Délmagyarország, 1950. július (7. évfolyam, 150-175. szám)

1950-07-13 / 160. szám

^ CSÜTÖRTÖK. 1950. JULIUS 13. 5 A Textilkombinátba is befurakodott az ellenség — de a dolgosok ökle lesújtott rájuk Aki látta az épülő Textilkombinátot és azóta nem járt a gyár felé, valósággal meglepődik. Mig folyt az építkezés, ugy volt az ember, hogy a fától szinte nem látta az erdőt. Itt is, ott is folyt az építkezés, gépek, félbenlévő épületek, gerendák, téglarakások mindenfelé: nem is lehetett sem méreteiben, sem szépségében felmérni az öéves tervnek ezt a nagy müvét. Most, amikor teljesen befeifződött a fonórészleg építkezése s a külső szemlélőnek is elébetárulhatnak a gyár méretei, tiszta, világos formái, a modern épületek, üvegfalak, valami megható érzés fogja meg az embert. íme, téglába, vasbetonba, zugó gépekbe öntve a munkásosztály hatalmas, megdönthetetlen ereje, íme kézzel megtapinthatóan, eleven, megcáfolhatatlan valóságként a Szovjetunió segítsége. Az utcára is kihallatszik a gépek finom zúgása, a termelőmunkának ez a muzsikája, melyből ruha lesz, vászon, szövet, ágynemű, fehérnemű. Több, jobb, mint eddig. Ugy, ahogy azt ötéves tervünk előirányozza. Gyönyörű tervek válltak itt a Kálvária-ut mentén rövid másfél esztendő alatt valósággá s nem csoda, ha a Kombinátról minden dolgozó ugy beszél: a mi büszkeségünk. Akadhat-e hát olyan, aki képes volna támadni e megvalósult terv ellen, aki fegyvere élét a magyar dolgozók büszkesége, a szegedi Textilkombiinát ellen fordítsa? Akadhat-e olyan, aki ugy hálálná meg a Szovjetunió segítségét, hogy ezen a gyáron keresztül hátbadöfje épülő szocializmusunkat? — Az öntudatos dolgozók kivétel nélkül igy válaszolnának: ha akad ilyen, annak nagyon becstelen embernek kell lenni! Szervezett bűnszövetkezet Márpedig akadt ilyen nagyon becstelen ember. Nem is egy. A Szegedi Textilművek NV-'öl a napokban bocsátották el az ellenség hat ügynökét, akik befurakodva a dolgozók közé, minden igyekezetükkel azon voltak, hogy gátolják a termelőmunkát, a terv sikerét, a szocializmus építését. Vida Szűcs Eszter, az üzem egyik fonónője megdöbbentő levélben tárja fel azt az aljas aknamunkát, amit a leleplezett ellenség folytatott a gyárban. Itt van mindjárt a legelső: Hubai László esztergályos. A levél így jellemzi: „Állandóan normalazításra törekedett, mindig több és több időt kö vetélt munkája elkészítéséhez, munkahelyéről állandóan késett s nyilvánvalóvá vált előttünk, hogy Hubai az ellenség beépített ügynöke." Hubai a lázító Nézzük csak meg, ki volt ez a Hubai. 1945-ben jött át Jugoszláviából, amit Titóék leleplezéséig igen érthetően kihangsúlyozott mindig. Be csiiletes munkás-el Vessünk csak egy pillantást a munkahelyeire. 1945 után hosszú ideig katona volt. majd a postához merít dolgozni, onnan a Konzervgyárba, onnan a Budapesti Felvonó NV-hez, onnan a Buházati NV-hez, majd a Szegedi Textilművek NVhez. Vándorol így becsületes munkás? Menjünk továbbÁllandóan lázított a munkásság megmozdulásai ellen. Arra akarta rábeszélni munkatársait. hogy tagadják meg a felvonulásokon való részvételt s mikor ez nem sikerült, arra akarta rábeszélni a körülötte dolgozókat, hogy követelnék a normák meglaritáeát. Kedvenc érve veit: „Hisz így többet kerestek!" Szilágyi Istvánná a tolva! bércsaló Erre a többkeresetre nyilván péjdlát is kellett állítani az üzemben. Akadt is Szilágyi Istvánné személyében. Szilágyiné üzemrészlegének „élenjáró „dolgozója" vo]t, a grafikon csúcsán állandóan az ő neve díszelgett. Vida Szűcs elvtársnő levele így állítja elénk Szilágyinét: „Tudtuk, hogy igen szép eredményeket ért el a termelésben, de hogy hogyan, arra csak most derült fény. ö a már egyszer lemért fonalat visszalopta a gépéhez, hogy ezzel növelje a legköze' lébbi mérés súlyát." Tehát Szilágyiné. az „élenjáró dolgozó" élenjáró szerepét egyszerű lopásnak köszönhette, meglopta, megcsalta a dolgozó nép államát, becsapta dolgozótársait. A vállalatvezetőség liberalizmusa Szijágyiné esete azonban jellemző arra, milyen fontos követni Pártunk útmutatását és megszívlelni figyelmeztetéséi. Pártunk ismételten fiihívta a figyelmet arra. hogy egyesek nem akarják a hibák mögött az ellenség kezét megkeresni. Gerő elvtárs a következőket mondotta: „Sikerült az ellenségnek új frontot nyitni a tömeges bér~ és normacsalások frontján. Ez persze döntőleg azért történhetett meg, mert üzemeink vezetői' nek nagyrésze felelőtlenül, megalkuvással és hanyagság gal kezelte ... a bérkérdést. ... látták s gyakran látják is a bércsalást, azonban oppor" tunizmusból nem lépnek fel ellene, hanem szemethúnynak rá, mert „eredményeket" akar' nak felmutatni, vaQy mert mindenki felé „jó emberek" akarnak maradni, sőt nem egy esetben védik, támogatják a bér csal ókat." Majdnem így történt Szijágyiné esetében is. A vállalafvezetőség észrevette a bércsalást s egyszerű fe gyelmi ügyként akarta kezelni, olymódon, hogy pénzbüntetésre ítéli Szilágyinét. A dolgozók, Kónya Imre ós társai elméleti pártnapon fe]Jól halad a tarlóhántás a szegedkörnyéki termelőcsoportokban 'A' szegedkörnyéki termelőcsoportok a larlóhántást 51—52 százalékra teljesítették. A Táncsics, a Dózsa és az Alkotmány termelőcsoportokban az árpatarlót már felszántották és megkezdték a búzatarló hántását. A Haladás termelőcsoport már teljesen befejezte a tarlóhántást és megkezdték a iakarmánynövények elvetését. A többi termelőcsoportok is a tarlóhántás után másodnövényeket veinek el. Az Alkotmány termelőcsoportban a cséplést szerdán reggel befejezték. Jól halad a csépléssel a Táncsics termelőcsoport, ahol az igát úgy szervezték meg, hogy a kocsiról azonnal a gépbe rakják a kévéket. 'Azonban tartalék kazlat is raktak, hogy semmiféle fennakadás ne történjék. A traktor két pótkocsijával állandóan hordja a búzaföldről a kévéket és igy munkaerőt és időt takarítanak meg. Szakszervezeti hirek „Harc a babonák ellen" címmel a háztartási alkalmazottak szakszervezete előadást tart csütörtökön délután 6 órakor a szakszervezeti székházban. ötvenes bizalmi értekezletet tartunk július 18-án este 6 órai kezdettel a szakszervezeti székházban. A szociálpolitikai felelősök feltétlen jelenjenek meg. szólaltak a vállalatvezetőség „liberalizmusa" ellen g még — mint Kónya elvtárs elmondja — őket érte Magyar elvtárs vállalatvezető részéről ledorongoló bírálat ezért a fellépésükért. A pártszerveze' és a dolgozók határozott követetlésére azonban Szilágyinét eltávolították az üzemből. Ábrahám a háborús uszító A díszes társaság következő tagja Ábrahám Bertalan. Ö az angol és amerikai rádió hazug rágalmait tolmácsolta az üzemben. Nyíltan agitált a békealáírások ellen s megpróbálta szervezni a dolgozókat az „amerikai győzelem" esetére. Igy írnak róla levelükben a kombinát dolgozói: „Milyen aljasnak kell lenni annak, aki képes arra, hogy a Textilkombinát kapuján ilyen gondolatokkal bemenjen és ahhoz a géphez nyúljon, melyet a Szovjetuniótól kaptunk és ezek mellől a gépek mellől agitáljon az amerikai bitan" gok érdekében." Horváthy Gyula, a banda negyedik tagja igen jól belepasszolt ebbe a társaságba. 1944-ben, S-álasi uralma alatt léptették elő zászlóssá és rábízták az összeszedett leventegyerekek kiképzését és beosztását a különböző páncélgránátos s egyéb légiókba. Horválthy a gyárban állandóan szította az egyenetlenséget, s a végtetit munkáról rendszeresen beszámolt Hubainak és Szilágyinénak. ..Mlg Truman megreggelizik Kiss II. József, a géptisztító parti vezetője szakképzett háborús uszító volt. Számtalanszor kijelentette, hogy ez a mai rendszer csak „pünkösdi királyság" s a kommunisták uralma" csak addig tart, mig Truman megreggelizik. Aztán jön az atombomba, szuperbomba és az egyéb dolgok. B. Nagy Ferenc tartozik még ehhez a díszes gárdához, ö főportás volt az ütemben és tervszerűen arra törekedett, hogy az ellenőrzést meglazítsa s Szeged büszkeségét, a Kombinátot hozzáférhetővé tegye az imperialista kémek számára. Amikor bebizonyosodott, hogy emellett még a termelést is igyekszik gátolni, a dolgozók követelték, hogy azonnali hatállyal távolítsák el ezt a jobboldali szociádornokrate ügynököt. A dolgozók válasza A hat ellenséget eltávolították az üzemből- A dolgozók azonban nem elégedtek meg ennyivel, I'udták és tudatában vannak, hogy ezeknek az elemeknek az aknamunkája az ellenség provokációja. Erre a provokációra válaszolni akarnak. A választ Vida Szűcs elvtársnő leveléből idézzük: „A dolgozók helyestésüket nemcsak szóban fejezték ki, hanem lettekkel is alátámasztották, amikor ezeknek az elbocsátására munkafelajánlásokkal válaszoltak. Csányi Mária felajánlotta, hogy második negyedévi tervét egy hónappal a határidő előtt befejezi. Rikk Júlia elvtársnő egy hónapi tervét 5 nappal előbb teljesiti. A „Hümán Kató" és „lója" brigád a munkafegyelem megszilárdításával, politikai tudásuk fejlesztésével és az éberség fokozásával válaszol a belső ellenségnek• De sorolhatnánk sorba a neveket: K°esis Etelka, Bugyi Mária, Ezsiás Katalin, Diószegi Mária, Szappanos Júlia, Hegyi Hona és sokan mások munkafelajánlással köszönik meg Pártunk éberségét, hogy ennyire ügyel békés fejlődésünkre." x A dolgozók válaszoltak és ez minden szónál ékesebben bizonyítja, hogy a dolgozóknak nemcsak ahhoz volt erejük, hogy felépítsék a Texíilkombináíöt és a hasonló gyönyörű üzemeket, hanem ahhoz is van erejük, hogy megvédjék az eddig elért eredményeket az impetialislák minden mesterkedésével szemben. A Textilkombinát dolgozói, hasonlóan az ország valameny. nyi becsületes dolgozójához, megvédték a jelent és készek megvédeni a jövőt is! (Sz.J.) Sürgősen vizsgálják felül normáinkat és pótolják azokatuir becsületes normákkal! Bondár István, a Ruházati NV dolgozójának levele A Szabad Nép hasábjain nap, mint nap olvashat az ember arról, hogy vannak üzemek, ahol még mindig rossz normákkal dolgoz, nak. A rossz normáknak a fennállását és azokkal való további dolgozást mi, dolgozók pedig nem tűrhetjük meg az üzemünkben, mert ez azt jelent^ hogy ahol ilyesmi fennáll, ott minden esetben ac ellenség n.unkája van mögötte, mellyel iparkodik a mj épriő munkánkat minél jobban gátol, ni. Itt eszembe jutott Gerő elvtárs cikke és én is elkezdtem gondolkodni azon, hogy mennyire igazuk van azoknak a dolgozóknak, akik tiltakoznak a laza normák ellen és akik sok helyen sajátmaguk követelik a normák megvátoztatását. A mi üzemünkben, az Ujszegedi Ruházati NV-ben is meg lehe'í találni még ma is helyenként a normák körüli lazaságolt. Én példáu az egyik szalag 6-os gépésze vagyok és oldaláttűzést végzek. Ennek a műveletnek körülbelül három és fél perc az elvégzési ideje. Ezt a normát ezelőtt két-három hónappál vették fel ® a felvételben bizonyos hanyagságot látok, annál is inkább, mert már az első időben ezt a folyamatot kettő és fél, jelenleg pedig két perc alatt tudom elvégezni. e nemcsak az én helyemen, hanem az üzem más területén is, ahol decemberre készült el a régi, nagyon laza normák után az új, szintén megmutatkozik a lazaság, mert nem egy helyen fordul elő, hogy semmi újítás sincs bevezetve és könnyűszerrel 160 százalékos eredményt is el lehet érni. Tehát ha keressük az okát, feltétlen rá kell jöjjünk, hogy a mi üzemünkben is dolgozott az ellenség és tudatosan vett fel olyan időt, amelyet könnyen 160—170 százalékkal túl lehet teljesíteni. De nemcsak az időfelvételezésnél, hanem a munka megszervezésében is megmutatkozott az ellenség keze, mert a dolgozók gyakorlati tapasztalatait semmibe sem véve, iparkodott a termelést minél nehezebbé és zavarosabbá tenni, mondva stz't, ,,én vagyok a technikus, úgy csinálják, ahogyan én elrendeztem, maguk ehhez nem értenek." De hála a pártszervezetnek, idejében észrevette a kártevőket, úgy Baráth Mihály, mint mások személyében és az ütemből idejében eltávolította. A kártevők eltávoztak ugyan, de hátramaradt rossz munkájuk a normákban, amelyet a vállalatvezetőségnek sürgősen felül kell vizsgálni és új, becsületes normával pótolni. Tudnunk kell nekünk, dolgozók. ' nak azt is, akik a felszabadulással megszabadultunk az évezrede* kizsákmányolás és elnyomás alól, hogy mi magunknak építjük hazánkat, ezt a hazát pedig csak úgy tudjuk szebbé, boldogabbá tenni, ha egy fillért sem veszünk fel úgy, hogy ezért ne dolgozzunk meg, becsületes munkáshoz méltóan. Tudnunk kell azt is. hogy a fejlődő technika és a mindig fejlődő gyakorlat, az új munkamódszerek alapján a régi normákat elavulttá, hasznavehetetlenné teszik, mely vég. ső fokon a fejlődés gátlójává válik. Ezért kell éberen őrködnünk normáink felett, min?l ahogyan azt Bácskai Lajos szaktárs is tette, amikor felhívta a figyelmet a raktári munkák normáira, ahol új normával 500 százalékot is el lehetett érni és amikor ezért M, Bodnár János normafelelöst a vállalatvezetés felelősségre vonta, még azt is letagadta, hogy tulajdonképpen tud ezeknek a rossz normáknak a létezéséről. De persze nem minden dolgozó érti még a jó normákkal való dolgozás jelentőségét, mert voltak nálunk is olyan szaktársak, akik egy-egy normaváltozáskor zúgolódtak ás továbbra is felvették volna a 300—350 forintot olyan munkáért, amely majdnem semilyen szakképzettséget nem igényel. Ment nem mindenki úgy fogja fel, mint például Kovács Anna ifjúmunkás, aki azt mondotta, hogy őt pedig arra a reszortra ne osszák be, mert szégyenli felvenni azt a pénzt, amiért nem dolgozik meg. £Mársak! Ezt a levelet azért írom, mert biztosra veszem, hogy velem és üzemünkben lévő velem egyetértő dolgozókkal egyetemben, más üzemek becsületes dolgozói is hasonlóképpen lógják fel az elavult normák ellen való küzdelmet és harco/ indítanak minden olyan megnyilvánulással ezemben, amely nemzetgazdaságunk aláásását célozza. Világosan kell látnunk munkahe" lyeinken mindannyiunknak, hogy mind a jobboldali szociáldemokraták, mind a klerikális reakció mindent megragad, hogy népünk büszkeségét, boldogabb jövőnk alapját, az ötéves tervet, annak sikeres végrehajtását minden eszközzel akadályozza. Mi azonban minden reakciós megnyilvánulást jobb és több munkával verünk vissza, mert szebb életünk alapja a munka. Bondár István, Ujszegedi Ruházati NV. Lenflyellcápolnén kulékra bízták a tiixórséqet! Leégett egy asztag rozs Lengyelkápolnán gondatlanság, ból tűz pusztított és egy asztag rozs leégett. A nyomozás megállapította, hogy a tüzet Kántor Imre cséplőmunkás gondatlansága okozta, aki éjjel az asztagok között pipázott és _ pipájából egy parázs a száraz gabona közé esett. A község dolgozói, amint a tüzet észrevették, azonnal az oltásra siettek és közösen összefogott munkával igyekeztek menteni a gabonát. Értesítették a szegedi tűzoltóságot is, ahonnan azután szinte percek alatt megérkeztek a tűzoltók és Lengyelkápolna dolgozó parasztjaival együtt hősies munkát végeztek. Amí<" azonban a dolgozók a tűz eloltásán fáradoztak. Csúcs István kulák semmit sem tett a tűzoltás érdekében, sőt igyeke. zett azt megakadályozni. Kocsijával neki, mint tűzőrnek, az. elsők között kellett volna vízzel szaladni az oltáshoz, de ö ezzel szemben egv lépést sem tett, sőt a tűzoltófelszereléseket is le. rakta a kocsiról. Súlyos felelősség terheli ezért Lengyelkápolna vezetőit is. akik az éberség elmulasztásával kulákra bízták a tűzőrség felelősségteljes, fontos feladatát. Természetes, hogy a kulák az első alkalmat megragadta hogv elmulassza köteles, ségét és kárt okozzon népi demokráciánknak, dolgozó parasztságunknak. A szegedi rendőrség őrizetbe vette u gondatlanságával tüzet okozó Kántor Imre és Csúcs István kulákot. Üzembe helyezték a szegedi mészégető telepet A Felsőtiszaparton évek óta üze men kívül helyezett mészégető telepet rendbehozták és már meg is kezdik a mészégetést. Az üzem a felszabadulás előtt Lippai Imre fűrészgyáros tulajdonúi képezte. Lippai Imre mintegy 16 esztendővel ezelőtt beszüntette ezt az üzemet, mert jó megegyezést kö'íött a mészégető kartellel. Most a csotigrádmcgyel Tervhivatal kezdeményezésére a szegedi Magasépítő NV. vette kezébe a telepet. Rövid pár hét alait üzemképessé tették és 10 q mészkővel megkezdte működését. A mészégető üzembehelyezése igen nagy előnyt jelent a szegedi és csongrádmegyei építkezések számára, mert feleslegessé válik, hogy nagyobb távolságról szállítsák az égetett meszet a szegedi és csongrádmegyei építkezésekhez.