Délmagyarország, 1950. július (7. évfolyam, 150-175. szám)

1950-07-20 / 166. szám

% CSÜTÖRTÖK. t950. JULIUS 20. 3 ^mmmam Csongrád megye 100 százalékig befejezte a behordási Fokozni kell a begyűjtést és be kell hozni a lemaradást a tar lóhántásban Szeged egyetlen dolgozója sem akar kimaradni a koreai nép megsegítéséből Ujabb és ujabb felajánlásokat, sőt pót felajánlásokat tesxnek a Koreába induló tábori kórház javára Alig két napja jelent meg a „Megvédjük a békét"-mozgalom Országos Tanácsának felihívása az országos gyűjtésre, amelynek eredményeként a magyar dolgo­zók teljesein felszerelt tábori kórházat küldenek majd Koreá­ba. hogy segítséget nyújtsanak a koreai népnek az amerikai im­perialisták ellen folytatott sza­badságharcukban. Szeged dolgozói szerdán dél­ben lelkes ropgyüléseken írták alá az íveket, s felajánlot­ták egy órai munkabérüket. Ezek a forintok a DÉMA dolgozóinak szolidaritását fejezik ki a hős koreai nép iránt. A Tiszamenti Gőzfűrészek NV Központi Irodájának 14 dolgo­zója 560 forintot, a szegedi vál­lalat dolgozói pedig ki agy ülése­ken egyöntetűen két órára járó fizetésüket ajánlották fel. A Dohánygyárban a szerdai napon még tovább fokozódott a felajánlások üteme. A délutáni jelentés alapján összesen újabb 3392 foriitot ajánlottak fel. Ez a szám azonban még nem végle­ges. mert számos dolgozó még tesz pótfelajánlást is. Szerdán reggel Kéri Ferenc­né. a szivarkagyártó dolgozója például ismét elkérte az ívet és a tegnapi 50 forint felaján­lásához még ötven forintot írt. — Amikor hazamentem teguap a munkából, hosszan elbeszélget­tem férjemmel a koreai nép har­cáról — mondotta —. a hős ko­reaiakról, akik értünk is har­colnak. Elhatároztam, hogy a tegnap felajánlott ötven forintot még ötven forinttal megtoldom, hogy minél előbb együtt legyen az az összeg, amely a tábori kór­házra kell. A Budapesti Nemzetközi Rá­düóértekezlet alkalmából Ma­gyarországon tartózkodó Findia Veizi elvtárs, az albán rádió al­elnöke szerdán Szegeden járt — amint arról lapunkban beszámol­tunk. — Ez alkalommal nyilatko­zott a „Délmagyarország"-nak arról a hatalmas fejlődésről, amelyet az albán rádió a felsza­badulás óta elért. — A felszabadulás előtt Al­bániában csak egészen je­lentéktelen kis rádió adó­állomás volt, ezt is a fasisz­ták tartották kezükben pro­paganda céljaik számára. Albánia demokratikus erői azon­ban a kommunisták vezetésével már az olasz megszállás alatt 1944-ben földalatti demokratikus rádió szervezését kezdték meg. A szovjet hadsereg által hozott fel­szabadulás után ezt a földalatti adóállomást fejlesztettük to­vább. A fasiszta csapatok ki'ta­Üzemek dolgozói szerkesztősé­günkhöz intézett leveleikben számolnak be . gyűjtés eredmé­nyeiről. A „Megvédjük a békét"-mozga­lom Országos Tanácsa felhívására kedden reggel az üzemi közös ol­vasáson egyöntetűen csatlakoztunk Panyi elvtársnő kezdeményezésé­hez. Mi. a szegedi Dohánygyár NV dolgozói már eddig is munka­felajánlásokkal feleltünk az ame­rikai imperialisták támadására s most az első hivő szóra egy ember­ként állunk ki és nyujtunk pénz­beli támogatást is azért, hogy minél több segítséget nyújthasson a magyar dolgozó nép állama a hős koreai népnek. Az én üzemré­szemben kedden délig minden egyes dolgozó felajánlást tett s igy 1382 forintot ajánlottunk fel. Természetesen a gyűjtést nem hagyjuk abba, mert többen szabad­ságon vannak s bizonyára ők is lelkesedéssel csatlakoznak a mi felajánlásainkhoz. Most „ felajánlások alkalmával ismét megfogadjuk hogy termelő munkánkat tökéletesítjük, termeié, sünkef, éberségünket fokozzuk, a soraink között meglapuló jobbol. dali szociáldemokratákat és a kle. rikális reakció káros befolyása alatf állókat leleplezzük s ártal­matlanná tesszük. Minden erőnk­kej — ka kell, utolsó csepp vé­rünkkel is — a szabadságéri har­coló koreai nép mellett vagyunk. Biztosak vagyunk abban, hogy ez a harc a szabadságszerető népek győzelmével végződik. Győri Imre, Dohánygyár. A Szegedi Kenderben is egy­re szaporodnak a felajánlások a gyüjtőiveken. CsuDán a délelőtti műszakban dolgozók négy héten keresztül heti egy órára járó bé­rüket ajánlották fel. ami 4005 forintot tesiz ki. Ebédszünetben s a munka végeztével lelkesem beszélnek a hős koreaiak harcá­ról s a Délmagyarországot kéz­ről-kézre adva mutatják egy­másnak, hogyan áll pülanatnyi­lag a harc. Minden dolgozó érzi, hogy a béke ügyéért folyik a harc Korea területén. Érzik és tudják, hogy fokozott munkával s a koreai nép megsegítésével kell válaszolniok az imperialis­ták aljas támadására, amelyet a szabadságszerető koreai nép ellen intéztek. A Szegedi Kender pártbizott­sága látja a dolgozók őszinte lelkesedését és segítőkészségét és ezért felajánlási versenyre hívta ki Szeged valamennyi üze­mét. , Egymást megelőzve írják alá az íveket a Budapesti Gyárépíté­si NV fonóépítkezésénél dolgozó fizikai és szellemi munkások is. Ök két héten keresztül fizetésük öt százalékát ajánlották fel a tábori kórház felszerelésére. — Nem közömbös a koreai ügy a magyar dolgozók számára. Azok támadták meg a koreai né­pet, akik harmadik világháborút akarnak kirobbantani — mond­ják a dolgozók. A dolgozó parasztság sem akar kimaradni a koreai nép megsegítéséből. Erre bizo­nyíték az a levél is, amelyet Szűcs Antal bordányi dolgozó paraszt szerkesztőségünkbe kül­dött _ „Hat holdon, mint kishaszon­bérlő gazdálkodom. A közelmúlt­ban tíz mázsa gabonára kötöttem szállítási szerződést, amelynek 16-án eleget is tettem. A tíz má­zsa után hatvan forint prémiu­mot kapok, ebből harminc fo­rintot felajánlok a koreai nép­hadsereg részére küldendő tábori kórház javára. Igy kívánom An is segíteni a béketábort, ezenfe­lül pedig kérlelhetetlenül harco­lok én is a magam területén el­lenségeinkkel r-emben, akik népi demokráciánk szocializmust épí­tő munkája elé akadályokat gör­dítenek. A csongrádmegyei Operatív Bizottság szerdán délelőtt ülést tartott Hódmezővásárhelyen Lö­vő Ferenc elvtárs, MDP megye­bizottsági tag elnökletével, ahol a legfontosabb mezőgazdasági munkáik, a behordás, tarlóhántái cséplés és a terménybegyüjtés kérdésével foglalkoztak. 100 százalékig elvégeztük a behordást A megyei Operatív Bizottság megállapította, hogy a kalászosok behordása Csongrád mewében 100 százalékig befejeződött. A csongrádmegyei Opera­tív Bizottság a tarlóhántás kér­désével foglalkozva megállapítot­ta. hogy a megyében nem halad a tarlóhántás a kívánt ütemben. Ezért határozatot hozott, hogy a Megyei Tanács Mezőgazdasági Osztálya és a gépállomások min­dent tegyenek meg annak érde­kében, hogy a tarlóhántást a dolgozó parasztok minél nagyobb ütemben végezzék. Határozatot hozott arra is, hogy a tarlóhán­tás végzésére a fogatokat is be kell állítani. Azokban a községekben, ahol nincs megfelelő számbaji fo­gat, a hely! Népfront Bi­zottság irányítson át foga­tokat a legszükségesebb helyre. A továbbiakban az Operatív Bizottság a cséplés munkálatai­nak kérdésével foglalkozott. Meg. állapította, hogy a cséplés állatában iél halad a megyében és ha valahol hiba történt, az is csak a cséplőgép nem kellő ki­javításából adódott. Az Operatív Bizottság a cséplés zavartalan menetének biztosítására határo­zatot hozott, hogy a Gépállomá­sok Megyei Alközpontja mozgó javítóműhelye a lehetőség sze­rint a magángépeknél előforduló hibákat is javítsa ki megfelelő díjazás mellett. A DÉFOSz jelentése szerint 448 magángéppel cséplőmvmká­sok versenyben dolgoznak egy­más saL A verseny legjobban a makói járásban van megszervezve. A cséplőgép munkásai felvilágo­sító munkájukkal 220 DÉFOSz­tagot, 32 Szabad Föld előfizetőt szerveztek be a dolgozó parasz­tok közül. A DÉFOSz azonban nem kellően tudatosította a ga­bonabegyüjtési versenyt a dol­gozó parasztok között, mert ed­dig csak 150 dolgozó paraszt kö­tött szerződést gabonájának cséplőgéptől való beszállítására. Az Operatív Bizottság foglal­Még ecsettel sem lehetne kü­lönb kulákot festeni, mint Rózsa Vilmos baktói 83 holdas kulák. Jót még senki sem hallhatott róla, mindenki elvetemült ellen­ségnek ismeri, aki minden esz­közzel arra törekszik, hogy mi­nél jcibban megkárosítsa a dol­gozók államát. Kövérre hízott, vén dere3 fejében egymásután születnek az aljas tervek, amit aztán — amint a tanyája kör­nyéke és a földje mutatja — valóra is vált. Annak ellenére, hogy az ille­tékes hatóságok már többször figyelmeztették, hozza rendbe alkalmazottai lakóhelyét, amely közönséges istállónál is piszko­sabb, ezt még a mai napig sem tette meg. Amikor kérdőre von­ták, színlelte a kétségbeesést, Ígérgetett fűt-fát, de utána egyetlen ígéretét sem váltotta valóra, sőt szándékosan elszabo­tálta cselédjei lakóhelyének rendbehozását. „Hát mit gondol­nak, talán én legyek a cselédek­nek a cselédje?" Rózsa Vilmos tudatosan el­kozott a községeknél kifüggesz­tett versenytáblával. Megállapí­totta, hogy a versenytáblák a községekben eddig csak körülbe­lül 50 százalékban vannak meg­szervezve. Az Operatív Bizott­ság ezért határozatot hozott, hogy minden községben haladék­talanul állítsák fel és a verseny­táblára ne 8—10 dolgozó paraszt nevét írják ki egyszerre, hanem csak a legjobbakat és lehetőleg a fényképeiket is függesszék ki, Csongrád megyében a cséplés előrehaladásával megindult a begyűjtés munkája is. A begvüj­tés fokozása érdekében az Ope­ratív Bizottság határozatot ho­zott. hogyha földművesszövetke­zetek annyi gabonaátvételi he­lyet és személyzetet biztosítsa­nak, hogy a kötelességüket tel­jesítő dolgozó parasztok a leg­rövidebb időn belül beadhas""'­gabonájukat. Fokozott népnevelő munkát! Soron következő legfontosabb feladatnak jelölte meg az Opera­tív Bizottság a tarlóhántás munkájának fokozását, a cséplés mielőb­bi befejezését és a termény­begyűjtés versenyben való j végzését. Ezért a tömegszervezetek, a DÉFOSz, MNDSz, és a DISz az eddiginél is fokozottabban moz­gósítsák népnevelőiket, hogy a géptől azonnal a raktárba kerül­jön a gabona. Ugyanígy fokozot­tabban ellenőrizni kell, hogy a kulákok nehogy zsizsikes raktár­ban helyezzk el a gabonát. A SzövOSz mindenhol szervezze és ellenőrizze a raktárak megfelelő tűzrendészeti védelmét. A Népfront Bizottságok és a tömegszervezetek állandóan tart­sák fenn a kapcsolatot a cséplő­gépmunkásokkal. Szervezzék meg közöttük a versenyt. Szervezzék meg a dolgozó parasztság között is a be­gyűjtési versenyt és hassa­nak oda. hogv minél több dolgozó paraszt kössön ver­senyszerződést felesleges ga­bonájának cséplőgéptől való beszállítására. A dolgozó parasztság minél ébe­rebben vigyázzon a berakott aez­tagokra, a gabonára, mindannyi­ónk kenyerére. A dolgozó pa­rasztság versenyben való részvé­telével, az osztályellenséggel szemben tanusitott fokozottabb éberségével hozzájárul ahhoz, hogy Csongrád megye a soron­következő feladatokat az ország megyéi közül nem az utolsók, hanem az elsők között fejezi be. szabotálja a tarlóhántást és a másodnövények vetését is. Még csak hajlandóságot sem mutat az aratásutáni- munkák elvégzé­sére. Igy akarja szabotálni öt­éves tervünk sikerét. Gálád tet­teiért azonban nem kerüli el a büntetést. A dolgozó nép nem engedi meg, hogy ilyen aljas ku­lák, mint Rózsa Vilmos, veszé­lyeztesse a dolgozók jövőévi ke­nyerét. A Gyárépílő NV dolgozóinak felhívása Mi, a Gyárépítő NV dolgozói vers-nyre hívjuk ki Szeged vala­mennyi üzemének dolgozóit /a Textilkombinát udvarán lévő anyag betakarítására. Mi, napi másfél óra munkát vállalunk. -— Kérjük a többi üzemek dolgozóit is. mir.él nagyobb szómmal ve­gyenek részt e versenyben, hogy minél zavartalanabbá tegyük a termelési munkát a Textilkombl­nátbam. A felszabadulás óla hatalmas fejlődési ér el az albán rádió Findia Veizi elvtárs, ax albán rádió alelnöke nyilatkozott Szegeden ax eddigi fejlődésről és további terveikről karodásuk előtt fel akarták rob­bantani rádióállomásunkat, de az albán partizánok hősiessége megakadályozta rombolásukat. — Jelenleg négy adóállomá­sunk van. Ebből kettő a ti­ranai rádióállomás, ezenkí­vül van egy középhulláma mu és egy rövidhullámú adá­sunk is. Rövidhulüámu adásunkban 9 ide­gen nyelven adunk híreket és műsort, mégpedig: oroszul, bol­gárul, románul, angolul, fran­ciául törökül, olaszul, szerbül és görögül, ezenkívül albánul is a külföldön élő albánok számára. Findia Veizi elvtárs nyilatko­zatában elmondotta még, hogy az Albán Népköztársaság kormánya igen nagy jelen­tőséget tulajdonit annak a politikai és kulturális mun­kának, amelyet az albán rá­dió végez. Gyógyszerellátást kapott hat termelőszövetkezet Csongrád megyében Az ötéves tervünk kerelén be­lül nagymennyiségű gyógyszerel­látásban részesíti a Gyógyáru NV az állami gazdaságainkat és a termelőszövetkezeti csoportokat. Ez lehetővé teszi, hogy a súlyo­sabb sérüléseket, )>alesetpket, azonnal meg lehessen akadályoz­ni. A gyógyszerellátmány első szállítmánya megérkezett megyénk területére, a makói „Úttörő". „József Attila" és „Táncsics", a k'skirálysági „Ifjú Gárda", a vá­sárhelyi „Petőfi" és a szentesi „Árvái Bálint" termelőszövetke­zeteknek. Ezek a termelőszövetke­zeti csoportok egy aluminiunio. zott mentőszekrényt kaplak a földművesszövetkezet rendelkezé­sére a Gyógyáru NV-n keresztül. A mentőláda 4—500 danab első­segélyt nyújtó felszerelést, külön­féle gyógyszereket, sebolajokat és törésnél szükséges síneket, sterill­pólvákat tartalmaz. Ezeket a kül­deményeket kedden és szerdán megkapták a termelőszövetkeze­tek. Olyan műsort igyekeznek adni, amely az albán dolgozók minden rétegéhez szól és időnként külön műsort adnak az üzemi, falusi dolgozók, az ifjúság, nők számá­ra­— Eddigi eredményeinket is a Szovjetunió felszabadi.ásának, további baráti támogatásának és az Albán Munkáspárt vezetésé­nek köszönhetjük, — jelentette ki Findia Veizi elvtárs. — Pártunk vezetésével az albán kétéves terv végére 1951-re 60 kilowattos rádió­adóállomásunk lesz. A kétéves terv során telepes rá­diókat készítünk a falvak szá­mára, ahova még nem vez'tték be a villanyt. Albán aban egyéb­ként a felszabadulás után csupán 4000 rádiókészülék voll, az is a gazdagok, a kapitalisták és föl­desurak kezében. Ma. már 12 ezer rádióelőfizetőt tartunk nyil­ván, túlnyomórészt munkásokat és dolgozó parasztokat. — Az albán rádió a legszo­rosabb kapcsolatot igyek­szik fenntartani a szovjet rádióval, amelytől] igen sok segítséget kapunk. A népi demokráciák rádióval is a jövőben még széKsebbkörü müsoranyagcserét akarunk lebo­nyolítani. Fontos feladatunknak tartjuk a szovjet kultura, a szov­jet zene megismer' etését a rádió utján. Az a célunk,"hogy az al­bán rádiót a jövőben még foko­zottabban a dolgozó nép szóra­koztatása mellett, népünk neve­lésére, a szocializmus építésére használjuk feL Ötéves tervünk ellen tör Rózsa Vilmos baktái kulák

Next

/
Thumbnails
Contents