Délmagyarország, 1950. június (7. évfolyam, 125-149. szám)

1950-06-28 / 147. szám

"V SZERDA, 1950. JÚNíUvS 28. ború kirobbantására való speku. látásban, a norma és bércsalás­ért folyó agiiációban nincs kü­lönbség. Ezek mind a megvert tőkés rendszer maradványai, kö­nyörtelen ellenségei dolgozó né. pünknek. A magyar nép nagy, bölcs Pár­tunk útmutatásával hatalmas eredményeket ért el az eltelt öt év alatt. Ezek az eredmények meggyőzték még a kételkedőket is, hogy a kommunisták ügye az az egész dolgozó nép ügye. Be­bizonyosodott a kézzelfogható eredmények láttán, hogy amit a Párt tesz, az mind a magyar nép javára van. Ebből következik, hogy a mi világnézetünk, amely­nek alapján megoldottuk a ne­héz problémákat és rávezettük népünket a nagyszerű élet, a fel­emelkedés útjára, helyes és ki. próbált, az élet tapasztalataiból merített és a leghaladottabb tu­dományokkal alátámasztott vi­lágnézet. |\/]i nem rejtjük véka alá vi­lágnézetünket, hanem bátran, nyiltan hangoztatjuk mindenféle reakciós, burzsoá vi­lágnézettel, így a klerikális vi­lágnézettel szemben is. Mert mi semmi mást nem mondunk, csak azt. amit cselekszünk. Olyannak látjuk a világot, amilyen a va­lóságban, nem ködösítjük el, ha­nem arra törekszünk, hogy ne csak magyarázzuk a világot, ha­nem meg ie változtassuk. Meg­változtassuk dolgozó népünk ja­vára' a minden rendű és rangú ellenség elleni következetes harc­ban. A mi világnézetünk harcos marxista-leninista világnézet, ami nem elvont fogalmak dogmája, hanem állandóan és szakadatla­nul fejlődő valóságos eleven é'ő tudomány. De ezt tudják a dol­gozók milliós tömegei is, jól megértik s jól alkalmazzák ezt a tudományt, mert ez a tudo­mány elősegí;i a felmerülő problémák megoldását, könnyeb­bé, érthetőbbé és világosabbá teszi napi mnukájukat. 'A' klerikális reakció tehát nem tud hatni ezekre a ha'talmas tö­megekre, de anhál inkább igyek­szik kiterejszteni befolyását azok­ra, akik nem szabadultak meg a tőkés időkből örökölt szokásoktól, hagyományoktól, előítéletektől, ba­bonákból, akik nem igyekeztek megérteni, vizsgálgatni az újat, fej­lődőt, az erősödőt, •— hanem ma­radiságukon nem tudták túltenni magukát. Ebből következik, hogy a mi fel­adatunk állandó, felvilágosító, ne­velő munka. Nyilván senki sem gondol arra, hogy nevelés nélkül meg tudjuk győzni ezeket az em­bereket világnézetünk és politi­kánk helyességéről. Jó nevelő mun­kával ezek az emberek rájönnek arra, hogy sokkal gyorsabb tem­póban javul sorsuk, ha lendülete­sen és olyan hősiesen veszik ki részüket a termelő és építő mun­kából, mint a kiváló munkások, a sztahánovisták, mert népgazda­ságunk fejlődése és erősödése a dolgozók jólétének alapja. A mikor népi demokráciánk a klerikális reakció elleni ön­védelmi politikát folytat, nem mást csinál, mint védi eredményeinket, biztosítja fejlődésünket, erősfti a béketábort, építi a szocializmust. Ebben az önvédelmi harcban kü­lönbséget kell tennünk a kleriká­lis reakció és a néphez hű alsó papok közölt, akik tettekkel bizo­nyították, hogy a nép mellett van­nak. Az ilyen alsó papok, akik segítik dolgozó népünk munkáját, nem vonhatók egy kalap alá a papi reakcióval. Dolgozó hépünk jól tudja, hogy a magyarság legjobbjai, Pe'tőfi, Arany, Ady, József Attila is dol­gozó népünk felszabadulásának egyik legnagyobb akadályát, a papi reakcióban látták. A magyar népi demokrácia a legjobb történelmi tradíciónk szellemében cselekszik, amikor bátran és elszántan veszi fel a harcot a régi rend e megma­radt utóhadával, a klerikális réak­"cióval. Strack János, Htné&eii kznácsadá í 1 klerikális reakció elleni karc kérdései Pártunk Központi Vezetősé­ge május 31—június 1-i ülésén foglalkozott a klerikális reak­ció kérdésével és megállapítot­ta, hogy a klerikális reakció aknamunkájának az a nagy­mérvű fokozódása, ami az utóbbi időben tapasztalható, összefügg: a) az osztályharc élesedésé­vel az országban, b) az imperialista háborús uszítók fokozódó agresszivitá­sóval. Figyelembe kell venni, hogy p szocializmus építésének sike­rei mind nagyobb és nagyobb dühöt váltanak ki a belső és külső ellenségnél, — a volt uralkodó osztályok maradvá­nyainál, a kulákságnál és természetesen a klerikális re­akciónál. A klerikális reakció ádáz ellensége mindennek, ami baladó, fejlődő. Ez adódik ab­ból, hogy gyűlöli a dolgozó népet, gyűlöli a nép államát és igyekszik meggátolni a to­vábbi fejlődést. A katolikus egyház mindinkább az impe­rializmust kiszolgáló nemzet­közi szervvé lesz, az imperia­lizmus felhasználja és szembe­állítja a béke, a szocializmus táborával. A világméretekben folyó küzdelemben a nagy Szovjet­unió-vezette hatalmas béketá­bor és az agresszív, a harma­dik világháborút előkészítő nemzetközi reakció között a magyar klerikális reakció is az imperializmus oldalán áll. Ezt bizonyítja a Mindszenty­féle összeesküvés, a Standard­szabotázs, amelyben pap is résztvett, a kémkedés az impe­rialisták számára, a háborúra való uszítás. A magyar katoli­kus főpapok és rendfőnökök nem esküdtek fel a Magyar Népköztársaságra, de Horthy­nak valamennyien hűséget fo­galtok, kiszolgálták a fasiszta háborút, segítettek a dolgozók tízezreit elpusztítani a véres imperialista háborúban. Odáig elmentek, hogy a nép leggyii­löltebb ellenségeiből, a csend­őrökből papok lettek. Állandó szervezett agitációt folytattak népi demokratikus ájlamren­diink ejlen. Nem a magyar r,ép kormányának intézkedé­seit és a nép érdekeit segítet­ték. hanem az amerikai re­akció és a Vatikán népellenes, háborúra uszító politikájának szócsövévé váltak. Ezek a fő­papok. akiknek óriási földbir­tokaik, sőt bankjaik voltak a múltban, a régi rend utolsó nyílt, szervezett erejét jelentik. Világossá vá]t, hogy a szétzú­zott magyar reakció saját erői­i el még egyszer nyeregbe nem juthat, most minden számítása az, hogy a nyugati imperialis­ták szörnyű, véres, vesztesé­ges háború után visszaültetik őket a magyar nép nyakára. Az utóbbi hónapok során mind több és több dolgozónak nyilt ki a szeme és döbbent rá, hogy a klerikális reakció annak a hő­sies munkának az eredményét veszélyezte'-!, melyet 5 esztendő alatt végeztünk. Wilágossá vált dolgozó né­v pünk előtt, hogy népi de­raokrác'ánk sikeres harca után, amelynek eredményeként felszá­molta a nyilt, szervezetit ellensé. get, az elhaló ellenség uj, válto­zott formában, burkolt, álcázott módon, d« még élesebben támad szocializmust építő népünkre. Világos, hogy a Nagy Ferenci kisgazdapárt, a Sulyok-, a Pfeif­fer-, a Barankovics-féle és egyéb reakciós tömörülés szétverése után az amerikai imperializmus zsoldjában álló klerikális realc. ció jelenti az imperializmus 5-ik hadoszlopát. Világos az is dolgozó népünk e'őtt, hogy a munkásáruló jobb­oldali szociáldemokraták, a ku­lákság és a klerikális reakció között a nép elleni gyűlölködés­ben és aknamunkában, az uj há­Magyar úttörő a Fekete-tenger partján Nagy kitüntetés szá­momra, hogy kül­földre mehetek tá­borozni. Édesapám sem, de én sem gondoltam, hogy valaha tengerparton tölthetem a nyári szünidőt, mert a múlt­ban a szegény ember számára csak álom lehetett a terger­parH nyaralás, hiszen ott a vagy urak töltötték él léhűtő napjaikat. , Népi demokráciánk a többi baráti demokratikus országok­kal együtt lehetővé tette, hogy a munkások és gyermekeik kényelmes és egészséges pihe­nésben részesüljenek a jólvég­zett munka után s felfrissülve új erővel induljanak el az új eredmények felé. Nekünk, úttörőknek legfon­tosabb feladatunk a tanulás, mert mi tanulással építjük ha­zánkat és tudjuk: a tudás fegyver minden dolgozó szá­mára. Nem is tudom elmondani, milyen örömet okozott, amikor vezető pajtásom bejelentette: külföldre mehetek táborozni. És még azt is hozzátette, hogy nemcsak számomra kitüntetés ez a nyaralás, hanem az egész csapat számára, mert Szeged­ről mindössze csak ketten me­gyünk kölföldre. Valóban nagy kitüntetés ez számomra is, mert a Fekete­tenger partján a többi pajtá­sommal együtt én képviselem majd a magyar úttörőket és igyekszem ezt az időt úgy el­tölteni, hogy nemcscak a ma­gam, de a közösség számára hasznos legyen. Szeretnék na­gyon sokat •tanulni a külföldi úton, hogy hazatérve, minél több tapasztalattal gazdagít­sam. csapatomat, melynek jó, eredményes munkája után ér­demeltem H ezt a megtisztel­tetést. Köszönöm a Vártnak és forrón szeretett Rákosi pájtás­nak, hogy lehetővé tette szá­momra ézt a kitüntetést. Ige­iem, hogy továbbra is jó ta­nulásommal leszek hasznos tagja Népköztársaságunknak és minden erőmmel azon le­szek, hogy megvalósuljon a mi boldog, szép jövőnk: a szo­cialista Magyarország. Előre! Bóka József VIII. ó. tanuló. Megjelent a Pártmunkás legújabb száma A Pártmunkás első cikként közli Rákosi Mátyás elvtárs beszédét, me­lyet a DISz alakuló kongresszusán mondot't. „A megyei és a nagybu­dapestí kerületi pártértekezletekről" címen Gergely Istvánné irt cik­ket, mely értékelését adja a me­gyei és kerületi pártértekezletek­nek és megjelöli a pártértekezle­tek utáni feladatokat. Szurdi Ist­ván elvtárs Pártbizottságaink mun­káján ismerteti, a tanácsok mun­kájával kapcsolatban és különö­sen felhívja arra a figyelmet, hogy a tanácsok megalakítása egyben harc az ellenséggel. „Jó politikai munkával küzdjünk minden szem gabon.'grt" címmel Nyers Rezső elvtárs írt cikket. A cikk felhívja a figyelmet a fokozott feivilágosf tó munka jelentőségére, és arra, hogy a népfroni bizottságokat be kell vonni az aratás és cséplés! munkák irányításába, ellenőrzésébe. Horváth János elvtárs „A területi pártszervezet és vasu'cpolitikai osz­tály" címen írt cikket a vasűt­poíitlkai osztály feladatairól. Tisz­tázza a vasúti pártszervezetek és a vasút politikai osztály viszonyát s a politikai tisztek feladatait. Put­noki László elvtárs a szerencsi já­rási bizottság tilkára az aktíva szerepéről ir, a járási bizottság munkájában. Ezenkívül még sok érdekes útmutató cikk van a Párt­munkás legújabb számában. A magyar-német műszaki, tudományos és együttműködési egyezmény szövege A Magyar Népköztársaság kormánya és Német Demokra­tikus Köztársaság ideiglenes kor­mánya attól a kívánságtól el­telve, hogy a műszaki, a tudo­mányos és a gazdasági együtt­működés minden területén meg­erősítse a két állam baráti kap csolatait és elősegítse a nép­gazdaság gyorsütemű fejlődését, a következő megállapodást kö­tő te: I. SZAKASZ. A Magyar Népköztársaság kormánya és a Német Demo­kratikus Népköztársaság kor­mánya, a műszaki-tudományos együttműködés a műszaki ta­pasztalatok kicserélése útján, valamint a technika és á tudo­mány korszerű erecíménye'nek felhasználása terén kölcsönös se­gítséget nyújtanak egymásnak. II. SZAKASZ. A s2erződő felek széleskörű együttműködés valósi,anak meg különösen eljárások, tervek, konstrukciós megoldások, tech­nológiai módszerek átadásával, valamint műszaki tudományos dokumentációs anyag kidolgozá­sával és kicserélésével. Az együttműködés kiterjed a mű­szaki és tudományos kérdésekben adandó konzultációra, a termelő­berendezések felszerelésének és tizembohelyezésének elősegítésé­re. valamint a tapasztalatok ki­cserélése és kölcsönös segítség­re, a szakoktatás, a tudomá­nyos és technikai kutatás, vala­mint az üzemszervezés terüle­tén. Az együttműködés körébe tartoz'k a szakemberek kölcsö­nös kicserélése, betanítása, il­letve eljárások -sajátí.ása cél-, jából. III. SZAKASZ. Az első szakaszban említett együttműködés megvalósítására szolgáló intézmények kidolgozá­sára és a két kormányhoz elő­terjesztendő megfelelő' javasla­tok előkészítésére magyar-német műszaki-tudományos együt mű­ködési bizo tsá-g alákul, amely­ben mindkét kormány 5—5 tagot jelöl ki. A bizottság részletes szabály­zatot dolgoz ki. amely a két kormány jóváhagyása után lép életbe. A bízottság üléseit éven­*e legalább kétszer felváltva a Magyar Népköztársaság, Üle've a Német Demokratikus Köztár­saság területen tartja. IV. SZAKÁSZ Ezen egyezmény aláírásának napján lép életbe és öt évig ma­rad érvényben. Ha a szerződő felek közül egyik sem jelenti be az egyez-; mény érvényességének hatályta­lanítására vonatkozó kívánságát, egy évvel az öt év lejárta előtt, ugy az egyezmény további öt évig érvényben marad. Készült 1950. junius 24-én, Bu„. dapesten két eredeti — magyar és német nyelvű — egyenlő ér* vényü példányban. A Magyar Népköztársaság kor­mánya nevében: VAS ZOLTÁN sk. A Német Demokratikus Közfár-. saság ideiglenes kormánya névé* ben: B. LEUSCHNER sk. Vándorzászlóval tüntetik ki a Női Szabóipari Sző vetkezet legjobb dolgozóit (Tudósítónk'ól)". Szocialista gazdásági rendszerünk eredmé­nyességének egyik főpillére a munkaverseny, termelékenysé­günk fokozása legfontosabb fel­adataink közé. tartozik. Ennek elérése a dolgozók egyéni fele­lősségén alapul. Üzemünk a Női Szabóipari Szövetkezet dolgozói mindezzel tisztában vannak és igyekeznek újításokkal, kipró­bált módszerekkel könnyíteni a munkameneten és fokozni ter­melékenységüket. Nálunk is. mint valamennyi üzemben, meg­indult a munkavérseny és cso­portokat alakítottunk. Az üzem­ben három csoport dolgoz'k. A Rákosi, a Petőfi és a Béke cso­port. Rövidesen kiértékeljük a csoportok munkáját és az egyéni teljesítményt is a csoportokog belül. A dolgozók kívánságár^ minőségi versenyt is indítunk, Tagságunk megígérte, hogy ez a verseny nem kampányszerű mozgalom lesz, hanem állandó, folyamatosan fejlődő és emelke­dő termelési . grafikon vonal át fogja mutatni. A győztes csoport és az egyé­ni verseny győztesének vándor­zászlót készítünk és munkája el­ismeréséül a vándorzászlót ad­juk át a csoportnak, illetve az egyéni versenyben legjobb ered­ményt elért1 tagtársunknak. Ván. dorzászlóval ismerjük el a minő­ségi munkában kitűnt dolgozók jó munkáját is. Bacsó Lajos* Gazdag magyar anyaggal jelent meg az Ogonyok egyik legutóbbi száma Az Ogonyok című, remek ki­állítású szovjet képes -folyóirat június 11-iki száma gyönyörű képekben és szövegben — majd­nem egész terjedelmében — a magyarországi eseményekről szá­mol be. A folyóirat első oldalán Rá­kosi Máiyásnak, a Magyar Dol­gozók Pár i ja főtitkárának arc­képét találjuk. A folyóirat fedő­lapján a Gellért-hegyi Szabad­ság-szobor sokszínű képét látjük, a hátsó fedő-lap a mezőhegyes! állami gazdaság aratógépes ara­tását mutatia be. A lap „A mai Magyarország" címmel képes ri­portban ad ismertetést Magyar­ország életéről. Megelevenedik az egyik ünnepi felvonulás egy részlete, asszonyok és leányok felvonuló csoportja, amely ma­gasra emeli a táblát, hogy mesz­szdre világító betűkkel hirdesse: „Örök hála Sztálinnak". A fo­lyóirat bemutatja a hála-szob­rot, az épülő Sztálin-hídgt, a magyar ipari munkások sztahá­npvisla munkáját, a szovjet sztahánovisták munkamódszer­átadásá;. Az egyik képen régi, kedves ismerősünket fedezzük fel, Pányin mozdonyvezetőt. Bőséges képanyag ismerteti a szövetkezeti útra lépett magyar parasztság új életét. A folyóirat megjegyzi, hagv a. .magyar trak­torista nők a szovjet nők példá­ján fellelkesedve, nagyszerűen mégállják helyüket a mezőgaz­dasági munkában is. A lap meg­ismerteti az olvasót a magyar művészet új törekvéseivel és bemutatja az egyenjogúvá lett és az ország vezetésében is részt­vevő magyar nőket. Szemléltető leép mu'alja be a magyar élel­miszer-bőséget is. Egy képcsoport az épülő Ma­gyarországot ismerteti, a nyír­egyházi dohánygyár épitését és a Ganz új szerelőcsarnokát. A folyóirat „A demokrácia és szocializmus útján" címmel is­merteti a magyar népi demokrá­ciának a felszabadulás óta meg­lelt útját. Tardos Tibor „Szta­hánovisták1' című képes cikke a magyar Sztahánov-mozg&lojn­mal foglalkozik. Doboza Imre a magyar földreformról és a szö­vetkezeti mozgalom fejlődéséről ír. Rusznyák István professzor, a Magyar Tudományos Akadé­mia elnöke cikke a felszabadult magyar tudománnyal foglalko­zik. A művészeti rovatban So­mogyi László számol be a ma­gvar zenei életről. A beszámo­lókat mai magyar írók és költők egy-egy műve egészíti ki. A fo­lyóirat Leonid Martinov fordítá­sában fiatal magyar írók verseit közli. j

Next

/
Thumbnails
Contents