Délmagyarország, 1950. július (7. évfolyam, 150-175. szám)
1950-07-28 / 173. szám
VASÁRNAP, 1950. JULIUS 30. 5 Hiányosságok az építőiparban a minisztertanács normarendezésről hozott határozatának ismertetésénél Irta: Dáni István, a MÉUOSz csonorádmegyei titkára A munkanormák rendszere a szovjet iparban 'A' munkanorma-rendszer célja: a szocialista termelés minél erőteljesebb fokozása, az ország gazdagságának növelése és ezzel együtt a dolgozók anyagi és kulturális színvonalának jelentős felemelése. A munkanorma-rendszer nagy haladást jelent azon az úVon, amelynek célja: minél szűkebbre szorítani a munkaidőveszteséget, anélkül, hogy ebből a dolgozókra hátrány származnék. A normarendszer segítségével sikerült érvényesíteni a Szovjetunióban art a szocialista elvet, hogy a dolgozók munkájuk alapján, az elvégzett munka mennyiségétől és minőségétől függően kapják meg bérüket. A munkanormák helyes megállapítása maga után vonja a termelés célszerű megszervezését, lehetővé teszi a szocialista munkaverseny fejlődését és megsokszorozza a munka termelékenységét. Ez a szocializmus felépítésének és a szocializmusból a kommunizmusba való áttérésnek döntő feltétele. A szovjet gyárakban és üzemekben alapos 'nidományos kivizsgálás után állapítják meg a normákat. Tekintetbe veszik az üzem termelőképességét, a technikai vívmányok alkalmazási lehetőségét és a munkaidő gazdaságos kihasználásának módjá'f. Normarendszer nélkül nincs szocialista gazdaság, — Sztálin elvtárs állapította meg, hogy technikai normák nélkül lehetetlen tervszerűen gazdálkodni. Természetes, hogy külön normát állapítanak meg a géppel végzett és ismét más normát a kézi munkára. A munka termelékenységének emelése a Szovjetunióban a dolgozók érdekeit szolgálja, hiszen a termelés terén elért új és. új eredmények elsősorban a dolgozók életére hatnak kl, növekszik a javak mennyisége, olcsóbb lesz a termelt árú, olcsóbbá válik a megélhetés. Nézzük meg, hogv néz ki a normamegállapítás a tőkés termelési rendszerben. bt a normákkal minél több erőt akarnak kifacsarni a dolgozókból, a normákat a legmagasabban állapítják meg és a munkásnak ereje minden cseppjét fel kell áldoznia, ha azokat teljesíteni akarja. A newyorki Irordeaux-iroda egy-egy munkadarab elkészítéséhez átlag feleannyi időnormát állapít meg. mint amennyi az alkatrész legyártásához szükséges. 'Azt a munkást, aki az előírt, lehetetlenül magas normát nem tudja teljesíteni, megbüntetik: lefaragnak alapbéréből, vagy elbocsátják munkahelyéről. A szocialista államban más felfogás uralkodik. A dolgozó itt olyan munkanormát teljesít, amely meílett tág tere nyílik a norma túltel. jesítésére. tehát a nagyobb jövedelemre. A normák megállapításánál követik Sztálin elvtárs 1935-ben adott útmutatását: „Olyan technikai normákra van szükségünk, amelyek valahol a középen járnak, a mai technikai normák és azok között, amelyeket a sztahánovisták értek el". ^ A Szovjetúnióban a normák általános revíziója csak a kormány engedélyével történhetik meg, a döntés meghozatala elölt pedig a kormány az illetékes szakszervezettől kér tanácsot. Ez annyit jelent, hogy maguk a munkások, a dolgozók döntenek a norma megállapítása felett. Tekintetbe veszik a technikai újításokat, az új gépek teherbíróképességét. A normák felülvizsgálását a dolgozók összessége végzi. Pl. a moszkvai villamosgépgyárban a norma-felülvizsgálás munkájában 390 munkás és 56 specialista vett részt, akik összesen 595 javaslatot lettek a termelés megjavítására. A normarendezés másik, igen hathatós módja a munkások továbbképzése. 'A' gyárakban rendszeresen és folyamatosan tanítják a dolgozókat. Igy csupán 1948_ban 3 millió 800 ezer munkás nyert magasabb képesítést, ami más szóval azt jelenti: ezek a munkások megtanulták, hogyan lehet még jobban, még gyorsabban termelni és ezzel több keresethez jutni. A sztahánovisták segítik munkás, társaikat, s ennek következményekép egyre több dolgozó jelentősen túlteljesíti a normát. A szocialista országban uralkodó vezető alapelv: „Mindenkitől képességei szerint, mindenkinek munkája alapján". Ez annyit jelent, hogy minél magasabb képesítésű a munkás, minél termelékenyebb a munkája, annál magasabb a munkabére. A szovjet munkások az új normák segítségével érnek el naponta új, meg új ragyogó termelési eredményeket, az új normák segítségével építik a kommunizmust. Ujabb OTI-csalókat lepleztek le Dolgozó népünk ádáz ellenségei közé tartoznak a bércsalók, íflriik a legkülönbözőbb visszaéléseket, követik el és súlyosan megkárosítják dolgozótársaikat. — Ezekre az ártalmas elemekre Pártunk ráirányította az illetékes szervek és a dolgozók figyelmét, s ma már nem tudják hosszabb ideig csalni, lopni dolgozó népünk államát, napvilágra kerülnek gaz. ságaik. A közelmúltban is lelepleztek több OTI-csalót, akik jogtalanul vették fel a táppénzt hosszabb ideig. Igy például Viola Antal állványozó, aki a MÉMOSz-nál dolgozott. Beteget jelentett, nem járt ki dolgozni, hanem rendszerint az egyik szegedi kocsimát kereste fel, ahol az ellenőr háromizben is ittas állapotban találta. Esete annál is súlyosabb, mert ezzel a meglévő betegségének a gyógyulását is jelentős mértékben gátolta. De emellett még arra is volt gondja, hogy vadházastársát úgy vetesse fel a hatósági igazolványba, mint a feleségét s ezáltal az a kórházi ápolás ideje alatt felvehesse az okozni. ilyen esetben járó fél-táppénzt. Az esethez még- az is hozzátartozik, hogy vadházastársának külön is volt jövedelme, állandó foglalkozása. Kúti Ilona felsőközponti lakos is táppénzt kért az OTI-tól, azt állítva, hogy beteg. Ezzel szemben Dorozsmára ment a keresztanyját ápolni. Algyőn is nemrégi. ben lepleztek le két OTI-csalót. Az egyik Vidacs János napszámos, bár beteg, de nem tartotta be az orvosi utasítást, teheneit legeltette, a ezzel akadályozta gyógyulását. Zombori György algyői, Pesti-utcai lakos is betegsége alatt a táppénzt felvette, de nem a gyógyulásra törekedett, hanem kocsmába ment s ott talált rá az ellenőr. A bíróság rövidesen megbünteti majd ezeket az OTI-csalókat, akik dolgozó társaik pénzét lopták meg az OTI-n keresetül. Minden becsületes dolgozó kötelessége, hogy éberen ügyeljen az ilyen elemekre, s leplezze le őket. hogv ne tudjanak további károkat Megkezdik a termelőcsoportba bevitt vagyonrészek visszatérítését * SzOT elnöksége már az első napon állást foglalt a minisztertanácsnak az alapbérek felemelése, a normák rendezése tárgyában hozott határozata mellett. „A Szaktanács elnöksége... az üzemi funkcionáriusok és minden szervezett dolgozó kötelességévé teszi — irja a SzOT elnöksége állásfoglalásában —, hogy legjobb tudásukkal, teljes erejükkel segítsék elő a minisztertanács határozatának végrehajtását... Szervezzék, fejlesszék tovább a szocialista munkaversenyt, erősítők a munkafegyelmet, fokozzák a harcot a normalazitók. selejtgyártók, termeléscsökkentők s a jobboldali szociáldemokraták ellen, elszántan harcoljanak az üzemekben megbúvó ellenség támadásával szemben." Sajnos, az építőiparban ezen a téren komoly hiányosságok vannak Csongrád megyében, amit sürgősen meg kell javítani, annál is inkább, mert az építőipar ötéves tervünk végrehajtásánál döntő szerepet kapott. EllenőrzéKedves ElvtársakI Mint a hódmezővásárhelyi Államosított Gőztéglagvár téglakihordója, örömmel értesültem a minisztertanács határozatáról, melynek alapján rendezik a laza, elavult normákat és az alapbért. A mi üzemünkben általánosan szigorú normákkal kezdtünk. 'Azóta azonban emelkedett a teljesítmény. Az én munkakörömben az égetett téglakihordásnál nz elmúlt évben 80—100 százalékot tudtam teljesíteni, ma pedig ugyanazzal a módszerrel és egyazon munkahelyen 130—140 százalékos átlagteljesítményem van. Ezt a százalékkülönbözetet az egyéni versenyen és a darabbérezésen keresztül tudtam felfokozni. A most következő norma- és bérrendezést igazságosnak tartom és magamévá P-zem. Tudom, hogy ut fij norsünk alkalmával — amelyet a tervfegyelem és a termelési eredmények állásának felülvizsgálása szempontjából tettünk —, több dolgozóval folytattunk beszélgetést és találkoztunk olyan dolgozókkal is, akik a minisztertanácsi határozatról még a sajtóban való megjelenésének a második napján sem tudtak. Ez természetesen az üzemi bizottságok és a szakszervezeti bizalmiak elégtelen, vagy éppen nemtörődöm munkájának az eredménye, amellyel egyes helyeken a minisztertanács e nagy és döntő jelentőségű határozatát kezelik. AJI eg kell említeni itt az épitésvezetők és munkavezetők hanyagságát is, akik a dolgozók között járnak és alig, vagy egyáltalán nem foglalkoznak ezzel a problémával. A Magasépítési NV egyik szegedi munkahelyén az üzemi bizottság elrendelte ugyan, hogy ebédidő alatt a mikrofonból felolvassák a határozatot, azonban megfeledkeztek arról, hogy személyi mabesorolás átmenetileg fizetéscsökkenést hozhat, más helyeken viszon'c fizetésemelést eredményez De ez az átmeneti fizetéscsökkenés I még jobb munkára, jobb eredményekre serkent bennünket és még többet keresünk, mint eddig. Én ezen túl is a legnagyobb igyekezettel végzem munkáma'í. Ösztönöz az a tudat, hogy végre az ország öszszes iparágában megszűnnek a meg nem érdemelt bérezések, ami eddig nem ösztönzött, hanem inkább levertség volt számomra is. ígérem, hogy az igazságos norma és alapbérrendezésig és utána is több és jobb, selejimentes árut fogok termelni azért, hogy ötéves népgazdasági tervünket a termelékenység emelésével és jobb mun-1 kámmal is elősegítsem. Szabadság! ! Kerekes Ferenc. I agitációt is végezzenek. A bizalmiak nem vitatták meg a dolgozókkal sem a Központi Vezetőség határozatát, sem pedig a minisztertanács normarendezésről szóló határozatát. Nem beszélgettek napközben velük arról, hogy mi az alapbéremelésnek, a normarendezésnek a jelentősége. Ugyanezek a hibák fennállnak még több más épitöipari munkahelyen is. A Budapesti Gyárépitő NV munkahelyén, a Tiszamenti Fürésztelepen és a Hódmezővásárhelyi Magasépítési NV-nél is. A hiányosságok mellett természetesen vannak követendő példák is. Nem feledkezhetünk meg példaképül állítani Kálmán ég Varga népnevelő elvtársakat, akik a Szegedi Magasépítési NV öthalmi munkáján három munkabrigáddal alaposan megvitatták a minisztertanács határozatát. Egyéni agitációjuknak meg is lett az eredménye. A brigád tagjai megérttették a határozatot és nyilatkozataikban rávilágítottak arra, hogy éppen ideje már, hogy ehhez a fontos kérdéshez eljutottunk. Példaként állithatjuk itt méS a szegedi Lemezgyárat a többi üzemek elé. Párttitkár, vállalatvezető, üb. titkár, valamint az összes bizalmiak és brigádvezetők közös feladatként tudatosították az összes dolgozókkal az alapbéremelés és a normarendezés jelentőségét. A SzOT elnöksége a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége május 31—junius l-i ülésével kapcsolatban határozatot hozott a szakszervezeti bizalmiak munkájáról. A határozatban leszögezi, hogy „A bizalmi, mint a szakszervezeti csoport vezetője, rendszeresen felvilágosító munkát végez a munkások és az alkalmazottak között. A széleskörű szakszervezeti demokrácia érvényesítésével mozgósítja a dolgozókat a legfontosabb feladatok végrehajtására." A határozatban leszögezett kötelességeket a megyében folyó legtöbb építkezési munkahelyen nem tartják be és inkább vonatkozik rájuk a SzOT határozatának az a megállapítása, hogy „A bizalmiak a munkások és alkalmazottak között számos esetben nem végeznek kellő politikai nevelő munkát, felvilágositó munkát. A versenymozgalom szervezése és ellenőrzése még sok helyen nem áll a bizalmiak munkájának középpontjában." Az építőipar területén az összes üzemekben kövessék a vállalatvezetők, párttitkárok, üzemi bizottság tagjai és a bizalmiak, valamint az összes dolgozók a szegedi Falemezgyár bizalmijainak, brigádvezstőinek példáját Végezzenek sokkal fokozottabb felvilágosító munkát, mint eddig, hogy a minisztertanács határozatát és az ezzel kapcsolatos SzOT-határozatot maradéktalanul végrehajthassák. Világosítsák fel a dolgozókat a normarendezés döntő jelentőségű fontosságáról, hogy a dolgozók világosan lássák a jobboldali szociáldemokraták romboló munkáját, akik normalazitásokkal, bércsalásokkal próbálják a szocializmus építését gátolni. Csak a helyes, lelkiismeretes felvilágosító munkával tudjuk sikeresen épiteni a szocializmust, sikeresen végrehajtani ötéves tervünk első évének ránkháruló feladatait. Ezen jó munkánkkal bizonyíthatjuk be Pártunkhoz és a nagy Szovjetunióhoz való hűségünket, csak igy tudjuk előrevinni a békéért folyó harcunkat és segíteni a hős koreai nép győzelmét. Ezzel gyengithetjülc az imperialisták háborúra uszitó táborát. A földmüvelésügyi minisztérium rendelete értelmében a gazdasági év befejezése után meg keli kezdeni a termelőcsoíokba bevitt vagyonrészeknek kifizetését. A makói járás területén a járási MEZOSz már megkezdte a csoportba bevitt állatállományok felbecsülését. A MEZOSz részéről Kozma Mihály állatfelelős végzi a felbecsülést. Már eddig több termelőcsoportnál fejezték be a becslést. Azok a csoporttagok, ak k állatokat adtak be, azok 4 részletben kapják meg az állatért járó pénzt. Az első részletet a gazdasági ev befejezése után fo« lyósitják számára. Önkritika volt-e az Uvegérlékesitő NV válasza? ] A kritika | csak akkor válik eredmeny esse, ha az őszinte és elvszerű, de az is egy elengedhetetlen kellék az eredményességhez, hogy azt el is fogadják. Egyszóval a kritikát kövesse az önkritika, majd a hibák kiküszöbölésének megkezdése. Pártunk sajtója is a többek között arra van hivatva, hogy feltárja a megismert hibákai, segítséget nyújtson üzemeinknek, vállalatainknak, párt és tömegszervezeteinknek munkájuk megjavításához, — de persze mi is tévedhetünk, mint ahogy azt két munkatársunk köze'-múltban meg jelem t. önkritikája is mutatja. Tehát a bírálat minket is megillet s ezt gyakorolják mifelénk is. Éppen ezért nem várjuk el eleve, hogy kritikánkat minden esetben szinte kötelesség szerint elfogadják, vitának — a kérdés eldöntéséig — helye van. I Éppen I helytelen a ' ! Szegedi Uvegertékesítő NV reagálása egyik cikkünkre, melyben hibáikat vetettük fel. Az elvtársak a következőket írták: „A cikk ránkvonatkozó részének megjelenését önömmel vettük. A kívülről jövő kritika az igazi szocialistának mindenkor tanulsággal kell, hogy szolgáljon és szolgál nekünk is. Semmit sem von le a kritika értékéből az a tény. hogy a cikkben feltüntetett hiányosságok nem állnak fenn váU-alatunk71 ál" I Elvtáisak! I Ez a fenti, önii -—.— '-kritikának induló valami enyhén szólva, kissé furcsa. Vagy gúnyolódás, ami igen helytelen, vagy az elvtársak mosakodása, ami ugyancsak helytelen, vagy pedig azt mutatja, hogy az elvtársak nincsenek tisztában a kritika és önkritika formájával és jelentőségével, ami súlyos hiba. Vagy helyes volt a kritika, akkor becsü'-ettel el kell fogadni, vagy nem volt helyes, akkor határozottan vissza kell utasítani. Az említett kritikában arról volt szó, hogy az elvtársak nem voltak tisztában a munkaversennyel s nem is folyt vállalatuknál. Ezt kivizsgálás formájában illetékesek állapították meg, tehát igaz volt. Az, hogy közben megkezdték a hibák kijavítását, vagy mostanáig már ki is javították, nagyon helyes, de a megállapítás értékéből mit sem von le Az elvtársak hibáztak, hibáikból mások is okultak — így saját maguk is és remélhetőleg nem fognak még egyszer beleesni. De itt kell megjegyezni azt is, hogy a cikk megjelenése után is megtörtént még, hogy egyhónapos késéssel adtak be jelentést egyes kérdésekről felsőbb, illetékes szervnek. Ez pedig nem hat valami megnyugtatóiag arra nézve, hogy most már a munkaverseny területén minden rendben folyik. I Éppen ezér'l javasoljuk ——————1 az Uvegérték esi tő NV-ben dolgozó elvtársaknak, hogy saját munkájukat állandóan értékeljék ki, gyakorolják az önkritika hatékony eszközét, mert csak így tudnak továbbfejlődni és a meglévő eredmények mellé újabbakat felsorakoztatni. ígérem, hogy as uj normát is túlteljesítem.. •