Délmagyarország, 1950. június (7. évfolyam, 125-149. szám)

1950-06-27 / 146. szám

SZOMBAT, 1950. JÚNIUS 10. 235 Barátkoztak a kaszanyéllel meg a sarlóval az ifjúmunkások DISz-tagok és MNDSz asszonyok arató és növényápoló brigádjai a szegedkörnyéki termeiöcsoporlokban Az egyik legfontosabb harci fel­adat most falun az aratási munkák cs cséplési előkészületek végzése. Nemcsak a termelőszövetkezetektől és a 'löbbi dolgozó parasztoktól kö­vetel ez a munka még nagyobb erő­feszítést, hanem üzemeink dolgo­zóitól is. Dolgozó népünk jövőévi kenyerének betakarításáról van szó s azt is tudjuk, hogy éppen ez_a terület az, ahol most-a Jkulákság_és_ a klerikális renkejó minden pr"jél latbaveti, hogv valamilyen módon meggátolja a dolgozó parasztok za­vartalan munkáját. Ezt érezte át néhány nappal ez­előtt valamennyi szegedi DISz fia­tal. Alig két nap alatt több, mint 180 fiatal, közöttük a Petőfi Sán­dor tanulóotthon, a Magyar Ken­der, a Szegedi Kender, a Tcxlil­kombinát, a MÁV, a Ládagyár több ifjúmunkása jelentkezett arató és növényápoló brigádba. Vasárnap reggel a DISz székháza elől indul­tak ki a baktói „Alkotmány", a kecskéstelepi „Táncsics", a „Dó­zsa György" és az újszegedi „Hala­dás" termelőszövetkezetekbe. 'A'szer­vezett munkacsoportok a megérke­zésük után azonnal munkához lát­tak. Kaszá?, sarlót vettek kezükbe, s a szövetkezet tagjaival együtt folytatták a szombaton délután ab­bahagyott ara'iást, a növényápoló csoportok pedig kukorica, répa, paprika, bab és egyéb kapásnövé­nyek megkapálását és gyomtalaní­tását vállalták. A fiatalok mellett több szegedi kerületi MNDSz szerveze? számos tagja is jelentkezett közös munká­ra. Az MNDSz asszonyok is együtt mentek a fiatalokkal. Többen még szerszámot is vittek magukkal. „Mintha a tarlóban születtek volna" Az újszegedi „Haladás" termelő­szövetkezet tagjai örömmel fogad­ták őket is, s együtt dolgoztak ve­lük egészen a délutáni órákig. Az aratásból különösen jól kivet­tek részüket a Petőfi Sándor ta­nulóotthon fiataljai, Rózsa Szil­veszter, Kothencz István, Kasza Fe­renc, Kovács Sándor, Kuzin Mik­lós, Pakai János, Farkas Miklós, Kóródi Ferenc, Utrata Sándor és a többiek. A fiatal üzemi munká­sok és iparostanulók eddig még keveset barátkoztak a kaszanyél­lel, meg a sarlóval, most mégis olyan mesterien kezelték a kaszát, — mint ahogy a csoport egyik tag­ja is mondta — mintha a tarló­ban születtek volna. Széles, hosszú rendeket vágtak a gyönyörű, em­bermagasságú búzából. A marok­szedők keze nyomán gyorsan sza­porodtak a telt kalászit kévék. 'A' keresztező brigád azonnal he is kö­tötte és össze is rakta őket. A cso­port másik búzatáblájában arató­gép dolgozott. A gép után minde­nütt ott voltak a fiatalok, ott is hordták össze a kévéket, nehogy valami vihar, vagy zápor a tarló­ban érje őket. Küzös ügvrfil van szó A növényápoló csoportok fel 9 tájban négyholdas kukoricatábla ritkítását és kapálását kezdték meg. Még II óra sem volt egészen, amikor már jelentették, hogy ez­zel a munkával elkészültek. Vidám énekszó mellett folyt a munka, el­lenőrizték egymást a fiatalok, ne­hogy egy szál gaz is maradjon. Oit dolgoztak közöttük az MNDSz asz­szonyok is. Kuzin Vaszilné már 64 éves, szomszédjával, Fekete Jánosné elv­társnővel együtt a Belváros II. szer­vezet tagja. Csak arca vonásai árulják-cl, hogy már túljár a hat­vanon, mozgása egészen fiatalos. Együtt kapál az ifjúmunkásokkal, örömmel mondja, hogy szívesen jön máskor is segíteni a csoport tag­jainak, mert tudja, hogy közös ügyről van szó. Minden dolgozónak egyforma ér­deke a növényápolási munkák, az aratás időbeni elvégzése. Erről be­szél Szegi István mozdonyvezető ta­nuló és Polaesek Anna. a MÁV sze­mafórműhely egyik nővaseszlergá­lyos tanulója is. — Dc nekünk nemcsak ez a cé­lunk — mondják, — hanem az is, hogy megismerjük közelebbről a parasztfiácalok problémáit, segít­sünk a hibákat kiküszöbölni, úgy, ahogy ezt új egységes ifjúsági szer­vezetünk lehetővé tette számunkra. Mintha magi Ima* csinálnák Ití dolgoznak még néhányan a Magyar Kender fiatal szövőnő' kö­zül is. Fekete Erzsébet, ifjúmunkás­nő nemcsak a szövőgép mellett jár élen a termelésben, de itt sem ma­rad el, pedig amint mondia, keveset kapált életében. Martonosi István, a ..Haladás" egyik tagja, ai<i sz'ntén együtt kapál az ifjúmunkásokkal, e'mondja, hogy nagyon meg van­nak elégedve a fiatalok munkájával. — Mintha csak saját maguknak csinálnák — feszi hozzá­— Ugy van elvtárs, mondják kö­rülötte néhányan. Magunknak, az elvtársaknak és a többieknek dol­gozunk. — Közben érdeklödnek a munkaegységről, a csoport problé­máiról, tanácsokat, ötleteket adnak, példákat hoznak fel, hogyan küszö­böltek ki hasonló hibákat az üzem­ben, vagy a kerületi szervezetben. Igy ment ez a késő dé'utáni órákig. Amikor a tehergépkocsi megérkezett értük, voltak, akik to­vábbra is kinnmaradtak, folytatták tovább az aratást. Igy volt ez a másik három ter­melőszövetkezetben is- Kissé fárad­tan, de örömmel és gazdag tapasz­talatokkal jöttek haza a fiatalok, s már arról beszéltek, hogyan szer­vezik meg az újabb, nagyobb mun­kásbrigádokat a következő vasát­napra. Hatalmas sikert aratott a Fegyveres Testületek hangversenye Ritkaságszámba menő zenei esemény játszódott le az újsze­gedi szabadtéri színpadon szom­baton és vasárnap, a Fegyveres Testületek rendezték meg nagy érdeklődéssel várt hangversenyü. ket. A műsorban az Országos Pénz­ügyőrzenekar, az Államvédelmi Hatóságok zenekara és a Szegedi Rendőrzenekar szerepelt. Az erre az alkalomra kibőví­tett és ízlésesen dekorált színpa­don a műsor harsonás megnyitó­val kezdődött. A zenekar tagjai dobokkal, harsonákkal és Lohen. grin fanfárokkal sorakoztak fel és a Rákóczi fanfárral nyitották meg a hangversenyt. Az ünnepé­lyes megnyitó után szombaton dr. Vermes Miklós elvtárs, rend­őrezredes, a VI. ker. Főkapitány­ság vezetője, vasárnap pedig dr. Drégely József elvtárs rendőrez­redes a Fegyveres Testületek ne. vében köszöntötte a hallgatósá­got. Szeged dolgozóit és a buda­pesti vendégeket. A műsort Bok­réftás András elvtárs konferálta. A műsor első részében a ze­nekarok külön-külön mutatkoz. tak be. Erkel Hunyadi László nviíányát lendületesen játszotta az Államvédelmi Hatóság zene­kara, a Szegedi Rendőrzenekar Meyerbeer Fáktyatáncát adta elő. Nagy sikert aratott az Országos Pénzügyőrzenekar Csajkovszk j Olasz Capriccio c. művével és a ráadásnak játszott kitűnő szov­jet muzsikus, Hacsaturján nép szerű kardtáncával. A műsor további részében a három zenekar hatalmas, 150 tagu együttessé egyesülve monu­mentális hanghatásokkal, ragyo. gó, érces hangszinekkel hangver­senyezett tovább. Legelőször Liszt népszerű szimfonikus köl­teményének, a Les Preludcsnek harsány akkordjai és finom, a széles tömegekhez szóló dallamai szólaltak meg a hatalmas zene­karon, amelyet Bérezés Márton, az Államvédelmi Hatóság zene­karának karnagya vezényelt. Igen nagy sikere volt Csaj­kovszkij hatalmas szimfonikus alkotásának, az 1812. nyitány­nak, amelvben Csajkovszk'ij programszerűen ábrázolja Na­poleon oroszországi csataveszté­sét. A hatalmas rézfuvóakkor­dok, az ütők. a harangjáték ün­nepélyes csengése sugározta a Napoleont megfutamító orosz nép harci erejét és honvédő vi­tézségét. A monumentális alko­tást biztcs kézzel szólaltatta meg az Országos Pénzügyőrze­nekar karmestere. Józsa Sán­dor. _ A műsort Berlioz gyujtóha­tásu Rákóczi-indulójával, a ze­neirodalom egyik legszebb indu­lójával zártt az együttes, ame­lyet Var a Lehel, a Szegedi Rendőrzienekar karnagya vezé­nyelt. Berlioz magyarországi •tartózkodása alatt ismerkedett meg a kuruckori indulómotivum. mai, amelyből sodró erejű, lendü­letes indulót alkotott. A hangverseny közönsége, Sze­ged dolgozói és a budapesti vendégek lelkesen ünnepelték a Fegyveres Testületek hatalmas együttesét. A monumentál's hangverseny sokáig emlékezetes lesz Szeged dolgozód, a szegedi zenekedvelők körében. K. J. „Bekente epre változtatják az Aigner- eSepiek lakóhelyük nevet Lelkeshangulatú hékenagy• gyűlést tartottak vasárnap az Aigner-telepi dolgozók. Ugy készült erre a nagygyűlésre a telep valamennyi dolgozója, mint nagy ünnepre. Nem akadt a telepen egyetlen fel­dekorálailan ház sem és szinte kivétel nélkül, valamennyien ott vo[tak a gyűlésen. Vörös­es nemzetiszínű lobogók díszí­tették a házakat. mindenütt a béketábor jelszavai, az egész Aigner-telep harcos kiállása vojt a béke ügye mellett. Ungor Tibor és Szili Antal elvtársak beszédét ismételten szakította félbe lelkes taps, a béketábor hatalmas vezető­jének, a nagy Szovjetunió­nak éltetése. Majd egy­másután szólaltak fel a dolgo­zók s elmondották, tudják, hogy a békét nemcsak áhítoz­ni kell, hanem a békéért har­colni is kell. Ök készek erre a harcra. Nemcsak szavakkal, hanem a tetteikkel akarják ezt bizonyítani. Egymásután mondták el a felszólalók, mi­lyen helytelen volt az, hogy a telep egyidőben el volt szakad­va a Párttól, az, hogy akadtak olyanok is a dolgozók között, akik úgy gondolták, hogy problémáik megoldhatók a Párt segítsége nélkül. Most már tudják, milyen szükséges az, hogy a Párt összefogja, irányítsa a harcunkat, hiszen eredményt csak így érhetnete el. A békenagygyűlésen megje­lentek száma minden szónál ékesebben bizonyította, hogy az Aigncr-telepen megtörtént a fordulat a Párt felé. Vala­mennyi dolgozó akaratát a te­lep egyik dolgozója öntötte sza­vakba, amikor elmondotta, nem akarják, hogy lakóhelyük továbbra is hordja a múlt rendszer főispánjának nevét és egyöntetűen kérik, hogy a telepet a jövőben „Békeil-telep­nek hívják. A békegyűlés sikere a telep valamennyi dolgozójának jó. munkájából tevődik össze, eb­ből a jó munkából azonban oroszlánrészt vállaltak Bán fi elvtársnő. Sár Richárdné és. Németh Károly elvtársak, akik mindent megtettek annak ér­dekében, hogy a telep ünnepi díszt öltsön a nagygyűlés tisz-. teleiére. BÖ TERHEST ARATNAK, BOLDOGAN ÉLNEK a „PAMATSz"-kolhoz dolgozói A másodvetésü növényekkel megkönnyítjük az állatállomány téli ellátását Csongrád megyére 11 200 hold másodvetést irányoztak elő Mezőgazdaságunk fejlesztése és járnak ezen a téren. A mórahalmi, ezzel együtt dolgozó parasztságunk életszinvolalának emelkedése szem­pontjából rendkívül nagyjelentősé­gű a másodnövények termelése. Az­előtt a learatott földterületet évről­évre legfeljebb a tarlóvirág, a gaz verte fel. A tarlóhántást sem végez­ték el ezelőtt sok helyen és így parlagon hevert a föld az őszi szán­tás, de néha a tavaszi vetőszánlás idejéig is. Ez hatalmas kárt oko­zott dolgozó parasztságunknak és ezért kormányzatunk rendeletet bo­csátott ki, hogy az idén learatott fönövények területének egy részén másodnövényeket kell termelni Ez a rendelkezés népi demokrá­ciánk nagy gondosságát mutatja a terméshozam növelése, mezőgazda­ságunk fejlesrtése és a dolgozó pa­rasztság életszínvonala emelkedése iránt. A másodnövények termelésére állatállományunk takarmányellátá­sa érdekében is nagy szükség van. Minden dolgozó parasztnak érdeke ezért, hogy másodvetésű növényeket termeljen, mert megkönnyíti vele á!. lalállományának téli ellátását. Cson. grád megye dolgozó parasztsága mind nagyobb számban ismeri fel en. nek jelentőségét és követi a terme­lőcsoportok példáját, amelyek élen­ruzsajárási termelőcsoportok külö­nösen szép példát mutattak, de ve­lük együtt a baktói „Alkotmány" termelőcsoport is. Példájuk nyomán Algyőn máris öt egyénileg dolgozó paraszt végezte el a másod'lermésű növények vetését és ma már föld­jükön négy-öt centiméter magas a most kikelt kukorica. Csongrád megyében 11.200 hold terüle'tet irányoztak elő másodnövé­nyek termelésére. Ez a terület azon­ban csak a termelőszövetkezeti cso­portra és az egyénileg dolgozó pa­rasztokra vonatkozik. Az állami gazdaságok még ezen felíll vetnek. A vetési határidő: július 13. Minden község külön is megkap­ja a részére előirányzott keretet, amelyen másodtermésű növényféle­ségeket kell termclniök. A termelő­szövetkezeti csoportok és az egyé­nileg dolgozó parasztok egyaránt szabadon választhatják meg másod­termelésű növényféleségeiket. Egy­aránt vethetnek magtermelésre, ta­karmányozásra, vagy zöldtrágyá­zás céljaira bármilyen másodterme­lésre alkalmas növényt. A másod­termeléshez közvetlenül a talajt 8-10 centi mélyen meg kell szántani és a másodveteményt azonnal, de leg­később július 15-ig kell elvetni. Az évszázados hármak övez­te elhagyott tó partján a lapá­tok pengősére vidáman felel­getnek a fejszecsapások hang­jai. Derűs nevetés mellett fo lyik a munka. Az ácsok zsi­lipeket javítanak. A „PA M 4 TSz"-kolhoz dolgozói munkája nyomán az árok medréből korhadt ágak, gyökerek kerülnek ki. Lapát régen nem bolygatta a tófenék vastag iszaprétegét. A tavat valaha Stahl báró napszámo­sai ásták. Sokan emlékeznek még erre. De ma az igazi gaz­dák gyíirkőznek a munkának. — A mi kolhozunk terüle­tén két tucatnyi tó van — mondja a kolhozigazgatóság ülésén Jan Baldisavsz. a kol­hoz pártszervezetének titkára — Ezeket eddig elhanyagol­ták, senki sem sejtette, mily gazdagság forrásai lehetnek. A tavakat rendbehozzuk és halgazdaságot rendezünk be. — A halakból sok pénzt fo gunk bevenni s arra szüksé. günk is van — veti közire Al­ma Krumins asszony, az állat­tenyésztő telep vezetője. — Másfélszáz szarvasmarhánkr hoz még vásárolunk néhányat és istállókat lcel] még építe­nünk, olyanokat, amilyeneket az orosz kolhozokban láttam. Igy dolgoznak a lett kolhozokban. Uj tűz, új lelkesedés fűti a kolhozok tag­jait. — A „Pamatsz" fiatal kol­hoz, mindössze néhány éves. Alakulásakor csupán két gaz­daságot egyesített, de a kolhoz sikerei már az első esztendő­ben oly meggyőző erővel ha­tottak. hogy az első őszön, — amikor Lettországban kolho­zokba tömörült a dolgozó por­lasztok zöme — a „Pamatsz" kolhozhoz egyszerre 70 gaz-, daság csatlakozott. Az újgaz­dák, akik tegnap még szegény parasztok voltak és megszok­ták, hogy életüket egy keskeny, kis földsávon tengessék, egy­szerre egy 2200 kat. holdból álló. összefüggő földbirtok urai lettek. Bő termést arattak már első esztendőben és évről-évre gazdagodtak. Küzdelmesen, áldozatkészen dol-. goztak a kolhozért, figyelemmel kísérték az élenjáró agrotechni­ka vívmányait. A vidrizsi gép-: állomás legjobb traktoristái jöt­tek segítségükre. A kommunisták vezetésével n kolhozragokban erősödik az a^ elhatározás, hogv a következő esztendőben még bővebb termés, eredményt érjenek el. A Párt ég a kerületi pártbizottság minden, ben támogatja törekvéseiket. A kolhoz pártszervezete nem nagy. de :f olyasa érezhe* tő a kolhoztermelés minden te, rületén. Szoros kapcsolatot tart a kolhoz élenjáró embereivel. Itt van például Milda Rintisz, a, kolhoz tejüzemének munkásnője, aki a fasiszta megszállás évei. ben végrehajtott;, a földalatti bolsevik pártközpont megbízá­sait és röpiratokat terjesztett a parasztok között. De még sokan vannak hozzá hasonlók, ők és a. kolhoz többi élenjáró embere támaszai a kolhoz-pártszervezet­nek. Szilárdul, uj erőkkel gyarapo­dik a fiatal lett kolhoz. Szerve, zeti és gazdac megerősödésé­ért, az élenjáró gazdasággá va­ló átalakulásáért folyó harcban a szervező erő szerepét a kom­munisták töltik be. Üzemi dolgozók a gyors ferménybetakaritásért Mi, a vásárhelyi Malom NV dolgozói magunkóvá tettük a miuisztertanács határozatát a gyors terménybetakarításról. Ebből az alkalomból még erő­sebbé akarjuk tenni a kapcso­latot a városi és falusi dolgo­zók között. Ezért elhatároztuk, hogy a gyors betakarítás ér­dekében önkéntes brigádokat alakítunk, amelyek felkeresik a termelőcsoportokat és segít­séget nyujtanaik a dolgozó pa­rasztságnak. Az üzemi párt­szervezet javaslatához minden dolgozó csatlakozott, kivételt csak a szabadságon lévő dol­gozók képeznek. A brigád tag­jai ezze] a munkájukkal kí­vánják segíteni azt, hogy biz­tosítsuk minden dolgozó jövő évi kenyérnekvalóját és a ter­melő munka zavartalanságát. Dezső Sándor Hmvásárhely, Malom NV.

Next

/
Thumbnails
Contents