Délmagyarország, 1950. július (7. évfolyam, 150-175. szám)

1950-07-18 / 164. szám

6 CSÜTÖRTÖK, 1950. JULIUS 98. A népi hadsereg négy mérföldre megközeiitefte Taezsont MacArthur főhadiszállásának hi­vatalos közleménye bejelenti, hogy az amerikai 24. hadosztály — mi­után az északkorcai haderők átka­rolták állásaikat —. tiz kilométert vonuh vissza Taczson felé. A Reu­ter jelenti: A megtizedelt 24. had­osztály az egyik védelmi állásból a másikba kényszerült visszavonulni az ellenség előrenyomulása elől. Az Associated Press jelentése sze­rint a visszavonulással kiszélesedett az északkoreaiak hídfője a Kum folyó déli párján. Az 'ATP. jelcn'ii: A koreai front­helyzet hétfőn délelőtt Taezson kör­zetében nagyon súlyos. Az ameri­kai védelem a Kum folyó partján összeomlott és az északkorcai had­osztályok Taezson felé törnek. A Kum folyó déli párján Taezsont védő nmerikni gyalogezred kényte­len volt visszavonulni. Az AFP-nck egy újahb jelentése szerint arra számítanak, hogy Tae­zson 24 órán belül elesik. Az ame­rikai csapatok már elhagyták a Taezsontól öt kilométerre fekvő re­pülőteret. 'A' Reuter tudósítója jelenti: A hétfőn Tokióba érkezett jelentések­ből arra lehet számítani, hogy Taezson, ez a fontos közúti és vas­úti csomópont Délnyugat-Koreában 24 órán belül az ellenség kezére kerül. A 24. hadosztály kimerült amerikai katonáit fokozatosan szét­forgácsolják az északkoreaiak sza­kadatlan támadásai. MacArthur tá­bornok hadijelentései derülátó ké­pet igyekeznek festeni, de a megfi­gyelők úgy vélik, hogy a koreai helyzet súlyosságát nem lehet lep­lezni. Az amerikai rádió jelenti: Az északkorcai haderő északról délke­letre terjedő széles félkörben négy mérföldre közelítette meg Taezson városát. Az északkoreai csapatok széles fronton átlépték a Kum fo­lyót, miután átkarolták az ameri­kaiak északi szárnyát. A sajtótudó­sító jelentése szerint a Kum folyó melletti csata a legsúlyosabb volt a koreai harcok során. Teljes bekerítés fenyegeti az amerikai csapatokat MacArthur legutolsó hivatalos közleményét szembeállítva a To­kióba érkezett legutóbbi hírek­kel, a koreai katonai helyzet jú­lius 16-án este a következőkben rajzolható meg: Az amerikai csapatókat. ame­lyek a Szuvon és Taezson közöt­ti úton végrehajtott visszavonu­lás után Taezson védelme érde­kében berendezkedtek a Kum­folyó természietes védelmi vona­lán, most az a veszélv fenyeget, hogv teljesen bekerítik őket. Az északkoreaiaknak szomba­ton sikerült átkelniök a Kum­folvón az amerikaiak balszár­nyán és úgy látszik, hogy egye­nesen déli irányban folytatják előrenyomulásukat. Céljuk nyil­ván az, hogy elzárják az ameri­kaiakat minden úttól, amely Ko­rea nyugati tengerpartjára vezet. Ugyanakkor bekev mozdulaté* kezdenek az amerikaiak háta mö­gött, hogv elzárják az amerikaiak útját a déli hegység felé. Ez az utóbbi bekerítő mozdu­lat annál nagyobb veszélyt je­lent, mert a déli hegységből jö­vő partizánok r..ár működésbe léptek az amerikaiak háta mö­gött. Másfelől az északkoreaiak most megkísérlik, hogy az ame­rikai arcvonal jobbszárnya ellen is bekerítő mozdulatot hajtsa­nak végre, nyilván azzal a szán­dékkal. hogy elzárják a. kelet fe­lé vezető átkelő itakat. Tény, hogy egy északikoreai hadosztálynak sikerült áttörnie eren a szakaszon az amerikaiak állásait. MacArthur közleménye beismeri, hogy az északkoreaiak erőfeszítést fesztnek abból a cél­ból. hogy az amerikaiak jobb­szárnyát elvágják a délkoreai erőktől, amelyeknek az a felada­tuk. hogy tovább keletre — a félsziget középső hegyvidéke fe­lé — védiék a frontot. Több mint ezer hazafit gyilkoltak meg a Li.Szin-Man banditák Szuvonban Szuvonban, a város felszaba­dulásának előestéjén — mint a Koreai Központi Távirati Iroda jelenti — a Li-Szin-Man bandi­ták több minf ezer koreai haza­fit géppuskáztak le. Egy szöuli szemtanú elmon­dotta, hogy június 27-én este, közvetlen SzöaT felszabadítása előtt a bábrendszer csendőrei a koreai hazafiakat a Ritaivun-ut­cában lévő börtönben lőtték agyon, amelv a város mellett egv dombon épült. A hazafiak egy másik csoportiát kettesével ösz­szekötve, a Han-folyóba dobál­ták. Ezen az egy napon több mint 200 hazafit gyilkoltak meg. A délkoreai „nemzetvédelmi hadsereg" foglyulejtett katonái harcolni akarnak népiik ellenségei ellen A Koreai Központi Távirati Iroda jelentése szerint a báb „nemzetvédelmi hadsereg'' sok tagja, akit a koreai néphadsereg fogságba ejtett, egy Szöulban tartott gyűlésen azt a kívánsá­gát fejezte ki, hogy visszatérhes­sen az arcvonalra és jóvátehesse múltbeli bűneit a koreai nép el lenségeinek kiűzésével. A gyűlés résztvevői üzenetet intéztek volt társaikhoz, hogy az első adandó alkalommal adják meg magukat. 740.000 koreai iiju jelentkezett harctéri szolgálatra az utóbbi napokban A Pravda július 17-i száma közli V, Kornyilov telefonjelen­tését a koreai Vonszan városból. Vonszan partmenti szanatóriu­maiban bányászok és az északko­reai gyárak dolgozói üdültek. A légibanditák óriási magasságból támadták meg a békés várost. Bombázták 7-én, 9-én, majd 13­án. A szanatóriumok romokban hevernek. A banditák a kórhá­zakra vagy tíz különböző űrmé­retű bombát dobtak, jóllehet ott függött rajta a jel, amelyet a nemzetközi jogszabályok értel­mében a legelvetemültebb embe­rek is kötelesek tiszteletben, tar­tani: a vörös kereszt fehér me­zőben. Egyedül július 13-án több mint hatszáz 100—1000 ki­lógnám súlyú bombát dobtak le a légi gangszterek a kis Voszan városkára. — A koreai nép — írja a tu­dósító — nem csügged és nem ingadozik. Törhetetlenül hisz ügye igazságában. A legutóbbi napokban több mint 740.000 fia­tal hazafi adott kifejezést an­nak a kívánságának, hogy fegy­verrel a kezében szeretné hazáját védelmezni. A parasztok rizst és zöldséget szállítanak a hadsereg­nek. A gyárak és üzemek mun­kásai a bombázások ellenére is önfeláldozóan dolgoznak a haza megvédésére. írygve Lie felkérte az ENSz52tagállamát, hogy fegyveres erőkkel segitsék a koreai intervenciós csapatokat Kiutasítottak két nyugati újságírót, mert megírták, hogyan futamodnak meg az amerikai katonák Nagy feltűnést keltett Paris­ban aiz Associated Press és az United Press koreai tudósítói­„Béke es Szabadság" Megjelent a „Meg­védjük a békét"-moz­galom Országos Ta­nácsa folyóiratának első száma. A folyó­irat a jövőben ha­vonta jelenik meg és cikkeket, képes ripor­tokat közöl az egész világon egyre foko­zódó békeharcról. i A lap elsősorban a béke­bizottságok munkájában nyújt segítséget Ára 1 forint nak, Tom Lambertnek ós Péter Kalischernok kiutasítása. Az egész francia sajtó feltűnő sze­déssel hozza a hírt. A Ce Soir hangoztatja, a két újságírót az­ért utasították ki, mert az igaz­ság megírásában találták őket bűnösöknek. A Le Monde közli a kiutasított Lambert utolsó sürgönyét, amelyben a tudósító jelenti, hogy az amerikaiak újabb visszavonulása valószínű és a helyzet Dél-Koreában min­den téren rossznak látszik az USA számárá. Az amerikaiak gyáván viselkednek, fegyverei­ket elhagyva, megfutamodnak az északkoreaiak előtt. Marguerite Higgins, a New­York Herald Tribüné tudósítója a következőket írja: A front felé vezető út mentén nagyszámú koreai holttestet le­het látni, akiket azért végeztek ki, mert állítólag fegyvert talál­tak náluk. A délkoreai rendőrség tagadja, hogy ő hajtotta volna végre a kivégzéseket, viszont — irja a tudósító — egy amerikai őrnagy megmondotta nekem, hogy ezekkel a „kémekkel" való­jában a délkoreai rendőrség „fog­lalkozott". i Az egész francia jobboldali sajtó rendkívül súlyosnak ítéli a koreai intervenciós csapatok helyzetét. A Figaró katonai szak­értője így ír: AzL lehetett re­mélni, hogy a Kum-folyónál az amerikaiaknak sikerülni fog lesr­alább néhány napra megállítani az ellenséget. Ez a remény azon­ban csődöt mondott. Taezson és egész Dél-Korea sorsa most már igen nagv veszélyben van. Walter Simmons, a Chicago Tribüné koreai tudósítója jelenti a Reuter-irodának: Az amerikai csapatok zölden és pánikra hajlamosan léptek ak­cióba. A fegyelem gyenge. A legtöbbjük nem tud különb­séget tenni az ellenség és a sa­ját tüzérsége között. A fiatal tisztek még rosszabbak, mint embereik. Elpuhultak a sok ülés­től a japáni tiszti-klubokban és félelemmel mételyezték a kato­nákat ahelyett, hogv erősen ve­zették volna őket. Több tisztet A tűzvonalban tanúsított gyáva­ságáért fel kellett menteni. Az északkoreaiak nem ijedtek meg az állandó amerikai bombá­zástól és tüzérségi tűztől. Felsze­relésüket növelték legalább 50.000 amerika; fegyverrel, ame­lyet a menekülő délkoreaiaktól zsákmányoltak. Nagy katonai raktárakat zsákmányoltak Szöul­ban és más helyeken. Az ameri­kai légiakciók eredményei eddig még hatástalanok. Az ameri­kaiak egyetlen északkoreai pán­célost sem tudtak még zsákmá­nyolni. Az északkoreai tankok páncélián nem tudott áthatolni sem az 57 mm-es, sem az ameri­kai tankok 77 mm-es, sem a 105­ös kaliberű tüzérségi lövedék. Trygve Lie, az ENSz fő­titkára július 14-én tartott sa j tóértekezletén kijelentette, hogy levelet intézett az ENSz 52 tagállamának kormányá­hoz, amelyben felkéri az ENSz tagállamait, nyújtsanak támo­gatást a koreai fegyveres erők úgynevezett „egységes pa­rancsnokságának". „Tudomásomra hozták — mondja a levél —, hogy az egységes parancsnokságnak (így nevezi Trygve Lie Mac­Arthur amerikai főhadiszál­lását) sürgős szüksége van hatékony segítségre. Ezért hálás lennék, ha az Önök kormánya tanulmányozná e segítségnyújtás - lehetőségét, beleértve fegyveres erők és különösen szárazföldi seregek rendelkezésre bocsátását." Barretnek, a Newyork Ti­mes lake-successi tudósítójá­nak közléséből kitűnik, hogy az ENSz tagjai csak „elvben" adtak kedvező választ a fegy­veres erők rendelkezésére bo­csátására vonatkozó amerikai parancsra kiadott kérésre. Széles körben hangoztatják azt az álláspontot, hogy a tagállamok többsége számára gyakorlati nehézségek esetleg lehetetlenné teszik csapatok küldését Koreába. Vasziljevszkij marsall napiparancsa a szovjet légierők napja alkalmából A Szovjetunió hadügyminisz­terének 87. számú napiparancsa 1950. julius 16-án: Elvtársak! Repülők és navi­gációs tisztek, lövészek és rádió­sok, mechanikusok, motorszere­lők, repülőgépipari munkások! Katona és altiszt elvtársak! Tiszt és tábornok elvtársak! A szovjet nóp és dicsőséges hadserege ma ünnepli a szovjet légierők napját és azoknak a fel­adatoknak megoldásában elért eredményeket, amelyeket Sztálin elvtárs, nagy vezérünk, tanítónk és gcneralisszimuszunk a szovjet repülésügy elé tűzött. Üdvözlöm és köszöntöm Önö­ket a szovjet légierők ntipjának, az egész nép ünnepe alkalmából. A dicsőséges szovjet légierők egész személyzetének és a repülő­gépipar valamennyi munkásának további sikereket kívánok orszá­gunk légihatalmának megsztlár­dltáfja terén. A szovjet légierők napjának ünnepe alkalmából megparancso­lom: Ma, 1950 julius 16-án Moszk­vában, hazánk fővárosában és a szövetségi köztársaságok fővá­rosaiban 20 tüzérségi díszsortü­zet adjanak le. Éljen a szovjet légiflotta! Él­jen hatalmas hazánk! Éljen a Szovjetunió Kommunista (bolse­vik J Pártja! Éljen a nagy Sztá­Sln — győzelmeink lelkesítője és szervezője! VASZILJEVSZKIJ, a Szovjetunió marsallja, a Szov­jetunió hadügyminisztere A szovjet dolgozók országszer­te lelkesen ünnepelték a szovjet légierők napját. A munkásklu­bokban, kultu r p alo' ákb a n elő­adásokat tartottak a sztálini re­pülőkről és találkozásokat ren­deztek a Szovjetunió hős repü­lőivel. A rádióban hires szovjet pilóták szólaltak meg. A film­színházakban az „orosz repülés atyjáról", Zsukovszkijről ké­szült filmet vetítettek. Moszkvá­ban husz tüzérségi üdvözlő sor­tűzzel köszöntötték a hős sztáli­ni légierők hagyományos ünnep­napját. Repülő díszszemle a bo­rús időjárás miatt nem volt. Le­ningrádban a tengerparton ren­deztek népünnepélyt, amely a békeharc jegyében folyt le. A leningrádiak megtekintették az orosz repüléstörténelmi kiállítást és elbeszélgettek hírig repülők­kel. Nagy ünnepély volt Krasznoje­Szeloban, ahol először repült aeroplán, amelyet Alexandr Mo­zsajszkij épített két évtizeddel megelőzve az angol Wright testvéreket. Kievben is sokezer dolgozó nézte meg a repülőkiál­litást, amelynek tárgyai a Nagy Honvédő Háború hős eseményei­re s a sztálini sólymok győzel­meire emlékeztetnek. Népünne­pélyek voltak Ukrajna más vá­rosaiban is. Egymillió bélcealáirás Amerikában — tiltakozó sztrájkok, tüntetések Olaszországban A „Pravda" newyorki tudósítója jelenti, hogy a stockholmi felhívást aláírt amerikaiak száma elérte az egymilliót. Az US'A' minden részé­ből érkező jelentések arról számol­nak be, hogy munkások, farmerek, tudósok és művészek forró lelkese­déssel üdvözlik a stockholmi fel­hívást az atomfegyver eltiltására. Az aláírásgyűjtés az USA 40 ál­lamában folyik már. Ezzel párhuzamosan az amerikai reakció napról-napra fokozza a béke harcosainak üldözését. Edgár Hoover, az amerikai titkosrendőr­ség vezetője a kongresszustól pót­költségvetést kövelelt erre a célra. A reakciós lapok, melyek mostaná­ig agyonhallgatták a békealáíráso­kat, megrémüllek az aláírásgyűjtés amerikai sikereinek láttára. Az USA mindkét szakszervezeti köz­pontjának jobboldali vezetői vi­szont feltétlenül támogatják az US'A' kormányának agresszív politikáját. Ennek ellenére napról-napra nő a béke híveinek száma Amerikában és jellemző, hogy a stockholmi békefelhivást 400 ezer amerikai azután írta alá, hogy Truman parancsot adott a koreai fegyveres beavatko­zásra. Ugyanakkor Olaszország külön­böző városaiból is érkeznek a je­lentések, hogy széles néptömegek lelkesen vesznek részt a koreai nép iránti szolidaritási hétben, amelyet az Olasz Szakszervezeti Szövetség felhívása hirdetett meg. A koreai nép iránti szolidaritási mozgalom sztrájkok, gyűlések és tüntetések formájában nyilvánul meg. Az elmúlt három nap folya­mán Róma valamennyi vállalatának dolgozói részlvettek a tüntető sztráj­kokban. A tüntetéseket követő gyűlése­ken a dolgozók határozatban követelték az amerikai esapa­tok haladéktalan kivonását Ko­reából. Sok üzemben a dolgozók száz szá­zalékban résztveltek a tüntető sztráj­kokban. A tiltakozási mozgalom egybefonódik a stockholmi béke­aláírási kampánnyal. Több helyen a hatóságok betiltották az aláírás­gyűjtést, azonban a rendőrségi in­tézkedések nem tudják feltartóztat­ni a béke híveinek mozgalmát, amely a lakosság legszélesebb ré­tegeit öleli fel. Az ország minden részéből érkeznek a táviratok és határozatok az Olasz Kommunista Ifjúsági Szövetséghez, melyben az olasz ifjúság megfogadja, hogy megtagadja a részvételt, minden, a Szovjetúnió ellen irányuló támadó háborúban. 'A'z ifjúmunkások az egész olasz dolgozó nép nevében kötelezik ma­gukat, hogy sohasem emelnek fegy­vert a Szovjetúnió, a béke támasza ellen. Minden hét KEDVENCE a TOTO 3'30 - ért dupla nyerési esély

Next

/
Thumbnails
Contents