Délmagyarország, 1950. június (7. évfolyam, 125-149. szám)

1950-06-08 / 131. szám

CSÜTÖRTÖK, 1950. JÚNIUS 22. 8 Nem lesz fennakadás Szeged környékén a termelőcsoportok nyári munkájában Közös értekezleten beszélték meg a növényápolás, aratás, cséplés, terménybegyüjtés fontos tenn valóit a szegedkörnyéki termelöcsoportok és gépállomások Szerdán délelőtt a szegedi Mezőgazdasági Osztályon összevont értekezletet tartottak a szegedkörnyéki termel őszövetkezeiti csoporok, gépállomások vezetői, valamint Szeged város küldöttei. Az értekezleten Makra András elvtárs, a csongrádmegyei pártbizottság kiküldötte tartott rövid ismertetést az aratás, cséplés és növényápolás terén előttünk álló feladatokról. A beszámolót követő vitában a csoportelnökök és gér állomásvezetők részletesen megbeszélték konkrét feladataikat. Ez az értekezlet is nagyban hozzájárul ahhoz, hogy az aratási, cséplési és növényápolási munkálatok Szeged környékén is minden fennakadás nélkül történjenek, hogy idejében minden szem gabonára ügyelve végezzék a betakarítás munkáját. Az érAz ifjak szegedi tanácskozására Elvtárs, keményen szólj nevünkben holnap szólj arról, mivel szived van tele. Ügyelj elvtárs, veled milliók szólnak; a dolgos ifjak harcos serege. Tudod jól elvtárs és ugy tudjuk mi isi a mult nekünk csak megvetést adott, de nézd e szép jelent, mily jövőbe visz! a szocializmus oly közel ragyog. Ugy mondj mindent elvtárs, ahogy te érzed, mondd el, nem éltünk, mig nem volt hazánk. Mondd el, hogy sajgó tenyerünk is vérzett, mégsem harapott kalácsot a szánk. Emelt hangon mondd ki nagy Sztálin nevét, Ki harcainkhoz oly sokat adott, Kire hálával néz az emberiség és örök hálával mi, magyarok, j. Mondd bátran élvtárs, hogy egységben vagyunk, egyik kezünkben szerszám, másban toll. Mondd keményen elvtárs, békét akarunk, .. de nem olyant, hol a nép meghajol. S tartsd számon azt is mind, ki sunyi módra ellenünk ágál; eszi kenyerünk s a rémhírt, mint sakál a dögöt raétbordja, hogy megfertőzze boldog nemzetünk. Emeld hangod elvtárs! tflz legyél, folyam, hogy olyan legyünk, mint a Komszomol; legelsők ott, hol a legnagyobb harc van, ,t hol az ellenség sunyit, ostromol. Szeged, 1950 junius 7. % H LÖD! FERENC Milyen eredményeket értek el a testvéri népi demokráciák a tervgazdálkodással Mindenikit érdekel az, hogy a testvéri, népi demokráciák dolgozói hogyan élnek, melyek a problémáik, milyen eredményeket érnek el. Fontos, hogy azokat a módszereket, amelyeket a többi népi demokrácia alkalmaz, mind a termelés, mind a szocializmus építésének egyéb vonalán, mi is átvegyük, hasznosítsuk. Vasárnap délelőtt 10 órákor a Korzó Moziban a Nemzetközi kérdések előadássorozat harmadik előadásának keretében a népi demokráciákkal kapcsolatos kérdésekről beszél dr. Anitalffy György elvtárs, egyetemi tanár. Előadásában részletesen ismerteti a népi demokráciák tervgazdálkodásának eredményeit. Javítsuk meg a könyvnapok előkészítésének munkáját Nemcsak a városok, de a falVak dolgozói is nagy érdeklődéssel tekintenek a hatodik könyvnap elé. A falvakban a pártszervezetek és a tömegszervezetek már tudatosítják a dolgozókkal a könyvnap jelentőségét és szervezik, hogy minél több könyvet el tudjanak adni a falvak dolgozóinak. Igy például öttömösön már a pár.napokon is tudatosították a könyvnapok jelentőségét, azonkívül agitációs csoportokat szerveztek, amelyek a könyvnap előtt már könyvekkel mennek agitálni, lakásukon keresik fel a dolgozó parasztokat. Azonban nem mindenhol értették meg a könyvnap jelenőségét'. Például Lengyelkápolnán Kiss István párttitkárhelyettes, még mit sem tudott a könyvnapról, amikor a könyvikiadó szervezői kimentek. Hasonló a helyzet Ruzsajáráson is, ahol Farkas Antal, aki a párttitkárt helyettesíti, fél a könyvnap megrendezésének felelősségétől és így próbálta a felelősséget elhárítani: „Várjuk meg, amíg a tiijkár hazajön az iskoláról". Ott, ahol a pártszervezet nem veszi komolyan a könyvnapok jelentőségét, nem sok sikerre van kilá'ás. Éppen ezért a járási pártbizottságnak segítséget kell nyújtania a falusi pártszervezeteknek a könyvnapok megszervezésében. VESZÜ! Jó állapotban levő 2pU fahordókra ajánlatot kér VdS- és AT&ill V,. József Nádor-tér 5-6, hordőosztálya. T: 183-860 tekezletnek igen nagy pozitivu ma, hogy az egyes termelőcso portok elnökei konkréten vetették fel a csoport problémáit mind a munkaerők elosztása, mind a gépi erők igénylése szempontjából. Számos csoportvezető jelentette ki az értekezlet után, hog\ olyan fontos kérdéseket, mint például a munkaerőhiány kérdé se, ez az értekezlet a lehető leg jobban oldott meg, azáltal, hogy az egyes csoportokban mutatko zó munkaerő feleslegekkel pótolták a náluk lévő hiányokat. A cséplőgépek elosztásával kapcsolatban is igen sok jó szempontot vetett fel az értekezlet, amelyeket az Operatív Bizottság jól fel tud használni a szervező munkájában. A felszó lalók majdnem kivétel nélkül megállapították, liogy a szegedk'rnyéki tszcs-kben a raktárhelyiségek biztosítva vannak, a learatott gabona számára. Az értekezlet (többek közlött ismét tisztázott egy igen fontos rendelkezést — azt, hogy a csoporttagok semmi körülmények között nem mehetnék el munkára csak más csoporthoz, vagypedig állami gazdaságba. Ez a kérdés főleg ott vetődött fel, ahol átmeneti munkaerőfelesleg mutatkozott. Ugyancsak leszögezte az értekezlet, hogy a termelöcsoportok bérmunkára, napszámba nem vehetnek fel mezőgazdasági munkást — aimire nincs is szök-ég. Azok az átmeneti munkaerőfelesleggel rendelkező termelőcsoportok, amelyek Szeged környékén vannak, bőségesen e] tudják látni ideiglenes munkaerőkkel a munkaerőhiánynyal küzdő csoportokat. Természetesen a más csoportban dolgozó csoporttagok ott is a végzett munkájuk arányában, munkaegység alapján részesülnek juttatásban. Évadzáró hangversenyre készül a Szegedi Filharmónia rÁ Párt segítségével nemrég megalakult s a Népművelési Minisztérium által támogatott Szegedi Filharmóniai Zenekar megalakulása óta Szeged zenei életének jelentős tényezője lett Különösen jelentős művészeti munkát végzett az orosz és szovjet zene népszerűsítése terén. Első hangversenyének műsora olyan szovjet zenemüveket foglalt magában, amelyeket hazánkban még nem játszottak, de azóta js minden hangversenyén szerepelj orosz zenei al kotás. Legutóbbi hangversenyén Muradéli szovjet zeneszerző Gruz szimfonikus tánc cimű művét mutálta be. Ez a mű, ha rövidségében nem is ad képet Muradéli zenei egyéniségéről és munkásságáról, mégis mutatja, hogy a szerző a zenealkotásban megvalósította a kultúra sztáli ni elvét, amikor tarfalmában szocia lista, formájában nemzeti művet alkotott, azaz gruz néptánctöredéket dolgozott fel közérthető módon, A Filharmónia igen helyesen műsorán tartotta a haladó magyar zenét is, Bartók művei több koncerter szerepeltek, Legutóbbi hangverse nyén pedig Viski János gazdag nép zenei anyagot tartalmazó szimfonikus szvitjét mutatták be, A 13-ára tervezett, a zenei idény befejező hangverseny műsora is töb' zenei stilusárnyalatot tartalmaz. Ké magyar mű, Goldmark Szakuntalanyitánya és Liszt Les Preludes műve szerepel a műsoron. A Szegeden ismert Papp Júlia operaénekesnő a közismert Óceán-áriát énekli Wéber Oberonjából A műsor keretében hall hatjuk Borodin multszázadi orosz zeneszerző második szimfóniáját is. amely a kevéssé ismert szerző egyik legértékesebb művének szfgpdi bemu tatója lesz A hangversenyf Szerdahelyi László vezényli, aki a miit I kori tilharmónikus koncert előkész. | tésével is megmulatta, hogy nemcsak I

mint hegedűművész, hanem mint kar. mester is megállja a helyét. K, J MEGSZILÁRDUL Á MUNKAFEGYELEM A szocialista munkafegyelmet, bár ma már a dolgozók legnagyobb része elsajátította és mágiáévá tette, állandóan erősítenünk kell. ötéves 'tervünk megvalósítása, népgazdaságunk fejlesztése mejgkföveteli, hogy minden munkalSelyen, üzemben, hivatalban és m ezögazdaságban egyaránt a dolgozók a legfegyelmezettebben, a termelés felelősségének teljes tudatában végezzék munkájukat. Nem engedhető meg a legkisebb lazaság sem, mert minden rés a munkafegyelemben legyen az még oly csekély is — összegezve és végső fokon igen jelen'tős károkat okoz. Báil a munkafegyelem kérdése sem kampányszerű — hasonlóképpen mint a többi bármely más nagy feladat — mégis helyes, ha időnként külön is kiértékeljük az e téren elért eredményeket és újólag és újólag megnézzük üzemeink keresztmetszeté* ilyen vonatkozásban isKét nagyjelentőségű hatánozait is született ebben az évben, aanely a munkafegyelem fontosságára és hiányosságaira'terelte üzemeink figyelmét: a Minisztertanács határozata a munkafegyelem megszilárdításával kapcsolatban, valamint a S^OT határozata a norma- és bércsaiások felszámolására. Üzemeink ez intő figyelmeztetés nyomán megvizsgálták az elért eredményeket és a hiányosságokat ezen a téren, s komoly munka indult be a hibák kiküszöbölése érdekében. I 't Felmérve a határozatok Óta eltelt idő tapasztalatait, megállapíthatjuk, hogy jelentős javulás történt a munkafegyelem terén a szegedi üzemekben is, a határozatokat többé-kevésbbé mindenütt megszívlelték. IA pártszervezetek vezetésével jelentős részt vettek ki a feladatok végrehajtásából az üzemi szakszervezetek, üzemvezetőségek és helyenként a tömegszervezetek — elsősorban a SzIT, melynek tagjait az egyesítő kongresszusra való készülődés még külön is lelkesítette. Az eredményeit eléréséhez elsősorban a fokozott felvilágosító munka járult hozzá, at hogy népnevelőink — és a szakszervezeti, bizalmiak — agitációjuk homlokterébe állították a munkafegyelem kérdését. Emellett nagy szerepe polt az új fegyelmi szabályzatok alkalmazásának, melynek során a súlyosabb eseteket most már jelentőségükhöz mérten keményebb kézzel kezelték. Le ke'l azonban szögeznünk azt is, hogy a munkafegyelem megjavításához jelentős mértékben hozzájárultak maguk a dolgozó tömegek is, akik spontán belátták a munkafegyelem nagy jelentőségét. Megmutatták ezt azok a példák, amelyek igen sok üzemben előfordultak, aimikoris maguk a dolgozók leplezték le a munkafegyelem megsértőit, vagy a norma- és bércsalókat, mint például a Szegedi Kenderben, a Pamutipari NV-ben, a Pick szalámigyárban, a Ruházati NV-nél és még más helyeken is. Ha csak' egy üzeim példáját is nézzük, akkor is láthatjuk, hogy a határozatok nem voltak hiábavalók. Igy például a Dohánygyárban újra felállították a szégyentáblát a későnjövőkkel szemben, sőt az üzemi hangszórókon keresztül Is közölték neveiket Szigorúbban ellenőrzik a munkaidő betartását és így jöttek rá arra, hogy igen gyakoriak a ,„lógások". Ilyen formában tudták azt ts kiküszöbölni, hogy egyes dolgozók a gyárba ugyan időre beértek, de nem foglalták el a munkaidő kezdetekor a munkahelyeiket, vagy hamarabb otthagyták és öltözködni mentek. JJjabb lendületet kapott a se. 'ejtes termelés elleni küzdelem is. A Magyar Kenderben a főkapunál állították ki a selejtes árukat, a Ruházati NV-ben peiig külön selejtkiállítást rendeztek. Azok a dolgozók, akik hanyagságból vagy szándékosan — hogy százalékuk jogtalanul magasabb legyen és többet keressenek érdemtelenül — hibás anyagokat gyártottak, a selejt. \sztal megtekintése után gondolkodóba estek. Gondolkodóba •lek különösképpen azért, mert elsősorban a saját, becsületes munkát végző dolgozótársaik ítélték el őket gondatlanságukért Lehet még más példákat felsorolni a munkafegyelem megszilárdítására, igy a Gyufagyárét, ahol a közelmúltban még előfordult hogy egyes dolgozók több dobozt, vagy több gyufa, szálat számoltattak el maguknak, mint amennyit tulajdonképpen leadtak. Ma már iltt is kikü« szöbölték ezt a hibát. Vagy például az Orion bőrgyár, ahol a munkafegyelem megszilárdítása óta 10 százalékkal javult a termelés minősége. A DÉMA Cipő. gyárban régebben naponta ötenhatan is elkéstek, a SzOT határozata óta eltelt idő alatt azon* ban már mindössze csak egyet, len késés történt. Vannak tehát komoly eredmények Szegeden is a munkafegyelem megszilárdítása terén. Ennek a fejlődésnek, a még nagyobb eredmények elérésének ujabb lendületet adott * darabbérezés bevezetése. A da. rabbére'/és, melyet a dolgozók megelégedéssel és örömmel fo* gadtak, leszűkíti annak lehetőségét, hogy a dolgozók ellenségei, a norma- és bércsalók meg"* tudják bontani az egyre jobban megerősödő szocialista munka, fegyeliPíet. De azt is jelenti a darabbérezés, hogy a dolgozók világosan és előre látják elvégzendő munkájuk értékét és még nagyobb kedvvel, sokkalta szorgalmasabban és fegyelmezettebben végzik munkájukat. Megmutatják ezt azok a levelek is* melyeket a dolgozók írtak a darabbérezés bevezetésével kap. csoLatbam. Kéri Ferencné, a Dohánygyár dolgozója is örömmel üdvözölte a darabbérezés bevezetését és a következőket irta: „,.. Ez a bérezési forma segiti elő legjobban a termelékenység emelését, a kevésbbé öntudatos dolgozóknál pedig kizárja a bércsalás lehetőségét." Az eredmények mellett azonban vamnak még fogyatékosságok is egyes helyeken. Igy például a Magasépítő NV-nél, ahol egyes dolgozók, ha olyan munkakörbe helyezték őket, ahol kevesebbet lehetett keresni, egy. szerűen otthagyták a munkát. Kisebb hibák mutatkoznak még más üzemekben is és még mindig fennáll annak a veszélye, hogy lazulás állhat be a munkafegyelemben, ha nem leszünk kellően éberek és az ellenség szabad teret kap káros működéséhez. Éppen ezért üzemeinknek, a tömegszervezeteknek, a DISz. nek, MNDSz-nek, Szabadságharcos Szövetségnek, az üzemi békebizottságoknak és különösen i szakszervezeteknek a pártszervezetiek irányításával nagyon meg kell szivlelniök Gerő elvtárs Pártunk Központi Vezeitőségi ülésén elhangzott beszédét Még inkább tovább kell fokozni a felvilágosító munkát, még ha. tékonyabban kell alkalmazni az uj fegyelmi szabályzatot, el kell érni, hogy a munkafegyelem megsértőit maguk a dolgozók ítéljék el és — mint ahogy arra Gerő elvtárs rávilágított, — szükség esetén „társadalmi biróság" elé kell állitani a munkafegyelem súlyos megsértőit. Az ellenséges veszély kiküszöbölése érdekében el kell távolítani az imperializmus lakájait és szóvivőit, az üzemekben igen gyakran még mindig tevékenykedő jobboldali szociáldemokrata eleme, ket. Mindezekben a munkákban elsősorban a kommunistáknak kell az élenjárni Az üzemi pártszervezeteknek kell irányítani és vezetni azt a munkát is, melynek eredményeképp a munkafegyelem megerősödik és hozzájárul népgazdaságunk további megerősödéséhez, a béke meg' védéséhez.