Délmagyarország, 1950. július (7. évfolyam, 150-175. szám)

1950-07-23 / 169. szám

VASÁRNAP, 1960. JULIUS 23. 9 RENDEZIK SÁNDOR FERENC NORMÁJÁT IS 1 nÁ nl kiindulási normá­ink, melyek a kapitaliz­musban alakultak ki, ugyanolyan elavultak, mint az a gondolkozás, ame­lyet a termeléssel kap. csolatban a kapitalista időkből örököltünk és a hozzájuk való ragaszko­dás fejlődésünk egyik leg­nagyobb gátja." (Rákosi elvtársnak a Szta­hánovisták Első Országos Tanácskozásán elmondott beszédéből.) Hosszú esztendőket kellL visszalapozni a naptárban, ha meg akarjuk figyelni a normák kialakulását, ha azt akarjuk megtudni, hogyan kezdődött, honnan származott a norma. Persze, itt a kapitalisták nor­máiról lehet szó, arról a normá­ról, melyet mi így határoztunk meg: „az a teljesítmény, melyet a jól begyakorolt, általános ké­pességű munkavállaló kellő szor­kamódszer alkalmazásával, mun­komódszer alkalmazásával, mun­kaerejének leromlása nélkül tar­tósan teljesíteni tud." A kapitalistáknál a „norma" a következőt jelentette: „Dolgozz 12—14 órát! Nem baj, ha rövi­desen akár a beled is kilóg, de nekem termelj ennyit, meg eny­nyit, mert ha nem, mehetsz éhenhalni!" Idő, 19X4 Nézzük csak meg, mi az a ki­indulási pont, melyet Rákosi elv­társ említett. Lapozzunk vissza tényleg néhány évtizedet a nap­tárban, mondjuk 1924-ig, és látogassunk el az egyik szegedi üzembe: az Orion bőrgyárba. Sűrű gőz, maró bűz tölti meg a műhelyt. A kádakban bőrök áznak. Amott 3 tímárlegény dol­gozik a „falcoló" bakhoz dűlve egy bőrön: falcol. Ez a műszó annyit jelent, hogy a kádból ki­kerülő kicserzett bőrt egyenletes vastagságúra faragja. Iszonyú kemény munka. A kétnyelű fal­colókés nyele síkossá válik a visszacsorgó cserzőlé-ől, kimarja a kezet, pár órai faragás után az ujjak hegyén apró. kerek, vérző sebhelyek, „stiglicek" támadnak. Van olyan bőr, amelyik 60 kiló súlyú. Bizony elég napi 12—14 órahosszát emelgetni. A norma: napi 8 darab bőr. Ennyit írt elő a tőkés: Seinberger és Popper. Aki nem bírja, le is út fel is út! A norma , napi 18 bőr Fejlődött a kapitalizmus Ma­gyarországon, mohóbb lett a tő­kés az Orion-bőrgyárban is. Nem volt már elég a napi 8 darab le­faragott bőr. Több kellett. Fara­gógépet szerzett be az üzembe. Ezen három ember dolgozott. Egy faragott, kettő meg tar­totta a nehéz bort. Csak azért nem egy ember végezte ezt a munkát, mert egy ember nem tudta volna úgy tartani a bőrt, hogy meg ne gyűrődjék, ha pe­dig meggyűrődve kerül a kések alá, azok össze-vissza darabol­ták, nem lehetett használni semmire. A munka nem lett könnyebb. Napi 12 órát most is emelgetni kellett a bőröket. Es­tére úgy ki volt merülve a dol­gozó, hogy valósággal beleájult az ásryba, hiszen reggel újra kezdődik minden. A faragógép gazdája, a tőkés könyörtelen. Ha nincs meer a gépen a napi 18 darab bőr, kiadja az uticédulát. Felszabadulás ... Igy ment ez az Orion bőr­gyárban hosszú esztendőkön ke­resztül, napról-napra. Ott ült a tőkés igazgató az irodában, ott jártak a műhelyben a tőkés haj­csárjai, szívták a dolgozók vérét, híztak tőle kövérre. Egészen 1944-ig. Akkor széttörték a szovjet fegyverek a dolgozókat fojtogató rendszert, a dolgozóké lett az ország, majd a gyár is. Az államosítás után nem volt már ott a tőkés igazgató, hajcsárjai is eltűntek a rettenetes múlttal együtt. Nemcsak mondták a dol­gozók, hanem érezték is: épít­jük a szocializmust Nyolc órai a munkaidő. A fizetett szabad­ság már olyan természetes, mint a levegő, amely körülvesz ben­nünket. Az ország legszebb üdü­lőhelyein üdülhetünk. Egymás­után épülnek a mi számunkra a gyönyörű lakások a Faragó-ut­cában, Egyetemre járhatnak a gyerekeink: napról-napra látjuk magunk körül a gyönyörű jövő megvalósulását. 1948, „uf norma Persze, ez a jövő nem repül ropogósra sült galamb formájá­ban a szánkba. Keményen meg kell dolgozni érte. Szervezetteb­ben, öntudatosabbaa, mint a tő­kés idejében, hiszen magunknak dolgozunk, a mi számunkra épül itt minden. Elérkezett az 1948-as esztendő. Megállapították a nor­mákat az Orion-bőrgyárban is. A faragógépre éppúgy, mint a többi munkára. A kérdés a követ­kező volt: Mennyit termeltek ez­zel eddig? — Napi 20 darabot! — Akkor ez a norma. 19S0, február »..Es termelt a gép mint azelőtt De a dolgozók nem úgy termeltek mint azelőtt. Hiszen maguknak termeltek. Máért kell ide három ember? — Ha a csúsz­tatóhengert megszélesítjük, job­ban elfekszik a bőr, egy ember is tudja tartani! — Tett követte az elgondolást, megszületett az észszerűsités, könnyebbé, gyor­sabbá vált a termelés, kevesebb munkaerő kellett hozzá. Sándor Ferenc elvtárs, a gép kezelője, örömmel végezte munkáját. Lel­kesen dolgozott s a százalék emelkedett. Hogy mennyit tu­dott teljesíteni egy nap alatt? 20 bőr helyett 56-ot. Pedig nem dolgozott többet, sőt könnyebb­ben végezte a munkáját Sok­szor gondolkozott rajta, hogy he­lyes-e így," de nem formálódtak ki ezek a gondolatok egészen ez év februárjáig. Rákosi elvtárs beszéde szeget ütött a fejébe. Aztán haladt az idő. Elolvasta Gerő elvtárs beszédét, a Köz­ponti Vezetőség határozatát, s akkor már megfogalmazta a gon dolatot: „Nekünk nem lehet jő az a norma, ami a tőkésektől maradt ránk. Fejlődtünk. Es fej­lődhetünk-e tovább, ha ez így marad?" A gondolatot ki is mondta Sándor elvtárs: „Vizs­gálják fölül a normámat!" Mintha 6 irta volna Ugy fogadta a miniszterta­nács határozatát, mintha csak maga írta volna. „Újítások és ész­szerűsitések tízezreit vezettük be. Mindezek a körülmények a nor­mák megváltoztatását tették volna szükségessé. Változásra azonban kevés heyen került sor." Igy nem került sor az Orion bőrgyárban sem, maradt minden a régiben. Sándor elvtárs nem a nagy szavak, hanem a tettek emberé. Igy mondja: „Azt meg­értem, hogy a tőkéshez hozzá voltunk kötve, hozzákötött a kényszer. De most ahhoz, ami már elavult, nem köt bennünket semmi. Ugy emlékszem, Sztálin elvtárs vetette fel egyik beszédé­ben, hogy a szovjet munkások nem esküdtek hűséget saját el­maradottságuknak. Azzal, hogy a minisztertanács határozatát jól hajtjuk végre, az alapbérek és normák rendezése után la állan­dóan emeljük termelékenységün­ket, bizonyítjuk, hogy követjük a szovjet munkások példáját: mi sem esküdtünk hűséget saját el­maradottságunknak !" Az Orion bőrgyárban Sándor elvtársék hamarosan nemcsak a kapitalizmusból örökölt kundu­lási normát számolják fel, ha­nem már felszámolják „azt a gondolkodást is, amit a termelés­sel kapcsolatban a kapitaliz­mustól örököltünk." Lerázták magukról a féket, a koloncot, és nem kétséges, hogy újabb sike­rek felé indultak el. Sz. J. A 26-os áruda a szegedi Ruházati BoltNV második negyedévi munkaversenyének nyertese Pár nappal ezelőtt tartotta meg a Szegedi Ruházati Bolt NV. vállalaii értekezletét, amelyen kiértékelték második negyedévi munkaverse­nyünket. A Ruházati Bolt NV. dolgozói megértve Pártunk útmutatásait, lel­kesen vettek részt a munkaverseny­ben. Az egyéni és árudák közötti verseny eredményei a következők: Az árudák közötti versenyben el­ső a 26-os áruda, amelynek dolgo­zói 130.7 százalékra teljesítették tervüket. Második a 19-es áruda 126.1 százalékkal, harmadik a 3-as számú áruda 104.2 százalékkal. í Ezek az árudák díszes oklevelei kaptak eredményes munkájukért. Az egyéni munkaversenyben el­ső Molnár István a 17-es áruda (Cik'ta) dolgozója, aki a vállalt 150 százalék helyett 163 százalékra tel­jesítette tervét. Második Zsombók Katalin, aki 162 százalékot ért é harmadik Golhovics György ifjú­munkás, éltanuló, aki 112 százalék­ra teljesítette tervét. Az egyéni ver­senyben kitün't dolgozók Lenin, Sztálin könyvsorozatot kaptak mun. kájuk jutalmául. Eesedl Gézáné Szeged, Ruházati Bolt NV, A nyomdaiparban is jobban jövedelmez a darabbér bevezetése ,„..Nálunk... olyan nehéz a bér kiszámítása, hogy a legtöbb mun­kás csak akkor tudja meg, meny. nyit keresett, amikor már a bori­tékban megkapta. Emiatt • elége­detlen és emiatt nem törödik úgy a munkájával, ahogy ketlene." Rákosi elvtárs már 1949 augusz­tus 31-én, a nagybudapesti pártvá­lasztmány ülésén rámutatott arra, hogy jelenlegi bérrendszerünk nem {elei meg mindenben a szociális bé­rezés elvének. A Délmagyarország Nyomda NV. munkásai is érezték, hogy &z eddigi bérrendszernek sok hibája van. Ezért fogadták olyan nagy őrömmel a hírt, hogy hamaro­san a nyomdaiparba is bevezetik a darabbérezési rendszert. Tudták, hogy a darabbér bevezetése csak akkor lesz sikeres, ha minden dolgo. zó személy szerint megérti as új bé­rezés jelentőségét. ItRikmttt fehrüágosltó nanka A Délmagyarország Nyomda NV, pártszervezete jó felvilágosító és fá­radhat vilan munkájával az flrem minden munkása felismerte a darab, bérezés jelentőségét. Felismerte, hogy csak így valósítható meg a szo. cializmus elve: „Mindenkinek mun­kája szerint." Egyes üzemekben a darabbér heve. A szegedi vasutasok ki akarják venni részüket a háromnapos kocsiforduló síkeres végrehajtásábál Az őszi forgalomban vasútainkra váró szállítási feladatok arányai má­ris kibontakoztak. Egyes napokon a megrakott vasúti kocsik mennyi­sége már most is eléri az 1949. évi csúcsforgalmat. Vasútainknak fel kell készülniük a küszöbön álló és a mul'i öszi forgalomnál 30—35 százalékkal nagyobb forgalom zökkenőmentes le­bonyolítására. Iparunk, mezőgazda­ságunk a vasúti szállítóeszközök olyan tömegét fogja igénybevenni a termeivények számára, hogy ennek kielégítése a forgalmi szolgálatot a legnagyobb feladat elé állítja. Az őszi forgalom sikeres lebonyolítása a kocsiforduló idejének kedvező alakulásától függ. Az idei őszi csúcsforgalomban a há­romnapos kocsifordulót kell elérni. Az őszi csúcsforgalom lebonyojf­tásából és a háromnapos kocsifor­duló sikeres eléréséből a szegedi vasútasok is méltóképpen ki akarjáK venni részüket. A háromnapos kocsi, forduló nagy jelentőségének szem­előtt tartásával a szegedi rendező­pályaudvar dolgozói három brigádot alakítottak, amelyek már eddig ts igen szép eredményeket érlek el. A Dózsa brigád a mult hónapi átlaga 139 szá. zalékról már eddig 175 százalékra emelte teljesítményét. A Vörös Me­teor- és a Vörös Csillag-brigád dol­gozói átlag 150 százalékot teljesítet­tek. Ezeket a jó eredményekel he­lyes vonatösszeállításokkal, észszerű­sitésekkel és a munka jó megszerve­zésével érték el. Eredményükhöz nem kis mértékben járult hozzá az üzemi pártszervezet, amely állandó politi­kai felvilágosító munkával tudatosi­dász Imre főraktárnok, aki négy évig volt a Szovjetunióban és az ott szer­zett tapasztalatokat nagyszerűen hasznosította itt a raktárban is. Ezt bizonyltja a 182 százalékos eredmény is, amelyet az áruk gyors és pontos berakásával, a kocsik jó kihasználá. sával értek eL A háromnapos kocsiforduló sikeres végrehaj'.ásához döntően hoz­zájárul a hosszúlejáratú versenyszer­ződések kötése is. Ezen a téren az üzemi pártszervezet és a politikai osztály fáradhatatlanul végezte mun. káját. A jó politikai munkának meg ls lett az eredménye. 680 dolgozó közül mintegy 634-en kötöttek hosz. szúlejáratú versenyszerződést. Ezek. nek az eredményeknek az elérését döntően elősegítette a pártszervezet jó munkája és azok a röpgyűlések, melyeket hetenként kétszer tartottak meg. A rőpgyüléseken ismertették a dolgozókkal a hosszúlejáratú ver­senyszerződések jelentőségét. előre úgy értesftik az áruk érkezésé­ről, hogy mihelyt az áru megérKezík, ők már azonnal neki is fognak a ki. rakáshoz. Ezt s mozgalmat Ötórás kooslklrakásl mozgalomnak nevezték el. Ezzel azt akarják elérni, hogy egy vagont átlag őt óra alatt rakjanak ki ás be. Ezt az öt urát is sikerült már a munka jó megszerve­zésével négy és fél órára csőkken. teni Ezzel a komplexbrigáddal bizto­sítják nagy forgalom idején az eset­leges rakodómunkáshiányt é$ elkerü­lik az esetleges kocsiállásokat. Nem utolsósorban jó munkával já­rul a háromnapos kocsiforduló sike­réhez a MÁV fűtőház javítóműhelye, ahol az eldigl havi 200—220 kocsi kijavításával szemben, ma jó felvilá­gosító munka nyomán és a szocialista munkaversonyen keresztül már 14 nap alatt elérték azt, hogy a zélését az ellenség igyekezett ki­használni. Különösen azokban az üzemekben érvényesül az ellenség rémhírterjesztése, — hogy a darab­bér bevezetése fizetéscsökkenést és több munkát kfván —, ahol a párt­szervezet és a népnevelők nem fog­lalkoztak kellőképpen a darabbér is­mertetésével. Igy történhetett meg, hogy több üzemben a dolgozók szinte kétségbeesetten várták a darabbér bevezetését. Ilyen jelenségek azon­ban a Délmagyarország Nyomda NV üzemében nem fordultak elő, mert az üzemi pártszervezet más üzemek példáján okulva, igyekezett helyes és jó politikai felvilágosító munká­val a dolgozókat meggyőzni a darab­bérezés jelentőségéről. TBbb kereset A dolgozók jogosan követelik, hogy a nyomda minden üzemrészé, ben vezessék be a darabbérezést, hl. szen saját szemükkel látják, ahol a dolgozók darabbérben dolgoznak, ott a kereset is jóval több, mint a régi normában. Kispál Anna ifjúmunkás könyv­kötő például a régi normában 120—< 130 forintot keresett, mig most a darabbér szerint munkabeosztásában 220—230 forint között mozog a kere. sete. Pedig nem dolgozik többet mint azelőtt, hanem igyekszik kihasználni a munkaidő minden percét. Pontosan tudja, hány könyvet kell bekötnie munkaideje alatt és mennyi kereset jár érte. De nemcsak Kispál Anna keresete javult a darabbérezés óta, hanem sok más dolgozóé is. A Délmagyarország Nyomda NV. dolgozói ezáltal is világosan látják, hogy a darabbérrendszer szocialista norma és vele felszámolódik a régi bonyolult normarendszer, amely ma_ radiságával akadályozta az előttünk álló nagy feladatok elvégzését: a ter­melékenység, a termelés növelését és az életszínvonal emelését. Darabbárt az egész üzemben! Július 15-én elérkezett a várva­várt nap. De nem úgy, ahogyan azt a nyomdai dolgozók elképzelték, ők ugyanis azt várták, hogy a darabbért majd a nyomda minden üzemrészé­ben bevezetik. A nyomda- és papír­ipari dolgozók szakszervezete azon­ban hivatkozva a nyomdaipar bonyo. lult és sokrétű munkájára, csak a könyvkötészetben és egyes szedő­munkásoknál vezette be a darabbért, holott kis munkával — mint már azt az Illetékes szervek is megállapí. totlák —, a nyomda más részében is be lehetne és be ts kell vezetnj a A forgalmi iroda dolgozói s a vonat. ^ hónap. 200_220 Uocsi'hoz vi. darabbért. Ezt követelik a dolgozók kísérők az élő és romlandó árukkal megrakott kocsik gyors elindításával és a helyes észszerű besorolással veszik ki részüket a háromnapos ko_ csifordulóból. Stelcner Rudolf vonat­vezető például a teherkocsik észazerü besorolásával elérte azt, hogy az élő és romlandó árukat szállító kocsiknak egy-egy középállomáson nem kell tolatás miatt órákhosszáktg várni, mert a kocsik előre úgy vannak elrendezve, iet£ben hogy azokat az állomásra tíriént ér. kezés szonyftva 14 nap alatt végezték el az egy hónapra előirányzott kocsi javí­tási munkája'ot A kocsi javítási munkálatokból különösen kivette ré­szét Bite Mihály, aki 182 siázalékot teljesített. Egyéni versenyben Csík György 152 százalékkal, két kocsi, leiében száz százalékig teljesíteni ménnyel segítette elő a kocs'javílásl munkálatok mielőbbi befejezését A szegedi vasútasok, hogy a há. romnapos kocsifordulót minden rebz. is. Itt mutatkozik meg, hogy az üze­mi pártszervezet jó felvilágosító munka mellett igen súlyos hibákat is köve'ett el akkor, amikor nem tette meg a szükséges lépéseket az illeté­kes szerveknél s a nyomda, és papír­ipari dolgozók szaks :ervezeténél, hogy a nyomda minden részébe ve­zessék be a darabbérezést. Vazov-ünnepséget tartottak a magyar írók A Magyar írók Szövetsége pén száz százalékig teljesten' után nem keTidloda^oío- j t"dif^_elh!tfr02té^.h0áy * leh,et®' teiken este a Művészeti Szövetsé­gek Házában üniu.pséget tartott gatni hanem egyszerűen'leakasztják ! ^eklmz mérten valamennyien részt. a többi kocsiktól és a vonatnak nem vesznek szakmai 68 pollt,kai okt!U kell várnia egy percet sem, Indulhat; tásban. Tisztában vannak azzal, hogy totta bennük a háromnapos kocsi forduló jelentőségét és annak nagy tovább. Ehhez járul még a ke-eske- | a háromnapos kocsiforduló sikeres el­elónyeit népgazdaságunk továbbfej­lesztése szempontjából.. Ezekhez a sikerekhez nem utolsósorban hozzá­járultak a raktár dolgozói is, és Ken. delmi dolgozók és a SzáUítóipari érésén keresztül saját életszinvona. Nemzeti Vállalat dolgozóibi'l alakult luk emelkedéséről és népgazdasá. komplex brigádok munkája is. mely ; gunk fejlődéséről van szó. nek eredményeként a címzettet mát j 5. L. Ivan Vazov, a nagv bolgár író születésének századik évforduló­ja alkalmából. Gergely Sándor, az írószövetség elnöke bevezető­je után Barabás Tibor tartott előadást Ivan Vazovról.

Next

/
Thumbnails
Contents