Délmagyarország, 1950. május (7. évfolyam, 101-124. szám)

1950-05-19 / 115. szám

VII. ÉVF. 115. SZÁM. ARA 50 FILLÉR Párttagok és pártonkivülíek lelkesen készülnek a május 28-iki szegedi pártkon te renciára Mesőgasdasági hetet rendesnek Hódmezővásárhelyen PÉNTEK, 1950. MÁJUS 19. A SZOT HATÁROZATA UTÁN (K. B.) Hatalmas visszhangot kel­tett a szegedi üzemekben is a SzOT május 7,-i határozata. Az üzemi pártszervezetek irányításával az üzemi bizottságok és maguk a dol­gozók széles tömegei is egyre foko zottabb mértékben ligyel'íek és fi­gyelnek fel azokra a káros jelensé­gekre, melyeket a SzOT feltárt. Már a határozatot követő napon alaposan átvizsgálták és megtár­gyalták az üzemek mozgalmi és gaz­dasági vezetői a problémákat, kiér­tékelték és konkretizálták a tenni­valókat saját területükre a legtöbb helyen. A dolgozók között a párt­szervezetek népnevelői és a szak­szervezeti bizalmiak tudatosították a határozat jelentőségét és ismer­tették egyes pontjait. Ezenkívül röp­gyülések sorozatán és összevont ter­melési értekezleteken tárgyalták meg az üzemi dolgozók a határozat szellemében azokat a hibákat, me­lyek a munkafegyelem területén a legkülönbözőbb formákban megnyil­vánultak. Különösen a termelési ér­tekezleteken kerültek napvilágra ezek a fogyatékosságok. Ezeket a termelési értekezleteket a dolgozók nagy érdeklődéssel kisérték, — amit mutait az is, hogy 90—95 százalékuk vett részt rajta. Néhány szemléltető példán keresz­tül is világosan meg lehet látni, hogy a SzOT határozata nyomán nagy­mértékben növekedett a dolgozók öntudata. A Késárugyárban például maguk a dolgozók mutattak rá azokra a káros jelenségekre, ame­lyek gátolják a több és jobb terme­lést. így például kiderült, hogy Szőke István úgy emelete föl telje­sítményét 180—200 százalékra, hogy közben az általa termelt áruk java­része használhatatlan selejt volt. Előfordult, hogy ez a selejt elérte a 30—40 százalékot is. Amikor a hi­bás darabokat visszaadták neki, vagy nem javította meg, vagy pedig ha kijavította, mégegyszer felszá­moltatta teljesítményébe. De nem­csak a Késárugyárban lepleződtek le a norma- és bércsalások, hanem a Ruházati NV-nál is. Itt megtörtént az, hogy a már beadott munkadara­bokat visszalopták és újra felszá­moltatták. Nagyobb öltések alkal­mazásával igyekeztek termelésüket fokozni — és így többet keresni —, ami által nagymértékben romlott a minőség is. Előfordult a Ruházati NV-nál az is, hogy két nap alatt 32 dolgozó is igazolatlanul távol ma­radt a munkától. A Magyar Kenderben is felszínre kerültek a komoly hibák. Balogh Sándor például rámutatott arra, hogy a munkafegyelem hiányának következtében fordult elő, hogy az egyik dolgozó hanyagságból kifo­lyólag mintegy 31 idegen szálat ke­vert a nyersanyagba. Mivel a hibát a felvetőben későn vették észre, 10­15 ezer forint kárt okozott ez a ha­nyagság. De megtörtént a Magyar Kenderben az is, hogy maguk a szakszervezeti bizalmiak is elhagy­ták gépüket, sokszor 30—40 méter­re is, ott beszélgetnek, egyes dolgo­zók pedig az éjszakai szakmányban félreeső helyre vonulnak el szundi­kálni. Maguk a dolgozók tártak föl je­lentős hibákat a munkafegyelem te­rületén még sok más szegedi üzem­ben, de megyei viszonylatban is. A hódmezővásárhelyi Magasépítő NV­ben is napvilágra kerültek különbö­ző norma- és bércsalások. itt az tör­tént meg, hogy régi szakmunkás kő­műveshez két-három jól dolgozó át­képzőst beosztottak, akiknek mun­kája révén az illető régi szakmun­kás teljesítménye elérte a 350 szá­zalékot is. Ugyanis az átképzősök teljesítményét nem külön számol­ták, hanem azokat órabérben fizet­ték. Voltak azonban hiányosságok is a SzOT határozatának tudatosítása terén és ezek megnyilvánultak mind az egyéni felvilágosító munkánál, mind pedig a termelési értekezlete­ken. Ez különös mértékben abban mutatkozott meg, hogy nem kellő helyi konkrétumokkal támasztották alá a SzOT határozatát, — mint például a Ládagyárban, vagy a Gyár­épitési NV egyik nagy építkezésé­nél. — Egyes helyeken olyan jelen­ségek is mutatkoztak, hogy az üze­mi bizottságok kerülgetik a népsze­rűtlennek látszó feladatot: a hibák alapos feltárását. Az is komoly hi­ba volt, — ami helyenként megmu­tatkozott —, hogy ellenkező véglet­be esnek a hibák keresése terén a dolgozók és egyes vezetők. Konkré­ten ez abban nyilvánult meg, hogy normacsalásokat gyanítottak a be­csületes munkával magas százalékot elérő dolgozóknál is. Azokon a helyeken, ahol helyesen fogták fel a SzOT határozatát, már eddig is jelentós javulások mutat­koznak a* munkafegyelem területén. A Pamutipari NV-ben például a SzOT határozatát kővető héten je­lentős mértékben csőkkent a mun­kába késve érkező dolgozók száma, sőt a legutóbbi napokban már egy­általán nem volt késés. A Szegedi Kenderfonó gilfonójában is meg­szűntek már a norma- és bércsalá­sok. Ez is annak köszönhető, hogy a dolgozók maguk leplezték le a munkafegyelem megsértőjét és a jó veresnyszellem kialakulásának a meggátlóját. Ehhez a javuláshoz az is nagymértékben hozzájárult, hogy a munkához és munkatársaihoz rosz­szul viszonyuló dolgozót — miután kiderült, hogy osztályidegen, ellen­séges beállítottságú, — az üzem ve­zetősége el is távolította. Természetesen igen sok további teendő van még mind a hibák felku­tatása, mind azoknak kiküszöbölése terén. Általános tapasztalat volt, hogy a dolgozók mindenütt helyesel­ték és magukévá tették a SzOT ha­tározatát; mégis a felvilágosító mun­kát tovább kell folytatni a munka­fegyelem megszilárdítása érdekében A jó felvilágosító munka eredmé­nye azután nem lesz kétséges; javu­lás áll be a termelés frontján. A kü­lönböző normacsalásoknál s a mun­kafegyelem lazulásánál mindig ke­resni kell az ellenség kezét, mert legtöbb esetben az bizonyosodott be, hogy a látszólag véletlennek, vagy öntudatlanságnak látszó hiba mögött a reakció bújik meg. A hibák kere­sése azonban nem jelentheti azt, hogy — amint ez szórványosan meg­történt — sanda szemekkel figyel­jék egyesek az öntudatos, kiváló munkát végző dolgozók kiemelkedő termelési eredményeit. Ezeket to­vábbra is támogatni, népszerűsíteni kell. A munkafegyelem további megerő­södése érdekében állandóan napi­renden kell tartani a SzOT elnöksé­gének határozatát. Azonban ezt a határozatot nem önmagában kell al­kalmazni. A SzOT határozatának végrehajtása mellett, mint iránytűt, szem előtt kell tartani és alkalmaz­ni Pártunk központi vezetőségének január 22-i határozatát, mely utat mutatott a munkaverseny szervezé­sében, szocialista épftőmunkánk ál­landó javítására. Az üzemi párt­szervezetek irányításával elsősorban az üzemi bizottságokra hárul ez a feladat, az üzemi bizottságokon ke­resztül a mühelybizottságokra és szakszervezeti bizalmiakra, akiknek elsőrendű kötelessége a hibák kikü­szöbölése. A Szovjetunió vezetői a tárgyalásokon ismételten kifejezésre juttatták békeakaratukat — mondotta Trygve Lie, az ENSz főtitkára moszkvai sajtó értekezletén Az Egyesült Nemzetek Szer­vezete moszkvai tájékoztató központjában a szovjet és a kül­földi sajtó képviselőinek részt­vételével sajtóértekezletet tar­tottak, amelyen Trygve Lie, az ENSz főtitkára beszámolt mosz­kvai tárgyalásairól. Közölte, hogy Sztálin generalisszimnsszal, Molotowal, a miniszterta­nács helyettes elnökével. Vi­sinszkij külügyminiszterrel, Gromiko helyettes külügy­miniszterrel, Szobol.jewel, az ENSz főtitkára volt he­lyettesével folytatott tanács­kozásain á nemzetközi hely­zetről, Kina képviseletéről az ENSz-ben és az úgyneve­zett hidegháborúról volt szó. Feltett kérdésre válaszolva, ki­jelentette, hogy a véleménycse­re pozilivjellegű volt, de az ENSz főtitkára nem érezíhet megelégedést mindaddig, amíg az ENSz gépezete nem működik hivatásának megfelelően, amíg véget nem ér a hidegháború s amíg nem alakul ki baráti vi­szony az ENSz tagjai között. — Nincs okom arra — mon­dotta —, hogy ne legyek meg­elégedve a Moszkvában folyta­tott tárgyalásokkal, de a vég­leges következtetéseket csak két-három hónap múlva lehet levonni. Lehetséges, hogy ennél is hosszabb időre lesz szükség. Utazásomtól, amely előkészítő munka, nem várok azonnali eredményeket. Találkozni fogok a különböző országok vezetőivel. Tájékoztatást kapok tőlük s visszaérkezésem után világosabb elképzeléseim lesznek az ügyek állásáról. Trygve Lie a tudósítók kér­désére válaszolva, kifejezte azt a reményét, hogv az ENSz előtt álló nehézsége­ket az ENSz szeptemberben összeülő ülésszakáig meg fogják oldani. Egy másik kérdésre válaszol­va, az ENSz főtitkára emlékez­tetett a nemrégiben tett nyilat­kozatára, amelyben kifejezte reményét, hogy felvesznek az ENSz trgjai közé 9 európai ál­lamot, amelyek felvételüket kér­ték ég ez meg fogja erősíteni Európa hangját az Egyesült Nemzetek szervezetében. A fő­titkár ajánlotta, hogy vegyék fel a 9 államot az ENSz tagjai közé. Ez a kérdés továbbra is a Biztonsági Tanács előtt fek­szik. I Trygve Lie a továbbiakban megjegyezte, hogy az említett európai államokon kívül öt más állam is felvételét kérte az ENSz­be, tehát összesen 14 ország. Egy másik kérdésre vála­szolva. Trygve Lie közölte: reméli, hogy útban New-Yorkba, ta­lálkozni fog Anglia és Franciaország miniszterel­nökével vagv külügyminisz­terével, utána pedig Tru­mannal és Achesonnal. Megkérdezték Trygve Liet, milyen intézkedések volnának ajánlatosak annak érdekében, hogy biztosítsák a kinai köz­ponti népi kormány képviselői számára az ENSz szervezetei­ben az őket joggal megillető he­lyet. A főtitkár erre azt válaszol­ta, hogy ez a kérdés a Bizton­sági Tanácsban vár megoldásra. Az egyik külföldi tudósító azt kérdezte: a Szovjetunió vezetői a tárgyalások során kifejezésre juttatták-e békére irányuló tö­rekvésüket ? i Trygve Lie így válaszolt: ( — Ez a gondolat vörös fo­nalként húzódott végje min­den megbeszélésemen, ame­lyet a szovjet vezetőkkel folytattam. Trygve Lie a továbbiakban megjegyezte, hogy más főváro­sokban folytatott tárgyalásai során szintén hallott béketörek­vésekről. A sajtóértekezlet végén Tryg­ve Lie a tudósítók kérdésére be­számolt moszkvai benyomásai­ról. Megjegyezte, hogy már ötö­dik izíben tett látogatást a Szov­jetunióban, látta Moszkvát bé­ke és háború idején. — Az elért sikerek — mon­dotta — szemmelláthatóak. Világszerte nagy lendülettel folyik a stockholmi békeivek aláirása A pekingi „Daily Worker" fel­hívást intézett a kínai dolgozók­hoz a stockholmi békeív aláírá­sára. — A győzelem a miénk lesz, ha harcolunk érte — írja a lap. — Építsünk erős békefrontot a világ dolgozóival együtt és ve­gyük ki részünket a Szovjetunió, vezette béketáborban, amely har. col az imperializmus ellen. Lengyelországban az elmúlt 4 nap során Krakkóban 57 ez­ren, a kielcei vajdaságban 521 ezren és Sziléziában félmillió, r.yian írták alá a békeívet. Az egyetemi tanárok, tudósok és művészek is tevékenyen kapcso­lódnak be a békemozgalomba. A poznani egyetemi tanárok fel­hívása hangsúlyozza, hogy a Szovjetunió-vezette béketábor meg tudja akadályozni a hábo. rút előkészítő imperialisták gya­lázatos terveit. A szabad német ifjúság szer­vezetei a Német Demokratikus Köztársaság területén eddig 7 millió 93.826 aláírást gyűjtöttek az atomfegyver betiltását köve­telő ívekre. A bulgáriai Szt&ra Zagoraban az egyházi vezetők értekezlete határozatban foglalt állást a béke mellett. A határozat elítéli azoknak a keresztény egyházak­nak a magatartását, amelyek eb­ben a .történelmi pillanatban nincsenek a világbéke híveinek táborában. Az értekezlet üdvözlő táviratot intézett Sztálin gene­ralisszimuszhoz. Franciaországban sok faluban és eyárban a dolgozók száz szá­zaléka írja alá a felhívást. Fou­geron, nagy francia festő felhí­vást intézett a francia művé­szekhez. — Legfontosabb feladatunk ma a harc a tartós és szilárd béké­ért. Ugyanazok harcolnak a bé­kéért, akik hisznek a művészet­ben, a szépségben, akiknek cél­juk új hangokat, uj formákat és új színeket teremteni az új élet számára. Amint a békét meg­nyerjük, a vastag csöndfüggöny, amely most az imperialista or­szágokban ráborul a haladó mű­vészet legszebb alkotásaira, el­oszlik, — mondja Fougeron fel­hívása. A béke hívei dániai bizottsá­ga lapot indított „Harcoljatok a békéért" címmel. A lap első szá­ma a béke dániai híveinek moz­galmáról számol be és felhívja a lakosságot, hogy alakítsa meg mindenütt a béke hívei helyi bi­zottságait. Rákosi Mátyás elvtársnak küldte első burgonya­termését a ferencszállási „Úttörő" termelőcsoport 'A ferencszállási „Úttörő" termelőszövetkezeti csoport 100 négyszögöl területen 280 kg primőr újborgonyát ter­melt. A csoport tagjai az új termésből egy kosárravalól elküldtek Rákosi Mátyás elvtársnak. Ma ül össze az SzVSz végrehajtó bizottsága A Szakszervezeti Világszövet­ség elnöksége négynapi tanács­kozás után, csütörtökön délután befejezte üléseit. Az ülések so­rán a Szakszervezeti Világszö­vetség elnöksége a következő je­lentéseket tárgyalta: 1. A Szakszervezeti Vüágázö­vetség munkája a második szak­szervezeti világkongresszus óta. Előadó: Louis Saillant. 2. A nemzetközi szakmai szö­vetségek tanácskozó konferen­oiája. Előadó: B. Gebert. 3. A munkanélküliség és a dolgozók teljes foglalkoztatásá­nak kérdése. Előadó: Di Vitto­rio. 4. A Szakszervezeti Világszö­vetség munkája és feladatai a szakszervezeti mozgalom egysé­gének megvédésénél. Előadó: B. Frachon. 5. A Szakszervezeti Világszö­vetség feladatai és felvilágosító munkája. Előadó: S. Rosztov­szki. 6. A Szakszervezeti Világszö­vetség eddigi munkája és felada­tai a béke védelmében. Előadó: Louis Saillant. A Szakszervezeti Világszövet­ség elnöksége ezenkívül a jugo­szláv szakszervezetek helyzeté­ről szóló jelentéssel és a Szak­szervezeti Világszövetség végre­hajtó bizottsága május 19-én, pénteken délelőtt 9 órakor meg­nyíló ülésének általános előké­szítésével foglalkozott. A Szakszervezeti Világszövet­ség végrehajtó bizottsága, melv 36 tagból áll, pénteken délelőtt elsőizben ül össze a milánói szakszervezeti világkongresszus óta. A vérehajtó bizottság péntek délelőtti első ülését ünnepélye­sen Di Vittorio, a Szakszerve­zeti Világszövetség elnöke nyit­ja meg, majd Apró Antal elv­társ, a Magyar Szakszervezetek Országos Tanácsa főtitkára mond beszédet. A végrehajtó bi­zottság tagjait a magyar kor­mány részéről Marosán György elvtárs könnyűipari miniszter üdvözli.

Next

/
Thumbnails
Contents