Délmagyarország, 1950. június (7. évfolyam, 125-149. szám)

1950-06-22 / 142. szám

CSÜTÖRTÖK, 1950. JÚNIUS 22. 5 „Tudjuk, hogy mindent a Szovjetuniónak köszönhetünk" Jó munkát végez az MSzT dohánygyári szervezete A Magyar-Szovjet Társaság do­hányg jári üzemi alapszervezete ja­nuárié.n alakult meg. Az elmúlt félév alatt jelentős fejlődésen ment át a szervezet. Ez a fejlődés annak az eredménye, hogy a szeged: Do­hánygyár dolgozóiban a felszaba­dulás óta eltelt évek során mély gyökeret vert a Szovjetúnió iránti érdeklődés, a szovjet nép és nagy vezére, Sztálin elvtárs iránti hála és szeretet. A SOO-as MSzT brigád A Dohánygyárban élenjár a ter­melésben Komócsin Balázsné 300-as brigádja. A brigád a sztálini fel­ajánlások során kapcsolódott be a versenybe. Amikor elérték a 200­as brigád büszke rangját, azt kér­ték, hogy az „MSzT-brigád" meg. tisztelő címet viselhessék. Mint MSzT-brigád, érték el 300 százalé­kos termelésüket. A brigád tagjai azonban megértették, hogy nem­csak a termelésben, hanem a poli­tikai munkában is ki kell érde­melni ezt a nevet. Szemináriumra járnak és fejlesztik ideológiai tu­dásukat. Követik a szovjet sztaha­novisták módszerét és átadják ta­pasztalataikat dolgozó társaiknak. Tapasztalalátadásuk eredményeként újabb 200-as brigád alakult az üzemben. — Tudjuk, hogy mindent a Szov­jetuniónak és a Pártnak köszönhe­tünk — mondja Török Katalin ar­ra a kérdésre, hogy miért tagja a Magyar-Szovjet Társaságnak. — *A' Szovjetúnió példáját követjük, ami­kor túlteljesítjük a tervét. Az orosz nyelv a szocializmus nyelve A dohánygyári munkatermekben mindenütt ott látható a Szovjet­uniót ismertető képhiradó, sőt ere­deti szovjetunióbeli fényképek is. Ez is azóta fejlődött ki, mióta ön­álló alapszervezet van. Januárban még csak a bálabontóban volt MSzT dekoráció, ma már egyetlen teremből sem hiányzik. Az egyik munkagépre rendszeresen kigyulla­dó feliratot helyeztek el az elvtár­sak: „Éljen Sztálin! Éljen Rákosi! Éljen a Párt!" De minden vonalon megmutat­kozik a dohánygyári dolgozók sze­retete a Szovjetúnió iránt. Leg­utóbb a szakszervezettel karöltve megszervezték a „Vidám vásár" cí­mű szovjet filmremek csoporlos meglátogatását. Még napok múlva is áradozva beszéltek a dolgozók arról a csodálatos élményről, amit ez a film számukra jelentett. Illés Béla „Fegyvert s vitézt éneklek" c. könyvét rendszeresen olvassák a dohánygyári MSzT tagok. Egyre többen ismerték fel annak a je­lentőségét is, hogy milyen nagy je­lentősége van az orosz nyelv tanu­lásának. annak a nyelvnek, melyen Lenin és Sztálin írták műveiket. Nem könnyű dolog felnőtt korban hozzáfogni idegen nyelv tanulásá­hoz. Az a harminc dohánygyári dolgozó azonban, aki minden pén­teken reggel 6-től fél 8-ig részt­vesz az orosz nyelvórán, úgy érzi, hogy az orosz nyelv, a szocializ­mus nyelve, nem idegen a számára. A legifjabb nemzedék Közkedveltségnek örvendenek a gyárban az MSzT kulturális meg­mozdulásai is. A legutóbbi kultúr­műsornak hatalmas sikere volt. A műsort a Szovjetunió iránti határ­talan szeretet és az imperialista háborús uszítók gyűlölete jelle­mezte. Kiterjed az MSzT figyelme a leg­ifjabb nemzedékre is. A gyári ovo­dában és napközi otthonban szov­jet dalokat, orosz táncokat tanul­nak a gyerekek. Megtanulják már kicsi korukban: mit köszönhetnek a Szovjetuniónak, megértik, hogy Ravaszul szabotálnak a kulákok Kisiemplomiany án, de a DÉtOSz öntudatos tagjai megakadályozzák mesterkedéseiket (Tudósítónktól.) Kistemp­lomtanyán a rozs aratása rö­videsen teljesen befejeződik és helyenként már megkezdő­dött a búza aratása is. Terü­letünkön munkáshiány egyál­talán nem mutatkozik, sőt 60 kaszást és 30 marokszedőt vi­dékre is ki tudtunk közvetíte­ni. Cséplőgépeink üzemképe­sek és már csak a cséplés meg­kezdését várják. Pártunk vezetésével határ­járó bizottság járt kint a föl­ken, hogy megállapítsa, m ­lyen termésátlagok mutatkoz nak. de egyben a körmükre nézzen a kulákoknak is. En­nek során valóban kiderül1, hogy a kulákok mindenképpen szabotálni igyekeztek a mun­kálatokat. Barta Mihály, Zeombó 83 szám alatti 60 holdas kulák például félre akarta a bizott­ságot vezetni és a miniszterta­nács aratási határozatát úgy akarta csűrni-csavarni, hogy minél később kelljen neki az, aratást megkezdenie. Barta Mihályt azonban mindenki jól ismeri a környéken, tudják róla, hogy ellensége népi de­mokráciánknak és nem tetsze­nek neki kormányunk rendel­kezései. Egy másik kulák, Varga János, Zsombó 90-es tanyán az aratási szerződése­ket akarta kijátszani. Szerződ­tetett ugyan részeseket, de 1800 négyszögölt azért nem adott ki, mert aki arra szerző­dött volna, tagja Pártunknak. Varga János kulák viszont nem akarta, hogy kommunista dolgozzék nála, mert úgy lát­szik sok a takargatni valója. Inkább ő válallta ennek a résznek a learatását, de azóta megmutatkozott, hogy ez csak félrevezetés volt, mert egyál­talán nem végezte el a mun­kát, mint ahogy eddig sem fogta meg soha a kasza nye­lét. A DÉFOSz a község elöl­járóságával együtt intézkedik, nehogy kárt okozhasson Var­ga János dolgozó népünknek. Puskás Tamás, Kistemlomta­nya, Zsombó-dülő 84. szám alatti, közel 70 holdas kulák sem szerződtetett elég aratót, és csak most a napokban gon­dolt arra, hogy valakit szer­ződtessen, amikor már a kör­nyéken mindenki levágta a rozsot. A DÉFOSz mindent elkövet Kistemplomtanyán, hogy le­leplezze az ilyen kulákszabo­tázsokat, dolgozó parasztsá­gunk figyelmét pedig kisgyű­léseken, a munkástagozati és dűlőfelelősi értekezleteken hív­ja fel Pártunk és a miniszter­tanács iránymutatására. Szűcs Antal DÉFOSz irodavezető. MEGNYÍLT az ötvenedik Népbolt-fiók Szegeden Szerdán délelőtt 10 órakor nyílt meg Szegeden az ötvene­dik „Népholt"-fiók a Petőfi Sándor-sugárúti munkásbér­házban. Az új Népbolt felállí­tása újabb bizonyítéka népi demokráciánk fejlődésének, erősödésének. A Népboltot ünnepélyes ke­retek között nyitó1 \ k meg­Már 10 óra előtt jóval cigány­zenével szórakoztatták az ösz­ezegyűlt dolgozókat. Az ün­nepségen Alexa Miháy pár szóban méltatta a szocialista kereskedelem jelentőségét és boldog, vidám gyermekkoruk biz­tosításáért hat esztendővei ezelőtt Sztálingrádból és Harkovból, Vla­gyivosztokból" és Novoszibirszkből meg a Szovjetúnió többi városai­ból és falvaiból szovjet emberek jöttek el, hogy ha kell, életüket is feláldozzák a szegedi dolgozók sza­badságáért, a szegcdi gyermekek szebb jövőjéért. Vannak még hiányosságok is Hiányosságok azonban akadnak még a munkában. 'A'z alapszervezet nem használja fel kellően azt a segítséget, amelyet az MSzT köz­pontja nyújt neki a tájékoztatóval. Az „Uj Világ", a Magyar-Szovjet Társaság lapjának előfizetése is meglehetősen gyengén áll. Pedig akik olvassák, szeretik és megbe­csülik az „Uj Világ"-ot. A szerve­zeti felépítésbe nem vontak még be elég aktivát s így nem eléggé átfogó a munka. Bár a gyárban lévő hangosítót felhasználják szer­vezeti hírek közlésére, elmulasztot­ták, hogy az „Uj Világ" cikkeit és más szovjet tárgyú híreket is kö­zöljenek rajta keresztül. Hiányzik a moszkvai rádió magyarnyelvű adása hallgatásának megszervezése és a szovjet színes folyóiratok kép­anyagának kellő felhasználása is. Amint hogy az elért szép ered­ményeket annak köszönhetik a do­hánygyáriak, hogy a pártszervezet vezetése és irányítása mellett vé­gezték munkájukat, a hibák nagy­része is abból adódik, hogy ez az irányítás nem minden vonalon ér­vényesül még teljes mértékben. Az üzemi pártszervezet és a Szegedi Pártbizottsággal való szoros kap­csolat további megszilárdítása rövi­desen el fogja tüntetni ezeket a hibákat is. A jó munka legfőbb biztosítéka pedig az. hogy egy pillanatra se felejtsük el Török Katalin szavait: „Tudjuk, hogy mindent a .Szovjet­uniónak és a Pártnak Köszönhe­tünk". A PÁRTÉPITÉS tapasztalatai Népnevelők a deszki gépállomáson rámutatott a Párt vezető és segítő szerepére, ami lehetővé tette, hogy nemcsak Szegeden, de az egész országban egyre több Népbolt Nemzeti Válla­lat létesül és szocialista keres­kedelmünk egyre fejlődik, iz­mosodik. A megnyitási ünnep­ségen résztvevők lelkes tapssal éltették a Pártot és Rákosi elvtársat, utána pedig a jelen­lévők úgyszólván mindannyi­an vásároltak a Népboltban és k's csomagokkal, a gyer­mekek pedig kis cukros zacs­kókkal jöttek ki az új üzletből. Ötévi kénYSzermunkára ítélték a volt rendttrspiciit A szegedi megyei bíróság Ko­vács László tanácsa előtt hétfőn Gyólai János kereskedelmi al­kalmazott állott, akit az állam­ügyész népellenes bűncselekmé­nyekkel vádolt. Gyólai János a legaljasabb bűncselekményeket követte el a dolgozó nép ellen: rendőrségi besúgó szerepet vállalt a Hor­thy-rendszer idején és ebbeli te­vékenységével több munkástár­sát a Hor-hy-rendszer rendőrsé­gének és bíróságának szolgáltat­ta ki. Az 1930-as évek elején lé­pett be a Szociáldemokrata Párt szegedi szervezetébe, ahol ügye­sen álcázva jobboldali beállított­ságát, munkástársai bizalmát ál­nok módon anny'ra megnyerte, hogy még veze-ő tisztségre is megválasztották. Ezt a bizalmat aztán a maga módján azzal viszo­ro2,ta, hogy önként beállt a. rend­őrséghez besúgónak. A rendőrség politikai osztályán „Sándor" né­ven tartották nyilván. Mint rendőrspicli, rendszeresen tájé­koztatta a rendőrséget a szegedi munkásmozgalomban folyó ille­gális tevékenységekről. Gyólai besugása révén tartóz­tatta le a rendőrség annakidején Zocskár Andrást. Dobó Miklóst, Simonovies Istvánt, Hajdók Bé­lát, Kohn Évát, Hercz Lajost, Masánszki Lászlót. Krajkó And­rást és még többeket, akik kö­zül nem egyet a Horthy bíróság több évi börtönre ítélt. Amikor a nyilasmozgalom fel­lendült, Gyólai János — ez a hirtiedt jobboldali szociáldemokra ta — át'e te működésének szín­helyét a nyilaskeresztes pártba, A német megszállás ala'.t ő szol­gáltat a ki a rendőrségnek a Szociáldemokrata Párt baloldali tagjait és a kommunisták névso­rát. akiket annakidején internál­tak. közülük sokan vissza sem tértek. A felszabadulás után hosszú iöe'tg sikerült meghúzódnia, de sorsát nem kerülhette el. Le­leplezték, felderíelték bűneit. A tárgyaláson a bizonyí ék ok és tanúvallomások ráderítették al­jas bűnét, amelyeket kénytelen volt beismerni. A bíróság öjévi kényszermunkára ítélte. „Politikai felvilágosító munka a gépállomásokon" címmel a ,,Fa. lusi népnevelő kiskönyvtár" soro­zatban megjelent füzet alapján közöljük alábbi cikkünket. A deszki gépállomás élenjár a tavaszi talajmunkák elvég­zésében. Az állomás tavasz1 tervében 2255 hold középmély szántásnak megfelelő talaj munkát irányoztak elő s 2545 holdat végeztek el, tehát tava szi tervüket 112 százalékra teljesítették. Hogyan érte el a deszki gépállomás ezt a termelési eredményt, — mivdi magya­rázható, hogy a tavasz folya­mán a termelőszövetkezeti csoportokon kívül 670 egyé­nileg gazdálkodó dolgozó pa­raszttal kötöttek talajművelő si szerződést? Rendszeres pártélet A deszki gépállomás sikeres munkája mindenekelőtt a párt­szervezet jó munkájának kö­szönhető. A siker azzal ma­gyarázható, hogy ezen a gép­állomáson nem keverik össze az üzem vezetését a politikai vezetéssel — mint annyi más gépállomáson —. itt nem üze­mi értekezleteken tárgyalják meg a Párt ügyeit, nem az üzemi értekezleten képezik ki a népnevelőket. A gépállomás párttitkára, Gyertyános Zol­tán elvtárs nem becsüli le a politikai munkát, nem gazda­sági vonalon helyettesíti a gépállomás vezetőjét, hanem pártépítő, politikai munkával biztosítja a termelés sikerét. Abból indul ki, hogy a gazda­sági siker legfőbb záloga a politikai munka, éppen ezért biztosítja, az állomáson a rend­szeres pár téletet és nem utolsó sorban gondot fordít a nép­nevelő munka helyes megszer­vezésére és rendszeres irányí­tására. Gyertyános Zoltán elvtárs még az elmúlt őszön meg­szervezte a népnevelő csopor­tot. A népnevelő csoportba be­választották a legjobb kommu­nista agitátorokat és azokiat a pártonkívüli traktoristákat ;s, akik élenjártak a termelésben és akik emellett már előzőleg is résztvettek a felvilágosító munka végzésében. Megbeszélések a népnevetőkkel A felmerülő agitációs szem­pontok közül elsősorban azo­kat dolgozza fel Gyertyános elvtárs, azokat domborítja ki alaposan, amelyek különösen fontosak a gépállomás munká­ja szempontjából. Éppen ezért a népnevelő értekezlet előtt tanácskozik a brigádvezetők­kel, a gépészekkel, a mezőgaz­dásszal. hogy még világosab­ban álljon előtte a munkában mutatkozó fogyatékosságok, a felmerülő válaszra váró problémák. Ugyancsak tanács­kozást folytat a legjobb nép­nevelőkkel, felkeresi őket mun­kahelyeiken, beszélget velük tapasztalataikról és a legjobb agitációs érveiket, legjobban bevált módszereiket átadja a többi népnevelőnek is. Ezzel a módszerrel elérjük azt, hogy a legjobb népnevelő módsze­rek, a legjobb agitációs érvek a népnevelők közkincsévé vál­nak. A pártszervezet a népneve­lők központi feladatává tette a szocialista munkaverseny je­lentőségének ismertetését. A népnevelők napról-napra is­mertetik a gépállomás minden egyes dolgozójával, hogy a gépállomáson csakis akkor tudnak megfelelni a rájuk há­ruló feladatoknak, ha a dolgo­zók szocialista munkaverseny­ben harcolnak a magas terme lési eredményekért, ha egyre több földet munkálnak meg gépi erővel. Személyes példamutatás A népnevelők nemcsak a gépállomás dolgozóit buzdít­ják szocialista munkaverseny­re, de maguk is élenjárnak a termelésben. A szovjet agitá­toroktól tanulták meg, hogy a legjobb agitáció a személyes példa. A pártszervezet a népnevelő csoport tagjait elosztotta a traktorbrigádokba. Ezek az agitátorok egyrészt a brigád­tagok között végeznek felvilá­gosító munkát, másrészt élen­járnak a dolgozó parasztság között végzett népnevelő mun­kában, ugyanakkor felvilágo­sító munkára mozgósítják fő­leg a szerződéskötésnél a bri­gádnak azokat a politikailag fejlettebb tagjdit is, akik egyébként nem tagjai a nép­nevelő csoportnak. A tavaszi munkák elvégzé­sénél nagy szerepet játszottak az agitátorok az egyes trak­torbrigádokban. Knap József traktorista a téli gépjavítások idején gépét nem javította meg lelkiismeretesen. A gép külse­jét megtisztította, de nem szed­te széjjel. nem vizsgálta meg minden alkatrészét alaposan. Igy az történt, hogy a tavaszi kampány megkezdése után két nappal gépét be kellett hú­zatni a gépállomásra, újabb javítás végett. Itt. a népneve­lók rámutattak arra, hogy a hanyag, felületes munkának milyen következményeink vannak. Elmondották, hogy Knap Jó­zsef hanyagsága miatt nem tuidja teljesíteni vállalt köte­lezettségét, a munkaverseny­ben lemarad és ezzel nemcsak fizetése csökken, de rontja a gépállomás termelési átlagát és végső fokon az ötéves terv végrehajtásában követ el mu­lasztást. Ettől kezdve Knap József munkája megjavult, gépét rövid idő alatt megjaví­totta, úgy hogy a tavaszi kam­pányban semmi baj nem volt vele többé. A hibák kijavítása A tavaszi talajmunkák meg­kezdése idején minőségi hibák is mutatkoztak egyes traktor­isták munkájában. Patyik Pál traktoros rosszminőségű mun­kát végzett Paplógó János dolgozó paraszt földjén. Pap­lógó bement a gépállomásra és panaszt tett a gépállomás vezetőjénél Patyik Pál mun­kája ellen. Ezt a kérdést a népnevelők heti értekezletükön megtárgyalták s elhatározták, hogy hasonló esetek elkerülé­se végett beszélni fognak a gépállomás dolgozóival erről a kérdésről. Elsősorban Patyik Pállal beszélgettek. Felolvas­ták előtte Rákosi Mátyás elv­társnak a termelőszövetkezeti csoportok és gépállomások or­szágos tanácskozásán mondott beszédének azt a részleté', amelyekben a gépállomások mi­nőségi munkájáról szólott: „A gépállomásoknak még foko­zattabban kell vigyázniok a munka minőségére. Az egyik megyében, ahol el volt terjed­ve, hogy a gépállomások rosz­szul szántanak, megvizsgáltak az esetet. Kiderült, hogy az egész hír egyetlen hold rossz szántáson alapult, de a kulá­koknak sikerült az egész me­gyében a hírt elterjeszteniük." Patyik elvtárs elmondotta, hogy nagyon szégyelli a dol­got, mert bizony ő nem szán­dékozik rossz munkával lovat adni a kulákok alá és nem is fogja engedni, hogy az ő rossz munkáján keresztül ócsárolják a gépállomást a falu dolgozol előtt. Patyik elvtárs beismerte hibáját és vállalta, hogy saját költségén újraszántja Paplógó János földjét. Azóta sincs pa­nasz Patyik elvtárs munkájá­ra, viszont példájából tanultak a gépállomás többi dolgozói is és azóta még inkább vigyáz­nak a munka minőségére.

Next

/
Thumbnails
Contents