Délmagyarország, 1950. június (7. évfolyam, 125-149. szám)

1950-06-04 / 128. szám

~ VASÁRNAP, 1930. JtNIIJS 4. R jugoszláv munkásosztály karca Titóék ellen Titó kém- és gyilkos fasiszta I bállyal a titóisták nemcsak az I bandája, miután Jugoszláviát az an-] üzemhez akarják kötni a munkáso­gol-amerikai imperializmus gyar­matává változtatta, azt hiszi, hogy kényszermunka, erőszakos mozgó­sítás és büntető munkásszázadok útján sikerül megvalósítania a „kiszállítási terv'1 teljesítését és si­kerül megvalósítania az imperialista háborús terveket a Balkánon. Titó bandája már 1948-ban „moz­gósította" a falu dolgozó tömegeit a bányákba és ipari üzemekbe. A szegényparasztok ezreit hajtották el a földekről a bányákba és a vas­kat, hanem arra is rá akarják kény­szeríteni, hogy naponta 14—16 órát dolgozzanak. így a zemuni fém. feldolgozó üzemben a munkások szökése miatt Titóék 800 dolgozó­tól vették el az élelmiszerjegyet. Nem dolgoznak Utónak a Jugoszláv munkások Hasonlóképpen a munkából való szökések megakadályozását célozza Tito, Rankovlcs, Gyilasz és Kardél] gyárakba. Az elmúlt évben Bosznia, Szlovénia és Horvátország bányáiba, ingyenmunkákra több mint 450 ezer embert vittek el. A szerb falvakból 1949-ben csak a bányákba 120 ezer embert hurcoltak. Az idén kiadták a „munkaerő állandósításáról" szóló rendeletet, majd utána összeírták a munkaerő­ket' és elhatározták, hogy az ipar számára erőszakos úton még újabb 97 ezer állandó ingyenmunkású és 75 ezer kényszer-Jidénymunkást hajtanak föl. 480.000 kényszer­munkás szökése A jugoszláv dolgozók azonban felismerik Titóék céljait és mind eredményesebben harcolnak a kény­szermunka és a kizsákmányolás el­len. A munkából való megszökés, a munkások visszaszökése a város­ból a faluba, a jugoszláv munkásosz­tály aktív harci formája, amely ko­moly nehézséget okoz. Ti­tó már 1949. március 6-i szpli'ti be­szédében bevallotta, hogy 2 millió 200 ezer ipari munkásból, több mint 400 ezer szökött el. Ez a szám azon­ban megsem közelíti a valóságot. Ezt még maga az alvezér, Szrtambo­lics is megerősítette egyik beszédé­ben, amikor beismerte, hogy csak Szerbiában az elmúlt év tíz hónapja alatt 628 ezer kényszerrel „mozgó a belgrádi boszorkánykonyhában, az idén januárban kiadott „munka­erő állandósításáról" szóló,, rendelet is. Ennek alapvető célja: a munká sokat az üzemek igazgatóival kö­tendő szerződésekre kényszeríteni, hogy azután biróság elé állíthassák mindazokat, akik elhagyják az üze­meit Az ilyen munkások ellen a vád az, hogy a „vádlott" nem teljesítet­te szerződésben vállalt kötelezettsé­géit. A jugoszláv dolgozók ellenszegül­nek e szerződések megkötésének. A „Vjesznik" című lap ez év február 16-i száma beismerte, hogy az „Ele­ktro-kombiná't"-üzem munkásainak csak 17.9 százaléka kötötte meg a szerződéseket, míg Szlovénia egyes üzemeiben a munkásoknak mindösz­sze 10 százaléka Irta alá a szerző­dést. Horvátországban szintén cső­döt mondott a titóistáknak ez a manővere. Az adatok szerint Hor­vátország össziparában 27.7 száza­lék munkás kötötte meg a szerződé seket, a szállítómunkásoknak 24.5 százaléka, a kereskedelemben és a közellátásban dolgozók közül pe­dig mindössze 14.7 százalék, A bá­nyászatban, ahol pedig igen erös a rendőri elnyomás, csak 6.1 százalék­ban kötöttek szerződést, amit csak hihetetlen nyomás és erőszak útján sikerült elérni. A munkából való távolmaradással, szökésekkel, a faluba való visszaté­réssel, állandó sztrájkokkal a szer­ződések meg nem kötésével harcol Jugoszlávia munkásosztálya és dol­gozó népe az új Jugoszláv Kommu­nista Párt vezetésével a Titó-fasiz­mus ellen. Ezzel fejezi ki a jugo­szláv dolgozó nép szolidaritását az egész világ dolgozói iránt és ezzel járul hozzá a nagy Szovjetúnió ve­zette demokratikus béketábor meg­erősítéséhez. A NÉPI DEMOKRÁCIÁK ORSZAGAIBOL I Román Népköztársaság nagy tigyelmet szentel az anya- és gyermek­védelemnek A Román Népkörtársaság alkot­mánya kimondja, hogy az anya és a 18. évét be nem töltött gyermek az állam különleges védelmét és tá­mogatását élvezi. Az alkotmány rendelkezésének megfelelően a Ro­mán Népkörtársaság nagy figyelem­mel fordul a gyermek és anyavéde­lem felé. Míg 1938-ban egész Romá­niában egyetlen egy szülőotthon sem volt, ma az ország területén már 734 ilyen otthon működik. A gyermekeket születésük pillanatá­tól kezdve védi és gondozza az ál­lam; ezzel foglalkoznak az „Anya­és gyermekhivatalok", a tejközpon­tok, a csecsemővédő intézetek, a napkőzi otthonok és a nyári üdülő­telepek. Az állam gondoskodásának máris megmutatkozik az eredménye. Míg a gyermekhalandóság Románi­ában húsz évig mindig 18—23 száza­lék között mozgott, 1949-ben 13.5 százalékra esett vissza. A gyermek­védő intézetekben a mult évben 1,842.795 esetben adtak tanácsot az anyáknak, a serdülő gyermekek szá­mára pedig 566 napközi otthont ál­lítottak fel. Albániai körútra indult a bolgár állami szinhár A bolgár Állami Színház együtte­se az albán-bolgár művészcsere ke­retében megérkezett Tiranába. Az együttes sorozatos előadásokat tart Albánia fővárosában és az ország többi városában Felkeresi az üze­mek dolgozóit is. Élmunkások és munkás­újítók előadásai a csehszlovák főiskolákon A Csehszlovák Ifjúsági Szövetség kezdeményezésére a csehszlovákiai főiskolák előadások tartására kér­ték fel az ország legkiválóbb élmun­kásart é« munkásújjítóit. A VERŐFÉNYES GRÚZIÁBAN TA verőfényes Grúzia he­gyei közt örök hómezők esil lógnak, (le a hegyek lábánál télen-nyáron pálmák zöldéi nek. Az ellentétek országa a Gruz Szovjet Szocialista Köz­társaság. a Szovjetunió leg­délibb pontja. A Kaukázuson túl, a Kuro folyó völgyében fekszenek Grúzia ősrégi városai: Tbili­szi, Gori, ahol Sztálin elvtárs született és a Köztársaság új ipari, központjai. Tbilizi, a Köztársaság fő­városa már tizenhárom évszá­zada áll. fenn. A szovjet ha­talom éveiben annyira, meg­változott ez a táros, hogy aki régen látta, rá sem ismerne. Pompás középületek, gyönyö­rű lakóházak díszítik a kőr­útokat. i Nagy alkotó munka folyik a Köztársaság minden sarka ban. Grúzia nagyszerű vízi­r. römű-tclcpeket létesített. Ezek közül az elsőt 20 éve építettek silóit" munkás közül 480 ezer szö­kött meg. Tény az is, hogy ma Ju­goszláviában a munkásoknak átlag 40%-a marad el munkából. ott, ahol az Aragvi folyó \ Ku ra a önllik. Tbiliszi közelében néhány év alatt gyönyörű város született: Tlusztavi. Grúzia halárán, a Kaukázus hegygerincének így 1949-ben a bányaiparból a j északi oldalán állami védett munkásoknak több, mint 40%-a, a terület fekszik. faiparból, egyedül Horvátországban, ^ grúz tudósok lépésről­a munkásoknak 32 százaléka. Szer- lépésre tárják fel országuk bia bőriparából 15—20 százaléka, j természeti titkait. Tanuhnú­Horvátország fémiparából a dolgo- nyozzák a vízierőmüvek épí­zók 20—40 százaléka, az építőipar- lésének lehetőségeit, a glecsc­ból a munkások 40 százaléka marad rek titkait. A.Z OrvOSOk UZOn ki a munkából naponta. Az odzsa- fáradoznak, hegy megfejtsék % i, kulai és verbászi kenderüzemek- ' Abbázia éb SzvOnelija hegj/i­félszer annyi lesz a citrom­os narancsfa, mint volt a há­ború előtt. Nagy területet, több mint 50.000 hektárt fog­lalnak el a tea-ültetvények. A kitűnő minőségű gruz tea a Szovjetunió minden tájára sőt a külföldre is eljut. Grúzia rendkívül gazdag erdőkben. A bükk, a gyertyán, o jávor, a gesztenyefa és a diófa igen magasra nő a ha­talmas erdőségekben. Az eukaliptusz-erdők arról neve­zetesek, hogy kiszorítják a mocsarakat. Fájuk úgyszól­ván sohasem korhad cl, leve­leikből pedig az értékes eukaliptusz olajat vonják ki. A természet fölött a szovjet emberek ezreinek, Grúzia la­kóinak munkája vívta ki eze­nép azonban nem egyedül érte el ezeket a sikereket, hanem, a szomszédos köztársaságok> Azerbajdzsán és Örményor­szág testvéri segítségével és támogatásával. A Kaukázuson túli népek barátságának alapjait fél év századdal ezelőtt Sztálin rakta le, amikor megteremtette a kaukázusontúli vidék forra­dalmi szervezeteit. Ezt a barátságot az első orosz forra­dalom éveiben az orosz ör­mény, grúz és azerbajdzsán munkások vére erősítette meg és annak a hősi harcnak a hagyományai forrasztották egybe, amelyeket a kaukázu­sontúli népek a cárizmus, a földesurak és a burzsoázia el­Az első ilyen előadást a prágai egyetem jogi karán tartották meg. Jisa, a Sztálingrád nevét viselő prá­gai gépgyár élmunkása és Simpors­ky, a gyár egyik legjobb munkás­új jítója számolt be a joghallgatók­nak munkamódszerükről, a normák megszilárdításáról s az újjító és észszerűsitő javaslatok kidolgozá­sáról. A hallgatók nagy érdeklődés­sel fogadták az élmunkás és mun­kásújjító ilőadását, 6.700 traktort kapnak 1950-ben a lengyei gépállomások A lengyel haléves terv első évé­nek tavaszát a több és jobb terme­lésre irányuló szocialista munka­verseny jellemzi. A szocialista ver­seny, amely már kiterjedt az egész lengyel munkásosztályra, a nép­gazdaság további megerősödéséhez vezet és a dolgozó parasztságnak nyújtott támogatás a kis- és közép­parasztok aktivitását, tömörülését és szervezettségét fokozta. A dolgo­zó parasztok a lengyel falvak szo­cialista átszervezése terén — a ku­lákság szabotázsai ellen harcolva — hatalmas eredményeket értek el. Ez év tavaszára már 800 termelőszövet­kezetet alakítottak meg. Ebben az évben jelentékenyen kibővítik az állami és szövetkezeti gépállomások hálózatát is, amelyek 6700 új trak­tort kapnak. 520 falut és 140 állami birtokot látnak el villanyárammal, a dolgozó parasztság pedig 2 milli­árd zlotyt kap, vetőmag és mező­gazdasági felszerelések beszerzésére, flz erdők védelme a Kinai Népköztarsaságban Kínai jelentések közlik, Hogy kormányrendeletet adtak ki, amely felszámolja Kína területén az erdők" kel végzett rablógazdálkodást. Ez t. i. az elmúlt kizsákmányoló rendszer­ben óriási mértékben elharapódzott. Ugyanakkor, a kinai népkormány erdőültetési tervet dolgoz ki. Kíná­ban az összes földterületnek csak 5 százaléka erdő, épp ezért fordí­tanak mosit különös figyelmet az er­dőállomány megvédésére és az erdő­ültetések mielőbbi, hatalmasaránvú kifejlesztésére. ket u győzelmeket. A grúz len folytatlak. A könyvnap termékeiről: Révai József: Irodalmi tanulmányok ben minden nap a munkások 40 szá­zaléka hiányzik munkahelyéről, Titóék mindent elkövetnek, hogy ezt megakadályozzák. A bányákban speciális rendőri különítményeket létesítettek, sf't egy kereskedelmi miniszteri rendelettel felhatalmazták a vállalatvezetőket arra, hogy csak lakosa\ hosszú életének titkát: Ezek közöli az emberek közölt­nem megy ritkaságszámba a 100—120 éves életkor. Dclnyugat-Gruzia gazdag kolhozai és szovhozai látják „Fejlődő szocialista kultúránk tulajdonképpeni elsődleges forrá­sai a mai és a jövendő magyar vaióság és a mi jelenünkkel ro­kon szovjet valóság, a Szovjet­únió nagy példája. A fejlődő és fejlődésének gyermekbetegségei­vel küszködő új magyar kultúra nem nélkülözheti a megvalósult szocializmus országának, a Szov­jetuniónak segítségét". Révai József. 'A' hatodik könyvnap termékeinek egyik legragyogóbb könyvét, Révai elvtárs irodalmi tanulmányait össze­foglaló kötet alkotja. Bár a kötet írásai megjelentek már lapokban, folyóiratokban vagy elhangzottak irodalmi ankétokon, tanulmányaink szerves egysége most bontakozik ki igazi valóságában. Iránytű írásainak minden sora, amely eligazít a ma zajló kultúrforradalom problémái közölt. Nap mint nap szembe i llunk e kullúrforradalom jelentő légeivel. Erezzük, hogy a 'tanulni é i tudni Cl a Szovjetuniót citrommal aha™ dolgozó nép új tartal. ú kul­és naranccsal. Sok millió cit-! |lV.at, akar- olyat amely segi< mun­rom és narancsfa zöldéi iU ka|aban' harcaiba". ""tudata fej­azoknak a munkásoknak adjanak körülbelül 20.000 hektár terű é'elmiszerjegyet, kik „rendesen jár- leten. A háború utáni ötéves r.a' munkába". Ezzel a rendsza- terv végéll Grúziában más lődésében; olyat, amely fegyver a kezében a régi ellen az újért vívott küzdelmében, a szocializmus építé­sénél. Mik ennek az új, szocialista kultúrának ismérvei? Tanulmányai felelnek a kérdésre. Mi a szerepe Pártunknak a nép kultúrszomjánuk kielégítésében? Révai elvtárs tanul­mányaiban erre is felel. E pár sorban meg sem kíséreljük boncolgatni mondanivalójának ezer. színűségé't. Mindössze arra utalha­tunk, hogy az Irodalmi tanulmá­nyok nagv vonalaikban három fő­téma köriil csoportosulnak: haladó irodalmi hagyományaink felhaszná­lása, az irodalom pártosságának és pártszerűségének, valamint a Szov­jetúnió szocialista kultúrájától való tanulás kérdése köré. Hogy mit je­leni e probléma körök tisztázása — azt, felesleges kidomborítanunk. Révai elvtárs felveszi a harcot tanulmányaiban az irodalmi éle­tünkben meg-megmutatkozó bal­és jobboldali elhajlókkal szemben is. A jobboldali elhajlás leginkább a néptől való elfordulásban, az idő­szerű témák kiválasztásában, a mult irodalmi arisztokratizmusának újjá­keltésében. míg a baloldali elhajlás veszélye az úgynevezett „kommu­nista gőg"-ben jelentkezett Révai elvtárs könyvnapi könyvét minden magyar dolgozónak el kell olvasnia, mert új, szocialista kultú­ránk kiépítésében mérföldeket je­lentenek megállapításai, tanításai. lEven az „amerikai életforma" A ,Life" cimű amerikai lap egyik számának első oldaláról egyenruhás ember pimasz képe tekint reánk. Ez a tenyérbeszaladó képű ember Wil­liam Staíford, az angol hadsereg ka­pitánya, akinek az a foglalkozása, hogy a maláji nemzoti felszabadító mozgalom véres elfojtásával fog­lalkozik. A „Life" rendkívül nagy elragadtatással állapítja meg erről a hivatásos gyilkosról, hogy már „hivatása" teljesítésének első nap­jaiban 30 embert ölt meg s>tjátkezű­leg A fénykép alatti felírat pedig sokatmondóan hangsúlyozza, hogy Stafford kapitányt „különösen nehéz munkában eltelt nap után" fologra­fálták le. Jellemző, hogy még az amerikai hadsereg részére külön kiadott új­ságok sem hallgatják el az elkaná­szosodott katonák által elkövetett verekedéseket és fosztogatásokat. A „Pacific Stars and S'.ripes" című. Japánban kiadott amerikai katonai újság tudomására hozza az újság olvasóinak, hogy egy amerikai ka­tona Tokióban meggyilkolta Hiroko­Ito 19 éves lányát és Hihej-Hoto 13 éves fiút, majd dulakodás köz­ben súlyosan megsebesítette az el­fogására készülő Ahio-Jadzsima rendőrt. Jellemző, hogy a hír csak a gyilkos nevét nem közli. Már a második világháború ide­jén is megállapítható volt, hogy az amerikai hadsereg kötelékében „vi­rágzásnak" indult a bűnözés. A b.;­kés emberek meggyilkolása, fosz­togatás, szökés és nők megbecstelo­nítése úgy elharapódzott, hogy a hadvezetés 157 ezer katonát és tisz­tet volt kénytelen ilyen bűncselek­mények miaíí átadni a haditörvénv­széknek. Az egyszerű emberek iránti gyű­löleiet és a parazita életmód iránti szenvedélyes vágyat igazán eredmé­nyesen sikerült belenevelni az ame­rikai hadseregbe

Next

/
Thumbnails
Contents