Délmagyarország, 1950. július (7. évfolyam, 150-175. szám)
1950-07-26 / 171. szám
SZERDA, 1950. JULIUS 26. 3 Ugy adom, mintha családomnak adnám Kedd estig 168,441 forint gyWt össze Szegeden a koreai nép megsegítésére Szeged dolgozói napról-napra fokozódó lelkesedéssel sietnek a hősiesen harcoló koreai nép megsegítésére, Nap, mint nap többezer forintra emelkedik a gyűjtés összege. A szegedi dolgozók ezzel is megmu. tatják, hogy magukénak érzik a koreaiak harcát és mérhetetlenül gyűlölik az imperialistákat, akik a világ dolgozóinak szabadságára törnek. Az üzemek és falvak dolgozói, értelmiségiek forintjaikon keresztül is bebizonyítják; Meghiúsítjuk az imperialisták minden alattomos tervét, keresztülhúzzuk számításaikat. A Belváros IV-ben kisgyűlést tar. toltak s a dolgozók egymásután tették meg felajánlásaikat. Surjányi József gyógyszerész örömmel adta oda 100 forintjai a koreai harcosok megsegítésére. — 1944-ben felszabadultunk az imperialisták igája alól — mondotta. — Azóta megtanultuk értékelni és tudjuk mit jelent a szabadság. Tudom, hogy a koreaiak szabadságharca a mi szabadságunkat is szilárdítja. Tisrta szivemből kívánom, hogy a koreaiak is mielőbb ismerjék meg ezt a szót; Szabadság. Móraváros I-ben Tóth Mihály paprikamalmi munkás is örömmel ajánlott fel 100 forintot. — Amikor ezi a pénzt adom a koreaiaknak, úgy adom, mintha családomnak adnám. A hős koreaiak — mondotta — a mi békénkért és a mi családjainkért is harcolnak. Újvári Nándorné elvtársnő, a TÜZÉP dolgozója is boldogan írta be a gyüjtöívre a 20 forini hozzájárulását a Koreába küldendő tábori kórház felszerelésére. — Gyermekemre gondolok, amikor aláírom a gyüjtőívet. Tudatában vagyok annak, hogy népi demokratikus államunk biztosítja a gondtalan, boldog jövőt az én gyermekem részére is. Amikor Koreára bombák hullnak s a legyilkolt asszonyok, gyermekek vére öntözi a földet, nem teheti meg egy becsületes dolgozó sem, hogy ne adjon. Minden dolgozónak éreznie kell: a koreaiak harca a mi harcunk is. Vannak azonban olyanok is, akik nem értik meg ennek a harcnak jelentőségét. A Horváth Mihály-utca 7. szám alatt lakó Csányi János szobafeséő. Horthy volt „vitéz" katonája nem érzi a koreaiak harcá. nak jelentőségét, 5 nem adott egy fillért sem. Mereven elutasította a gyüjtőívvel járó elvtársakat. Őneki nem érdeke a béke és a szocializmus építése. De a becsületes, öntudatos dolgozók boldogan ajánlják fel forintjaikat, mert érzik, tudják, hogy min. den méterrel, amellyel előre haladnak a hós koreaiak, az egész világ dolgozóinak békéért folytatott harcát segítik. Szegeden kedd estig 168.441 forint gyűlt össze a hős koreai nép megsegítésére. Ez az összeg is bizo. nyitja: Szeged dolgozói fokozott munkájuk mellett anyagiakkal is segítik a hős koreai nép szábadságharcát. „Még exen a héten befejexxük a cséplést" — ígéri Mindszent és Szegvár erős versenytársa : Csongrád A normarendezés uj lendü etet ad az épitőipar fejlődésének Mióta a szombat esti rádióleadást szavak. S a szájak mozgásából hallgatták, nem hagyta nyugodni őket. . . Mindszent . . . Szegvár . versenykihívás... — röpködtek a kilehetett venni: Csongrád nem hagyja magát a versenyben. A csongrádiak is tudják: nem mindegy, hogy mikor adják be a gabonát A gabonaraktárak előtti táblára Csongrádon naponta ki szokták írni az aznapi legjobb terménybe. gyüjtök neveit, mint ahogy kiírták (hogy mindenki lássa és követendő példának tartsa) Magony János kisparasztot, aki 300 százalékkal teljesítette túl begyűjtési kötelezettségét (25 mázsa leszerződött gabonát szállított be). Szabados Balázst, aki nemcsak, hogy azonnal a géptől szállította be gabonáját és teljééitette túl kötelezettségét, hanem cséplés után azonnal elvégezlíe a tarlóhántást is. Ez serkentőleg ha. tott. Megtiszteltetésnek érezte Németh Péter Csongrád nagyréti dolgozó paraszt is, hogy egyszer az ő neve is odakerült a dicsöségtáblára, a város dolgozóinak szeme elé. De még jobban megbizsergett ereiben a vér, amikor az újságból olvasta Mindszent és Szegvár versenykihívását. „ • • • Felhívjuk Csongrád me. gye valamennyi becsületes dolgozó parasztját, hogy kövesse a példát, hogy augusztus 20-án büszkén jelent, hessük a mi szeretett vezérünknek, Rákosi Mátyásnak és a Magyar Népköztársaság kormányának, hogy Csongrád megye dolgozó parasztjai eleget tettek a nép állama iránti ha. zafias kötelezettségüknek, 100 szá. zalékig teljesítették a gabonabeadási tervet . .." — Nem mindegy, hogy mikor adom be gabonámat — mondta. — És még aznap elhaiiározta; reggel beviszi gabonáját. A verseny kedvéért pedig az előírt 6 mázsa helyett 20 mázsa 40 kilót vitt be. Igy cselekedett Juhász Péter is. Nemcsak azért teljesítette túl előirányzatát, hogy neve felkerüljön a táblára (pedig nagyön vágyott rá), hanem azért is, hogy ha már Mindszent és Szegvár Versenyt indított el, Csongrád megmutatja, hogy az Alkotmány ünnepére ö is száz százalékban befejezi a begyüj'íést. Ezért adott be Juhász Péter is 385 kiló helyeit 955 kiló gabonát. És még alig futott le a nap Csongrád házfalai mögött, a földművesszövetkezet egyetlen egy raktárába ezen a napon már több. mint 420 mázsa kenyérgabonát gyűjtöttek be a város dolgozó parasztjai. A négy raktár forgalma naponként eléri a 7—8 vagont is. A cséplést még exen a héten befejexxük Az utcákra boruló alkonyatban jól látszik: a DÉFOSz-irodában villany ég. Kordás Géza DÉFOSz járási titkár a városi DÉFOSz titkárral és Nagy József irodavezetővel a járás, a város eddigi teljesítését ériékelik ki, állítják össze A papírra vetett jelentés mutatja: Viktorov as USA és Trygve Lie katonai segély felhívásának teljes kudarcáról Viktorov, a Pravdában foglalkozik az Amerikai Egyesült Államoknak csatlósaival szemben támasztott követelésével, hogy azok a koreai beavatkozáshoz szárazföldi hadsereget bocsássanak rendelkezésre. Az USA uralkodó körei mozgósították Trygve Liet. aki főtitkári tisztségével összeférhetetlenül magára vállalta az amerikai támadók ügynökének szerepét a Koreát megtámadó amerikai intervenciós hadsereg támogatásának megszervezésében. Trygve Lie követte gazdáinak utasításait és felhívással fordult az ENSz tagállamaihoz: küldjenek katonaságot a koreai nép ellen. A felhí-ás aPo.jjban eredménytelen maradt. A sugalmazok ugyanis nem számítottak arra, hogy más dolog amerikai utasításra szavazni az ENSz szervezetében és más dolog tevékenyen résztvenni amerikai kalandban. Végeredményben az amerikai imperialisták, akik nem számoltak azzal, hogy ők maguk is harcoljanak, kénytelenek megelégedni „erkölcsi támogatással". Mi az oka annak, hogy az USA katosai segélyfelhívása teljes kudarcba fulladt? As, hogy a koreai amerikai agresszió minden országban kivívta a néptömegek mélyreható felháborodását és egyre jobban .erjed a tiltakozó mozgalom az amerikai hódítók bűnös akciója ellen. Az amerikai politika egyre nagyobb vereségeket szenved — írja befejezésül Viktorov. — A csatlósok nem akarnak katonaságot küldeni. Ez a tény megvilágítja r.zt, hogy a támadó célok közössége nem zárja ki a mélyreható belső ellentéteket. A begyűjtésben — bár jóformán a mult héten kezdték meg teljes ütemben — máris 37 százaléknál tartanak. A tarlóháníást is 78 százalékban teljesítették eddig. Jóizűt nevet Nagy József irodavezető, ahogy felnéz a papírról, — Ha így haladunk, bizony elég erős versenytársat talál bennünk Mindszent és Szegvár — mondja a másik kettőnek. Azután számolgatják: — A járás területén 39 gép csépel. — Elvtársak — szól Kordás Géza —, ha jól felgyürközünk, még ezen a héten csütörtökre, vagy péntekre nemcsak Csongrád, hanem az egész csongrádi járás befejezi, á.CSéplést. Győatesel akarunk lenni a versenynek .... hogy Csongrád még ezen a héten befejezi a cséplést, nem kétséges. Alig lehet már csépeletlen gabonát láitni a környéken. A letakarított, elcsépelt területek fekete foltonként tűnnek ki a kukorica, napraforgó, kender és egyéb növények zöld táblái közül. Mert Csongrád a csépléssel egy időben fejezi be a tarlóháníást is. A munka halad. Egy van még hátra. Az, hogy egyöntetűen és egyhangúan mondják ki, hogy egyemberként állnak ki Mindszenttel és Szegvárral szemben a versenyben. A hang megnyugtató és bizalmat ad, ahogy mondják: — A versenykihívást mi is elfogadjuk, de nemcsak résztvevői, hanem győztesei akarunk lenni a versenynek. Igy beszélnek nemcsak Csongrádon, hanem az egész megyében és szerte az országban is. Megmozdultak más megyék dolgozó parasztjai is, hogy elragadják a dicsőséget Csongrád megye kezéből Somogy, Veszprém, Békés, Hajdú és Szolnok megyékben tömegesen jelentik be csalakozásukat a községek. Nagy lelkesedéssel jelentik, hogy Csongrád megye példájára augusztus 20-ig teljesilik kötelességüket. Ök akarják először jelenteni a győzelmet Rákosi elvtársnak. Neki kell gyürkőzni Csongrád megyében minden községnek, minden dolgozó parasztnak, hogy a mindszentiek kezdeményezéséhez híven — a csongrádiak szavával mondva — ne csak résztvevői, hanem győztesei legyünk ennek a versenynek. Szaratov új könyvtárai Szaratovban új, nagyszerűen berendezett épületben megnyílt a Központi Városi Könyvtár. Az új könyvtár könyvkészlete idáig mintegy 75.000 kötetet tesz ki. Rendkívül értékes a könyvtár külföldi irodalmi osztálya, ahol a nagyszámú könyvön kívüi, több mint száz különböző folyóirat található. Jelenleg a városban 242 könyvtár működik és ezek összkönyvállománya 3 és mél millióra tehető. Ebben az évben Szaratovban még két újabb könyvtár nyílik; a város sztálini és frunzei kerületében. Az építőipari dolgozók is megelégedéssel fogadtak a minisztertanács normarendezéssel kapcsolatos határozatát, meri tudatában '-annak nagy jelentőségének. Az épíMipari dolgozók is egyre tömc;,• oehben látják meg, hogy a fejlődés, a ha'adás és népgazdaságunk megerősödésének érdekében történt a normarendezés és tudják azt is. hogy ezen keresztül a dolgozók egyéni érdekeit i® szolgálja. Mutatják ezt azok a levelek is, amelyeket az építőipari dolgozók írnak a normareudezéssel kapcsolatosan. Varga Sándor kőműves, a Magasépítő NV egyik dolgozója, a következőket írta levelében.„Már a darabbérezés bevezetése is azért volt szükséges, mert hibák, zavarok, mutatkoztak az építőipari normákban is. Normáink nagyon sok esetben vagy túl lazák voltak, vagy pedig helyenjcént szűknek bizonyultak. Ebből azután sok baj származott. Egyesek válogatták a munkát, csak olyan helyen akartak dogozni, ahol nagyobb százalékot lehetett elérni, más dolgozók pedig méJtatjankodtak, hogy ők kevesebbet keresnek, mert nem olyan munkakörben dolgoznak. Bizony mi sem vettük észre idejében a hibákat és ezen a téren is — mint mindenben — a Párt jött segítségünkre. A Párt hozta felszínre a normarendszerben megmutatkozó fogyatékosságokat js és mutatta meg az utat a továbbfejlődésre. A normarendezés nálunk az épdöíparban is nagyon időszerű. A kiváló szovjet munkamódszerek alkalmazásával ma már igen sok munkafolyamatot játszi könnyedséOge? úgy el lehet végezni, hogy a régi technikai normáknak sokszor a többszörösét is kiteszi a teljesítmény, A laza normák azt is jelentik, hogy az építkezések önköltsége igen drága és ez nem lehet egyetlen dolgozónak érdeke sem. Ha a laza normák miatt indokolatlanul magas béreket veszünk fel mi, épttöipri dolgozók, akkor az azt jelerii, hogy végeredményben kevesebb gyárat, kevesebb lakóházat, kórházakat, egyéb épületeket építünk, egyszóval feléljük a jövőnket. Helyeslem a normarendezést azért is, mert egyenlő esélyeket teremt ' a munkaversenyben a keresetre és | az életszínvonal emelésére is. Nem lesznek visszásságok, mindenki a becsületes munkájáért becsületesen részesül a juttatásokban, nem kap se indokolatlanul többet. se keve. sebbet. Nekünk építőipari dolgozóknak az a kötelességünk, t.ogy a legalaposabban megismerjük a normarendezés kérdéseit és megmagyarázzuk annak jelentőségét azoknak a dolgozó társainknak, akik azt még nem ismerték fel." Hasonlóképpen gondolkozik és ír a normarendezésröl Rácz Károly kőműves is: ,,Én is örömmel fogadtam a nnr* marendezést, mert látjuk, hogy a régi elavult normák gátlójává váltak az építőipar fejlődésének. Ha megfigyeljük az építőipart fe!.szahadiilásunk óta, láthatjuk, hogy nagy fejlődésen ment keresztül, de az utóbbi tdőben nem tudott olyan mértékben fejlődni, amint az szükséges lett volna. A normarendezés hozzájárul ahhoz is, hogy olcsóbbak legyenek az építkezések, mert nem lesznek jogtalanul magas bérek a laza normák miatt. Mi is azon leszünk, hogy a minisztertanács pártunk útmutatása nyomán létrejött határozata megvalósuljon, mi magunk is azon leszünk, hogy kiküszöbölődjenek a laza normák. Nekünk, dolgozóknak egyénileg is érdekünk a normarendezés. Biztosítja az igazságosabb bérezést, jobban megbecsüli a nagyobb szaktudást igénylő munkákat, az alapbérek emelésén keresztül. Tudjuk, hogy mindannyiönk érdeke a normarendezés, amely ösztönöz bennünket a termelékenység fokozására, s ezen keresztül emelkedik reálbérünk is, növekszik a dolgozók életszínvonala. Köszönettel tartozunk Pártunknak, hogy hozzásegített bennünket a fejlődés kerékkötőjének, a laza nor. máknak felszámolásához. Hálásak vagyunk, hogy Pártnnk bölcsen irányit és vezet bennünket, rámulat a hibákra, amelyek a még boldogabb, még szebb jövőnk akadályozói. Nem akarjuk mi sem a mai pil'anatnyi előnyökért feláldozni a jövőnket s azon leszünk, hogy még több, még jobb munkával járulunk hozzá a szocializmus építéséhez". Ez a két1 lcvéF is bizonyítja, hogv építőipari dolgozóink is magukévá tették a minisztertanács határozatát. De mutatják a dolgozók többi megnyilakozásai js, hogy a normarendezés újabb nagy lendületet ad a fejlődésnek, a szocialista nuinkaversenynek. Dolgozóink magukénak érzik az oszágot, tudják, hogy maguknak építenek. Ez a tudat lelkesíti őket újabb és újabb eredmények elérésére és arra mutat, hogy dolgozóink a fejlődésben nem akarnak megállni. Újra és iijra túl akarják szárnyalni technikai normájukat s ez hozzásegíti őket ahhoz, hogy minél jobban kivegyék részüket ötéves tervünk mielőbbi megvalósításából, a szocializmus építésének meggyorsításából. Békés9 Szolnok és Csongrád megye rizstermelőinek tapasztalatcseréje a Levelényi Állami Gazdaságban Az állami gazdaságainkban az utóbbi időben megszilárdult a munkafegyelem, lendületet vett a termelés fokozása. Ez telte lehetővé, hogy Szolnok, Békés cs Csongrád megye legjobb rizstermelő munkásai tapasztalatcseré? tartsanak a Levelényi Állami Gazdaságban. A tapasztalatcserét Apró 'A'ntal. a Levelényi Állami Gazdaság politikai vezetője nyitotta meg. majd Mérai József gazdaságvezető ismertette a rizstermelésben elért eredményeiket, gyakorlatban bevált módszereiket és az újonnan fellépő rizsbetegseg elleni védekezés kérdését. Előadásában kifejtette, hogy a rizsmunkák szakkérdésének megfelelő megoldása mellett döntő fontosságú a rizsmunkálatok megszervezése. Legjobb a munka megszervezése akkor, ha a rizs őröket kora tavasszal beállítják és fgy azoknak módjukban van megismerni a saját területüket, annak talajminőségét. Ezeket a tapasztalatokat a későbbi munkák terén mind gyümölcsöztetni tudja a rizsőr mind az öntözés, mind pedig különféle más munkák végzésénél. Az előadás után a szolnok- és a békésmegyci rizslermelőmunkások hozzászólásaikban mondták el, hogy milyen új, gyakorlatban bevált módszereke? alkalmaznak a saját telepükön. Köteles Lajos, a szolnokmegyei állami gazdaságok részéről beszámolt a Szovjetúnióbaa szerzett tapasztalatairól. A rizst 3—4 cm mélyre vetik és ekkor 4—5 milliméter csőnek megfelelő vizet engednek rá. Amikor kikel, akkor árasztják el teljesen vízzel. Köteles elvtárs javasolta azt, hogy próbál |i>k ki a három megye rizstelepein kisebb területeken. Több hozzászóló elvtárs kifejtette, hogy az állami gazdaságok dolgozóinak töhblermeléssel, a munkafegyelem megszilárdításával keli állást foglalni a koreai nép szabadságharca mellett. A hozzászólások befejezése uinn a három megye állami gazdaságainak dolgozói közös ebéden vettek részt, majd meglátogatták a Levelényi Állami Gazdaság rizstelepét. Meggyőződhettek arról, valóban kö. vetendő tanácsokat hallottak. Bizonyítja ezt a szépen kifejlődő rizs, amely holdapként 28—30 mázsa átlagtermést ad, mig a többi megyékben az átlagtermés csak 25—20 múzsa körül van. Népnevelőink munkáját segíti elő Népnevelő füzet olvasása