Délmagyarország, 1950. június (7. évfolyam, 125-149. szám)

1950-06-10 / 132. szám

Megválasztotta küldötteit az egységesítő kongresszusra Csongrád megye ifjúsága fl minisztertanács határozata a dolgozók szövetkezeti társasház és családiház építkezéseinek támogatásáról VII. ÉVF. 132. SZÁM. ARA 50 FILLÉR SZOMBAT. 1950. JÚNIUS 10. Aratás előtt gondos növényápolást Pénteken délután sürün záporozó langyos eső öntözte a szeFedi és szegedkörnyéki földeket. Idejében, jókor érkezett az eső, hogy hozzájáruljon ahhoz a szorgalmas munkához, amelyet dolgozó parasztságunk végez a növényápolás idejében való gondos elvégzéséért. A kedvező, csapadékos időjárás kétségtelenül előnyösen segíti mezőgazdasági munkálatainkat, de ne felejtsük el, hogy munkánk sikere első. sorban nem ettől függ. Hiába lenne akármilyen bőséges eső, ha nem járna vele együtt szorgalmas, okszerű munka. Kapásnö vényeink terméseredménye döntő mértékben a kapálástól függ, ez. ért az aratásra való felkészülés ^ellett elsősorban a növényápolásnak, a kapálásnak kell központi feladatnak lennie. Harci feladatnak jelöli meg a földművelésügyi minisztérium legutóbb kiadott jelentése a növények kapálásának teljes ütemű végzését. Harci feldatnak jelöli és éppen ezért egyrészt min. clenütt fel kell világosítani a dolgozó parasztságot ennek termésfokozó hatásáról, másrészt pedig (továbbra is szigorú ellenőr, zéssel kell figyelni a kulákok mesterkedéseit, szét kell verni a munka hátráltatására irányuló agitáciőt. A t'ermelőcsoportok dolgozói közül kiindult jelszó egyre nagyobb tért hódit az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok között is. Ez a jelszó pedig igy hangzik: .Aratásra ne maradjon egy talpalatnyi föld se kapálatlan a határban". Az egyre inkább tudatosodó jelszó nyomán mindenfelé serény munka folyik: lókapa hasítja a kukoricasorok közt a földet, kézikapások hajladoznak a cukorrépa táblákban. Most különösen megléthatják előnyét, akik géppel végezték a vetést. Az eevenes sorközökben gyorsan halad a lókapa és csak a tövek közé kell kézikapával u ánakapálniok. Rendkívül fontos, hogy minden dolgozó paraszt idejében végezze el a kapálás munkáját. A növényápolási munkák ugyanis szorosan összefüggnek egymással. Az idejében végzett egyelés megkönnyíti a kapálásokat, de ha halasztgatjuk például a második k^Dálást, az késlelteti a harmadik, negyedik kapálást is. A cukorrépa terméseredménye közismerten függ a kapálástól. „A cukrot bele kell kapálni a répába" — igy tartja hosszú idő óta a közmondás és hosszú évek tapasztalatai bizonyították be ennek a mondásnak igazságát. Minden dolgozó paraszt saját, jól meggondolt egyéni érdeke is ez. ért a répakapálás gondos, megfelelő időben történő elvégzése, hiszen minden megfelelő időben végzetit kapálás holdanként 15— 20 mázsával gyarapítja a répatermést. A növényápolási munkák eddigi szegedi eredményei azt mutatják, hogy dolgozó parasztságunk mind nagyobb tömegeiben látja egyre világosabban, menynyire fontos a növényápolás helyes, idején történő elvégzése. Szegeden a kukorica második kapálását átlag 60—70 százalékban végezték el eddig. Egyes helyek, mint például Nagyfekete. vagy a külső Baktó, a Puskaporos-dűlő kiemelkedik 90 szá. zalékos eredményével, sőt a harmadik kapálás is közel negyven százalékban elkészült már. A cukorrépa egyelése és második kapálása Szegeden ugyancsak min. denütt bevégződött. A harmadik kapálás is több helyen megkezdődött már. Ugyancsak megkezdődött a tányérica harmadik kapálása is. A paprikaültetés, rakodás munkája az aránylag ked. vezőtlen időjárás ellenére is már mintegy 90—95 százalékban bevégződött. További állandó, jó munkára van azonban szükség a növényápolás terén. A jó munka mel lett szigorított ellenőrzéssel kel: rászorítani a kulákokat, hogy elvégezzék az előirt növényápo. lási munkákat és ne okozhassanak kárt országunknak, dolgozó népünknek, ne veszélyeztessék valamennyiünk életszínvonalának emelkedését. A termelőcsoportok mutatnak jó példát a növényápolás terén is. Szegeden sehol sem lehet olyan szép cukorrépát látni, mint a Dózsa György termelőcsoport földjén. Meg is van a magyarázata: már harmadszorra kapálnak a legnagyobb gondossággal. Élen jár ebben a mun kában Kovács Ilonka, Kocsó Ilonka és Kocsó Erzsébet 280 százalékos teljesítményével. Ha. sonlóképpen igen szép a baktól „Alkotmány" csoport cukorrépája is, amelynek ugyancsak megkezdték a harmadszori kapálását, mégpedig olyan nagyszerű eredményekkel, mint Gazsi Tóth Imre, aki 300 százalékot, VarSándor 220, Bálint János 210, Csonka Vince pedig 200 száza, lékot tc'jesitett. A munkájukaít szorgalmasan végző egyénileg dolgozó parasztok is, akik követik a termelőcsoportok példáját és dicsőségére válnak az egész környéknek. Az olyan dolgozó parasztok, mint például az újszegedi Csá szár János gyönyörű paprikaül. tetvényével, vagy az ugyancsak újszegedi Bóka János, Bartók Szilveszter és Szekeres Vince, a Zöldfás-dülőben, Szál József Nagyfeketén, gondosan ápolt növényeivel minden dolgozó parasztnak példázza, hogyan kell dolgozni a minisztertanács nö. vény termesztésünk fejlesztésérői kiadott határozatának teljesítése érdekében. Élesen szemben állnak ezekkel a példákkal a kulákok szabotáló törekvései, az olyanoké, mint Kopasz Pálné, aki teljesen elhanyagolta répaföldjét, vagy a gyümölcsössel, szőlővel rendelkező jómódú Csíkos Sándorné, aki csak a mezőőrök többszöri felszólítására volt hajlandó tányéricáját egyszer meg. kapálni, de azóita is gondozatlanul elhanyagolva hagyta. Mindezek mellett a legkülönfélébb ravaszsághoz is folyamodnak a kulákok, hogy meggátolják a növényápolás sikerét s ezen keresztül megnehezítsék az aratási előkészületeket is. Nézzünk alaposan a körmükre a szabotáló kulákoknak s ne hagyjuk, hogy földjüket felverje a gaz. Eber szemmel figyeljék a határt mindenütt a mezőőrök, dülőfelelősök, akikre különösen fontos, felelősségteljes feladat hárul a mostani időszakban. De necsak az ő munkájuk legyen a kulákok szabotáló éber figye. lése, hanem minden dolgozó paraszté is, mert valamennyiünk érdekéről, valamennyiünk jobb életszínvonaláról van szó. Figyelje minden dolgozó paraszí Pártunk irányító szavát ebben a kérdésben is. A tömegszervezetek, DEFOSz, EPOSz, MNDSz s a többiek egyaránt tartsanak szoros kapcsolatot a helyi párt szervezetekkel, hogy összehan. golhassák munkájukat. Fogjon össze mindenütt a minél jobb munka végzése s a munka gátlóinak gyors leleplezése érdekében a falvak, tanyák valamennyi dolgozója, hogy sikerre] láthassanak neki az aratás, cséplés, terménybegyüjtés az idén különö. sen gazdag eredményeket igérö nagy munkájának. Trygve Lie békememorandumot juttatóit el az ENSz valamennyi tagállamához Az Egyesült Nemzetek Szervezetének titkársága nyilvánosságra hozta annak a levélnek a szövegét, amelyet Trygve Lie, az ENSz főtitkára Intézett az ENSz valamennyi tagjához. Trygve Lie levelében közli: memorandumot dolgozott kl, amely pontokat tartalmaz a béke elérésére az Egyesült Nemzetek Szervezete útján és ezt a memorandumot személyesen nyújtotta át Trumannak, az USA elnökének, Attlee miniszterelnöknek, Bidault francia miniszterelnöknek és Sztálin generallsszimusznak, a Szovjetúnió miniszterelnökének. A memorandum pontjait meg is vitatta a fent emli. tett kormányfőkkel és az emiitett kormányok több más vezetőjével. A megbeszélésekből azt a szilárd meggyőződést vonta le, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete továbbra is alapvető tényező marad ezeknek a kormányoknak a munkájában és lehetségesnek bizonyulhat a tényleges tárgyalások felvétele egyes, eddig meg nem oldott kérdésekre vonatkozólag. Teljesen nyilvánvaló, hogy észrevehető előrehaladás mindaddig nem érhető el, amig az ENSz tagjai között éles ellentét áll fent a Kínai Köztársaság, a Biztonsági Tanács egyik állandó tagja képviseletének kérdésében. Ezt a kérdést feltétlenül rendezni kell. A memorandum ezekkel a szavakkal kezdődik: „Mint főtitkár, szilárdan meg vagyok győződve, feltétlen szükség van újabb nagyarányú erőfeszítésekre, hogy végetvessiink az úgynevezett „hidegháborúnak" és a világot Ismét olyan •ítra vezessük, amely nagy reményt nyújt a tartós békére A nemzetközi bizalmatlanság fokozódásának lég. körét el lehet oszlatni és egy új háborúokozta szerencsétlenség veszélyének elejét lehet venni, ha teljes mértékben felhasználjuk a megbékélés és a béke konstruktív megszilárdításának azokat a lehetőségeit, amelyeket az ENSz alapok, mánya tartalmaz. A memorandum a továbbiakban javasolja: 1. A Biztonsági Tanács tartson időszakonklnt üléseket a tagállamok külügyminisztereinek, kormányfőinek, vagy kormányaik más tagjainak részvételével. Fejlesszék tovább és használják fel az ENSz eszközeit közvetítések és nemzetközi viszályok rendezésére Irányuló tárgyalások céljából. Vissza kell állítani azt a gyakorlatot, hogy az öt nagyhatalom képviselői nem hivatalos tanácskozásokat folytassanak és annak a kísérletnek a megújítását, hogy megegyezést hozzanak létre a vétó-jog használatának korlátozásáról. 2. Uj kísérleteiket kell tenni arra, hogy haladás történjék a nemzetközi atomenergia ellenőrzési rendszer létrehozásában, amely lehetővé teszi az atomenergia háborús célokra való felhasználásának megakadályozását és előmozdítja az atomenergia felhasználását békés célok ra. _ . A Biztonsági Tanács hatalmazza fel a főtitkárt, hogy hívja egybe a tudósok konferenciáját, akiknek megbeszélései új elgondolásokat eredményezhetnének a tömegpusztító fegyverek minden fajtájának ellenőrzésére vonatkozólag és elősegítenék az atomenergia felhasználását békés célokra. 3. Uj magatartást kell tanúsítani a fegyverkezési verseny megszüntetésének kérdése iránt. Meg kell Indítani a tárgyalásokat és új erőfeszítéseket kell tenni ebben a kérdésben, valamely közös alap keresésére. 4. Ujabb komoly erőfeszítéseket kell lenni, hogy megegyezés jöjjön létre azokról a fegyveres erőkről, amelyeket az alapokmány értelmében a Biztonsági Tanács rendelkezésére kell bocsátani a tanácsban hozott határozatok végrehajtására. 5. Mielőbb észszerű intézkedéseket kell tenni az ENSz-bagság egyetemessé tételére. Ugy vélem, a jelenleg felvételre váró mind a 14 országot fel kell venniink és a többi országokat Is, amelyek & jövőben érik el függetlenségüket. Bá kell mulatni világosan, hogy Németországot és Japánt is fel fogják venni, mihelyt megkötik velük a békeszerződést. 6. Szükség van észszerű gyakorlati technikai segélyprogramra a gazdasági fejlődés ós széleskörű tőkebefektetések előmozdítása érdekében. 7. Az ENSz összes tagállamainak kormányai használják fel határozottabban az ENSz speciális intézményeit a magasabb életszínvonal, a teljes foglalkoztatottság, valamint a gazdasági és szociális haladas feltételeinek biztosítása céljából. 8. Szükséges az ENSz munkájának fejlesz' ése annak érdekében, hogy szélesebb keretekben: tartsák be és tartsák tiszteletben: az emberi jogokait, és az alapvető szabadságjogokat az egész világon. 9. Fel kell használni az ENSz t a függő helyzetben lévő gyarmati vagy félgyarmati népek fejlődésének erőszakos eszközök helyett békés eszközökkel való elősegítésére. hogy egyenrangú helyet foglaljanak el a világban. 10. Hatékonyan fel kell használni az ENSz alapokmányában lefektetett jogot a nemzetközi jog kidolgozásának meggyorsítására és a továbbiakban az egyetemes embeiségre kötelező vijágjog létrehozására. A jugoszláv dolgozók gyűlölik Titót és türelmetlenül várják a Titó-rendszer összeomlását A londoni „Tribüné" tudósítója így ir jugoszláviai látogatásáról : „Beutaztam Jugoszláviát, hallottam a legkülönbözőbb véleményeket. A többség élesen bírálta a jelenlegi rendszert. Azok közül, akikkel beszállt em, sokan gyűlölettel emiegietük Titót, törekvéseit és módszereit és ugy gondolják, hogy uralma össze fog omlani. Türelmetlenül várják a napot, amelyen ez az öszszeoirulás bekövetkezik. Az életviszonyok Jugoszláviában továbbra is rendkívül súlyosak. Elképzelhetetlenül magas árakat kell fizetni még a legegyszerűbb dolgokért is. Én magam láttam — irja a tudósító —, hogy Jugoszláviában egy használt fésűért 350 dinárt fizettek". A magyar kormány hajlandó kereskedelmi kapcsolatokra bármely országgal a népek egyenlőségének elve alapján — mondotta a magyar küldött az európai gazdasági bizottság genfi ülésén Szerdán került tárgyalásra Genfben, az ENSz európai gazdasági bizottsága ötödik ülésszakán a kereskedelem kérdése Kelet és Nyugat között. A magyar küldött felszólalásában kijelentette, hogy a Marshall-terv és az amerikaiaknak a keleteurópai népi demokratikus országokkal folytatott kereskedelmét akadályozó, diszkriminációs politikája elsősorban a munkanélküliségtől fenyegetett nyugateurópai országokat sújtja és ezek az országok kénytelenek az amerikai gazdasági háború költségeit viselni. A kereskedelemnek Kelet és Nyugat között az a feltétele, hogy eltávolítsák azokat az akadályokat, amelyeket Amerika támaszt ezen a téren. A magyar kormány hajlandó kereskedelmi kapcsolatra minden országgal a szuverenitásának és a népek egyenlőségének szem előtt tartása alapján. Az amerikaiak gazdaság; hadjárata Magyarország és a népi demokratikus országok ellen csak növeli a nyugateurópai országok nehézségeit. Ennek a gazdasági hadjáratnak köszönhető, hogy az amerikaiak megakadályozzák a Magyarországra irányuló kivitelt és hogy az angol kormány politikai fegyverként megszakította a kereskedelmi kapcsolatokat Magyarországgal A magyar újjáépítést azonban nem tudták biztosítja Magyarország békés építő céljainak elérését. Myrdal ügyvezető titkárnak arra a javaslatára vonatkozólag, hogy az európai államok kössenek gabonaegyezményt, a magyar küldöttség kijelentette, hogy a fenti elvek alapján a magyar kormány hajlandó minden konkrét javaslatot jóindulamegakadályozni és az ötéves terv túan megvizsgálni_ A 700.000 amerikai hívőt képviselő evangélikus-református zsinat a hidegháború megszüntetését követeli A „Daily Worker" washingtoni tudósítása szerint az USA északi evangélikus-református egyházkerületi zsinatja, amely 700.000 hívőt képvisel, a Minnsota állambeli Fermonte városában nemrég határozatot hozott_ A határozat tárgyalások indítására hívja fel Trumant és az amerikai külügyminisztériumot a Szovjetunióval „az ellentétek felmorzsolására Keléit és Nyugat kőzött és a hidegháború megszüntetése céljából. A zsinat határozottan tiltakozik az amerikai kormány hatalmasarányú fegyverkezési progromja ellen és elítéli a „hidrogénbomba gyártásáról hozott határozatot", valamint a polgári élet fokozott katonai ellenőrzését. ( f