Délmagyarország, 1950. augusztus (7. évfolyam, 176-202. szám)

1950-08-03 / 178. szám

DEM VII. ÉVF. 178. SZAM. ARA 50 FILLÉR j Megalakult a csongrádmegyei Békevédelmi Bisottság srnm^mmmmm Szegeden augusztus másodikára befejezték a cséplést CSÜTÖRTÖK, 1950. AUGUSZTUS 3. Az Országos Tervhivatal jelentése az 1950. évi népgazdasági terv teljesítéséről a második negyedévben 1950. második negyedévében népgazdaságunk minden ága to­vábbi erőteljes fejlődést muta­tott I. Ipar A Sztahánov-mozgalom, vala­mint a munkaverseny kiszélese­dése lehetővé tette, hogy a má­sodik negyedévben a felemelt termelési terveket a gyáripar minden ága túlteljesítse. Külö­nösen jelentős túlteljesítést ért el a nehézipar. A gyáripar a ü. negyedévben a termelési tervet 105.4 száza­lékra teljesítette. A nehézipar Iparcsoport; tervteljesitése 106.8 százalék, a könnyűiparé pedig 103.9 száza­lék volt Az előző év megfelelő időszakához viszonyítva a gyár­ipar termelése 34.4 százalékkal lett nagyobb. A nehézipar ugyanezen idő alatt az átlagot meghaladóan 39.6 százalékos fej­lődést ért el, a könnyűipari ter­melés 29.1 százalékos növekedé­sével szemben. 1950 IX negyedében a tervtel­jesités, valamint az előző év H. negyedének termeléséhez vi­szonyitott fejlődés iparcsoportok szerint a következőképpen ala­kult: Termelés 1950 II. negyedében Bányászat Kohászat Gépgyártás Erősáramú villamosipar Gyengeáramú vülamosipar Finom mechanika Tömegcikkipar Közlekedési javítóműhelyek Villamosenergia termelés Epibőanyagipar Nehéz vegyipar Könnyű vegyipar Nehézipar együtt: Gumiipar Faipar Papíripar' Nyomdaipar Textilipar Bőr- és szőrmeipar Ruházati ipar Mezőgazdasági ipar Könnyűipar együtt: Gyáripar összesen: A legfontosabb gyártmányok II. negyedévi termelési tervét az ipar általában túlteljesítette, de egyes cikkeknél még mutatkoznak kisebb Tervteljesítés Index 1949. II. "Tázaléka negyedév = 100 104.2 116.6 107.4 127.1 104.4 149.0 111.6 152.3 109.9 148.6 127.0 230.4 11.2 148.4 110.5 183.9 103.5 119.9 -104.5 156.5 107.0 137.5 107.7 148.9 106.8 139.6 103.5 124.8 104.9 152.5 100.6 123.4 104.8 131.3 100.2 122.7 106.0 137.1 103.1 187.4 111.9 131.2 103.9 129.1 105.4 134.3 lemaradások. A termelés az első évi színvonalhoz képest jelewíösen fej­lődött. Gyártmány: Termelés 1950 II. negyedében Index 1949 II. Tervteljesltés Index 1949 II. százaléka negyedév = 100 Szén 104,4 118,0 Vasérc 107,0 125,2 Bauxit 101,9 104,0 Nyersolaj 101,9 102,4 Földgáz 135,9 122,6 Villamosenergia 101,4 116,6 Nyersvas 112,1 114,5 Nyersacél 101,5 118,5 Hutaaluminium 102,5 113,3 Vasöntvény 106,5 141,7 Acélöntvény 101,7 144,0 Szerszámgépek 91,5 155,6 Mozdony 98,5 214,2 Motorkerékpár 124,7 88,4 Traktor 101,1 175,6 Tégla 115,8 205,2 Cement 104,4 144,0 Nitrogénműtrágya 109,3 127,6 Foszfor-műtrágya 110,8 148,2 Benzin 102,2 109,7 Peróleum 95,3 98,6 Gépolaj 130,4 210,1 Kemény bőráru 107,4 146.3 Felsőbőr 100,7 138,4 író- és nyomdapapir 105 2 131,3 Pamutszövet 101,0 102,0 Gyapjúszövet 100,2 114,0 Len, és kenderszövoi 101,6 140.0 Pamutharisnya 103,4 135,0 Férfiöltöny 108,2 250,6 Bőrcipő 100,9 184,6 Kerékpár 93,0 114,5 24.600 fővel emelkedett. A folyó év­ben beállt tanulók száma 5.400 tó. Az új építőipari tanulók 298 szá­zaléka nő. III. Mezőgazdaság A mezőgazdaság az 1950 évi ve­téstervét nemcsak általánosságban, hátiam részleteiben is jól teljesítet­te. A tavasai talaj- és vetési mun­kálatoknál a növénytermelés fej­lesztéséről szóló minisztertanácsi határozat már érvényesült és érez­tette kedvező hatását. Az állami gaaadságok, a termelőszövetkezetek és az egyénileg gazdálkodó do'-go­zó parasztok a munkákat az előírt határidőre elvégezték. A szerződéses termelés 960.000 kat. hold előirányzata megvalósult. Az 1949—50 gazdasági évben 1.143 vagonnal több nitrogéntartal­mú, 3.402 vagonnal több foszfortar­talom és 482 vagonnal több káli tartalmú műtrágyát használtak fel, mint egy évvel korábban- Az egész műtrágyafogyasztás 5.027 vagonnal multa felöl az előző gazdasági év felhasználását. Az öntözött terület az év eleje óta 9.342 katasztrális holddal lett nagyobb. 1950 június 30-ig — egy év alatt — az állami birtokok ösz­szes területe 234 százalékkal, szántóterülete 294 százalékkal lett nagyobb. A termelőszövetke­zeti csoportok és önálló termelő­szövetkezetek száma 216 száza­lékkal, szántóterülete pedig 462 százalékkal nagyobb, mint egy évvel korábban. A termelőszövet kezeti tagok száma egy év alatt 458 százalékkal nőtt. A második negyedév végén a gépállomások száma 356-ra, trák. toraik száma 5308-ra, cséplőgé­peik száma 2999-re emelkedett. A gépállomások ezen felül szá­mos más géppel is növelték gép­állományukat. Az idei aratásban már arató-cséplőgépek is részt­vettek. IV. Közlekedés 1950 második negyedében a közlekedés minden ága túltelje­sítő te tervelőirányzatát. A vasúti áruszállítás terén 107 százalékkal, a vasúti személy­szállítás terén 103 százalék a tervteljesítés. Az előző év meg­felelő időszakához képest a vas­úi áruszállítás 32 százalékkal, a személyszállítás 19.4 százalékkal növekedett. Az átlagos kocsifor­duló az előző év második negye­de óta 5.2 napról 4 9 napra, az átlagos szállítási távolság 141 km-ről 135 km-re csökkent. A víziközlekedés az áruszállí­tási tervet 108 százalékra, a sze­mélyszállítási tervét 136 száza­lékra teljesítette. A városi köz­lekedés 107 százalékra, a légiköz­lekedés 130 százalékra teljesítet­te személyszállítási tervét. A vá­rosi autóbusz személyforgalma 25 százalékkal emelkedett egy év alatt. V. Kereskedelem A dolgozók növekvő vásárló­rejének mulatója, hogy az 1950 év második negyedében mind 3 nagykereskedelem, mind az álla­mi kiskereskedelem túlteljesítet­te előirányzatát. Az elosztó nagykereskedelem 113 százalékra, a felvásárló nagy­kereskedelem 137 százalékra teL jesítet e forgalmi előirányzatát. Az állami kiskereskedelem eladási forgalma 101 százalé­kos tervteljesítést ért el. A falusi lakosság ellátását biz­tosító földművesszövetkezetek forgalma fogyasztási cikkek­ben 6.5 százalékkal, a felvásár­lásban pedig 6.0 százalékkal múlta felül a tervelőirányza­tok A dogozók fokozódó igé­nyeinek kielégítése érdekében az elmrüt negyedév során az állami kiskereskedelmi üzle­tek száma 22.3 százalékkal nőtt. VI. Beruházások Állami erőforrásokból a második negyedév folyamán az előző negyedévi 1243 mil­lióval szemben 1783 indító ke­rült beruházásokra. A beru­házások során az ötéves terv előírásainak megeielcm szá­mos új üzem építése indult meg, igen sok gén- és ter­melőberendezés üzembeállítás történt meg. A beruházások végrehajtá­sa továbbra is az államháztar­tás teljes pénzügyi ellensúlyá­nak biztosítása mellett történt KUMCSON ÉS CSiNDON FELSZABADULT A néphadsereg 30 mérföldnyire megközelítette Puszant Az év eleje óta a gyáriparban ax. állományt munkáslétszám 17.000 fővel emelkedett. II. Építőipar Az építőipar a Párt és a kor­mány határozata nyomán gyors­ütemű fej'-ödésnek indult. 1950. II. negyedében az előző év megfeletó időszakához képest a ma­gasépítőipar termelése 251.6 szá­zalékra, a mélyépítő Ipari termelés pedig 337-1 százaikra emelkedett. Az állami építőipar június 30-ig az egész évre szóló építői előirány­zat 47.5 százalékát végezte el. A® építőiparban dolgozó munká­sok létszáma a negyedév folyamán Valahol Koreában. Az AFP jelenti: Az amerikai erők kivonultak Kum_ csonból, amely fontos vasúti góc­pont, körülbelül félúton Taezson­Taegu köz*. 'Az amerikaiak minden rendelkezésre álló erőt — így a sza­kácsokat, pékeket, irodai személy­zetet és az utánpótlás szállítóit is —, harcbavete'íték. hogy fel tudják tartóztatni a néphadsereg támadá­sét, de eredménytelenül. Az amerikai rádió jelenlése sze­rint a koreai néphadsereg egységei Dzsundzsu'iól keletre folytatták elő­retörésüket Puszan kikötő irányá­ban. A néphadsereg előretolt éh­ségéi elérték Csindon városát és ez­zel légvonalban 30 mérföldnyire megközelítették Puszan'r, a legfőbb amerikai utánpótlási támaszpontot. A néphadsereg csapatai folytatták támadásaikat Taegu irányában és Csirie térségében is. A Reuter közli: Julián Bates je­lenti MacArthur főhadiszállásáról: Az amerikai és délkoreai csapatok az elmúlt 21 órában egy „szervezett általános visszavonulást hajtottak végre". A Daily Mail levelezője jelenti Tokióból: Puszan elvesztése esetén az amerikaiak utolsó tengeri híd­fője a kele'ii parton lévő Pohang lesz, amelynek azonban nincs olyan tengerpartja, ahol szállítóhajó kiköt­hetne, ennélfogva az amerikai csa­patok kiürítése Pohangon át újabb Dunkerque lenne. Martin altábornagy írja a Daily Telegraphban: Ha a Kocsaugtól elő­re nyomuló ellenség eléri Taegu'i, úgy kettévágja az amerikai haderőt és elszigeteli az első amerikai lo­vas- és a 25. gyaloghadosztályt mind Puszantól, mind Pohanglól. A Times newyorki levelezője sze­rint az egész koreai hadjáratnak az a legjelentősebb tanulsága, hogy az amerikai haderők nagy légi fölénye semmit sem tett az északkorcai csapatok előrenyomulásának meg­akadályozására. A Reuter jelenti Washingtonból: Az amerikai hadügyminisztérium szóvivője szerdán St'iekintve a ko-1 helyzet „súlyos és őrültség reai helyzetet, kijelentette, hogy a I bármi másnak nevezni". lenne A magyar parasztkiildőtfség egy csoportja Kírgízia és Tádzsikisztán kolhozaínak életével ismerkedik A Szovjetunióban tartózkodó ma­gyar parasztküldöttség tagjaínak egyik csoportja a kirgiziai kolhozok szervezetét tanulmányozza. A magyar vendégek megtekintették a csumisi duzzasztót, amely Kirgizia és Kazah­sztán mezőit látja el vízzel. A vo­rosilovi körzetben a Leninről elne­kolhozparasztok házaiba, megtekin­tették az iskolát, az üzleteket és a nagyszerű napközi otthont. A magyar parasztkütöttség egy másik csoportja augusztus 1-én a tadzsikisztáni Leninabadba érkezett. A vendégek a leninabadi kerületben a Vorosilovról elnevezett kolhozt té­vézőit milliomos kolhozban a ven.1 kintették meg és megismerkedtek a dégek megismerkedtek az artel sok-1 kolhoz munkamentével, kultúrájával rétü gazdaságával, ellátogattak a | és életévek Rendőrügynökségekké szervezi át a jugoszláv szakszervezetet a lito-banda A jugoszláv szakszervezetek központi tanácsának július köze­pén tartó t teljes ülése a szak­szervezeti mozgalom „átszerve­zésének" kérdését tűzte napirend­re Titónak azzal az új törvényé­vel kapcsolatban, amely szerint az állami vállalatok vezetését úgynevezett „munkakollektivák­nak" kell átadni. Ez a törvény az államosítás megszüntetéséhez, a kapitalizmus visszaállításához vezet és a munkásokat kényszer­eszközökkel a vállala okhoz rög­zíti. A Tito-klikk azonban fél a dolgozók egyre fokozódó felhábo­rodásától és ezért a „szocializ­musról" és a „munkakollektivák­ról" szóló mellébeszéléssel takar, gátja újabb árulását. Tito fel­használja elődjének, Mussolini­neik „tapasztala/át". Ismeretes ugyanis, hogy Olaszországban szintén működött úgynevezett „munkatestületi rendszer", mely lényegileg azonos volt a Ti.o­féle „munkakollektivákkal", A teljes ülés készségesen jóvá­hagyta a Tito-kormány új tör­vényeit és hozzálátott a szak­szervezetek „újjászervezéséhez". Ez a ha ározat újabb bizonyíté­ka annak, hogy Szalai, a szak szervezetek központi tanácsának vezetője és társai a munkásosz­tály érdekeinek elárulói és a Tito. banda ügynökei a munkásmozga lomban. A határozat érteiméhen a szakszervezeteke: mint bürok­ratikus szervezeteket használjál; fel, amelyek kötelesek megaka oályozni a vállalatokból történő ..dezertálást", résztvenni a dol­gozók erőszakos mozgósí ásában az úgynevezett „önkéntes mun­kákra", azaz a szakszervezetek­nek rendőrügynökséggé kell vái­tozniok a gyárakban

Next

/
Thumbnails
Contents