Délmagyarország, 1950. június (7. évfolyam, 125-149. szám)

1950-06-11 / 133. szám

fo VASÁRNAP, 1950. JÚNIUS 18. Amikor „Isten ttxolgája" folyékonyan haxudih I dorozsmai pap pofonnal „kedveskedik" a gyermekeknek Csada 'Antal, a kisktindorozamai általános iskola VIII. osztályos tanulója nem járt hittan órára és a baj itt kezdődött Pa. lótás József tisztelendő ur végtelenül gyűlölte ezért. Es ez a gyűlölet nemcsak szavakban, de tetteiben is megnyilvánult a közelmúltban. „Papot látok, nem lesz szerencsem." A gyermekek boldogan készülődtek az MHK próbára és már elóre azon versenyeztek, ki tud aranyjelvényt elérni. Hogy a gyermekek örömét valahogy el. rontsa Palotás tisztelendő ur, szünetben beszólt a terembe, hogy „Gyerekek, az MHK-próba u!án hittanóra lesz." A vidám gyermekkacagás, zsivaj hirtelen eltilt, minden gyermekre nyomasztólag hatott, hogy még a próbák után hittanórát kell végighaügatniok. Ebben a nyomasztó csendben jegyezte meg halkan Csada Antal azt a régi babonás mondást, „papot látok, nem lesz szerencsém", .Elcsattan a pofon* Persze Palotás József hitoktató éles füle ezt a halk megjegyzést gyorsan felfogta és bőszülten rohant oda, hogy végre tettleg is kitölthesse bosszúját a „makacs gyermeken", aki van olyan öntudatos, hogy fiatal ko. ra ellenére is felismerte a reakciós papok népbutitó politikáját A tisztelendő ur dühtől eltorzult arccal markolt bele a gyermek dus hajába és többször arcul csapta. A teremben lévő gyerekek megrökönyödve nézték a jelenetet és hirtelen felrémlett a nyolcadikosokban a felszabadulás előtti pár esztendő, amikor a hitoktató és a fasiszta tanárok büntetlenül üthették, verhették a szegény emberek gyermekeit De nem így most. Áz ügy nem maradt ennyiben, hanem kivizsgálták és jegyzökönyve, vettek fel. Ez azonban nen ment simán, mert a gyerme kelt tanúvallomásai ellenére Palotás tisztelendő úr — „isten szolgájához" nem mél tóan — folyékonyan hazudott Igyekezett a valóságot meg változtatni és a dolgot úgy beállítani, hogy „ gyermekek nek adott pofonok és a haj rángatás csak tőle megszokot „kedveskedés" volt. Kappan Tóth János kulák Az eset még itt sem ért véget, mert a tisztelendő úi megkereste hű szövetségesé' Kappan Tóth János kulák hentest, aki küldöttségbe -meni Csada Antal édesanyjához » tisztelendő úrtól kapott megbízatási aL hogy beszélje rá Csadánét, menjen el Hódmezővásárhelyre és vonja vissza a tisztelendő úr ellen tett feljelentéséi Miután Csadáné erre nem hajlandó, a gyerekeket igyekszik a pap megszervezni, hogy verjék meg Csada Antall Békénk ádáz ellensége Palotás József dorozsmai plébános gyűlölete a dosgozo magyar néppel szemben már megnyilvánult akkor is, amikor a békeívet nem írta alá. Ez a gyűlölet mozgatta meg elvetemült kezeit most is, mikor a gyenge gyermeket durván bántalmazta. De a népi demokráciánk van olyan erős, hogy megszüntesse az ilyen és ehhez hasonló megnyilvánulásokat, amelyeket a klerikális reakció országunk reménysége, as ifjúság ellen elkövet. Csongrád megyében ujabb főldmövesszövetkezetek csatlakoztak A VOROSIN-MOZGALOMHOZ ' A Vorosin-mozgalmat a földmflVesszövet kezet ek között még április közepáii indította el Lévai Sándor elvtárs, kenderesi boltkezelö. Lévai elvtárs kezdeményezésére megyénk földművesszövetkezetei is csatlakozásukat jelentették be a mozgalomhoz. Legutóbb a földeáki, a csanyteleki, baksi, szöregi, makói, forráskúti és az apátfalvi földmüvesszövetkezetek boltkezelói és dolgozói csatlakoztak a mozgalomhoz. Az apát falvi földművesszövetkezet fi. számú boltjának dolgozói párosversenyre hívták a magyarcsanádi földmövesszövetkezet II számú boltjának dolgozóit S Vorosin-mozga lom keretein belül. A mozgalomhoz Való csatlakozásnak máris vannak eredményei. Ez különösen megmutatkozik a szöregi és a forráskúti földművesszövetkezetek boltjainál. A bolthelyiségeket újrafestették, az árukat a legnagyobb rendben és tisztaságban tartják, kirakataikat időnként ízlésesen újrarendezik. j44uiáfj.utik kultiirmunkája 'A megyei ifjúsági küldöttgyűlés napján vették át jutalmukat ; kongresszusi kultúrverseny döntő jének jutalmazottai. Szép eredmé nyékért, lelkes munkáért kaptak ezalkalommal jutalmat. A kongresszusi kultúrversenyek azonban nemcsak a jutalmazottaknak, de minden résztvevőnek egyaránt igen >ok tanulsággal szolgáltak. Igen jellemző, hogy az énekka rok versenyét a MINSz ifjúmunkás énekkara nyerte meg, pedig tagjainak túlnyomó része nem is ismeri a kottát. Ezt a hiányt azonban határtalan lelkesedés, őntuda tos forradalmi szellem pótolta és Így a kitűnő vezetéssel méltón kerültek az élre. Kiemelkedett még az énekkarok közül a Diákszövetség központi énekkara. 'Az énekkar sikere főként annak köszönhetö — amint ve zetője, Erdős János elvtárs mondotta — hogy gerincét egyre in kább a munkásdiákok alkotják. A kiértékelés helyesen állapította meg, hogy „az énekkar minden 'agján látszott az ügyszeretet, a mozgalmi kórusokat valóban úgy éneklik, ahogyan érzik". A színjátszó csoportoknál Is ko. moly színvonalemelkedés mutat kozott. A szocialista-realizmus ha tárait leginkább a lemezgyár és a közgazdasági főgimnázium közös szfnjátszócsoportja közelítette meg. Nem fordítottak azonban elég gon do't a rendezésre éppenúgy, mint a Szegedi Kenderfonó színjátszói sem. A Szegedi Kendernél még az a hiba is mutatkozott. hogv a kultúrmunkát nem kötötték össze kellő politikai és nevelő munkával. Ezért ls hívta fel kiértékelő beszédében Salamon Fe renc elvtárs a figyelmet arra, hogy a kultúrmunkát mindig össze kell kapcsolni a szocializmus épí'ésének, a béke megvédésének kérdéseivel. A népi tánccsoportok közöl messze kiemelkedett a Pamutipar NV és a néphadsereg közös tánc csoportja. A jól megalapozott kol lekfiv mnnka látszott szereplésü kön. Táncaik lendületes optimizmust keltettek a nézőkben. 'A'z ifjúsági kongresszusi kultúrverseny kisebb-nagyobb hibái ellenére is nagy lépést jelentett a szegedi ifjúság kultúrsztnvonalának emelkedésében. Egyben blzonyí tékát adta, hogy Szeged fiataljai mind nagyobb tömegben követik Pártunk irányítását, mind a termelés, mind a tanulás, mind pedig a kultúrmunka terén. Továbbra is tartsák fonfos feladatuknak a versenyben résztvett csoportok, de a többiek Is, hogy fejlesszék kulturális színvonalukat, tanulmányozzák rendszeresen és állandóan a Komszomol fiatalok kulturmunkáját, s törekedjenek arra, hogy az ö példájuk nyomán jelentős minőségi változás is következzék be a kulturmunka terén. Véglegesen vessék el a giccses polgári maradványokat, harcoljanak a burzsoázia kullúrszemetei ellen, hogy kultúrmunkájukkal méltókká váljanak Pártunk milliós ifjúsági tömegszervezetéhez, a Dolgozó Ifjúság Szövetségéhez. A Tanulmányi Osztályok segítik egyetemi és főiskolai hallgatóinkat A

mi és főiskoláin nem sokat tö lődtek a hallgatók támogatásával. Tanulmányi munkájukban magukra voltak hagyva, senki sem kérdezte tőlük, tanulásukhoz meg vannak-e az előfeltételek. A professzorok, a tanársegédek távol állottak a hallgatóktól, akik nem igen mertek kérdéseikkel hozzájuk fordulni. A szociális gondoskodás is elhanyagolt volt. Munkás és szegényparaszt diák Így nem is juthatott egyetemre vagy főiskolára. Ha egy-egy akadt is belőlük, nem törődött velük senki, nyomorral küzködve tanultak vagy elkallódtak. Szoclálizmust építő népi demokráciánk messzemenően gondoskodik az egyetemi és főiskolai hallgatókról. Pártunk és kormányunk széles ösztöndíj — és kollégiumi hálózattal, a tanulmányi előfeltételek biztosításával támogatja a hallgatók — és elsősorban a munkás és szegényparaszt hallgatók főiskolai tanulmányait. De kevesen tudják, hogy Pártunk az egyetemeken és főiskolákon külön szerveket hozott létre, amelyeknek í főfeladata az egyetemi és főiskolai hallgatók ügyeivel való törödés, a róluk való gondoskodás. Ezek a szervek a tanulmányi osztályok. A szegedi Egyetem s a Pedagógiai Főiskola tanulmányi osztályai jó munkájukkal beváltották azokat a reményeket, amelyeket Pártunk általában a tanulmányi osztályok működéséhez fűzött. J

ól foglalkoztak az Ifjúsággal. megismerték őket, ismerik problémáikat, bajaikat, nehézségéiket. Egyénileg, külön-külön foglalkoztak a munkás és szegényparaszt hallgatókkal. Megvizsgálták, mi akadályozza tanulmányi munkájukat, vannak-e könyveik, jegyzeteik. A múltban az egyetemi és főiskolai ifjúság csak bizonytalanul tudott kollokviumaira és vizsgáira készülni. Gyakran előfordult, hogy egyetemi tanulmányaik alatt nem ls hallották azt az anyagot, amelyet kollokviumon és vizsgán kérdeztek tőlük. Jól tudjuk, hogy köznevelésünk területén a felszabadulás után is működött az ellenség és az egyetemen továbbra is bizonytalanná akarta tenni a kollokviumokat és vizsgákat. Szándéka az volt, hogy a munkás- és szegényparaszt gyerekek megbukjanak, lemorzsolódjanak. A tanaimányi osztályok érdeme, hogy az éwégi kollokviumokon és vizsgákon az ellenség már nem rombolhat. Minden intézet, minden tanszék pontosan közölte a hallgatókkal a kollokvium és vizsgaköve:elményeket és ezeket a tanszékek hirdetőtábláira kifüggesztették. Igy most már minden hallgató pontosan tudja, hogy a kollokviumokon és vizsgákon milyen anyag kerül sorra. 'A' tanulmányi osztályok jó. előre gondoskodtak a kollokviumok és vizsgák Időbeosztásáról, kellő időben közölték a hallgatókkal a vizsgarendet. T

udjuk, hogy Pártunk Központi Vezetősége határozatában élesen elítélte a köznevelés területén jelentkező maximalista törckvéseket. Ezek a maximalista törekvések állítólagos „szinK. F. vonalemelkedés" jelszava alatt lépMunkáscsoport áll a pá1 lyaudvar előtt Hatan vannak it kétannyi kitérő, •ki " maga hozzátartotájával beszélget, a búcsúzkodás szokásos intelmei hangzanak el is főleg a gyerekek feli. Szorgalmas tanulásra figyelmeztetik őket. Egyikük egyetemi hallgató fiát figyelmezteti kollokviumi szor. galomra. — Jelet leszek most is — mondja vidáman a fiú. Az apa boldog is ezzel az irzéssel indul el öt társával, Hosszabb kubikosmunkára mennek, Azelőtt is láthattunk munkába induló kubikosokat. Roskadoztak a szerszámok, a száraz koszt és a bográcsok súlya alatt. Most viszont ki szatyorral, ki pedig kézitáskával száll fel a vonatra Elbeszélgetnek s mészig alatt it rendőrök ler tik minden szavukat Szegényen mentek ef is még .zegényebben jöttek viszsza. Megszélitom a mellettem ülőt; — Van-e kilátó, mtmkára? Szinte egyszerre felelnek: — Helyre megyünk. A DÉFOSz közvetített el bennünket. Vagy százan leszünk ott it őszig dolgozhatunk. égisz talicskákat nyeltek el A munka végén mégis csak fiz centit terítés után járó dijat fizették és azt is úgy, hogy kialkudtak r ••ísfií' nengőben, de 60— 70 fillért kaptunk, néhol csak áO-st. Szólni senki sem mert, Aki ugyanit panaszkodott, azf nyomban elzavarták. — Most, hogy számolják el g munkát? — Eleinte zökkenők voltak, mert csoportban tzáArcunk sugárzik az molva kaptuk a teljesítörömtől, amint elbeszélik a ménybért, amelynek hat. felszabadulás óta életükben bekövetkezeti változást. — Azelőtt mázsás csomagokkal indultunk és izomszakadásig gyalogoltunk, amig akadt munka, sze visszanyúlnak abba az az is csak minden szökőévidőbe, amikor nyekergő ben egyszer Ha azután talicskákkal keltek a reménytelenség vándorútjára, amikor ott táboroztak a Teleki-téren a szabad akadt, leginkább kátyús földutakat teritettünk, A szor is változni kellett, amig most végre elmondhatjuk, hogy végleg megszabadultunk tőle. — A Szovjet Hadsereg hozta nekünk is az emberi <•'»' Most már boldogan dolgozunk. Munkahelyünkön nemcsak tiszta lakást is ízletes meleg kosztot kapunk, hanem mindent, terítés átlag nem oolf több amire szükségünk van, még tíz centinél, de a gödrök mosást és szerszámot is. Áradozva beszélnek arról, amit mindenütt kapnak, majd elbeszélik, hogy legjobban a progresszív bé. rezés megszüntetésének örülnek. A csoportos teljesítményben ugyan többet kerestek, de ez olyan egyenlősdi volt, ami egyeseknek, a szorgalmasablaknak nagy kimerültséget okozott, a kevésbbé munkakedvelők pedig láthatólag nem is igen törték magukat. Most mindegyikük munkája szerint Férés. Keresetünk most átlagban heti 200—250 forint és az új bérezés eredményeképpen náluk ts kifejlődött az egyéni verseny. Jó ideje zakatol már a vonat, amikor szinte vezényszóra veszik elő a megváltozott világ fegyvereit, a szocialista irodalom egy-egy művét és olvasásba merülnek Képezik magukat, öntudatra ébred. tek ét et hatalmasabb fegyver a béke frontján, mint az embermészárlásra számitó háborús uszítók atombombái. Egyikük feltekint, leereszti a könyvet és megnyugvással Idéz belőle, hogy ezzel is bizonyítsa a mostani bérezés helyessétét— Itt is erről olvastam: „Mindenkitől képességei szerint, mindenkinek telje, sitménye szerint." Igy építjük a szocializmust, a magunk és minden becsületes dolgozó boldog, szabad országát, igy, ahogyan a Szovjetúnió tanít bennünket Amit a hat munkába menő kubikos mondott, amit érez és amire törekszik, valóban a jobb jöv5 egyik biztositéka. A Párt segítségével jutottak el ideáig s ma már meg is tudják becsülni a szabadságot, ami/ a Szovjetúnió adott minden becsületes dolgozónak. (Ormos János.) tek fel. Az egyetemen ez úgy nyilvánult meg, hogy a vizsgákon sok, fölösleges, lényegtelen anyagot kérdeztek. A szegedi Egyetemi Pártbizottság magáévá tette a jelszót: „a vizsgákon keveset, de jót". Ez azt jelenti, hogy a vizsgákon az anyag lényeges részeit alaposan, jól kell tudni, de ugyanakkor nem szabad túlterhelni a hallgatókat lényegtelennel, fölösleges anyagrészletekkel. A tanul mányi osztályok a Párt utasításai alapján eredményesen küzdöttek a szegedi egyetemen és főiskolán is megnyilvánuló maximalista törekvésekkel szemben. Külön kl kei) emelnünk a tanulmányi osztályok érdemeit abban a tekintetben, hogy jól összehangolták a hallgatók érdekeit az „igazi" tanulmányi színvonal megőrzésével és igy a maximaiizmus elleni küzdelmünk a vizsgáztató professzorok teljes támogatásával és megelégedésevel találkozott. Komoly akadályát képezte a tanulásnak mindeddig a könyvek és jegyzetek hiánya. Pártunk Központi Vezetőségének határozata ezen a téren is döntő változást eredményezett. Az Egyetemi Pártbizottság segítségével a tanulmányi osz. tályok ezen a téren is alapos munkát végeztek. 'A' rendelkezésükre álló rövid idő alatt és az adott anyagi keretek között mindent megtett, hogy a hallgatók jegyzethez jussanak. A

tanulmányi osrtályok működésének számos más eredményeiről is beszámolhatnánk. Mindezek az eredmények azt mutatják, hogy a tanulmányi osztályok létrehozása az egyetem és főiskola életében jelentős fejlődést eredményezett. A tanulmányi osztályok sikerrel harcollak a tanulmányi munka apolitikus jellegének fölszámolásáért, sikerrel támogatták a hallgatók, de elsősorban a munkás- és szegényparaszt hallgatók tanulmányi munkáját, eredményesen küzdöttek az egyetemi lemorzsolódás megakadályozása érdekében. A tanulmányi osztályok működése következtében ugrásszerűen megnövekedett a halgatókkal való törődés, jó irányban megváltozott a hallgatók viszonya tanulmányi munkájukhoz. Nem kis eredménye a tanulmányi osztálynak, hogy működésük' következtében megjavult a tanárok és diákok kapcsolata egymáshoz. Az eredmények mellett iermészetesen hibák is mutatkoznak. A hibák nagyrésze aból ered. hogy a tanulmányi osztályok nem fűzték szorosabbra viszonyukat az Egyetemi Pártbizottság alupszervezeteivel. Igy a karokon sokszor elhomályosították a Párt vezetőszerepét. Az Egyetemi Pártbizottság az ellenőrzés során azt tapasztalta, hogy egyes professzorok és hallgatók a tanulmányi osztályban a Pártot látják vagy legalábbis a Párt alapszervezcteinél fontosabb szervet. Ezen a hibán feltétlenül segíteni kell, mert a Párt alapszervezcteltől való elszakadás sok hibának a forrása lehet, önhittségre és elbizakodottságra vezethet. M em minden tanulmányi osztály 1 * viszonya kielégítő a profeszszorokkal. A természettudományi kar tanulmányi osztálya pl. nem érdeklődik eléggé az intézetek munkája iránt. Egyes professzorok félreértik a tanulmányi osztályok szerepét. Egy bölcsészkari professzor pl. azt hiszi, hogy a tanárnak ezután már nem kell foglalkoznia a hallgatók politikai, világnézeti fejlődésével, mert ezt a tanulmányi osztály végzi. 'A hibákat úgy lehet kijavítani, ha a tanulmányi osztályok az eddiginél is fokozottabban tartják szem előtt Pártunk útmutatásait, kemény, harcos lendülettel maradéktalanul hajtják végre Pártunk köznevelési politikáját az egyetemen. A most főiskolára és egyetemre kerülő középiskolai diákok, minden munkás- és szegényparaszt diák, nyugodtan fordulhat a tanulmányi osztályokhoz. A tanulmányi osztályok gondoskodnak róluk, nehézségeiket megoldják, mindent megtesznek, hogy az Egyetemre kerülő ötéves terveink kitűnően képzett, politikailag megbízható vezető kádereivé fejlődjenek. Ágoston György az egyetemi pártbizottság oktatási felelőse. Elméleti szinvonalunk emelését segiti elő flnyagés Adatszolgáltatás rendszeres olvasása