunkra, lehetővé teszi, szabad, boldog életünket, de ezeket a jogokat meg is kell védenünk az ellenségeinkkel szemben. Az előadáshoz több dolgozó szólt hozzá. Méltatták azekat az eredményeket, melyeket Alkotmányunk biztosított a dolgozók számára. hogy szakszervezeteink, üzemi bizottságaink megerősítsék és lendületbe hozzák a szakszervezeti aktívák munkáját, mozgósítsák az üzemek dolgozóit a szocialista épitő munkára. Fokozzák szakszervezeteink az ellenség elleni harcot, erősítsék a forradalmi éberséget. A Párt irányításával legyenek üzemi bizottsáHálájukat fejezték ki a dolgozók a Szovjetuniónak és Pártunknak az Alkotmányért, egyben igére'.et tettek, hogy méltók lesznek az Alkotmányhoz, kötelességeiket mindenkor maraléktalanul teljesítik. Halasiné, üzemi tudósító. Állami Vlllamosenergia szolgáltató NV Szombaton az esti órákban tartották üzemünk dolgozói az Alkotmány, ünnepséget A Lenin, Sztálin, Rákosi elvtársak fényképeivel feldíszített kultúrteremben a dolgozók tapsviha_ rában nyilt meg az ünnepség. Bevezető beszédet Dobó Géza elvtárs mondott, majd Homola Margitka úttörő pajtás szavalt verset az Alkotmányról, Az ünnepi beszédet Bárkányi Márton elvtárs, párttitkár tartotta. A beszéd végeztével a dolgozók lelkesen ünnepelték a Pártot. Az ünnepség után az üzem dolgozói, az üzem fiataljai a késő esti órákig szórakoztak és az ünnepség igen jó hangulatban ért véget, Bálint István üzemi tudósító. Vágóhd A szegedi Vágóhíd minden dolgozója részlvett a szombaton megtartott Alkotmány-ünnepségen, csak azok hiányoztak, akik szabadságukat töltik, vagv betegek voltak. Csanádi István elvtárs. az üzemi bizottság titkára, nyitotta meg az ünnepséget Ünnepi beszédet Agócsi János elvtárs mondott. Ismertette az Alkotmány létrejöttét s rámutatott arra, hogy Alkományunkat a Szovjetunió segítségének és Pártunknak köszönhetjük. Párhuzamot vont a dolgozók felszabaduiáselőtti nyomorúságos rabszolga élete s a jelenlegi .boldog, szabad élete között. Méltatta azokat az eredményeket és jogokat, melyeket Alkotmányunk biztosít a dolgozó nép számára. Felhívta a jelenlévők figyelmét, hore azoknak a jogoknak a megvédéséért, melyeket az A'kotmány biz osít számunkra, továbbra is küzdenünk kell. erősítenünk ke1] a Szovjetunió-vezette béketábort, több, jebb munkánkkal kell erősíteni a békefront ránk eső szakaszát. A beszéd végeztével a dolgozók lelkesen ünnepelték győzelmeink szervezőjét, a Magvar Dolgozók Pártját, szererett vezérünket, Rákosi elvtársat és a magvar nép nagy bará'ját. a világbéke őrét, az egész haladó emberiség nagv vezérté. Sztálin elvtársat. Az ünnepségen szép műsorral szerepelt az üzem vegyes énekkara. Ezenkívül szavaiat egészítette ki Alkotmányunk első évfordulójára rendezett ünnepi ülésünket. Felhő Miklós üzemi tudósító. Onnensáq a DISz középiskolás szervezetében Szombaton este 6 órakor a Klauzál Gábor-gimnázium Ságvári Endre-termében gyűltek öszsze a Szegeden tartózkodó középiskolás diákok. Mi is megünnepeltük Alkotmányunkat, mely számunkra is jelentős jogokat biztosít. Az Alkotmány te te lehetővé, hogy boldog jövő előtt állunk, lehetőségünk van a továbbtanulásra, arra. hogv mindenki a képességei szerinti, a neki legjobban megfelelő életpályán dolgozhassák Bevezetőül a Köztársasági induló; énekeltük el, majd Farkas Dénes középiskolai tanár mondott ünnepi beszédet. Vázolta a mult diákéletet, amikor a gazdagok, a nagvurair gyermekei ültek a középiskolákban s a dolgozó nép fiai csaknem teljesen el voltak zárva a továbbtanulás lehe őségétől. Ismertette, mennyi mindent köszönhetünk az Alkotmánynak és az Alkotmányon keresztül is a nagy Szovjetuniónak és Pártunknak. Rámutatott kötelességeinkre, arra, hogy tanulnunk keü, mert ez a mi munkánk és a Magyar Népköztársaság társadalmi rendjének alapja a munka. A beszéd után szavalat hangzott el. majd színjátszó csoportunk a „Hazatérés" című jelenetét adta elő. Ezután népi táncosaink szerepeltek, majd az Internacionálé eléneklésével fejezi ü!c be ünnepségünket. Az ünnepség végén a jelenlévő diákok öt koreai szeretetcsomagra gyűjtöttek össze pénzt, majd bo'dogan szórakoztak, énekeltek és táncoltak Takács László, tudÓ3.'t >. • Ilyen hangulatban zajlottak le dolgozóink fiataljainak házi ünnenségei Alkotmányunk első évfordulóján. A szeged; dolgozók ezen a napon is ismételten tanúbizonyságot tettek n Szovjetunió cs a Párt iránti hűségükről és szeretetükről. Isnví. telten bebizonyították, hogy boldog jelenünk és még ragyogóbb jövőnk megvédésére egy emberként sorakoznak fel Pártunk vezetésével a Szov. jeiunió-vezette nagy, egész világot átfogó békeharcra és erősitik r bé. kefronf magyarországi szakaszát. gaink is élharcosai a jobboldali szociáldemokraták, a norma és bércsalók elleni küzdelemnek. Pártunk utmutatásai alapján hassanak oda üzemi bizottságaink, hogy a szocialista munkaverseny még szélesebb mértékben kibontakozzék, még szorosabban felzárkózzanak a pártonkívüli dolgozó tömegek Pártunk mögé, ötéves tervünk megvalósítása, népgazdaságunk erősítése érdekében. Es végül a legfontosabb feladat, hogy megjavítsák szakszervezeteink a Párthoz való viszonyukat, magukévá tegyék a Párt útmutatásait, munkájukban iránytű legyen a Párt vezetése, mert csak igy tudják végrehajtani az előttük álló feladatokaf.