Délmagyarország, 1950. június (7. évfolyam, 125-149. szám)

1950-06-14 / 135. szám

SZERDA. 1950. JÚNIUS 14. 3 Nagyarányú készülődés A SZEGEDI KÖMYVMAMA Ai üzemekben könyvsátrakat állítanak fel, kultúrműsorokat rendeznek a könyvnapok Holnap kezdődnek a könyvnapok. Szeged utcáin és üzemeiben már építik, díszítik a sátraka . A dolgozók kíváncsian haladnak et a készülő sátrak e'ött. „Holnap inaid megnézzük, milyen könyveket árulnak" — mondják többen. Az üzemekbe kocsin, autón már •most a könyvnap megkezdése eleitjól becsomagolva viszik a tudomány fegyverét, a könyvet. — Dol gőzök sietnek a Textilkombinát kapuján befordu'ó kocsihoz és szeretettel emelik le ró'a a könyveké • tízek a könyvek ünnepet hoztak a Textil-komb;nát fiatal dolgozói közé. Már építik a könyvsátrakat n.elle te a színpadot, hogy a könyvnap megnyitását kultúrműsorral vezessék be, ezzel is kiemelve a könyvnap hatalmas jelentőségét. Az üzemben dolgozó sok fiatal 'any is számolga ja a forintjait Igaz, begy kellene egy ujabb nyári ruha, vagy fürdödressz, de hát most választani kell a tudomány és a ruha kötött. A választás legtöbbjüknél a tudomány oldalára dőlt el. Tudják, hogy a* új társadalom épí. ésében elengedhetetlen feltétel a tudás, ez| pedig jelentős részben ió könyveken keresztül érhetik el. Kzt igyekeznek minél szélesebb körben tudatosítani az ifjúsági agitációs gárda tagjai. Már előre kinézte Nemcsak egyénileg akarnak vásárolni könyve a Pamutipar dolgozói, de a kulfúrcsoportnak is több könyvet vásárolnak alkalmávalVarga Júlia eddigi szorgalmának és tanulásának köszönhette, bogy a Textiikombinát ifjúságának vezetője let , most pedig küldöttnek ie'ölték az ifjúsági kongresszusra. Már élűre ,-kinézte4', hogy még a könyvnap első napján melyik két könyvet veszi meg. Az egyik a ..Sztálin ifjúsága", a másik oedig a „Vatikán a haladás ellen" cimíi munka lesz. Más üzemekben, például a Szegedi Kenderben, - is nagy érdeklődéssel fordulnak a dolgozók a könyvnapok felé. Itt is sokan eldöntötték már, hogy milyen könyvet vesznek. így például Zöldi Iinréné már régen szerette volna megvenni Makarónimnak az ,.Uj ember kovácsa" című könyvét, de mindeddig nem került rá sor, — Most aztán nem halas" ©m tovább, hanem megveszem a könyvnapon, ha csak áru sítják" — mondja Zöldiné. Miért nem készül a Magyar Kender a nagy kulturális eseményre? Zöldiné elviársnő nemcsak maga akar könyvet vásárolni, hanem igyeks"ik dolgozó társait felvilágosítani. hogy a jó könyv az új társadalom és a békéért vívott csatának egyik fon os fegyvere. Kiri János most lép ki éppen az irodahelyiségből- Ahogy a könyv,ia. pot megemlítjük neki, rögtön élénken nyilvánítja véleményét. — „Már előre örülök, liogy kedves íróimnak, t.enin és Sztálin elvtársaknak a műveit vehetem meg a könyvnapon". A magyar dolgozók a felszabadulás óta meg onulták szeretni a könyvet és igyekeznek kielégíteni < udásvágyukat De még mindig akad olyan iizern, ahol nem tulajdonítanak kellő fontosságot a dolgozók kulturális szf.vonala emelésére. A Magyar Kenderben például nem készítették elő kellőképpen a könyvnapot. Sem a pártszervezet, sem a vállalatveze és részéről nem történt komoly ag'táció a könyvriapók sikerének érdekében, tízért a dolgo zók nagyobb részé még a könyvnaook megnyitása előtt két nappal sem sokat tudót a könyvnapokról. Így kevés remény van arra, hogv .1 könyvnapoknak komoly sikere 'esz- A vezetők maguk másodrangú kérdésnek tekintik a könyvnapoí és nem veszik komolyan. A könyv'áros például arra hivatkozik, azzal lkar a felelősség a'ól kibújni, hogy semmiféle konkrét utasítás' nem kapott a könyvnap megrendezésére vona kozóatt. így aztán várja, hogy a sültgaiamb a szájába reptí'jön.. A kultúra egyre szélesebb tfrí hódi'. a magyar dolgozók között, mind többen és többen igyekeznek tanulni, olvasni. Ezért váriak olyan örömmel a szegedi dolgozók a aönyvnapok kezdetét, a tudás, a kultúra egy újabb, nagy lehetőségét. Roskadozó polcu éléskamra, csirkék száza, 24 disznó A „SZEGÉNY ISKOLANŐVÉREKNÉL" Acsarkodó gyűlölettel figyelték, meglopták, üldözték a munkás• és parasztsxarmasásu kollégista lányokat a „Miasszonyunk* apácái ..Miasszonyunkról elnevezett szegény iskolanővérek tanítóképző in.ézete" — ez a feketebetűe ábla állóit a Szt, Háromaágutca 64. számú nagy emeletes épületen mindaddig, amíg odabenn az apácanővérek tartották kezükben az iskola veze ését, s nevelték félre a ráiuk bízó.t diáklányokat. Népi demokráciánk az iskolák államosításával egészséges, tiszta levegőt teremteti, ebben az épül eben is, s azó a a „szegény iskolanővérek" az egyik épületszárnyban berendezett kényelmes otthonukból nézték gyü'ölettel az iskola udvarán és folyósóján vidáman, derűsen beszélgető, s az osztályokban szorgalmasan tanuló munkás- és parasz fiatalokat, a Pedagógiai Leánygimnázium növendékeit, s a bentlakó kollégista lányokat. 4 cégér „szegény iskolanővéreket" hirdetett, de a valóság egész másról ad bizonyságé:. Közel hétszázszobás palotát harácsol ak össze a nővérek itt, a Szent Háromságutcán, s a h;:zzá szükséges telkeket, házakat, évek során át ártó perekkel ve ték el a környtje lakóitól. Már maga ez is elég volt. hogy feléjük forduljon a környék dolgozóinak gyűlölete Fegyveres testületek hangversenye Június 24-én és 25-én rendezik meg az újszegedi szabadtéri színpadon a Fegyveres Tes öletek együt. tes hangversenyét. A hangversenyen közreműködik az Államvédelmi Hatóság, az Országos és a budapesti Pénzügyőri Hatóság és a Szegedi Rendőrség zentkarának 150 tagú fúvósegyüttese. A hangverse nyen a zenékar Csajkovszkij, Erkel, Liszt, Meyerbeer és Berlioz műveket ad elő. A hangversenyre jegyeket élővé elben a jövő héttől kezdve az IBUSz-nál lehet heíz.erez-ni. A szegénységet mindamellett élesen cáfolja az apácanővérek éléskamrája is. Az éléskamra polcai roskadoznak a finomabbnál-finombb élelmiszerek alatt, üvegekben folyékony amerikai csokoládé, s a saögeken füstöl szalonna sokasága beszél mindennél világosabban. Mindezek melled még 24 hízó röfög az ólakban, az udvaron pedig több. mint száz aprójószág szaladgál. A tele kamra bőséges ellá ása azonban nem riasztotta vissza a Szt. Háromság-u'cai apácákat at.ól, hogy ne igyekezzenek meglopni a kollégista lányokat, akik az üresen álló épüle1. egy részébe költöztek be. Valóságos sportot üz'ek a lopásból az apácák és ott károsították meg a kollégistákat, ahol csak Lud.ák. Késeket, alumínium lábasokat loptak el a konyháról, egy alkalommal pedig két liter rumot, sőt még a kollégium rádióját is. Ezeknek az ér ékeknek nagyrészét a hozzájuk bejáró reakciós „civilek" segiségével emel. ék el. Az iskola növendékei, de különösen a kollégisták jelentettek nagy szálkát a szemükben. Se. hogyan sem tud ák elviselni, hogy a dolgozó nép fiai tanuljanak azokban az épületekben, amelyeke', ők a kiváltságosok számára akartak fenntartani. Bőséggel maradt számukra is szoba, kényelmes elhelyezés a „tarományi főnökség" épületszárnyán. de ők mégis árgus szemekkel, izzó gyűlöletéi figyeltek a kollégista lányokat. Előfordult, hogv acsarkodó dühükben baltát hajító'tak az egyik lány 11 án. egy másik kollégistát, Bán Rozáliát pedig mérgükben leköpdöstek.. A legszívesebben talán meg is fojto'ták volna valamennyiüket, hiszen a pápa biztosan ezér. is megbocsátott volna, mint „bocsánatos bűnéri". Jellemző ádáz haragúkra, hogy amikor az egyik diáklány a kerítésre felkapaszkodott, akkorát vágott rá husánggal egy apáca, hogy a kislány ujjában megrí pedL a csont. Nem szégy eltek mindezek melle't a legaljasabb módszerekhez folyamodni. Sikerült nekik az egyik kollégista . Gönczöl Mártát befolyásuk alá keríteni és aknamunkájuk minél sikeresebb végzése érdekében még „udvarlót" is szereztek a lánynak, aki! azután az ő kapujukon er ged ek ki és be. A kollégista lányok természetesen kiközösítették maguk közül és eltávolították ezt a meg.évedt diáklányt. Az apácáknak sűrű vendégei voltak a papok, akik „jó tanácsokkal" látták el őket. így törten; meg azután, hogv amikor a hónap elején az apácák „néinanapot" tartottak, másnap a diákok padjait lázító röplapokkal, népi demokráciánk elleni legaljasabb uszító írásokkal szór.ák tele. A tudatlanság elleni harc ujabb erős bástyája Uszítottak; napról-napra, állaffidóan agitáltak népi demokráciánk tanügyi politikája ellen. A diáklányok közölt igyekeztek elterjeszteni, hogy ami; az iskolában tanulnak, azt „meg kell szürní", mert ellenkezik a valósággal. Ismert módszerük volt ez, hiszen így „szűrték meg" hosszú időn keresztül a dolgozók igazságát, hogy elkendőzzék mindazt, ami a nép jogaira, az uralkodó osz.ályok, köz ük az ő bűneikre, fondorlataikra vetett volna fényt. Minden lépésük, minden tettük a dolgozók iránti gyűlölete', sugároz'a magából és bebizonyította, hogy idegen test valamenynyiük Népköztársaságunkban. Támadásaik egyre inkább megtörtek az öntudatos dolgozók erején és munkáSosz*á'yunk, a dolgozó parasz sággal. a néphez hű értelmiséggel összefogva, Pár unk irányításával elég erős Jesz továbbra is annak megakadályozására, hiogy a kizsákmányolás, nyomor és butaság világa visszaérhessen. kJ épülik ellenségeinek, a luizai és '1 külföldi reakciósoknak, háborús gyujiogató imperialistáknak egyik legnagyobb keserűségét éppen az okozza, liogv Magyarországon a felszabadulás óla dolgozóinknak nemcsak az életszínvonala emelkedik napról-napra, hanem ezzel együtt mind szélesebbkörű lesz műveltségük, olvasottságuk, szakképzettségük s a marxizmus-leninizmus iránymutató elméletének egyre alaposabb megismerése növeli öntudatukat. Éppen ettől félnek ellenségeink, mint ahogyan ettől féltek a mult rendszer lírai is, ozér'i igyekeztek elzárni a dolgozók széles tömegei elölt a művelődés útját. Népi demokráciánk ezzel szemben a művelődés, tanulás legszélesebb lehetőségeit nyitotta meg a lolgozók előtt és Alkotmányunkban biztosította népünknek a művelődéshez való jogát. Nemcsak a jogot, dc a lehetőséget is megteremtette a művelődéshez s a továbbtanulás biztosítása, a falsakban, városokban megnviló új könyvtárak sorai, a különböző kultúrintézmények, mind egy-egv csapást jelentenek a sötétség terjesztőire, a reakció, az imperializmus minden rendű-rangú tagjára. Egyre több ilyen csapás éri őket. Az utóbbi időben ezek közé sorolhatjuk annak a jól felszerelt technikai könyvtárnak a megnyitását is, amelyet a Műszaki Dokumentációs Központ rendezett be Szegeden, hogy a baladó műszaki kultúra eredményeit a dolgozók széles rétegeiben a szakmai tudás, a technikai ismeretek minél magasabb fokra való emelése érdekében elterjessze. A

megnyitás óta eltelt egy hét megmutatta, hogy Szeged dolgozói, különösen az ifjúság tömegei, igen nagyfokú érdeklődéssel fordulnak Szeged új. sőt az országban vidéki viszonylatban egyedülálló könyvtára felé. A Szegedi Műszaki Könyvtárnak -gyik legnagyobb jelentősége abban rejlik, hogy megismerhetik látogatói azt a fejlett, élenjáró szovjet szakirodalmat, amelyhez húrom éviizeden út nem volt módunk hozzájutni. Most behatóan foglalkozhat mindenki az élchjúró szovjet technika eredményeivel, felhasználhatja napi munkájúban és ezzel felbecsülhetetlen segítséget kap munkája elvégzéséhez. A szovjet sztahanovisták magyarországi látogatása, munkamódszereik átadása után ugrásszerűen emelkedtek a 'termelési eredménvek. Hasonló sikert várhatunk attól is, ha a gyárak, üzemek dolgozói a szovjet könyvek es folyóiratok leírásaiból megismerik a legfejlettebb munkamódszereket és meg is valósítják munkájukban. M

ég egy igen fontos szempontból nagyjelentőségű Szeged új könyvtára. Országunknak új műszaki vezető rétegre van szüksége és legnagyobb részének a munkásosztályból kell kikerülnie, hogv a jelenleg is dolgozó, néphez hü műszaki értelmiséggel együtt építsék szocialista jövőnket Az új műszaki vezetőknek azonban minél alaposabb szaktudásra van szükségük, mert csak így végezhetik teljes felelősséggel munkájukat. Pártunk már eddig is, de a jövőben méginkább megteremti a lehetőségét, hogy valóban minél meszszebbinenően fejleszthessék szaktudásukat a gyárak, üzemek munkásai. Pártunk, Népköztársaságunk kormánya komoly feladatának lekinti a könyvtárak támogatását és nemcsak szavakkal, hanem tettekkel is támogalja a könyvtárak fejlesztését. Ezt bizonyltja a szegedi könyvtár megszervezése és felállítása is, amely azonban csak akkor végezhet jó munkát, ha Lenin elvtárs tanításának szellemében teljesíti feladatát. „Minél szélesebb körben forogjanak a könyvek a nép körében, — mondotta Lenin elvtárs minél több új olvasót vonzzanak. minél gyorsabban elégítsék ki a könyvek iránti keresletet, minél több könyvet kölcsönözzenek ki, minél több gyermeket csábítsanak az olvasásra és a könyvtárak használatára" ... A

könyvtár vezetői tartsák min.* díg szem előtt ezt az útmutatást, Szeged dolgozói pedig ragadják meg ezt az újabb nagyszerű alkalmat, amelyet Pártunk nvujt számunkra művelődésük szélesítése, szakmai tudásuk, műszaki ismereteik fejlesztése terén. Pártunk, népi demokráciánk minden lehetőséget megad a dolgozóknak a szükséges tudás elsajátítására, de természetesen maguknak a dolgozóknak is törckedniök kell arra, hogy kellőképpen éljenek a lehetőségekkel és elsősorban az élenjáró szovjet tudomány, szovjet műszaki eredniények megismerésével fejlesszék tudásukat. hogy minél alaposabb felkészültséggel vegyék ki részüket ötéves tervünk sikeres megvalósításából s ezzel valamennyiünk niég boldogabb jövőjének építéséből. Igv Válik Szegeti új műszaki könyvtára a tudomány, a műveltség terjeszléíének, egyben a tudatlanság, a sötétség hívei elleni harc erős bástyájává. KÉT katonaélet Müveit katona! — ezt a fogai mat nem ismerték a régi világ urai. Durva katonáról, marcona katonáról, kegyetlen katonáról, „buta bakáról' beszéltek, ha a legénységről volt szó, de csinos, elegáns, „fess" katonát emlegettek, ha az uralkodóosztály fiairól, a régi tiszturakról esett BZO, a lakkcsizmás, fehérkeztyüs, mo_ noklis ficsurokrél, akik nádpálcával jártak a legénység között, s kiképzés cimén megkínozták és megalázták a munkásság és dolgozó parasztság fiait. „Ezt a szót, hogy miért, töröljék ki a szótárunkból!" — hangoztatták a régi kiképző tisztek. „A katona nem gondolkodik, ha. nem engedelmeskedik", ismétel gették a legénység előtt. Ilyen és hasonló kijelentések mellett „miive'lődött" a mult „buta bakája". A zászlós ur — ha ugyan érdemesnek tartotta erre a „bugris parasztokat" — szívesen tartott előadást a fényesre csiszolt, parketten tovasikló, brill ián sokkal kirakott nőkről, s ha előző este sikerrel hódított, akkor megitta, sult elbűvölő nagyságától és „méltóztatott" közölni a legénységgel egy-két intim kalandját is. Másnap zsold-osztás volt. Tó. dult ki a nép a kaszárnyából. Kocsma, bor, sűrű dohányfüst zülíött nők és a bódulat mélyén néha öntudatra ébredt munkásfiu ökölbeszorított keze jellemezte vasárnapi szórakozásait. Néha néha nagy fáradtan le is csapott ez az ököl, de sohasem oda, aho va kellett volna, mert ügyes volt a tiszt ur „felvilágosító előadá. sa". Eltek máról-holnapra és nem tudták miért... Csillogó szemek, öntudatos, meleg tekintetek, vidám jókedv Ez jellem. Zj Néphadseregünk legénységének szombati szórakozásait Összegyűlnek a kultúrfelvilágosító szoba ter• mében és családias egyetértésben halfgcttják sebtében összeállított műsorszámaikat, mert az> áldásthozó eső miatt elhalasztódik a ma esti kimaradás Könyvsátor. Körülötte nagy csoportban katonák, Munkások, parasztok fiai Könyvet vásárolnak. Lenin, Sztálin müveit Szépirodalmat Falujárás Zeng a nóta, száll az ének Műsort adnak a bajtársak A közönség szeretettel nézi A népnek a nép szive adta őket Színház A sarokban katonák ülnek Mohó tanulnivágyással hallgatják a színészek szavait Néha egykét bajtárs összehajol Vájjon miről beszélnek? Előadás végén megtárgyalják a darab tartalmát Elsőnek Varga Péter orosházi parasztfiú szál hozzá Meglátásai, problémái a ma szocialista embertípusáé. Büszkén és örömmel húzom ki magam; én is a dolgozók fiaiból alakult Néphadsereg tagja vagyok Ma a katona a műveltség őre A katona honvédő munkája elválaszthatatlan a nevelök népművelő, a marxizmus-leninizmus elméletét terjesztő munkájától. Néphadseregünk példaképe a müveit szovjet harcos. Ahhoz, hogy a magyar Néphadsereg katonái jó harcosok s ha méltókká válnak rá, jó párttagok lehessenek, nem pedig kicsinyes, szük'átókörü, öntudatlan emberek művelniük kell magukat A katona j« munkájának alapfeltétele a műve'tség így függ össze hadseregünkben ma a katona és a kultúra fogalma, így segítjük dolgozóinkat, Pártun. kat és a világ minden dolgozóját a békéért való harcban Bakrétás András.