Délmagyarország, 1950. június (7. évfolyam, 125-149. szám)

1950-06-16 / 137. szám

PÉNTEK, 1950 JŰNIUS 10. V mmsmsmsmm Nagymennyiségű könyvet vásároltak a szeged? do gozók a könyvnapok első napján A Széchenyi-téren és a Klauzál­téren felállított könyvsátrak előtt kíváncsian álldogálnak a szegedi dolgozók. Tíz órakor a Rendőrzene­kar a Köztársasági Indulót látsza, majd a könyvnap megnyitása után megindul a könyvvásárlás. A Szikra könyvsátra előtt sokan állnak- Az árusítók a'ig győznek felvfágosí ássál szolgálni a vá­sárlóknak. Faragó Rózsa az egyik kezében 20 forintost szorongart, a má­sik kezében Gorkijnak „Az anya" című könyve van. Ahogy az árát kifizeti, már rögtön lapozgatja is. Részleteket o'vas belőle még o t a könyvsátor előtt. A TÜZÉP NV dolgozói „testületi­leg" jót ek könyvet vásárolni, kö­zösen vitatják meg, ki melyik köny­vet veszi meg. A Magyar-Szovjet Társaság könyvsátra igen ötletesen van fel­díszítve. A sátrat belülről szovjet vezetők arcképei díszítik. Hangszó­rót szereltek fel, szovjet gramofon­lemezekkel szórakoztatják a vevő­ket és járókelőket Itt is Igen nagy érdeklődés mutatkozik meg a köny. vek iránt. A koradélutáni órákban egyik nemzeti vállata dolgozói kö­eel 200 forint áru könyvet vásárol­tak az MSzT-könyvsátorban Nézzük meg csak az MNDSz ;isz­szonyok könyvsátrát. Az árusí'ó elvtársnök hárman is magyarázzák asszony ársaiknak a könyv fontos­ságát és egy-egy könyvnek a tar­talmát. Nem Is hiábavaló a magya­rázat, mert még csak 11 óra, de máris 68 könyvet adtak eh A Honvédség sátra elő t kerék­párra támaszkodva fiafal paraszt­ember áH. Cipője, nadrágja nnros. Bizony nem közel van Kfgyósnuszta, éppen 36 kilométer, de Oláh Lajos 8 holdas kispaiasz'­nak megérte az a néhány jó könyv ezt a fáradtságot. Lemn elvtárs könyveiből szeretne venni, mégpe­dig olyat, ami a parasztpoUtikával foglalkozik. Ilyet nem lesz nehéz találni. Hagyjuk, hadd válogasson. A Rendőrség könyvsáüa előtt négyen állnak, egy idős. parasz­tosan öltözött néni, egy negyven év körüli férfi és két úttörő. Nézzük meg, mit vásárolnak. Az apa éppen most fizeti ki a ne­gyedik osztályos kislányának, Szekeres Klárának vásároK köny­veket. Tizermác-i- darabot. A kis­lány boldogan szorongatja hóna alatt a most vásárolt természet­tudományi kiskönyveket. Öröm. mel újságolja, hogy most már a: egész sorozat megvan. A nagy­mama is örül a könyvvásárlás­nak. boldog, hogy unokái már ta­nulhatnak, nem ugy, mint ő gyer­mekkorában, hogy még a be üve. tést sem sajátíthatta el. Hej, pe­dig de jó volna most ugy irni­olvasni tudni, mint már ez a ne­gyedik osztályos kis unokája is. Ez látszik az idős nénike sze­méből, amint tekintetével szere, tettel simogatja a sok szebbnél­szebb könyvet. A Pedagógus Szakszervezet könyvsá.ra előtt is sokan van­nak, főleg diákok. Számolgatják pénzecskéjüket és sóváran nézik a könyveket. A könyvnapra a Központi Egyetem is kitett magáért. Úgy­szólván a legötletesebben feldí­szített könyvsátor az övéké. Ve. vőik leginkább egyetemistákból kerülnek ki. A sátor előtt állan­dóan vannak kíváncsi érdeklődők és vevők, hiszen tudják, hogy az iskc-la hosszú éveiben is milyen nagy segítségükre volt a jó könyv, a szovjet tapasztalatok és most megspórolt kis pénzükön ujabb könyveket vásárolnak. Ujabb és ujabb fegyvert vesznek a kezükbe, a tudós fegyverét, a könyvet. Ez a könyvnap azonban nem­csak a Klauzál- és á- Széchenyi­téren bonyolódik le, hanem egész Szeged területen, sőt még azon kivül is. Szeged nagyobb üzemei külön.külön könyvsatrakat állítottak fe| az üzem területén és mindegyik üzemben valóságos kis ünnepséget rendeztek a könyvnap megkezdésének tiszte­letére. A Szegedi Kender udvarán ze­neszóval fogadja dolgozótársai­kat az üzem zenekara. Vége a műszaknak, a dolgozók egyre gyülekeznek az udvaron. A könyvsátor előtt színpadot állí­tottak fel és már kezdődik is a műsor. Négv dolgozó ifjú orosz táncot jár. A dolgozók lelkes tapssal ny'l­vánítják te szé süket a kultúrmű. sor minden száma u;án. A Textil kombinát udvarán is szoros gyűrűbe fogták a dolgo­zók a könyvsátrat. Kocsis elv­társ is egy ilyen csoport közepén áll és mélta.ja a szocialista iro­dalom műveit. De lá ni itt a do1­gozók között katonákat és kato­natiszteket is szép számmal. Ugy látszik, mintha valamire készülnénk. Készülnek is. Hogy a könyvnap megnyi ását még ünnepélyesebbé tegyék. a Hon­védség most adja át ajándékát annak a kilenc leánynak és hat fiúnak, kikkel közösen megnyer­ték a megyei kul árversenyt. Kczben a könyveket úgyszólván egymás kezéből húzzák ki a fia­tal dolgozó lányok. Alig győzik írni a vásárlók neveit. Nem telt e! tíz perc, amióta megkezdték árusítani a könyveke! és máris 27 -en vásárol lak a tudás forrá­sából, a könyvnapi könyvekből. Ez a nagy érdeklődés a könyv­nap közvetlen megnyitása után sem csökkent, hanem a délutáni órákban még egyre fokozódott. Mind. J-öb" és több dolgozót lá­tunk kis téglalapalakú csomag­gal hazafelé igyekezni a Szé­chenyi-tér és az üzemek felől. Ml DOLGOZO FI41ALOK valamennyien összetartozunk A szalámigyári ifjúmunkások is boldogan készülnek a Pártunkhoz tartózó ifjúsági szervezet megalakítására Lázas izgalom fog el ben­nünket, ha arra gondolunk, hogy minden uap közelebb kerülünk ahhoz a naphoz, amely mindannyiunk számára történelmi jelentőségű lesz: a Pártunkhoz tartozó ifjúsági szervezet alakuló kongresszu­sának napja. A felszabadulás óta ideoló­giailag is képezhetjük magun­kat, tanulmányozhatjuk a hűs lenini Komszomol életét és ezen keresztül látjuk, hogy mi magyar dolgozó fiatalok vala­mennyien összetartozunk és egységesen kell felsorakoz­nunk irányítónk, vezetőnk, a Párt és szeretett vezérünk, Rákosi elvtárs mögé. Csak így lehetünk szilárd bástyája a béketábornak és csak így le­szünk képesek megvédeni, — ha kell fegyverrel is kezünk­ben — a békét. Ez a tudat fűt bennünket, Pick szalámigyár ifjúmunká­sait, amikor a DISz-ről hallunk vagy a DlSzre gondolunk­Mindig eszünkbe jut, hogy az imperialisák újabb háború ki. robbantásán dolgoznak és ezt esak úgy tudjuk megakadá­lyozni, ha mi munkás paraszt és diákfiatalok szilárd egy­ségbe tömörülünk a Párt ve­zetésével. Az egységesítő kongresszus történelmi jelentőségű lesz a magyar ifjúság és az egész magyar dolgozó nép életében. De történelmi jelentőségű lesz az imperialistáknak is, mert ezzel újabb hatalmas csapást mérünk rájuk, amikor egy­más mellé, megbonthatatlanul felsorakozva, „ Párt irányítá­sával sziklaszilárd egységgé forrva, bármikor készen ál­lunk megvédeni a békét s az épülő szocializmust. Ezt a harcos kiállást meg kell mu­tatnunk a tanulás, a termelés és munkafelajánlások terén is. Példát akarunk mutatni fel­ajánlásunk teljesíésénél, sőt túlteljesítésénél is idősebb munkatársainknak is. Ezzel bizonyíthatjuk be, hogy meg­értettük a Dolgozó Ifjúság Szövetsége óriási jelentőségét és azt akarjuk, hogy új szö­vetségünk mielőbb olyan le­gyen, mint példaképe, a 32 év harcában megedzett bős lenini Komszomol. Tápai Anna Pick szalámigyár ifjúmunkása. A KOMSZOMOL ELETÉBŐL Város, — amit az ifjúság épített fel Tizennyolc évvel ez­előtt nagy harci feladat meg­valósítására érkezett a távoli tajgára néhány ezer komszomo­lista. Moszkvából, Leningrádból, Harkovból, Rosz ovból, Szimo­lenszkből és a Szovjetunió sok más városából jöttek. Feladatuk az volt, hogy új városi épí se­nek — uj ipari és kul'tarközpon. tot a Távol-Keleten. A fiatalok első csoportját a „Christophorus Columbus" hajó hozta az Amur partjára. Kis fa­lunál, Perszkojenál szálúak parira. „Mikor a hajó ott hagyott bennünket — írja N. Goiunyin a városalapítók egyike — beren­dezkedtünk a parton. Sátrakat vertünk, minden sá.ornyílós fölé kis táblát akasztottunk: ,,Moszk­va", „Leningrád"; „Kiev" ... A sátrak mellett néhány nappal később már megjelentek az első földkunyhók. Ezeket tréfásan „kapás városnak" nevez ük. A földkunyhók még ma is megvan­nak. a városi múzeumban lát­hatók." Amikor Komszomolszk alapításána' 15. évfordulóját ün­nepelte, a város lakói lévelet in­téztek Sztálinhoz és büszkén írták: százezren élnek már a ha­talmas központ; á fejlődött vá­rosban. Komszomolszik ipartele­pei és lakóházai több min: 10 négyzetkilométernyi területet foglalnak el. Több nagy gyár, négy építési vállalat és egy se­reg más üzem működik az ifjú­ság városában. Az eLelt idő ala't közvetlen vasúti összeköttetést teremtet ek Komszomolszk és az ország töb­bi nagy városa közö't. A kom­szomolszki hajógyár 13 éve dol­gozik, dickkjaiból sok ki.űnő ha­jó került ki. A városnak 8500 holdnyi területen három nagy kertgazdasága, 36 iskolája 40, csecsemőotthona ós napközije, 16 klubja, 30 könyvtára, kitűnő drámai színháza, két ragyogó filmszínháza, hatalmas szállodá­ja és 11 kórháza van A város első ópitőiböl, a pusz.aságra várost varázsló komszomolistákból — földmun­kásokból, épí.ömunkásokbcl, ácsokból és favágókból — mér­nökök, gazdasági szakemberek, pár funkcionáriusok és más ve­zetők lettek. A városi tanács végrehajtó bizottságának elnöke Alekszej Jermin, volt komszomo­lista földmunkás. Elejét veszem a félreértéseknek A csongrádmegyei pártváiasztmányt megválasztó küldöttér­tekezleten a csengelei Lenin termelőszövetkezeti csoport egyik tagja felszólalásában kitért arra a kérdésre, hogv a (ermelőcso­portba bevitt állatok ellenértékét a csoport köteles-e megfizetni az illető tagnak .' Viszontválaszomban helytelenül feleltem a felvetett kérdés­re. „Ahelyett, hogy a kérdés elemzésekor elmélyültem volna a problémában, felületesen kijelentettem: A bevi;t állatokért nem köteles a csoport fizetni a tagnak." Ellenkező értelemben fejez­teír ki Pártunknak határozott egyértelmű álláspontját. Ugyanis az én válaszommal ellentétben a közösen termelő termelőszö­vetkezeti csoport működési szabályzata előírja, íogy a csoport­ba bevitt igavonó állat ellenértékét a tagnak a jövedelemből ki­fizetik. Ez annyit jelent, hogy minden dolgozó paraszt, aki be­lép a termelöszöveikezeti csoportba, a bevitt állataiért ellenérté­ket kap. Láthatóan nem tanulmányoztam át a kérdést és ahelyett, bogy ezt a megyei választmány előtt kijelentettem volna, azzal a kiegészítéssel, hogv a kérdésnek utánanézek és később megvá'a­szolom; olyan feleletet adtam, ami Pártunknak nem álláspontja. Válaszommal tápot nyújthattam az egyes termelőcsoportokban ilyen előadódó kérdések helytelen értelmezésére. A kérdés meg­oldása helyeit annak elmérgesedését segíthettem volna elő. Tévedtem ttben a kérdésben. A közösség előtt gyakorolt önkritika azonban elejét veszi a további félreértéseknek. VACZI SÁNDOR MDP osongrádmegyei titkára. Ujabb segítség dolgozó parasztságunknak A SZÁLLÍTÁSI szerződés Aratás, cséplés, terménybegyüj­tés — ez mosíí dolgozó parasztsá­gunk legégetőbb, legsürgősebb és legfontosabb feladata. Minden dol­gozó paraszt szeretné, ha minél többet fizetne egész évi fáradságos munkája, minél több gabonaszem kerülhetne a zsákokba, hiszen ez nemcsak az ő, de egész dolgozó né­pünk alapvető érdeke. A több és jobb terméshez, a minél kevesebb szemveszteséghez járul hozzá dolgo­zó parasztságunk, ha betartja min­denben a minisztertanács határoza­tát és a rozsot teljes érésben, a bú­zái pedig viaszérésben aratja le. Ne késlekedjünk egy percet sem az ara'lás idejével, mert ha minden kalászból csak egy szem vész kárba, az is már holdan­ként egy harmadmázsa szemveszte­ség, országosan pedig mintegy egy­millió mázsát jelent. Nemcsak az aratásnál, de a nyári mezőgazdasági munkák minden mozzanatánál fontos szempont, hogy kellő időben végezzük el a szüksé­ges munkákat, s már előre gondol­junk a ránk váró feladatokra Népi demokráciánk ezen a téren ismét segítségére sietett a dolgozó pa­rasztságnak, amikor újabb lehetősé­get teremtett az állami terménybe­gyüjtésnél alkalmazott eddigi mód­szerek mellett. Bevezették ugyanis a kalászos terményeknél — búzánál, rozsnál, árpánál, zabnál — a szállí­tási szerződéses rendszefi, amely­nek lényege, hogy a dolgozó pa­rasztság árugabonáját a földműves­szövetkezeten keresztül már a beta­karítást megelőző időben lekötheti az állam számára. Rendkívül nagy­jelentőségű ez az intézkedés dolgo­zó parasztságunk szempontjából. Már eddig is igen nagy eredménye­ket értünk el a terményfelvásárlás terén, amikor I kiszorítottuk a spekulációt. I a feketézők, gabonaügynökök sere­gét és az állam vásárolja fel szö­vetkezetek útján a falu terményeit. Dolgozó parasztságunk számára ez teszi lehetővé az előre megállapított biztos árakon az értékesítést Most. a szállítási szerződések még továb­bi nagy lehetőséget teremtenek az­zal, hogy már az aratás előtt lehe­tővé válik a biztos áron*való érté­kesítés, A szerződéskötéskor maguk a dol­gozó parasztok határozhatják meg, hogy milyen holdanként! 'lermés­áttagra számítanak és ennek alap­ján maguk döntenek arról, hogy milyen mennyiséget akarnak leköt­ni. Mielőtt döntenének erről, ter­mészetesen figyelembevehetik ösz­szes háztartási és gazdasági szűk­ségletiikel és csak a feleslegre kö­tik meg a szerződést. Még ezek után is, ha a tényleges terméserert mény kisebb lenne, mint amilyenre számítottak, akkor is csak a ház­tartási és gazdasági szükségleien felül megmaradó mennyiség erejé­ig kötelesek a szerződést teljesí­teni. Mindezek mellett még egyéb nagy előnyt is biztosított népi demokrá­ciánk mindazoknak, akik szállítási szerződést kötnek. A rendelet mind­ezeken a kedvezményeken túl még jutalmat biztosit [ azoknak a dolgozó parasztoknak, akik határidőre beadják a szerző­désben vállalt mennyiséget. 'A' ha­táridőre beadott gabona minden mázsája után 6 forinttal többet kapnak a rendes gabonaárnál. Érdemes tehát szállítási szer­ződést kötnie minden dolgozó pa­rasztnak, mert ez a szerződés elsősorban saját érdekét szol­gálja. Emellett' azonban hozzá­járul tervgazdálkodásunk sike­res tel jesí '.éséhez is. mely ugyan­csak érdeke dolgozó parasztsá­gunknak, de velük együtt az or­szág minden dolgozójának. Népi demokráciánk kormányzata ugyanis így már előre hozzáve­tőlegesen tadihatja, hogy meny­nyi gabonával rendelkezik majd s így zökkenőmentesebb lesz tervgazdálkodásunk. A kuiáhok I is tudják és láiják ezt. tudják, hogy ez a szerződés dolgozó pa­rasztságunk érdekét és népgaz­daságunk fejlődését szolgálja. Ezért igyekszik elköve'ni a ku­lák és a kleriká.', reakció min­dent i.tt, Szegeden és Szeged környékén is, hogy megakadá­lyozza a szerződések megkötésit, s lebeszéljék róla a dolgozó pa­rasztokat. A ravaszságukat, a'­jas mesterkedése iket mu.atja azonban, hogy ök mag-uk non egy alkalommal kísérlik meg, hogy szerződést kössenek, mert részesülni szeretnének a szállítá­si szerződés által juttatott több­letjövedelemből . | Harci feladat | ós harci kérdés tehát a szó ti í­tási szerződések kötése is. A dolgozó parasztságra és ma­gukra a földművesszövetkeze­tekre is nagy feladat vár ezen a téren. A földművesszövetke­zetek legfontosabb feladata, hogy a dolgozó parasztság túlnyomó többségével megkös­se a szállítási szerződéseket, a gabonafeleslegek beadása , de ezzel egyidőben a tavalyi­nál gondosabb előkészítéssel szervezettebben biztosítsa a hő termés zavartalan begyűjté­sét. A szegedi földművesszövet­kezethez már megérkeztek a szükséges nyomtatványok a szállítási szerződések kötésé­hez. Igyekezzék minden dolgo­zó paraszt, hogy július 8-ig tösse meg szerződését a föld­művesszöve.tkezetben és bizto­sítsa ezzel felesleg gabonájá­nak jó áron való b:ztos elhe­lyezését, de nem kevésbbé biz­tosítsa a maga számára a ju­talmat js. h f

Next

/
Thumbnails
Contents