Délmagyarország, 1950. július (7. évfolyam, 150-175. szám)

1950-07-09 / 157. szám

VASÁRNAP, 1950. JULIUS 9. 9 Á begyüjtési-ferv határidő előtti teljesitése becsületbeli ügy Zöldéi a sztyeppén a fű, arany­lanak az érett gabonaföldek. A föld, amelyet a kolhozparasztok oly szeretettel műveltek meg, gaz­dag termést hozott. Most szünet nélkül aratnak, csépelnek a doni kolhozokban. A rosztovl terület állami gép- és traktorállomásain nagymértekben megnövekedett a traktorok és kom­bájnok száma. Ez évben 1.276 kom­bájnnal több dolgozik, mint az elmúlt évben. Szükség is volt az új gépek beállítására, mert a rosztovi terü­let kolhozainak és szovhozainak sokkal több gabonát kell betakarí­taniok a tavalyinál. A dús gabona­termés 94 százalékát kombájnnal aratják le. A nagy munkára: jól felkészültek a kolhozok és szovhozok. Az ara­tási tervet kolhozvezetőségi ülése­ken és az aktívák tanácskozásain yltatták meg. A vetéseket gondosan megtisztították a gaztól, valamennyi felszerelést megjaví­tottak, az utakat és hidakat rend­behozták, hogy semmi se akadályoz­za a gabona begyűjtését. Beren­dezték a szérűket, gépesítették a magtisztftást. A gép- és traktorállomások ide­jében kivitték a kombájnokat a mezei tanyákra. Valamennyi kom­bájnvezető előre áttanulmányozta azt a táblát, ahol dolgozni fog. Megbeszélték a mezei brigád veze­tőivel, mit kell tenniök, hogy a legjobban és leggyorsabban learas­sák a gabonát. A novo.cserkaszki körzetben van a „Vorosilov"-kolhoz. Itt GeorgiJ Popov kolhozelnök és PJotr Lupin agronómus vezették a munkálato­kat. megelőző tanácskozásokat. Minden határozatot a kolhoz köz­gyűlése hagyott Jóvá. A kolhoznak 2400 holdról kell ka­lászosokat learatnia. A kolhozban 270-en vannak. A gép- és traktor­állomás kombájnjai nélkül még ak­kor sem boldogulnának az aratás­sal, ha beszüntetnének minden munkát öt állattenyésztő telepükön, a szőlőben, gyümölcsösökben, ve­teményeskertekben és általában a kollektív gazdaság valamennyi ága­zatában. A kolhoz szerződést kötött a gép- és traktoránomással 4 kom­bájnra. Megállapodtak abban, hogy a kolhoz aratógépeit csak a táblák körülkapálására és az átvágásokra, vagyis a kombájnaratáshoz szüksé­ges előkészítésre használják­Az aratás sikerét a gyorsaság és a jó minőség dönti el. Ezért elhatá­rozták, hogy a kalászosokat leg­feljebb 13 nap alatt learatják. Ugyanerre a munkára az elmúlt évben 18 napot irányoztak elő, 1948-ban 23 napig tartott. De nem elég a kolhoz terve és az új, termelékenyebb kombájnok. Ta­pasztalt kombájnvezetők is kelle­nek- Az elmúlt két évben jó kom­bájnvezetők tűntek fel. Egykük, Krilov, tavaly 60 holdat aratott le egy nap alatt, a nappali műszak­ban. Ezt az eredményt órabeosztással órte el. Most minden kombájnvezető terv­bevette, hogy kidolgozza az ara­tás-cséplés óragrafikonját. A kombájn munkamenetét követ­kezőképpen szervezték meg. Min­den kombájn körül nyolc gabona­fuvarozó dolgozik, továbbá négyen a szalmagyüjtésnél, egy a tartály­nál, egy a gabonatartály kiürítését szolgáló szekéren- Ezt a személy­zetet adja a kolhoz. A kombájn­vezetőt a gépállomásról a segédje és két traktoros kíséri el. Valamennyien pontosan tudják, mi a munkájuk, tüzetesen ismerik a teljesítménynormákat. Ennek alapján köttk egymással a ver­senyszerződéseket. Minden kombájn gépcsoportnál pártkomszomolcso­portot alakítanak a gép körül dol­gozó kommunistákból és komszo­molokból. A politikai, agitációs és kuttúrmunkát ezek a csoportok ve­zetik. ' A kombájnmunkához a legfegyel­mezettebb és legjobb dolgozókat vá­lasztották ki. Talán sehol sincs olyan nagy lehetősége a verseny­nek, mint ezen a téren. A terv ugyanis Hz nspot Irányoz Blfi az állammal szembeni kötelezettség teljesítésére. A „Vorosilov"-kolhoz valamennyi tagja lelkesen dolgo­zik, mert becsületbeli ügyének tartja a begyűjtési terv határidő­előtti teljesítését. Kitűnően megszervezték a be­gyüjtőhelyre történő szállítást 15 kocsiból álló szállító brigádot ala­kítottak. A kolhoz védnöke, a Sztá­lin-gyár munkásai is segítenek a gabonaszállításban. Egész autóosz­lopot küldtek erre a munkára. A munkás-paraszt szövetség Igazi megnyilvánulása ez. A dolgozók és a termelési eszkö­zök helyes elosztása lehetővé teszi a „Vorosilov"-kolhoz számára, hogy egyidejűleg végezze az ara­tási, cséplést, a gabonabeadást és a tarlóhántást. Közben nem szüne­tel a veteménykert, a gyümölcsös és a kapásnövények ápolása sem. Uj erőviszonyok a nemzetközi politikában Ma délelőtt előadd* a Pártok tatás Húsában Ma délelőtt. 10 órakor igen értékest előadást tartanak á Pártoktatás Házában, „Uj erőviszonyok a nemzetközi politiká­ban'' cimmel. Az előadást Szűcs Endre elvtárs tart ja meg. Az egyéni tanulók, alapszervezeteink vezetőségi tagjai, esti iskolások az előadáson keresztül részletes tájékoztatót kapnak a most kialakult erőviszonyokról, amelydk irányítják a nemzetközi politikai eseményeket. Ma este tartják meg a „Müveit Nép Est"-et Ma este 8 órai kezdettel ren­dezik meg a „Művelt Nép Est"-ef, az újszegedi szabadtéri színpa­don, Rossz idő esetén a Szegedi Nemzeti Színházban tartják meg az előadást. A műsorban közre­működnek az üzemi kultércso­portok és a Budapesti Nemzeti Színház két tagja: Mészáros Ági és Mádi Szabó Gábor. A népművelésügvt minisztéri­um folyóirata, a Művelt Nép, egyre szélesebb körben válik ked­veltté a dolgozók között. A szer­kesztőség a fent emiitett elő­adással akarja még ismertebbé tenni a lapot és megteremteni a közvetlen kapcsolatot az olva­sókkal. A kultúrest keretében Nacsa József tart előadást a Művelt Nép gyakorlati hasznáról. Az esten résztvevők a Művelt Népre 30 százalékos kedvezménv­nyel fizethetnek elő. Szabotáló kulák cséplőgéptulajdonos Kübekházán A fonó-, szövő- és müvezetőképző tanfolyam legjobbjai Lapunk 1950 július 8,-f számában „Jutalomban részesítették a fonó-, szövó. és művezetőképző tanfolyam legjobbjait!" című cikkünkbe szer­kesztési hiba csúszott be. A helyes szöveg a következő: Az 1949 októberében megindí­tott fonó-, szövő, és müvezetőképző tanfolyam a Magyar Kenderben a napokban fejeződött be. A vizsgára jelentkezett 22 fonó­tanuló közül 19-en sikeresen letet­ték a vizsgát. Ezek közül kiemelke­dő eredményeket értek el mind gya­korlati, mind elméleti vonaton: Molnár G. István, Süvegh Mihály­né, Bódi József, Hegyes Jenő, Bene László, Hódi István, a Szegedi Ken­derfonógyár dolgozói. Ezeket az elv­társakat a gyár vezetősége kiváló eredményük elismeréseképpen érté­kes könyv, és pénzjutalomban ré­szesítette. * A 18 szövőíanulő közül 15 tanuló vizsgázott sikeresen. Kiemelkedő tanulmányi eredményeket ért el Ti­szavölgyi Dezső, Kohajda József, Bárdos Éva, a Magyar Kender dol­gozói, akiket szintén könyvjutalom­ban részesített a gyár vezetősége jő munkájuk elismeréseképpen. Kübekházán csépéi néhány nap óta Dékány Sándor, hódmezővásárhelyi kulák cséplőgépével. Ez idő alatt a kübekházi Népfront Bizottság többször ls ellenőrizte a gép mun­káját £ megállapította, hogy a gép nem veri ki a kalászból a szemet, ugyanakkor a polyvába és a tö­rekbe fújja és a megengedhető szá­zalékon felül darálja a gabonát. Ugyanakkor pedig a zsákokba folyó gabonában benne hagyja a polyvát, ocsút, mindenféle gazt. Valamennyi esetben felhívták Dé­kány Sándort, hogy Javítsa meg a cséplőgépét, hozza üzemképes álla­potba, hogy az minisztertanács ha­tározatában megállapított minőség szerint dolgozzék. Dékány Sándor a Népfront Bizottság, a dolgozó pa­rasztok felhívását semmibe sem vette. Nem javította ki a gépet, az­zal áltatta a esépeltetö dolgozókat, hogy majd megjavul a gép munkája. Szombaton délelőtt, mintegy 50 dolgozó paraszt gyütt össze a gépe körül, felülvizsgálták munkáiát és küldöttségileg mentek a Népfront Bizottsághoz. Kérték, újból vizsgál­ják felül a gép munkáját, mert meg­engedhetetlen, hogy akkor, amikor valamennyien harcolnak minden szem gabonáért, a kulák cséplőgépe a szalmában hagyja és a polyvába szórja a magot. A Népfront Bizott­ság a gépállomás szakemberével vizsgáltatta meg a gépet, és meg­állapította, hogy Dékány Sándor búzacséplés közben árparostát hasz­nált, továbbá a dob tárcsája nagy s így nincs meg a cséplőszekrény rendes fordulata, ezért benne hagy­ja a kicsépelt gabonában a szeme­tet és ocsút. Ugyanakkor a megen­gedett százaléknál jóval többet tör össze a dob a gabonából. Ezért azonnali hatállyal, a kübekházi dol­gozó parasztok nagy megelégedésé­re letiltotta a gép további munkáját mindaddig, amig gazdája, aki el­szabotálta a kötelező javítási mun­kálatokat, rendbe nem hozza, üzem­képes állapotban nem helyezi a gé­pet. Ugyanakkor a további vizsgá­latot megindította a szabotáló ku­lák ellen. Kiss János, Prohászka Imre, G6­ber Jenő, Ecsedi Ferencné... így szólna a névsor. Kik ezek tulajdon­képpen? — ezt kérdezné min­denki, ha hallja ezeket a neveket, így válaszolnak erre a bizonyíté­kok: Most már senkik. Az ellen­ségnek egy leleplezett klikkje. A dolgozók, az ötéves terv, a szoci­alizmus és a Szovjetúnió esküdt ellenségei, akik a felszabadulás után újra befurakodtak a szegedi Paprikabeváltó dolgozói közé azért, hogy ezt az üzeme? és több. száz dolgozóját fékentartsák a fej. lődés terén és a szocialista termeló­munka végzésében, hogy agltációt folytassanak a Párt ellen, amely vezeti és szervezi a dolgozók har­cát. Áz üzem irattárában található el­sárgult jegyzetek tudnának erről sokat beszélni — és beszélnek is. Először is arról tanúskodnak. ho% gyan akarta ez a bűnszövetkezet hátráltatni annak idején a stabili­zációt, a minisztériumokban és a magasabb gazdasági funkciókba be­épült ellenséggel karöltve. Szálasl katonája Vegyük sorba őket. Nézzük meg először a klikk egyik tagját, Gé­ber Jenőt, ö így mondja el: 1944 őszén „parancsra" Budapestre me­nekültem. 'A'zt sem tagadja, hogy a Szálas! hadsereg katonája lett, s ezzel a hadsereggel került Német­országba, ahol 6 maga is résztvett a pusztításban és öldöklésben. Gé. ber Jenőnek a munkája, • melyet oly hűen végzett a mult rendszer urainak, 11 hónapig tartott, s az érte járó „bért" mégis a dolgozók államán „vasalta" be. Erre az idő­re a közismert reakciós „Hangya" álszövetkezeten keresztül 4000 fo­rintot kapott „munkabér" fejében. Ehhez aztán még fölszámolta az 1945. évre esö fizetéses szabad­ságot, ami még alaposan növelte ezt az összeget. Most tetteti magát, álszentcskedlk, úgy tesz. mintha kissé zavarodott volna, de jól tud­juk, mi van e mögött, Prohászka ur nyugdíjba megy De nem különb nála a banda többi 'tagja sem. Vegyük például Szervezett bércsaló-banda a Paprikabeváltó IS V-ben Prohászka Imrét, ö is, előző tár­sához híven, a fölszabaduláskor Nyugatra menekült. Amikor visz­szatért, aránylag fiatal kora és jó munkabírása ellenére ls nyugdíjba helyeztette magát, s a nyugdíjba­helyezésekor ha'thónapl fölmondási időt kapott. A fölmondási időt azonban nem töltötte le. Alig más­fél hónap után, már újra ugyan­ennél a vállalatnál dolgozott min? raktáros. Amikor a stabilizációra került a sor, ő is jelentkezett a felmondási időre járó 3045 forint, jóért, ő is hozzászámolta előző évben járó fize?ett szabadság dí­ját is. Ettől az időtől kezdve a 900 forint havifizetése mellett ál­landóan fölszedte nyugdíját is. Prohászka Imre ezzel súlyos kárt okozo?t hároméves tervünknek. De nem is várhattunk tőle jobbat. Ezt azok a dolgozók mondják, akik még a fölszabadulás előtt dol­goztak vele együtt, s kíméletlenül clbocsáj?otta azokat, akikről meg­tudta, hogy „Népszavát" olvasnak. EcsedlnA kára Itt áll előttünk Ecsedi Ferencné, a banda nő tagja. Ecsediné nem volt nyugaton, még csak a Horthy hadsereg katonája sem volt. Ez „kárt" is okozott neki annakide­jén, mert nem tudta hirtelen elta­lálni, hogy milyen ügyből kifolyó­lag vegyen fel ő is hasonló nagy összeget. De csakhamar megszüle­tett agyában a bűnös gondolat, máris elindult pénzszerző útjára. Közvetlen a fölszabadulás után három hónapig volt az üzem pénz­tárosa és könyvelője. Három hó. nap elteltével azonban az üzem, függetlenül a „Hangyától", új szö­vetkezetté alakult át. ö ebben a szövetkezetben W mint könyvelő dolgozott 'tovább s megkapta a munkájáért járó bért. 1945 végén azonban azzal állt elő, hogy neki nagyobb mennyisé­gű pénz jár, mert a három hónap­ig működő üzem elszámolását „el­végezte". Érdekes, hogy az elszá­molás kereken hét hónapig tar­tott, ezzel szemben az üzem, mint a Hangya leányvállalata csak há­rom hónapig dolgozott. Saját maga elismerése szerint, ezért a munká­ért (amit el sem végzett) három­ezer forin'tot vett fel. De másik bűntársa, Kiss János, már meghazudtolja, s azt állítja, hogy Ecsediné háromezer forint helyett annakidején 5000 forintot kapott. A banda utolsó tag|a — Beszéljünk egy keveset Kiss Jánosról is, mint a banda utolsó tagjáról, ö „szerény" 1750 forint havi fizetése mellett „fölmondási" időre járó pénz fejében 5000 fo­rintot rabol? el a dolgozók álla­mától, 1945 februárjában a Hangya mint megszűnés előtt álló álszö­vetkezet, neki is fölmondott, de az állásából mégsem ment el, ezután is ott maradt a telepen, az üzem vezetője lett. Neki is csak 1947­ben Jutott eszébe, hogy fölvegye az állítólagos fölmondási időre járó 6000 forintot, s emellett ő is ki­vette az előző évekre járó fize­tett szabadságának a díját is. Töb­bek között, mint az üzem vezetője, ő intézte el Prohászka Imrének azt is, hogy az üzem tulajdonát képező két szobás, konyhás lakás haszná­latáért ne fizessen egy fillért sem, annak ellenére, hogy ezt a kollek­?ív szerződés is előírja, ö persze nem is fizetett egész addig, amig az üzem új vállalatvezetősége rá nem jött aljas tevékenységeire. Üzemi „Parasztpártszervezet" íme, mindenki láthatja, milyen aljas eszközökkel károsltja meg a dolgozó népe? az ellenség. Ecsedi­nének, a régi „nagyságosasszony­nak" a szeméből tisztán olvasható ki az a mélységes gyűlölet, amelyet a dolgozók és a népi demokrácia iránt érez. Az arcán mindig ott ül az a gúnyos mosoly, amely a föl­szabadulás előtt a melléje beosztott dolgozók mérhetetlen lealáztatását jelentette. De ezen 'túlmenően beigazolód­nak az előbbi tények akkor is. ha beletekintünk az üzem mostani belső életébe. Kis Jánosnak, még két évvel ez­előtt is olyan álmai voltak, hogy klikktársaival „Üzemi Parasztpárt­szervezetet" hoznak létre a Paprika­beváltóban. Az igazi cél azonban még sem ez volt, hanem az, hogy az üzem dolgozóinak figyelmét eltereljék a Magyar Dolgozók Párt­jának eredményeiről, egy „ked­vezőbb" környezete? teremtsenek maguknak ahhoz, hogy tovább zsa­rolják a dolgozók államát. — 'A'mint Kis János elmondja, a baj ott kezdődött, hogy a közös kon­con nem tudtak megegyezni. A marakodás miatt kizárták annak idején a Nemzeti Parasztpártból is. Szlndlkallzmus Kis János bandájának ez a terve nem sikerülhetett, mert meghiú­sította a Magyar Dolgozók Pártja, de aljas munkájuk hosszú időre rányomta bélyegét az üzem dolgo­zóira. Ez nem is csoda, hiszen az üzemnek június l-ig egyáltalán nem volt pártszervezete. A szindikalizmus legdurvább formája fejlődött itt ki, amelynek Kis János bandája után, Juhász András üzembizottsági tit­kár, Szántó Jolán és Kovács Zsu­zsanna voltak a legfőbb ügyvezetői, még ma is azok. Juhász András, ahelyett, hogy végrehajtaná a Párttól vagy a vállalatvezetőségtől kapott utasítá­sokat, inkább klikké? kovácsol magának, frakciókat szervez. A „megnyert" dolgozókkal akarja be­bizonyítani a Párttal szemben sa­ját „igazát". Hogy ez mennyire így van, azt a következő példa is igazolja: Szántó Jolánt, felelőtlen munkája miatt leváltották terme­lési felelős és Ü. B. titkárhelyettes 'tisztségéből. Erre határozatot ho­zott a fegyelmi bizottság is, a ha. tározatot a Szegedi Pártbizottság is helyben hagyta. Ennek ellenérc Juhász András tovább is megár­totta Szántó Jolánt régi tisztségé­ben, csak nagy huza-vona és vita után egyezett bele abba, hogy Szán'ió Jolán a határozatnak meg­felelően a kézi csomagolóba kerül­jön. Érsztók vesztüket 'A'z ellenség minden erejét latba­vetette azért, hogy megakadályozza az üzemi pártszervezet megalakulá­sát. Arra biztatta a párttagokat, hogy ne iratkozzanak át a telep pártszervezetbe. Ezt Juhász András, sal egyetértésben Kovács Zsuzsanna is támogatta. Ennek csupán az volt az oka, hogy az új pártszervezet megalakulásakor Kovács Zsuzsanna karrierista hajlamai nem érvénye­sülhettek, nem ő lehetett a pártszer­vezet titkára. — Ezek az elvtársak, sajnos ön­kénytelenül is az ellenség szekér, tolóivá vál?ak, s most már akara­tuk ellenére is mindent kiszolgáld nak az üzemben az ellenségnek. Báló Mihályné elvtársnő az üzent párttitk&|B mondja: Nem hangoz-i hat el az üzemben egyetlen olyart bizalmas utasítás vagy jelentés sem, amelyet másnap már ne tudr na mindenki az üzemben. S min-I den Juhász András klikkjétől, Prágai Istvánnéiól, Nagy Józsefné­től, Szántó Jolántól "és Kovács Zsuzsannától indul ki. Az utóbbi időkben halalmas mértékben elterjedtek a lopások az üzemben. Ez ellen azonban már sikeres harcot folyta? az üzem pártszervezete és a vállalatvezető­ség. A Paprikabeváltó dolgozói most jórészt megszabadulnak a közéjük befurakodott ellenségtől, de ez nem jelen?i azt, hogy ezután ne fordít, sanak még nagyobb gondot az éber­ségre. 'A'z üzem kommunistái szűr­jék le a tapasztalatot ebből az eset­ből, s tanulják meg, hogyan vál­hatnak — ha nem vigyáznak ma­guk is az ellenség „kezévé". — Az üzem dolgozóinak még fokozottabb mértékben ?ámogatni kell a párt­szervezet munkáját. A Párthoz hű üzemi bizottságot kell Iétrchozniok, meg kell teremteniök azt a kifogás­talanul működő üzemi háromszöge?, amellyel még eredményesebb harcot tudnak majd folytatni a termelés emelkedéséért és az ötéves terv teljesítéséért. Cscpl József.

Next

/
Thumbnails
Contents