Délmagyarország, 1950. június (7. évfolyam, 125-149. szám)

1950-06-17 / 138. szám

SZOMBAT, 1950. JÜNIUS 17. 3 Ónálló termelőszövetkezetté alakult a ruzsaiárási „Uj élet" termelőcsoport A széles pusztát, a király dinnye virágoktól rikító doni bokát keskeny kocsiutak, mélyre taposott, végtelen hosszúságú keréknyomok keresztezik. Egy percre úgy tűnik a sgemldő nek, mintha még minden a regi volna itt. De mégsem így van! A porban autó meg vontatótraktor nyomok láthatók, kissé távolabb magas oszlopokon két szál telefonkábel szeli át a pusztát, az erdő mellett lovasfogatok, arató emberek, mosolygós arcú marokszedő lányok mennek kaszával, sarló­val, s gereblyével kezükben. Lüktet az élet itt is. De nem így volt ez régen. Nem járt erre a kizsák­mányolt. agyonadóztatott szegényparasztoknál egyéb senki, vem voltak itt telefonpóznák, csak egy korhadt kútgém ál lőtt a közelben, amelynek segítségével vizet mertek a pász­torok a szomjas állatoknak. De most már ez is használaton kívül van s „norton-kút" adja bő vizét az állatoknak. A hosszú legelő széleit fiatal erdősávok szegélyezik. Olyan ez a puszta, mint valami hatalmas szőnyeg, amelyet szorgal­mas kezek, boldog dolgozók hímezn.ek, mert tudják, hogy itt minden az övék, mindennel saját jólétüket szolgálják. Uj élet született itt, ahol régen csak nyomor volt, ahova az adó­végrehajtókon és a csendőrökön kívül senki sem járt a múltban. „Büntetésnek" számított nekik — még a gazdag zsákmány ellenére is — néhány napon keresztül a rúzsajá­rási homokot róni. » A telefonkábelek mellett tovább haladva, a learatott tarlók és a cso­móba rakott búzakeresztek fölött vörös és nemzetiszínű zászlókat lenget a hőségtől alig mozgó leve­gő. 'A zászlók alatt széles, hosszú tábla hirdeti, hogy ez itt a ruzsa­járási „Uj élét" termelőszövetkezet. A csoport tagjai valamennyien együtt vannak, férfiak, asszonyok, lányok egyaránt ünneplőbe öltöztek. Nagy ünnepre készültek fel most. Az ,,Uj élet" termelőcsoport most alakul á'í önálló termelőszövetke­zetté. Fodor elvtárs, a csoport párttitkára boldogan beszéli tagtár­sai között: — A második nagy nevezetes esemény ez csoportunk éleiében. Emlékeztek még. alig félévvel ez­előtt 17-en kezdtük, 17-en indul­tunk el a megalakulás után a kö­zös gazdálkodás útján. Semmink sem volt, 62 hold földdel, s néhány igásállattal kezdtük, ma pedig már ,'i00 darab hízósertésünk van, ló­állománvunk is 9-re emelkede'it, több, mint 16 darab fejős és ha­sas marhánk van. Eléggé megerő­södtünk tehát ahhoz, hogy most már megtegyük a következő lépést, Százhuszonegy tagja van már cso­portunknak. A tavaszi növényápo­lási munkák idején és azóta bebi­zonyítottuk. hogy most már a sa­ját lábunkon is megállunk, elég erő­sek vagyunk ahhoz, hogy most már magunk intézzük a magunk sorsát, de természetesen továbbra is a Párt iránymutatása alapján. Szemben az ellenséggel Az összegyűlt csoporttagok vé­giggondolják mos'i, mennyi nehéz­séggel kellett megbirkózniok. Ta­lán nem is jutottunk volna idáig, ha nem érezzük, hogy velünk van a Párt, segit minket és előttünk a szovjet kolhozparasztok példája, akik harminc évvel ezelőtt ugyan­Megerősödtünk i igv kezdték, mint mi, ma pedig már a világ legfejlettebb mezőgaz­daságának tulajdonosai. A csoport tagjai eddig derekasan megálltak helyüket a munkában,' nem ijedtek I meg a falusi ellenség, a kulákság orvtámadásaitól, bebizonyították az | ellenségnek, hogy a közösség és a Párt ereje, akarata legyőzhetetlen. Tisztántartották a csoportot az el­lenségtől, még kezdetben kizárták vagy. fel sem vették a szövetkezet­be az oda nem való elemeket, mun­kában és harcban edződött, erősö­dött ez a csoport. A középparasz­tok is tömegesen látták be, hogy nekik is a szövetkezetben a helyük, s gyors egymásutánban kérték fel­vételüket a csoportba olyanok is, mint Fodor Imre 18 holdas közép­paraszt. Belátták, hogy csak így lesz élet ezen a kietlen homokon, csak (gv lesz itt villany, lelefon, boldogság és jólét. Az önállóság utja Ez a tudat most is ott él. o'it erősödik az „Uj élet" termelőcso­port tagjaiban. Most. amikor meg­kapták azt a kitün'.etést, hogy ön­állósíthatták magukat, még erősö­dött bennük ez az érzés. Szabó Fe­renc brigádvezető elmondja, mit jelent számukra az önállósítás, el­mondja, mennyire más lesz irt az élet, mint eddig volt. — Nem függünk a földművesszö­vetkezettől. áruinkat szabadon ér­tékesíthetjük, csak a termelőszö­vetkezet igazgatósága irányít ben­nünket, önálló könyvelésünk lesz, amelyet könnyen áttekinthetünk. Mindenki tudja majd hol tartunk a munkával, milyen eredményeket érünk el máról-holnapra. Erre már alaposan felkészült a csoport. Az üzemi EPOSz szervezet két fiatal tagját már hónapokkal ezelőtt könyvelőtanfolyamra küld­ték, már el is végezték az iskolát. Könyvelőkben és adminisztrációs dolgozókban sem lesz itt hiány. Tejüzem, uj istálló, liaztató, siló A csoportból a tejet eddig hosszú úton keresztül mindig a földműves­szövetkezetbe kellett behordani. Ez állandóan egy emberi igényelt. A •íérv már elkészült Az „Uj élet"­nek önálló tejüzeme lesz. Nemcsak a csoport teheneinek tejhozamát dolgozzák it't fel, hanem ide gyűjtik a tejet a környző kis- és középpa­rasztok. A feldolgozásból kikerülő melléktejtermékekkel malacokat s borjakat nevelnek majd Még ebben az évben felépülhet a 48 nagy jószág részére tervezett is­tálló, a 27 darabból álló sertéste­nyésztörzs részére a nagy ftaztató s ezenkívül még két darab száz köb­méteres silóraktár épül. "Elkészíti az új baromfiudvar, ezt jórészt mind az önállósítás tette lehetővé az ,.Uj élet" dolgozó parasztjai részére. Nagy Mihály, a kertészbrigáí ve­zetője arról beszél, tisztában van­nak azzal, hogy az önállósítás nem­csak előnyöket, hanem újabb fel adatokat is jelent számukra Külö­nösen megnőnek most a feladatok a brigád- és munkaverseny tovább­szervezésében Póldál kell mutálni — Eddig is nagyon figyellek ben­nünket a környező egyénileg dolgo­zó parasztok, de most, hogy Igazi nagyüzem lettünk, még jobban raj­iunk lesz a szemük. Még jobban meg kell szervezni a brigádokat, munkacsapatokat, mindegyikünknek meg kell ismerkednie a munkaegy­ség számításával, mert most már még nagyobb rajtunk a felelősség. Terveinket csak úgy tudjuk megva­lósítani. ha még jobban megszervez­zük a munkát, még jobban megra­gadjuk a dolog végét A munka jobb megszervezésének irányításához természetesen szük­ség van még erősebb pártszervezet­re. Erről sem feledkeztek mejtt-ta csoportban. A legjobb tagok közül eddig már a vezetőség 12 tagjelöl­tet választott ki, de még tovább ja­vítják és fokozzák a tagjelöltfelvé* teli munkát. Ez fontos is, mert amint Fodor elvtárs, a párttitkár mondja, a pártszervezet az ütőere itt mindennek. Csépi József. Jelentés e kinyi ünnepének második napiáról Egyre többen vásárolnak könyvet Szegeden A MESSZE SZIBÉRIAI FALVAKBAN IS megszépült az élet Jelizaveta DimiLrijevna felállt, pillantását körül jártatta a hall­gatókon. E pillanatban csend lett, a légy zümmögését is meg lehetett volna hallani. A fiata­loknak felcsillant a szeme. — A mi tanítónőnk! — gon­dolták büszkén. Jeüzaveta a faluban születeti, itt tanult, majd a városban szer­zett tanítói diplomát és most már két esztendeje ok arja a falu gyermekeit. Szerelt a kolhozt, te­vékenyen kapcsolódik be a kö­zösség minden ügyébe. Itt, a kivilágított kultúrteremben is ezért szólal fel. Egyszerűen, világos mondatokban sorolja el azokat az eredményeket, ame'ye­ka; a kolhoz a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsának előző válasz­tása óta elteT- négy esztendő alatt e!ért. — Kc'hczunk a termelékeny­ség és vetésterület lehintotó'oen mar teljesítette az ötóves tervet — mondo'ta. — Gazdaságunk megerősödő t és fitognövekedett. Villany telepünk, rádióközpon­tunk, sok szép úi épületünk, mind ez idő alatt született, tag­jaink szorgalmából. — Emlékszem — folyta/ta —, hogy egy gyűlésen Nikolaj Gri­cin így szólt: „A föld is, a gé­pek is, az állatok is, mind, mind az enyém, a miénk, a kolhozé. Azért, hogy milyen állapotban van a nyáj, a föld és a gépek — felelősek vagyunk az állam, a nép előtt én is, szomszédom is és mi, kolhoz* agok valamennyi­en." I Nem is lehet másképp — vetette közbe egy fiatal brigádvexető. Nem magunkra, hanem az ál­iamra gondolunk, mikor 500 má­zsa lervenfelüli gabonát adunk be. Nikita Pavlenko, öreg kolhoz­paraszt emelkedett szólásra: — Nem akarok falunk múlt­járól beszélni, nem is érdemes emlékezni arra, mert Szibéria a forradalom elő't a nyomorúság és sötétség földje volt. Ma gé­pekkel dolgozunk és Moszkva hangját hallhatjuk a rádióból. — Valóban — vette ismét át a szót Jelizaveta. — Az elektro­mosság és a gének megkönnyí­tették a munkát. Ma villanyáram működteti a malmot, a gyapjú­kártolót s még sok más üze­münket, a cséplést és a takarmá­nyozást is a villanyáram segít­ségével végezzük el. Kolhozunk­ban kialakult a technikai értel­miség, uj xxakmáh keletkeztek, amelyeket a falu az­előtt nem ismert. Vannak gé­pészeink, rádiósaink, villanysze­relőink. Jakov Rjadovej csillogó szem­mel hallgatta a tanítónőt, hi­szen röviddel ezelőtt még szántó­vető volt és Jelizaveta segített neki a tanulásban, készítette elő a tanfolyamra s ma már ő a kolhoz villanyszerelője. A kolhoz-értelmiség szenvedé lyesen szereti munkáját, csak a kolhoz érdekeiért él, hiszen mindannyian a népből kerültek ki. A komszomolisták is elő! jár­nak a munkában és a kezdemé­nyezésben. Mikor a kolhozfalu kultúrájá­ra terelődött a szó, valameny­nyien büszkén állapították meg azokat a váltózásokat. amelyeken a falu csak a legutóbbi négy esztendő al itt is keresztü'ment. Örömmel sorolták fel könyvtáruk gazdagságát, tanulóköreik ered ményes munkáját, szinjátazó- és zeneegyüttesük magasszínvonalú előadásait. Elégedett hangulatban ért vé­get a gyűlés a klubban. Már a második napja tart a könyvvásár. Egyre több és több dol­gozó keresi lel a könyvsálrakat. 1 Kidönösen estefelé áHnak sokan a könyvsátrak előtt, amikor a nappali hőség egy kicsit csökken. — Megvan meg a „Valikán a ha­ladás ellen" cimű könyvi — kérde­zi Helmli Gézáné, az Egyetem sátra előtt. — Reggel még egy tucat volt. belőle és most csak kettő van a polcon. — Ugy fáét, hogy le se teszi kezéből a könyvet, mintha at­tól félne, hogy elveszik tőle. Vájjon ndért ehhez a könyvhöz ragaszkodik? Elmondja, hogy az egyetemi pártszervezet egyik nép­nevelője és ebből a könyvbö1 is ala­posan fel akar készü'rA, hogy jó felvilágosító munkát végezhessen. Kemenes Antal is kijött a könyv­napra. Tizenötéves fiának a .,Fegy­vert s vitézt éneklek" című könyvet veszi meg, .,Katona szeretne irpm a fiú" — mondja — „legahib'o eb­ből is megtanulja, milyennek keU lenni az igazi katonának. Most már a tudás az övé Is Itt van a sátor előtt Hegyközi Hona is. A fclszabadu'ds előtt vájjon gondolhatott voina arra, hogy ko­moly tudományos könyvet vásárol­hat? fjem gondolhatott.. Azért, meri a Sebészeti-klinika mosónője volt De most gondolhat• Pedig most is a Sebészeti-klinika mosónője, _ de most már a tudás az övé is. Ki is használja, — éppen most fizeti ki a „Vallás keletkezése" cimű kis köny. vet. A Klauzál-téren is szoros gyűrű fogja körül a Könyvterjesztő NV­sátrát. Férfiak és nök válogatják a könyveket. Aki már vásárolt, az félreáll és szemléli, hogy legköze­lebb, ha pénze lesz, melyik könyvet vegye meg. Turai András is a hóna a1 alt szorongatja a .,Leninizmus Kér­dései"-t, és Kai inán ,J(ommunjsta nevelés" cimű könyvét. Ugy látom, akad itt minden könyvnek gazdája. i akár ideológiai, tudományos, vagy szépirodalmi könyv tegyen az. Élen a Textilkombinát Nézzük meg az ü-emeket is, mi­lyen eredményeket értek el két nap alatt. A Textil kombinát ifjú dolgozóinál mutatkozott eddig legnagyobb ér­deklődés a könyvek iránt. Eddig több mint 300 darab könyvet adtak el. Az üzem vezetősége hozzásegí­tette a dolgozókat ahhoz, hogv rész. létre is vásárolhassanak könyvet, 'gy az érdeklődés még jobban fel­lendült. A háromszáz könyv ts bizo­nyítja, hogy az új gyárban új szel­lem alakul ki és az ifjú dolgozók szabad idejük jelentős részét olva­sásra, tanulásra használják fel. Elég szép az eredmény a Szegedi Kenderben is. Péntek délutánig több mint 1500 forint áru könyvet vásá­rollak készpénzért a dolgozók. A Magyar Kender dolgozói is nagy érdeklődéssel fordultak a könyvnopi könyvek felé és pénte­ken — nemhiába fizetéses nap volt, — háromszor annyi könyv kelt már el, mint az előző napon. A könyvnapok vége felé nemhogy szűnne az érdeklődés a könyvek iránt, hanem ellenkzölg — fokozó­dik. A szegedi dolgozók kihasznál­ják ezt az alkalmat is, tudásuk fej­lesztésére. x A Szegeden rendezik meg az országos élettani vándorgyűlést A Magyar Élettani Társaság a jövő hé en 21-től 24-ig Szegq­den rendezi meg országos ván­dorgyűlését. Ezen az ország kü­lönböző részéből több mint 300­an vesznek részt és 100-nál több előadást hallga'nak végig. Az or­szág legkiválóbb élettan tudósai tartanak majd előadásokat, köz­tűk szegedi tudósok is. Az elő­adások élettani ku atásunk ha­talmas fejlődését! mutatja majd meg. amelyet a felszabadulás óta elértünk, elsősorban a Szovjet­unió segítségével, a pavlovi is­kola és az élenjáró szovjet tu­domány tanításai alapján. A vándorgyűlés szerdán dél­előtt ünnepélyes keretek között kezdi meg előadásait, tanácsko­zásait az Ady-téri egyetemen. Bizakodó aratási hangulatról számoltak be az Operatív Bizottság ülésén Pénteken ülést tartott a sze­gedi Operatív Bizottság, hogy megbeszélje az aratás, cséplés, terménybegyüjtés időszerű fel­adatait. A cséplőgépek beosztása Szegeden már megtörtént és Sze. ged közigazgatási területén 14 gép kezdi majd meg a cséplést. A bizottság különösen nagy gondot fordít a tűzbiztonságra és ezzel kapcsolatban arra is, hogy megakadályozza a kulákok esetleges kártevéseit. A tűzbiz­tonság érdekében elhatározták, hogy még két szérűskertben szerelnek fel telefont, amellyel azonnal értesíthetik szükség ese­tén a tűzoltókat. Ezzel öt külön­böző helyen lévő szérűskertnek lesz telefonja. Egyéb óvintézke­déseket is megtettek a tűzkárok megelőzésére és a DÉFOSz segít­ségével a dülőbiztosokatt is ki. képzik tüzvedelemre. Az Operatív Bizottságon "1­hangzott jelentésekből kitűnt, hogy mindenütt bizakodó a han­gulat és Szeged területén a ta­valyinál sokkal jobb termésered­ményekre számítanak. Átlagban gabonafélékből holdanként nyolc és fél mázsás termés várható. Ma délután évzáró ünnepségek a szegedi iskolákban Szeged középiskoláiban ma délután tartják meg az évzáró ünnepségeket. Különös jelentősé­ge van ma ezeknek az ünnepsé­geknek, hiszen diákifjúságunk haialmas tanulmányi és munka­fegyelmi verseny sikeres befeje­zése és győzelme utián tekint sz egységes ifjúsági szervezet, a Dolgozó Ifjúság Szövetsége meg­terem lése elé. Az évzáró ünnep­eégek műsora között kiemelkedő helyen áll Rákosi elvtársnak kon­gresszusi beszéde, melyet a diák­fiatalok és a szülők együttesen hallgatnak meg rádión kérésziül. Két tábor áll egymással szemben ma a nemzetközi politikában. Ez a tábor a haladás és a reakció, a béke és a liáború tábora. A haladás, a béke megvédéséért folytatott küzdelem táborát a nagy Szovjetúnió vezeti. A Szovjetúnió vezetésével egyre erőteljesebben sorakoznak fel a békéért küzdő dolgozók, akiknek érdeklődése napról-napra fokozottabban fordul a nagy béketábor népeinek küzdelmei felé. Több jelenség bizonyítja, hogy Szeged dolgozóinak ts meg. nőtf az érdeklődése a nemzetközi politika, vagyis a békehare kér­dései iránt. Ezt bizonyítja a Szegeden megindult „Nemzetközi kér­dések" efmű előadássorozat minden alkalommal igen nagyszámú hallgatósága. Ebből az előadássorozatból megismerhetjük a nem­zetközi békeharc mozgató rugóit, s megismerhetjük a béketábor harcos résztvevőinek életét, munkáját ts. A most következő elő­adás a kínai népi demokrácia győzelmének jelentőségével Ismertet meg. Az előadást Strark János elvtárs tartja vasárnap délelőtt 10 órakor a Korzó Moziban. i

Next

/
Thumbnails
Contents