Délmagyarország, 1950. július (7. évfolyam, 150-175. szám)

1950-07-11 / 158. szám

KEDD. 1950. JULIUS 11. A SZEGEDI ÜZEMEK LEGJOBB DOLGOZÓI Magasépítési NV A szocializmus építésében újabb nagy eredmények szület­tek a Magasépítési NV-nél. A dolgozók megértették, mi'yen hatalmas feladatok állanak az építőipar előtt. A szovjet mun­kamódszerek tanulmányozása tet. te lehetővé, hogy olyan eredmé­nyek születhessenek meg. mint Simon József és Szabó Gyula állványozóké, akik mindketten 464 százalékos teljesítményt ér­tek el. Ugyancsak ió eredményt értek el Rényi László 6g MatVus. Mátyás üvegesek. Tel icsitméiyük I 341 százalék. « Kishundoroasatai Pamulssörő JVT A Dorozsmai Pamutuüvöben is megértették Pártunk útmuta­tását. Tisztán látják a dolgozók, hogy szocializmusunk csak úgy épülhet sikerrel, ha minden rész­letében teljesítjük, sőt túltelje, sítjük tervünké1. A legjobb dol­gozók ezen a héten is igen jó példával járjak elő. Pesti Júlia tervteljesítése 210 százalék, de szorosan mögötte halai Keresz­tes Jánosné is 100 százalékkal. Zombori Margit ezen a héten 189 százalékra. Miksi Jáno3aé pedig 183 százalékra teljesítette ter. vét. Sxegedi Dohánygyár AF A Dohánygyár do'gozói ha sonlóan a többi üzémhez, elhatá­rozták, hogy még jobb még több munkával válaszolnak az impe­rialisták gyalázatos támadására és jó munkával állanak ki a koreai szabadságharcosok ügye mellett. Katona Jenőne bálabon­tónő ezen a héten átlagosan 220 százalékot ért el. Július 5-én már július 21-i tervét te'jesítette. Szabó Sándor dohányvágó és Bár_ kányi Istvánné rázónő 142 szá­zalékos, Szabó I. Mihály dohány. csomagoló podig 122 százalékos teljesítményt ért el. Agitációs munka a mezei tanyákon ' A „Második ötéves terv" szovhoz mezed tanyáin nagy agitációs pro­pagandamunka folyik a termésbe­gyüjtés idején. A nagy nyári mun­kálatok idejére a pártszervezet 35 agitátorból álló kollektívát létesített ezeken a tanyákon. Az agitátorok köiött 14 azovhoz-élmunkás. 17 ta­nf'ó, két agronómus és két orvos van. Az agitátorok naponta felkeresik a mezed tanyákat és rendszeresen folytatnak beszélgetéseket a szov­hoz dolgozóival a politikai és ter­melési kérdésekről. Felolvasásokat és előadásokat is tartanak. A begyüj'tés eredményeinek ismer, tetésére és az új munkamódszerek terjesztésére 8 faliújságot adnak ki és ezeket átlag 3—4 naponként cse­rélik. A mezed tanyákon jelszavakat és plakátokat függesztenek ki, ame­A Ruházati Bolt NV dolgozóinak munkája a kecskéstelepi termelőcsoportban Mi, a Ruházati Bolt NV dol­gozói vasárnap a kecskéstelepi termelőcsopor.ba mentünk kl ka­pálni. Munkafelajánlásként tet­tük. hogy támogassuk a dolgozó parasztság munkáját. Munkánk közben alkalom nyilt a csoport életébe bepillantást nyernünk. Örömmel láttuk ezt az óriási fej­lődést, amelyet a szövetkezet ho­zott a dolgozó parasztságnak. Ebédszünet közben beszélget­tünk a csoport tagjaival. Egyik elvtársunk igy nyilatkozott, vé­gigtekintve a hemzsegő állatál­lományon. „Meg vagyok róla győződve, hogy amiért mi itt a fa't'.n harcolunk, azért a mun­kásság a városban ugyanígy harcol." Munka közben elképzeltük ma­gunkban a falu még boldogabb jövőjét. Nincs oly erő, mely a szocializmus győzelmét meg tud­ná akadályozni. Éreztük, munkánkkal jelentő­sen hozzájárultunk ahhoz, hogy a falu és a város közelebb kerül­jön egymáshoz. Magunkévá tesz­szük PáríUnk irányvonalát — mint minden dolgozó —, aki munkafelajánlásával előbbresegi­ti a szocializmus ügyét. Ezzel a munkánkkal is méltó választ ad­tunk az amerikai imperialisták­nak, akik beleavatkoztak a ko­reai nép ügyébe. Az imperialis­ta támadók ugy járnak majd, m'nt mindenki, aki a haladás és a szocializmus ellen van. Ez a vasárnapi példa Is iga­zolja, hogy a falu és város kéz a kézben halad a szocializmus megvalósításáért folytatott harc­ban. _ Geldrlhc Károly ifjniminkás, Ruházati Bolt NV lyek a vállalások határidöelötti tel­jesítésére hívják fel a dolgozókat. A pártszervezetek ezekben a he­tekben minden eddiginél nagyobb fi­gyelmet fordítanak a tudományos és mezőgazdasági dolgozók baráti együttműködésének megerősítésére. Különösen nagy segítséget nyújtanak a szovhozok, kolhozok, gép- és trak. torállomások dolgozóinak az állami szelekciós állomások tudományos munkatársai, A betakarítás Idején a tudományos munkatársak már az elkövetkező mezei munkála­tok agrotechnikájáról is tartanak előadásokat. Az agronőmusok a so­ronkövetkező munkálatok pontos el. végzésének gazdasági jelentőségét domborítják ki. De a főhangsúly — a mezei tanyákon folytatott agitá­ciós munkában — ezekben a hetek­ben a termés begyűjtésének és be­szolgáltatásának sürgős végrehajtá­sán van. Nagymértékben elősegíti a munkát azt, hogy a tudományos dolgozók és mezőgazdasági szakemberek állandó tanácsadást vezettek be. A jó politikai tömegmunka nagy­mértékben hozzájárul ahhoz, hogy a „Második ötéves terv" szovhoz me­zei tanyáin még az előző évnél is kitünőbben végzik a gabonabetakart­tást. Ennek tudható be elsősorban az, hogy a szovhoz már eddig is ki­magasló eredményeket ért el vala­mennyi nyári munka területén. Hétéves oz albán néphadsereg Az albán nép és az albán a hadsereg: megszületésének het Ebből az alkalomból Enver az Albán Népköztársaság fegyve ka napiparancsot intézett a Had tatlan bizalommal építi az úi él feledkezik meg az angol-amerikaj narehofasiszta, titóista és újfas A béke, a demokrácia és a hala ba fognak fulladni, mert a béke a béke táborának élén a dicső dolgozóinak vezére, a nagy Sztál hadsereg július 10-én. ünnepelte edik évfordulóját. Hodzsa elvtárs hadseregtábornok, res erőinek legfelső parancsno­sereghez. Miközben megringatha­etet, népünk és hadsereg nem. háborús uszítók, valamint mo­iszta lakájaik tevékenységéről, dás ellenségeinek tervei kudarc­tábora állandóan erősödik, mert Szovjetunió és az egész világ in halad. Ünnepélyes keretek között vette fel Landler Jenő elvtárs nevét a Istvántelki Járműjavító NV Az Istvántelki Járműjavító NV dolgozói ünnepséget rendez­tek és ennek keretében üzemük a magyar munkásmozgalom régi harcosa, Landler Jenő nevét vet­te fel. Az ünnepségen megjelent Vas Zoltán elvtárs, a Tervhiva­tal elnöke is. Prieszol József elvtárs, közlekedés- és postaügyi államtitkár ismertette Landler Jenő elvtárs harcos életét, mun­kásságát és rámutatott, az üzem dolgozói előtt álló nagy felada­tokra. Beszédében a többi között a következőket mondotta: — A közelmúltban országunk legnagyobb üzemének kapujáról levettük a gyűlölt Weiss báró ne­vét és a magyar nép szerelett vezéréről: Rákosi elvtársról ne­veztük el. Most, az ország egyik legnagyobb üzemét Landler Jenő elvtársról nevezzük el, aki egész életét a Párt és a munkásosz­tály szolgálatában töltötte és akinek neve a dolgozók előtt közismert és megbecsült. Prieszol József ezután részle­tesen ismertette Landler Jenő életét. — Landler elvtárs példája ar­ra tamt bennünket, hogy kemé­nyen, megalkuvás nélkül harcol­junk a munkásosztály érdekeiért^ szeressük Pártunkat éa a Szov­jetuniót. — Reméljük, hogy Landler Je­nő elvtársról elnevezett Jármüja. vitó NV dolgozói méltón fogják viselni Pártunk e nagy alakjá­nak nevét. A dolgozók nevében Ludányi József élmunkás köszönetét fe­jezte ki az MDP-nek, hogy lehe­tővé tette, hogy az üzem ezentúl a munkásmozgalom régi nagy harcosának nevét viselje. Nagy sikert aratott a „lyiüvelt Nép Est" Vasárnap este a szegedi dolgo­zók hatalmas érdeklődése mel­lett rendezték meg az újszegedi szabadtéri színpadon a „Művelt Nép Est"-et. amelynek az volt a célja, hogy a szegedi dolgozók körében még ismertebbé váljék a szocialista kultúra megterem­téséért harcoló folyóirat, a Mű­velt Nép. A műsoros esten közreműköd­tek az üzemi kultúresoportok. va_ lamint Mészáros Ági és Mádi Szabó Gábor budapesti művé­szek. A Szegedi Kendergyár és a DISz-énekkar népdalokat ís mozgalmi indulókat énekelt nagv sikerrel. A rendőrzenekar Árte. movszki: ..Behavazott Duna" cí­mű egyvelegét és Vince: XVII. század magyar tánc című művét adta elő Varga Lehel karnagy vezénylésével. A Szegedi Kender­gyár és az MKOSz tánccsoport­jai magyar és orosz népi tánco­kat mutattak be hatalmas siker­rel. 1 A Késárugvár kultúrcsotportia a „Közös Érdek" című egyfelvo. náso,s színdarabot mutatta be. Mádi Szabó Gábor József At­tila és Majakovszkij verseket szavalt. Igen nagy sikert aratott Mésizáros Ági. aki székely balla­dákat adott elő. A Művelt Nép gyakorlati fcnsz. náról Naesa József elvtárs tar­tott előadást. ŐSZRE PADOK IS LESZNEK... Akárhogyan is történt — otthon volt-e akkor a párttitkár elvtárs, vugy sem — az eset azt mutatja, hogy itt a Párt szerepének kérdése körül még mindig baj van. Még maguk a pártszervezet vezetői és aktiv tagjai sem látták tiszlán a párlszorvczet jelentőségét. igaz, azóta már a szépen kime­szelt, felmosott helyiségben tartot­tak egynehány ülést, aminek igen jó hálása volt. Nagyban elősegítet­te a cséplés, a terménybeadüs sike­réi. Elősegítette, hogy július harma­dikán megkezdték g faluban a csép­lést, hogy a termelőcsoport és az egyénileg dolgozó parasztok — élü­kön Csókási Istvánnal — fellobogó­zott kocsikon vitték be első feles­leg gabonájukat nz államnak. 'Ázt is elősegítette, bogy a kisgyűlése­ken mindenhol igen sokan vesznek részt és igen élénken Vitatják meg a íoronlévő feladatok megoldását. Nem mondhatja senki — ml sem mondjuk —, hogy mindenki ezt mondta volna a faluban, mert a második ember már megadta az út­baigazítást. De ba egy olyan tájé­kozatlan is nknd, mint ez az üreg —már az Is hiba. Még alig pirkadt, mikor a hosz­szú és elég jó úton megérkeztünk a faluba. Az utcán már élénken mozoglnk, néhányan kaszával, szé­les „bögő"-vel a földekre siettek. Szekerek tartoltak a határba, raj­tuk eke nynjtogatta büszkén vé­kony szarvát, jelezve, hogy már az aratás vége felé Jár a faluban, már forgatják a tarlót. Valóban mint később meg­győződtünk —, aznap mindenki le­vágta az utolsó szál búzáját Is. De ezt már később tudtuk meg, — előíte még más dolgokról Is érte­sültünk. Előszűr Is térjünk vissza az Üregre, akit az Imént említettünk. • Igen öreg volt már. Görbe, el­száradt, görcsös bottal terelgetett egy csapa? sárga kis kacsát a ke­rítés ajtaján befelé. Megszólftottuk tisztelettel: — Mondja ta'iám, merre van a pártszervezet? Miután mégegyszer elismételtette a kérdést — hivatkozva megrom­lott ballására —, azt mondta, hogy nem tudja. Igy próbálkoztam: „A pártirodát gondolom tata, a pártházat". Látszott az öregen, bánija az ön­érzetét, hogy tisztességben meg­őszülve nem tud felvilágosítást ad­ni olyasmiről, ami itt van a falu­ban. De meg kellett állapítania, hogy nem tudja, Ismét máshogyan próbálkoztam. Megkérdeztem, hogy egyáltalán van-e ebben a faluban Magyar Dol­gozók Pártja? Hosszú, megfontolt szünet után az öreg őszinte sajnálkozással fe­lett: „Hát én nem tudom, — én még nem vettem észre". * Hiba, hn csak egy ember Is — és ba még Ilyen öreg Is — nem veszi észre, hogy a faluban van MDP. De a következő, akitől kér­deztem — egy asszony — már pon­tosan eligazított. Es még hat em­bert kérdeztem meg — már csak próbaképpen is —, akik mindnyá­jan tudtak valami útbaigazítást ad­ni. Igaz, nz egyik a szövetkezetet mulatta a pártiroda helyeit és ha nem olvastam volna el a faln szé­lén a táblát, ebből Is megtudhattam volna, hogy Csengelén vagyok. * Természetesen a pártiroda zárva volt. Ebben nincs is semmi külö­nös, mert még a nap is csak pár perce kelt fel. De a titkár elvtárs már a napot is megelőzie. 'A'z ut­cán találtam meg, amint egy cso­porttal tárgyába a cséplés és be­liordás megindításának kérdéseit. Amolyan magá'cól összeállt kisgyű­lés volt ez. Igen helyes, 'igen jó jelenség I * Azt mondom a titkár elvtársnak, mikor a megbeszélést befejezik: ,Üljünk le egy kicsit beszélgessünk az itteni helyzetről." Elindulunk a pártiroda felé. Az épület egyik részében kocsma van, — a másik, a nagyterem n pártlic­lyiség. A kiilső ajtó erősen, gondo­san bezárva, — gondolom helyes, hogy Ilyen éberek az elvtársak. A belső a koesma felőli úgyszintén la­kat alatt. Gondolom — ez !s he­lyes — itt sokan megfordulnak, nem jó, ha rsak tessék-lássék zár­ják ezt az ajtót. „Hát..., mondja a titkár elvtárs, hát akkor üljünk le" — és előzéke­nyen mutat az egvik kocsmaasztal felé. fin kifejtem a nézetemet, hogy jobban szeretek párlilgyekbrn a pártlielylségben értekezni. Párszor egyik lábáról a másikra áll a tit­kár elvtárs (azt mondják, hogy ez nála a zavart szokta kifejezni) és így szól: „Nincs Itt a kulcs, de mindjárt hozom. * A mindjártból — igaz vagy öt pere lett —, de végre itt a kulcs és felpattan a zár. Hófehérre meszelt, szép, nagy terem 'tárul elénk, a padlója olyan tiszta, hogy erre szokták azt mondani: „Erről még dnni is lehetne". Dicsérem a termet, a falat, a padlót — őszinte lelkesedéssel. D a titkár elvtárs nem nagyon lelke sedik. — Ugy érzem, hogy valami nyomja a szívét. Ezt még akkor is érzem, mikor leülünk a frissen mo­sott teritővel fedett kis asztalkához, amely a terein egyik sarkában állt árván. De végre megtörik a jég. • A bevezető hosszú és alapos. Vá­zolja a titkár elvtárs a gabona el­raktározásának fontosságút, rámu­tatva arra, hogy minden szem ga­bonának biztos fedél alá kell ke­rülni. Helyeslek — meri ez okos be­széd. Csengéié nehéz raktár-problémái következnek ezután, amit — mint a titkár elvtárs meggyőző hévvel mondja — meg kell oldani. Helyeslck, — mert cz lelkes és körültekintő beszéd. ,,Az illetékes szervek Igyekeznek, elvtárs, » rendelkezésükre álló le­hetőségek halárán belül..." Helyeslck, de őszintén megvallva rosszat sejtek. Annál Is Inkább, mert ahogy pár perce itt ülünk, valami Ismerős szag csiklandozza az orromat. „Igy történt, bogy a pártszerve­zet helyiségét is kifertőtlenítette és kimeszeitette a szüvetkezrt.. „ hogy hátha erre is szükség lesz". Most már nem helyeslek és szín. le fájdalmasan kezdi csiklandozni az orrom a fertőtlenítőszer átható szaga. „Bár én, akkor mikor kiigényel­tek, nem voltam Itthon, de hát..." * Egyszóval az történt Csengelén, hogy az „illetékesek" kiigénvellék a pártszervezet helyiségét gafeönn­raktár céljára. De lássuk, mit mond erre a szövetkezet „illelékese". • „Szabadság... Szabadság!" Igen arútságos és deríís az üdvözlés, olyan mint ez a szép, tiszta nagy­terem. A szövetkezet vczoföje leül a friss teritőjü asztalkához. Bcszé'gciUnk. „Igazán szép az elvtársaktól — mondom —, hogy a pártszervezet helyiségére ilyen nagy gondot fordí­tanak". „Hat elvtárs — mondja — min­den tőlünk tclhelőt megteszünk. Hiszen a Párt a mienk is" — éa itt hosszú beszámolót tart a Part szerepéről a falusi szövetkezetek létrehozásában és fejlesztésében mind országos, mlndpedig helyi vi­szonylatban. „Csak egy hiba van elvtárs — inon (Inni. Feszeng a szövetkezet vezetője. „Az — folytatom —, hogy a te. bér falra még kellene vaiaml dí­szítést —. mondjuk oda fel egy szép csíkot húzni. Ugy még barát­ságosabb, még lakájosabb volna". „Persze, persze — mondja felsza­badultan —, húzatunk elvtárs, hú­zatunk keltőt is egymás alá." „Bizony adni kell a külsőségek­re" — állapodunk meg a bdcsúzás­nál meleg kézszorftásnk közepette. A szövetkezet rezelője feltűnően gyors léptekkel távozott. • Azóta két hét telt el. A párthe­lyiség egyre szépül, Mas'i vasárnap a csengelel falunap alkalmával is gyönyörűen feldíszítették. A szövet­kezet több mint 20 méter vadonat­új vörös drapériát hozatott és fel­rakta a gondosan meszelt — és most itt azt ne említsük meg, hogy ferlötlení'iett — hófehér falakra. Sztálin, Lenin és Rákosi elvtársak arcképei derűsen tekintéttek lé a teremben tartózkodó csengelciekre és mintha mondanák. „Most harcoljatok továbbra Is minden szem gabonáért elvtársak. És no felejlsé'ck el, hogy a párt­szervezet ennek a csatának a moz­gató ereje. A párthelyiség pedig a vezérkari főhadiszállás". * Éppen mn hallottuk, hogy a csengelei földinfivesszövetkezef ősz­re a párthelyiségbe vadönaliij pa. doknt csináltat, bóday

Next

/
Thumbnails
Contents