Délmagyarország, 1950. június (7. évfolyam, 125-149. szám)

1950-06-21 / 141. szám

SZERDA. 1950. JÚNIUS 14. A szakérettségi tanfolyam megnyitja a tudás kapuit A DOLGOZÓ FIATALOK ELŐTT „A munkásosztálynak meg kell teremtenie a maga számára a maga értelmiségét, amely meg tudja védelmezni a tudásban, a munkásosztály, mint uralkodó osztály érdekeit" — mondotta Sztálin elvtárs. A munkásifjúságnak nemcsak joga, de a munkásosztály vezető szerepének érdekében, a proletárdiktatúra megszilárdítása érdekében elsőrendű kötelessége is, hogy harcba menjen a tudomány, és technika erődjének elfoglalásáért. Pártunk vezetésével biztosan építjük szocialista társadalmunkat. További sikereinket azzal biztosítjuk, ha új értelmiségünket a munkások és dolgozó parasztok legjobb fiaiból neveljük ki. Ennek az új ér telmiségnek megteremtését meggyorsítják a szakérettségi ian folyamok. A szakérettségi tanfolyamok célja az egyetemeken, főiskolákon való továbbtanulás lehetőségének biztosítása. A szakérettségi elvégzése után számos lehetőség nyílik az ifjaknak a továbbtanulásra, a tudomány minden ágában. Nyitva áll a Tudományegyetem, Közgadasághidományi Egye tem, Állami Üzemgazdasági és Kereskedelmi Főiskola, Műszaki Egyetem, Pedagógiai Főiskola, Bölcsészeti Kar, Agrártudományi Egyetem, a Tudományegyetem Orvostudományi kara, a Tudományegyetem Jog és Közigazgatástudortlányi kara, azonkívül művészeti főiskolára is mehetnek az ifjak. Színház- és Filmművészeti Főiskolán, Zeneműveszeti, Iparművészeti, Képzőművészeti iskolákon folytathatják a tanulást. Támogatják a szakérettségizőket A szakérettségire jelentkező ifjúságot államunk hatalmas összeggel támogatja. Évente egy-egy szakérettségis hallgatóra az állam hatezer forintot költ, ami az egyetemen eltöltött idővel harmincezer forintot jelent. Ezt a nagy összeget a dolgozók államában a dolgozó nép teremti elő a hallgatók részére. A felvételt nyert hallgatók a tanfolyam ideje alatt kollégiumban nyernek elhelyezést, ahol ingyenes ellá ásan. ingyenes tanszer, és könyvjuttatásban részesülnek. Havonta rendszeresen ösztöndíjakat kapnak. A nőtlenek, vagy hajadon hallgatók havonta 100 forintot, a családfenntartók szintén annyit és minden eltartott után 50—50 forintot kapnak. A házasok a házastárs után, ha az nem dolgozik, 150 forint segélyben részesülnek. Ha a házastárs dolgozik, akkor a segély nem jár, csak a tanuló saját személyére és minden eltartott után 50—50 forint. Gondoskodás történik a kollégisták kulturális és sportszükségleteiről is. A kollégiumban könyvtár, rádió, folyóiratok szolgálják a kollégisták művelődését és szórakoztatását. A szakérettségi tanfolyamokon a legjobb tanárok, nevelők tanítanak. A tanítási időn kívül a tanárok foglalkoznak a kollégiumban a hallgatókkal. A hallga.ók komoly készü'ése és a tanárok segítsége biztosíték arra, hogy az egyetemi és főiskolai tanulmányokhoz szükséges tudást megszerezhessék. A szegedi „Ifjú Gárda" kollégiumban Nézzünk meg egy ilyen kollégiumot, milyen a belső élete. Ha végigkísérjük a szegedi „Ifjú Gárda" szakérettségis kollégium hallgatóit az iskola megkezdése óta a tanulás terén megtett úton, megállapíthatjuk, hogy új emberek kerülnek ki a szakérettségi elvégzése után az iskolából. A Párt és a közösségi élet új embereket formál abból a sok munkás- és parasztifjúból, akik ezelőtt egy évvel tele ambícióval, de félve fogtak hozzá a szakérettségi elvégzéséhez. Bizony, nem is volt a tanulás könnyű dolog, de a tanulók vasszorgalma minden akadályt leevőzött és most komoly remény van arra, hogy az iskola hallgatói kivétel nélkül mindannyian átmennek a vizsgán. A jó tanulmányi eredményekért Két és fél hónap múlva lesznek a szakérettségi vizsgák, de a tanulók kivétel nélkül tovább akarnak tanulni. Sokan közülük egyetemre, műszaki vagy pedagógiai főiskolára jelentkeztek és í> hallgatók 25 száaléka Honvéd mérnöki Akadémiára megy. Nemcsak a tanárok fordítanak különös gondot a tanulók nevelésére. hanem maguk a kiváló tanulók is felkarolják azokat akik gyengébbek. Az ifjúság: kongresszura például Halápi Imre felajánlotta, hogy Bellók Ti bort tanítja és saját eredményének megtartásával két tizedet javít tanításával Bellók Tibor eredményén. A Pórt segítő kezét mindig érezték Egyszerű munkásifjak. akik előtt a tanulás lehetősége a felszabadulás előtt cl volt zárva, a szakérettségi tanfolyamon aa éltanulók sorába kerül ek. Szabó István például Máv mü helyben dolgozo'-t Székesfehérvá ron. mielőtt a szakérettségire ke. rült. Lajos Sándor é!tanuló ci pöipari szakmunkás vol; és még lehe;ne sorolni számtalan olyar munkásifjut. aki ezelőtt egy évvel még az üzemben, vagy a mezőgazdaságban dolgozott, most pedig már készül az érettség vizsgára, hogy azután az egye temre mehessen. A Párt segítö kezét m'tadig érez ék a tanfolyamon, de érzik tovtóbb is. ha az egyetemre vagy főiskolára kerülnek. A Párt és a dolgozó nép egy pillanatra sem veszi le szemét azok ról az ifjakról, akik most az is. kólákban, egye emeken, főiskolákon tanulnak. A Pár; és a dol gozó nép segíti, támogatja tanulmányi évei alatt fe hazánk úi értelmiségét, akik a dolgozó nép legjobb fiaiból kerülnek ki. Ép pen ezért jelentkezzenek miné többen a szakérettségi tanfo lyamra, hogy dolgozó népünk közül minél előbb ki tudjuk nevelni az uj kommunista értelmi, séget. Molnár Istvár r § Munkások A TERMELOCSOPORTBAN Á Gyufagyár 15 falujárója meglátogatta a baktói 'Alkotmány" termelőcsoportot (Tudósítónktól.) A közelmúltban gyufagyári dolgozó társaimmal, falujárókkal meglátogattuk a baktói „Alkotmány" termelőcsoportot. Nem tudták az elvtársak, hogy meglátogatjuk őket, mégis olyan rendben volt minden, m'ntha csak már régóta készültek volna erre a találkozóra. Nem érte meglepetés a jókedvű dolgozó parasztokat, amikor odaérkez. tünk. Büszke örömmel mutogatták meg az „Alkotmány" termelőszövetkezet közös munkájának eddigi eredményeit. Sorra jártuk az istállókat, az aklokat, megnéztük a gyönyörű harminc hizómarhát, a sertéseket, baromfikat. Közben elmondták nekünk, hogy már náluk is vannak olyan doP gozók, akik a növényápolási munkáknál 150—160 százalékot, sőt még magasabb eredményt is elérnek. Mi. gyufagyári faluja, rók, igazán meglepődtünk, amikor végignéztük a csoport gyönvörü állatállományát, kertgazdaságát, aratásra váró vetéseit. Jóleső érzés fogott el bennünket, nem volt hiábavaló a népnevelőmunka, nem hiába áldoztuk fel vasárnapi szabadidőnket, nem hiába be. széltünk annyit a szovjet példáról, a szovjet kolhozparasztok vidám éle'érői. Most mindez itt bontakozik ki előttünk a gyakorlatban. Az Alkotmány termelőszövetkezet tagjai a I©1 folyamán többször felkerestek bennünket iizeDARABBÉRREL^löbb, jobb termelésért műnkben, tanulmányoz'ák pártszervezetünk életét, sztahánovistáink, élmunkásaink kiváló eredményei;. Ismerkedtek a szocialista munkaversennyel, a brigádmozgalommal. Mi szívesen magyaráz unk meg nekik mindent, ők megfogadták szavunkat, Ígérték. hogy a Gyufagyár dolgozóitól szerzett tapasztalataikat gya. korla ban testesí dk meg. Szavukat valóra váltották. Most mi is úgy csodálkozunk, mint amikor ők cs:dálkoz'ak, amikor látták, hogy Orosz Teréz elv ársnő teljesen seleitmen esen dolgozik és mégis állandóan többet teljesít 200 százaléknál. Kellemes csalódás volt ez számunkra, mert tudjuk, hogv ez a csoport még alig több mint féléves múltra tekint csak vissza, 12 taggal alakult. 114 hold teljesen műveletlen földdel, a romos épületekkel, jószágállomány nélkül kezdtek. A kis cs.oport bízott bennünk üzemi dolgozókban törhetetlenül ragaszkodó t a Pórihoz, szeret e a Szovje uniót és ez a szeretet alkotó erővé vált bennük, a romos épületeket helyreállították, részben pedig újakat építettek. Közben eredményes harcot folytattak az ellenség, a kulákság ellen, akik tavaly még „rongyosoknak, nyomorultaknak, koldusoknak" nevezték őket. amikor a csoport megalakulásáról k-Mtek beszélni. I)e ezután még eredményesebb lesz itt a muni-a, mert rövidesen megalakíthatják j üzemi pártszervezetüket, amely irányítja és szervezi a munkát, s az ellenség ellen vívott harcot. Külön öröm számunkra hallgatni, hogyan szervezték tovább a csoportot, ho gyan vontak bc újabb kis- és középparaszrokat a közös munkába, hogyan lett a tizenkettő helyett negyvennyolc tagja és már 212 hold földje az „AIkotmány"-nak. El mondják, hogyan varázsoltak az otthagyott kulákbirtokon ilyen gyönyörű „mintagazda eágot". Géppel aratják n tiszta búzát, az őszi és a tavaszi árpa learatása után „ dorozsmai gépállomás traktorai már bele is állnak a nagy búzatáblákba. Boldogan mulatja meg Szabó elvtárs a csoport kísérleti telepét, ahol a kapásbuza kitermelésével, meghonosításával foglalkoznak a kertészbrigád tagjai. Nagyon szép itt a dohány is. Ebből a látogtásból mi falujá. rók is rendkívül soka? tanultunk A jövőben hogy ha falura me gyünk, már gyakorlatból ismerve beszélhetünk . ajd a termelő szövetkezet eredményeiről. Boldogan búcsúztunk egymástól boldogságunk kflJcsönöS volt: őt is, mi is éreztük, ..em volt1 hiábavaló a fáradtság. Az erős kéz szorításokban és a távozáskor mondott „Szabadság" köszönés ben mindez érezhetően benne volt. Szekeres I. István l_la visszagondolunk a felszabadulás óta eltelt évek bérpolitikájára, megállapíthatjuk, hogy az minden időben igazságos juttatások megva. lósítására törekedett Népi demokráciánk fejlődésével párhuzamosan fejlődött a bérezés is s egyre közelebb kerülünk a szocialista elosztás elvéhez. Már a normarendszer bevezetése is hatalmas lépés volt bérezésünkben, már ez is kiküszöbölte az igazság, taianságok, hibák nagy részé], De meg kell azt is állapítani, hogy a normarendszer még mindig sok fogyatékosságot rejtett magában. Egy. részről nem tudta minden egyes esetben biztosítani, hogy a dolgozó valóban munkájának megfelelő juttatásban részesüljön, másrészről pedig módot nyújtott az ellenségnek, a norma, és bércsalóknak, hogy megkárosíthassák dolgozó népünket. Volt azonban a normarendszernek másik fogyatékossága is, A dolgozók a legtöbb esetben nem tudták kiszámítani a bérüket, az elszámolás bonyolult és nehézkes volt és a munkás általában nem tudhatta előre, hogy munkájáért mit kap majd. A darabbér újszerűsége mellett fel. használja a normarendszer jó' tapasztalatait. De, ha a darabbérről az eddigi tapasztalatok alapján csak annyit állapítanánk is meg, hogy ki. küszöbölte a normarendszer megnyilvánuló hibáit, már az is muta'tná hatalmas jelentőségét, bebizonyítaná hogy a darabbérezés valóban sokká' íejleKebb és jobb formája a bérelszámolásnak. Azonban ezeknél még sok. kai több eredmény van, olyan nagy. méretűek, melyeket teljesen felmér, ni még nem is lehetséges, csak előre jelzik azokat a sikereket, melyek a termelés frontján bekövetkeznek a darabbérezés alkalmazása során. ^ darabbér már eddig is jelentős mértékben hozzájárult a munkafegyelem szilárdulásához, a termelés fokozásához A norma, és bér. csalók napja lealkonyult; a darabbér csak a becsületes munkát tűri meg. Azokban a szegedi üzemekben, ahol már darabbér szerint dolgoznak, megszűntek a közösségre és az egyénre egyaránt hátrányos lazasá. gok, ácsorgások. A dolgozók igyekeznek derekasan kihasználni munkaidejüket. Igy például a többi között a Magasépítési NV-nél is kiderült, hogy ugyanannyi idő alatt — semmivel sem nagyobb fáradsággal — a malter. és téglahordók több kőművest is el tudnának látni kellő mennyiségű anyaggal. Hozzájárult a darabbérezés a minőség megjavításához, a selejt csökkentéséhez is A darabbér csak a hibátlan, jó munkáért jár. Meggondolják most már a kevésbbé öntudatos dolgozók is, hogy hanyagul végezzék-e a munkájukat, mert, ha valóban így tesznek, akkor'bizony a bérük jogosan kisebb, min] a becsületes munkát végzőké. A fegyelem terén mutatkozó javulás mellett, ezzel egyidejűleg jó ha. tással volt a termelésre, a termelékenység emekedésére is a darabbérezés. Azon keresztül, hogy az egyes lolgozók ösztönzést nyertek a még jobb, még alaposabb, még körültekintőbb munkára, emelkedtek az egyéni teljesítmények is. Ez pedig jó befolyással volt az egész üzem tervteljesítésére, termelésére J^ szocialista munkaversenynek is konkrétabb, kézzelfoghatóbb alapot ad a darabbérezés. De érdemes is versenyezni: a dolgozóknak még több, még nagyobb lesz a keresete, emelkedik az életszínvonala, ha többet és jobban termel It>t van többek között Götz Gyulánénak, a Szegedi Kender gil. ionosának a példája. A darabbérezés előtt napi 130 kilogramm fonalat gyártott és kapott 17 forint 30 fillért naponta, a darabbér után már 145 kilóra emelte teljesítményét és 19 forint 30 fillért keres meg naponta. örül a béremelkedésnek, mert tudja azt, hogy így például valamivé] 'löbb, mint másfél hónap alatt már egy cipőt tud vásárolni a többletkeresetéből. A nagyobb szaktudást megkívánó munkáért ennek megfelelően nagyobb juttatást biztosít a darabbér. Nem fordulhat most már elő az, hogy egyes szakmunkások olyan munkát Jge akarnának végezni, amelyikhez kevesebb tudás kell, viszont nagy százalékokat leh»et elérni Egyrészt igaz. ságo] tesz a sdarabbér a szakmunkásoknak, még jobban értékeli a mun* kájukat, másrészt pedig ösztönzi a betanított munkásokat, segédmunká. sokat szakmai "tudásuk továbbfejlesztésére, vagy a szakképzettség elnyerésére. en alkalmas eszköz a munka megjasvítására, a termelés fokozására tehát a darabbérezés és ter. mészetesen a«dolgozók egyéni jólétének emeléséne — csak jól kell hasz. nálni. A helyes alkalmazásra megvannak az előfeltételek s ezek közt a legfontosabibak közé tartozik a dolgozók bizalma a darabbérezés irányában, A tapasztalatok megmutatták, hogy dSolgozóink örömmel és megelégedéssel fogadták a darabbérezés bevezetését. Nyilatkozatok, felszólalások és levelek százai tükrözték ezt vissza. Egyöntetű volt a véle. mény; „Most már könnyen, gyorsan és előre ki tudjuk számítani, menynyit keresünk. „Nem érhet csalódás bennünket a darabbérezés bevezetése után", „Nean tudnak megkárosit».ni bennünket és népi demokráciánkat a norma, és bércsalók", „Köszönjük Pártunknak a darabbérezést, amivel közelebb juthattunk a javak szocia. lista elosztásához", ilyen és ehhez hasonló megnyilvánulások voltak a szegedi üzemekben is a darabbér bevezetésekor. Természetesen a darabbérezés esetében is bebizonyosodott a felvilágo. sító, népnevelő munka hatalmas jelentősége. A jó hangulathoz dolgozóink egyre erősödő öntudatán kívül jelentős mértékben hozzájárult az is, hogy kellőképpen megmagyarázták a darabbérezést, annak kivitelezését és jelentőségét Mutatta ezt a Szegedi Kenderfonó példája is. ahol az első időben megmutatkozó kisebb elégedetlenségek teljesen kiküszöbölődlek s a népnevelő munka hatására ma már minden dolgozó megelégedett és öriil a darabbérezésnek. A felvilágosítómunka hozzájárult ahhoz is. hogy olyan üzemekben, ahol később került sor a darabbér bevezetésére, a dolgozók szintén kifejezték óhajukat, hogy ez minél hamarabb megtörténjék. Igy volt ez élüzemünkben, a Szegedi Lemezgyárban is. ahol nagy érdeklődéssel várták a darabbérezést és már előre örömüket feiezték ki, hogv ök is aszerint dolgozhatnak m-'d Migy tanulság volt a darabbérezésnél az ellenség módszereinek és magatartásának a még alaoosabb megismerése. Ismételten bebizonyosodott. hogy az ellenség nem alszik, csak a megfelelő pillanatot lesi. hogy fokozza aknamunkáját A darabbérezés bevezetését is gyűlölködve fogadta, mert tudta, hogy ez is a fejlődést, a szocializmus építését segíti elő s gá'at vet a normaés bércsalókkal folytatott szabóié, zsoknak is. Több helyen próbáikor' tak ellenséges elemek a darabbér ellen hangolni a dolgozókat Ezek között voltak a norma- és bércsalók is. valamint azok. akik laza normával dolgoztak és jogtalanul többet kereslek. Történlek ilyen megnvilatko. zások az éppőioarban. de előfordult a Ruházati NV-ben és a Magyar Kenderben is egy esetben. Annak, hogy az ellenség tevékenv. sége nem járt eredménnyel, vagy csak pillanatnyi sikereket ért el helyenkint ugyancsak a jó felvilágosító munka volt az alapja Az eg/re öntudatosabb dolgozók a népnevelő, munka hatására saját maguk ver'ák vissza az ellenség próbálkozásajt. Az ellenség azonban nem alszik és a darabbérezés jó alkalmazása érdc. kében is sok tennivaló van még üzemeink előtt. Éppen ezért a népneve, lőmunkának egy pillanatra sem szabad szünetelnie s a darabhéftzés alkalmazásának minden előfeltételei biztosítani kell. Mint minden mun. kát, úgy ezt is irányítsák az üzemi pártszervezetek, tartsák állandóan napirenden a darabbérezés kérdését, hogy azt állandóan javítani tudják s a dolgozók mind szélesebb tömegeinek munkájára alkalmazni lehessen a darabbért, a dolgozók egyéni, de az egész népgazdaságunk érdekében