Délmagyarország, 1950. július (7. évfolyam, 150-175. szám)

1950-07-25 / 170. szám

25 " VASÁRNAP, 1950. JULIUS 50. KI LESZ A GYŐZTES? Párosversenyben a csanádpalotai dolgozó parasztok Tanya, 200/1. A kis épület szerényen húzódik meg a dlilőut két oldalán lévő tanyasorok kő­zött. Az udvaron Tólh János 16 és fél holdas középparaszt ép­pen a lovakat szerszámozza. A tarlóhántáshoz készül. A felszerszámozott lovak most kifordulnak a tanya udva­ráról és a még szán tat lan tarló fefé tartanak. A poros dűlőúton haladva Tóth János megeléged­ve tekint végig a néhány araszos másodvetésü kukoricán. A lovak beleállnak a barázdá­ba. Amint a fényes ekevas be­lehasit a fekete földbe, Tóth Já­nos a szomszéd tanya felé te­kint. Ott is dolgoznak. A másik tanya gazdája, Kocsis István, a versenytársa is a tarlóhántást végzi. Már éppen a második for­dulóhoz indul. Ez biztatólag hat Tóth Jánosra. Közécsördit az eke elé fogott lovaknak. A faltigy ülésen Iteadűdött A kettőjük közötti verseny ugy kezdődött, hogy Kocsis Ist­ván 17 holdas középparaszt résztvett a falugyűlésen, ahol a csanádpalotai dolgozó parasztok csatlakozásukat jelentették be a tótkomlósiak versenyfelhívásá­hoz. A nagygyűlés lelkesedése Kocsis Istvánt is magával ra­gadta. Hazafelé menet állan­dóan fülében csengtek a községi Népfront Bizottság elnökének a gyűlésen mondott szavai: „Ver­senyezzen községünkben minden becsületes dolgozó paraszt. Kö­vesse a szovjet kolhozparasztok és a magyar munkásosztály példáját. A versenyben való részvétellel dolgozó parasztsá­gunk hozzájárul a terménybe­gyüjtés sikeres teljesítéséhez." A sxoejet példa nyomán i Kocsis István hirtelen nagyot gondolt Mfgállt szomszédja, Tóth János tanyája előtt. — Maga nem vett részt a falugyűlésen szomszéd? — kér­dezte izgatottan az aratáshoz ké­szülő Tóth Jánost, aki a kaszá­ját kalapálta. — Milyen gyűlés volt? — kérdez e Tóth. — Elfogadta községünk a tótkomlósiak kihívását, akik fel­hívtak minden dolgozó parasz­tot, hogy versenyezzenek a nyá­ri munkák sikeres elvégzéséért — Verseny ... munkaver­seny ... — dünnyögte maga eJé Tóth János —. Hogy mi, dol­gozó parasztok is versenyez­zünk? — és eszébe jutottak azok a mondatok, amelyeket még a tél, majd a tavasz folya­mán a könyvecsikékben olvasott: „A szovjet kolhozparasztok, együtt a szovjet munkásokkal, munkájukat A szovjet dolgozó parasztok eddigi világraszóló eredményeiket döntő részben a Bolsevik Párt iránymutatása nyomán folytatott munkaverse­nyeknek köszönhetik." Mindkettőjük egyforma gondo­latát Kocsis István öntötte sza­vakba. — Tudja mit Tóth szomszéd? Végezzük mi is versenyben az aratást behordást és a ter­ménybegyüjtést. — Szavait me­leg készszoritás követte és a verseny elindult Példájuk kOretésre talált Az aratást Tóth János fejez­te be hamarabb. A behordás munkájában Kocsis István ke­rült ki győztesként. A tarlóhán­tásban fej-fej mellett haladnak. — Sokkal jobban halad a munka, hogy versenyben dolgo­zunk — mondotta az elmúlt na­pok egyikén Kocsis István, mi­kor kiértékelték, hogyan is áll­nak a tarlóhántásban. Ezt látják a környékükön la­kó dolgozó parasztok is. Ezért egymásután csatlakoztak a pá­rosversenymozgalomhoz Barna Mihály, Tari Illés, Csontos Jó­zsef, Gál János. Szántó Marcel, Csókás Sándor, Mátyás László és más dolgozó parasztok. A versenyben résztvevő dol­gozó parasztok éberen vigyáz­nak ezévi munkájuk eredménye, a gabona asztagok felett. Vár­ják a cséplés megkezdését, hogy minél hamarabb beadhassák fe­lesleges gabonájukat a földmű­vesszövetkezet raktárába, átad­hassák a munkásosztálynak, a dolgozó nép államának. Tóth Já­nos és Kocsis István tanyájától már nem messzire bug a cséplő­gép. Néhány napon belül az ő gabonájukra kerül a sor. — Nem baj, ha Kocsis szom­szédhoz is megy előbb a gép — nyugszik bele a változtathatat­lanba Tóth János —, de nem is az a fontos, hogy melyikünknél csépel előbb el, hanem az, hogy melyikünk ad be több gabonát. En a magam részéről minden felesleges gabonámat beadom. Tudom, mi a kötelességem. De tudják valamennyien Csa­nádpalota dolgozó parasztjai. Tóth János, Kocsis István jó példát mutatnak. Tudják, hogy ha augusztus 12-ig adják be a gabonájukat, 4 forint jutalmat kapnak. Ezenkívül más tervük is van. Részesülni a nyári me­zőgazdsági versenyben legjobban kitűnt dolgozók jutalmazására előirányzott kétmillió forintból. (Lantos Anna) A győzelmes kinai nép kitűzi az ötágú csillagos vörös lobogót Formozán! Az amerikai támadás ellen alakult kinai népi bizottság nyílt levele tormoza népéhez Nyári zápor hlagy sikerrel szerepeltek ax ujsxegedi szabadtári szinpadon a sándorfalvl színjátszók Egyszerű falusi udvar szerszá­mokkal, repedtes dézsával, tüze­lőgallyakkal s gyalult asztal kö­rül néhány székkel, — ennyiből állt csak a diszlet az ujszegedi Szabadéri Színpad vasárnapi előadásán. De nem is kellett több külsőség ahhoz, hogy elénk­tárnljon egy tiszántúli kis falu élete a maga valóságában, prob­lémáival, formálódó uj életével. Ezeket a díszleteket töltötte meg élettel s ezt a nemcsak egy falura jellemző valóságot, ezt a formálódó uj életet igyekezett a szegedi közönség elé hozni a sán­dorfalvi szinjátszóegyüttes játé­ka Szabó Páí „Nyári zápor" ci­mü színjátékának bemutatásá­val. Szeged közönsége valóban jól­sikerült, lelkes előadást kapott. Nem kevésbbé járult hozzá az előadás sikeréhez, hogy a sze­replők mindegyike láthatóan ma­gáénak érezte a darab mondani­valóját: a termelőcsoport-alaki-­tás sorsdöntő, nagy feladatát, a kulákok, kupecek, a klerikális reakció ügynökei elleni harcot, vagyis mindazt, amely ma elen­gedhetetlenül összefügg a szocia­lizmus, valamennyiünk még boL dogabb jövőjének építésével, lendüle'es versenyben végzik Dicséret illeti Rajnai Jánosttéren egyaránt." és Pelcz Istvánt, a darab két ren­dezőjét helyes meglátásaikért, de a szereplők mindegyike is mér­téktartó, túlzásoktól mentes já­tékot nyújtott. Egyikük-másikuk előadásmódjában, játékában akadt ugyan még csiszolnivaló, az együttes előadása mégis két­ségtelenül komolv munkát muta­tott és megérdemelten szerzett sikert magának. Különösen ki­emelkedett Elekes István játéka, Rózsa Mihály kisparaszt szere­pében. Igen ügyesen formált alakítás volt Rajnai Jánosé (Réz Vince kupec) és Turcsányi J. (az öreg Varjú). Az élvonalban szerepeltek: Deák Ferencné, Bu­dai Mária, Balogh E., Kaproncai E., Fekete Mihály. Rovó József, Komlósi S., Pelcz István. Az egy­szerű eszközökkel formált dísz­letek Tassi Szilveszter jó munká­ját dicsérték. Az előadás előtt Nagy Péter elvtárs, az MDP sándorfalvi tit­kára szólt a közönséghez és örö­mét fejezte ki, hogy nemcsak a városi dolgozók keresik fel a falusiakat, hanem a falu dolgo­zói is eljöhettek, hogy bemutas­sák tudásukat. „Ezért is Pár­tunknak mondunk köszönetet -­jelentette ki —, amely segít ben­nünket gazdasági és kulturális A formozai és koreai amerikai támadás ellen alakult kinai népi bizottság szombaton nyilt leve­let intézett Formoza népéhez: Az amerikai imperialisták erő­feszítései, hogy Kinát, Koreát, Japánt s az egész Délkelet-Ázsiát gyarmatukká alakítsák át, meg­hiúsultak. Éppen ezért az ame­rikai imperialisták egy lépéssel tovább mentek és közvetlen fegy­veres támadást hajtanak végre a kelet népe ellen — írják töb­bek között a nyilt levélben. Az amerikai imperialisták ugyanarra az útra léptek, ame­lyet a japán imperialisták jártak előttük. Kelet népei százmilliói­nak hősi küzdelmét azonban a reakció nem állíthatja meg. A kinai népi felszabadító há­ború győzelme és a koreai nép­hadsereg mostani győzelmes el­lentámadása igazolja, hogy az amerikai tüzérség, repülőgépek, hadihajók és dollárok minden kétséget kizáróan vereséget szenvednek. A kinai központi népi kormány és a felszabadító hadsereg szi­lárd elhatározása, hogy széttöri az amerikai imperializmus gé-. pezetét és felszabadítja Formoza, kinai területét és a formozai nép a nagy kinai család tagja lesz, A maradék Ceang-Kai-Sek ban-, diták arról álmodoznak, hogy Formozát utolsó mentsvárként tudják tovább használni. A 475 milliós kinai nép azonban minden, bizonnyal meghiusítja az ameri­kai imperializmus és lakájainak erőfeszítéseit, leküzd minden ne­hézséget, felszabadítja Formozát és az egész Kinát. Formozai hazafiak! Ne enged­jétek magatokat rászedni az amerikai imperialisták fenyege­téseitől. Hazafias tisztek és Kuomintang-katonák! Dolgozza, tok szilárdan Formoza felszaba­dításáért! Véget kell vetni a sö­tétség éveinek. A győzelmes ki­nai nép minden bizonnyal kitűzi az ötágúcsillagos vörös lobogót Formozán, nemzeti területünkön, Szálljatok szembe az amerikai támadókkal! Semmisítsétek meg a Csang-Kai-Sek banditák radványait. ma. A görög nép sohasem harcol a Szovjetunió és a népi demokráciák ellen nemzeti népi külpolitika szüksé­A Hellas Presse közli Nikosz Zahariadesz elvtársnak, a Gö­rög Kommunista Párt főtitkárá­nak nyilatkozatát. Arra a kérdésre —• mondotta Zahariadesz elvtárs —, hogy a Görög Kommunista Párt milyen feltételek mellett egyezik bele a nemzeti megbékélésbe és hogyan képzeli visszatérését a törvényes rendbe, bőséges választ ad a Gö­rög Komunfata Párt politikai bi­zottságának május 7-i közlemé­nye: 1. Altalános, feltétel nélküli közkegyelem azoknak, akik 1941­tól 1950-ig a nép oldalán har­coltak. 2. A demokratikus sza­badságjogok sajtó, gyülekezési. és szervezkedési szabadság biz­tosítása. 3. A nép fiainak lesze­relése, a monarchofasiszta ban­dák feloszlatása, a rendőrség megfékezése s a kivételes állapot megszünteése. A továbbiakban Zahariadesz elvtárs leszögezte: Nem lehet beszélni a Görög Kommunista Párt részéről engedményekről. Görögországnak az USA-val fennálló kapcsolatait illetően ges. Görögország és népünk minden baja egyedül és kizárólag az an­gol-amerikai imperialisták be­avatkozásának „köszönhető." E helyzet felszámolása érdekében mindenekelőtt teljesen meg kell szüntetni a beavatkozást Az or­szág és a nép legfőbb érdeke szoros együttműködést és barát­ságot kiván a nagy Szovjetunió­val, országunk és népünk védel­mezőjével, továbbá a népi de­mokratikus országokkal. E he­lyett az amerikai megszállók a kalandor Titóval Athén—Belgrád tengelyt akarnak összekovácsol, ni. A nép a lehető legforróbban kívánja a békét. Nyíltan ki kell jelentenünk: az amerikaiak és a monarchofasiszták rendkívül csalódnak, ha azt hiszik, hogy népünket a Szovjetunió és a né­pi demokráciák ellen fordítják. Hasonló kísérleteket tett Cola­coglu, Gonatasz és Hitler, azon­ban mindannyian ráfizettek. A görög nép sohasem harcol a Szovjetunió és a népi demokrá­ciák ellen. A NÉPI DEMOKRÁCIÁK ORSZÁGAIBÓL A bolgár dolgozó parasztok leleplezik a szabotáló kulákokat Adzsdrfa hegyi erdei­ben c»ak a bükkfák lomb­jai alatt futó patakok csörgcdczése cs az avar zörrenő hangja hallat­szolt a tovafutó nyúl, vagy cammogó medve léptei nyomd". Egy csipós márciusi napon vidáman csalttagó fejszék csapásai jelezték, hogy emberek érkeztek ide, helyet készíteni a szovhoznak. Nagy munka volt és csak fejszével­fűrésszel évekig is eltar. tott. volna. A hegyek lej­tőit úgy benőjék a kú­szó növények és- bok­rokkal összefonódó fa­gyökerek, hogy emberi kéz nehezen tört volna utat. [)e az ember, nem maradt egyedül. Oszlopban érkeztek se. gftségre a traktorok. Mindegyik munkája száz emberével egyen'ö. A hatalmas Diesel-lraklo. rok két rántással, gyö­kerestől tépték ki o szá­zados bükkfákat. Reg. igeitől .estig visszhang­Egy szovhoz születése zottak a hegyek: robban­tások dobták levegőbe a nehéz fatörzseket. Az Ir­tás helyén azután a munkások megtisztítot­ták, előkészítették a la. lajt. . . Az emberek építették az új szavhozt. Élenjáró kolhozparauztok, föld­művelők, narancstermelö mesterek, Adzsária he­gyi falvainak lakói ta. Iáik óztak Grúzia kiváló szovhozainak küldöttei­vel, akik mind részt kér­tek a hősies munkából, melynek emlékét s-d és írás őrzi. Az új szovhoz párt­szervezője, AH Varsa, nidze így beszél róla: — HasSzdn Batadze,a huioi körzet egyik he­gyi kolhozparasztja kö­telezettséget vállalt, hogy 500 négyzetméter­nyi területen elvégzi a földmunkát és kétszer­annyil teljesített. Példá­ját soka" követlek. A hegyoldalba vágott ter. raszos parcellák egyikén dolgozott a kjedi körzet kolhozának ifjúsági bri­gádja.- vállalásukat száz százalékban teljesítették. A zihiszdiri szovhoz dolgozói elsőként üttet­tek citromfa-csemetéket: 10 ezer citromfát telepi tettek s ajándékul a szü­lető szovhoznak, válla­lásukon felül még négy holdnyi citromültetvényt létesítettek. .4 citrusfélék termésének mesterei kö­telességüknek tartották, hogy tanácsokkal segít­senek a szovhoznak. El­jött a dhaPeni szovhoz agronómia, Grigorij Ci­tajevili, a Szociaátta Munka Hőse és még so­kfln... A cscmalji szovhoz terraszainak barna föld­jén virulnak a citromli­getek és a szovhoz dol­gozói hdtdsan emlékez­nek azokra, akik "z al­kotás sorún segítségükre siettek. • . A szovhoz igazgatója, Pavel Csclidze igy be­szél az új szovhozrói: — Mily rövid idő alatt teremtette meg ezt a szocialista munka! Ime a bizonyíték, milyen ro­hamosan haladunk előre! Meg kell hívni ide a né­pi demokráciák embe­reit, hadd lássák, mit alkottak együttes erőfe­szítéssel a szovjet em­berek. Lássák, miiyen jövője v"n szovhozunk­nak! Már eddig 50 ezer facsemetét telepitettünk és 1950-ben kétszer any­nyit fogunk elültetni. A széljárta, napsüté­ses lejtőkön virul a na­rancs és citrom. A szov­hoz szőlőt, fügét, mala­gaszőlőt is termel. Rö­vid idő múlva « csernál­jí szovhoz dolgozói első termésüket szüretelik. Bulgáriában a dolgozó paraszt­ság a Párt útmutatása szerint a legnagyobb fokú éberséget tanú­sítja a learatott termés megőr­zésénél. Az ellenséges elemek, a reakció, a kulákok mindont elkö­vetnének, hogy a népet megfosz­szák kenyerétől. Belica faluban az ellenséges eleműk egy reszelőt rejtettek a kévék közé. Ha nem fedezik fel. tönkretette volna a cséplőgépet. Mokres faluban 1 traktort akar­tak tönkretenni hasonló módon. Szinte elképzelzelhetetlen az a sok aljas fondorlat, amit a dol­gozó nép ellensége, a kulákság eszelt ki kártevés céljából. Mal­ii o*Sivacsevo faluban (csirpani járás) G. Szlavöv és P. Tanov be. szolgáltatott terménye 30 száza­lékban homokot tartalmazott. Amikor vizsgálatra került sor, kitűnt, hogy saját búzájukban egy százalék föld sem volt, ez a legszebb és legtisztább volt. A kulák-gonosztevőkre jellem­ző. hogy megpróbálják a betaka­rítás késleltetésére és a termé­nyek elrejtésére ösztökélni a pa­rasztokat. Ök maguk pedig meg­tagadják a terménybeadást. Ez történt Plovdivban is, a mihai­lovgrádi járásban. A bulgáriai dolgozó parasztság ébersége kiterjed a tűzveszélv elhárítására is. Saját kárukon tanultak, mert ez évben is több esetben megtörtént, hogy a ve­tés, később a kévék leégtek, az éberség elhanyagolása következ­tében. Az idejében megtett in­tézkedések előnyét mutatja a boriszovai eset. Itt gondatlanság következtében meggyulladtak a táblák és jó nagy területen el­égett volna a termés, ha nem vetnek gátat a tűz tovább terje­désének. Azonnal lokalizálták a tüzet és így megmentették egész évi munkájuk eredményét. Kellő éberséggel és a kommu­nista agitátorok felvilágosító munkájával sok kárt tudtak el­hárítani a bolgár földeken. Ha a dolgozó parasztság nyitott szemmel jár, semmi sem kerüli el a figyelmét. Ezért tudták ár­talmatlanná tenni R. Najdonovot, a rosszindulatú calapicai kulákot, aki több mint másfél mázsa föl­det, követ és más szemetet ke­vert gabonájába. Így „akart" eleget tenni az állammal szem­ben fennálló kötelezettségének. A szövetkezetbe tömörült parasz­tok leleplezték az ádáz ellenaó" get.

Next

/
Thumbnails
Contents