Délmagyarország, 1950. július (7. évfolyam, 150-175. szám)

1950-07-16 / 163. szám

VASÁRNAP, 1950. JULIUS IS. Sürgősen hozzá kell látni a hibák kiküszöböléséhez a Deutsch'Vasöntődében is 'Az államosított Deutscih Vas- és fémöntöde az ötéves terv megindulása óta fokozatosan emeli termelését. Az első ne­gyedévi termelési irányzatot mintegy 28 százalékkal teljesí­tette túl, míg a második negyed­évi irányzatot 118 százalékra tel­jesítette. Biztatók ezek a szá­mok, de a Deutscih vas. és fém­öntödében is számos olyan jelen­séggel találkozunk. amelyek nagymértékben akadályozzák a további fejlődést. Az öntöde dolgozói vállalták. hogy ezévl tervUkot 20 nappal hamarabb, december 10-ra felezik be Jelentős vállalás annál is in­kább. mivel Szegeden négv vas­öntödei kisüzem van. amelyek­nek biztosítani kell a szegedi üzemek öntvényellátását. A vas­öntöde minden egyes dolgozója, művezetője előtt komoly tenni­valók állnak. Számos műszaki ég munkaszervezési feladatot kell sikeresen végrehajtani, hogv a vállalást teljesíteni tudják. Szükséges az is, hogv világosan lássák, hol van lemaradás. Csakis így lehet teljesíteni az összes feladatokat. Íz öntödei seleit hosszú hónapok óta égető kér­dése a nehéziparinak. Az öntödé­ben emelkedő vagy csökkenő se­lejtszázalék mutatja meg, mi­lyen a műszaki vezetés, hogyan állnak az egyéni felelősséggel és milyen a politikai felvüágosi­tó munka. Az államosított Deutsch öntödében is ígv van. Hiába érnek el jó eredményeket, az üzem dolgozói, ha nincsen, aki szervezetten irányítsa őket, nincs politikai felvilágosító munka az üzemben. Nincsen üze­mi pórtszervezet, nhics üzemi bi­zottság, nincsen egvetlen egy népnevelő sem, aki felvilégosíta. A jezsuiták volt fellegvárában, a szocializmus építésére készülnek a jövő szakmunkásai | Nemrégen | még n a felírás dí­szelgett a Kálvária-utcai hatalmas épületen: „Jézustársasági, hittudo­mányi, bölcsészeti főiskola". Hogy es a név mit takart, azt ma már igen sokan tudják. „Róma Gestapoja", a jezsuiták fészkeltek itt, szőtték há­borús terveiket áj háborúra, új vér­özönre spekuláltak. De es a kép ma már megoáltosott. 'A nép nyakán élősködő, pusztító háborúra uszitá jezsuiták helyén, az új fársadálom épitö jfjú szakmun­kásai foglalnak helyet. A felirat i* megváltozott. A diszes „Jézus társa, ság" helyén a magyar költőről, Pető­firől elnevezett tanulóotthon van és az épület gyönyörű szobáiban, ter­meiben éppen azok vannak, akiket a tőkések, földesurait és papok ter­rorja, népbutitó politikája a legsöté­tebb tudatlanságba, nyomorba akart dönteni. mrnsah meg J ezeknek as ifjak. nak az életét közelebbről. Még alig 14—15 évesek, de magatartásukon, viselkedésükön már meglátszik, hogy ezek már az új társadalom szelle­mében nevelkedtek. Fegyelmezett­ségük nem a rájuk gyakorolt terror­ból és megfélemlítésből ered, — mint ahogy az a felszabadulás előtt a „Püspöki tanoncotthonban" volt —, hanem a „Petőfi tanulóotthon" igazgatójának és nevelőinek türel­mes és felvilágosító munkájának eredményeképen, az ifjak öntudatán alapszik. Amint belépünk, egy Halai Iparos­tanuló kedves hangja szólít meg. „Szabadság elvtárs! Kit tetszik ke­resni?" Udvariasan vezet bennünket. Itt is elvtársak vannak. Barátsága. san fogadnak, de alighogy leülünk, marig kopognak. „Szörnyű nagy gondba esve jön a pufók arcú Böjlös Jóska, tanácsot kérni az igazgató elvtárstól. Ugyanis egy pár használt bakancsot akar megvenni Szabó Pista géplakatos tanulótól és addig nem köti meg a vásárt amig meg nem beszéli az igazgató elvtárssal. Olyan bizalommal és szeretettel fordulnak ezek az egyszerű gyerekek a veze­tőkhöz, ahogyan csak az apához szoktak, vagy ahogy az uj szocialista nevelés következtében már a tanulók a vezetőikhez fordulnak. Nem a kapi­talista világ kiéheztetett, megalá­zott, kizsákmányolt iparosanulói ezek at ifjak már, hanem az új, a szebb világ jövendő szakmunkásai. ben, fejleszthetik tudásukat, megis­merkedhetnek a szakmán kiviil a szovjet szocialista irodalommal, az irodalmon keresztül az újtipusá em. berekkel, a szovjet dolgozókkal. A tanuláson I kívül I Nyolevanketien | vannak. Túl. nyomórészben vasesztergályosok, vas­öntök. Utánpótlása a nehézipar számú ra. A tanulóotthon lakóinak több mint ötven százaléka szegényparaszt fiatalokból tevődik össze. A múltban a tanulást, szórakozást, sportot még hirböl sem ismerték. Most, hogy al­kalmuk nyílott a tanulásra, sorfalat állnak a könyvtár előtt, ahol válo­gathatnak a jobbnál-jobb könyvek. rengeteg sportolási lehetőség jut a tanulóott­hon lakói számára. Foiball fölszerelés, röplabda és hozzáoaló teljes felsze­relés, ping-pong és még számtalan más lehetőség, amelyekkel az ifjak fejlesztik szellemi tudásuk mefletl fizikai képességüket és tehetségüket. Az ifjak politikai nevelésére te nagy gondot fordítanak- Ifinapokat torta, nak, pártnapokra járnak és állan­dóan fejlesztik ideológiai tudásukat, hogy minden tekintetben megfelel­jenejt a követelményeknek, ami elé az új szocialista társadálom felépí­tése állította őket. Ellátásuk kitűnő. Tiszta ágyakban alszanak, fürdő és minden tisztálko­dási lehetőség rendelkezésükre ált. A heti étkezési tervet az otthon gondnokával közösen állítják össze az iparostanulók. Segítenek költség­vetést csinálni, hogy minél olcsób­ban kiadós és Ízletes ételeket lehes­sen előállítani. Igy késsülnek | a szocláliz. muiépítésére,~~a~ jezsuiták egykori fellegvárában a magyar ipar jövendö szakmunkásai, a fiafal iparostanulók. — M.l.— ná a dolgozókat a munkaveraemy jelentőségéről s ezek a ténvek rányomják a bélyegüket a vas­öntöde munkájára. A legdön­tőbb hiba azonban ott Van. hogv Pártszervezet és Üzemi Bizott­ság nélkül dolgozik az üzem és ennek hiányában a mpnkawsenv-mozgalom sem bantako hat kl A felvilágosító munka hiányá­nak tudható be is. hogy gyen­ge a munkafegyelem. Nem egy­szer megtörtént már, hogv egyes munkások munkavégezté­vel szerszámaikat széjjelhányva hagyták el munkahelyüket és másnap félórákat töltöttek el szerszámok megkeresésével, ami természetesen a termelés rová­sára ment. A munkához való rossz viszony, a nemtörődöm­ség, a hanyagság jele az. hogy a selejt 4 százalékra emelkedett. Az üzem 53 dolgozója közül nincs egyetlen egyéni versenyző sem. Itt is megmutatkozik az üzemi pártszervezet és a népne­velők hiánya. És sok párttag eL felejtkezik • kommunista példamutatásról Vegyük például Sári János géplakatos elvtársat. akinek, mint kommunistának mindenben elől kellene járni, ő mutatja a rossz példát a többi dolgozónak a2Zal, hogv munkája végeztével szerszámait széjjelhagyja. Igyek­szik minél gyorsabban eltávozni munkahelyéről, hogy a kocsmába pihenje ki napi fáradalmait. Az öntöde kommunistáinak és yállalatvezetöségének sürgősen ki kell küszöbölni az üzemben előforduló súlyos hiányosságokat, Mindenekelőtt meg kell alakíta­ni az Üzemi Pártszervezetet és az Üzemi Bizottságot. mert ezek nélkül nem tudják az üzemben lévő hibákat kiküszöbölni és az üzemen belül a szocialista mun­kaversenyt kiszélesíteni I vállalatvezetllség feladata hogy a SzOT határozata értel­mé/ben minden tekintetben meg­javítsa a szervező munkát az üzem dolgozói között Indítsanak erélyes harcot a fagy elemeértők, normalazítók ellen. Állítsák munkájuk középpontjába a seleit elleni küzdelmet, a minőség megjavítását. Állandóan tartsák szem előtt Gerő elvtárs nagy­fontosságú beszédét, amit a Köz­ponti Vezetőség ülésén mondott. Az egyéni és párosversenveket szélesítsék ki az üzem dolgozói között, mert csak ígv tudják si­keresen befejezni határidő előtt ötéves tervünk első évét. Uj)ászerve%%ük pedagógiai főiskolánkat Játszi könnyedséggel számoljuk ki heti keresetünket (Tudósítónktól.) At OKISz köte­lékébe tartozó Szegedi Vasipari Szövetkezet dolgozói hálásan gon­dolunk Pártunk útmutatására, mellyel megmutatta a vasas dol­gozóknak is, milyen üdvös a da­rabbér. Amióta bevezettük a darabbét­rendszert, azóta játszi könnyedség­gel számoljuk ki heti keresetünket és amellett a termelést is emeli. Ehhez nagy segítséget nyújtott ne­künk, dolgozóknak a most befeje­zett alapfokú szeminárium. A sze­mináriumon keresztül még jobban megismerkedtünk a szovjet sztahá­novista módszerrel­A Vasipari Szövetkezetben 6 bri­gád dolgozik. A brigádok páros­versenyben vannak. Egyik brigá­dunk a Szegedi Kenderfonógyár NV újítási munkálatain dolgozik szép eredménnyel. A brigád átlagszáza­léka 160—180 százalék. Ezzel az a célunk, hogy a dolgozók munkame­netét észszerű újítások bevezetésé­vel megkönnyítsük és ezáltal előse­gítsük a szocializmus építését. Üzemünk mintaképei: Németh Imre elvtárs, szerszámlakatos, aki selejtmentesen a normáját 130 szá­zalékra teljesíti. Pipicz József és Balogh Antal vasesztergályos ifjú­munkások (akik a szövetkezetben szabadultak), normájukat 120 szá­zalékra teljesítik a sztahánov-rcn'd­szerfl négykéses befogó készüléken. Matula Miklós elvtárs, szerszám­lakatos normáját 129 százalékra teljesíti. Gogán Mihály elvtárs, üze­münk fémcsiszolója selejtmentesen dolgozik és 130 százalékra teljesíti normáját. » Mi, szövetkezeti dolgozók Pár­tunk útmutatásával és Rákosi elv­társ vezetésével több és Jobb mun­kával harcolunk a béke megvédésé­ért. Ördögh Andor, fl nyolc osztályos általános Iskola megteremtése népi demokrá­ciánk hatalmas diadala volt a köz­nevelés területén. Népünk kulturá­lis színvonalának emelkedése szem­pontjából felmérhetetlen jelentő­ségű, hogy jelenleg csaknem 3000 olyan általános iskola működik, amelyben a nyolc osztály teljesen kiépült Népi demokráciánk sok mindent megtett azért is, hogy ál­talános iskoláink benépesüljenek. 1937—38-ban a népiskolákba, a pol­gári iskolába és a középiskola alsó négy osztályába 1,096.000 tanuló járt. A hároméves terv végén az általános iskolába már 1,214.000 ta­nuló járt, tehát 118.000-rel több, mint a Horthy-rendszer harmincas éveiben. A beiskolázás sikerei egy­re nagyobbak. Világos, hogy általános Iskolá­ink létrehozása, az egy-két-három­tanerős iskolák fokozatos megszün­tetése a beiskolázás sikerei, több­ezer új pedagógus munkábaállítá­sát vonják maguk után. Pártunk az általános iskolai tanárképzés biz­tosítása céljából létrehozta népi de­mokráciánk új főiskoláit: a peda­gógiai főiskolákat A pedagógiai főiskolák ebben a tanévben mindössze 122 általános iskolai tanárt bocsátanak ki, a jövő tanévben a jelenlegi szervezettsé­gükben 348-at és két év múlva 870-efc Ezzel szemben nézzük meg az általános iskolák tanerőszükség­letét. Az 1949—1950-es tanévben az általános iskola felső tagozatában 7438 tanárral volt kevesebb a szük­ségesnél. Az 1950—1951. tanévben pedig 7588 tanárt kellene alkalmaz­nunk. Ezek a számok azt mutat­ják, hogy a pedagógiai főiskolák­nak (a szaktanítói tanfolyamokat is figyelembe véve) erfcen fokoz­niok kell termelésüket. Helyesen állapflotta meg a sza­bad Nép 1950 július 1-én megje­lent cikkében (két évre szállítják le a pedagógiai főiskolák képzési ide­jét), hogy a pedagógiai főiskolák jelenlegi szervezettségükben nem alkalmasak a hiány pótlására. A pedagógiai főiskolák megszervezé­sében ugyanis döntő szerepe volt az ellenségnek. Az ellenség a peda­gógiai főiskolákkal kapcsolatban is alkalmazta a maximaüzmus takti­káját, amellyel sikeresen akadá­lyozta volna meg az általános is­kolai tanár-utánpótlás biztosítását. A Szabad Nép ezzel kapcsolatban a következőket írta: „A ellenség eredeti javaslata az volt, hogy a hároméves tanulmányi idővel meg­induló főiskolákon rövidesen négy évre kell majd fölemelni a tanul­mányi időt, s az általános iskolák alsó tagozatai számára Is itt kell kiképezni a pedagógusokat.1' Pártunk azonban éber volt. Meg­akadályozta, hogy az ellenségnek ez a maximalista, túlzott „igényes" követelése tönkretegye nevelőütán­pőtlásunkat. Idejében létrehozta a pedagógiai gimnáziumokat és az 1949—1950-es tanévben a nagy ta­nárhiányra való tekintettel a peda­gógiai főiskolákon a természettu­dományos szakokon a hároméves képzést két évre szállíttatta le. Nézzük meg valóiában milyen színvonalú képzés rejlett abban a tantervben, amelyet az ellenség a háromévfolyamú pedagógiai főisko­lák számár a készített. „E tanterv szerint a szaktár­gyakra igen kevés Idő jutott, a meíéktárgyakkal viszont elvonták a figyelmet a szaktárgyi alapos tanulásától. Azok a magyar-törté­nelem szakos főiskolai hallgatók például, akik az 1947—18-as Isko­HéJfőn este 8 óra 25 perekor Szegedet hallhatjuk a Kossuth-rádióban A szegedi dolgozók örömmel I Pedagógiai Főiskola Kamarakó­vették tudomásul, hogy hétfőn 1 rusa és a Pedagógiai Főiskola gyakorló iskolájának úttörő ze. este fél 9 előtt öt perccel, a Kossuth-rádióban „Halljuk Sze­gedet" címmel gazdag és színes rádióközvetítést hallhatunk Sze­ged életéből. A műsorszámokból színes ké­peket kapunk a szegedi dolgozók szocializmust építő munkájáról és a város kulturális életéről. A rádióműsorban Szeged ifjúsági kultúresoportiaf is szerepelnek. A „Szabad Ifjúság" kórusa, a nekara és több ifjúmunkás sza­való. A szereulő fiatalok együt­tesen hallgatják meg a műsort a DISz-székház nagytermében. Felhívjuk a DISz szereplőcso. portok és Szeged valamennyi dolgozójának figyelmét, hogy ér­tékeljék ki a rádióműsort és bí­rálatukat juttassák el a Dél­magyarország szerkesztőségébe. Ibi évben iratkoztak be a főisko­lákra, elsőéves korukban heti 34 órából csupán 4 órán keresztül hallgattak alacsony színvonalon magyar nyelvtant, 4 órán át ma­gyar irodalmat és ugyancsak 4 órán át történelmet, összesen tehát csupán heti 12 órában foglalkoz­tak a szaktárgyaikkal, ezenkívül mindenkinek kellett egy harmadik melléktárgyat is választania, amely­re több időt kapott, mint a főtár­gyakra." (Szabad Nép u. a. száma.) De nemcsak a magyar-történelem szakosok jártak így, a földrajzra is, a fizikára is, a kémiára is mindössze csak heti 4 óra jutott. A matematikára és a geometriára, heti 3—3 órát szántak, stb. Ahogy az ú. n. szabadon választ­ható „készségtárgyakkal" a pedo­lógia behatott az általános iskola tantervébe, ugyanúgy tette tönkre ez az ellenséges, imperialista peda­gógiai elmélet a komoly, alapos marxista-leninista szakképzést a főiskolákon is. A főiskolák tanter­vében is megvoltak az ú. n. „kész­ségtárgyak". Énekkel, rajzzal, test­neveléssel, kézimunkával halmoz­ták agyon a hallgatókat. Amint a Szabad Nép cikke is megállapította: „Sok es ötben ha­mis idealista elméletekkel fertőz­ték meg az órák alatt a hallgató­kat." Tudni kell, hogy a budapesti főiskolán Mérei Ferenc tanította a lélektant, aki Freudot és a francia pedotógust: Piaget-t dicsőítette. Mindez azt Indokolja hogy a pedagógiai főiskolák szervezetében, óra- és tantervében gyökeres válto­zást kell létrehoznunk. A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezető­ségének március 29-i határozata ér­telmében a pedagógiai főiskoláknak is közvetlenebbül kell szolgálniok a szakkádcrszükséglet követelmé­nyeit. A pedagógiai főiskoláknak meg kell gyorsítaniok az általános­isko'ai tanárképzést. Ezt azonban úgy kell elérniök, hogy a szakis­meretek és szaktudományok okta­tását nem hanyagolják el, elmé­lyültebb, korszerűbb, az összefüg­géseket föltáró, tehát tudományo­sabb oktatást adnak. Pártunk javaslatára tehát helye­sen határozta el a kultuszminisz­térium a pedagógiai főiskolák kép­zésének két évre való leszállítá­sát. „A Szovjetunió több évtizedes tapasztalatai is azt mutatják, hogy a kétéves tanulmányi Idő feltétle­nül elég az általános iskolák taná­rainak." (Szabad Nép.) Helyes az a határozat is, hogy „a pedagógiai főiskolákon a jövő­ben jó, alaposan kidolgozott tan­tervvel kétszakos tanárokat képez­nek és eltörlik a mellékszakot. Az orosz nyelvtanárok egyszakosok lesznek. A pedagógiai főiskola má­sodik évének elvégzése után a hall­gatók csak szakvizsgát tesznek, utána egyéves iskolai gyakorlati munkát végeznek (fizetéssel), majd azután teszik le a pedagógiai vizs­gál." A jí tanterv valójában azt ered­ményezi majd, hogy a kétéves képzés a pedagógiai főiskolákon színvonalcmelkedést jelent. A főis­kolások nem heti 4 órában, hanem kb. heti 10 órában tanulják egy-egy szaktárgyukat. Ez, ha tekintetbo vesszük, hogy a régi tantervben a harmadik évre már nem jutott szaktárgyi tanftás, a szakismere­tekre szánt időnek két és félszere­sére vató emelkedését jelenti. Az új tanterv a réginél sokkal nagyobb gondot fordít a marxizmus­leninizmus és a pedagógiai tárgyak tanítására is. Pártunk Központi Vezetőségének határozata hozzásegített bennünket ahhoz, hogy a pedagógiai főisko­lákon is szétromboljuk az ellenség hadállásait. Nem vitás, hogy ezután, ha éberek vagyunk, a pedagógiai főiskolák is hathatósan támogat­ják kultúrforradalmunkat, eredmé­nyesen és megfelelő számban ké­pezik ki az általános iskolák szá­mára az egyre nagyobb mértékben szükséges marxista-leninista világ­nézetű tanárokat. Dr. Ágoston György

Next

/
Thumbnails
Contents