Délmagyarország, 1950. június (7. évfolyam, 125-149. szám)

1950-06-30 / 149. szám

2 PÉNTEK, 1950. JŰNTTTS 80. ti koreai néphadsereg felszabadilona Szöult Junius 28-4n délelőtt 11 óra 30 perckor a Koreai Népi De­mokratikus Köztársaság néphad­serege teljesen felszabadította a köztársaság fővárosát, Szöult, A néphadsereg csapatai éa a védelmi egységek folytatják az orsnág déli része felé menekü'ő ellenség üldözését és szétzúzá­sát. Szöul felszabadításával kap­csola ban Kim-Ir-Szen, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormányának elnöke a rádión keresz ül üdvözölte a néphadse­reg katonáit és tisztjeit ez ujabb ragyogó siker alkalmából. Kim­Ir.Szen ugyanekkor üdvözölte a Li Szin-Man reakció elnyomá­sa alól felszabadult Szöul lakóit. Felhívta a főváros lakosait, mi­nél gyorsabban építsék ujjá a fővárost és íáílítsák helyre a ren­det Közölte, .hogy a kormány a szöuli városi' népi bizottság el­nökévé ideiglenesen Li-Szin-Epet, a Koreai Néjpi Demokratikus Köztársaság igazságügyminisz­teré' nevezte ki. Dél-Korea felszabadított kör­zeteinek lakossága nagv öröm­mel fogadja a néphadsereg elő­renyomuló egységeit. A felsza­badított városokban és községek­ben tömeggyűléseket tartanak, ezeke.n a lakosság forró háláját fejezi ki a nép és a néphadsereg vezetőinek. Valamennyi felsza­badított körzetben felszámolják a helyi bábhatóságokat és visz­szaállítják az ideiglenes népi bizottságokat. Trygve Lie Uőxiése a Szovjetunió külügy minisztériumához Trygve Lie, az Egyesült Nem­zetek Szervezetének főtitkára a következő közlést juttatta el a Szovjetunió külügyminisztériu­mához: „Közlöm a Biztonsági Tanács­nak 1950 junius 27-iki 474. ülésén hozott köve tkező határozata szö­vegét : Miután a Biztonsági Tanács ugy döntött, hogy a Koreai Köztársaságot Éseak-Koreából ért fegyveres támadás a béke 'megsértése, felhívást bocsátott ki a hadmüveletek haladéktalan beszüntetésére. felszólítottá Észak-Korea hatóságait, hogy haladéktalanul vonják vissza fegyveres erőiket a 38. széles­ségi körre. Az Egyesült Nemzo­rk Koreára vonatkozó jelen té­riből a Biztonsági Tanács meg­állapította, hogy az északkoreai ha óságok nem szüntették be a hadmüveleteket, fegyveres erői­ket nem vonták vissza a 38. szé­lességi körre és megállapította, hogy Pörgős katonai intézkedé­sek szükségesek a nemzetközi béke és biztonság helyreállításá­hoz. A Biztonsági Tanács figye­lembe vette a Koreai Köztársa­ságnak az Egyesült Nemze"ek Szervezetéhez intézett a béke és bi'tmság érdekében szükséges haladéktalan intézkedéseket kívá­nó felhívását; ajánlja hogy az Egyesült Nemzetek Szervezeté nelc tagjai olyan segítséget nyújtsanak a Koreai Köztársa­ságnak, amilyen szükséges lehe" a fegyveres támadás elhárításá­ra valamint 1 nemzetközi béke és biztonság helyreállítására eb­ben a körzetben." *A uaovjet kormány rálasaa Tryttre Lie közlésére „Trygve Lie úrnak, az Egye­sült Nemzetek Szervezete főtit­kárának, New-York. A szovjet kormány megkapta öntől a Biztonsági Tanács junius 27-i határozatának szövegé', amely felszólítja az ENSz tag­jait, hogy a délkoreai hatalmi szervek javára be kell avatkoz­ni a koreai ügyekbe. A szovjet kormány megálla­pítja, hogy ezt a határozatot hat szavazattal hozták. A hetedik Csang-Tin-Fué, a Kuomintang küldöttjéé volt, akinek nincsen törvényes joga Kínát képvisel­ni. Az ENSz alapokmánya sze­rint azonban a Biztonsági Ta­nács határozatainak meghozata­lához hét szavazatra van szük­ség, beleértve a tanács ö: állan­dó tagját, nevezetesen az USA-t, Angliát, Franciaországot, a Szov­jetuniót és Kínát. Ismeretes az is, hogy az említett határozat hozatalánál a Biztonsági Tanács két állandó tagja — a Szovjet­unió és Kína — nem volt jelen. Az ENSz alapokmánya szerint viszont a Biztonsági Tanács fon­tos kérdésekben csupán mind az öt állandó tagjának — neveze­tesen az USA-nak, Angliának, Franciaországnak, a Szovjet­uniónak és Kínának — egyhan­gú határozatával hozhat dön­tést Az elmondottakból teljesen nyilvánvaló, hogy a Biztonsági Tanácsnak a koreai kérdésben említett határozata nem tör­lsmét Queuille-t bízták meg a francia kormány megalakításával Vincent Auriol köztársaságiéi, nők, miután Bidault volt minisz­terelnök visszaadta az uj kor­mány megalakítására szóló meg­bízást — ismét Queuillet, a Bi­dault-kormány volt belügymL niszterét bizta meg az uj kor­mány megalakításával, aki á megbízást elfogadta. Finnország ratifikálta a szovjet-finn áruszálíitási egyezményt A Finn Köztársaság elnöke jóváhagyta az 1951—1955 évre kö­tött szovjet-finn áruszállítási egyezmény ratifikációjáról szóló törvény­javaslatot, amelyet a finn parlament már e'fogadotit. Uyimódon az em­lített törvénytervezet törvénnyé vált. Az amerikaiakat alaposan le kell hordani felfuvalkodott, ostoba és szemtelen fecsegésiikért — irja a londoni Daily Mirror Változások a nemzetközi táviróforgalomban A közlekedés és postaiigyi mi­nisztérium közli, hogv julius 1-étől a nemzetközi táv.'róforga­lomban több változás lép ér­vénybe. A fontosabb tudnivalók ezzel kapcsolatban a következők: 1. Az Európán kívüli viszony­latokban megszűnik a féldíjas LC-távirat. 2. A levéltáviratok dija mind az európai, mind az Európán kí­vüli viszonylatokban a teljes díj fele. 3. A közönséges táriratoknál legalább öt szó, a hirlaptávira­toknál legalább tiz szó, a levél­táviratoknál pedig legalább 22 szó díját meg kell fizetni. 4. Julius elsejé'.ől mind a be­érkező. mind a kimenő nemzet­közi forgalomban a táviratok szerkesztésére a titkos nyelv is használható, azonban a távirat bevezető részében a táviratlap „Hivatalos megjegyzés" rovatá­ban a használt kódex nevét fei kell tüntetni. Magát a használ, kódexet pedig a feladónak, ille­tőleg az érkezett táriratokra vonatkozólag a címzettntk a Bu­dapesti Főpostahivatalnál (Bu­dapest V. ker. Petőfi S. u. 15.) előzőleg leté be kell helyezni. A titkos nyelven szerkesztett táv­iratok dija ugyanaz, mint a kö­zönséges táviratok díja, 5. Az Európán kívüli viszony­latok nagy részében távirászi dij alacsonyabb lesz julius else jétől, mint az eddigi dijak. 6 A változásokkal kapcsolat­ban újból kiadják julius elsejei hatállyal a távíró díjszabást, amelyben az eddigitől eltérően a külföldi dijakat is forintban tüntetik fel, tehát további át­számításra nincs szükség. A táv­iródijszabást magánfelek is meg­vásárolhatják a budapesti fő­postahi vártnál. Egy'fe fokozódik az angol közvé­lemény amerikaellenes hangulata. Ennek a hangulatnak jellemző kife­jezése a londoni „Daily Mirror" éles támadása Amerika ellen. A~ Egyesült Államoknak — írja a lap — fejükbe s-úht a hcftalom és a „dicsőség". Az amerikai poli­tikusok úgy harsogják parancsai­kat Angiidnak, mintha valami alatt, tasabb hatalommal beszélnének. „Re kell olvadnotok Európába, vagy nem kaptok Marshall: segélyt" —* kiáltják. Ez zsarolásnak hangzik, de valójában egy felfuvalkodott nép ostoba és szemtelen fecsegése. Ezt a népet le kell inteni és alaposan le kell hordani. Hegkezdődött az uj albán nemzetgyűlés első ülése Szerdán este Tiranában meg­nyílt az Albán Népköztársaság uj nemzetgyűlésének első iiléfie. Omer Nisani beszédében hang­súlyozta az albán nép elszánt békeakaratát. Rámutatott!, hogy Albánia nincs egyedül, mert mellette állnak a nagy Szovjet­unió és a testvéri népi demokrá­ciák. ELTEMETTEK JÓZSEF JOLÁNT Nagy részvét, melleit kísérték a kerepcsi-temetöben utolsó útjára József Joláf író* és újságírót, Jó­zsef Attila, a nagy magyar költő nővérét. A gyászünnepségen megjelent Or­bán László, az MDP képviseletében, Bóka László kultuszminisztériumi államtitkár, Domokos János a nép­művelési minisztérium irodalmi fő­osztályának vezetője, SimonidcsZ Lajos vezérőrnagy, evangélikus tá­bori püspök, Dcyecsert Gábor, az írószövetség titkára, Veres Péter Kossuth-díjas író és még sokan má­sok. Elsőnek az MDP nevében Orbán László vett búcsút József Jolántól. Domokos János, a népművelést minisztérium és Révai József, a népművelési miniszter nevében szó­lott. Bóka László, kultuszminiszíé­ríumi államtitkár a magyar UJsági írók Szövetsége nevében, majd a sírnál a Magyar Újságírók Szövet­sége nevében Földes Mihály mon­dott búcsúbeszédet. A búcsúbeszédek elhangzása után a koporsót leeresztették a sírba, amelyét elborítottak a ko­szorúk, köztük az MDP hatalmas piros rózsa koszorúja. A gyászoló közönség az Internacionálé elének­lésével vett búcsút József Jolántól. Vaszilij Kornyilov és Trina Yojk. az Agonvok című szovje+ folyóirat munka­társai meglátogatták az ÉPZfikkoreai Népi Demo­kratikus Köztársaságot. IJtjukról „A hajnali har­mat országában" című e'kksorozatukhan számol­tak he. Alább az útinapló második részletét közöljük. II. „Zöldhegy" falu Csinnmpóba — Észak-Korea legnagyobb városába, amely a Sárga tenger partján feli­szil:, aszfaltozott út vezet Föngjmngból. Az út mindkél oldalán csendes tavak kék[c­eek. amelyeket zöld élősövény tüskéi vesznek körül. Valaha/ vessze Bjelorusszíában, vagy Moszkva környékén ilyenek nz ( 'árasztott mezők a tavaszi ár­víz idején. Fzek a rizsföldek. Itt teremnek Kelet kenyerének fehér, ragyogó magvai. A várostól nem messze örök zölddel borított hegy lábánál fekszik Csen-Szan Bi, kis ko reai falucska, ami lefordítva annyit jelent: ,<Zöldhegy" falu. Tiszt g utcák kavarognak a domb körül, hol felemelked­nek. hol lebocsátkoznak. Az új házikók cserépfedele, haj pik­kelyként csillog a napfényben. . t tetők széle furcsán felkun h'crodik, mint egy hatalmas kalap pereme. E régi tipusú tetők hátterében különösen élénken emelkednek ki az ut­cák hosszában húzódó villany­A HAJNALI HARHAl ORSZ^AGABAN Uiijegyzeiek Koreából vezetékek és az antenna égbe nyúló pókhálója. A faluban vendégszerető és sugárzó arcú gazdák fogadnak bennünket, legöregebb lakója Li-Csu-En, az egykor legszegé­nyebb falusi lakos, O-Tha-En és a Parasztszövetség helyi szervezetének elnöke, Pak Phe­Mo. Soká sétáltunk az új házak mellett, amelyeket törpe meggyfák vesznek körül, be­néztünk az istállókba, ame­lyekben tehenek állnak és disznók feküsznek. O-The-En megmutatta ne künk baromfiólját. — Négy évvel ezelőtt itt éjt a családom — mondta egysze­rűen. — Az én atyám atyjá­nak, az én atyámnak és nekem sohasem volt földünk, mint ahogy egynek sem volt a falu­beliek közül. A rizst Szon Cszse-Szu földbirtokos földjén vetettük. Minden begyűjtött zsák rizsnek több mint felét át kellett bér fejében adnom Szon-Cszse-Szunak, egynegye­dét pedig a szántóföld öntözé­sére használt vízért. Azután jött az állami adóbehajtó és az is elvitte a zsák maidnem negyedét, különféle adók cí­mén. Nos, minden egyes zsák fenekén maradt számunkra néhány maréknyi rizs. Most azonban Szon-Cszse-Szu földje cz én földem és falubeli tár iáim földje lett. Egyenlően birtokoljuk és szántóföldem, egész termése az enyém. Az államnak mindössze minden zsák tartalmának negyedrészét adom. Hitelt kaptam az Nfla­mi Parasztbankban és házat építettem magamnak. Vettem bútorokat és ruhát, varrógé­pet és rádiót, a bankkal pedig már le is számoltam. Gazda lettem, mint falumban vala­mennyien, holott nem is olyan régen nincstelen voltam. Li-Csun-En megáll egy szép nagy ház előtt, leveszi fejéről fekete sapkáját, amelyet Ko reában csak azok viselnek, akik már hatvanszor látták> hogy a nyarat a tél követi és felszólított bennünket, hogy menjünk be. Koreai szokás szerint levetve cipőnket, be­léptünk a paraszt új házába. A padlóra kiterített gyékény­re alacsony lábakon álló kis lakkozott asztalt állítanak fel. rajta az egyszerű falusi éte'­Li-Csun-En a polcról levesz egy egyszerű fehér csészét kék díszítéssel, az asztal köze­pére állítja és ünnepélyesen így szól: - Ebbő' a csészéből Kim­Ir-Szen evett velem rizst. Sok falut bejárt, hogy megnézze, miként éjnek a parasztok az új törvények hatálya alatt és meggyőződött arról, hogy csé széik most mindig tele vannak rizzsel. Li-Csun-En megígérte Kim: Ir Szen-nek, hogy csak jóminő ségű rizst termel és csak ilyet oil az államnak. Kötelezettsé­gét derekasan teljesíti. Három, tembóján (egy tem bó körülbelül egy hektár) két­szer ennyit arat, mint más parasztok. Tenyerébe önti a tavalyi termésű szemeket. A nagy, majdnem átlátszó sze mek üveggyöngyre emlékez­tetnek. — Az öregek régen azt mondták: „Minden rizsszem­ben egy emberi vér csepp van." Éz most nincs igy. Most ilyen magvak termesztésére tanítom a fiatalságot és mind­egyikben becsületünk egy-egy cseppje van — mondja IA­Csun En és gondosan vissza­öntölte a magvakat a kis zsákba. Este elmentünk a propagan­da-szobába — egy új, tágas házba, amelyet a parasztok közösen építettek. Bt gyűltek össze minden este a Paraszt­szövetség tagjai, az asszonyok és az ifjúság demokratikus szövetségének tagjai. Itt szín­darabokat játszanak és hang I versenyeket adnak e helyi mű­kedvelők, sakkversenyeket ren­deznek, nyitva áll a kis könyv­tár. Ma azért gyűljek össze a parasztok, hogy meghallgas­sák Palc-Phe-Mot, aki résztveit a hatalmas állami öntözőcSa­torna építésében a Csen-Csen­Gang folyó völgyében. Beszélt a készülő víztárolóról, amely csészeformáju katlan a hegyek között, mintegy 1600 millió köbméter befogadóképesség­gel, beszélt az emberekről, akik ezt az építkezést népi üggyé tették és egész család­jukkal kivonulnak oda, hogy minél gyorsabban elkészítsék a majdnem 100 kilométer hosz­szú csatornát és vizet adjanak 30.000 hektárnyi rizsfödnek. Amikor Pak-Phe-Mo elhallga­tott, az öreg Li-Csun En nagy nyomatékkal így szólt: — Egy csepp víz megannyi aranyszemet cr. Éveim nem engedik meg. hogy segítsek a vizet n rizsföldre vezetni. Be van egy unokám. Az fiatal cs erős!... Pak-Phe-Mo vezetett ben­nünket. Lelkesedéssel beszélt a parasztok új tervéről: — Arra gondolunk, hogy veszünk két cséplőgépet, közö­seni fogunk velük dolgozni, építünk egy nagy eöldségtá rolót, Tavasszal feltéllenül megnyitjuk a bölcsödét. Már messze magunk mögött hagytuk Zöldhegyet és még mindig jól látjuk a villany­lámpák fényét az új falu há­zaiban. Ez a falu csak egyik a sok hasonló közül a demo­kratikus Koreában.

Next

/
Thumbnails
Contents