Délmagyarország, 1950. július (7. évfolyam, 150-175. szám)

1950-07-15 / 162. szám

SZOMBAT, 1950. JULIUS 15. 23 5 mmmmmam Volt vendéglő- és szállodatulajdonosok aknamunkája A SZEGEDI VENDÉGLÁTÓ IPARBAN Mint ismeretes, az elmúlt év decemberében népi kormányunk a 10 dolgozónál többet foglalkoztató üzemekkel együtt állami és községi kezelésbe vette a jelentősebb vendéglő- és szállodaipari üzemeket is. Fontos volt ez azért is, hogy a dolgozók jó munkájuk után még olcsóbb, kifogástalan szórakozási lehetőséghez jussanak. Ezenkívül szükséges volt ez azért is, hogy Pártunk irányvonalának és szocializmust építő társadalmunknak megfelelően végleg felszámoljuk azokat az éjjeli lokálokat, úgynevezett „mulató tanyákat", melyek igazi tükörképei voltak a múlt társadalmi rend züllöttségór.ek. A kapitalista tulajdonosokon kívül nem volt belőlük senkinek sem haszna. Egyedül népünk ellenségei, levitézlett kiskirályok, volt nagykereskedők, kulákoL földbirtokosok dőzsöltök bennük. Sok esetben ezeken a helyeken agyajták ki Pártunk „és ötéves tervünk ellen irányuló gálád terveiket. Ezért volt fontos, hogy fölszámoljuk .ezeket a helyeket. Így kerültek állami, illetve községi kezelésbe Szegeden a Hági, a Tombácz, a Hungária, a Royal, az újszegedi (Tóth-vendéglő és a Ligeti Vigadó is. Ezek a vendéglá'ó üzemek még az elmúlt év folyamán is jórészt a volt kapitalista tulajdonosok zsebét hizlalták és az ellenség találkozó helyei voltak. Mondanunk sem kell, hogy ebben az időben öntudatos dolgozók nem igen telték be ezekbe a helyiségekbe lábukat.. Á községesítés óta azonban pz a kép már lényegesen megvátozott. A szegedi dolgozók is szívesen töltenek már a szabad időből néhány órát ezeken a helyeken. De ez még kevés. Az elért eredmények még most sem kielégítők. Míg a volt tulajdonosok hizlalták magukat a bőséges jövedelemből. addig most ezekre a vendéglátó üzemekre sulvos ezrekel fizet rí népgazdaságunk. Megállapítható, hogy ezt nemcsak a kezdeti nehézségek okozták, hanem ezen túlmenően erősen közreműködik itt az ellenség keze is. A beférkőzött ejlenség mindenáron be akarja bizonyítani: „Kár volt ezeket az üzemeket állami és községi kezelésbe venni, mert haszon helyett ráfizetéssel működnek." Amint az elmúlt hónap eredményei mutatják. ezt he is bizonyította az ellenség. Ez csupán annak köszönhető, hogy nem volt elég éber a vendéglő- és szállodaipari dolgozók pártszervezetének vezetősége. A leépített, tönkretett üzemekkel együtt mint kellemetlen örökséget vették át a volt tulajdonosukat is. Ahelyett, hogy beosztották volna őket az üzemek fizikai munkásai közé. kevés kivétellel valamennyinek vezető funkciót biztosítottak. Nem vették észre, hogy ezzel tulajdonképpen szabadkezet nyújtottak az ellenségnek, aki természetesen — amint a példák is igazolták — ki is használta ezt a lehetőséget. Ezek után nem is csoda. hogyha elterjedt ezekről a községi üzemekről az az általános vélemény, „a kabát ugyanaz. csak a gallér változott". Ez a vélemény nem sok túlzással igaz is. i Vegyük szemügyre például az ujszegedi Vigadót. Nézzük meg, kik vannak itt tulajdonképpen. Tóth Erzsébet, a volt „Tóth-vendéglö" egyik tulajdonosa. Amikor megneszelte, hogy rövidesen községesitik vendéglőjét, mindent elkövetett, hogy a többmint százezer forint értékű berendezést elherdálja. Előre kiagyalt tervek alapján 'mindent elpocsékolt, mire a községesitésre kerüli a sor, még a villanyvezetékeket is kiszereltette a faiakból. A tönkretett üres helyiségeknél nem maradt ott semmi egyéb. Ez a Tóth Erzsébet most a több mint százezer forint állami költséggel újjáépített vigadó egyik vezetőségi tagja. De ne menjünk messze, itt találjuk Rózner Sándor helyettes vállalatvezetőt Is, illetve a Hungária volt tulajdonosát. Ő sem különb Tóth Erzsébetnél Jól megfizetett állását arra használja fel, hogy ahol csak lehet, károsítja a dolgozókat. Ma délután háromnegyed hatkor összevont pártnap a Dohánygyár udvarán Előadó dr. Zöld Sándor elvtárs, belügyminiszter Nagyjelentőségű eseményre gyű'nek ma össze a szegedi dolgozók a Dohánygyár udvarán. Szeged kommunistáinak és pártonkívüli dolgozóinak alkalmuk nyílik, hogy összevont pártnap keretében megismerkedhessenek mindazokkal] az időszerű kérdésekkel, amelyek jelenlegi épitőmunkánk legfontosabb kérdéseit képezik. Az összevont pártnapot nagy érdeklődéssel várják Szeged dolgozói, mert az eddigi pártnapokon is meggyőződtek arról, hogy igen értékes útmutatásokat nyertek az elhangzott előadásokból Különösképpen fontos, hogy világosan lássák feladataikat a szegedi dolgozók most, amikor az építőmunka és az ellenség elleni harc különösképpen fokozott feladatokat ró minden becsületes dolgozóra. a mindennapi munkában csakis akkor tudunk helytállni, akkor tudjuk sikeresen szolgálni a szocializmus építésének ügyét, ha v?lágosan látjuk a reánkváró feladatokat, ha fokozzuk elméleti tudásunkat. A mai összevont pártnap után minden résztvevő dolgozó biztosabban, a feladatok alaposabb ismeretével haladhat azon az uton, amelyet a szocializmus épitése, a béke megvédése jelöl ki számunkra. Az öszevont pártnap délután háromnegyed hatkor kezdődik. A pártnap előadója dr. Zöld Sándor elvtárs, belügyminiszter, a Központi Vezetőség és a Politikai Bizottság tagja. Szeged ifjúsága is megszólal a rádió hétfői szegedi műsorában Hétfőn este a Kossuth-rádión fél kilenc előtt öt perccel „Halljuk Szegedet'' címmel rádióközvetjtést hallhatunk. A rádióműsorban Szeged ifjúsági kuUúrcsoportjai is szerepelnek, igy a „Szabad Ifjúság" kórusa, a Pedagógiai Főiskola kamarakórusa, a Pedagógiai Főiskola gyakorló iskolájának úttörő zenekara és több ifjúmunkás szavaló. A fiatalok együttesen hallgatják meg a műsort a DISz székházának nagyíciniében. Felhívjuk a DISz szereplő csoportok és a kultúrvezetők figyelmét, hogy valamennyien vegyenek részt a közös rádióhallgatáson, értékeljék ki azt és bírálatukat küldjék be a Pitmagyarország szerkesztőségébe. Amint Lantos elvtárs, az üzem vezetője elmondja, éppen a napokban derült fény az egyik sza sotázstevékenységere, Nagyobb mennyiségű konyakba bort kevert, ezzel ezt az italt fogyaszthatatlanná tette. — Ne is csodálkozzunk, hiszen kapitalistából lett helyettes vállalatvezető. — Vájjon akarja-e ő az ötéves terv sikerét, s a szocializmus építését? Mondanunk sem kell, hogy nem. De itt található még Tombácz László is Ferenci Jenővel, a Hág volt tulajdonosával együtt. Ök szín. tén jól megértik egymást. Tombácz Lászlót már háromszor alkalraozták újabb és újabb munkakörben, de sehol sem felelt meg. Min denütt hanyagul végezte munkáját, csak a magas fizetésre volt gondja. Halászott a zavarosban. Hogy ne is beszéljünk Ficere Míhálynéról, a volt horthysta cscndörtörzsör mesternéről, aki a községesüett Virágh-cukrászdában van alkalma sásban. — Ezekből ítélve önkéntelenül is felvetődik a kérdés, vájjon szükség van-e ezekre? Várhatunk-e valami hasznosat tőlük? A válasz csak egy lehet: természetesen nem. De menjünk tovább. Tekintsünk be a központi irodába is. Vájjon kik irányítanak innen? Itt van mindjárt Kucska Tíborné, a közismert nototius adó nemfizető Kucska Mihály, bornagykereskedő és vendéglő tulajdonos sógornője. „Elv-barátja" Sugár SándoT kizárt párttag. Központi tejivó volt tulajdonosa, laki „dsekély" ezerszáz forint fi zctésért végzi az „irányítást". Kiss elvtárs, felelős vezető, úgy látszik űrömmel veszi körül magát ilyen levitéziloit kapitalistákkal, ahelyett, hogy megszilárdítaná kapcsolatait az üzemi pártszervezettel, a vezető funkciókba megfelelő munkáskádereket igyekeene felven. ni, de mást tesz. Inkább csak ezen lovagol: nincs káder, nem találunk megfelelő szakembereket. Erre Kiss elvtárs már jóval előbb is gondolhatott volna. A szakember probléma már fél évvé] ezelőtt is megvolt. Ki ss elvtársnak mégis csak most Jut eszébe, hogy szakkádereket kellene keresni, pedig az elmúlt félév alatt, ha kihasználták volna a lehetőségeket, kellő mennyiségű szakkádert képezhettek volna. Ezért a mulasztásért nem kts részben felelős aíz üzemi pártszerevzet is. Az örökös torzsalkodás helyett jobb lett volna, ha arra lett volna gondj a az elvtársaknak, hogy minél előbb megteremtsenek egy jólműködő üzemi háromszögét, amely rugalmasan kezelte volna a vállalat ügyeit. Ezt persze nem tették. Ehelyett inkább csöbörből-vödörbe öntőt. ték a vizet. Csak egy példát hozzunk fel: Harangozó Jánost, a Hungária főpincérét azért, mert sok esetben súlyosan megzsarolta a dolgozókat, azonnali hatállyal elbocsájfották ál. lásából. Ugyanakkor néhány nap múlva hasonló állásba fölvették a z Ujszegedi Vigadóba, ahol újra nyugodtan folytathalja bűnös manipulációit. — Mondják az elvtársak, hogy majd „megneveljük a 'többivel együtt", vagyis a volt csalókból vendéglő- és szállodatulajdonosok, ból akarnak „önttudatos dolgozókat" nevelni. Ugylá'szik, elfelejtették azt a jó közmondást, hogy ,,kutyából nem lesz szalonna". Csodálkoznak még ezek után is, hogy ráfizetéssel mennek az ütemek. A csodálkozás helyett azonban jó lenne, ha lelepleznék a beépült ellenségei, mert csak így állhatnak talpra ezek a Községi Vállalatok. A vezetőségnek sürgősen e] kell távolítani az oda nem való elemeket Szilárd alapra kell helyezniök a vezetést, így tudják elérni azt, hogy még nagyobb látogató közönsége les3 az üzemeknek, így 'tudják csak majd olcsóbban adni a most még méregdrága fogyasztási cikkeket. Ez természetesen csak akkor következik be, ha itt is érvényesül a Párt vezetőszerepe. Csépi J Az „uj belépők csoportja" és az „előkészítő bizottságok" Rákosi elvtárs 1948 augusztus '20-án tartott kecskeméti beszédében rávilágított, hogy mit kell tennünk a mezőgazdaságban. Ami a jövőt illeti, két út áll a magyar dolgozó parasztság előtt. Az egyik a régi, megszokott, túlzásba vitt egyéni gazdálkodás. Ennek elkerülhetetlen következménye a kulákság megerősödése. Elkerülhetetlen törvényszerű következménye az, hogy a nagy hajak megeszik a kis halakat. A másik lít a nagyüzemi gazdálkodás útja, amely nagyobb terméseredményeket, több jövedelmet, anyagi és kulturális felemelkedést biztosít a dolgozó parasztságnakCsongrád megye dolgozó parasztságának öntudatra ébredt része megértette Rákos) Mátyás elvtársnak, a dolgozó magyar nép bölcs vezérének szavait: rálépett a szövetkezeti gazdálkodás útjára. Ma már elmondhatjuk, hogy ter melőcsoportjaink szerte a megyében megerősödtek, megszilárdultak, jó munkájukkal példát mutattak az eOyénileg dolgozó parasztok számára. A lelkes munkájukat mindennél beszédesebben magyarázzák azok a terméseredmények, melyek büszkeséggel töltik el termelőcsoportjaink tagjait. Az újszegedi „Haladás" termelőcsoport 17 és félmázsás a szentesi „Hámán Kató" 14 és fél, a vásárhelykutasi „Petőfi" termelőcsoport pedig — amely a Szovjetuniótól kapott kombájnnal aratott — 13 és félmázsás holdankénti átlag búzatermést takarított be. Csongrád megye dolgozó parasztjai figyelemmel kísérték 1948 óta a csoportok fejlődését, munkáját, eredményeit. Ez az érdeklődés ebben az évben megsokszorozódott. Ma ezrek és tízezrek figyelik megyénkben a csoportok, csoporttagok minden mozdulatát, munkáját, belső életét. Az eredmények meggyőző hatással vannak az egyénileg dolgozó parasztok tömegeire. Ma már mind nagyobb számban győződnek meg róla, hogy a szocialista nagyüzemi termelés fölénye: kézzel fog ható valóság. Megyénkben eddig 14 helyen alakították meg az új belépők csoportját és a tszcs előkészítő bizottságokat. Az „új belépők csoportja" a híd szerepét tölti be a termelőszövetkezeti csoportok és az egyénileg termelő dolgozó parasztság között. Mondhatjuk, előiskolái a termelőszövetkezetnek. ahol a belépni szándékozók megismerkedhetnek a csoport életével, munkájával és a termelőcsoport pártszervezetének segítségével megismerhetik a csoport alapszabályait, a munkaegységgel való számolást, a tszcs munkaszervezését. Termelőszövetkezeti csoportjainknak fel kell ismerni az új belépők csoportja jelentőségét. Az ide belépett dolgozó parasztokat a csoportok vezetői és tagjai hívják meg a csoportjukba. Mutassák be gazdasági felszerelésüket, istállóikat, lakóházaikat, számoljanak be a jövedelmükről, erősítsék meg az „új be lépőknek" a szövetkezeti termelésbe vetett bizalmukat. Ugyanakkor látogassák meg őket saját otthonukban és beszélgessenek el velük a esonort eddigi életéről, munkájáról. fejlődéséről. Továbbá rendezzenek kulturális- és sportmegmozdulásokat. Ezzel is segítek elő, hogy minél több dolmzó paraszt csatlakozzék az •új belépők" csoportjához. Végezzenek tehát kitartó, türelmet és barátságos felvilágosító munkát, így biztos eredményt érnek el. Mutatja ezt a kiskirálysági „Ifjú Gárda" termelőcsoport példája is, ahol az állandó, következetes felvilágosító munka után ajj egyénileg dolgozó parasztok már a hordásban ott segítettek a termelőcsoportnái lovaikkal együtt. Ezek a tagok biztos nyereségei lesznek a termelőcsoportnak, megbízható, becsületes tagjai a termelőszövetkezeti mozgalomnak. Több községben és tanyaközpontban, ahol még nincs termelőcsoport, az egyénileg dolgozó parasztok — meggyőződve a szövetkezeti gazdálkodás előnyéről — csoportot akarnak alakítani a cséplés befejezésével, az őszi munkák megkezdése előtt. Itt egymásután alakulnak a tszcs.előkészítő bizottságok. Ezek az előkészítő bizottságok, hasonlóan az „új belépők csoportjához", megismertetik á csoportot szervezni szándékozó dolgozó parasztokkal a termelőszövetkezeti mozgalom eredményeit, a termelőcsoport alapszabályát és tanulmányutakat szerveznek a már meglévő termelőcsoportoknál. Mind az „új belépők csoportja, mind az előkészítő b> zot'ságok munkája csak ak" kor lesz eredményes, ha pártszervezeteink, valamint a Megyei Tanács Mezőgazdasági Osztályán keresztül a gépállomások, a DÉFOSz szerve* seték. a lehető legnagyobb támogatásban részesítik a dolgozó parasztság kezdeménye» zését. A gép• és Irakíorállo• mások dolgozóinak segítséget kell nyújtani az előkészítő bizottságoknak és az új bérlők csoportjánál?. Gondosan ügyelni kell arra, hogy osztályellenség ne kerüljön az előkészítő bizottságba, de az új belépők csoportjába sem. A gépállomások dolgozói szervezzenek termelőcsoport látogatásokat és falunapok alkalmával vigyék el jólműködő termelőszövetkezetekhez az egyénileg dolgozó parasztokat. Most ezt a munkát súlypontfeladatnak kell tekinteni, A járási mezőgazdasági osztályokkal karöltve elő kell segíteniük, hogy minden községben, ahol nincs termelőszövetkezeti esoport. vagy önálló termelőszövetkezet, legyen előkészítő bizottság, ahol már van, olt megalakuljon az új belépők csoportja/ Járjon élen ebben a szervezésben minden falusi földművesszövetkezet. Gyüj'se össze tagjait, különösen azokat. akikről már tudják, hogy érdeklődnek a szövetkezeti gazdálkodás iránt és be szeretnének lépni a csoportba, vigyék el őket látogatóba a termelőszövetkezeti csoportokhoz. Azután beszéljék meg a látottakat és számoljanak be tapasztalataikról azoknak a szövetkezeti tagoknak. ak:k maguk nem voltak a látogatók között. Ezen keresztül is egyengessék a dolgozó parasztok útját a szövetkezeti gazdálkodás felé. Természeteseu ezt a munkát is Pártunk parasztpolitikájának szemejőtt tartásával, a helyi pártszervezetekkel együtt, annak irányításává] végezzék. Küzdjenek keményen az osztályellenség ellen, verjék vissza ezen a téren is a kulákok, klerikális reakció és a jobboldali szociáldemokraták támadásait. Mutassanak példát a dolgozó parasztoknak különösen a szövetkezeti vezetők, legyenek ők az elsők, akik belépnek a régi csoportokba, vagy résztvesznek az új csoportok alakításában. Járjanak élen különösen a belépés terén a párttagok, a pártszervezetek vezetői. Példamutatásukkal segítsék elő és vigyék győzelemre ezévben még fokozottabban, mint a múltban a termelőszövetkezet; mozgalom fejlődését Csongrád megyében. /«..p,)