Délmagyarország, 1950. június (7. évfolyam, 125-149. szám)

1950-06-10 / 132. szám

SZOMBAT, 1950. JÚNIUS 10. 7 Az idén máris jóval több aratómunkás szerződött Szegeden a tavalyinál Az Operatív Bizottság a Párt irányításával mozgósítja a dolgozó parasztságot az aratási, cséplési, termény begyűjtési munkák gyors, sikeres elvégzésére Pénteken tartotta meg első ülését a mult héten megalakult' szegedi Operat'v Bizottság Szili Antal elvtárs elnöklésével. Az ülésen főként az aratási, cséplési és terménybegyüjtési munkálatok előkészítésével foglalkoztak és a bizottság tagjai részletes jelentést adtak elmúlt heti munkájukról. A jelentésekből kitűnt, bogy a DÉFOSz jól teljesítette feladatát és sikeresen végezte el az aratás! szerződések megkötését. Ennek eredményeként az idén máris jóval több aratómunkást szerződtették le, mint tavaly. Természetesen továbbra is lehet aratási szerződéseket kötni s valószínű, hogy a nagy terméskilátásokra való tekintettel érte is sor kerül. A cséplőmunkások beosztása is megtörtént a 16 szegedi cséplőgéphez. A most következő időszakban fokozottabban kell kivennie részét a munkákból az ifjúságnak is, különösen a felvilágosító munkából. A Dolgozó Ifjúság Szövetségének megalakítására való nagy készülődés sem szabad, hogy háttérbe szorítsa a nyári mezőgazdasági munkálatokban az ifjúságra váró "agv feladatok teljesítését. Úgyszintén a földmüvesszövetkezetnek ís sokkal tevékenyebben be kell kapcsolódnia mozgalmi téren is az aratási, cséplési, terménybegyiijtésl munkálatok előkészítésébe. Az MNDSz az elmúlt héten jó munkát végzett ezen a téren: a külső kerületek ügyvezetőivel megbeszélték és meg is valósították az ezzel kapcsolatos családlátogatásokat. Az Operatív Bizottság felhívta a figyelmet arra. hogy a most következő mezőgazdasági munkákat mindenki tekintse harci feladatnak. Ennek érdekében kell mozgósítani a dolgozó parasztságot és éberen megakadályozni, leleplezni a kulákok kártevéseit. A Párt irányításával rnár ezen a héten kisgyűléseket szerveznek a tömegszevezetek — elsősorban a DÉFOSz —, hogy tudatosítsák a dolgozó paraszfságra váró feladatokat. Mindenütt igen gondosan kell előkészülni az aratási munkákra és gondoskodni kell a tűzveszély megakadályozásáról- A köztisztasági telep minden rendelkezésre álló vízszállító edényt készenlétbe helyez a szériik tűzvédelmére. Az Operatív Bizottság felszólít mindenkit, akinek szérűjén tavalyi szalma van, hogy legkésőbb június 20-ig hordja be. A nagy, rendezett szalmakazlakat nem kell behordani, de az egy kocsinál kevesebb mennyiségű kaparékot, szalmaszemeteket feltétlenül hordják be. A legközelebbi tennivalók közé tartozik most a gabonaraktárak fertőtlenítése, valamint június 10-ig a cséplőgépek rendbehozása, június 20-ig pedig a cséplőgépellenőrök megfelelő kiképzése. Tanuljunk a testvéri népi demokráciáktól is Á nemzetközi politika kérdései ma különösen érdekeltiek minden dolgozót. Ma, amikor a háború és a béke, a rombolás és az alkotás, a reakció és a baladás, vagyis az újabb háborúra számító imperialisták és a békéért küzdő, a Szovjetunió által vezetett dolgozó milliók tábora á:ll egymással szemben, fokozottan érdekel mindenkit hogyan alakul a nemzetközi helyzet. Rendkívül érdekes számunkra megismerni a szomszédos népi demokráciák életét, tapasztalatait, harcait. Igen fonos, hogy tanuljunk azokból a tapasztalatokból, amelyeket ők szereztek a szocializmus építésében s kicseréljük a mi tapasztalatainkkal. A „Nemzetközi kérdések" címmel Szegeden megindult előadássorozatnak is az a célja, hogy minél szélesebbkörű ismereteket nyújtson „ dolgozóknak a nemzetközi politikai helyzetben való táj<'/;ózódás ra. Holnap, vasárnap délelőtt 10 órai kezdettel dr ATTitalffy György elvtárs, egyetemi tanár tart előadást a sorozat keretében a népi demokráciák tervgazdálkodásának eredméA NŐK A MUNKA FRONTJÁN Szovjet nők milliói dolgoznak hősiesen az ország területein, a Bzerszámpadoknál, a tárnákban, mozdonykazánoknál és a kolhozföldeken. Soktizezer leány és aszszony, akik azelőt.t csak a háztartásban tevékenykedtek, ét nagy Sztálin felhívására elfoglalták helyüket a munka frontiján. Óriási mértékben megnövekedett az iparban foglalkoztatott nők száma és 1941-ben — amikor a bevonuló férfiakat is helyettesíteni kellett — ez a szám elérte az összmiunkásság létszámának 45 százalékát. Csupán egy esztendő alatt több mint 500 háztartásbeli nő sajátította el a bányászmesterséget és vállalt munkát Karaganda bányáiban. Régebben nő alig dolgozott az aranybányászaiban, a Szovjetunió e fejlett iparágában. Ma ebben az iparban egyetlen olyan munkanem sem akad, amelyet ne sajátítottak volna el az asszonyok. Gyakori a fúrógépkezelőnő, vájárnő, támasztómunkásnő, etb. A szovjet nők, minden nehézséget leküzdve, teljesen új szakmákat sajátítottak el. Sokan mentek fémkohászati üzemekbe. Bátran bekapcsolódtak a szén- és vasiparba is. Lelkesen, fáradhatatlanul dolgozva kutatták a férNépnevelők! Pártbizalmiaki Pártmunkások! Népnevelő Zsebtérkép jelent meg az MDP Központi Vezetőség agitációs osztálya szerkesztésében. 31 oldal, ára 2 forint. Kapható: MDP pártszervezetekben. . fiakkal együtt a munkatermelékenység emelésének új útjait. Katja Barisnyikova brigádja az Állami Golyóscsapágy-gyárban állandóan túlteljesítette a normát, sőt a brigád létszámának csökkentése után is növelte a termelést és példásan oldotta meg a vállalt feladatot. A fiatal női gyalusok felhívták a főváros üzemének ifjúságát, hogy kövessék példájukat. Kezdeményezésűik nagy visszhangra talált a dolgozók körében. Ma már húszezer brigád dolgozik Barisnyikova módszere szerint Ez több, mint 76 ezer munkás felszabadítását tette lehetővé más munkakörre. A szovjet nők nagy murikat végeznek a vasúti szállításban is. Alekszandrova Andrejevna Nikolajeva a kalinini vasútvonal váltókezelője 23 éves korában kap'a meg a Szocialista Munka Hőse címet. Anna Petrovna Zsarkova a kirovi vasút állomásfelügyelője és Jelená Mironovna Csuhnyuk a bjelorussz vasútvonal mozdonyvezetője is a Szocialista Munka Hősei. Asszonyi kezek segítilk az új gyárak berendezését rekordidő alatt felállítani. Női kezek segítenek az építkezéseknél — és mind több szovjet nő gyarapítja az értelmiségi dolgozók sorait is. ' »; Megnevekedett a nők szerepe a mezőgazdaságban is. „A kolhozban a nők nagy erőt képviselnek — mondotta a nagy Sztálin. — Ezt az erőt véka alatt tartani — bűn. Kötelességünk, hogy a nőket a kolhozokban előtérbe vigyük és ennek az erőnek teéet engedjünk." A szovjet nők minden területen egyenrangú társai a férfiaknak a miunka frontján is. nyeiről. Az előadást ezalkalommal is a Korzó Moziban tartják meg. ; ,. . Kasza váltja fel most a fegyvert Már csak napok választanak el bennünket a legnagyobb mezőgazdasági munkától, az aratástól. Minden öntudatos dolgozó paraszt jól tudja, hogy most népünk jövő esztendei kenyeréről van szó, amely nemcsak nagy termelő munkát, hanem ugyanilyen méretű politikai felvilágosító és népnevelő munkát is igényel. Mert most ez a terület, ahol az ellenség — a klerikális reakció, a kulákság egyre veszettebbül támad. Ebben az esztendőben előreláthatólag öt-tízmillió métermázsával több gabonát takarítunk be, mint az elmúlt évben. Nagy feladat ez. Ennek a nagy munkának a végrehajtását nemcsak a termelőszövetkezetek tagjai, az öntudatos dolgozó parasztok tfz és százezrei tartják magukénak, hanem az üzemek és hivatalok dolgozói mellett Néphadseregünk katonái és tisztjei is. A szegedi honvédkerületben rövidesen sor kerül az aratási szabadságolásra. Néphadseregünk most rövid időre visszaküldi legjobb tagjait a termelőszövetkezetekbe, a szántóföldekre, hogy sex* gítsenek minél előbb és minél sikeresebben elvégezni ezt a munkát. Amellett, bogy jelentős számmal résztvesznek az aratásban, falujukban bekapcsolódnak a tömegszervezetek és a Párt munkájába, segítenek leleplezni a dolga, zó parasztoknak az ellenség tevékenységét. A fegyvert most kaszával és sarlóval cserélik fel, mert jót látják, hogy most ez a legfontosabb harci terület. Az a front, melyre most összpontosul az ellenség minden ereje. A szegedi honvédkerületben már hónapokkal ezelőtt kerületi és szervezeti, pártnapokon felvetették az aratási munkákkal kapcsolatos teendőket, s azóta is állán, dóan készülnek az aratási munkákra. Néphadseregünk szegedi alakulatai ezalkalommal ismételten bebizonyítják az ellenség előtt, hogy igazi Néphadsereg tagjai, akik nemcsak fegyverrel,' hanem úgy, mint az üzemi és falusi dolgozók, szerszámokkal kezükben védik eredményeinket és békénket. SZUNNYAD AZ OSZTALYHARC Zabosfalván „Meg kell mondanunk, hogy politikánk mai irányvonala új irány, amely a faluval kapcsolatos politikánk új vonalát jelenti a szocializmus építése ügyében Az elvtársak ezt nem akarják megérteni. Ha ezt az alapvető dolgot nem értik meg, nem indul meg nálunk semilyen munka, nem lesz nálunk semilyen szocialista építkezés sem." — Ezeket a szavakat Sztálin elvtárs az oroszországi Kommunista (bolsevik) Párt Központi Bizottsága Szervezeti Irodájának 1925 január 26.-i ülésén mondotta. — Sztálin elvtárs ekkor a kuláksággal vívott falusi osztályharc hibáira és égető problémáira világított rá. Beszélt a téves nézetekről, elhajlásokról és arról, hogy sokszor eltitkolják a falusi és területi pártszervezetek vezetői a hibákat, vagy jobb esetben kedvező színben próbálják azokat a felsőbb pártfórumok felé tudtul adni. — Foglalkozott a dümovkai esettel, ahol az történi, hogy a kulákság befolyása alatt álló bűnös elemekből összeverődött banda gálád módon meggyilkolta Grigorij Malinovszkij falusi levelező elvtársat, számítva az ellenforradalom felújulására, a régi rend visszaállítására. Eredmények a „Kossuth" termelőcsoportban Nálunk Szeged vidékén, Csongrád megyében, pontosan ugyanez a Serület Zabosfalva (Lengyelkápolna). Második Dümovka ez, ahol, mint tudjuk, a titoista befolyás alatt álló kulákság, dümovkai elődeihez hasonlóan meggyilkolta Kiss Imre elvtársat, a helybeli Népfront elnökét, készülve Tito fasiszta hadseregének esetleges bevonulására. Ez az eset kiverte az álmot még a kis- és kőzépparaszitok szeméből is, megértették, hogy a közöttük élő kulákság aknamunkája legelsősorban ellenük és a Párt ellen irányul. Ezért kérték tömegesen felvételüket a termelőszövetkezetbe. Ebből származott az, hogy az akkor még alig tíz-egynehányas taglétszámmal rendelkező ,,Kossuth" termelőszövetkezet tagjai rövid idő alatt 44-re szaporodtak fel. Eddig már több vonatkozásban kiváló eredményeket értek el: különösen az állatállomány gyarapítása terén. Az alig hat hónapja működő csoportnak ma már 80 darab birkája, több fejőstehene és kellő mennyiségű igásállata van. A csoport tagjai saját erejűkből tizennyolc anyakocából álló sertéstörzsert is beállítottak, emellett jóljövedelmező baromfiállománnyal is rendelkeznek. De van még tennivaló, vannak még hibák Zabosfalván. Támadnak a „jő kulákok" A helybeli pártszervezet vezetősége és a járási pártbizottság vezetőségi tagjai nem tanulmányozták kellőképpen Sztálin elvtárs útmutatását. Ök is gyakran igyekeznek a hibákat kedvező színben feltüntetni, Sztálin elvtárs szavaival mondva: nem értették meg, hogy falusi Ipolitikánk helyes irányának megértése nélkül, „nem lesz nálunk semilyen szocialista építkezés." Ez a hiba annak tudható be, hogy nem tanulmányozták kellőképpen osztályharcunk zabosfalvi szakaszának helyzetét és így nem is tudhatják itt kellőképpen vinni az osztályharcot. Nem vették észre, hogy a kulákság nem szüntette meg a támadásait, csupán taktikái változtatott, új harci módszerekkel igyekszik támadást intézni népi demokráciánk ellen. Az új módszer, amely nem egyszer megtévesztette már dolgozó parasztságunkat, sót nem egyszer vezető funkcionáriusainkat is, az, hogy a kulákság „jó kuláknak" akaria feltüntetni magát. Ennek nem egy megnyilvánulását tapasztalhatjuk Zabosfalván. Gyurisné kulákasszony kaján nevetés közepette jelentette ki: „Nagyon meg vannak elégedve a munkánkkal, mert a termelőszövetkezet tagjai idejárnak hengert, meg ládát kölcsönözni'. Közben még azt is elmondja, hogy a kölcsönadott henger nem is az övé, hanem egy régebben feloszlatott paprikaszövetkezeté. Színészkedő nyájassággal jelentette ki; Szeretnénk belépni a termelőcsoportba. Rövidesen csoporttagok leszünk mi is, mert ez „törvény". Ez most Zabosfalván a kulákság legújabb rémhíre, amellyel el akarják riasztani a termelőcsoportba való belépéstől a dolgozó parasztokat. Ezért van az, hogy az utóbbi időben senki sem kérte felvételét a termelőcsoportba íme, ilyen gálád módszerekkel támad Zabosfalván a kulákság. A helybeli elvtársak pedig csukott szemmel járnak, nem ismerik fel a kulákság új taktikáját. Nem ismerték fel azt a hibájukat sem, hogy elmulasztották a csoportba a párttagok beszervezését. Jelenleg mindössze négy párttagja van a csoportnak. Megtévesztik a termelöcsoport egyes tagjait is De mindez csak egyik része a kulákok támadásának. Ugyanakkor, amikor „jó kuláknak" tüntetik fel magukat, igyekeznek befolyást gyakorolni a zabosfalvi dolgozó parasztokra, sőt még a termelőcsoport tagjaira is. A „Kossuth" termelőszövetkezet tagjai gyűlölik a kulákokat, haragszanak rájuk, de a csoport több tagja újabban meglehetősen erős kulákbefolyás alatt áll. Ezt nem veszik észre a termelőcsoport többi tagjai, nem veszi észre a helyi pártszervezet sem. A kulákok befolyását igazolja, hogy Kiss György, a csoport egyik tagja különböző követeléseket támaszt a termelőcsoporttal szemben s nem egyszer kijelentette; ,,Elmehoz, majd az ad nekem, amit kérek tőle." Paplógó István — Jójárt elvtárs szerint — a csoport egyik legjobb dolgozója, soha sem hiányzik a munkából, becsülettel végzi napi feladatát, mégis sokszor fgy beszél: „Ugyanőff vagyunk, ahol a múltban voltunk, a kulákok keze alatt". Azt beszéli, hogy eddig még nem volt fizetés a csoportban, pedig Jójárt elvtárs elmondotta később Paplógó István is beismerte, hogy mindenki kapott kisebb-nagyobb pénzösszeget, azonkívül 20—25 kilónyi sertéshúst és zsiradékot. Az elégedetlenség szitásában Kiss György jár az élen, aki legutóbb is gúnyosan vetette fel, hogy szivesebben dolgozna napszámban saját termegyek a kulákokhoz, Vass Leopold- löszövetkezeténél. Veszélyeztetik a dolgozó nép kenyerét Ez egy kis tükör a „Kossuth termelöcsoport életéből. Ha a Paplógó és a Kiss György-féle emberek alaposabban belenéznének ebbe a tükörbe, felismernék benne a kulákság arcát, új harci taktikáját. A kulákok a dolgozó parasztok és az egész dolgozó nép ellenségei, most „kezesbárányok" lettek Zabosfalván, új harci területet választottak, hogy elaltassák az osztályharcot. S amig jó kuláknak igyekeznek feltüntetni magukat, a szabotázsok sorozatával igyekeznek megakadályozni az országépitő munkát. Amig a zabosfalvi dolgozó parasztok egy részét nem egyszer megtéveszti a kulákok új 'taktikája, azok leplezetlenül szabotálják a növényápolást, veszélyeztetik népünk jövő évi kenyerét és veszélyeztetik a zabosfalvi dolgozó parasztok további felemelkedését is. Nézzük meg például Gyuris Imrét, a 65 holdas kulákot, aki kötelező mákvetését öt, vagy hat helyen vaíette el, azzal az űrüggyel, ha nem sikerül az egyik, majd sikerül a másik. Persze, egyik helyen sem lesz termés, mert a szél elhordta a magot s most gaz burjánzik a mákvetések helyén. A kulák felesége nevetve mondja: „Az ilyen talajon különben is mindig ősszel végzik a mákvetést'\ Gyuris Imre a tavaszí árpát is későn vetette el, alig 20—25 centiméter a szára. Már ezen sem Icrz termés Az árpát is több helyre vetette el az aljas kulák, hogy ne legyen áttekinthető a vetés. Sxtálin elvtárs tanítása nyomán harcoljunk n kulákság ellen Nem szabad, hogy megtévesszenek bennünket a kulákság újabb és újabb módszerei. Bármit is cselekszik a kulák, az mind a dolgozó nép ellen van. A zabosfalvi dolgozó parasztoknak tanulmányoztok kell Sztálin elvtárs tanítása1' a falusi osztályharc vitelével kapcsolatban A szovjet példa. Pártunk útmutaiíása az egyedüli fegyver, amellyel ártalmatlanná tudjuk tenni a zabosfalvi kulákság gálád aknamunkáját. A zabosfalvi dolgozó parasztságnak most, az aratás és a cséplés idején kettőzötten kell bebizonyítania, hogy Zabosfalván is kíméletlen harc folyik dolgozó népünk ellenségei, a kulákság ellen. (Csépi J. I 1