Délmagyarország, 1950. augusztus (7. évfolyam, 176-202. szám)

1950-08-20 / 193. szám

VASA YAP. 1959 Ai t.l ./wUS 20. Szeged Városi Tanácsa díszközgyűlésen ünnepelte az Alkotmány egyéves évfordulóját /fl Városi és Járási Tanács üdvözlő táviratot küldött Rákosi elvtársnak Szombaton délelőtt 10 órakor újra benépesedett a városháza nagy tanácsterme. A pár nappal ezelőtt megalakult Városi Ta­nács tagjai foglalták el helyüket a padokban Az Alkotmány mél­tó megünneplésére díszközgyűlést tartott a Városi Tanács. A díszközgyűlést Dénes Leó elvtárs, a Végrehajtó Bizottság elnöke nyitotta meg, majd ez­után Zombori János elvtárs, a Városi Pártbizottság titkára mondott ünnepi beszédet. — Augusztus 20-a ünnepe az egész magyar népnek, a munkás­osztálynak, a dolgozó parasztság­nak, az értelmiségnek egyaránt — mondotta Zombori elvtárs. A magyár népnek a múltban Alkot­mánya nem volt. Azok a jog­szokások és jogalkotások, ame­lyek megvoltak, nem nevezhetők Alkotmánynak, ezeket az uralko­dó osztályok saját érdekükben kózták, kiváltságos helyzetük biztosítására. A felszabadulás, de különösen az Alkotmány létrehozása éta ba almasat változott a helyzet. Az Alkotmány most már a nép Alkotmánya, amely ki­mondja: „A Magyar Nép­köztársaságban minden ha­talom a dolgozó népé." Az Alkotmány létrehozása óta különösen nagy fejlődés mutat­kozik a szocializmus építésének minden frontján. Uj gyárak, kórházak, lakóépületek, kultur­otthonok'épültek szerte az or­szágban az Alkotmány törvény­béiktatása óta. A szegény- és középparasztság határozott irányt vett a társasgazdálkodás felé és ma, az Alkotmány évforduló­ján, szerte az országban százával alakulnak a terme­lőcsoportok. Megnyíltak az iskolák kapui a dolgozók előtt, az Alkotmány a tudósoknak és művészeknek ko­moly támogatást biztosit. Az Alkotmányunk értelmében létrehozott tanácsok biztosítják a legszélesebb tömegek bekapcsolá­sát az államigazgatásba. A ta­nácsok összetételüknél fogva ki­féjezik a munkásság és a dolgo­zó parasztság szövetségét, a munkásosztály vezető szerepét. Zombori elvtárs rámutatott ar­ra, nem szabad elfeledkezni, hogy ezeket az eredményeket Pártunk, Rákosi elvtárs vezeté­sével, kemény, szivós harcban értük el. A Városi Tanács tagjai szűn­ni nem akaró tapssal éltették a Párt ót és Rákosi elvtársat. Nem feledkezünk meg arról sem — folytatta Zombori elv­társ —, amit Rákosi elvtárs mondott egy évvel ezelőtt: „Né­pi demokráciánk minden sikeré­nek, minden eredményének kiin­duló pontja a Szovjetunió felszabadító harca és az a segítség, amelyet a magyar nép megértő, nagy barátja, Sztálin elvtárs nyújtott a ma­gyar népnek." A jelenlévők nagy tapssal él­tették a Szovjetuniót, Sztálin ós Rákosi elvtársakat. Az ünnepi beszéd befejezése után a Városi Tanács díszköz­gyűlése egyhangú lelkesedéssel táviratot küldött Rákosi elvtárs­nak. A távirat szövege a követ­kező: ,,Rákosi Mátyás elvtársnak, Budapest Alkotmányunk törvénybeik­tatásának évfordulóján díszköz­gyűlésünkről hálás Szeretettel küldjük üdvözletünket. Szeged Városi Tanácsa." Az ünnepi díszközgyűlés az In­ternacionálé eléneklésévei ért vé­get. A Járási Tanács díszközgyűlése A szegedi Járási Tanács tó szombaton délelőtt tartotta meg díszközgyűlését, az Alkotmány méltó megünneplésének első év­fordulója alkalmából. Az ünnepi beszédet Sándor János elvtárs, a szegedi Járási Pártbizottság tagja mondotta. Beszédében ismertette az Alkot­mány jelentőségét és azt a ha­talmas fejlődést, amelyet a ma­gyar dolgozó nép az Alkotmány létrehozása óta elért. Rámuta tott arra, hogy a Párt vezetésé­vel milyen hatalmas eredmé­nyeket értünk el az ipar, a me zőgazdaság, a kultura területén. A gyűlésen felszólalt Farkas Dezső, a Szovjetunióból hazatért parasztküldöttség egyik tagja. Felszólalásában elmondotta, hogy a Szovjetunióban látták azo­kat az eredményeket, ame­lyeket a sztálini Alkotmány lerögzített. Ezután az egyénileg dolgozó parasztok nevében Zádori Imre dorozsmai kisparaszt szólalt fel. Felszólalásában rámutatott arra. hogy a régi „alkotmány" nem a nép éfdekeit szolgálta, hanem ellenkezőleg, a kizsákmányolást. A nép Alkotmánya pedig a dol­gozó nép elért eredményeit rög­ziti, biztosítja jogait. A Járási Tanács díszközgyű­lése táviratot küldött Rákosi elvtársnak, amelyet a tanács tagjai egyhangú lelkesedéssel fogadtak el. Igy ünneplik Szeged dolgozói az Alkotmány első évforduló ját Ma reggel zenekarok és ifjúsági éneklő csoportok járják be a várost. Délelőtt a város különböző terein bábszínház előadáso­kat rendeznek. Délután az összes szegedi sportpályán nagyszabá­sú sportprogramot bonyolítanak le A termelőcsoporíok ünnepi gyűléseket rendeznek s ez alka­lommal veszik fel az új belépőket, ekkor alakítják meg az új ter­melőcsoportokat is. Ma délután 7 órai kezdettel az újszogedi szabadtéri színpa­don. rossz idő esetén a Nemzeti Színházban ünnepi kultúrműsort rendeznek. Az MSzT. a Szegedi Kender, ÉDOSZ a Szabad Ifjú­ság, az Egyetem, a Dohánygyár, a Közalkalmazottak Bartók-kó­rusa. a MÁV szakszervezeti kórus, a MÉMOSz, a Rendőrség, az MNDSz kórusa énekszámokat ad elő. Ezenkívül szavalatok népi táncok szerenelnek „ rrazdair. változatos műsorban, Csongrád megye a begyűjtés túlteljesítésével kiköszörülheti a csorbát Most, amikor elérkeztünk a dol­gozó parasztság által a terménybe­adási terv teljesítésére kitűzött ha­táridőhöz — s nézzük meg hol tart, mennyire jutott előre jövő évi ke­nyerünk begyűjtése. — Láthatjuk, hogy megyénk községei közül 19 túlhaladta az augusztus 20-ra maga elé kitűzött célt, s ma már a 100 százalékon felüli teljesítésért ver­senyez, De látják azt is, hogy mig több községünk közel áll a befeje­zéshez, vannak olyan falvak is és Várósok Csongrád megyében, ahol viszonylagos elmaradás mutatko­zik. Ez a versenyjelentés még nem foglalja magában az uto'-só nap, augusztus 19-én begyűjtött gabona mennyiségét, de megállapítható, hogy több község vezetői nem kü­szöbölték ki idejében a korábban RÓKUS III. KÖRZETÉBEN jól dolgozik a békebizottság ­fokozódik a békeharc, küzdenek a rémhírek ellen A KONZERVGYÁRBAN rosszul dolgozik a békebizottság — nem szervezik a dolgozók béke­harcát, hátiérben áll a béke ügye „Pártszervezetünk területén a békebizottsádok jó munká­ját szemmellát hat óttn észlel­hetjük. Légjobban a jólsikc­7 ült kis gyűlések, röpgyűlések sokasága tanúskodik erről. A kisgyűlésekre összejött dol­gozók, dolgozó parasztok tö­megesen szólalnak fel, elítélve az ellenség különböző helyeken megmutatkozó tevékenysége/l és ajtfiamunkáját. Békebizott­ságaink napról-nttpra , kovter lyabban foglalkoznak körze­tünk lakosságával, az itt-ott felbukkanó rémhírek nem tud­nak komolyabb mértékben to­vábbterjedni. mert a békebi­zottságok • minden alkalmat megragadnak, hogy az ellen­ség agitációját ártalmatlanná teOyék. Megmagyarázzák a megtévesztett dolgozóknak az ellenség aknamunkájának iga­zi célját, megmagyarázzák, hogy semmi másról nincsen szó, minthogy a külső és a belső ellenség minden eszköz­zel gátolni akarja ötéves ter­vünk sikerét, eOyre növekvő életszínvonalunk emlkedését" — írja Bürgés Mihály elv­társ, a Rókus III. kerületi pártszervezet titkára. Ez a rövid kis jelentés ar­ról számol be, hogyan dolgoz­nak a Rókus III. pártszerve­zet békebizottságai és azok az öntudatos pártonkívüli dolgo­zók. akik a stockholmi béke­felhívást örömmel, lelkese­déssel írták alá abban a tu­datban. hogy ezalkalommal is a világbéke ügyét szolgálták Nézzük csak meg közelebb­ről a Rókus III. körzet béke­bizottságainak szervezeti éle­tét. felépítettségét. Ebből min­den kiderül, miért tudnak ezek a békebizottságok Pár­tunk és dolgozó népünk érde keinek megfelelő felvilágosí­tó, népnevejő munkát végezni: A békebizottságok tagjai minden második héten közös értekezletet tartanait. Ezeken az értekezleteken mindig át­veszik, kivitatják, áttanulmá nyozzák az újabb agitációs szempontokat, külön átbeszé­lik a pártszervezet vezetősé­gével, itt összegyűjtik az el­lenség munkájáról szerzett tapasztalatalkat g ezeknek megfelelően szervezik követ­kező kétheti munkájukat. Azonkívül a kerületekben kü­lönböző helyeken tartott kis­gyűlésekről pontos. hiteles jelentéseket adnak, ezeknek alapján mindig tudják, me­lyik az a terület, ahol nagyobb felvilágosító munkára van szükség. Ezeken az értekezle­teken résztvesznek a kerületi népnevelő elvtársak és elv­tár&nők is. Összehango jálf munkájukat és tapasztalatai­kat a békebizottságok munká­jával, elmondják egymásnak, hol találkoztak ellenséges meg­nyilvánulásokkal s közösen igyekeznek as ellenség aknamunkáját ártalmatlanná tenni. A békebizottságok titkárai he­tenként szabadidejükben több­ször bejárnak a pártszervezetbe, átveszik az esetleg időközben érkezett újabb agitációs szem­pontokat (üyenek voltak például az utóbbi hetek folyamán meg­muta kozott vásárlási lázzal kap­csolatos agitációs szempontok is) s ha nincs idő arra, hogy érte­kezletre hívják össze a béke­bizotíságck tagjait, az elnökök s a titkárok személyesen keresik fel lakásukon vaey munkahelyü­kön a bizottságok tagjait, külön megbeszélik velük az újabb fel­adatokat. Az ilyen lelkes munka után természetesen az eredmények sem maradnak el. nem úgy, mint a Szegedi Konzervgyár béke­bizottságának esetében. Ennek a békebizottságnak csak a neve békebisoitság, de máskülönben „nem sok köze" van azokhoz a feladatokhoz, me­lyeket megfelelő irányítás, veze­tés mellett kellene végrehajta­niuk. Még csak azt sam Mondhat­juk, hogy lélektelenül végzi a Konzervgyár békebizottsága mun­káját, mert egyáltalán nem vég­zi sehogy. Ezért elsősorban az üzemi pártszervezet a felelős, amely mondhatjuk, hogy egyál­talán nem adja meg a bizottság tagjainak a kellő instrukciót, nem ellenőrzi munkáját. Ezt bi­zonyítja az is, hogy Gera elv­társ, a pártti.kár már nem is emlékszik arra, mikor is tartot­tak megbeszélést a békebizottság tagjak Csak úgy távolról rém­lik előtte, hogy körülbelül egy hónappal ezelőtt lehetett, amikor a békebizottság tagjai röpgyű­ieseket rendeztek, de azóta már sok víz elfolyt a Tiszán, s a bé­k©bizottságnak csak a maradvá­nya van meg. Egyes tagjai el­mentek az üzemből, mások pedig másik szegedi üzembe kerültek át. s a pártsservexet nem gongoskodott új békebizottsági tagok beszervezé­séföl, Ebben az esetben súlyos hi. bát követtek el a békebizottság megmaradt tagjai is, mert közülük többen, így Mészáros Ferencnéelv. társnő is, aki a pártszervezetet kép­viselte volna a békebizolfságban, az utóbbi hetekben szabadságon volt, s nem gondoskodott helyetteséről. Ugyanígy tett Hováth Ferencné is szóvátett hibákat. Nem kell smc szóval magyarázni, hogy az ünnep­rontó Szentes, Magyarcsanád. Csa. nádpalota és Székkutas lemaradása — a versenyben vehető községek Algyő, Kübékháza, Üllés, Klárafal­va eredményeinél háromszor-négy­szer kevesebb teljesítmény — szer­vezetlenség, s a felvilágosító munka elégtelenségével fiigg össze. Nem kell azt bizonyítani, hogy ezeknek a lemaradt községeknek szégyenle­tes, alacsony teljesítménye az any­nyiszor megbírált hibákkal: a min­dennapi gondos politikai munka hiányával, n fecségők önelégültsé­gével, a kulák elleni osztályéberség elalvásával van kapcsolatban­A belkereskedelmi minisztérium legutóbbi jelentése mutatja, hogy mind lejjebb és lejjebb csúszik Csongrád megye, mind hátrább és hátrább kerülünk a 19 megye ver­senyében Mutatja, hogy nem tart Csongrád megye dolgozó paraszt­sága terménybegyüjtési munkájának lendülete együtt a többi megyek munkájával. És mindenekelőtt ismé­telten figyelmeztet bennünket, bogy sok tennivalónk van- Az a tény, hogy Megyénk mindinkább lejjebb csúszik a sereghajtók közé, a be­gyűjtésben fokozott munkára kell, hogy serkentse falusi pártszerveze­teinket, ve'-Ük együtt a tömegszer. vezeteket, de elsősorban népnevelő­inket a gabonabegyüjtés meggyor­sítása érdekében. » Az a munkában való ellankadás, amely mutatkozik a begyűjtésben elmaradt községeknél, az osztályel­lenség harci ereiének lebecsiitáséből fakad. Olyan hiba ez, amely táma­dásra csábítja, kezdeményezésre bá­torítja a kulákot, a klerikális re­akciót. a jobboldali szociáldemok­ratákat Ezt a gyengeséget, az osz­tályéberség elégtelenségét használ­ja ki a kulák és visz be zsizsikcs gabonát a raktárba, vagy más al­jas kártevésével szabotál és igyek­szik kárt okozni dolgozó hépünknek. De megállapíthatjuk, hogy Szente­sen, Magvarcsönádon és Csanádpa­lotán. vagy Székkutason nemcsak az osztályébefség elszenderedéséröl van szó. Megtalálható itt a verseny­mozgalom szervezésének elhanya­golása is­A ktílák el'eni fokozottabb hnr-, fokozottabb helytállás mellett sziik­sék van a jó szervezésre, hegy mi­élőbb kivívjuk a dolgozó parasztság új győzelmét a terménybegyüjtés, a jövő évi kenyerünkért folytatott ha re frontján Az élenjáró községe­inknek nem szabad megá'-lniok, to­vább kell folytatni a versenyt, a lemaradottaknak pedig fel kell csat­lakozni a példamutatókhoz, aktivan be kell kapcsolni minden dolgozó parasztot a cél megvalósításába, .ló j szervezéssel, felvilágosító munká­a dobozkészítő üzemben, aki ugvan­csak szabadságra ment Csakhogy 1 uTo £7'.'<,,í"!>llu „ í .Al ' UM U- val °dn kell hatni, hogy minden éppen ezt nem írták a bekeb.Botl- feJes: ^bonáM* önként átod­sag helyiségének ajtajára: Szabad-1 m íllamnak. De ugyanakkor ságon vagyunk, a bekebizottság munkája felfüggesztve", 'A' konzervgyári elvtársak azt hit­ték, a békcblzoHság munkája ak­kor is jó lehet, há ez a bizottság csak egy papíron van meg. Azl hit­fék, hogy paplrfegyverrel i$ lehet küzdeni az atombomba és az egyre növekvő háborús hisztéria ellen. Mondanunk sem kell, hogy ez sú­lyos, sőt bűnös tévedés. — Okvet­len fontos, hogy á konzervgyári pártszervezet vezetősége és a béke­bizottság tagjai sürgősen vegyék fel a harcot az itt megmutatkozó határtalan renyheség ellen, vegyenel példát a Rókus III. kerületi pártszervezet békebizottságainak munkájáról, sür­gősen tegyék jóvá az eddig elkö­vetett hibáikat feledkezzünk meg a kenyérgabona begyüitésé mellett a takarmányga­bona begyűjtésének fontosságáról séfn Ezeh a téren Ugyanis még na­gyobb lemaradás mutatkozik me­gyénkben, mint a kenyérgabona be­adása terén. Itt még az egyébként élenjáró községek között is vannak lémaradások. Ebben nagy része van annak is. hogy maguk a falusi párt­szervezetek sem törődtek sokat a takáfMánybegyüjtéssel. j a népne­velő munkát is csak a kenyérgabona begyűjtés vonalán viszik. Ezt a hi­bát is sürgősen ki kell küszöbölni, mert a gabonabegyüjtésaek ez az ága is szerves része a népgazdaság megerősítéséért folytatott harcnak. És csak így válik a begyűjtési harc sikeres befejezése, teljesítése a bé­keharc szerves részévé. Mindnyá­junk ügye Csongrád megyében is a begyűjtés és a békéért vívott harc

Next

/
Thumbnails
Contents