Délmagyarország, 1950. július (7. évfolyam, 150-175. szám)

1950-07-14 / 161. szám

Szombaton délután / I a Doha háromnegyed hatkor ÖSSZBuUlll P 3 [ElloP n d v a a Dohánygyár Előadó dr. Zöld Sántfor elwfárs belügyminiszter, a Központi Vezetőség ^^é^apolitikaibizottság^agi^^^^ r a n Példás ítéletet hosott as elsíí szegedi elvtársi bírósági tárgyalás „A fegyelem ellen súlyosan vétőkkel szemben esetenként fel kell használni a „társadalmi bíróságot", melynek rendkívüli fegyelmező és nevelő hatásáról mindenki meggyőződhetett, aki megtekintette a „Becsületbíróság" cimü nagyszerű szovjet filmalkotást," (Gerő elvtárs beszédéből) lett, aki a termelésben zavarokat idézett elő, egyenetlenségeket szított az üzemben, bércsalásokat követett el, illetve segített elő, elnyomta a fejlődőképes fiatalokat s általában minden ténykedésével a szocializmus épitését, az ötéves terv sikerét igyekezett gátolni. A hatalmas termet zsúfolásig megtöltötték az üzem dolgozói és a meghívott vendégek. A szegedi üzemek legjobb dolgozóit látjuk itt. élmunkásokat. sztahanovistákat, a szegedi PártbizottSzerte az országban az üzemekben máris jelentős eredményeket hozott Pártunknak ezen utmutatása és Szeged dolgozói is elhatározták, hogy a munkafegyelem megszilárdítása érd-'kében felhasználják a „társadalmi bíróságot", nemcsak azokkal szemben, akik vétenek a munkafegyelem ellen, hanem azoknak tanulságára is, akik még nem jsulirték fej teljes mértékben, milyen hatalmas kár származik a munkafegyelem meglazulásáhól. A Szegedi Kenderfonógyár kultúrtermében ült össze az első szegedi „elvtársi bíróság", hogy I sag. az üzemi és kerületi párt i életet hozzon az üzem egyik'szervezetek képviselőit, tömegmüvezetője, Balogi Kálmán fe- szervezeti funkcionáriusokat, j „Vádat emelek a dolgozók nevében!..." Sorra elfoglalják helyüket a bíróság tagjai, megkezdődik a tárgyalás. Koszorús István elvtárs, az elvtársi bíróság elnöke beszél: — A Szegedi Kenderfonógyár dolgozói nevében vádat emeiek Balogi Kálmán, az előfonó művezetője ellen, aki ténykedésével és viselkedésével gátolja üzemünkben a szocializmus épitését, í' békéért folyó harcot! Balogi Kálmánt előreszólitja az emelvény előtt elhelyezett székre. Valahonnan a terem végéről kerül elő a vádlott. A hallgatóság morajlik, mindenki elhúzódik az útjából. Most azt várnánk, hogy a tömegből egy zavarbajött ember kerül elő, aki ijedten várja a köve.kezőket Nem. Nem ez történt. Balogi Kálmán pökhendi hányavetiséggei ül le a székre, elhízott arcának egy megvető tekintetével végigméri a bíróságot, mintha mondaná: „Mi közöm nekem ehhez a cirkuszhoz?" Az emelvényen Sánta Jó zsefné eközben megkezdi a vád ismertetését. A nagy teremben szinte még a légy zú gását is meg lehet liallani. Sánta elvtársnő hangja biztosan cseng: — Balogi Kálmán 1906 óta van üzemünkben, ahova mint segédmester lépett be. Rövid ideig vo|t segédmüvezető. majd az előfonó osztály vezemúlt rendszer vezetői előléptették, már rövidesen megmutatkozott, hogy Balogi Kaimán a munkásosztálynak és elsősorban az üzem dolgozói' nak ellensége. Ennek számtalan jelét mutatta- Munkatársaival durva hangnemben beszélt, kihasználta őket saját kényelmére, az asszonyokat és leányokat megkörnyékezte és ha nem ért el náluk eredményt, bosszút állt rajtuk ... Kivételezéseket csinált, a szabadságokat nem adta ki s a múltból áthozott munkásellenes magatartását napjainkban is folytatni akarta. De nemcsak hogy ezt folytatta, hanem helytelen munkabeosztásával, összeférhetetlen természetével és a kollegális viszony háttérbe szorításával s?ját érdekeit kívánta előtérbe helyezni. Az elmúlt rendszerben szélsőjobb' oldali elemekkel tartott fenn barátságot és most se változtatott ezen a magatartásán. Ennek tudható be, munkáját úgy végezte, hogy ezzel meg károsította a dolgozók államát. Balogi Kálmánt időközben nyugdíjba helyezték, majd újból lehetőséget adtak neki, hogy szaktudását dolgozó társai és a népi demokrácia javára hasznosítsa. Balogi Kálmán ezzel a bizalommal visszaélt és éppen ezért emelek ellene vádat a gyár dolgozói nevében. lését vette át. Amikor az elVisszaesést idézett elő a tervben A bűncselekmények valóságos halmaza következik ez u'án. Balogi közönyös arccal hallgatja a vádakat, csupán akkor szürkül el időnként az arca, amikor egy-egy súlyos vád hallatára a hallgatóság soraiból fenyegető morajlás hallatszik. Balogi Kálmánnak annyi ,vaj van a fején", hogy ha azt pontról-pontra fel akarnánk sorolni, talán elég se lenne az újság terjedelme. Éppen ezért csak a legfontosabb és legjellemzőbb vádpontokra térünk ki. Többízben adott fizetéses szabadságot dolgozóknak anélkül, hogy ezt azzal a műveza lővel megbeszélte volna, akihez az illető dolgozók tartoztak. Igy állhatott elő az az eset. hogy más osztály művezetőinél munkaerőhiány mutatkozik az ő egyéni rende'kezései folytán és ennek követ Balogi Júlia június 10 óta kórházban fekvő beteg volt, de még június 14-én mint bentdolgozó szerepelt az elö fonó nyilvántartási könyvében. — Kovács János június 19—22-ig mint bentdolgozó volt beírva, holott a valóságban rnár régen iskolán van. — Kozéki Dezsőnél június 19 és 26-án fizetéses szabadságra írta ki Balogi. holott Kozékiné június 19 óta beteg. Bebizonyosodott, hogy Balogi ezzel a rendszertelen beosztással tudatosan akart za vart kelteni. Sohasem lehetett tudni, kinek adott szabadságot és így nem állítottak helyettest a géphez. Előfordult olyan eset (;>• a 33-as 0nyujtónál), hogy a gép kezelőjét. Daróczi Mihálynét Balogi szabadságra engedte. Helyettes nem volt és kénytelenek voltak egy tanulólányt be kéziében mutatkozik bizonyos j osztani a gépre akméi bárvisszaesés a gyár tervében. mely pipana ban előfordulhaEgy-két jellemző eset: «tott volna géptörés. Bércsalások sorozata Balogi a bércsalások egész sorozatát követte el. ijktve segítette elő. Például Ördög Péternek 20, 21 és 22-én túlóra volt beírva, anélkül, hog misítette. A 23-as és 24-es bérhéten az egyik gépnél egy személy helyett kettőt számolt el, 216 forinttal károsítva meg a dolgozó népet. Pár jellemző eset Balogi cz a valóságban is így állana,, a 20-as fonónál ugyanez az Kálmán magatartására: eset állott fenn. Balogi ezeket I Kerékpárja részére a fel den nap egy nődolgozónak kellett elraktározni. Ezenkívül tartott még egy külön kiszolgáló személyt is, aki ételét melegítette, vizet hozott neki, takarította irodáját és ruhásszekrényét. Mindezeket a mun" kákát az illetők munkaidejük alatt végezték, ugyanakkor pedig a legjobban kereső gép után kapták fizetésüket. Amikor a takarítást elvégezték ezek a dolgozók, nyugodtan leülhettek és köthettek, vagy más magánmunkát végezhettél?. Az egyik gülfonón nem jó sodrókerék volt, aminek következtében a gép rosszminőségű anyagot gyártott. Balogi megtiltotta, hogy megjavítsák a gépet, mivel a munkásnőn „személyes természetű okokból" bosszút akart állani. Azt akarta, hogy rosszul keressen. ... Szinte végeláthatatlanul sorakoznak a vádak. Balogi leszegett fejjel hallgat s al'g akar felemelkedni, amikor az elnök a mikrofon elé szólítja, hogy megkérdezze, mi a véle ménye az elhangzottakról. Arra a kérdésre, hogy bűnösnek érzi-e magát. Balogi nem átallja a következő választ sdni: „Nem érzem magam, bűnösnek! Az aljas vádakra csak az a válaszom, hogy nem igazak/" Pár semleges szó után köpönyeget fordít és arról kezd beszélni, hogy ő mennyire szereti a demokráciát és éppen ez a szeretet zárja ki, hogy „ilyesmiket" elkövetett volna. Ezekre a szavakra olyan zaj támad a teremben, hogy az elnök kénytelen megrázni a csengőt. Balogi megzavarodottan dadogni próbál: — Bocsánatot kérek a hibákért!... Balogi „munkaerőgazdálkodása" De azért konokul letagad mindent. Azt mondja, hogy ő már öreg, beteg s nem emlékszik semmire. A következő pillanatban azonban meghazudtolja ezt az állítását, amikor az elnök kérdésére igen jó emlékezőtehetséggel válaszol: «% Elnök: Igaz, hogy a csévepapirokat hazaküldte a lakására az anyaghordó gyerekekkel és ott ezekkel a gyerekekkel kertet ásatott, fát vágatott és egyéb munkára használta fel munkaidő alatt? Balogi: Szemenszedett hazugság ez! Soha nem használtam fel az anyaghordókat ilyesmire! Elnök: Én pedig saját szememmel láttam, amikor két anyaghordó fíaloűi kertjében ásott. Erre hajlandó vagyok meg is esküdni! Sorra következnek a tanuk. Vass Júlia, Gelc Miklós. Doleschall Vilmos, Bárányás Istvánná és a többiek sorra megerősítik a vádpontokat. Szemébe vág. ják Balogi Kálmánnak, hogyan leplezte a béresalásokat. hogyan terrorizálta a munkásnőket, hogyan igyekezett gátat vetni a fiatalok fejlődésének. Balogi egyre jobban belesüllyed a székbe, csak akkor kezd élénkülni, amikor a műszaki vezetés részéről lép a t.anu a mikrofon elé és egy. általán nem titkolt opportunizmussal úgy szeretné elkenni Balogi hibáit, hogy mindent Balogi öregkorával igyekszik mentegetni. Az utolsó szó jogán Az ügyész, Ördögh András, emelkedik szólásra a gyár gazdáinak, a dolgozóknak nevében. Pontról-pontra alátámasztja a vádak igazságát, részletesen kielemzi, hogy Balogi a tudatos ellenség szerepét játszotta az üzemben, bizonyítja, hogy a Ba. logiboz hasonló jobboldali szociáldemokraták tudatos árulók és mint ilyeneknek nincs helyük a becsületes dolgozók között Balogi, az ellenség, az utolsó szó jogán sem tud egyebet mondani. mint eddig. Kétszinüsködik. az ártatlant játssza az egyik pillanatban, a másik pillanatban pedig azt kéri. adjanak alkalmat, hogy megjavuljon. Az elvtársi bíróság ítélethozatalra vonul vissza. A szünet alatt zsongó méhkashoz hasonlít a terem. Itt is, ott is beszélgető csoportok. Vitatják a hallotta, kat. Hozzáadják a saját tapasztalataikat Batogival kapcsolatban. Ha itt mindenki felszólalhatna, nem érne véget a tárgya, lás egv hét alatt sem. Kis és nagv dol vek elevenednek fel. a kezek ökölbeszorulnak. Ttt áll most előttük az ellenség leleoleza bejegyzéseket, mikor az il- szabadulás után is, külön láda. ve. Balogi Kálmán személvében, íetékesek rájöttél?, megsem-' volt. ahova a kerékpárt min-1 Látják, hogyan akar kibújni a 150 yardnyira elhallatszott, amit az felelősség alól, hogyan igyekszik másra áthárítani a felelősséget, milyen szívóssággal törekedik azon, hogy alkalmat adjanak számára a bomlasztó tevékenység továbbfolytatására. Érzik, tudják a dolgozók, hogy az elvtársi bíróság érettük, becsületes dolgozókért van s az ítélet csak egy leihet. Az itófet Gyorsan peregnek ezután az események. Az elvtársi bíróság ítéletet hirdet: Az elvtársi bíróság figyelem, be vette, hogy Balogi Kálmán megbánást mutatott, legalábbis úgy látszott, hogv megbánta tetteit, éppen ezért az ítélet eny. hébb, mint ahogy megérdemelte volna. Az enyhítő körülmények mérlegelésével az elvtársi bíróság ítélete a következő: Balogi Kálmánt az üzemből azonnali hatállyal eltávolítjuk s a jö' vőben nyugdíjának csak harminc százalékát kaphatja meg. Legyen ez az ítélet intő példa mindazok felé, akik az ellenség, a klérus és a jobboldali szociáldemokraták uszályába kerülve próbálnak ellenünk támadni. Hosszú percekig zúg a taps az ítélethirdetés utam. Éltetik a dolgozók a Pártot, a Szovjeuniót. amelynek köszönhetik ezt. a most aratott győzelmet is. Táviratot küldenek Rákosi elvársnak. megköszönve a Párt útmutatását, mely segítette őket az ellenség elleni harcban. - A Szegedi Kenderfonógyár dolgozói most teltekkel bizonyították azt, amit kultúrtermükben a felírás hirdet: ..Aki ötéves tervünket akadályozza, elnyeri méltó büntetését." Laza normáink gátolják életszínvonalunk emelkedését, akadályozzák fejlődésünket! Levél a Dohánygyárból Az újságot olvasva többször megfigyeltem a 'aza normákról szóló híreket. Elgondolkoztam a mi munkamenetünkről, hogy nálunk nem fordul-e elő ilyesmi. Mint öntudatos munkásnak kötelességem vigyázni mindenre, aimi ebben az országban történik. Egyénileg is felelősek vagyunk mindannyian népgazdaságunk továbbfejleszt éséért. Pártunk vezetésével birtokunkba vettük a gyárat, a földet és iskolát, kezünkbe vettük a hatalmat. Megismertük jogainkat, de ugyanakkor kötelességeinket is. A békefront ránkesö szakaszán egyénileg is felelősek vagyunk azért, hogy országunk erős bástyája legyen a békefrontoak. A Szovjet Hadsereg felszabadított bennünket a tőkés igazgatók járma alól. Ma már magunknak dalgozunk, magunknak építjük az onszágot. Pártunk Központi Vezetősége május 31-i ü'ésén rámutatott arra, hogy a ml iparunkban is a munka termelékenysége nem fejlődik olyan ütemben, mint ahogy azt az öt'éves terv megkívánja, fis ezért alaposan utánanéztem azon az osztályrészen, ahol dolgozom, nem mutatkozik-e olyan hiba, amely a termelékenységünk továbbfejlődését gátolná? Megállapítottam. hogy termelékenységünket gátolják a laza normák. Üzemünk túlnyomó része elavult normákkal I dolgozik. Az én munkahelyemen, I amikor a normáikat megál'apitoU ták, csoportosan dolgoztunk. Azóta Pártunk utmutatása nyomán egyénekre beosztottuk a tervet. A régi, elavult munkamódszer helyett ma már új munkamódszerrel dolgozunk- Eddig hatan nedvesiteltünk egy vízcsapról. Ma különkülön dolgozunk egyénileg, különkiiiön vízcsapról. Ezáltal munkánk sokszorosan megkönnyebbült, sokkal többet tudunk teljesíteni, a normánk azonban semmit sem változott, maradt az elavult norma. A laza normák károsan hatnak a munkaverseny szellemére^ Az összehasonlító kiértékelésnél a norma-lazaság nem megbízható eredményeket mutat_ Ezek a laza normák gátolják életsz invonalunk emelkedését, akadályozzák a fejlődést. Igazságtalannak tartjuk azt. hogy egvik munkahelyen 200—300 százalékot érhetnek el könnyen, addig a másik munkaterületen a normát 110—120 százalékra lelhet teljesíteni. Ezért úgy vélem, hogv üzemünk dolgozói ennek a döntő kérdésnek jelentőségét megértik és egyetértenek az én meglátásommal. Mi, öntudatos dolgozók, bebizonyítjuk, hogy nem szavakban, hanem tettekben építjük a szocializmust. Katona Jenőné dohánygyári munkáznő Atlee rendőreinek már 150 yardról sérti a fiilét a béke hangja A Béke Hívei nagygyűlést tartót- ; előbb említett rendelet tilt. Igy már tak Londonban. A nagygyűlés elnö- megvolt a „jogalap" a békenagygyü. ke, John Horner hangszórón át be- lós szónokának a megbüntetésére, szélt az összegyűlt közönséghez. A reakciós angol ha'óságok, Atlee rendőrei, akiknek nem állt rendelkezésükre semmiféle olyan jogszabály, vagy rendelet, amellyel megtilthatták volna, hogy a Béke Hívei összegyűljenek és meghallgassák szónokaikat, mindenáron el akarták venni a londoniak kedvét attól, hogy békenagygyűlésen jelenjenek meg és o»tt felszólaljanak. Előkotortak tehát egy régóta elfe. lejtett, beporosodott rendeletet, amelynek értelmében tilos a köztereken „zajos hangszórók használata." Két rendőr személyében tanút is kerestek, akik azt állították, hogy a békenagygyűlés szónokának hangja akit a londoni rendőrbíróság tíz shilling megfizetésére ítélt. A londoni rendőrbíróság, úgy látszik, nem tudja, hogy a béke sokszáz millió hívének hangja meszszebbre hallatszik el, mint 150 yard és hangjukat sem pénzbüntetéssel, sem terrorral nem lehet elfojlani. A pártépifés munkájának nélkülözhetetlen fegyvere mun ás OLVASD TERJESZD