Délmagyarország, 1950. június (7. évfolyam, 125-149. szám)

1950-06-10 / 132. szám

SZOMBAT, 1950. JÚNIUS 10. 7 Az idén máris jóval több aratómunkás szerződött Szegeden a tavalyinál Az Operatív Bizottság a Párt irányításával mozgósítja a dolgozó parasztságot az aratási, cséplési, termény begyűjtési munkák gyors, sikeres elvégzésére Pénteken tartotta meg első ülését a mult héten megalakult' szegedi Operat'v Bizottság Szili Antal elv­társ elnöklésével. Az ülésen főként az aratási, cséplési és terménybe­gyüjtési munkálatok előkészítésével foglalkoztak és a bizottság tagjai részletes jelentést adtak elmúlt he­ti munkájukról. A jelentésekből kitűnt, bogy a DÉFOSz jól teljesítette feladatát és sikeresen végezte el az aratás! szerződések megkötését. Ennek eredményeként az idén máris jóval több aratómunkást szerződtették le, mint tavaly. Természetesen tovább­ra is lehet aratási szerződéseket kötni s valószínű, hogy a nagy ter­méskilátásokra való tekintettel ér­te is sor kerül. A cséplőmunkások beosztása is megtörtént a 16 szegedi cséplőgéphez. A most következő időszakban fo­kozottabban kell kivennie részét a munkákból az ifjúságnak is, különö­sen a felvilágosító munkából. A Dolgozó Ifjúság Szövetségének meg­alakítására való nagy készülődés sem szabad, hogy háttérbe szorítsa a nyári mezőgazdasági munkála­tokban az ifjúságra váró "agv fel­adatok teljesítését. Úgyszintén a földmüvesszövetkezetnek ís sokkal tevékenyebben be kell kapcsolódnia mozgalmi téren is az aratási, csép­lési, terménybegyiijtésl munkálatok előkészítésébe. Az MNDSz az el­múlt héten jó munkát végzett ezen a téren: a külső kerületek ügyveze­tőivel megbeszélték és meg is való­sították az ezzel kapcsolatos csa­ládlátogatásokat. Az Operatív Bizottság felhívta a figyelmet arra. hogy a most követ­kező mezőgazdasági munkákat min­denki tekintse harci feladatnak. En­nek érdekében kell mozgósítani a dolgozó parasztságot és éberen megakadályozni, leleplezni a kulá­kok kártevéseit. A Párt irányításá­val rnár ezen a héten kisgyűléseket szerveznek a tömegszevezetek — elsősorban a DÉFOSz —, hogy tu­datosítsák a dolgozó paraszfságra váró feladatokat. Mindenütt igen gondosan kell elő­készülni az aratási munkákra és gondoskodni kell a tűzveszély meg­akadályozásáról- A köztisztasági te­lep minden rendelkezésre álló víz­szállító edényt készenlétbe helyez a szériik tűzvédelmére. Az Operatív Bizottság felszólít mindenkit, aki­nek szérűjén tavalyi szalma van, hogy legkésőbb június 20-ig hordja be. A nagy, rendezett szalmakazla­kat nem kell behordani, de az egy kocsinál kevesebb mennyiségű ka­parékot, szalmaszemeteket feltétle­nül hordják be. A legközelebbi tennivalók közé tartozik most a gabonaraktárak fer­tőtlenítése, valamint június 10-ig a cséplőgépek rendbehozása, június 20-ig pedig a cséplőgépellenőrök megfelelő kiképzése. Tanuljunk a testvéri népi demokráciáktól is Á nemzetközi politika kér­dései ma különösen érdekel­tiek minden dolgozót. Ma, amikor a háború és a béke, a rombolás és az alkotás, a reakció és a baladás, vagyis az újabb háborúra számító imperialisták és a békéért küzdő, a Szovjetunió által vezetett dolgozó milliók tábo­ra á:ll egymással szemben, fokozottan érdekel mindenkit hogyan alakul a nemzetközi helyzet. Rendkívül érdekes számunkra megismerni a szomszédos népi demokráciák életét, tapasztalatait, harcait. Igen fonos, hogy tanuljunk azokból a tapasztalatokból, amelyeket ők szereztek a szocializmus építésében s ki­cseréljük a mi tapasztalata­inkkal. A „Nemzetközi kérdések" címmel Szegeden megindult előadássorozatnak is az a cél­ja, hogy minél szélesebbkörű ismereteket nyújtson „ dolgo­zóknak a nemzetközi politikai helyzetben való táj<'/;ózódás ra. Holnap, vasárnap délelőtt 10 órai kezdettel dr ATTitalffy György elvtárs, egyetemi ta­nár tart előadást a sorozat ke­retében a népi demokráciák tervgazdálkodásának eredmé­A NŐK A MUNKA FRONTJÁN Szovjet nők milliói dolgoznak hősiesen az ország területein, a Bzerszámpadoknál, a tárnákban, mozdonykazánoknál és a kolhoz­földeken. Soktizezer leány és asz­szony, akik azelőt.t csak a ház­tartásban tevékenykedtek, ét nagy Sztálin felhívására elfog­lalták helyüket a munka fronti­ján. Óriási mértékben megnöveke­dett az iparban foglalkoztatott nők száma és 1941-ben — ami­kor a bevonuló férfiakat is he­lyettesíteni kellett — ez a szám elérte az összmiunkásság létszá­mának 45 százalékát. Csupán egy esztendő alatt több mint 500 háztartásbeli nő sajátította el a bányászmestersé­get és vállalt munkát Karagan­da bányáiban. Régebben nő alig dolgozott az aranybányászaiban, a Szovjetunió e fejlett iparágá­ban. Ma ebben az iparban egyet­len olyan munkanem sem akad, amelyet ne sajátítottak volna el az asszonyok. Gyakori a fúró­gépkezelőnő, vájárnő, támasztó­munkásnő, etb. A szovjet nők, minden nehéz­séget leküzdve, teljesen új szak­mákat sajátítottak el. Sokan men­tek fémkohászati üzemekbe. Bát­ran bekapcsolódtak a szén- és vasiparba is. Lelkesen, fáradha­tatlanul dolgozva kutatták a fér­Népnevelők! Pártbizalmiaki Pártmunkások! Népnevelő Zsebtérkép jelent meg az MDP Központi Vezetőség agitációs osztálya szerkesztésé­ben. 31 oldal, ára 2 forint. Kapható: MDP pártszerveze­tekben. . fiakkal együtt a munkatermelé­kenység emelésének új útjait. Katja Barisnyikova brigádja az Állami Golyóscsapágy-gyár­ban állandóan túlteljesítette a normát, sőt a brigád létszámá­nak csökkentése után is növel­te a termelést és példásan oldot­ta meg a vállalt feladatot. A fiatal női gyalusok felhívták a főváros üzemének ifjúságát, hogy kövessék példájukat. Kez­deményezésűik nagy visszhangra talált a dolgozók körében. Ma már húszezer brigád dolgozik Barisnyikova módszere szerint Ez több, mint 76 ezer munkás felszabadítását tette lehetővé más munkakörre. A szovjet nők nagy murikat végeznek a vasúti szállításban is. Alekszandrova Andrejevna Ni­kolajeva a kalinini vasútvonal váltókezelője 23 éves korában kap'a meg a Szocialista Munka Hőse címet. Anna Petrovna Zsar­kova a kirovi vasút állomásfel­ügyelője és Jelená Mironovna Csuhnyuk a bjelorussz vasútvo­nal mozdonyvezetője is a Szocia­lista Munka Hősei. Asszonyi kezek segítilk az új gyárak berendezését rekordidő alatt felállítani. Női kezek segí­tenek az építkezéseknél — és mind több szovjet nő gyarapít­ja az értelmiségi dolgozók sorait is. ' »; Megnevekedett a nők szerepe a mezőgazdaságban is. „A kol­hozban a nők nagy erőt képvi­selnek — mondotta a nagy Sztá­lin. — Ezt az erőt véka alatt tartani — bűn. Kötelességünk, hogy a nőket a kolhozokban elő­térbe vigyük és ennek az erőnek teéet engedjünk." A szovjet nők minden terüle­ten egyenrangú társai a férfiak­nak a miunka frontján is. nyeiről. Az előadást ezalka­lommal is a Korzó Moziban tartják meg. ; ,. . Kasza váltja fel most a fegyvert Már csak napok választanak el bennünket a legnagyobb mezőgaz­dasági munkától, az aratástól. Minden öntudatos dolgozó paraszt jól tudja, hogy most népünk jövő esztendei kenyeréről van szó, amely nemcsak nagy termelő mun­kát, hanem ugyanilyen méretű politikai felvilágosító és népneve­lő munkát is igényel. Mert most ez a terület, ahol az ellenség — a klerikális reakció, a kulákság egyre veszettebbül támad. Ebben az esztendőben előrelát­hatólag öt-tízmillió métermázsá­val több gabonát takarítunk be, mint az elmúlt évben. Nagy fel­adat ez. Ennek a nagy munká­nak a végrehajtását nemcsak a termelőszövetkezetek tagjai, az ön­tudatos dolgozó parasztok tfz és százezrei tartják magukénak, ha­nem az üzemek és hivatalok dol­gozói mellett Néphadseregünk ka­tonái és tisztjei is. A szegedi honvédkerületben rö­videsen sor kerül az aratási sza­badságolásra. Néphadseregünk most rövid időre visszaküldi leg­jobb tagjait a termelőszövetkeze­tekbe, a szántóföldekre, hogy sex* gítsenek minél előbb és minél si­keresebben elvégezni ezt a mun­kát. Amellett, bogy jelentős szám­mal résztvesznek az aratásban, fa­lujukban bekapcsolódnak a tö­megszervezetek és a Párt munká­jába, segítenek leleplezni a dolga, zó parasztoknak az ellenség tevé­kenységét. A fegyvert most ka­szával és sarlóval cserélik fel, mert jót látják, hogy most ez a legfontosabb harci terület. Az a front, melyre most összpontosul az ellenség minden ereje. A szegedi honvédkerületben már hónapokkal ezelőtt kerületi és szervezeti, pártnapokon felvetették az aratási munkákkal kapcsola­tos teendőket, s azóta is állán, dóan készülnek az aratási mun­kákra. Néphadseregünk szegedi alakulatai ezalkalommal ismétel­ten bebizonyítják az ellenség előtt, hogy igazi Néphadsereg tag­jai, akik nemcsak fegyverrel,' ha­nem úgy, mint az üzemi és falu­si dolgozók, szerszámokkal kezük­ben védik eredményeinket és bé­kénket. SZUNNYAD AZ OSZTALYHARC Zabosfalván „Meg kell mondanunk, hogy poli­tikánk mai irányvonala új irány, amely a faluval kapcsolatos politi­kánk új vonalát jelenti a szocializ­mus építése ügyében Az elvtársak ezt nem akarják megérteni. Ha ezt az alapvető dolgot nem értik meg, nem indul meg nálunk semilyen munka, nem lesz nálunk semilyen szocialista építkezés sem." — Eze­ket a szavakat Sztálin elvtárs az oroszországi Kommunista (bolsevik) Párt Központi Bizottsága Szerve­zeti Irodájának 1925 január 26.-i ülésén mondotta. — Sztálin elvtárs ekkor a kuláksággal vívott falusi osztályharc hibáira és égető problé­máira világított rá. Beszélt a téves nézetekről, elhajlásokról és arról, hogy sokszor eltitkolják a falusi és területi pártszervezetek vezetői a hibákat, vagy jobb esetben kedvező színben próbálják azokat a felsőbb pártfórumok felé tudtul adni. — Foglalkozott a dümovkai esettel, ahol az történi, hogy a kulákság befolyása alatt álló bűnös elemek­ből összeverődött banda gálád mó­don meggyilkolta Grigorij Mali­novszkij falusi levelező elvtársat, számítva az ellenforradalom felúju­lására, a régi rend visszaállítására. Eredmények a „Kossuth" termelőcsoportban Nálunk Szeged vidékén, Cson­grád megyében, pontosan ugyanez a Serület Zabosfalva (Lengyelkápol­na). Második Dümovka ez, ahol, mint tudjuk, a titoista befolyás alatt álló kulákság, dümovkai elő­deihez hasonlóan meggyilkolta Kiss Imre elvtársat, a helybeli Népfront elnökét, készülve Tito fasiszta had­seregének esetleges bevonulására. Ez az eset kiverte az álmot még a kis- és kőzépparaszitok szeméből is, megértették, hogy a közöttük élő kulákság aknamunkája legelsősor­ban ellenük és a Párt ellen irányul. Ezért kérték tömegesen felvételü­ket a termelőszövetkezetbe. Ebből származott az, hogy az akkor még alig tíz-egynehányas taglétszámmal rendelkező ,,Kossuth" termelőszö­vetkezet tagjai rövid idő alatt 44-re szaporodtak fel. Eddig már több vonatkozásban ki­váló eredményeket értek el: külö­nösen az állatállomány gyarapítása terén. Az alig hat hónapja működő csoportnak ma már 80 darab bir­kája, több fejőstehene és kellő mennyiségű igásállata van. A cso­port tagjai saját erejűkből tizen­nyolc anyakocából álló sertéstör­zsert is beállítottak, emellett jól­jövedelmező baromfiállománnyal is rendelkeznek. De van még tenniva­ló, vannak még hibák Zabosfalván. Támadnak a „jő kulákok" A helybeli pártszervezet vezető­sége és a járási pártbizottság veze­tőségi tagjai nem tanulmányozták kellőképpen Sztálin elvtárs útmuta­tását. Ök is gyakran igyekeznek a hibákat kedvező színben feltüntet­ni, Sztálin elvtárs szavaival mond­va: nem értették meg, hogy falusi Ipolitikánk helyes irányának meg­értése nélkül, „nem lesz nálunk se­milyen szocialista építkezés." Ez a hiba annak tudható be, hogy nem tanulmányozták kellőképpen osz­tályharcunk zabosfalvi szakaszának helyzetét és így nem is tudhatják itt kellőképpen vinni az osztály­harcot. Nem vették észre, hogy a kulák­ság nem szüntette meg a támadá­sait, csupán taktikái változtatott, új harci módszerekkel igyekszik táma­dást intézni népi demokráciánk el­len. Az új módszer, amely nem egy­szer megtévesztette már dolgozó pa­rasztságunkat, sót nem egyszer ve­zető funkcionáriusainkat is, az, hogy a kulákság „jó kuláknak" akaria feltüntetni magát. Ennek nem egy megnyilvánulását tapasztalhatjuk Zabosfalván. Gyurisné kulákasszony kaján ne­vetés közepette jelentette ki: „Na­gyon meg vannak elégedve a mun­kánkkal, mert a termelőszövetkezet tagjai idejárnak hengert, meg ládát kölcsönözni'. Közben még azt is el­mondja, hogy a kölcsönadott hen­ger nem is az övé, hanem egy ré­gebben feloszlatott paprikaszövetke­zeté. Színészkedő nyájassággal je­lentette ki; Szeretnénk belépni a termelőcsoportba. Rövidesen cso­porttagok leszünk mi is, mert ez „törvény". Ez most Zabosfalván a kulákság legújabb rémhíre, amellyel el akarják riasztani a termelőcso­portba való belépéstől a dolgozó parasztokat. Ezért van az, hogy az utóbbi időben senki sem kérte fel­vételét a termelőcsoportba íme, ilyen gálád módszerekkel támad Zabosfalván a kulákság. A helybeli elvtársak pedig csukott szemmel járnak, nem ismerik fel a kulákság új taktikáját. Nem ismer­ték fel azt a hibájukat sem, hogy elmulasztották a csoportba a párt­tagok beszervezését. Jelenleg mind­össze négy párttagja van a csoport­nak. Megtévesztik a termelöcsoport egyes tagjait is De mindez csak egyik része a ku­lákok támadásának. Ugyanakkor, amikor „jó kuláknak" tüntetik fel magukat, igyekeznek befolyást gya­korolni a zabosfalvi dolgozó pa­rasztokra, sőt még a termelőcsoport tagjaira is. A „Kossuth" termelő­szövetkezet tagjai gyűlölik a kulá­kokat, haragszanak rájuk, de a cso­port több tagja újabban meglehető­sen erős kulákbefolyás alatt áll. Ezt nem veszik észre a termelőcso­port többi tagjai, nem veszi észre a helyi pártszervezet sem. A kulákok befolyását igazolja, hogy Kiss György, a csoport egyik tagja különböző követeléseket tá­maszt a termelőcsoporttal szemben s nem egyszer kijelentette; ,,Elme­hoz, majd az ad nekem, amit kérek tőle." Paplógó István — Jójárt elv­társ szerint — a csoport egyik leg­jobb dolgozója, soha sem hiányzik a munkából, becsülettel végzi napi feladatát, mégis sokszor fgy beszél: „Ugyanőff vagyunk, ahol a múltban voltunk, a kulákok keze alatt". Azt beszéli, hogy eddig még nem volt fizetés a csoportban, pedig Jójárt elvtárs elmondotta később Pap­lógó István is beismerte, hogy min­denki kapott kisebb-nagyobb pénz­összeget, azonkívül 20—25 kilónyi sertéshúst és zsiradékot. Az elége­detlenség szitásában Kiss György jár az élen, aki legutóbb is gúnyo­san vetette fel, hogy szivesebben dolgozna napszámban saját terme­gyek a kulákokhoz, Vass Leopold- löszövetkezeténél. Veszélyeztetik a dolgozó nép kenyerét Ez egy kis tükör a „Kossuth termelöcsoport életéből. Ha a Pap­lógó és a Kiss György-féle embe­rek alaposabban belenéznének ebbe a tükörbe, felismernék benne a ku­lákság arcát, új harci taktikáját. A kulákok a dolgozó parasztok és az egész dolgozó nép ellenségei, most „kezesbárányok" lettek Zabosfal­ván, új harci területet választottak, hogy elaltassák az osztályharcot. S amig jó kuláknak igyekeznek fel­tüntetni magukat, a szabotázsok so­rozatával igyekeznek megakadá­lyozni az országépitő munkát. Amig a zabosfalvi dolgozó parasztok egy részét nem egyszer megtéveszti a kulákok új 'taktikája, azok leple­zetlenül szabotálják a növényápo­lást, veszélyeztetik népünk jövő évi kenyerét és veszélyeztetik a zabos­falvi dolgozó parasztok további fel­emelkedését is. Nézzük meg például Gyuris Im­rét, a 65 holdas kulákot, aki köte­lező mákvetését öt, vagy hat helyen vaíette el, azzal az űrüggyel, ha nem sikerül az egyik, majd sikerül a másik. Persze, egyik helyen sem lesz termés, mert a szél elhordta a magot s most gaz burjánzik a mák­vetések helyén. A kulák felesége nevetve mondja: „Az ilyen talajon különben is mindig ősszel végzik a mákvetést'\ Gyuris Imre a tavaszí árpát is későn vetette el, alig 20—25 centi­méter a szára. Már ezen sem Icrz termés Az árpát is több helyre ve­tette el az aljas kulák, hogy ne le­gyen áttekinthető a vetés. Sxtálin elvtárs tanítása nyomán harcoljunk n kulákság ellen Nem szabad, hogy megté­vesszenek bennünket a kulákság újabb és újabb módszerei. Bármit is cselekszik a kulák, az mind a dolgozó nép ellen van. A zabosfalvi dolgozó parasztoknak tanulmányoz­tok kell Sztálin elvtárs tanítása1' a falusi osztályharc vitelével kap­csolatban A szovjet példa. Pártunk útmutaiíása az egyedüli fegyver, amellyel ártalmatlanná tudjuk ten­ni a zabosfalvi kulákság gálád ak­namunkáját. A zabosfalvi dolgozó parasztságnak most, az aratás és a cséplés idején kettőzötten kell be­bizonyítania, hogy Zabosfalván is kíméletlen harc folyik dolgozó né­pünk ellenségei, a kulákság ellen. (Csépi J. I 1

Next

/
Thumbnails
Contents