Délmagyarország, 1950. július (7. évfolyam, 150-175. szám)

1950-07-11 / 158. szám

KEDD. 1950. JULIUS 11. A SZEGEDI ÜZEMEK LEGJOBB DOLGOZÓI Magasépítési NV A szocializmus építésében újabb nagy eredmények születtek a Magasépítési NV-nél. A dolgozók megértették, mi'yen hatalmas feladatok állanak az építőipar előtt. A szovjet munkamódszerek tanulmányozása tet. te lehetővé, hogy olyan eredmények születhessenek meg. mint Simon József és Szabó Gyula állványozóké, akik mindketten 464 százalékos teljesítményt értek el. Ugyancsak ió eredményt értek el Rényi László 6g MatVus. Mátyás üvegesek. Tel icsitméiyük I 341 százalék. « Kishundoroasatai Pamulssörő JVT A Dorozsmai Pamutuüvöben is megértették Pártunk útmutatását. Tisztán látják a dolgozók, hogy szocializmusunk csak úgy épülhet sikerrel, ha minden részletében teljesítjük, sőt túltelje, sítjük tervünké1. A legjobb dolgozók ezen a héten is igen jó példával járjak elő. Pesti Júlia tervteljesítése 210 százalék, de szorosan mögötte halai Keresztes Jánosné is 100 százalékkal. Zombori Margit ezen a héten 189 százalékra. Miksi Jáno3aé pedig 183 százalékra teljesítette ter. vét. Sxegedi Dohánygyár AF A Dohánygyár do'gozói ha sonlóan a többi üzémhez, elhatározták, hogy még jobb még több munkával válaszolnak az imperialisták gyalázatos támadására és jó munkával állanak ki a koreai szabadságharcosok ügye mellett. Katona Jenőne bálabontónő ezen a héten átlagosan 220 százalékot ért el. Július 5-én már július 21-i tervét te'jesítette. Szabó Sándor dohányvágó és Bár_ kányi Istvánné rázónő 142 százalékos, Szabó I. Mihály dohány. csomagoló podig 122 százalékos teljesítményt ért el. Agitációs munka a mezei tanyákon ' A „Második ötéves terv" szovhoz mezed tanyáin nagy agitációs propagandamunka folyik a termésbegyüjtés idején. A nagy nyári munkálatok idejére a pártszervezet 35 agitátorból álló kollektívát létesített ezeken a tanyákon. Az agitátorok köiött 14 azovhoz-élmunkás. 17 tanf'ó, két agronómus és két orvos van. Az agitátorok naponta felkeresik a mezed tanyákat és rendszeresen folytatnak beszélgetéseket a szovhoz dolgozóival a politikai és termelési kérdésekről. Felolvasásokat és előadásokat is tartanak. A begyüj'tés eredményeinek ismer, tetésére és az új munkamódszerek terjesztésére 8 faliújságot adnak ki és ezeket átlag 3—4 naponként cserélik. A mezed tanyákon jelszavakat és plakátokat függesztenek ki, ameA Ruházati Bolt NV dolgozóinak munkája a kecskéstelepi termelőcsoportban Mi, a Ruházati Bolt NV dolgozói vasárnap a kecskéstelepi termelőcsopor.ba mentünk kl kapálni. Munkafelajánlásként tettük. hogy támogassuk a dolgozó parasztság munkáját. Munkánk közben alkalom nyilt a csoport életébe bepillantást nyernünk. Örömmel láttuk ezt az óriási fejlődést, amelyet a szövetkezet hozott a dolgozó parasztságnak. Ebédszünet közben beszélgettünk a csoport tagjaival. Egyik elvtársunk igy nyilatkozott, végigtekintve a hemzsegő állatállományon. „Meg vagyok róla győződve, hogy amiért mi itt a fa't'.n harcolunk, azért a munkásság a városban ugyanígy harcol." Munka közben elképzeltük magunkban a falu még boldogabb jövőjét. Nincs oly erő, mely a szocializmus győzelmét meg tudná akadályozni. Éreztük, munkánkkal jelentősen hozzájárultunk ahhoz, hogy a falu és a város közelebb kerüljön egymáshoz. Magunkévá teszszük PáríUnk irányvonalát — mint minden dolgozó —, aki munkafelajánlásával előbbresegiti a szocializmus ügyét. Ezzel a munkánkkal is méltó választ adtunk az amerikai imperialistáknak, akik beleavatkoztak a koreai nép ügyébe. Az imperialista támadók ugy járnak majd, m'nt mindenki, aki a haladás és a szocializmus ellen van. Ez a vasárnapi példa Is igazolja, hogy a falu és város kéz a kézben halad a szocializmus megvalósításáért folytatott harcban. _ Geldrlhc Károly ifjniminkás, Ruházati Bolt NV lyek a vállalások határidöelötti teljesítésére hívják fel a dolgozókat. A pártszervezetek ezekben a hetekben minden eddiginél nagyobb figyelmet fordítanak a tudományos és mezőgazdasági dolgozók baráti együttműködésének megerősítésére. Különösen nagy segítséget nyújtanak a szovhozok, kolhozok, gép- és trak. torállomások dolgozóinak az állami szelekciós állomások tudományos munkatársai, A betakarítás Idején a tudományos munkatársak már az elkövetkező mezei munkálatok agrotechnikájáról is tartanak előadásokat. Az agronőmusok a soronkövetkező munkálatok pontos el. végzésének gazdasági jelentőségét domborítják ki. De a főhangsúly — a mezei tanyákon folytatott agitációs munkában — ezekben a hetekben a termés begyűjtésének és beszolgáltatásának sürgős végrehajtásán van. Nagymértékben elősegíti a munkát azt, hogy a tudományos dolgozók és mezőgazdasági szakemberek állandó tanácsadást vezettek be. A jó politikai tömegmunka nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy a „Második ötéves terv" szovhoz mezei tanyáin még az előző évnél is kitünőbben végzik a gabonabetakarttást. Ennek tudható be elsősorban az, hogy a szovhoz már eddig is kimagasló eredményeket ért el valamennyi nyári munka területén. Hétéves oz albán néphadsereg Az albán nép és az albán a hadsereg: megszületésének het Ebből az alkalomból Enver az Albán Népköztársaság fegyve ka napiparancsot intézett a Had tatlan bizalommal építi az úi él feledkezik meg az angol-amerikaj narehofasiszta, titóista és újfas A béke, a demokrácia és a hala ba fognak fulladni, mert a béke a béke táborának élén a dicső dolgozóinak vezére, a nagy Sztál hadsereg július 10-én. ünnepelte edik évfordulóját. Hodzsa elvtárs hadseregtábornok, res erőinek legfelső parancsnosereghez. Miközben megringathaetet, népünk és hadsereg nem. háborús uszítók, valamint moiszta lakájaik tevékenységéről, dás ellenségeinek tervei kudarctábora állandóan erősödik, mert Szovjetunió és az egész világ in halad. Ünnepélyes keretek között vette fel Landler Jenő elvtárs nevét a Istvántelki Járműjavító NV Az Istvántelki Járműjavító NV dolgozói ünnepséget rendeztek és ennek keretében üzemük a magyar munkásmozgalom régi harcosa, Landler Jenő nevét vette fel. Az ünnepségen megjelent Vas Zoltán elvtárs, a Tervhivatal elnöke is. Prieszol József elvtárs, közlekedés- és postaügyi államtitkár ismertette Landler Jenő elvtárs harcos életét, munkásságát és rámutatott, az üzem dolgozói előtt álló nagy feladatokra. Beszédében a többi között a következőket mondotta: — A közelmúltban országunk legnagyobb üzemének kapujáról levettük a gyűlölt Weiss báró nevét és a magyar nép szerelett vezéréről: Rákosi elvtársról neveztük el. Most, az ország egyik legnagyobb üzemét Landler Jenő elvtársról nevezzük el, aki egész életét a Párt és a munkásosztály szolgálatában töltötte és akinek neve a dolgozók előtt közismert és megbecsült. Prieszol József ezután részletesen ismertette Landler Jenő életét. — Landler elvtárs példája arra tamt bennünket, hogy keményen, megalkuvás nélkül harcoljunk a munkásosztály érdekeiért^ szeressük Pártunkat éa a Szovjetuniót. — Reméljük, hogy Landler Jenő elvtársról elnevezett Jármüja. vitó NV dolgozói méltón fogják viselni Pártunk e nagy alakjának nevét. A dolgozók nevében Ludányi József élmunkás köszönetét fejezte ki az MDP-nek, hogy lehetővé tette, hogy az üzem ezentúl a munkásmozgalom régi nagy harcosának nevét viselje. Nagy sikert aratott a „lyiüvelt Nép Est" Vasárnap este a szegedi dolgozók hatalmas érdeklődése mellett rendezték meg az újszegedi szabadtéri színpadon a „Művelt Nép Est"-et. amelynek az volt a célja, hogy a szegedi dolgozók körében még ismertebbé váljék a szocialista kultúra megteremtéséért harcoló folyóirat, a Művelt Nép. A műsoros esten közreműködtek az üzemi kultúresoportok. va_ lamint Mészáros Ági és Mádi Szabó Gábor budapesti művészek. A Szegedi Kendergyár és a DISz-énekkar népdalokat ís mozgalmi indulókat énekelt nagv sikerrel. A rendőrzenekar Árte. movszki: ..Behavazott Duna" című egyvelegét és Vince: XVII. század magyar tánc című művét adta elő Varga Lehel karnagy vezénylésével. A Szegedi Kendergyár és az MKOSz tánccsoportjai magyar és orosz népi táncokat mutattak be hatalmas sikerrel. 1 A Késárugvár kultúrcsotportia a „Közös Érdek" című egyfelvo. náso,s színdarabot mutatta be. Mádi Szabó Gábor József Attila és Majakovszkij verseket szavalt. Igen nagy sikert aratott Mésizáros Ági. aki székely balladákat adott elő. A Művelt Nép gyakorlati fcnsz. náról Naesa József elvtárs tartott előadást. ŐSZRE PADOK IS LESZNEK... Akárhogyan is történt — otthon volt-e akkor a párttitkár elvtárs, vugy sem — az eset azt mutatja, hogy itt a Párt szerepének kérdése körül még mindig baj van. Még maguk a pártszervezet vezetői és aktiv tagjai sem látták tiszlán a párlszorvczet jelentőségét. igaz, azóta már a szépen kimeszelt, felmosott helyiségben tartottak egynehány ülést, aminek igen jó hálása volt. Nagyban elősegítette a cséplés, a terménybeadüs sikeréi. Elősegítette, hogy július harmadikán megkezdték g faluban a cséplést, hogy a termelőcsoport és az egyénileg dolgozó parasztok — élükön Csókási Istvánnal — fellobogózott kocsikon vitték be első felesleg gabonájukat nz államnak. 'Ázt is elősegítette, bogy a kisgyűléseken mindenhol igen sokan vesznek részt és igen élénken Vitatják meg a íoronlévő feladatok megoldását. Nem mondhatja senki — ml sem mondjuk —, hogy mindenki ezt mondta volna a faluban, mert a második ember már megadta az útbaigazítást. De ba egy olyan tájékozatlan is nknd, mint ez az üreg —már az Is hiba. Még alig pirkadt, mikor a hoszszú és elég jó úton megérkeztünk a faluba. Az utcán már élénken mozoglnk, néhányan kaszával, széles „bögő"-vel a földekre siettek. Szekerek tartoltak a határba, rajtuk eke nynjtogatta büszkén vékony szarvát, jelezve, hogy már az aratás vége felé Jár a faluban, már forgatják a tarlót. Valóban mint később meggyőződtünk —, aznap mindenki levágta az utolsó szál búzáját Is. De ezt már később tudtuk meg, — előíte még más dolgokról Is értesültünk. Előszűr Is térjünk vissza az Üregre, akit az Imént említettünk. • Igen öreg volt már. Görbe, elszáradt, görcsös bottal terelgetett egy csapa? sárga kis kacsát a kerítés ajtaján befelé. Megszólftottuk tisztelettel: — Mondja ta'iám, merre van a pártszervezet? Miután mégegyszer elismételtette a kérdést — hivatkozva megromlott ballására —, azt mondta, hogy nem tudja. Igy próbálkoztam: „A pártirodát gondolom tata, a pártházat". Látszott az öregen, bánija az önérzetét, hogy tisztességben megőszülve nem tud felvilágosítást adni olyasmiről, ami itt van a faluban. De meg kellett állapítania, hogy nem tudja, Ismét máshogyan próbálkoztam. Megkérdeztem, hogy egyáltalán van-e ebben a faluban Magyar Dolgozók Pártja? Hosszú, megfontolt szünet után az öreg őszinte sajnálkozással felett: „Hát én nem tudom, — én még nem vettem észre". * Hiba, hn csak egy ember Is — és ba még Ilyen öreg Is — nem veszi észre, hogy a faluban van MDP. De a következő, akitől kérdeztem — egy asszony — már pontosan eligazított. Es még hat embert kérdeztem meg — már csak próbaképpen is —, akik mindnyájan tudtak valami útbaigazítást adni. Igaz, nz egyik a szövetkezetet mulatta a pártiroda helyeit és ha nem olvastam volna el a faln szélén a táblát, ebből Is megtudhattam volna, hogy Csengelén vagyok. * Természetesen a pártiroda zárva volt. Ebben nincs is semmi különös, mert még a nap is csak pár perce kelt fel. De a titkár elvtárs már a napot is megelőzie. 'A'z utcán találtam meg, amint egy csoporttal tárgyába a cséplés és beliordás megindításának kérdéseit. Amolyan magá'cól összeállt kisgyűlés volt ez. Igen helyes, 'igen jó jelenség I * Azt mondom a titkár elvtársnak, mikor a megbeszélést befejezik: ,Üljünk le egy kicsit beszélgessünk az itteni helyzetről." Elindulunk a pártiroda felé. Az épület egyik részében kocsma van, — a másik, a nagyterem n pártliclyiség. A kiilső ajtó erősen, gondosan bezárva, — gondolom helyes, hogy Ilyen éberek az elvtársak. A belső a koesma felőli úgyszintén lakat alatt. Gondolom — ez !s helyes — itt sokan megfordulnak, nem jó, ha rsak tessék-lássék zárják ezt az ajtót. „Hát..., mondja a titkár elvtárs, hát akkor üljünk le" — és előzékenyen mutat az egvik kocsmaasztal felé. fin kifejtem a nézetemet, hogy jobban szeretek párlilgyekbrn a pártlielylségben értekezni. Párszor egyik lábáról a másikra áll a titkár elvtárs (azt mondják, hogy ez nála a zavart szokta kifejezni) és így szól: „Nincs Itt a kulcs, de mindjárt hozom. * A mindjártból — igaz vagy öt pere lett —, de végre itt a kulcs és felpattan a zár. Hófehérre meszelt, szép, nagy terem 'tárul elénk, a padlója olyan tiszta, hogy erre szokták azt mondani: „Erről még dnni is lehetne". Dicsérem a termet, a falat, a padlót — őszinte lelkesedéssel. D a titkár elvtárs nem nagyon lelke sedik. — Ugy érzem, hogy valami nyomja a szívét. Ezt még akkor is érzem, mikor leülünk a frissen mosott teritővel fedett kis asztalkához, amely a terein egyik sarkában állt árván. De végre megtörik a jég. • A bevezető hosszú és alapos. Vázolja a titkár elvtárs a gabona elraktározásának fontosságút, rámutatva arra, hogy minden szem gabonának biztos fedél alá kell kerülni. Helyeslek — meri ez okos beszéd. Csengéié nehéz raktár-problémái következnek ezután, amit — mint a titkár elvtárs meggyőző hévvel mondja — meg kell oldani. Helyeslck, — mert cz lelkes és körültekintő beszéd. ,,Az illetékes szervek Igyekeznek, elvtárs, » rendelkezésükre álló lehetőségek halárán belül..." Helyeslck, de őszintén megvallva rosszat sejtek. Annál Is Inkább, mert ahogy pár perce itt ülünk, valami Ismerős szag csiklandozza az orromat. „Igy történt, bogy a pártszervezet helyiségét is kifertőtlenítette és kimeszeitette a szüvetkezrt.. „ hogy hátha erre is szükség lesz". Most már nem helyeslek és szín. le fájdalmasan kezdi csiklandozni az orrom a fertőtlenítőszer átható szaga. „Bár én, akkor mikor kiigényeltek, nem voltam Itthon, de hát..." * Egyszóval az történt Csengelén, hogy az „illetékesek" kiigénvellék a pártszervezet helyiségét gafeönnraktár céljára. De lássuk, mit mond erre a szövetkezet „illelékese". • „Szabadság... Szabadság!" Igen arútságos és deríís az üdvözlés, olyan mint ez a szép, tiszta nagyterem. A szövetkezet vczoföje leül a friss teritőjü asztalkához. Bcszé'gciUnk. „Igazán szép az elvtársaktól — mondom —, hogy a pártszervezet helyiségére ilyen nagy gondot fordítanak". „Hat elvtárs — mondja — minden tőlünk tclhelőt megteszünk. Hiszen a Párt a mienk is" — éa itt hosszú beszámolót tart a Part szerepéről a falusi szövetkezetek létrehozásában és fejlesztésében mind országos, mlndpedig helyi viszonylatban. „Csak egy hiba van elvtárs — inon (Inni. Feszeng a szövetkezet vezetője. „Az — folytatom —, hogy a te. bér falra még kellene vaiaml díszítést —. mondjuk oda fel egy szép csíkot húzni. Ugy még barátságosabb, még lakájosabb volna". „Persze, persze — mondja felszabadultan —, húzatunk elvtárs, húzatunk keltőt is egymás alá." „Bizony adni kell a külsőségekre" — állapodunk meg a bdcsúzásnál meleg kézszorftásnk közepette. A szövetkezet rezelője feltűnően gyors léptekkel távozott. • Azóta két hét telt el. A párthelyiség egyre szépül, Mas'i vasárnap a csengelel falunap alkalmával is gyönyörűen feldíszítették. A szövetkezet több mint 20 méter vadonatúj vörös drapériát hozatott és felrakta a gondosan meszelt — és most itt azt ne említsük meg, hogy ferlötlení'iett — hófehér falakra. Sztálin, Lenin és Rákosi elvtársak arcképei derűsen tekintéttek lé a teremben tartózkodó csengelciekre és mintha mondanák. „Most harcoljatok továbbra Is minden szem gabonáért elvtársak. És no felejlsé'ck el, hogy a pártszervezet ennek a csatának a mozgató ereje. A párthelyiség pedig a vezérkari főhadiszállás". * Éppen mn hallottuk, hogy a csengelei földinfivesszövetkezef őszre a párthelyiségbe vadönaliij pa. doknt csináltat, bóday