Délmagyarország, 1950. június (7. évfolyam, 125-149. szám)

1950-06-06 / 129. szám

4 KEDD, 1960. JŰN1US 9. Vünk, túlságosan megbocsátók voltunk velük szemben, amit népünknek, munkásosztályunknak, a demokráciának ezek a megrögzött ellenségei nem mulasztották el kihasználni népi demokráciánk elten az idegen imperialisták érdekében! A bérek és a béralap túlságosan gyors emelkedésé mellett komoly nehézséget jelent az is, hogy eddig érvényben volt BÉRRENDSZERÜNK, mely sok tekintetben még az Inflációs időszak anarchiájának maradványait hordozza magában, rossz, helytelen, nem alkalmas arra, hogy a termelékenységet ösztökélje. Ez a bérrendszer nehezen áttekinthető, bonyolult, sok szempontból igazságtalan, megnehezíti a szakmailag képzett munkások helyes felhasználását, akadályozza, ahelyett, hogy segítené, a magasabb szakképzettség elnyerését, a tanulást, nem hozzu felszínre, hanem elhomályosítja ii népgazdaságunkban meglévő hiányosságokat. Emellett: az eddigi bérrendszer odavezetett, hogy igen jelentékeny aránytalanságok keletkeztek a különféle termelési ágak dolgozóinak bére között, söt számos esetben ugyanazon iparágon, esetleg ugyanazon üzemen belül olyan aránytalanságok, melyek népgazdaságunk fejlődésére károsak. Ezt az elavult bérrendszert most változtatjuk meg azzal, hogy mindenütt, nhol ez lehetséges, áttérünk a darabbér rendszerére, ametv áttekinthető, egyszerű magasabb termelésre ösztönző, s amelyet az üzemek dolgozói általában igen szívesen fogadnak. Az egyes Iparágakban foglalkoztatottak bérszínvonala közötti arány helytelen alakulását világosan mutatják a bérstatisztika adatai. Gyáriparunkban ez év áprilisában az egy fizikai teljesttett órára eső átlag kereset 8.89 forint volt (a tényleges koreset ennél sokkal magasabb, mert ebben az összegben nincsen benne sem a fizetcl sza. badság, sem az ingyenes társadalmi biztosítás, sem az egyéb szociális juttatások.) Ezzel szemben a gumiiparban az átlagos órakereset 4.81, n bőriparban 4.63, a sokszorosító iparban 4.25, a papíriparban 4.10, a vegyiparban 3.88, ruházati iparban 3.88, a bányászatban pedig 3.82 forint volt. Vagyis a bányászatban, tehát abban az iparágban, melyben a munka kétségtelenül a legnehezebb s amely népgazdasági szempontból is egyike a legfontosabbaknak, mint a ruházati iparban és a bányászok a bérszínvonal tekintetében sorrendben a nyolcadik helyre kerültek, amit egyáltalán nem lehet normálisnak mondani. Ugyancsak aligha lehet normálisnak tekinteni, hogy n bérszínvonal kér. déséhen a gumiipar és a bőripar megelőzi a vas-, fém- és gépipart. A munkabéralap és a bérek növekedésének a megengedhetőnél gyorsabb iiteme eredményezi, hogy a fogyasztás rendkívüli mértékben emelkedett. A gyáriparban a muiikabéralap növekedése egv év alatt (1949 áprilisától 1950 áprilisáig) 24 százalék, a kereskedelemben foglalkoztatottaknál megfelelően 17 százalék, a közlekedés dolgozóinál 15.7 százalék. De jelentős mértékben emelkedett ez év március 1-töl a közalkalmazottak munkabérnlapja is. A gyáriparban, a közlekedésben, a kereskedelemben és az államgépezetben foglalkoztatottak liavl munkahéralapja áprilistól—áprilisig kereken 143 millió forinttal emelkedett, ami egy évre kivetítve több, mint 1.7 milliárd forintot jelent. Másrészt: n vásárlóerő megnövekedése nagyobb, mint a béralap emelkedése, mert egy év alatt a létfenntartási költségek lényegesen csökkentek. A LAKOSSÁG MEGNÖVEKEDETT VÁSÁRLÓEREJE, minthogy az elemi szükségleteket n régi. egy év előtti béralap is fedezte, elsősorban olyan szükséglett clkkrk frlé Irányul, mrlyekből azelőtt a dolgozók keveset fogyasztottak, meri nem, vagy alig voltuk képesek megfizetni ezeket. A fogyasztás az utóbbi hónapokban ezekben a cikkekben ugrásszerűen megnőttek, mégpedig gyorsabban nőtt, mint az életszínvonal átlagos emelkedés* 'A' piacra kerülő élelmiszerek és iparcikkek mennyisége az idén sokkal nagyobb. mint a mult év hasonló időszakában volt. Ennek megfelelően nőtt a fogyasztás is. Igy pl. az év első négy hónapjában az egy főre cső húsfogyasztás 13.3 százalékkal, az egy főre eső tejfogyasztás 29.5 százalékkal, az egy főre eső cukorfogyasztás 30 százalékkal volt magasabb, mint a mult év ugyanezen időszakában. De bizonyos élelmiszerekben és szükségleti cikkekben természetesen nem fokozhatjuk nyakló nélkül fogyasztásunkat. Például állatállományunkat máris komolyan veszélyezteti, hogy túlsók borjút vágunk le s általában túlságosan magas a húsfogyasztásunk. Azt is figyelembe kell venni, hogy mezőgazdasági termékekben necsak a belső piac szükségleteit kell ellátnunk, hanem kivitetünk egy részét is, s hogy az utóbbi hónapokban, éppen mert más termékekben bizonyos kieséseink voltak, kénytelenek voltunk a multévinél nagyobb mennyiségű húst és vajat kivinni, hogy így részben fedezzük nyersanyag- és gépbehozatalt szükségleteinket. Ugyanakkor azonban, amikor nem tudunk minden igényt húsban és vajban kielégíteni, szinte korlátlan mennyiségben és igen olcsó áron áll rendelkezésre tojás, növényi olaj, disznózsír, tehát olyan cikkek, melyek egyes viszonylagos hiánycikkek helyettesítésére teljes mértékben alkalmasak. Az élelmezés terén mutatkozó bizonyos rendellenességek kérdésében nem kis szerepet játszik a lakosság (még a dolgozó lakosság egy részének is) nagyfokú fegyelmezettlensége s az a teljesen helytelen beállítottsága, hogy a szocializmust különösebb erőfeszítések és áldozatok nélkül lehet építeni, s hogy ha bármiben a legkisebb hiánjj mutatkozik, bár ugyanakkor az általános ellátottság bőséges, akkor ez „elviselhetetlen". Mikor fogyasztottak Magyarországon a tömegek teát, citromot? Mégis azt láttuk az utóbbi hetekben, hogy az emberek sorban álltak ezekért a számukra régebben érdektelen cikkekért. Bizonyos, hogy az ilyen jelenségek mögött ott van az ellenség keze; ott van az ellenség szervezett támadása és aknamunkája a népi demokrácia ellen a tömegek között és az államaparátusban, különösen pedig belkereskedelmi szervezetünkben. Azonban az ellenség nem utolsó sorban azért tudott és részben még tud bizonyos, • ha nem is nagyon komoly eredményeket elérni, mert Pártunk eddig komolyan nem folytatott harcot az ellenség még megmaradt ötödik hadoszlopának ez új támadása ellen s mert nem végeztünk megfelelő politikai munkát a tömegek között, hogy megmagyarázzuk nekik: ha az életszínvonal gyorsabban emelkedik, mint a termelés és a termelékenység. ba a nemzeti Jövedelem emelkedéséből származó többlet nagvobblk részét az életszínvonal ' emelésére költjük, akkor ma részben azokat a gyárakat, üzemeket, termelőeszközöket esszük meg, inelyek arra szolgálnak, hogy holnap életszínvonalunkat még gyorsnbbnn emelhessük, békefrontunkat méginkább megszilárdíthassuk, jövőnket megalapozzuk. Végül, de nem utolsó sorban, ha népgazdaságunk fejlődésének általában kedvező képén belül mutatkozó hibákról és hiányosságokról szólunk, akkor beszélnünk kell A NORMAKÉRDÉSRÖL. A normák terén mutatkozó áldatlan állapot kialakulásában nagy része van annak, hogy iizemi gazdasági vezetőink, pártfunkcionáriusaink és szakszervezeti embereink számos esetben maguk is a normalazftók közé állnak. Sőt előfordul, nak olyan szégyenletes esetek is, mint pl. a Nyirbogdányi Ásványolajipar! NV párttitkárának az esete, aki kifejezetten megkövetelte a normásoktól és ilyen érielemben gyakorolt rájuk nyomást, hogy az ő számára olyan normát állapítsanak meg, mellyel fiiggellenül végzett munkájától, minimálissan heti 2»0 forintot kereshet. A járási pártbizottság az ellen a párttitkár ellen fegyelmit indított, ami természetesen helyes. És az is nyilvánvaló, hogy ilven elemek, akik a saját munkásállamuknak minél kevesebbet akarnak adni és az államtól, akár csalással és funkciójukkal való visszaélés útján is, minél többet akarnak kicsikarni, nemcsak, hogy nem lehetnek párttitkárok, de egyszerű párttagok sem! . Most, miután nagyjából már áttértünk a darabbér-rendszerre, a normák lazasága, elavultsága. a normák terén mutatkozó tarka barkaság és egyenlőtlenség mindinkább a népgazdasagunkban mutatkozó hibák felszámolásának, a termelékrnyscg gyors. egyenletes, folyamatos emelkedésének, egész további előrehaladásnnknak legnagyobb fékjévé és akadályozójává válik. III. Népgazdaságunk jelenlegi helyzetének elemzéséből a komoly eredmények mellett is kétségtelenül meglévő komoly hibák és hiányosságok feltárásából következnek legközelebbi feladataink népgazdaságunk fejlesztése terén. Mindenekelőtt tovább kell javítanunk a terveiét munkáját, küzdelmet kell folyta'tnunk a bürokratizmus ellen a tervezésben és az adatszolgáltatásban és ebben az évben feltétlenül be kell hoznunk az elmaradást, ami a tervezés terén még megvan, A konkrét tervező munkát, a párt- és állami vonalon — az Országos Tervhivatal irányításával, fokozott mértékben decentralizálni kell s nagyobb mértékben kell bevonni a tervkészítés munkájába magukat az üzemeket, ezek vezetőit és dolgozóit. Ugyanekkor növelni kell az egyes minisztériumok felelősségét a tervek elkészítéséért és megvalósításáért. Szigorú Intézkedéseket kell hozni a tcrvfegyelem megszilárdítására s a tervfegyelem ellen vétőket, akik semmibe veszik népi demokráciánk törvényességét, nemcsak fegyelmileg kell felelőssé tenni, hanem súlyosabb esetekben, személyekre való te. kiírtét nélkül, bíróság elé kell állítani. A darabbérezés bevezetését, melyet már mintegy két hónappal ezelőtt elkezdtünk és ahol már eddig komoly előrehaladást tettünk, végig kell vinni az egész iparban és általában a népgazdaság állami területén mindenfitt, ahol erre megvan a lehetőség. A darabbér bevezetését zömében ez év június végéig — július közepéig be kell fejezni. A normák nálunk az 1948 januári normarendezés óta elavultak. De ná. lünk a nomák elavulását két körülmény súlyosbítja. Az egyik az, hogy nálunk a termelés legnagyobb részében műszakilag megalapozott normák egyáltalán nem voltak és nincsenek, hanem csak tapasztalati normák. A másik súlyosbitó körülmény az, hogy az egyébként is alacsony és sokkal kevésbbé szabatos normák jelentékeny részét még tovább lazították s ebbe kétségtelenfii belejátszott az ellenség is. De ugyanekkor már nálunk is megjelentek azok az új emberek, akikről Sztálin elvtárs beszélt, megjelentek a magyar sztahánovisták, a Muszka Imrék, a Pozsonyi Zoltánok és a többiek, akik nem csalással, nem normalazítással, hanem a munka magasabb knltúrá jávai, jobb megszervezésével, nagyobb műszaki tudással, találékonysággal haladják túl ötszörösen, tízszeresen az érvény. ben lévő normákat. A becsületes, szorgalmas, szakmájukat szerető munkások, biztosak lehetünk, egyetértenek velünk abban, hogy a jelenlegi fellazított normák teljesen elavultak Egyetért velünk a munkásosztály többsége abban, hogy ha az elavult normák további elörehaladáusnk legnagyobb fékezőjévé váltak, akkor a haladást és nem a lemaradást kell választanunk. Mert lemaradni a magyar munkásosztály, amely végigkoplalta és végigküzdötte az infláció nyomorúságát a jobb jövő érdekében, ez a munkásosztály nem akar és nem fog lemaradni, ha a Párt eléje tárja a helyzetet és megmagyarázza neki, hogy mit kell tenni. Szigorú Intézkedéseket kell tennünk a bér- és normaesalások ellen. Olyan légkört kell teremtenünk az üzemekben, hogy azt, aki bér-, vagy normacsalásra vetemedik, a dolgozók pellengére állítsák és kivessék maguk közül. De csak felvilágosítással, politikai munkával, bár ez a legfontosabb, nem érünk el teljes eredményt. Ezért a politikai felvilágosító munka mellett s ennek kiegészítéseként megfelelő fegyelmező intézkedéseket is kell alkalmazni azok ellen, akik a jó szóból nem akarnak érteni, akik minden intelem ellenére tovább folytatják, vagy újból elkezdik a bér- és normacsalást. A bércsalók közül a legrosszindulatúbb elemeket bíróság elé kell állítani és szigorúan meg kell büntetni. Üzemeinkben, vállalatainknál meg kell szilárdítani a felelős egyszemélyi vezetést. Jelenleg komoly baj van a felelős vezetéssel az üzemekben. Az u. n. üzemi háromszög sokhelyütt a kollektív vezetés szerepét tölti be, ami helytelen és káros Az üzem, a vállalat jellege egészen más, mint a Párt jellege. A pártban a vezetésnek kollektívnak kell lennie, bár itt sem szabad lebecsülni a titkár szerepét. Az üzemnek azonban csak egy gazdasági vezetője lehet, aki mindenért saját személyében felelős, ami az üzemben történik. Felelős a termelési terv teljesítéséért, a termelékenységért, a bérek helyes alakulásáért, az önköltségért, a selejtért, a termékek minőségééig A felelős vezetés megszilárdítása érdekében meg kell szűntetni azt a helytelen gyakorlatot, hogy az üzemi háromszög úgy működik, mint valami testület, amely határozatokat hoz. Az üzemi háromszög nem testűlet és nem vezetheti az özemet, nem hozhat határozatokat. Az üzemi háromszög nem egyéb, mint az üzemi pártszervezet titkárának, az üzem felelős vezetőjének és az üzemi bizottság titkárának szinte állandó kapcsolata a szakmai-, pártés szakszervezeti munka koordinálására az üzemben. Népgazdaságunkban mutatkozó hibák és hiányosságok felszámolásában rendkívül fontos A MUNKAFEGYELEM ÉS A NÉPI DEMOKRACIA ÁLTALÁNOS FEGYELMÉNEK MEGERŐSÍTÉSE. A fegyelem megszilárdítása érdekében széleskörű felvilágosító munkát kell végezniük mindenekelőtt pártszervezeteinknek és pártsajtónknak, de ezen túlmenőleg valamennyi tömegszervezetünknek, DISznek, MNDSz-nek, SzHSz-n'ek, a DÉFOSz-nak, a békebizottságnak és sajtójuknak De ezzel sem elégedhetünk meg. A népi demokratikus állam szerveinek is részt kell venniök ebben a munkában. Különösen gondolok itt a rádióra, mely a legszélesebb tömegeket átfogó propaganda-eszközünk. Az eddiginél szigorúbban kell alkalmazni az üzemekben, a vállalatoknál és hivatalokban az új fegyelmi szabályzatot, mely az üzem, a vállalat, a hivatal vezetőjének jelentékeny fegyelmi jogokalt biztosit, de amelyekkel ezek, opportunizmusból, gyakran nem élnek, A fegyelem ellen súlyosan vétőkkel szemben esetenként fel kell használni a „társadalmi bíróságot'', melynek nevelő hatásáról mindenki meggyőződhetett, aki megtekintette a „Becsületbíróság" című nagyszerű szovjet filmalkotást. A munkafegyelem megszilárdítása érdekében be kell vezetni az összes fizikai és szellemi dolgozók számára, akik bérből, illetve kifizetésből élnek, az újrendszerfl munkakönyvet, melyre vonatkozólag a minsztertanács Pártunk vezetőségének kezdeményezésére határozatot hozott. A már említett különféle intézkedéseknek elengedhetetlen kiegészlté seként le kell leplezni és el kell távolítani az üzemekből az aktívan ellenséges jobboldali szo. cláldcmokrata elemeket, akik azzal hálálják meg a magyar népi demokrácia velük szemben tanúsított elnéző magatartását, hogy mint az imperialisták ügynökei és a klerikális reakcióval együtt, mint az imperialista háborús gyuj'logatók még fel nem számolt ötödik hadoszlopa, a leghitványahb eszközökkel próbálják zavarni munkásosztályunk, népünk békés építő munkáját. Hasonlóképpen meg kell tisztítani üzemeinket, építési, közlekedési és egyéb vállalatainkat a volt horthysta katonatisztektől, csendöröktől és más ellenséges elemektől. Az ipar, a közlekedés, a kereskedelem mellett nem szabad szem elől tévesztenünk a mezőgazdaságban közvetlenül előttünk álló nagy feladatot. Az idén várható nagy terméssel kapcsolatban gondoskodnunk kell az aratás, a cséplés és a terménybegyűjtés időben való helyes megszervezéséről s biztosítanunk kell, hogy Politikai Bizottságunk és a minisztertanács erre vonatkozó határozatát a Párt irányításával maradéktalanul végrehajtsák. A politikai felvilágosítás s egyéb politikai és adminisztratív jellegű intézkedések mellett konkrét gazdasági rendszabályokat kell alkalmaznunk, hogy csírájában elfojtsuk az ellenségnek minden olyan kísérletét, amely arra Irányul, hogy megpróbáljon zavart kelteni az el'áfás frontján. Biztosítanunk kell a kereskedelemben a szocialista szektor helyes működését. Tovább kell erősíteni az állami szektort az állattenyésztés, hizlalás és kereskedelem terén s ugyanakkor erősítenünk haz állattenyésztés és a hizlalás szövetkezet} szektorát is. A tejellátás biztosítására Budapest, valamint a vidéki ipari városok közelében állami, illetve városi lefejőtehenészeteket kell lé-> teslteni; gazdasági rendszabályok! és jó politikai munka segítségével fokozni kell a tejbegyűjtést és főként vidéken a vajtermelést. Buda* pesten és a nagyobb vidéki városokban ki kell bővíteni a tejfeldol-* gozó üzemek teljesítőképességét. Szegeden, Kecskeméten és Budapesten új, nagyteljesítőképességű hűtőházakat kell létesíteni, illetve a meglévőket ki kell bővíteni. Helyes árpolitikával el kell érnünk, hogy a dolgozók megnövekedett vásárlóerejét olyan területek felé irányítsuk, melyek népgazdasági szempontból leginkább megfelelőek. • Az előttünk álló gazdasági feladatokkal kapcsolatban a Pártnak nyíltan fel kell vetni a munkásosztály, a dolgozók előtt, hogy a szociállzmus építése, a béke védelme komoly erőfeszítése- | ket, áldozatkészséget, harced- | zettséget, fegyelmet követel. És | külön nyomatékkal kell felvetnünk a kommunisták, Pártunk tagjainak felelősségét. Fel kell vetnünk a kommunisták, a párttagok felé, bogy ha ők követnek el fegyelmezetlenséget, vagy visszaélést, úgy ez sokkal súlyosabb megítélés alá esik, mintha ugyanezt pártonkívüli dolgozó követi el. Fel kell vetnünk a kommunisták, párttagjaink felé, hogy csak akkor változtathatjuk meg az egész munkásosztály, dolgozó népünk gondolkodását, magatartását a számunkra kívánatos értelemben, ha a kom-* mnnisták előljárnak a termelésben, a fegyelemben, az áldozatkészségben, a harcban a nehézségekkel és az osztályellenséggel szemben. A párttagoknak és a pártonkívüli dolgozóknak meg kell magyaráznunk, hogy a szocializmus építésének tör- | vénye a dolgozók életszínvonalának az emelkedése, de ez csak olyan mértékben és attól függően ' következhetlk be magának a szocialista építésnek és további előrehaladásunknak veszélyeztetése nélkül, apiilyen mértékben maguk a dolgozók általában és Pártunk tagjai különösen eredményesebben munkálkodnak, emelik a termelést és termelékenységet, csökkentik az önköltséget. Az előttünk álló feladatok sikeres megvalósításának kulcsa: a Párt szervező, példamutató, vezető. Irányító szerepe és a tömegekkel való kapcsolatainak további megerősítése. Ez utóbbinak mindenekelőtt a munkaverseny-, a Sztahánov. és az újítómozgalom további kiszélesedésében kell kifejezésre jutnia. Különösen ügyelnünk kell arra, hogy a munkaversenyben, a Sztahánovmozgalomban a nyár beálltával ne következzék be a hírhedt „uborkaszezon", aminek bizonyos jelei máris tapasztalhatók. A munkaverseny útján szolidan megalapozott, tartós eredményekre kell törekednünk és üzemi szerveinknek, gazdasági vezetésünknek, sajtóinknak mindent el kell kővetniök, hogy a dolgozók a versenyről üzemükbea, iparágukban, az egész országban szinte napról-napra követhető, könnyen áttekinthető képet nyerjenek. A termelés, a munkafegyelem megjavítása szempontjából komoly várakozással és reményekkel tekintünk az egységes ifjúsági szervezet, a DISz küszöbönálló megalakulása elé, mert termelésünkben mindinkább nö a fiatal dolgozók száma s mert az egységes, a Párt által vezetett ifjúsági szervezet létrehozásával új, eddig lappangó energiákat szabadithatunk fel ifjúságunkban a termelés, a szocialista országépités számára. Tisztelt Központi Vezetőség! Elvtársak! Mozgósítani Pártunkat és Pártunk útján a dolgozó tömegeket a hibák felszámolására, az elöltünk álló komoly feladatok megvalósítására — ez további gyors előnyomulásunk, újabb eredményeink és sikereink alapvető kérdése. Mi ezeket a feladatokat meg tudjuk és meg fogjuk oldani, mert saját erőfeszítéseink mellett bizton számíthatunk a Szovjetunió, a nagy Sztálin felbecsülhetetlen értékű segítségére, támogatására és tanácsára s mert Pártunk, munkásosztályunk, dolgozó népünk erőfeszítései a szocializmus építéséért hazánkban, nem elszigeteltek, hanem szerves részét képezik annak a nagy küzdelemnek, melyet az egész világ dolgozói és szabadságszerető népei, élükön a szocialista Szovjetúniőval, az imperialista háborús uszítók ellen, a tartós békéért, az emberiség haladásáért vívnak