Délmagyarország, 1950. július (7. évfolyam, 150-175. szám)

1950-07-23 / 169. szám

^ VMtoWAp, HM. mun a 1 7 A BALTIKUM ÜNNEPE f % Nagy Októbert SaoeUlUta Fai­hidalom ntán a balti országokban, Észtországban, Lettországban és Lit­vániában Is kikiáltották a Szovjet Köztársaságot, azonban Németor­szág, majd más Imperialista ha­talmak (Anglia, Franciaország) be­avatkozásával megdöntötték a szov­jet hatalmat. A balti országok, né­pUk akarata ellenére, burzsoá köz­társasággá lettek. A három ország ipara lehanyatlott, a nyugati hatal­mak nyersanyagszállítójává, elmara­dott agrárországokká süllyedtek. 1940-ben az észt, lelt és litván nép kezébe vette az ország Irányí­tását és júllns 21-én Ismét kikiál­totta a szovjet hatalmat. Kéréssel fordultak a Szovjetúnló Legfelsőbb Tanácsához, hogy vegyék fel Észt­országot, Lettországot és Litvániát a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségébe. A Legfelsőbb Tanács a kérelemnek helyt adott. A szovjet hatalom megalaknlása ntán, a Szovjetúnió kormányának én a testvéri szövetséges köztársa-; Ságoknak baráti támogatása és se. ' gítsége révén Észtország, Lettország és Litvánia gyors ütemben indultak meg a fejlődés útján. A német fasiszták barbár táma­dása félbeszakította a három köz­társaság gazdasági és kulturális megújulását. A parasztoktól elvet­ték a földet és német füldblrtoko. soknak ajándékozták, a gyárak fel­szerelését és az értékes állatállo­mányt Németországba szállították. Amikor a Szovjet Hadsereg felsza­badította a balti országokat, a pnsztítás megrendítő képe tárult elé. Felbecsülhetetlen az a kár, me­lyet a német fasiszta megszállók okozlak. A balti országok hozzáfogtak gaz­daságuk gyors újjáépítéséhez. A há­ború okozta sebek jelentős része máris begyógyult s a sztálini öt­éves terv különös gondot fordít a balti köztársaságok iparának, me­zőgazdaságának, közlekedésének és kulturális életének továbbfejleszté­sére. A balti köztársaságok a szov­jet népek nagy családjában dolgoz­va, építik az emberiség szebb, bol­dogabb jövőjét, a kommunista tár­sadalmat. • A három balti köztársaság a Bal­ti-tenger partvidékén terül el. A legészakabbra Észtország, tőle dél­re Lettország, majd Litvánia fek­szik. Az Észt Szovjet Szocialista Köz­társaság területe 45.090 négyzet­kilométer, lakossága valamivel több, mint egy millió. Fővárosa Taltin A Lett Szovjet Szocialista Köztár­saság terüleje 65.000 négyzetkilo­méter, lakossága mintegy két mil­lió. Fővárosa Riga. A Litván Szovjet Szocialista Köz társaság területe 05.000 négyzetki­lométer. Lakossága 2 mitiió 880.000 ember. Fővárosa Vllnyusz. Áz oktatásügy, a tudomány és a kultura felvirágzása Szovjet-Észtországban Irta: RICHÁRD MAHER, a Szovjetúnló Legfelső Tanácsának tagja A Szovjetunió Legfelső Tanácsá­nak küldöttei minden oldalról meg­vitatták és egyhangúlag jóváhagyták a Szovjetunió 1950, évi költségveté­sét. Ez a költségvetés visszatükrözi a nagy szovjetállam hatálmának to­vábbi növekedését, szilárd békepoli­tikáját s lankadatlan gondoskodását valamennyi szovjet ember anyagi és kulturális színvonalának emeléséről. Az észt nép csak a Szovjetunió többi népeinek ég elsősorban az orosz népnek a segítségével tudta kivívni azokat a történelmi sikere­ket, amelyekkel most a szovjet ha­talom Köztársaságunkban való fenn­állásának 10. évfordulóját fogadja. Mi, észtek, soha nem felejtjük el azt az óriási segítséget, melyet a Szov­jetunió népei nyújtottak nekünk. Egyik képviselője vagyok az észt szovjet értelmiségnek, amely a tudo­mány ég a főiskolai oktatág terén dolgozik. Ezért at ezen a téren vég­bement változásokat és fejlődést sze. retném vázolni. Hogy megértsük, mi­lyen nagyok e téren is az észt "ép sikerei, összehasonlítást kell termi a múlttal. De ez csaknem lehetetlen, ptert a burzsoá Észtországban tudó. mány, mint ilyen, tulajdonképpen nem is volt. Akadtak ugyan egyes tudósok. akik saját kockázatukra dolgoztak, de ezek minden téren hi­ány/ szenvedtek. Hasonló volt a helyzet a főiskolai oktatás terén is. A burzsoá Észtor­szág két főiskolájában a burzsoázia, a kulákok és a kereskedők fiai ta­nultak. A dolgozók gyermekei előtt, az ifjúság zöme előtt, zárva volt a főiskola kapuja. 1938-ban például a tallini politechnikumnak mindössze 400 diákja volt. Megváltozol/ a helyzet, amikor Észtország Szovjet Szocialista Köz­társaságnak nyilvánította magát. A dolgozó ifjúság előtf leomlottak azok a korlátok, amelyek elzárták az igazi tudáshoz, a tudományos kutató munkához vezető utat. Most Szovjet-Észtország különbö­ző városaiban, az azelőtt is meglévő főiskolákon kivül, megnyílt egy iparművészeti intézet, három peda­gógiai főiskola, a tartui egyetemen megalakul/ a mezőgazdasági gépesí­tés fakultása, stb. Az észt teljes és nemteljes kö­zépiskolákban ezidöszerint 150 ezer gyermek és serdülő ifjú tanul A kö­zépiskolát befejező fiatalok hajla­maikat követve különböző főiskolák, ra iratkozhatnak be. Csak a vezeté­sem alatt álló politechnikai intézet­ben 1800 diák tanul, öt és félszer annyi_ min/ amennyi ebben az inté. zetben a burzsoá Észtországban ta­nult. A tartui egyetemen a diákok száma több, mint 3 ezer. A diákságot az állam ellátja ösz­töndíjjal, ingyenes laboratóriumok­kal könyvtárakkal és szállásokkal. Főiskoláink új és erős utánpótlást adnak az észt értelmiségnek. Nyilvánvaló, hogy az oktatásügy és a tudomány fejlődésével szoros kapcsolatban fejlődik uz észt "ép kultúrájának minden ágazata is. így például a szovjet hatalom évei alatt Észtországban több, mint 32 millió példányban adtak ki könyveket. Leg. jobb íróink magas elismerésben ré­szesültek, ami többek között abban nyert kifejezést, hogy sokan meg­kapták a Sztálin-dijat. Eredményesen dolgoznak és alkot­nak zeneszerzőink is. Az ész/ színházművészet mennyi­ségileg és minőségileg is fejlődött. Köztársaságunkban most 13 színház van és ami a legfontosabb: színháza­inkban realista darabokat játszanak, amelyek emelik a nézők politikai ég kultúráiig szinvonalat és munkára lelkesítik őket a szocialista haza építésében. óriási méretűvé válnak a Köztár­saságban a hagyományos népi dal­ünnepek. Igy a Szovjet-Észtország tízéves jubileumára rendezendő da­los ünnepeken 45 ezer éneket vesz részt. A Szovjetunió 1950. évi állami költségvetése, amelyet én is megsza­vaztam, a Szovjetunió valamennyi népének, köztük az észt népnek is, további új fellendülést biztosit éle­tének minden területén. Az észt nép a Szovjetunió népeinek testvéri csa­ládfával együtt, a nagy Sztálin veze. tésével épiti a kommunizmust. Lettország fiatal kolhozaiban Lettországban az első kolhozokat 1947-ben szervezték meg. A lett pa­rasztság óriási érdeklődéssel figyel­te a kolhoz-munka úttörőinek éle­tét. Lettország minden tájáról egész sor küldöttség látogatta a fiatal kolhozok földjeit. A parasztok mi­ül án figyelmesen tanulmányozták a kolhozok életét, meggyőződtek a kollektív munka előnyeiről és azzal a szilárd elhatározással tértek visz­sza szülőfalujukba, hogy követik a kolhozépítés kezdeményezőinek pél­dáját. Lettországban egymásután ke­letkeztek a kolhozok. A lett falu tö­meges átépítése szocialista alapra 1949 tavaszán kezdődött meg és az év végére győzött is a kollektivizá­lás szerte az országban. Az ered­mények annyira kedvezőknek mu­tatkoztak, hogy túlszárnyalták a parasztok legvérmesebb reménysé­geit is. A kolhozföldek terméshozama jó­val több volt, mint az egyéni pa­rasztgazdaságoké. Számos földmű­velő brigád a maga munkaterületé­ről holdanként 14—15 mázsa gabo­nát takarított be. Meg kell jegyez­ni, hogy a burzsoá Lettországban a szegényparasztnak alig sikerült a maga kis földjén holdanként 5—6 mázsát termelni. Ugyanilyen örvendetes eredmé­nyeket hozott a lett parasztok har­ca a kolhozok közösségi állatte­nyésztésének fejlesztésében. A kö­zösségi állattenyésztés fejlesztésé­nek hároméves állami terve sikere­sen teljesül. Határidő előtt teljesí­tették a terv 1949. évi feladatait. A közbársaságban szüntelenül növek­szik a sztahánovista fejönők száma, akik minden takarmányozott tehén után 4500—5000 liter, vagy még en­nél is nagyobb tejhozamot érnek el. ÉPÜL SZOVJET LITVÁNIA Beszélgetés a Litván Szocialista Szovjet Köztársaság elnökével a litvániai szovjet hatalom megalakításának 10. évfordulója alkalmából Szovjet Litvánia városai­ban és falvaiban nagyarányú építkezés folyik. Uj iparválla­latok, kultúrintézmények, la­kóházai? emelkednek. A háború befejezése utáni első években a főhelyet az építkezési tervben a fasiszta rablók áJta] lerombolt gazda­ság felépítése foglalta eb A rombolások óriási méretűek voltak. A megszállók romba­döntöttek 80 ezer épületet, közöttük 26 ezer lakóházat. A legtöbb helyen lerombolták az iparvállalatok kétharmadát, éppen a legnagyobbakat. Az újjáépítés feladatait és a köztársaság újabb fellendí­tését az 1946-ban kezdődő öt­éves tervben fektették le. A kijelölt program végre­hajtására több mint másfél­milliárd rubel beruházást hagytak jóvá. Most már elmondhatjuk, hogy az ötéves tervet nem­csak hogy teljesítettük, de tú'teljesífettük. Nagy szerepet játszanak ebben az országos fontosságú építkezések, az új vállalatok üzembehelyezése és a régi vállalatok teljes tecnikai átépítése. Az építkezések során renge­teg gyárat sikerült helyreál­lítanunk és már az építkezé­sek közben beindítottuk a ter­melést. Etek a gyárak már jóval többet termelnek, mint a háború előtt. Példának elég felhoznunk az „El fa" elektro­technikai gyárak melyet 1946­ban kezdtek a teljes romokból újjáépíteni és 1949-ben a gyár a háború­előtti termelési színvonal öt­szörösére emelte termelését. Hatalmas iramban fejlődik Litvánia energiagazdálkodá­sa is. A háborúutáni években a villanyfejlesztő telepek tel­jesítőképessége két és félszere­sére növekedett, a villany­áramfejlesztés pedig ötszörö­sére. Litvánia még soha nem élt át ilyen ipari fellendülést. A szocializmus győzelme nyi­totta meg előtte az eddig Marite Melníkajte hős litván parfízánnő emléke A fasiszta hóhérok hét évvel es~ elöit gyilkolták meg Marite Melni. kajtet, a litván nép hű honleányát, A hitleristák ezt a bátor parasztleányt feladatának végrehajtása közben fogták el. Marite a szörnyű kín­zások ellenére sem szolgáltatta ki elvtársait és az utolsó pillanatig hű volt szovjet hazájához A szovjet kormány magas megbe­csülésben részesítette Melníkajte harci érdemei/ és halála után a ,,Szovjetunió Hőse" cimmel tüntette ki. Litvánia dolgozói kegyelettel őr­zik nemzet/ hősük emlékét. A gyá­raiban és kolhozokban mindenütt előadásokat tartanak a hős partizán, nő életéről és haditetteiröl. A litván költök sok költeményben énekelték meg. Nevéről sok gyárat, kolhozt, iskolát és utcát neveztek el. Egyre szélesebb a Lett-Szovjet Köztársaság kolhozkönyvtárainak hálózata A lett falvakban évről-évre több könyvet olvasnak a kolhozisták. A Lett-Szovjet Köztársaság miniszter­tanácsa határozatban mondta ki, hogy a kerületi központokban könyvüzleteket kell nyitni és a könyv eladásra szakképzett árusí­tókat kell alkalmazni. Ezenkívül ki­mondotta, hogy a kerületi könyv­tárakban legalább 3000, a falusi könyvtárakban pedig legalább 1000 könyvnek kell lennie, A Lett-Szovjet Köztársaság fiafal kolhozainak többsége már saját könyvtárral rendelkezik. Az idén a köztársaság minden kolhozában könyvtárakat és olvasótermeket lé­tesítenek. még nem látott gazdasági felvirágzás útját. Ugyanilyen hatalmas lendületet vett a mezőgazdaság fellendülé­se is. Ezt elsősorban az magya­rázza, hogy a litvániai parasztok véglegesen áttértek a kollektiv gazdálkodásra. Az elmúlt évben a litvániai falvakban a gazdasá­gi épületek ezreit és több mint 8 ezer lakóházat emeltek. Az ál­lam igen nagy pénz- és anyagi segélyt nyújt a kolhozoknak. Igy az elmúlt évben az állami költ­ségvetés az 1946-os összeg S-szo­rosát forditotta a mezőgazdaság fejlesztésére. . Nagy ütemben folyik a köz­társaságban a Iakóházépitke­zés. 1946-tól 1949-ig csak a városok­ban és a munkástelepeken 400 ezer négyzetméter lakóteret állí­tottak helyre, illetve építettek. Az állami beruházások e téren is évről-évre nőnek. A lakóházépitkezés nemcsak az ipari központokban folyik, hanem a vidékeken és az ipari vállalatok közelében is. Hatal­mas munkástelep épül fel a „Grigiski" vilnai papirkombinát mellett. A lakóházakon kivül klub, iskola, áruház, sportpálya, napközi otthon is épül. Hasonló lakótelepeket építenek a Jano­niszról elnevezett papirkombinát, a vilnói lakótelep és több gyár mellett is. Az uj lakóházak építésével egyidejűleg óriási városrendezé­si munkák is folynak. Az utcákat aszfaltozzák, sok uj teret és ker­tet létesítenek. Mindenütt bővül e vízvezeték- és csatornahálózat, javul jí városi közlekedés. E hatalmas építkezés azonban csupán a nagy átalakulások kez­dete. Az építkezési munkák jelen­legi méretei a legközelebbi években megsokszorozódnak, hiszen nő Litvánia és az egész szovjet állam gazda­sági hatalma. Sok uj vállalat, kul turintézmény, lakóház épül majd és egyre gaz­dagabb és kulturáltabb lesz a litván nép élete. Ezek közül az egyiket, Milda L»d­zint, nemrég meghívták a Lett Tu­dományos Akadémiára, ahol beszá­molt figyelemreméltó tapasztalatai­ról: 11 hónap alatt a rábízott 8 tehén mindegyikétől átlag 5385 li­ter tejet fejt ki- Milda Ladzin ta­pasztalata most széles alapokon terjed a fejőnők között. A parasztoknak dús jövedelmet hoz a kolhozok közösségi gazdasá­ga. A közösségi gazdaság fejlődésé­vel párhuzamosan, szüntelenül emelkednek a kolhozparasztok sze­mélyes 1 levételei is. íme néhány példa; Kari Lepinj, a „Harc"-kol­hoz tagja nyolc éves kora óta mint napszámos dolgozott. A felesége a múltban szintén napszámos volt. A1 családban nyolc gyermek van és az öreg anyja. A csal+1 sokat éhezett a múltban. Ezzel szemben a kol­hozban Lepinj a munkájáért 3 tonna gabonát, négy tonna burgonyát éa 15 ezer rubel készpénzt kapott. Eh­hez még hozzá kell számitani a sa­ját, házkörüli gazdaságból szárma­zó jövedelmet. Saját konyhakertjé­ben burgonyát és főzelékfélét ter­mel, tehenet é« aprójószágot nevel. Milda Panovszfrának, a „Marupe". kolhoz tagjának családja 14 ezer rubelt, három tonna gabonát, négy tonna burgonyát és négy tonna szé. nát kapott. A fiatal lett kolhozok gyors fel­virágzása törvényszerű jelenség. A szovjet állam a köztársaságban » gép- és traktorállamások sűrű háló­zatát teremtette meg, a kolhozok a gazdaságot az élenjáró szovjet agro­technika alapján vezetik. Azok a gazdag tapasztalatok, amelyek a testvéri köztársaságokban a kol­hozépítéssel kapcsolatban már is­meretesek, segítették a lett kolho­zokat. Átalakult az emberek viszonya 8 munkához. A kizsákmányolt napszá­mosok és parasztok ezrei először a szovjet hatalom feltételei között váltak saját hazájuk gazdáivá. A szovjet hatalom meghozta a dolgo­zók gazdasági és kulturális felemel­kedését. Ma már a népházak és kultúrházak, a klubok, a mozik, a könyvtárak százai és ezrei állnak a falusi dolgozók rendelkezésére. Mindezek még csak az első lépé­sei a fiatal lett kolhozoknak. Az ed. digi eredmények alapján azonban nyugodtan lehet állítani, hogy az elkövetkező évek még dúsabb ered. menyekkel ajándékozzák meg szov­jet Lettország kolhozparasztságát. Sxinmű pályásat A Szovjet-Lett írószövetség szín­műpályázatot hirdetett. A bíráló" bizottság most vizsgálta át a beér­kezet műveket és ezek közül a ieg­kiválóbbaknak Elina Zaütna lett írónő .Erőforrás" és Tikli „Óriások" című színmüveit találta. Észt gyermekek üdültetése Az" észt dolgozók gyermekei évről-évre ezerszámra utaznak a különböző úttörő táborokba és üdülőhelyekre. Ez évben a köz­társaság szakszervezetei har­minc úttörő tábort szerveztek. A szakszervezetek a városban ma­radt iskolásgyermekek részére is rendszeres szórakozást bizto­sítanak és a játszóterek egész sorát bocsátották gyermekszóra­koztatások céljaira. Tallinban kilenc Ját szótér áll a gyermekek rendelkezésére, mig a környező peremvárosokban összesen har­minc. II testedző-mozgalom fejlfidése Lettországban Rigai jelentések szerint Szovjet­Lettországban egyre nagyobb ütem­ben folyik a sportélet. Az Idén a köztársaság teriile én több mint 500 új sportegyesületet szerveznek. Kü­lönösen nagy munka folyik a GTO­mozgalom fejlesztésében. A falvak­ban és a városokban új sporttelepe­ket építenek. A köztársaság minisz­tertanácsa mellett működő tested, zési és sportbizottság különösen nagy súlyt fektet a falusi sportélet fejlesaésére.

Next

/
Thumbnails
Contents