Délmagyarország, 1950. július (7. évfolyam, 150-175. szám)

1950-07-14 / 161. szám

péntek, t»sn. jttltits t4 Több, jobb munkával válaszolnak az imperialisták koreai provokációjára a Textilkombinát és a Ládagyár dolgozói A szegedi dolgozók között, egy­re szélesedik az a tiltakozási hul­lám, amely az amerikai imperia­listák aljas koreai provokációját ítéli el. Az üzemi dolgozók munka­helyükön rendezett. béke­gyűléseken fejezik kí felhá­borodásukat és határtalan gyűlöletüket az amerikai és délkoreai imperia­listák aljas provokációi ellen. A 'szegedi Textilkombinát dol­gozói hatalmas békegyűlést ren­deztek, melyen kifejezésre juttat­ták szolidaritásukat a szabadsá­gukért küzdő koreai nép mellett, ugyanakkor megvető vüket fejez, ték ki az amerikai imperialis­tákkal szemben. A békegyűlésen résztvett az üzem valamennyi dolgozója. Derce Istvánná elvtársnő az üze­mi pártszervezet titkára, tartot­ta meg a békegyűlést. Beszédé­ben ismertette a dolgozókkal a koreai helyzetet és mélyen el­ítélte a Korea belügyeibe beavat­kozó imperialista tőkés államo­kat. A beszéd után a dolgozók per­eikig éltették a béketábor veze­tőjét, a Szovjetuniót és annak nagv vezérét. Sztálin elvtársat­Ezután az üzem dolgozói pnf­másután szólaltak fel és tettek munkafelajánlást. Elsőnek Piti Pálné előmunkás szólt hozzá és tette meg munkafelaiánlását. — Az imperialisták iránt érzett gyűlöletemet azzal fe­jezem ki. bogv még jobb munkát végezek, mint ed­dig. Vállalom, hogv az eddigi tíz gén helyett húsz gépnek a kezelésére térek át és a selejtet minimálisra csökken­tem. Csányi Mária ifjúmunkás fonó vállalta, második negyedévi ter­vét egy hónappal hamarabb feje­zi he. Kegyes Eszter, Lantos Etel. Ábrahám Teréz, ifjúmunká­sok munkafelajánlásukban vál­lalták, hogy az éberséget fokoz­zák, a munkafegyelmet megszi­lárdítják. és a 100 százalékos mi­nőségi termelésre törekszenek. Ezenkívül 12 százalékos hul­ladékmennyiségüket 7.8 szá­zalékra csökkentik. A műszaki dolgozók nevében Csepregi Győző vállalta a gépek jó karbantartását és a tisztaság legszigorúbb betartását. A gyű­lés végeztével a dolgozók egy­hangúlag táviratot intéztek Rá­kosi elvtárshoz, melyben elitélik az amerikai imperialisták aljas cselekeletét az északkoreai nép ellen. A távirat szövege a követ­kező: „Mi. a szegedi Textilkombinát dolgozó, felháborodással ésmélv megvetéssel ítéljük el az ameri­kari imperialisták aljas provoká­cióit. melyekkel beavatkozik Ko. ren belügyeibe Követel iük. hogv ,.E1 a kezekkel Koreától" és az USA vonja ki fegyveres csapa­tait Korea területéről." Lelkes hangulatú békegyűlést tartottak az Ujszegedi Ládagyár dol­gozói is. amelyen öntudatos munkáshoz méltóan válaszoltak az imperia­listák aljas támadására. Straci Ádám elvtárs, békebizottsági el. nők, nyitotta meg az ülést és ismertette azokat az eseménye­ket, amelyek napjainkban Koreá­ban játszódnak le. A beszéd után egymás után álltak fel az tizem dolgozói. Ju­hász Sándor, Hladek Ferenc, Márta Mihály, Farkas József, Pintér Ferenc, Kovács Imre, Gá­lit Illésné és a többiek, vállalták, hogy fokozzák a munka termelé­kenységét. a munkafegyelmet még jobban megszilárdítják, csökkentik a selejtet, javítják a minőséget és kiszélesítik a Vo­rosin-mozgalmat. Az irodai dolgozók az irodai munka megjavításával és a ha­táridős rendelések pontos szál­lításával válaszolnak azoknak, akik békés munkánkat akarják megseimm isiteni. Fontos iránymutatás lesz Szeged dolgozói számára a szombati összevont pártnap Szeged kommunistái és a pártonkívüli dolgozók munkájának sikeres folytatásában mindenkor igen nagy segítséget nyújtanak Pártunk utmutatásai s igy az összevont pártnapok is, amelyen párttagok és pártonkivüliek egyaránt megismerkedhetnek szocia­lizmust épitő munkánk időszerű feladataival. Az imperialisták háborús előkészületei és támadásai szűk-, ségszerüvé teszik, hogy Szeged dolgozói méginkább fokozzák épi-i tő munkájukat, fokozzák az ellenséggel szembeni harcot. A jobb­oldali szociáldemokraták és a klerikális reakció efleni harc, nemzetközi viszonylatban az imperialisták koreai támadása és egyre fokozódó agressziója szükségszerűvé teszi, hogy a szegedi dolgozók világosan lássák, feladataikat a Szovjetunió vezette béi ketáborban. Ezeknek a feladatoknak a felismerésében és sikeres végre-, hajtásában nyújt hatalmas segítséget a szombati összevont párti nap, amelyen dr. Zöld Sándor elvtárs, belügyminiszter, a Közpon-. ti Vezetőség és a Politikai Bizottság tagja tart előadást. Szeged dolgozói megértve az összevont pártnap jelentőségét, nagy érdeklődéssel várják a szombati napot. Az összevont párti napot a Dohánygyár udvarán tartják meg, háromnegyed hat órai kezdettel. örömmel és bizalommal küldték utjukra küldötteiket a csongrádmegyei dolgozó parasztok Gyálarét és Lengyelkápolna dolgozói nagy tömegben gyűllek össze a bucsuztatási ünnepségen Ma délután 6 órakor előadás a Pártoktatás Házában !'Alapszervezeteink vezetőségi tagjai ma délután igen értékes előadást hallhatnak a Pártoktatás Házában. Az elő­adást délután 6 órakor tartják meg: „A párthatározatok végrehajtásának ellenőrzéséről" címmel. Alapszervezeteink vezetőségi tagjai ezen az előadáson a pártmunkának egyik igen lényeges részével, a bolsevik ellenőrzés jelentőségével és módszereivel ismerkedhetnek meg. Ezért várják nagy érdeklődéssel az előadást. Tudják, hogy ez nagyban előseQíti pártmunkájuk megjavítását. Gyálaréten, mint szerte a megyében minden községben, teljes erővel folyt a behordás. Még alig virrad, a kocsik hosszú sora megy ki a halárba és a késő estig hordják a Gabonát. így van ez már egy hete egész Csongrád megyé ben. Csütörtökön mindenki igyekezett előbb befejezni a napi munkát. És még alig esteledett, a falu főterén gyűltek össze mintegy háromszázan. Ebben az időpontban a megye 8 különböző községében és városában is összegyűltek a do[­Oozó parasztok, hogy elköszönjenek a Szovjetunióba menő parasztküldöttség tagjaitól rasztkiildöttség tagját, hogy tolmá­csolja a magyar nép, a gyálai dol­gozók háláját, szeretetét és ragasz­kodását a Szovjetúnió és annak nagy vezére, Sztálin elvlárs iránt. Ezu'ián Gyuris József elvtárs, a köz­ségi párttitkár búcsúztatta a kül­döttet. — Mi, gyálaréti dolgozók öröm­mel, bizalommal küldjük Farkas elvtársat — mond'ia —, mert tud­juk, hogy az iránta megnyilatkozó bizalom sokszorosan kamatozik majd idehaza. A gyálai Sztálin-téren rendezett ünnepi gyűlésen a szegedi járási pártbizottság titkára mondott be­szédet s kérte Farkas Dezső elv­társat, a Szovjetúnióba menő pa­Erős, kemény hangját már a kor itt-ott meg. rágta, az „e" hangok között néha meg meg reked. ))e inost szinte fiatalosan, lágyan beszél Rigó Antal elvtárs, a gépállomás vezetője, aki megnyitja az ér­tekezletet. Minden szaván érzik a forró szeretet, a Szinte apai lágyság. Amint elmondja a csoportok — a „Béke" és a „Vörös október" csoport — eddigi történetét, min­denki szeine előtt szinte megelevenednek az esemé­nyek. * 1949 november hét. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulója. Este a gépállomás irodájá­ban együtt ülnek Németh Mátyás, Pataki József, Bürcsök József. Ábrahám Mihály, Csaplár Sándor, Irhán József, Komócsin Vincéné, Kollár György, Koszó György, Németh István, Tandari János ni'-, Tandari János. Komócsin Vince. Es ott ül közöttük Rigó ..tata". Már ükkor is így becézték Alsókiizpon­ton. Németh és Ábrahám elmesélik. ínlt láttak, hogy vidéken voltak munkán. Látták az állami gazdasá­gok nagy eredményeit, látták a termclőcsoportokban a parasztok új megváltozott életét. Az egyhangú vélemény akkor este ez volt: „Meg­alakítjuk mi is a csoportot". így született meg Alsóközpontnn a „Vörös Ok­tóber" csoport hatvanegy hold földdel és tizenhárom Jaggal. * A faluban a hír sebesen terjedt. A kuláknk szit­kozódása, rágalmai természetesen nem maradtak el. Voltak a faluban sokan olyanok, akik a hírre jobbra balra ingatták a fejüket és esak annyit mondtak: — „hat. hát" — és tovább kapargatták a nadrágszíj vékonyságú parcellákat. De voltak, akik azt mondták: „Na gyerünk ml is!" * fis igy ült össze 1949 november 15-én egy másik csoport a gépállomáson. Ott voltak Simon Imréné, Sebők Antal, Burg Dénes, Nagygyörgy Ferene, Lá­zár Pál, Somogyi János, Simon Imre, Sztankovics Antal, Szlankovies Antalné. Tari István, Sebők Ve­ron, Róka Szilveszter, Szegő Szilveszter. Igy fektették le véleményüket a jegyzőkönyvbe: — Megalakulásunk a'kalmával a „Béke" nevet vá­lasztjuk, mert a falun a termelőszövetkezeti csopor­tokkal építjük a szocializmust és ez csak békében lehetséges. Ekkor tizenöten voltak, a földjük pedig negy­venhárom hold. • Rigó tata szavai egyre lágyabbak lesznek az em­lékezéstől, — csak ott reccsennek meg, ahol a ku­lúkokra és a reakciós papságra kerül a sor. „Pártunk segített bennünkíí, — Fejlődtetek, gyarapodtatok elvtársak. Ma már nektek „Vörös Ok­tóber" hetven tagotok és kétszázkét holdatok van —, ti pedig „Béke" százhetvenkét boldon harminchaton dolgoztok. Hogy fejlődtetek, ez azért van, mert ha.l­gattatok a Pártra, mert összefogtatok. De fiaim, goldoljatok bele, szinte összeér a lábatok... Közös erővel, nagyobb erővel még nagyobb eredményeket érhettek cl...!" * Megindult a vita, fölszabadultak a zsilipek. Rigó elvtárs kimondta azt, amit mindnyájan tudtak, amit mindnyájan akarnak. Ilyen felszólalások voltak: „Mi meghánytuk-vetettük a dolgokat és elhatá­roztuk, hogy közös erővel visszük Pártunk és álla. inunk irányelveit". „Kezdetlegesen régimödiasan fogtunk hozzá ló­val, ekével kapargattuk a földet. De megismerked­tünk a géppel és most a nagyobb területen még job­ban tudjuk a gépet használni." ,.A csoportot százak és ezrek figyelik, szaktár­sak. Hát úgy dolgozzunk, hogy bátran klúllhas. síink"... „Szórjuk kl a salakot közülünk, bogy ne bontsa az egységünket." „Az egyesülés újabb csapás lesz a kulákokra és az egyéb reakcióra". * Folyik, ömlik a szó az emberekből. És mikor az egyik feláll azzal a javaslattal, hogy mondja ki uz értekezlet az egyesülést, mindenki felpattan a helyéről és zengő-ziígó tapssal éltetik a Pártot, a Szovjetuniót, Rákosi és Sztálin elvtársakat. A hála, a szeretet hangjai törnek elő a csoporttagokból gát­lás nélkül, szabadon. Egy pár asszonynak nedves lesz a szeme a meghatottságtól és a Maxim lámpa hófehér fényében csillogó könnyeiken keresztül bol­dog mosollyal kiáltják a többiekkel: „Sztálin, Rá­kosi". És a gyűlés végén Igy jelentették a nagy ese­ményt Rákosi elvtársnak: * KEDVES RÁKOSI ELVTÁRS! A mórahalmi „Vörös Október" és a „Béke" ter­melőszövetkezeti csoportok közös értekezleten elha­tározták, hogy a két csoport egyesül. Ebből az alka­lomból Ígérjük Rákosi elvtársnak, hogy itt a jugo­szláv határon, a Tito-banda tövében továbbra is hűen követjük Pártunk és Rákosi elvtárs bölcs iránymu­tatását. A szocializmus építésének nagy feladatában Rákosi elvtárs továbbra is biztosan számíthat ránk. Forró elvtársi üdvözlettel a mórahalmi „Vörös Béke" tszcs 106 dolgozója. * Igy alakult meg 1950 július 12-én Mórahalmon a „Vörös Október" és a „Béke" csoportok egyesülé­séből az új, erős, nagy csoport, a „Vörös Béke". Bóday Pál. Az egyénileg dolgozó parasztok közül Csamangó János, négyholdas újgazda szólt. — Mi, egyénileg dolgozó parasz­tok kitüntetésnek érezzük, hogy falunkból is mehet valaki tanulmá­nyi úira a Szovjetunióba. Én remé­nyekkel telve búcsúzom és igérem, mire Farkas elvtárs visszatér, már én is a termelőcsoportban várom, I mcrt a Komszomol termelőcsoport tagjaival együtt akarok dolgozni, és akarom hasznosítani azoka'i a ta­pasztalatokat, amelyeket a Szov­ietúnióból hoz haza. Gyuris Gizella DISz-tag, az MNDSz asszonyok közül Tótli-Andor Etel, az úttörők nevében Káity Js'iván szólt, de felszólalt Ágai Gusztáv, a főjegyző, Teleki Sándorné, Gyuris József és még sokan intéztek kér­dést Farkas Dezsőhöz. Mi, MNDSz asszonyok arra kérünk — mondta Móra Ist­vánná —, hogy hozz valami emlé­ket, hacsak egy falevelét is zász­lónkra abból az országból, amely­nek népe felszabadított és azóta is annyi jót tett velünk. Kabai József termelőszövetkezeti csoporttag meleg szavakkal búcsú­zott elnöküktől. — Míg távol leszel — mondta —, igérjiik, hogy még fokozottab­ban végezzük munkánkat és erre az időre minden nap egy munka­egységet jegyzünk munkakönyved­be. Sokat várunk az utadtól, öröm­mel, bizalommal küldünk, mer't tudjuk, hogy tapasztalataidat, amit teljesíti a kéréseket. Pártunknak köszönhetem a KELLEMES NYARALÁST ott szerzel, majd gazdagon gyüa mölcsöztetjiik idehaza. Lengyelkápolnán csütörtökön este a Magyar Dolgozók Pártja helyiségét teljesen megtöltőt., ték az érdeklődők és még az ulcáq is álltak. A gyűlésen Makra elvtárs, a Jái rási Pártbizottság küldötte tartót! beszámolót. Rámutatott arra, hogy ennek a tanulmányútnak milyen nagy jelentősége van és milyen nagy megtiszteltetést jelent nemcsak Síi micné, hanem Lengyelkápolna mini den dolgozója számára ls. Szekereg Antal elvtárs, az MDP lengyelkápol­nai szervezetének titkára üdvözöllg ezután Simicné elvtársnöt. Király János a DÉFOSz nevében kérte Simicnét, hogy jól nézzen meg a Szovjetunióban mindent. Nézze meg, hogy milyen talajon, milyen növényeket termelnek, a kolhozok­ban hogyan osztják meg a jövedel­mei, milyen a kolhozok szociális és kulturális helyezete. Borbély elvtárs, Lengyelkápolna új vezetőjegyzője üdvözölte ezután Simicné elvtársnőt a közigazgatás részéről, Németh Má'lyásné pedig az MNDSz nevében kívánt neki szeren­csét. Felhívta a figyelmét arra, hogy nézze meg a Szovjet Nőszővetségelc munkáját. A „Kossuth" termelőcsoport dolgozó parasztjai nevében Gárgyán Anial azt kérte Simicnétől, hogy kü_ lönösen nézzen szét a homoki terü­leteken, nézze meg, hogyan gazdál­kodnak. Tólh Szilveszterné azt kérte, hogy Simicné a szovjet asszonyok háztar­tása körül nézzen szét. Nézze meg, hogyan nevelik a gyermekeket. Töb­ben az asszonyok közül azt kérték, Simicné nézze meg a szovjet asszo­nyok öltözködését is. Szekfű János tanító a szovjet is­kolákra hívta fel a figyelmét. Szélpál István az esztergaműhe­lyekre volt kíváncsi, ezek tanulmá­nyozását kérte Simicné elvtársnöíől, Simic András, Simicné sógora a jegyzetkészítésre hívta fel a figyel­met. Ezután Simicné elvtársnő megkö­szönte a bizalmat és megígérte, hogy Balatonvilágosi üdülésemmel kapcsolatban nem mulaszthatom el, hogy Pártunk helyi lapján keresztül is ki ne fejezzem há­lámat és köszönetemet a Magyar Dolgozók Pártjának azért, hogy ma már minden becsületes dol­gozó részére lehetővé teszik a nyaralást. A múltban a munkás részére *sak munka, a kizsákmányolás ás szidás jutott osztályrészül. Bezzeg a tőkések a mi verejtékes munkánk árán dőzsöltek, nyaral­tak s a nyaralás után ujult erő­vel kezdtek a munkások sz'po­iyozásához. De vége ennek az átkozott életnek és ezt a Szov­jetunió felszabadító harcának, Pártunknak és nagy vezérének, Rákosi Mátyás elvtársnak kö­szönhetjük. Pártunk mindig a dolgozó nép érdekit tartja szem elő-t. Pár­tunknak köszönhetem elsősorban én is ezt a kellemes nyaralást. Napi ötszöri bő étkezést, sporto­lást, kulturális szórakozást biz­tosítottak részünkre. Mindezt a gondoskodást csak a dolgozók államában kaphatja meg a dol­gozó ember. És ez mind azért van, mert éppúgy, mint a Szov­jetunióban, nálunk is legfőbb ér­ték az ember. Tóth Rózsa Tüzép NV

Next

/
Thumbnails
Contents