Délmagyarország, 1950. június (7. évfolyam, 125-149. szám)

1950-06-13 / 134. szám

SZOMBAT, 1950. JÚNIUS 10. 5 Külön ifjúsági konyvsátor A SZEGEDI KÖNYVNAPOKON Kultúrműsorokkal színesítik Sze°ed fiataljai a könyvnapok miisorát A szegedi ifjúság ÍB megértette Lenin elvtárs fölhívását, amit 1920-ban a Komszomol harmadik kongresszusán mondott, hogy legfőbb feladat tanulni. A szegedi ifjúság is ezt tartja most legfőbb feladatának, ezért készülnek olyan boldogan a Szegeden megtartandó könyvnapokra. Igyekeznek külsőségeiben is minél emlékezetessé tenni ezeket a napokat. Ezért a könyvnapok ideje alatit esténként kultúrműsorral szórakoztatják a szegedi dolgozókat. Minden este a Szé. chenyi-téren felállított szabadtéri színpadon egyórás kultúrműsort rendeznek, utána pedig utcabál at a Széchenyi.téren a Rendőrzenekar közreműködésével. A szegedi ifjúság a könyvnapok sikerét azzal is elő akarja segíteni, hogy külön könyvsátrat állit fel a Széchenyi-téren és ott a MINSz fiataljai árusüt. ják majd a könyveket. A könyvnapok estéin rendezett műsoron Szeged üzemeinek már eddig is ismert kulturcsoportjai szerepelnek énekszámokkal, szavalatokkal, orosz és magyar népi táncokkal. A kul urcsoportok között sze. repe'.nek majd a Textilkombinát, a Magyar Kender, Szegedi Kender, Késárusrvár fiataljai, akik igen nagy lelkesedéssel készülnek a könyvnapra. A szegedi ifjúság ezzel a készülődéssel is be akarja bizonyítani, hogy örömmel követi Pár. tunknak, Pártunk nagy vezérének útmutatásait többen meg akarják venni Lenin—Sz álin: „Az ifjúságról" cimü gyűjteményes kiadást, amely Lenin és Sztálin elvtársaknak az ifju. sághoz intézett Írásait, beszédeit tartalmazza. Elengedhetetlenül fontos iránymutatást kapnak ebből a könyvből a szegedi fiatalok is további munkájukhoz, különösen most a Pártunk, hoz tartozó nagy ifjúsági szervezet, a Doleozó Ifjúság Szövetségének megalakítása idején. Szeged ifjúsága körében nagy érdeklődés mutatkozik a szovjet szépirodalmi könyvek iránt is és előreláthatóan friss élénkséget ad majd a szegedi könyv, napoknak a fiatalok széleskörű bekapcsolódása mind a rendezés terén, mind pedig az olvasó, vásárló közönség soraiba. Junius 15-én aIskuB meg a Cssngrádmegyei Tanács* Népi demokráciánk újabb nagy győzelmét jelenti a megyei tanácsok megalakulása. „A tanácsok megalakulásával — ahogyan Kádár elvtárs mondotta — valóban államunk új, erős tartópilléreit hozzuk létre, mely ily módon államigazgatásunk egész területén megvalósítjuk és befejezzük népi demokratikus államunk szervezetének kiépítését." A megyei tanács megalakulásával alakul meg az államigazgatás egységes megyei szervezete. Csongrád megyében a megyei Tanácsot június 15-én, ünnepélyes keretek között ala kítják meg a vásárhelyi városháza közgyűlési termében. Az alakuló díszközgyűlésre meghívást kaptak megyénk legjobb dolgozói, de képviseltetik magukat megyénk tömegszervezetének tagjai is. Az alakuló díszközgyűlés 85 tagot és 43 póttagot választ meg. A megyei tanács már r.z első ülésén tagjai sorából megválasztja a 13 tagu Végrehajtó Bizottságot, amely még az nap megkezdi működését a tanács székhelyén, a jelenlegi megyeházán. A Végrehajtó Bizottság hivatali szervezete 11 osztályból és a titkárságból áll. A titkárság intézi a tanács és a Végrehajtó Bizottság egész adminisztrációját, a személyzeti ügyeket, az ellenőrzést, valamint a fegyelmi és sajtóügyeket. A Végrehajtó Bizottság hivatali szervezetei . az alábbiak: 1. Pénzügyi-osztály. 2. Terv és statisztikai osztály. 3. Igaz. gatási osztály. 4. Ipari osztály. 5. Mezőgazdasági osztály. 6. Építésügyi osztály. 7. Közlekedési osztály. 8. Oktatási és népművelési osztály. 9. Közegészségügyi és szociális osztály. 10. Munkaerőgazdálkodási osztály. 11. Kereskedelmi osztály. A megalakuló Csongrádmegyei Tanács hivatali szervezeteit fokozatosan szervezik át, úgy. hogy az ügyvitelben semmi fennakadás nem következik be. Fokozódik a termelés a Keramit téglagyárban Nagy lemaradás mutatkozott április hónapban a tervteljesttés terén a Keramit téglagyárban. Az üzem a tervelőirányzatnak csupán 55 százalékát teljesítette, emi az első hallásra szin'e katasztrofálisnak tűnik. Azonban a dolog nem olyan súlyos, mint amilyennek látszik, bár vannak kisebb-nagyobb hibák. Az áprilisi lemaradásnak az volt az oka, hagy a kézi üzemrészben a hideg folytán nem indult be — mivel nem is indulható.t — a termelés. Azóta már a lemaradást csaknem teljesen behozták a dolgozók, de még mindig van egvkó körülmény, ami gátolja a munkát. • Kénre küldték a kőtránrpapirt — gátolták a tübbtermelént Május hónapban, amikor teljes erővel megindult a termelés, fékezni kellet.; a lendületet, meri a téglaégető deszkatetejének a befödéséhez csak másfél hónapi késéssel kapta meg az üzem a kátránypapírokat, amit még 1949-ben rendel ek. Nom lehetet; annyi téglát gyártani, mert fenuVálaszolunk Strack Anna pajtásnak Mátyást éri-iskola, Bóka József pajtádnak, Újszegedi Pedagógiai gimnázium: Ma délután 5 órakor feltétlenül jöjjetek be a szerkesztőségbe fontos megbeszélésre. Nagy Ferenc elvtársnak, Do rozsma. Sorait megkaptuk, a közeli napokban felhasználjuk. Kasza Mihály né elvtársnő, Szegedi Cipőgyár NV. Az üdültetéssel kapcsolatos sorait felhasználjuk. Egyben üdvözöljük „ levelezők sorában és kérjük, a jövőben írjon gyakrabban. állt a veszélye, ha becsorog a tető, a magas hőfokra hevíteti téglák a fejlődő gőztől sáétrepedeznek. A termelés fokozása, a munka megjavítása a pár szervezet vezetőségének irányi, ásával nyert lendületet május hó folyamán. Az egyik legnagyobb eredmény a munkaverseny kiszélesítése, az egyéni verseny fokozottabb megszervezése — bár még mindig sok tennivaló van ezen a téren. — Voltak egyes munkafolyamatok, amelyekre egyesek azt mondották, hogy ott nem lehet egyéni bérezést bevezetni, felbontani a csoportos normát- és így nem lehet az egyéni versenyt sem megszervezni. Különösképpen állították ezt a tégla kihordási és szállítási munkákra ahol egészen május elsejéig csoportos normák vol ak. Azonban a pártszervezet és az üzemvezetőség ezt a kérdést is megoldott a, felbontotta a cnoporíon bérelsxámolánt, bevezette itt is az egyéni bérezés , mely lehetővé lette, hogy újabb dolgozók kapcsolódhattak be az egyéni munkaversenybe. Hogy mennyire helyes vol,; ennél a munkánál is az egyéni bérezés bevezetőbe, mutatja az, hogy a kihordási munkát végző dolgozók közül többen már jóval felül teljesítenek a száz százalékon. Ugyancsak komoly eredmény az is, hogy a szállí'ó eszközöket megnagyobbi ották, s így ugyanannyi idő alatt minden megerőltetés nélkül 54 nyerstégla helyett már 74-et lehet szállítani. Hozzájárult a termelés fokozáeáhrz a darabbér bevezetésének megkezdése is. Most máimindegyik dolgozó ,udja, hogy a becsületes, ténylegesen elvégzett munkájáért fizetik majd és nem érheti csalódás. Azelőtt bizony előfordult, hogy egyesek különböző trükkökkel, több téglát számoltattak el maguknak. Most már ezek a próbálkozások megszűntek és szemmel] áth a t óan járul a termeién. Ökrös Lajos például 152 százalékot ért el május hónapban az előző havi 130 százalékos teljesítményével szemben. Emelkedő irányzatot mutat az ifjúmunkások teljesítménye is. például Aradi József már a 108 százalékos átlagtermelésnél tart. A munkaverseny szervezés és a termelés bizonyosmérvű megjavulása azonban nem jelenti azt, hogy nincsenek hibák. Amikor megállapíthatjuk, hogy elsősorban a Párt irányításával jöttek létre az eredmények, azt is le kell szögezni, hogy a további sikeres munkák is attól függenek, hogy mennyiben erősödik az üzemi pártszervezet, hogyan javítja munkáját, amelyben bizony még mutatkoznak itt-ott eléggé jelentős hiányosságok. Mindenekelőtt nem kielégítő az ideológiai továbbképzés, a szemináriumhallgatók száma mindössze hat és tizenkettő között ingadozik. Ennek folytán az amúgy is kevésszámú népnevelő — akikre személyenként tizenöt pártonkívüli dolgozó is esik — még úgy sem tudják ellá ni feladataikat. És lehetne még sorol ni tovább is a fogyatakos Ságokat: faliújság a hónapos cikkekkel, versenytábla, a ceoporLos újságolvasás és a Szabad Nép Baráti Kör hiánya és más egyebek. De biztató jelek i« mutatkoznak a Keramit téglagyárban a munka további megjavulására és ezek között igen jelentős helyet foglal el a pártszervezet és a pártonkívüli dolgozók közö'ii jó kapcsolat. A helyzet tehát egyál alán nem elszomorító, csak a Keramit téglagyárban doigozó elvtársaknak is mc'v tovább kell fokozni a munkát, főleg az iieoóeiai neve'és 'erén, másodsorban pedig még hatékonyabban biztosítani kell a pártszervezet irányítását az üzemveze'őség és a most megalakult üzemi bízottság felé. További jó munkára serkentenek az aratási szerződéskötések tapasztalatai Népköz, ársat-tagunk minisztertanácsának határozata megszabta dolgozó parasz ságunk számára, hogyan végezze el a mezőgazdaságban mind a növényápolási, mind pedig az ara ási, cséplési és termény-begyűjtési munkálatokat. Mindezek végrehajtása Pártunk irányi .ásával, a tömegszervezetekkel karöltve elsősorban a DEFOSzrra hárul. Az őszi és tavaszi jó munkák, a korai , vetések, a kedvező időjárás eredményeként az idén bőséges termést takarítunk be, gabonáink fejlettek, szalma kétszer, sőt háromszor annyi mutatkozik, min; az 1949 es esztendőben. Április hónap és május legeleje gabonáinkat szépen megnevelte s mire a tűző nap megjött, gabonáink bokrosak lettek, s így jobban tartottak a nedvességet, aminek következtében a kalászok is szépen kifejlődtek. Terméskilátásunk tehát szépen mutatkozik, eaért most minden erőnket kenyerünk biztosítására kell fordítanunk. A minisztertanács határozata kimondja, hogy az aratási, cséplési munkálatokra a DÉFOSz minden munkaerőt mozgósítson. Csak így tudjuk ugyanis idejében, zökkenő nélkül elvégezni Pártunk irányításával a dolgozó parasztság szorgalmas munkája eredményének betakarítását. Megszabja a munkák elvégzésének ütemét' is a minisztertanács határozata. Ennek sikere érdekében a DÉFOSz-ra hárul az a feladat, hogy az aratási és cséplési munkához a munkaerőt biztosítsa és később hasonlóképpen biztosítsa a termények begyűjtésére is. Az aratasi szerződések kötés-ét június 54g kellett elvégeznie a DEFOSz-nak a cséplési szerződések határideje pedig június 15. Jó politikai felvilágosító és szervező munkával biztosíthatjuk az arató- és cséplőmunkásiok leszerződi e'.ését — erre figyelmez, tetett bennünket a minisztertanács határozata. Ennek a munkának elvégzése harci feladat, harc minden becsületes dolgozó paraszt számára, mert a kulákság azt mondja, hogy „ráérünk még szerződni, hiszen tavaly is csak június utolján mentem fel a DÉFOSz-ba a munkásommal a szerződés megkötésére". Azt híresztelik, hogy szárazság van, nem nagyon lesz a búzának szeme. ezér; ráérünk még aratni. A .avasszal viszont azt hirdették, amikor az áprilisi eső hullott, hogy ha nem kaszáitatjuk meg a nagyon kövér gabonát, akkor ledül és mire az aratás eljön, megrohad. Pártunk segítségével, éberséggel azonban a kulákok minden fondorlatát leleplezzük s hiába áskálódnak a dolgozó nép ellen. Minden dolgozó agrárproletár, minden kis- és közéoparaszt láthatja, hogy a kulákok csak a saját érdekeiket védik és kizsákmányoló életmódjukat Szeretnék minél tovább fenntartani. Az aratási szerződések kötései Szegeden és környékén is bebizonyították, hogy dolgozó parasztságunk megértette Pártunk politikáját, megértette a miniszter tan ács hatarozatát. Megmutatkozott ez abban, hogy az aratási szerződések kötésé; június 5-re felülmultuk a tavalyinál és hozzátehe'jük, hogy területünkön máris biztosítottuk a cséprlömunkás létszámot is. Pártunk politikáját megértették a középparasztok is. Megkötötték határidőre az aratási szerződéseket azok a középparasz.ok, akik már idősek a munkára, vagy családjukkal együtt nem tudják az aratási munkákat elvégezni. Ipy a többi között becsületes magatartásáról te.t tanúságot Sólva Imre felsővárosi feketeföldek 159 szám alatti 11 holdas középparaszt. Katona Pál alsóvárosi feketeföldek 70 es szám alatti és Szűcs B. Ferenc Pálfi-utca 95. szám alatti középparaszt. Annál élesebben szembenállnak velük s minden becsületes dolgozó paraszt al a kulákok, akik mos' is szabotálni igyekeznek. Peták Jó. zsef, Rókusi feke.eföldeken lakó 95 holdas kulák például csak a ha'áridő után, nagy nehezen kötött szerződést, akkor sem Szegeden. hanem Kiskundorozsaián, igyekezzék elterelni magáról a figyelmet. De még olyan kulákok is varnak, akik egyáltalán nem kötöttek szerződés', mint például Frank Márton felsővárosi kulák, vagy Lippai Mihály Teréz-utca 42. szám alatti 75 holdas kulák. Ezek és a hozzájuk hasonló többi kulák, szabó' álni akarják a minisztertanács határozatai. szabotálni akarják az aratás-cséplés, terménybe gyűjtés nagy munkáját. Szigorúan le kell csapni azonban rájuk és el kell venni kedvüket a szabotálásiól, a kártevéstől. A kulákok még ma is azon spekulálnak, hogyan hozzák viszsza a régi időt, amikor az aratási munkákat holdanként 60—70 kiló búzáért végeztethették vagy 10—11, sőt tizenharmadábóL aratlathattak munkásaikkal, és ezen felül még egy-két nap robotot is dolgoztattak csupán azért, mert aratnivalót adtak a hozzájuk szerződőknek. A felszabadulás után megváltozott az aratómunkások helyzete. Ma már nem 60—70 kilóért, vagy tizenhármadéból aratnak és nem három, három és fél százalék árt csépelnek, hanem 11, 13 vagy 15 százalékért aratnak és 6 százalékért csépelnek, mert ennyit biztosi? számukra a kollektív szerződés. Nagy feladatok állnak még előttünk, jól fel kell készülnünk az aratás, hordás, cséplés munkájára. Előtte minden dolgozó paraszt tartsa kötelességének, hogy elvégezze a növényápolási munkákat: a kukorica harmadszori és negyedszeri ekézését, kapálását, a takarmány- és cukorrépa háromszori vagy négyszeri kapálását, a burgonya töltögetését és az elültetelt paprika azonnali megkapálását, hogy meggátoljuk a nedvesség elpárolgását. A hordás előtti feladat, hiogy dolgozó parasztságunk kocsijait rendbehozza, megvarrja a lószerszámait, nehogy a gabonahordás ideje alatt bármiféle akadály is zavarja munkájában. Ha mindezeket a munkákat dolgozó parasztságunk elvégzi. akkor bátran foghat az aratáshoz, mert eleget tett a minisztertanács határozatának a növényápolás erén. Minden öntudatos dolgozó paraszt tudatában van annak, hogy ha a minisztertanács ha ározata alapián végzi munkáját, eleget tesz Pártunknak, a munkásosztálynak, dolgozó népünknek ötéves tervünk első évének sikeres végrobaj átaban s ezzel sajátmaga még boldogabb jövőjének biztosításában. Bán Béla DÉFOSz városi titkár. VERSENYBEN AZ «UJ VII AGÉRT» a pécsi és szegedi MSzT A Magyar-Szovjet Társaság Pécs városi titkársága „Uj Világ" előfizet éigyüjtés' versenyre hívta ki az MSzT szegedi titkárságát. A szegedi titkárság örömmel fogadta ezt a versenykihívást és a pécsi MSzThez már el is küldte a választ a versenykihívásra. A verseny sikeréhez az alapszer" vezetek támogatása szükséges. Tűnius 1-től július l-ig, tehát a veiseny idején minden MSzT alapszervezet indítson széleskörű munkát az „Uj Világ" ismertetésére, előfizetők gyűjtésére. Az MSzT szegedi titkársága a legjobb eredményt elérő szervezetnek gyönyörű vándorzászlót ajándékos és az ezt követő három jó eredményt elért szervezetet könyvjutalomban rczesíti.